Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-02 / 155. szám
1983. JŰLIUS 8., SZOMBAT V/fefnp Magyar találmány Előre gyártott alagútfalazat A metrók és alagutak jól bevált teherviselő falazatelemei az öntöttvas tübbingek. Ám ezek világpiaci ára igen magas, így mind több helyen áttérnek az előregyártott vasbeton elemekből álló alagút- falazatoki kialakítására. Sokáig gondot okozott azonban, hogy az előregyártott falelemek illeszkedése gyakran nem volt tökéletes, ezért a nagy pajzsnyomás alatt igen sok elem eltörött. Később meg a föld- nyomás lassú megváltozása következtében elmozdultak az elemek, a beépített szigetelő- és kötőanyagok tönkrementek!. Mindezeket a hátrányos jelenségeket kiküszöböli egy magyar találmány, amely az alkalmazott hézagkitöltő anyag tömítő, szigetelő tulajdonságát megtartva az elemek között a nyomóerőket elosztja, a falszerkezet bizonyos mértékű mozgását megengedi, és ezzel elejét veszi a töréseknek, mechanikai sérüléseknek. Az eljárás lényege, hogy az elemek hézagainak kitöltésére is és a falazat és a föld közé — ún. viszkoelasztikus anyagot juttatnak — majd amikor az elemek relatív mozgása megszűnt, a hézagokat lezárják. A kötőanyag a nyomás útjából kitér, tehát képes az alakváltoztatásra, viszont nagyobb nyomás esetén megszilárdul, és ebben az állapotban nagyobb nyomást is képes felvenni. Fenti képünkön új eljárással készült alagútfalazatot láthatunk. A tizedik bolygó vagy más titokzatos erő? Még mindig nincs magyarázat Az utóbbi évek csillagászati felfedezései egyes kutatócsoportokat ismét arra ösztönöznek, hogy keressék azt a titokzatos erőt, amely a két óriásbolygó, az Uranus és a Neptunus pályájának rendellenességét előidézi. Egyelőre nyitott kérdés, hogy a jelenséget egy távoli, nagy tömegű égitest vagy a régóta keresett tizedik bolygó idézi-e elő. Renitenskedő égitestek A két renitenskedő égitest közül az Uranust 1781-ben fedezte fel a német születésű zenészből angol udvari csillagásszá előlépett Sir William Herschel. A Neptunus felfedezése szinte kalandregénybe illik. Amikor ugyanis a csillagászok kiszámították az Uranus pályaadatait, kétségbeesve kellett tapasztalniuk, hogy évről évre növekszik az általuk kapott eredménytől való eltérés. Egyesek még arra is gondoltak, hogy Newton gravitációs törvénye a Naptól ekkora távolságban talán már nem is érvényes. Végül leleményesebb elmékben felötlött a gondolat, hogy talán egy ismeretlen bolygó a rendzavarás okozója. A Neptunus felfedezése ezután már nem távcsővel történt, hanem számítási módszerekkel. A párizsi csillagvizsgáló igazgatója, Ur- bain Joseph le Verrier végezte el az óriási feladatot, aztán 1846. augusztus 31-én a párizsi akadémia egyik ülésén a látnok bizakodásával jövendölte meg az ismeretlen égitest helyét, pályaelemeit, sőt még tömegét és látható nagyságát is. Mindössze három héttel később a berlini Gottfried Galle meg is találta a keresett bolygót, mégpedig csaknem pontosan azon a helyen, ahol le Verrier megjelölte. A Neptunust azonban még mindig nem találták elég nagy tömegűnek ahhoz, hogy az Uranus mozgását megmagyarázza. Ugyanakkor mintha a Neptunust magát is befolyásolta volna egy még távolabbi bolygó. Az 1930. március 13-án az amerikai Clyde W. Tombaugh által felfedezett kilencedik bolygó, a PIwíó sem volt képes a rejtélyt teljesen megfejteni kis tömege miatt. Elméletek vannak... Egy amerikai csillagász, dr. Thomas C. van Flandern szerint egyetlen, felfedezésre váró bolygó fényt deríthetne az Uranus és a Neptunus pályájának észlelt zavaraira. Tömege a Földének 2-5-szöröse lehet és hosszan elnyújtott elliptikus pályán mintegy 8 milliárd kilométerrel a Plútó pályáján túl keringhet. Más csillagászok vélekedése szerint egy gyenge fényű, körülbelül a mi Napunknak Mozgáskorlátozottak klubja Kiteljesedett az életük Nagykovácsiban nem kezelték kampányként Szerencsére elmondhatjuk, hogy a mozgássérültek éve alatt tapasztalható gondoskodás, segítő szándék nem múlt el nyomtalanul az új esztendő beköszöntésével. Van ahol most érik be a tavalyi munka gyümölcse, most találnak lehetőséget a segítségnyújtásra. Nagykovácsiban nemrégiben mérték föl; a falu hány lakója él tolókocsihoz kötve. Az a huszonkét ember, aki eddig ritkán mozdult ki otthonról, ma már rendszeresen látogathatja a község kulturális rendezvényeit. A mozgáskorlátozottak klubja, amely nemrég alakult meg, nemcsak arra pyújt lehetőséget, hogy a művelődési központ helyiségeit igénybe véve rendszeresen találkozzanak, hanem igyekeznek elősegíteni a többi programba való bekapcsolódásukat is. Tokody Zoltán, a községi tanács elnöke elmondta, hogy a klub szervezésekor elsősorban Budaörsről, a mozgáskorlátozottak járási szervezetétől kaptak segítséget. Céljuk az, hogy elősegítsék az eddig zárkózott életre kényszerült emberek beilleszkedését, hogy közös szórakozási, kulturálódási lehetőséget teremtsenek számukra. A községi TIT-szar. vezet máris rendelkezésükre áll programjaival. Az első néhány alkalmat arra használták fel, hogy átfogó jogi felvilágosításban részesítsék a klubtagokat a nekik járó kedvezményekről, a Hycomat gépkocsi, a benzinjegyek beszerzésének módjáról. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az érintettek örömmel fogadták a kezdeményezést. Ha kedvet kapnak a művelődési, központ gyakoribb látogatásához, bármely másik klub vagy szakkör munkájába is bekapcsolódhatnak. megfelelő nagyságú csillag Is lehet a pályazavarok oka, amely mintegy 80 milliárd kilométerre van naprendszerünk legkülső bolygójától. Egy kétszer ilyen távolságban levő fekete lyuk vagy egy neutroncsillag, mindkettő összezsugorodott csillagok maradványa, szintén kielégítő magyarázatot adhatna a jelenségre. A tizedik bolygó elméletét hirdetőknek azonban az az ellenvetésük, hogy a fekete lyukba zuhanó anyagnak röntgensugárzást kellene kibo- csátania, amit eddig még nem észleltek. Egy neutroncsillagnak pedig — ami egy kisebb tömegű, de hallatlan sűrűségű halott csillag, össze kellene zavarnia a tudósok véleménye szerint a bolygók pályáit, ez sem volt azonban megfigyelhető. A Pioneertől várják Nagyobb visszhangra lelt szakmai körökben az a nézet, hogy egy úgynevezett barna törpe lehet a rejtély kulcsa. Ezt a megjelölést alkalmazzák a csillagászok az olyan égitestekre, amelyekben elegendő tömeg híján nem indul meg a magfúziiós folyamat, mint például a Jupiter óriásbolygón. Egy esetleges tizedik bolygó helyének kiszámítását az nehezíti, hogy a Neptunus a felfedezése óta még nem tett meg egy teljes fordulatot a Nap körül (keringési ideje 165 év) és a Plútó is csak teljes pályájának az ötödét tette meg (keringési ideje 248 év). A híres Palomar-hegyi (Kalifornia), öt méter átmérőjű teleszkóp, amely a második legnagyobb a világon, továbbá az Uranus és a Neptunus közelében járó két amerikai Pioneer-szonda, amelyek jelenleg a legnagyobb távolságra eljuttatott, ember alkotta objektumok, valamint az idén januárban indított, infravörös sugarakat kibocsátó műhold (írás) azonban most valószínűleg segítségére lesz a csillagászoknak a probléma megoldásában. Eladók a citromfák Szívesen közkinccsé tenné Mind gyakrabban kopogtatnak ajtaján Lázár István nevét nemcsak lakóhelyén, Ócsán ismerik. Sokan megcsodálták tudását tavaly szeptemberben Budapesten, amikor a belvárosi ifjúsági házban rendeztek kiállítást munkáiból. Gyakran kopogtatnak be hozzá otthon is, az ország különböző részéről érkező ismeretlenek, akik valahol hírét vették, milyen ősrégi, kihalóban levő népművészeti ágat keltett életre. Először 1930-ban, még gyermekként, aratáskor találkoztam a szalmafonással. Nagyon megtetszett, ahogy a fürge ujjak alatt hajladoztak a fényes szalmaszálak, készült az aratókosár. Ma már feltehetően kevesen tudják, mi az. Akár a májusfa vagy a húsvéti hímes tojás, ez is az ünnep alkalmából készült jelkép, emléktárgy. Akkoriban amikor az aratás még nem a kombájno- sok dolga volt, hanem a falu apraja-nagyja keményen kivette a részét az új élet betakarításában, az aratókosár készítése népszokás és szórakozás volt. Ezt vitték petren- cerúdon az uraság elé az aratóbálon az emberek. Lázár István egész élete a mezőgazdasághoz kapcsolódott. Alapító tag volt az első Szép és nem lehet hamisítani Zsebünkben az ezres bankó A héten került forgalomba a jelenleg legmagasabb címletű magyar bankjegy, az ezres. Lévén a fizetések napjai, azóta már zsebünkben, tárcánkban lapulnak a zöldhasú bankók. Szépek, ahogy ezt már a hazai bankjegyektől, fémpénzektől megszoktuk; praktikusak, mert kis helyen elférnek; csak az a kérdés, milyen kálvária vár ránk, ha kisebb bevásárlások után nyújtjuk oda a pénztárosnak. (Tapasztalataink e téren, már az ötszázasokkal kapcsolatban sem a legrózsásabbak.) Node, felejtsük el ez utóbbi rosszmájú megjegyzést, hiszen végül is megnyerte tetszésünket ez a bankó. Inkább tartsanak velünk, nézzünk körül ott, ahol a pénzt „csinálják”, ahol a zöldhasú Bartókot megálmodtak, formába öntötték. Ismételhetetlen A Pénzjegynyomda előcsarnokában tévékamera pásztázza a forgalmat, már az irodaépület portáján is percnyi pontossággal könyvelik az érkezés, távozás idejét, jegyzik a személyi adatokat. A formaságok azonban pillanatok alatt véget érnek, s máris Draschitz Kudo Lf vezérigazgató fogad bennünket, hogy elmondja, ami a Pénzjegynyomdáról elmondható. — Annak idején svájci tervek alapján, osztrák és svájci gépekkel szerelték fel üzemünket. Később, a korszerűsítések során magyar, Ganz- gyártmányú bankjegynyomó gépek kerültek ide, s ma is ezekkel dolgozunk. Éppen ez, a hagyományokhoz való ragaszkodás az egyik titka annak, hogy a magyar pénz a iegszebbek közé tartozik a világon és nem lehet tökéletesen hamisítani. A szakember azonnal észreveszi a többnyire ügyetlen próbálkozásokat. A bankjegy többféle nyomdatechnikai eljárás kombinálásával készül. Az ugyancsak különleges technológiával előállított diósgyőri papírra ofszet-, mély- és magasnyomással egyaránt felviszik a festéket. A legfontosabb azonban a metszett mélynyomás, ettől kapja meg a bankjegy a végleges formáját. Ez a technológia, melyet a világon mindenütt csak bankók előállítására használnak. — Bárki kipróbálhatja: simítson végig az ujjával egy új, vagy keveset használt bankjegyet. Erezni lehet, amint a vonalak kidudorodnak a papírból. Ez közönséges nyomdatechnikával nem utánozható. Vagyóczky Károlynak fiatalon, 44 éves korában adatott meg a nagy lehetőség, hogy megtervezze a új ezerforintos bankjegyet. — Külföldön előfordul, hogy pályázatot írnak ki egy-egy új bankjegy megtervezésére, nálunk a Pénzjegynyomda megalakulása óta az a szabály, hogy csak saját dolgozó tervezhet bankjegyet. Nem szakmai. művészi féltékenységből, hanem, mert a bankjegynyomás különlegesen bonyolult technológiai folyamatok sokaságából áll, ezeket a tervezőnek tökéletesen Ismernie kell, ezenkívül a különféle védelmi intézkedések is speciális szakismereteket kívánnak. Mire kell odafigyelni a pénz tervezésekor? Nos, először is arra. hogy a pénz szép legyen, illeszkedjen a már meglevő bankjegyek sorába, könnyen és félreérthetetlenül lehessen azonosítani, vagyis ki kell zárni a hamasítás lehetőségét és alkalmasnak kell lennie a gyártásra. Az első két szempont nem igényel különösebb magyarázatot. A harmadik már érdekesebb. A védelem lényege, hogy a vésett nyomólemez egyedileg, kézi munkával készül. Az ezerforintoson levő Bartók-portrén például két és fél hónapig dolgozott a művész, az egész munka két évig tartott. Nagyítóval jól látható, milyen finom pontok és vonalak millióiból állt össze a portré, és ugyanilyen finomságú vonalhálózat borítja az egész bankjegyet. Ezt a nyomóformát maga a művész sem tudná még egyszer ugyanúgy megcsinálni, elképzelhetetlen, hogy minden vonal pontosan ugyanoda kerüljön. A nyomóformáról galván eljárással készül a nyomólemez, az eredeti példány pedig a Pénzjegy- nyomda páncéltermébe kerül. Selejt a banknak Ami nekünk fizetőeszköz, az a Pénzjegynyomdában egyszerűen termék. Persze, különleges termék. Szigorú biztonsági intézkedések egész láncolata szavatolja, hogy akár egyetlenegy bankjegy is illetéktelenül elhagyhassa a nyomdát. Már a nyomáshoz használt papír is ívenként, megszámolva kerül az úgynevezett papír páncélterembe, majd innen a nyomógépekhez, természetesen ismét szigorúan megszámolva. Minden műveletet leltározás követ, a legkisebb eltérés sem megengedett. Amíg az esetleges hiány meg nem kerül, addig senki nem hagyhatja el a szigorúan őrzött bankjegynyomó részleget. Selejt itt is előfordul, de ezt sem dobják a szemétbe. Az elszakadt íveket összeragasztják, a már elkészült, de selejtesnek minősített bankjegyeket kilyuggatják és így, darabonként átveszi tőlük a Magyar Nemzeti Bank. Legnagyobb megrendelőjük központi bankunk, a Nemzeti Bank. Havonta 10 tonnányi bankjegyet készítenek az el- rongyolódott, tönkrement papírpénzek pótlására. A Pénzjegynyomda egyébként ugyanolyan nyereségérdekeit vállalat, mint bármely más nyomda. Nemcsak pénzt nyomnak, itt készülnek a különböző, szigorúan ellenőrzött nyomtatványok is: igazolványok, kötvények, csekkek... Az új ezerforintos előtt legutóbb több mint tíz éve jelent meg új címlet hazánkban. Miért Bartók? Végezetül néhány érdekesség az új ezerforintos bankóról, melyet Bartók Béla portréja díszít. Azért esett a nagy magyar zeneszerzőre a választás, mert a tervezés kezdetekor ünnepeltük centenáriumát, világszerte ismerik, és mindenképpen méltó arra, hogy emlékét ily módon is megőrizzük. Medgyessy Ferenc Anyaság című szobra szépsége, kifejező ereje miatt került a bankjegy másik oldalára, és azért is, mert kitűnő alap a rézmetsző technikának. Mert a foltokat használó impresszionista alkotás például nem alkalmas erre a célra. Az ezerforintos azon oldalán, amelyet Bartók Béla képe díszít, alul, az áll: „Vagyóczky Károly del. et sc.” A del a latin delineavit szó rövidítése azt jelenti: rajzolta, az- se, azaz sculpisit, a metszette szót jelzi. A másik oldalt is Vagyóczky Károly rajzolta, így az ő neve után áll a del, de metszeni már Füle Mihály metszette. Erre a munkamegosztásra a kivitelezés gyorsítása miatt volt szükség. Középen a szobor rajza alatt Medgyessy Ferenc neve után a fee rövidítés áll, ez a fecit, azaz készítette szót jelenti. Lónyai László itteni termelőszövetkezetben, néhány éve kertészként ment nyugdíjba. S hogy választott szakmáját hivatásként űzte, azt mi sem bizonyítja fényesebben, mint kertjének ékessége, a melegház. A szebbnél szebb virágokon, gondozott szőlőlugason gyönyörködő szem itt szokatlan különlegességekre bukkan. A fóliasátor mennyezetéig ér a paradicsom és fürtökben csüng róla az érett termés. A folyton virágzó töveken fekete paprika terem. A bejáratnál, a délszaki virágok között citromfák érlelik termésüket. — Sajnos, el kell adnom, legfeljebb egy kisebbet tarthatok meg bent, a lakásban. Tíz napra 800 forintba kerül a melegház fűtése, ezt már nyáron nem tudjuk kifizetni. — Mennyibe kerül egy citromfa? — Ezek elmúltak tízévesek, a három fán 22 kg citrom termett tavaly. Biztosan belekerülne 8-9000 forintba egy, de én nem tudom a hivatalos árát. Jóval olcsóbban is odaadnám, mert nagyon sajnálnám, ha tönkremennének. A kesernyés illatú, párás melegház díszeit gyakran megcsodálják Pista bácsi klubtársai, a nyugdíjasok. Sőt, már vendégeket is hoztak, a szentendrei nyugdíjasklub tagjait. — Nem talált még követőre, legalább a szalmafonás művészetében a klubtársak között? — Szóba jött már, hogy megtanítom erre a mesterségre az érdeklődőket. Sőt, tanítottam is Kecskeméten, Örkényben, igaz nem öregeket, hanem diákokat. Itt is érdeklődtek a középiskolás lányok, de aztán valahogy abbamaradt a dolog, saját falumban nem találtam követőkre. Az unokáimat mindenesetre megtanítom szalmát fonni. A falakon egymás mellett sorakoznak a fantázia szülte szalmafonatok, falidíszek, a verandán különböző méretű aratókosarak. Az alapmotívumok továbbfejlesztéséből fantasztikus lámpaernyők, dísz- tányérok kerekedtek ki. Selymes sárga fényével a szalma még télen is a napfényt, a nyár melegét lopja a lakásba. — Mióta nyugdíjas vagyok, azóta gyakrabban foglalkozom a szalmával. Szép, megnyugtató munka, szeretném, ha átadhatnám a tudásomat, mint hasznos és olcsó szórakozást a fiataloknak, vagy akár az idősebbeknek. Az érdeklődőkön kívül, most már felvásárló is akadt az apróbb díszekre. Igaz, nem is árulta el, hogy hová. miért viszi a 200 darabot. A szomszédok Lázár István munkáit a tv-ben, valamelyik népművészeti kirakóvásárról készült műsorban látták viszont ... Mr. A. Nagy figyelmet, rendkívüli kézügyességet Igényel a rézmetszés. Munka közben az ezerforintos alkotója, Vagyóczky Károly
