Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-02 / 155. szám
Az iskolapadban számítógép. Kettő-három is van egy-egy osztályban, pardon: előadóteremben. így illik mondani, hiszen az Agrártudományi Egyetemen vagyunk. Igaz viszont, hogy ezúttal nem egyetemisták, még csak nem is felvételiző gimnazisták próbálgatják a legmodernebb technikát, hanem azok, akik hamarosan, egy-két éven belül befejezik, vagy éppen most végezték általános iskolai tanulmányaikat. Nem lehetetlen Lyukacsos és normál tégla Kétféle téglát gyártanak Erdőkertesen, az Épületkerámiái Vállalat helyi téglagyárában. A normál méretű téglából a tervek szerint idén valamivel több mint kétmilliót készítenek, míg a nagyobból, a B—30 típusú, lyukacsos, fokozott hőszigetelést nyújtó téglából egymillió-háromszázötvenezer darab a terv. ★ Jobb oldali felvételünkön: a gyártószalagról lekerülő B— 30-as téglát rakják a csillékre. Alsó képünkön: közvetlenül gépkocsira kerül a tégla. Hancsovszki János felvételei A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA. X. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM 1983. JÜLIUS «., SZOMBAT Országos szaktábor Úttörők a számítógép melle A nap programja Július 2-án. Gödöllő, művelődési központ A XX. század a karikaturisták szemével, kiállítás Ba- lázs-Piri Balázs, Brenner György, Dallos Jenő, Lehoczki István és Sajdik Ferenc karikatúráiból. Megtekinthető 15— 19 óráig. Jeney István színházi fényképei 10-től 20 óráig láthatók. Szolgáltatások: 10 órától friss maglódi kenyér kapható! Apróhirdetések, cserebere, zenebutik. Veresegyház, művelődési központ: Térvideodiszkó, 20 órától (jó időben szabadtéren). Afóüiós üzletek Huszonegy kiskereskedelmi üzlete van Isaszegen a Pé- cel—Isaszeg Áfésztnek Az élelmiszerboltokon kívül zöldséget, tápot, háztartási árukat, műszaki cikkeket árusító üzletük van, felvásárlótelepük, kölcsönzőboltjuk, hét kisebb- nagyobb vendéglátó egységük és két ipari üzemük együttes árbevétele ebben a kézségben, évenként megközelíti a 200 millió forintot. ismerés kiváló munkáért A kiváló intézmény címet elnyert Pest megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás minap tartott ünnepségén dr. Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes nyújtotta át a Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést a gödöllői központú intézmény három dolgozójának: dr^ Gábor Gyula kiskunlacházi körzeti állatorvosnak, dr. Henkel Antalnak, a dabas—ráckevei állategészségügyi körzet élelmiszer-higiéniai szakállatorvosának és dr. Tóth Péter igazgató főállatorvosnak. Magas szakszervezeti elismerésben részesült Csányi Mihályné, az állategészségügyi állomás laboránsa, szakszervezeti bizalmija, akinek dr. Szabó Endre, a Közalkalmazottak Szakszervezete központi vezetőségének főtitkárhelyettese adta át a SZOT oklevelét. Straadbusz Tíz alkalommal indít a tervek szerint strandbuszt júliusban a városi művelődési központ. A dátumok: 12., 13., 14., 19., 20., 21., 26., 27., 28. és 29. A strandbuszra bérletet lehet váltani, amelynek ára 400 forint, alkalmankénti utazásért 50 forintot kérnek. Szülővel utazó gyermeknek, ha elférnek egy ülésen, nem kell bérletet venni. A bérletet bárkire át lehet ruházni, a fürdő árát nem tartalmazza. A busz az említett napokon reggel fél 9-kor indul a művelődési háztól. Bérlet a ház pénztárában kapható július 5-ig. Továbbképző iroda Diásorozatok — oktatáshoz A MÉM Műszaki Intézet továbbképző irodájában a szakmai tanfolyamokra általában írásos jegyzeteket, sokszorosított közleményeket is készítenek. Ugyancsak az oktatás hatékonyságát növelik azzal, hogy az egyes előadásokhoz diafilmsorozatokat is összeállítanak. S ha már szakmailag nagy gondot kell ezekre a felvételekre fordítani, az érdeklődés szerint a diákat át is nyújtják megrendelőiknek, miután sokszorosításukról gondoskodnak. Jelenleg huszonhárom különböző témakörben ajánlanak diafilmsorozatokat más cégeknek: szakiskoláknak, technikumoknak. főiskoláknak. Van kész sorozatuk a mezőgépek korrózió elleni védelmének szemléltetésére, a gépek tárolásának helyes módozataira. A szövegkönyvvel, ábrafüzettel kiegészített sorozatok közül érdekes az is. amely az anyag- mozgátó gépeket, azok hidraulikus berendezéseit mutatja be, vagy például az a sor, amely az erőgépeken alkalmazott fogyasztás- és teljesítménymérő műszereket ismerteti. Ez utóbbi egyebek között az energia- takarékos eljárások megvalósítását hivatott segíteni. A kis számítógéppel egybekötött tévéképernyőn pedig az ország térképe vibrál. A feladat, mondhatni az elemi számítástechnikai lépések egyike: a billentyűkkel rá kell írni a térképre, hol van Pápa, Pécs, Kaposvár, Debrecen, Szeged, Orosháza. Vagyis: betájolni, emlékezetből megbecsülni, hol is lehet a város, aztán feltüntetni azt. Az idei, vagyis az úttörő- mezőgazdászok országos táborának szakpróbázására csöppentünk be, ahol az egyetem gépészkari épületének egyik termében éppen a számítás- technikai feladatok megoldása volt soron. —■ A szakpróba természetesen nem állítja lehetetlen feladatok elé a gyerekeket, hiszen csakúgy, mint a többi tanszéken, az elmúlt napokban olyan tájékoztatást kapták a vetélkedőre eljutott pajtások, aminek alapján bátran láthattak a versenyfeladatokhoz is — magyarázza egyik kísérőnk, segítőnk Szulovszky Gyula, hajdúböszörményi tanár, vezető szakfelügyelő, aki az országos versenybizottság elnöke. — Ez az első alkalom, hogy együtt tartjuk a szaktábort és a vetélkedőt, s ebben a gödöllőieknek is nagy érdemük van. Az ország minden részéből, csaknem valameny- nyi megyéből megérkeztek a vetélkedőket megnyert pajtások. Ezen a napon a különféle tanszékeken folyt a vetélkedés. Egy barnára sült legénykét akkor bírtunk szóra, amikor a mikrobiológiai kérdésekre már megadta a választ. Roppanó krumpli — Ennek a tanszéknek a bemutatkozása tetszett nekem a legjobban tegnap, részben ezért választottam az ilyen jellegű kérdéseket — mondta Krivánszky Dénes, a magyar- nándori iskola VIII. osztályát befejezett diákja, aki Nógrád megyéből jött. — Különben is szeretem a biológiát, van egy japán mikroszkópom otthon. Olyan érdekes a növények szárából készített nyúzatok tanulmányozása, a sejtek figyelése. Útközben megtudtuk: volt olyan kislány, nevezetesen Ditrich Katalin Baranyából aki öt tárgyból is vetélkedett volna, de ez időben, fizikailag lehetetlen volt. Vele éppen akkor találkoztunk, amint az állatélettani tanszékről igyejáték a diákcentrumban Befejeződött a gyermekcentrum, kezdődik a diákcentrum. Hétfőtől, július 4- től sokféle programmal várják a szünidős diákokat a városi művelődési központban. Délelőtt 10 órakor nyitnak, s máris igénybe lehet venni a szolgáltatásokat, az információs irodát, a sportcikk-kölcsönzőt, a játéktermet. A délutáni Sikermozi sorozatban a Konvoj című filmet vetítik. Este 6-tól 8-ig játszótér, utána táncház. A további napokon lesz pantomimszínpad, vidám vetélkedő, városi klubtalálkozó, sportverseny asztali- teniszben, tollaslabdában. A mozivásznon a Kínai negyed, az Érzéstelenítés nélkül, a Sebességláz. A diákcentrum július 10-én zárul. Programját mindennap közöljük. Fehér László, a mechanikai tanszék laboratóriumának a vezetője a szakítószilárdság-mérést mutatja be a verseny résztvevőinek Hancsovszki János felvétele kezett a gépészkari épületbe. Mi is tovább haladtunk, újabb helyszínekre a versenybizottság elnökével, és a törékeny, fáradhatatlan szervezővel: Hideg Ilona Pest megyei úttörőtitkárral és Valter Menyhért- néval, a vérségiek úttörőcsapatának vezetőjével, aki most az országos szaktábor parancsnoka. Az indulás Gépészkar, A mechanika tanszék laboratóriumában vagyunk. A műszaki feladatokhoz éppen Fehér László tanszéki mérnök, a laboratórium vezetője készíti fel a gyerekeket. Illetve egy burgonyaszelettel nyomás-, egy acélrúddal szakítószilárdsági próbát mutat be. De van itt szalmaszál. meggy és különféle termények, faanyag, állati csont, egy-egy próbaméréshez. Megy, halad a mutató: a kérdés, hogy vajon hány kilogramm erő kell a burgonyaminta össze- roppantásához. Van, aki ötöt mond, van aki nyolcat, tizenkettőt. A műszer mutatója pedig halad. A hatvanötöt jelző szám előtt roppan össze a k!s gumódarab. Hát így tanulnak a gyerekek, vetélkedés közben. Nagyon érdekes, amiről még Szulovszky Gyula vezető szak- felügyelővel beszélgethetünk. — Ez a XII. országos vetélkedő. Honnan indult mindez? — Jótól kérdezi. Mi úgy 1969—70-ben tartottunk mezőgazdasági vetélkedőt a pajtásoknak Hajdúnánáson. Olyan sikere volt, hogy Nagy Sándor, aki akkor az úttörőszövetség munkatársa volt, arra biztatott, rendezzünk megyeit is. Megfogadtuk a tanácsát. S ma már itt tartunk, örülök neki. Fehér István A legszélesebb úton Ötszáz utastájékoztató Sokan nosztalgiával gondolnak még ma is a Mukira. Sokan jelen voltak a búcsúztatásánál, amikor utoljára gördült végig a síneken, a mai Magyar—Csehszlovák Barátság útja vonalában. Gödöllő és Veresegyház között közlekedett ez a vonat, amit csak így hívtak: Muki. Füstös volt. Kovács László, aki ma a ke- repestarcsai Szilasmenti Tsz párttitkára tizenhat évig utazott vele naponta, hogy akkori munkahelyére, Rákospalotára jusson. Jó volt télen, amikor a zimankós időben a meleg kocsiba beszállt az ember. Ahogy mondja, meg magam is emlékszem rá: sokan utaztak akkor innen Palotára, Újpestre meg Vácra is, no persze, az utasok egy részét a szadaiak alkották. A felnövők már szinte semmit sem tudnak a Mukiról, csak akkor hallanak, olvasnak róla, ha olykor-olykor felelevenítjük. Egyszer már korábban is szünetelt, 1944-ben a németek valósággal felszántották a vasutat, meg a vezetékeit is lerombolták. Negyvenötben aztán a felszabadító csapatok meg a lakosság helyreállította a vágányt, és ettől kezdve lett gőzvontatású a korábban villannyal hajtott jármű. A közlekedési koncepció tett pontot e szárnyvonal sorsára, mondta ki felette a megszüntetés ítéletét. ,Kis forgalma ráfizetéses üzemeltetése miatt' nem célszerű, valahogy így szólt a megállapítás. Ezért aztán 1970. június 30-án megszüntették. A Volán vette át a szerepét. Először kerülő úton közlekedtek a buszok, majd egy év múlva kapott korszerű burkolatot az út. A város jelenleg legszélesebb útját egy szakaszon ostornyeles lámpák világítják meg. Az idén újabb szakaszra kerülnek ki ilyenek. A buszok többszörösét szállítják az út belső szakaszán, ez abból adódik, hogy az öreghegyen és a Blahán megnőtt az üdülőövezetben és a zártkertekben tartózkodók száma. Ez kora tavasztól késő őszig jellemző. A Volán-vállalat igyekszik az utazóközönséget kiszolgálni, tény azonban, hogy vannak panaszok, amelyek intézését nem veheti át a várostól. A megállóhelyek peronjainak kiépítése, a takarítás és a padok kihelyezése ilyen tennivaló. Felkerestem a Volán gödöllői üzemfőnökségét, ahol Lő- rincz Dénes üzemvezető elmondotta. hogy július 1-től a flégy utcai járat utasait is érinti az az intézkedés, amely szerint a Dózsa György átépítésének idején a Kossuth Lajos utcán közlekedő járatok nem a posta közelében, hanem a bölcsődénél állnak meg. A városi tanács műszaki osztályával egyetértésben határoztak így. Lőrincz Dénes azt is elmondotta, hogy a Kossuth utca felső szakaszán forgalombiztonsági okokból yem létesítenek megállót. Közölte azt is. hogy hamarosan több mint 500 utastájékoztatót, menetrendet helyeznek ki a megállókban. Csiba József 1 Szombati jegyzet a Szándék Jóskát nagyon régen ismerem. Elárulom azt is: amolyan népszerű ember. A városban, a járásban is az, hiszen nem is régen még olyan helyen dolgozott, ahol igen sok emberrel lehetett kapcsolata munkája révén. Hozzá hasonló még Bandi, akinek megszállottságát mindig tisztelettel figyelem, amióta csak alkalmam van rá. Van persze olyan kortársunk is, akit személyesen még mindig nem ismerek, de valahogy szintén tiszteletet érzek iránta, becsülöm minden szavát, pontosabban azt a néhányat, amelyet — ha más intézménnyel akarok beszélni — óhatatlanul meghallok, hiszen tőle sikerül kapcsolatot kapnom a postán keresztül, ö a telefonközpontban dolgozik. Egyelőre a nevét sem tudom, csak annyit gondolok felőle: igen udvarias, sohasem tűnik ingerültnek, pedig — hadd vallj am be — a napi sietség miatt oly. kor én éppenséggel izga- tottabban veszem föl a kagylót, s kérek tőle, tőlük szívességet. Ám, úgy tapasztaltam, ezt az asz- szonyt nem lehet kihozni a sodrából. De hadd térek vissza Jóskára, aki közhasznú munkája révén éppúgy szolgáltatott azon a helyen, mint az iménti asz- szony, és talán sohasem volt ingerült. Legföljebb a főnökeire, a körülményekre. amelyekben dolgozni ugyan dolgozhatott, ám a szervezetlenséget alig tűrte. Merthogy éppen az utóbbiból fakadít, hogy rá igen sok hárult. Panaszkodni egyszer hallottam ezt az erős, megtermett férfit. Aztán most a napokban újra ezt tette, de már nem azon a munkahelyén. Mi történt, mi a baj kérdeztem? Hallod, ez még rosszabb, mint a régi. Itt valósággal tétlenségre vagyok ítélve, s ez sem jó. Rádöbbentem ekkor valamire: nem elégszer figyelünk, arra, amit munkaügyben, még mindig kevesen vallanak be maguknak. Azt, hogy menynyivel, mivel is járulnak hozzá cégük eredményességéhez. Az iménti fiatalemberhez hasonlóról ritkán hallottam eddig. Tudom pedig, hogy anyagilag az elégedettek közé sorolja magát. Mondhatja bárki: vajon miért érdemel mindez szót. Nem az volna-e a legtermészetesebb, hogy elégedetlenkedjen az, akinek átmenetileg vagy hosz- szabb-rövidebb távon kevesebb a megbízatása. De, föltétlenül! Csakhogy hányán és hányán nem szóltak a közelmúltban. s még ma sem. Pedig: mostanában nagyon észre kell venni, hogy egyetlen kiút van átmeneti gazdasági gyengénkből. Méghozzá az a tett, amivel kinek-kinek a maga helyén be kell bizonyítania amire csak képes. A legtöbb helyen nincs is ebben hiány. Hallom, hogy a Ganz Árammérő- gyárban újabban azzal kísérleteznek, hogy a vezetőgárda egy jelentős részének fizetésemelését az elhatározott teljesítés megvalósításának függvényében hajtják végre. Most már megmondani, hogv ez jó vagy sem, beválik-e avagy nem. aligha tudná valaki nagy biztonsággal. De azért annak máris örvendeni lehet: megpróbálkoznak 'alamivel. Akkor is vállalták, ha tudják: ez nem olyan, mint amikor egy új gépet, gépsort állít munkába a gyár Nem, mert emberek a jószándékú kísérletezés érintettjei. Viszont éppen az a jó, hogy érdekükben történik a változtatás. F. I. ISSN om—1937 (Gödöllői Hírlapi