Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-22 / 172. szám

1983. JÚLIUS 22., PÉNTEK 'xJüűap Hódit Pest megyében is Világszahaddem Az Alföld 21 mezőgazdasági üzemében, a búza betakarítá­sát követően értékelték a Tö- rőcsik-féle adalékos műtrá­gyázást kísérleti eljárást. Az eredmények igen biztatóak. A tőki Egyetértés Tsz-bert pél­dául 8,2 mázsa, volt a hektá­ronkénti terméstöbblet. A kí­sérletben részt vevő közös gaz­daságok kevesebb műtrágyá­val is 20 millió forint értékű terméstöbbletet értek el. A kedvező tapasztalatok alapján a következő szezonban Szol­nok, Pest. Békés és Csongrád megye területén már körülbe­lül 100 ezer hektáron alkal­mazzák a gazdaságos műtrá­gyázás! eljárást, A világszabadalomként be­jelentett eljárás külföldi szak­mai körökben is nagy érdek­lődést keltett. A feltaláló meg­hívást kapott a Brüsszelben októberben sorra kerülő ké­miai világkongresszusra. Küldettek a világ minden tájáré! Nőszervezetek a békéért Budapesten ülésezik október 11—15. között a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség ta­nácsa és irodája. A tanácsko­zás céljáról, programjáról Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke. az NDN pénzügyi és el­lenőrző bizottságának elnöke elmondta: több mint 130 or­szág csaknem 400 küldötte, köztük számos tekintélyes közéleti személyiség vesz részt majd az NDN testületéinek ülésén. A szövetség program­jának megfelelően számba ve­szik, hogy az NDN több mint 130 tagszervezete miiként és milyen eredménnyel küzd a világ békéjének fenntartá­sáért, a nukleáris háború ve­szélye ellen, a nemzeti füg­getlenségért, a társadalmi ha­ladásért. Beszámolnak a nők két évvel ezelőtt, Prágában tartott világkonferenciája ha­tározatának végrehajtásáról Az ötnapos tanácskozáson megvitatják azt is, hogy a nő­szervezetek miként munkál­kodnak a nők 1985-ben záruló évtizede céljainak — egyenlő­ség. fejlődés, béke — .megvaló­sításáért. Az NDN tanácsa úgy véli: a nőszervezeteknek to­vábbi akciókat kell kezdemé­nyezniük azért, hogy a kor­mányok és a parlamentek elő­segítsék a nők évtizede prog­ramjának, a nők egyenjogúsá­gának megvalósítását. A nemzetközi nőszövetség­ben nagyra értékelik a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak tevékenységét és mindazt, amit a Magyar Népköztársa­ság tesz a nők helyzetének ja­vításáért. Ezt az elismerést bizonyítja az is, hogy a ma­gyar nőket hatan képviselik ebben a szervezetben. A ta­nácsülésen, a találkozókon al­kalom lesz arra, hogy ismer­tessék a harmadik országos nőkonferencián kijelölt célo­kat, a magyar nők élet- és munkakörülményeit. Diákok a gyümölcsösben A szakember Is elégedett velük Az év végi vizsgák befejez­tével idén is átadták helyüket a törökbálinti kollégium lakói az építőtáborba érkező fiata­loknak. A Törökbálinti Állami Gazdaság és a megyei KISZ- bizóttság sok éves kapcsolatá­nak eredménye, hogy hat héten keresztül a KISZ által szerve­zett diákok szedik, csomagol­ják az őszibarackot a gazdaság gyümölcsösében. Megbízhatóak Az idei tábor első ifjú dol­gozói Tatáról jöttek, az Eötvös József Gimnázium és a 311-es szakmunkásképző intézet ta­nulói. Megérkezésük után is­merkedtek, barátkoztak a két hétre kiszabott munkával, a környezettel. Schneider József, az állami gazdaság igazgatója az elmúlt tizennégy év alatt jó tapaszta­latokat szerzett a diákok mun­kakedvéről, megbízhatóságáról. - — A gyümölcsszedés, mint a többi betakarítás is, idénymun­ka. Gépesítése nem megoldha­tó, a felnőttek közül pedig ke­vesen vállalkoznak időszakos munkára. A hétszázötven hek­tár barackosunkat és a száz hektárnyi meggyet az ország minden részéről érkező fiata­lok szedik le. Az állami gazda­ság száz dolgozója segíti őket szakmai irányítással, ők keze­lik a szállítóeszközöket, a cso­magoló gépsort is. A táborve­zetőség és a diákok minden­ben számíthatnak ránk, mi is azt szeretnénk, ha két hét után kellemes emlékekkel tér­nének haza. Természetesen a munkarendet, a tábori élet sza­bályait be kell tartani. Nagyon ritkán fordul elő, hogy fegyel­mi kérdésekben ne értenénk meg egymást. A délutános műszak már a csomagolóban dolgozik. A nyolcvankét gyerek közül ke­vesen láttak még ilyen osztá­lyozó gépsort, bizony néha kapkodniuk kell a fejüket a kötélpályán érkező üres ládák elől- Két és fél mázsa ősziba­rack gurul egyszerre a futó­szalagon, s az egységes mun­karuhát, sárga overallt viselő lányok szorgalmasan válogat­ják a gyümölcsöt, a megadott szempontok szerint. Az exportcsomagolók mun­káját Tóth Kálmánná ellenőr­zi. — Szívesen, gondosan dol­goznak a gyerekek, pedig a csomagolás sem könnyű mun­ka. Akit egyszer Ide osztottak be, az másnap nem kérheti át magát a szedőkhöz, mert a helyette érkezőnek újra meg kéne tanulnia, hogyan válo­gassa a gyümölcsöt. Az utolsó nyár Bíró Mónika és brigádja mára befejezte a munkát. Me­leg volt a gyümölcsösben, jól­esne egy frissítő zuhany. de Törökbálinton nem biztos, hogy a rekkenő nyári délutá­nokon eljut ,a víz a zuhany­rózsáig. — Kellemes, könnyű dolog a barackszedés, bár nekünk még vigyáznunk kell a méretre, meg arra, hogy milyen érett a gyümölcs. Ez még csak az elő- szedés, néhány hét múlva az utánunk jövők már csupa éret­tet találnak a fákon. Szere­tünk a gyümölcsösben dolgoz­ni, beszélgetünk 'közben és annyi barackot eszünk, am-eny- nyi belénk fér. A brigádok között munka- és tisztasági versenyt hirdet­tek. Mónikáék összegyűlnek a pontozótábla alatt. — Senki nem kapott maxi­mális pontszámot. Nem baj, majd holnap! — Miért választottátok nyári programjaitok közé az építő­tábort? Hiszen keresetetek ja­vát úgyis a szállás, étkezés fe­jében itt kell hagynotok. —- Ez az utolsó szabad nya­runk, jövőre érettségizünk — magyarázza Forisek Kati. — Olyan közös programot akartunk, ahol együtt lehetünk a barátainkkal, a gyümölcssze­dés pedig eddig jó szórakozás­nak bizonyult. Koch Eva otthon is munká­val töl-ti majd a szünidő egy részét. — A barátnőmmel a tatai edzőtáborba megyünk moso­gatni, két hétre. A saját kere­setünket azután olyan dolgok­ra kelthetjük majd. amit egyébként a szüléink nem ven­nének meg nekünk. Játékok Sajtolják a repceolajat Katona Márta: a fiatal tá­borvezető brigádbeosztásokon, névsorokon töri a fejét. Meg kell szerveznie az esti progra­mot, a tábortüzet is. — Két hét alatt tizenegy munkanapot dolgozunk, a két szabadnapra szeretnénk valami jó szórakozást kitalálni. Való­színűleg többféle kirándulás, városnézés közül választhatnak majd a gyerekek. Elsőnek ter­mészetesen a legjobban dolgo­zó brigádok dönthetik el, hogy hová akarnak menni. — Az estéket is igyekszünk jól kihasználni. A szokásos vetélkedőkön, társasjátékokon, tábortűzön kívül vendégeket is várunk. Több zenekar, fia­tal művész is felajánlotta, hogy egy estét a táborban tölt. Lassan belakjék az épületet a frissen érkezett idénymun­kások. Idejük lejárta után új diáksereg veszi majd birtoká­ba az épületet. S mire megsza­badulnak terhűktől az állami gazdaság gyümölcsfái, lassan az ország minden tájára szét­szóródott kollégisták is vissza­szállingóznak. Mr. A. A fehérneműtől a főkeféig felétől talpig védőruhában Mnnkáseüátás a vasi Sziéban A munkavédelmi szabályzat pontosan előírja, mi mindenre van szüksége egy munkásnak, teendői biztonságához. A gyá­rakban a kollektív szerződés szabályozza, hogy a különbö­ző munkahelyeken milyen vé­dő- vagy munkaruhát es mas egyéni felszerelést kapnak az ott dolgozók. Az adott üzem speciális igényeit a szó szoros értelmében testreszabottan biz­tosítani, ez elsősorban a mun­kásellátási előadó dolga. Az Egyesült Izzó váci gyáregysé­gében ez a felelősségteljes fel­adat Laczó Anárásnéé: — Majdnem 1500 embert lá­tok el évente különleges bőr­talpú bakanccsal, ezt a cipőt az üveggyártás veszélyes tör­meléké miatt viselik. De nem­csak cipőt, ruhát, hanem még fogkefére is szükség van. Kétféle öltöző Lencsés József, az igazgatá­si osztály vezetője. Laczóné főnöke megmagyarázza, hogy kinek van szüksége fogkefére: — A keverőházban, ahol az üveg alapanyagát állítják, ösz- sze. az ártalmas porok, vegy­szerek miatt fekete és fehér öltözőnk van, ahol a dolgozók tetőtől talpig átöltöznek mű­szak előtt, és természetesen utána is. A fehérneműtől a fogkeféig mindennel ellátjuk őket, ami a személyes védel­mükhöz, tisztaságukhoz elen­gedhetetlen. — Itt használják a inspirá­torokat is, fél gázálarchoz ha­sonló maszkok ezek. Azért csak fele egy gázálarcnak, mert a szemet és a homlokot szabadon hagyja — tette hozzá Laczóné. — A munkaruha és a védő­ruha két külön fogalom. Ezt külön kell hangsúlyozni, mert gyakran még a mi dolgozóink is összekeverik «.fogalmak u - talmát. Más-más célt szolgál­nak és különböző az úgyneve­zett „kihordási” idejük. Mun­karuhát nálunk a gyárban majdnem mindenki kap, az adminisztratív beosztottak is viselnek köpenyt. A munkaru­hákat munkakörtől függően, egv évtől három évig terjedő időszakra adjuk, Mindenki maga választja ki a váci mun­karuhaboltban. mi csak utal­ványt adunk hozzá. így a kü­lönböző méretek nem okoznak gondot az ellátásban. — A védőruhákkal egészen más a helyzet. Saját raktá­runkban tároljuk a készletet és itt az üzemekben történik az elosztásuk is. A tönkrement, elhasznált, vagy hibás védő­ruhát azonnal kicseréljük. Ezeknek nincs előre megsza­bott kihordási idejük. Recept az orvostól — Három és fél — négy­millió forint a munka- és védő­ruhakeret évente, ennek mint­egy háromnegyed része a sa­Teljes kapacitással, három műszakban járnak a növény­olajipar gyárainak «épei: most a repce feldolgozása a legna­gyobb feladat. Jó közepes ter­mést takaríthatnak be a part­ner mezőgazdasági üzemek, amelyek az idén 50 000 hektá­ron termesztették ezt az ipari növényt. A kisajtolt repcéből étolaj készül, egy részét a Li­ga, a Vénusz és a Ráma mar­garinba dolgozzák be, s ex­portra is jut belőle. A repceszezonnal egy időben készülnek a napraforgó fel­dolgozására. A mezőgazdasági üzemekből befutó jelzések szerint a napraforgó még tűri á szárazságot* így a 273 ezer hektáron vétett olajnak való, elegendő nyersanyagot bizto­síthat a hazai igények kielé­gítésére és az exporttervek teljesítésére. Előre láthatóan más évekhez képest két héttel korábban, augusztus végén in­dulhatnak az első szállítmá­nyok a martfűi, a kőbányai, a csepeli, a rákospalotai, a győri és a nyírbátori gyárakba. Né­hány helyen új gépsorok fo­gadják a termést. A napraforgóolaj kétharma­dát exportálják. A legfonto­sabb vevők Ausztria, az NSZK. Svédország, Algéria és Egyip­tom. Mivel a napraforgó-ter­mesztés a jól jövedelmező ágazatok közé tartozik, élénk a termelési kedv. A nagy hoza­mokat* adó magvakat az ipar saját vetőmagüzemáből bizto­sítja, s ez is hozzájárul, hogy a termésátlagok alapján a ma­gyar napraforgó várhatóan az idén is megőrzi Franciaország után második helyét a nem­zetközi rangsorban. ját raktárunkban levő áru. A biztonságos munkához a mt- legüzemekben védőeszközök is szükségesek. Fej-, kéz- láb- és karvédők a védőruharaktár- oan, ezek mind a SZOT kuta­tólaboratóriumában kipróbált típusok, megbízhatóságukra a SZOT Labor emblémája a ga­rancia. — ötszáz embernek jár na­ponta védőétel, tej vagy tej­termék, két éve egy országos rendelet előírása szerint, az érdekelteknek kifizetjük az arát, három forint 10 fillért naponta — közölte Lencsés Jó­zsef. — Ezenkívül szódavíz. A szódás ballonokat helyben tölt­jük 1 százalékos sótartalmú vízzel. A gyár külön juttatása, hogy a meleg nyári hónapok­ban citromot is kapnak a mun­kásaink, a szódavíz mellé. Té­len teát ihatnak a szabadban dolgozók. — A tisztítószerekről még nem is beszéltem — vette át a szót az előadó. — A fizikai dolgozóknak két darab szap­pant, két darab Ultraderm kéztisztítót és kézvédő krémet biztosítunk havonta. A krém receptjét az üzemorvos állít­ja össze és gyógyszertárban készítik el részünkre. Egyéni óhajok A szakszervezet munkásellá- tási bizottságának vezetője, Bartalos Miklósáé harmadma­gával ellenőrzi az igazgatási osztály, a gondnokság, az üze­mi konyha munkáját: — Akadnak egyéni óhajok, sóhajok — mondja —. például a beteg vagy operált lábúak- nak másfajta cipő, vagy lúd­talpbetét szükséges. Ezt ter­mészetesen az ellátás figyelem­be veszi. A munkásellátást syárunkban megfelelőnek tart­juk. Mi is ellenőrizzük a KÖ­JÁL és a budapesti központ el­lenőrei mellett a konyhát, me­lyet a Vendéglátóipari Vállalat üzemeltet. Az esetleges hiá­nyosságokat kijavítjuk. Min­den jogos kívánságnak igyek­szünk eleget fenni. S. E. (lesi eszik, syértiák a kefét Az utolsó művelet a nyél helyének bcsüllyesztése, s kész a kefetest. Évente csaknem hétszázezer különféle méretű és for­májú kefetestet gyártanak a Rozmaring Tsz nagykovácsi fa­ipari üzemében Erdős! Agnes felvétele SZABADSÁGON LENNÉK E feltétele^ mód, hogy lennék, azért indo­kolt, mert még nem, kellett volna visszajönnöm dolgoz­ni, ha nem fecsérelem el évi rendes szabadságom te­temes részét különböző el­intéznivalókra, illetve nem kényszerülnék tartalékolni néhány napot arra az es­hetőségre, hogy elromolhat a hűtőgépem, a tele­vízióm, jön a kéménysep­rő, a gázóra-leolvasó és a többi, nem hívott, ám ki­szolgáltatottságomból fa­kadóan zokszó nélkül megtűrt vendég. Egy nap szabadság: vártam a Boy- szolgálatot, mert néhány kiegészítő bútordarabot vá­sároltam a DOMUS-ban. Az ügyintéző hölgy meg­kérdezte ugyan, hogy dél- előtt-e, vagy délután job­ban megfelelne, mondtam is, délután nagyon jó, mire ő betáplálta csodagépébe: d. e. 9—16-ig. Erre azon­ban csak otthon jöttem rá, mert megbíztam benne, helyben nem ellenőriztem. Rá is ment egy napom. A másik nap azzal telt, hogy lestem a szerelőket, akik a cirko fűtőtest föld­gázra átállítására ígérkez­tek hozzánk. Egy teljes na­pot ugyan igénybe vett már ez a móka, csak nem terjedt ki a cirkóra. Bojler, tűzhely rendben. A cirköt majd az arra hivatottak. Hogy miért nem jöttek egyszerre? Azt nem tu­dom. Arról talán az érin­tett két vállalat, a gázmű­vek és a FÉG volna képes beszélni. De nem sorolom tovább, hisz e hazában rajtam kívül még állam­polgárok milliói tudnának hasonló listákkal kirukkol­ni, mikor miért csappant az évi rendes szabadság. Állampolgárok milliói­nak ideje azonban — úgy tűnik — még mindig nem számít. Szolgáltatóknak, hi­vataloknak, hatóságoknak legalábbis. Az időrablás sajátos formájáról is hal­lottam a minap. Történt, hogy ismét lelepleződött egy vállalkozó, aiki enge­dély nélkül fogott társas- házak építésébe, s most üzérkedés vádjával áll a bíróság előtt. Ismerősöm egy ilyen társasházban la­kástulajdonos, s ebbeli mi­nőségében tanúnak idéz­ték a tárgyalásra. (Előbb, a nyomozás során termé­szetesen a rendőrségre, .ahol meg is tette vallomá­sát, mert tudja, hogy ál­lampolgári kötelessége az igazság kiderítését szolgál­ni.) A tárgyalás azonban elmaradt. Erről több órás várakozás után értesítet­ték a bírósági épület fo­lyosóján várakozókat, akik dolguk végezetlen távoz­tak. A kitűzött újabb idő­pontban ismerősöm ismét megjelent a bíróságon, mert tudja, hogy állam- polgári kötelessége stb. Néhány órácska elteltével csinos, ifjú hölgy hívta föl a figyelmét, hogy rengeteg ám a tanú, rá majd csak késő délután kerül sor, ad­dig el is mehet. Ekkor megkockáztatta ismerősöm: de elvtársnő, kedves, ne­kem dolgozni kellene ám... Mire a hölgy: Nem kell aggódnia, kap igazo­lást! Az meg se fordult a fejében, hogy embere a munkájáért magáért aggó­dik, nem azért, hogy főnö­kének miként számol el az immáron harmadszor távol töltött idővel. Káros időrablás, akárme­lyik variációt tekintjük. A szabadságot azért találták ki, hogy a dolgozó ember regenerálódjon, erőt gyűjt­sön az esztendő további ré­szében reá váró munkához. Fontos tényező tehát. A másik változatnál már arra sem apellálhat a ha­tóság, hogy az elpackázott idő az egyén sajátja. Pe­csétes igazolások nem he­lyettesítik a munkából kí- ráncigált ember eszének, két kezének termelőerejét. Néhány óra távoliét alatt kevesebb cipő, szövet, út­burkolat, gépalkatrész, ru­ha készül el, veszteséget okozva az illető gyárnak, áttételesen az egész nép­gazdaságnak. Vannak ese­tek, amelyekben nem lehet más megoldást találni, valóban meg kell jelennie az állampolgárnak külön­böző hivatalos helyeken, hatóságok előtt. Ám a ha­tóság is megszervezheti jobban a saját munkáját, hogy minél kevesebbet té- kozoljon el mások idejéből, az ország rovására. H a volna olyan kimuta­tás, amelyből kiderül­ne, mennyibe kerül ne­künk a sok elfecsérelt idő, érdekes összefüggéseket le­hetne megállapítani. Azt már tudjuk, mennyi az in­dokolatlan táppénzes na­pok száma, harcolunk is sokféle eszközzel azért, hogy egyre kevesebb le­gyen. Eszközeink közül ta­lán legfontosabb: a beteg­ségek megelőzése. Fogjuk föl úgy, hogy az előzőek­ben említettek is valami­féle betegség kórtünetei s kezdjünk együttesen a gyógyításhoz. A megelőzés­re pedig az érintett szol­gáltató cége':, hivatalok, hatóságok fölötteseinek hívjuk fel szíves figyelmét. Bálint Ibolya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents