Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-20 / 170. szám

m m A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVF^YAM, 170. SZÁM 1983. JÚLIUS 20., SZERDA Hallgatók a szövetlsszeflieii Ä gyakorlati oktatás segítői Bálázás, talajelőkészítés Lassan mindenütt végéhez közeledik a nyár egyik legnagyobb munkája, az aratás. A péceli Rákosvölgye Termelőszövetkezet­ben is befejezték a búza betakarítását, ahol ebben az esztendő­ben 110 hektárnyi területen termesztettek kenyérgabonát. Utá­na azonnal megkezdték a szalma leíakarítását, illetve a talaj előkészítését a másodvetéshez. Hancsovszki János (felvételei Kerepestarcsa \ Munka- és érdekvédelem Szakmaközi bizottság A szakszervezetek városi szakmaközi bizottsága máso­dik félévi programjában több fontos téma is szerepel. Au­gusztusban a városban élő idős korúak helyzetéről, a velük va­ló foglalkozásról, valamint kü­lön napirendi pontként a lakó­telepi klubok létesítésével kap­csolatos tennivalókról tárgyal­nak. Októberben az üzemi szakszervezetek tömegpolitikai munkáját értékelik. Az előbbi programnak a tervek szerint a városi tanács, az utóbbiak az autójavító kisvállalat ad he­lyet. Mbharay-együttes Nyári fellépések A bagi Dózsa György Műve­lődési Központ és a Galgavidé- ke Áfész Muharay Elemér Né­pi Együttese július hónapban nyári szünetet tart. Az évad­nyitó összejövetelünkre au­gusztus 9-én kerül sor, amikor az első próbát is megtartják, hiszen gyors egymásutánban három fellépésük lesz. Augusz­tus 19-én és 20-án a Nagyká- tán rendezendő szövetkezeti együttesek Pest megyei talál­kozóján vesznek részt. A hónap végén, augusztus 27-én és 28-án Gödöllőn, a hagyományőrző népművészek és táncegyüttesek 8. országos találkozóján mutatják be mű­sorukat. A következő szerep­lésre sem kell egy egész hóna­pot várni, mert a Fóti ősz programján Fóti szüret cím­mel rendezendő népzenei és népdaltalálkozón vendégesked­nek. Nem is panaszkodik sen­ki, hogy kevés a szereplési al­kalom. örülnek a meghívások­nak, mert ebből is látszik, jó híre van, ismerik a bagi népi együttest szerte az országban és megyében. Ű8&ÉÉ Moh iP!f^ * 4 A XX. század kalózai. Szí­nes, szinkronizált szovjet ka- landfílm. Il-es helyáron. Csak 4 órakor! Elveszett illúziók. Színes magyar film. Csak 6 és 8 óra­kor! 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Ismerősöm, aki közismerten csendes, halk szavú ember, legutóbbi találkozásunkkor ép­pen a szőlőhegyről jött haza. Tragacsán üres ládák lapultak, pedig a fél járdát elfogó létra arra utalt, hogy gyümölcssze­désre készülődött a gazda. Üd­vözlésemre még a szokott mód­ján válaszolt, azután egész vá­ratlan fordulatnak lettem a tanúja. Egy cijrát káromko­dott, s közölte, ellopták a ba­rackját, pedig arra számított, hogy nemcsak lekvárt főzhet az asszony, de a piacra is jut belőle. Átkozódott keményen, fenyegette az ismeretlen tol­vajt, s esküdözött, ha a keze közé kerül valamikor, bizony nem ússza az meg ép bőrrel. Próbáltam nyugtatni, de sze­rencsétlenségemre csak olajai öntöttem a tűzre, amikor el meséltem, hogy a városban élő de a falu határában gyümöl­csöst bérlő kollégámnak a meggyét szedték le ismeretlen emberek a fákról. Vasárnap délután még roskadoztak a fák a termés alatt, annyi volt a pi­rosló meggy, hogy többet fel­függeszteni sem lehetett volna a levelek közé. ám hétfőn hiá­ba vonult fel a termelő meggyszüretre, hiába hozott segítséget és cipelt ládákat meg létrákat a „birtokára'’, csak a lekopasztott, megtépá­zott ágakat találta. Ismerősöm dohogva, duzzog va hallgatta- szavaim, s miután szóhoz jutott, ismét átkozódni kezdett, aztán lemondóan le­gyintett. miközben búcsúzott, é megjegyezte: „így megy évek óta. Csak abban a dűlő­ben, ahol az én szőlőm van legalább tíz tulajdonosnak lop ták el a cseresznyéjét, megy- gyét, szedték le a borsóját, ás­ták ki az újkrumpliját. Arra gondolni sem merek, mi tör ténik. ha étik a szőlő, De mi! lehetne itt csinálni?” úgy hiszem, semmi újat nem szükséges feltalálni Vissza kel­lene állítani a szőlőcsősz tiszt ségét, s előírni munkaköri kö Nem kevesebb, mint nyolc­van felsőfokú - képzettségű szakember dolgozik a kerepes- tarcsai Szilasmenti Terme­lőszövetkezetben. Biztos van olyan közgazdasági mutató, amellyel mérni lehet a ter­melési eredmények és a szak­emberek számának összefüg­gését, most azonban inkább a bennük felhalmozott szellemi értékek megjelenésének egy csak igen ritkán előtérbe ke­rülő formájáról essék szó. Azért is mert főképpen a mezőgazdasági termelőüzemek életében ritka ez. • • üzemi élet Arról a nem túl látványos, de folyamatos közreműködés­ről van szó, amelyet az agrár- szakemberek egy része az egyetemi oktatáshoz kapcso­lódva végez. Az egyetem ak­kor készíti fel jól a hallga­tókat a diploma megszerzése utáni feladatokra, ha megis­merteti velük az üzemi élet belső mechanizmusait is. Er­re a tapasztalatcserére a rendszeres üzemlátogatások, a két-négy hetes gyakorlatok, és az üzemi életből merített szakdolgozatok nyújtanak le­hetőséget. A Szilasmenti Tsz-ben sok szakember évek vagy inkább már évtizedek őtg részt vál­lal a gyakorlati életre neve­telességének mindazt, amit a régi szőlősgazdák már megfo­galmaztak, s amit egy régi hegyközségi jegyzőkönyv így rögzített: „A szőlőcsősz naponta leg- aláob kétszer járja be terüle­tét. Éjjel is járjon körül a dű­lőkön, úgy őrködjön a sötét­ségben is, akár a világos nap­palon, mert a gallyat, szőlőka­rót, zöldhagymát elviszik éjjel, a krumplit is kiszedik a föld­ből. A tolvajtól zálogot ve­gyen, s azt vigye be a bíró­hoz. Ha nem tudja a tettest elfogni, legalább ismerje fel, kövesse a nyomát, és bűnét je­lentse, nevével együtt a bíró­nak. A csősz szüretkor szedje bérét. Kap minden 400 négy­szögöl után 1 pengő 50 fillért.” Azt mondják a régiek, hogy az a szegényember ment va­lamikor szőlőcsősznek, aki úgy volt a tagjaival, hogy van is, nincs is. Fájt a teste, fájt min­dene. Csősz lett hát. Ma nincs ilyen szegényember. De a sző­lőtulajdonosok közössége felbomlott, az a közösség, amely alkalmas lenne arra. hogy csőszt, vagy ha ez tet­szetősebb kifejezés, mezőőrt fogadjon, s annak tisztessége* bért adjon. Mert hiába a káromkodás, a morgás, ezzel a máséra szemet vetők nem törődnek. Ha besö tétedik, a rossz szándékú és akaratú ember, úgy látszik ma éppúgy, mint régen, ma­gáénak érzi a határt. Csak a kemény munkával, verejtékke' termelők összefogása lenne ké­pes a termés megőrzésére. Ha a kárt szenvedők utána szá mólnak, rájönnek, olcsóbb lei. ne a csősz bérét biztosítani mint a megtermelt javaka1 könnyen élők szabad pré- Jajául hagyni. Talán ezt az összefogást szer­vezhetnék a tanácsok, vagy a községi Hazafias Népfront bi rotlságok. Megérné a fáradó 'ást — ha már sajnos szükség van rá. Fcrcsik Mihály lés folyamatában, s hogy ezt milyen minőségben teszik azt jelzi: az egyetemek rendsze­resen kérik hosszabb, rövi- debb idejű közreműködésü­ket. Mivel a gazdaság elsősor­ban a gyógynövények ter­mesztésére specializálódott, az e témakörben érintett hallga­tók jönnek ide gyakorlatra, üzemlátogatásra. A budapesti Kertészeti Egyetemről a har­madik évfolyamosok évente egyszer, a gyógynövény ter­mesztésére szakosodottak többször is eljönnek tanulmá­nyozni az üzem szervezetét. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatói közül is húsz-harminc tölt itt napo­kat, s jönnek a gyöngyösi fő­iskolai karról, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemről is azok, akiket a gyógynövé­nyek termelése érdekel. S már nem egészen új keletű a kap­csolat a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem gyógysze­rész karával sem. A szövetke­zet vezetői. közgazdasági munkatársai és ágazatvezetői is mindenkor készséggel áll­nak rendelkezésükre, egy-egv tájékoztatás erejéig. Doktori értekezés Ha kissé zártabb is, de an­nál mélyebb ismeretek szer­zését nyújtja a hallgatók ré­szére az, ha valamilyen témá­ból itt készítenek diploma- munkát. Ez természetesen hu­zamosabb jelenlétet, gyako­ribb találkozást,, olykor több éves közös munkát jelent. Csak így ismerhet meg egy- egy leendő szakember teljes mélységig valamilyen gyógy- növénvkultúrát, üzemet vagy termelési egységet, ami dip­lomamunkájához elengedhe­tetlen is. A Szi'asmenti Tsz-ben az elmúlt tíz év alatt tizenöt Aligha van az Agrártudo­mányi Egyetemen olyan hall­gató, dolgozó, aki ne ismerné Benedek Endre testnevelő ta­nár nevét, munkásságát. Az ok­tatáson kívül mozgatórugója az országban szinte egyedül­álló egyetemi tömegsportnak, örökké nyüzsgő, fáradozó, el­foglalt ember. De nemcsak az egyetemen, a megyében, az or­szágban, hanem amint azt cik­künk bizonyítani fogja, világ­szerte ismert labdarúgó berkek­ben. Hírnevét sok-sok nyelvre lefordított szakkönyveivel ala­pozta meg. Szívvei-léleRke! Amikor otthonában felke­restem, éppen a postáról ér­kezett haza, kezében egy .rarcia nyelvű könyvvel, a 600 labdarúgó edzésjálék című munkájának legfrissebb kül­földi kiadásával. Mielőtt erről ejtettünk volna szót, röviden eddigi életútjáról kérdeztem: — Szívvel-lélekkel szeretem a labdarúgást, ez életem egyik meghatározó eleme, mi­ként a sport, a mozgás áltaiá ban. Valaha Tolna megyében magam is fociztam egy terü­leti bajnokságnak megfelelő osztályban szereplő csapatban, majd később játékosedző let­tem. 1952-ben kerültem Gö­döllőre, az Agrártudományi Egyetemre, s azóta is itt dol­gozom testnevelőként. egyetemi hallgató készített diplomamunkát, köztük nyolc a gödöllői, hét a kertészeti, egy-egy pedig a debreceni il­letve a keszthelyi egyetemen védett sikeresen. Készült még hat szakmérnöki dolgozat, s ketten éppen nemrég doktori értekezésüket írták a gazdaság valamelyik növényének ter­mesztéséből. Hogy mi a gazdaság haszna az említett közreműködések­ből? Általában az, hogy a lá­togatások vezetése, a dolgo­zatok szakmai megbeszélése a gyakorló szakemberektől Is naprakész ismeretek megszer­zését igényli, ísy például a szakirodalommal való együtt- haladást. Kölcsönös haszon De akadnak konkrétabb példák is. mondjuk a növény- védelemből. Egyetemi diplo­mamunkát készítő hallgató deríteH fényt az édeskömény egy új, veszélyes poloskakár­tevőjének sajátos rajzására. Szakdolgozatok szerzői tárták fel az angelika rozsdabeteg­ségének, az ernyő* virágú gvónvnövénvek levéltetű kár­tevőinek veszélyességét. A diplomamunkák készítői vizs­gálták eredményesen a kony- haköménv és az édeskömény terméshozamának összefüggé­seit a talaiial és a műtrágyá­val. Sok esetben ezek a’anján helyezték el a növényeket a legtöbb termést adó táblákra. Nemrég fejeződött be egy tanulmányi év. de biztos, hogy a szeptemberben kezdődő új is hoz az egyetemekről, a fő­iskolákról érdeklődő, a gyógy­növénytermesztést és feldol­gozást megkedvelő tanítani való fiatalt. Galambos! Bertalan A labdarúgás tudományá­ban szerzett jártassága az alapja könyveinek. Művei valóságos leckék az edzők, az oktatók és sportolók számára. Évtizedenként egy-egy alko­tás kerül ki a keze alól: 1952- ben jelent meg a Labdarúgás, később a Párharc a labdarú­gásban, majd legutóbb 1978- ban a már említett 600 labda­rúgó edzésjáték. Thys, Zico, Gaels A Párharc a labdarúgásban című könyvhöz Pálfay János mesteredző, az MLSZ edzőbi­zottságának tagja írt beveze­tőt. A könyv nagy sikert ért el, jellemző, hogy az NSZK- ban már a második kiadás is elfogyott, mindössze fél év alatt. Az attani előszóban ez olvasható: Ehhez hasonló mű ez ideig sem a magyar, sem a nemzetközi szakirodalom­ban nem jelent meg Benedek Endre legutóbbi nagy munkája a 600 labdarú­gó edzésjáték 379 oldalon 457 ábrával igazi nemzetközi könyvsiker. A magyar után megjelent holland és német nyelven, kinyomták már a francia kiadást, s már fordít­ják angolra, hogy még az idén télen a szigetországban is meg­jelenhessen. Ha végignézzük a külföldi kiadások helyszí­neit láthatjuk, olyan orszá­gokról vaa_ szó, ahol manap­Kilenctagú bizottság, négy főbizalmi, harminchét bizal­mi, ezerötvenhét szakszerve­zeti tag; ez a számszerű mér­lege a kerepestarcsai Szilas­menti Termelőszövetkezet szakszervezeti mozgalmának. De, ahogy általában is, a szá­mok legfeljebb egy-egy szer­vezet nagyságát képesek érzé­keltetni, erejéről, befolyá­sáról önmagában a statisztika keveset mond. Ami a szilasmentiek szak- szervezeti tevékenységét ille­ti, itt is elsősorban a közös gazdaság alkalmazottai tagjai a szakszervezetnek s azok a tsz-tagok, akik korábban va­lamilyen úton-módon megsze­rezték a szövetkezeti tagságot. S mert a munkafolyamatok­ban, gondoljunk csak a mun- ' kavédelemre például, nem ság előbbre járnak a labdarú­gásban, mint idehaza. A külföldi kiadásokhoz hí­res labdarúgó-vezetők írtak bevezetőket, mint például a volt belga szövetségi kapitány, Gay Thys, a francia kiadás címlapján a világhírű brazil focista, Zico, egy másikon a holland Ajax válogatott játé­kosa, Geels szerepelt. Az an­gol példányokon az egyik bu­dapesti angol—magyar válo­gatott mérkőzésen készült fel­vétel kerül a címlapra. A fran­cia és az angol könyv a Cor­vina Kiadó munkája, ami így egyben a magyar könyvki­adásnak is jó reklám. Bene­dek Endrének egyébként ed­dig mind közül ez a legutóbbi francia kiadás tetszik a leg­jobban. Gyermekeknek való Az író-tanár a napi egyete- temi elfoglaltsága után, este odahaza dolgozik. Most éppen újabb művének jegyzetein. — Már alaposan benne va­gyok az újabb könyv munká­lataiban. ez a gyerekek lab- darúgóedzésével foglalkozik. Számításaim szerint a jövő év végére kerülhet ki a nyomdá­ból. Terjedelme úgy 250 oldal körül lesz, s négyévestől ti­zennégy éves korig ajánl a gyerekeknek, kétévenkénti korosztályokra bontva, külön­féle labdarúgó-gyakorlatokat. nagyon választható szét az al­kalmazottak és a tsz-tagok tevékenysége, a szakszervezet mindannyiuk érdekvédelmére hivatott. A szövetkezeti szakszerve­zetben nagyon fontosnak tart­ják a hírek, információk gyors cseréjét: lefelé, felfelé egyaránt. A többi között ezt segíti az is, hogy az szb-tit- kár, Kerek József valamennyi vezetőségi ülésen részt vesz, de ott vaftnak a szakszerve­zet képviselői a szövetkezeti bizottsági üléseken is, s a tag­ság véleménye szerint figye­lembe is veszik a vezető tes­tületek a szakszervezet jogait, még akkor is, ha természe­tesen egyes döntésekben viták lehetnek, vagy ha a különféle döntési szinteken nem egy­aránt érvényesül is az általá­nos szabály. A célom természetesen az, hogy a szülőkre, az edzőkre építve visszacsalogassuk a gyerekeket a labdarúgáshoz. Akárcsak az eddigi köny­vekben, e tervezettben is szinte fényképpel felérő raj­zok, a technikai, taktikai gya­korlatok értelmező ábrái te­szik érthetőbbé a szöveget, így nemcsak az edző, hanem valóban a szülők és a gyere­kek is haszonnal forgathatják. A gyermekeknek szóló edzés­könyv házi feladatokat is tar­talmaz majd, s az iskolai lab­darúgás segítésére is szánja szerzője. FIFA-elismerés — Megtisztelő volt számom­ra — mondta Benedek Endre —, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség ifjúsági bizottsága június 'elején meghívott az egyik ülésre, ahol beszélhet­tem az iskolai sportról, a lab­darúgó-utánpótlás kérdéseiről. Már ott bemutathattam leen­dő könyvemet. S még mielőtt Benedek Endre ezen az estén is elin­dult volna az egyetemi uszo­dába, hogy eleget tegyen a maga szabta napi penzumnak, az 1500 méternek, még együtt elolvastuk azt a levelet, amit a FIFA emblémája díszít. A nemzetközi labdarúgó-szerve­zet technikai igazgatója. Wal­ter Gag ebben gratulál a szerzőnek és arról biztosítja, hogy a 600 labdarúgó edzésiá- ték című munkáját a FIFA NEWS című értesítőn keresz­tül a v'ióc v-dornennyi államá­nak ajánlani foeia. Csiba József ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Tolvajok a gyümölcsösben Hiányzó régi szőlőcsőszök Az í?ó-taaár világsikere Hatszáz labdarúgó-edzésjáték

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents