Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-21 / 171. szám

Minds® kész segíteni Járművek a mozgássérülteknek ew Sorfa érkeznek hozzá a levelek Az idén március elején ve­títette a televízió a „Sorstár­sak” című műsorban a nagy­kőrösi Karsay István mozgás- sérültekkel kapcsolatos film­jét. Ebben a járásra képtelen emberek számára mutattak be egy egyszerű, de igazán hasz­nos műszaki újítást. A film nézői bármilyen ülőalkalma­tosságra rászerelhető görgő­ket láthattak. A görgőkkel a járni nem tudó emberek to­lókocsi és a családtagok se­gítsége nélkül is tudnak köz­lekedni odahaza a lakásban. Régen érlelődött A görgők ötlete Valkai Dé­nes konzervgyári lakatosmes­tertől . származott, s az ő ke­zében születtek meg a film­ben bemutatott eszközök első példányai is. Röviddel a mű­sor után leveleket hozott a posta Valkai Dénes címére. „... brigádunk patronál egy járásképtelen béna fiatalasz- szonyt, aki a „Sorstársak” cí­mű adásból tudomást szerzett arról, hogy önök készítettek egy lakásban használható to­lókocsit. Az lenne a kéré­sünk, amennyiben lehetősége van rá, a fiatalasszony részé­re készífene egy ugyanolyat, természetesen ármegjelölés mellett. Elmondanám, hogy a fiatalasszony 31 éves. három éve deréktól lefelé teljesen béna, ágyhoz kötött. Van egy négyéves kisfia, s amellett, hogy ő sem lenne ágyhoz köt­ve ezen eszköz birtokában, a gyermeket is jobban el tudná látni, s képességének megfe­lelő munkát is tudna végezni. Korábban kapott egy tolóko­csit. de a lakás kis mérete miatt ezt nem tudja használ­ni. Az elmondottak után. ha egy módja van rá, kérjük se­gítsen rajta”. Az idézett levél Debrecen- ■ bői érkezett. Hasonló volt a tartalma a Miskolcról, Békés­csabáról, Kalocsáról küldött­nek is. S Valkai Dénes nem sokat kérette magát. Szabad idejében mindegyik rászoru­lónak elkészítette és el is küldte a várva várt szerkeze­teket. — Hogyan született meg az apró, de mégis nagyon hasz­nosnak mutatkozó újítás gon­dolata? — Valójában nem egy hir­telen jött ötletről van szó, egy régi kedves mozgássérült is­merősöm helyzetét látva ké­szítettem el számára az első görgőket, aki romániai utazá­sa alkalmával próbálta ki nagy sikerrel. De nem ez volt az első eset, hogy könnyítet­tem mindennapjain. Kapott tőlem például a székekre fel­es leszerelhető lábtartót. s amióta ezt használja, nem zsibbad már el a lába. Egyéb­ként olyan ember, aki szeret mozogni a világban, még kül­földre is eljár, nem csoda, ha boldogan fogadott minden olyan megoldást, ami kényel­mét szolgálja vagy segíti a mozgásban. Kevés szabad idő Sajnos, ami a szabad időm­ből megmaradt azt tudtam csak feláldozni a kért szerke­zetek elkészítésére. Nem ment olyan gyorsan, mint várható lett volna, az esztergáláson kívül minden munkát magam végeztem rajtuk. Nem is gon­dolnánk mennyi sok aprólé­kos kézi munkát igényelnek az ilyen apróságok. Töröm a fejem, hogyan lehetne <jgy olyan egyszerű gépi megol­dást megvalósítani, amivel rö- videbb idő alatt elkészíthet­nénk ezeket. Érdemes volna, mert bizonyára az ismert ese­teken kívül még sokan hasz­nálhatnák a görgőket. — A székekre való le- és felszereléshez használójának kell-e segítség, esetleg szer­szám? — Természetesen nem, hi­szen éppen äz volt a cél, hogy a mozgássérülteik akkor hasz­nálhassák a szerkezetet, ami­kor éppen magukra marad­tak. A szobai székek, fotelok lábára kézzel, s egyszerű szár­nyas anyacsavarok segítségé­vel felszerelhetek a görgők. S a felszerelt székre átülve könnyebben tudnak a lakás­ban mozogni, vagy oda eljut­ni, ahová esetleg a tolókocsi­val lehetetlen lenne. Valkai Dénes egyébként a munka mellett tanulmányokat is folytat. Szabad idejének jó Szigorú előírások Veszik már a vörösszilvát A régi időkben, az akkori öreg szőlőhegyeken sok sző- lősikertben valóságos vörösszil- vaerdők voltak, melyekből a szezonban naponta 10-15 va­gonra valót hoztak piacra. A termés nagy része exportra ment, főleg az Osztrák—Ma­gyar Monarchia államaiba, melyek szívesen fogadták ezt az olcsó gyümölcspt. Bő termés ígérkezik Azóta nagyon megváltozott a világ. Megritkultak az ex­portlehetőségek, de nagyon megnövekedtek a vásárlók igényei is. A legutóbbi évti­zedben kiosztásra került zárt- és hobbikertekben, alig ültet­tek vörösszilvafát. Az öreg szőlőkben levő és az utcákra ültetett fáikról, évente sokszdr elég nehezen, csak 10-15 va­gonnal értékesítenek, a többi termésből pálinkát főzetnek. Most, hogy kezd érni a vö­rösszilva, érdeklődtünk Vida Jánostól, az áfész felvásárlá­si osztályának vezetőjétől a vörösszilva értékesítéséről. — A vörösszilvából az idén a legtöbb helyen nagy termés van, a fák szinte töredeznek a szilváktól, ezért a vörös­szilva nagy része nem éri el az étkezési szilva nagyságát és minőségét. Mi igyekeztünk fővárosi vásárlókkal átvételi szerződéseket kötni, de csak az előírásoknak megfelelő nagyságú és érettségi fokú szilvát veszik át. Bizonytalan kivitel — A vörösszilva felvásárlá­sát a napokban megkezdtük, de a fentebbi kikötések foly­tán, csak a Gárdonyi utcai te­része rámegy az iskolára, de ezen túl még társadalmi mun­kája is odaköti a gyárhoz. Négy év óta a konzervgyár szakszervezeti bizottságának társadalmi munkavédelmi fel­ügyelői tisztét , is betölti. A se­gélykérő leveleknek azonban, ha mégannyit kapna is, soha nem tudna nemet mondani bármily szűkreszabott olykor a maradék ideje. Elég fizetség — A tavalyi esztendő a rokkantak éve volt. Ország­szerte akció indult, hogy pó­toljuk azt, amit esetleg elmu­lasztottunk, segítsünk beteg embertársainkon, ön szerint, milyen eredménye volt e moz­galomnak? — Rádöbbentünk arra, hogy milyen sokan élnek közöt­tünk olyan emberek, akiknek minden apró segítség kincset érhet. Sajnos, meg kell mon­danunk, a mozgássérültek ma sem mindenkor kapják meg azt a támogatást, amit sokszor ígérnek nekik. Pedig higgye el nemegyszer valójában apró­ságokról van szó, aminek hi­hetetlenül örülnének. Ezek az emberek igyekeznek kifogni a sorscsapáson, amennyire csak erejük engedi. Próbálnak úgy élni. mint az egészséges em­berek, s ami a legfontosabb, talán jobban ragaszkodnak az élet szép oldalaihoz, mint azok, akiket szerencsére ilyen borzai máktól megkímélt a sors. Ezért érzem mindig úgy, köszönőleveleiket olvasva, hogy munkámmal kapcsolat­ban minden fizetségnél töb­bet jelent számomra az a né­hány hálás mondat. M. J. NAGYKŐRÖSI ^/uria A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII ÉVFOLYAM, 171. SZÁM 1983. JÚLIUS 21. CSÜTÖRTÖK Legelőre poroszlóit a jószág Könnyebb az állattartóknak A régi világban Nagykőrös földművelő népének egyik fő- foglalkozása az állattenyész­tés, főleg a szarvasmarha­tartás volt, amire jó alkalmat nyújtott a várost körülvevő sok legelő. Kereskedő csalá­dok alakultak, ki, melyek a szarvasmarhát felvásárolták, és lábon hajtották a nagy pesti vásárokra, s később ezek a kereskedők lettek Nagykő­rös legmódosabb polgárai. Bizottság nélkül A közlegelők felosztása után, és a XIX. század ele­jén is szépen virágzott váro­sunkban az állattenyésztés, amit csak a világháborúk pusztításai romboltak le. A felszabadulás után pedig a mezőgazdasági lakosság je­lentős része az iparban he­lyezkedett el és félő volt, hogy például a szarvasmarha- tenyésztés városunk hús- és tejellátását sem fogja biztosí­tani. Ekkor néhány lelkes kis­gazda, Grónai Istvánnal az élén, megszervezte a legelte­tési bizottságot, a szarvas­marha-tenyésztés elősegítésé­Turázó pedagógusok Újabb úszótanfolyam lesz lepünkön vesszük át, az előző nap ott bejelentett szilva­mennyiséget. Szigorúan ra­gaszkodunk ahhoz, hogy elő­írt nagyságú, háromnegyed részben érett, étkezési portéka legyen. — A többi átvevő telepünk augusztus 5-én kezdi meg a vörösszilva felvásárlását, de azok csak az ipari célra valót veszik át, kilogrammonkét 2 forintos áron, melynek átvé­telét a szeszgyárakkal szer­ződtük le. A vörösszilvával kapcsolat­ban exportlehetőségekről is puhatolózzunk, de annak sike­rére nem igen van kilátás. Ezzel kapcsolatosan említjük meg, hogy az értékesítés körül a vörösszilva aranykorában, ötven esztendeje is voltak ba­jok. Volt úgy, hogy a kereske­dők a piacon egyáltalán nem vették meg a vörösszilvát, mert nem tudták továbbad­ni. Volt olyan messzelakó el­adó, aki nem vitte haza el­adatlan szilváját, hanem ki­fordította az utcai árokba. Pár fillérért Ezt látta meg az akkor vá­rosunkban járó Móricz Zsig- mond és dörgedelmes cikket írt a Pesti Naplóban arról, hogy a „Magyar gyümölcs nemzeti kincs, s azt 'nem sza­bad szemétbe dobni enged­ni”. És másnap, amikor De­zső Kázmér polgármpster a vörösszilva értékesítésének biztosításáért küldöttséget ve­zetett Kenéz Béla kereskedel­mi miniszterhez, a miniszter a vörösszilvát a Nagykőrösi Konzervgyárral 8 filléres áron felvásároltatta. K. L. Július 25-én kezdődik a vá­rosi strandfürdőben a Város­gazdálkodási Vállalat idei második úszótanfolyama, je­lentkezni még ' lehet a strand pénztáránál. BIRKÓZÁS Salgótarjánban rendezték az 1983. évi serdülő kötöttfo­gású egyéni birkózóbajnok­ság országos döntőjét, össze­sen 217 induló, jó rendezés és jó színvonal voltak a kétna­pos viadal jellemzői. A leg­jobbaknak alaposan meg kellett küzdeniök a népes, jól felkészült mezőnyökben a he­lyezésekért. A Nagykőrösi Ki­nizsi hét fiatalja közül öten a legjobb' 8-ig jutottak súlycso­portjukban. Eredményeik a következők voltak. A 42 kilo­grammosok súlycsoportjá­ban (22 induló közül): 1. Tö­rök Béla, nagyszerű formában minden ellenfelét kétvállra fektette (edzője: Sárosi Ti­bor); 7—8. Kovács Ferenc, jól birkózott. A 49 kg-ban (20 fő): 7—8. Farkas Tamps, a döntők előtt balszerencsé­sen vesztett 4-3-ra. 53 kg (23): 2. Marsa István, 6 győzelem és 1 vereség után, most har­madszor lett országos máso­dik és mindig más súlycso­portban. 62 kg (20): 7—8. Szőke Zoltán, csak a csoport­döntőn szenvedett két veresé­get. Az egész mezőnyben Tö­rök volt a második legered­ményesebb sportoló. Csapatversenyben (42 egye­sület közül): 1. Ferencvárosi TC, 2. Salgótarjáni TC, 3. Bp. Honvéd, 4. Újpesti Dózsa, 5. Diósgyőri VTK, 6. Nagykő­rösi Kinizsi 12 olimpiai pont­tal. ami kétszerese az elmúlt évinek. A tanév végi zsúfoltság miatt a vártnál kevesebb ne­vezés érkezett és elmaradt a szakmunkástanulók és szak­középiskolások Kecskemétre tervezett országos kötöttfogá­sú bajnoksága. SÚLYEMELÉS Más rendezvényekkel való ütközés miatt későbbre ha­lasztották a Ceglédre terve­zett megyei középiskolás súly­emelő-bajnokságot. GONDNOKCSERE Rövidesen megoldódik a Kinizsi sporttelep utóbbi he­tekben előfordult több prob­lémája. A napokban új gond­nok áll munkába és segíti a sportolók és sportvezetők munkáját. LÖVÉSZEREDMÉNYEK A légfegyveres MHSZ-ku- paviadal Szolnokon megren­dezett hetedik fordulóján a minősítésre , esélyes, 3 ver­senyzőjük egyéb elfoglaltsága miatt nem voltak ott az. MHSZ Nagykőrösi Konzervgyári Lö­vészklub sportolói. A hazai forduló is elmaradt, helyette az MHSZ Százhalombattai Olaj LK és a körösiek serdü­lői vetélkedtek városunkban, a tormási légfegyveres lő- csarnokban. A helyiek ered­ményei a következők voltak: Nyílt irányzékú légpuska. Leányok: 4. Módra Eszter 20/124, 5. Túri Erzsébet 20/109, 6. Boros Ágnes 20/63. Fiúk: 2. Dobos Tamás 20/154, 3. Csete László 20/153, 4. Radics Atti­la 20/149, 5. Biró János 20/143. 6. Szűcs Péter 20/136, 7. Józan Csaba 20/124, 9. Kövér Zoltán 20/120, 10. Farkas Csaba 20/117. Légpisztoly. Leányok: 4. Imecs Olga 20/95. Fiúk: 3. Farkas Róbert 20/128, 4. Szabó Gábor 20/123. Zárt irányzékú számokban a körösiek nem indítottak ver­senyzőt. A versenynaptárban történt több módosítás miatt a kon­zervgyári lövészek az eredeti tervtől eltérően nem vettek részt az MHSZ Központi LK budapesti versenyén. HEGYVIDÉKI TÚRÁN Remekül sikerült a Nagy­kőrösi Pedagógus SE kétna­pos Bükk-fennsíki túrája. 17-en voltak ott a szép vidé­ken és mindannyian jól érez­ték magukat. A legfiatalabb túrázó 8 éves volt, a legidő­sebb pedig 60. Sulyok Zoltán Csütörtöki sportműsor Természetjárás Dél-Dunántúl: toldis diá­kok kerékpáros túrájának 13. napja. Bakony hegység: a 920-as számú Arany János úttörőcsapat vándortúrájá­nak 11. napja. Duna folyó: a Pozsony—Budapest nemzet­közi ifjúsági vízi túra 7. nap­ja. re. Grónai István, mint akko­ri városi képviselő és megye­bizottsági tag kiharcolta, hogy a tanács a történelmi emlékű siratói részen és a vásártéren nagyobb legelőterületet adjon a lakosság teheneinek legel­tetésére. És ezzel megkönnyí­tették a tehéntartást, mert a teheneket májustól októberig minden reggel kihajtották le­gelni a közlegelőre, amit so­kan igényeltek. Később, amikor a siratói részt ipartelepek részére hasz­nálták fel, a városi tanács a kürtilaposi részen adott he­lyette legelőterületet. Azóta is megvan ez a legeltetési le­hetőség, bár kevesebben ve­szik igénybe. Reggelenként a csordások most is kihajtják le­gelni a teheneket. A múlt években ugyan megszűnt a le­geltetési bizottság, de nem történt semmi baj, mert munkáját az Arany János Termelőszövetkezet vette át, s a legeltetési ügyeket a tsz megbízásából a bizottság ad­digi adminisztrációs vezetője: dr. Csete Lajos nyugdíjas vá­rosi tisztviselő intézi. — Mind a vásártéri, mind a kürtilaposi közlegelő területe 27-27 hektár — mondotta ott^ jártunkkor dr. Csete Lajos. A tehenek és borjak őrzésére a termelőszövetkezet négy csor­dást alkalmaz. A legelőket, a kutakat és a pihenőhelyeket gondoztatja, a területet min­den évben egyengetteti és műtrágyázza. — Hány tehén jár a lege­lőkre? — A vásártéri legelőn Pász­tor Dénes és Horváth György a csordások. A területre na­ponta 66 tehenet hajtanak. A legeltetési idényre egy tehé­nért 1800 forint fűbért kell fizetni. A legtöbb jószágot Szentpéteri Balázs járatja a vásártéri csordára, akinek 8 tehene van. Elletnek is — A kürtilaposi legelőn 21 tehén és 23 borjú legel. A borjak ott is alszanak. Ott évek óta két ügyes asszony, Barta Gyuláné és Szíjj Ist­vánná a csordás, és 1500 fo­rint a jószágok fejenkénti fűbére. Barta Gyuláné el­mondotta, hogy a csordásság mellett még bábáskodniuk is kell, a napokban is, ott a le­gelőn ellett meg Nagy Albert tehene és az ellést szerencsé­sen levezette. Szijj Istvánná panaszolta, hogy a szárazság­ban nagyon kisült a legelő, s kutyáikkal együtt sokat kell szaladgálni, hogy a tehenek be ne szökjenek, a szomszédok kukoricájába. Szál liter tej Dr. Csete Lajos elmondotta még, hogy a közlegelők gon ' dozása, műtrágyázása, a csor­dások bére és az SZTK na­gyon sokba kerül a termelő- szövetkezetnek, a |űbér a költségeket alig hozza be. En­nek ellenére a csordajárási területhez, az idei rendkívüli esztendőben a tsz saját lege­lőjéből mintegy 25 hektárt hozzáadott, hogy a jószágok­nak' több legelője legyen. Egyébként a közlegelőkre já­ró tehenek komoly tényezők Nagykőrös tejellátásában. Az egyik tehéntartó a kürtilaposi legelőre járó tehenei tejéből például naponta 80-100 litert visz be a tejüzembe. Kopa László Meghívó Az augusztus 6—7-i össze­jövetelre 250 ezer embert várnak a szervezők a puszta- vacsi erdőbe. A kétnapos prog­ram szervezésébe Nagykőrös is bekapcsolódott. A helybe­li áfész három egységét tele­píti a helyszínre, és félmillió forint értékű ételt, italt kínál a résztvevőknek Mg Mozi Jézus Krisztus szupersztár. Színes amerikai fllmmusical. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban A sárkány éve. Színes szink­ronizált szovjet történelmi film, fél 6-kor és fél 8-kor. Kirándulás a Balatonhoz. Július 30—31-én. Ütvonal: Siófok—Bala­tonfüred, Ajka—Sümeg—Keszt­hely—Zalaegerszeg—Nagykőrös. A kirándulás költsége 500 Ft/fő. Szál­lás Ajkán a Hotel Ajkában. Indu­lás a Nagykőrösi Tejüzemtől, reg­gel 5 órakor. Jelentkezéseket a tejüzem irodájában várjuk. Vas-műszaki és járműszaküzlet nyílik július 25-én Nagykőrösön, a Szabadság tér 1. sz. alatt Híradástechnikai cikkek, járművek, alkatrészek, háztartási gépek, vas- és edényáruk, szerelvények nagy választékát kínálja a Pest megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi HtriapJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents