Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-14 / 165. szám

1983. JŰLIUS 14., CSÜTÖRTÖK Indulásra kész a halászladik. Ismerni kei! a vizet Halészbrigád a Dunán ✓ Jókora napszítta, szürke bárka úszik a Dunán, Göd és Surúny között. A sétahajó uta­sai ámulva nézik. Ugyan jól ismerik a büszke orrú, vizet hasító motorcsónakokat, az ap­ró kajütös, hosszabb utazások­ra is alkalmas hajócskákat, de ilyet még nem láttak. Ez itt nem siet sehová, útját nem követi hullámverés. Csende­sen csorog az ormótlan szürke jószág lefelé a nagy folyón és a benne ülő három ember le nem veszi a szemét a víz szí­nén körülöttük himbálódzó fe­hér gömbökről. Az ősök nyomában Schäfer Jánost és társait nem zavarja munkájában a sétahajó. Tudják, hol a hajó­zási útvonal, nem oda vetet­ték ki a hálót. Elég néhány szó, mindenki tudja, mi a dolga, máris felkészültek a hú­zásra. Lassú, óvatos mozdulatokkal vönják a hálót, figyelik a kötél rezdüléseit, nehogy elakadjon valamiben. Vörös szárnyú jászkeszegek vergődnek á sze­mek között, egy-egy márna, dévér ezüstös pikkelyén is csil­lan a napfény. — Jó fogás — állapítja meg szűkszavúan Dohnár Mihály, miközben a háló szemei közül kiszabadítja és a mellettük úszó haítartó bárkába dobálja a csapkodó uszonyosokat. Schäfer János, az Óbuda Tsz dunai halászainak vezetője is­mét a kormányrúdnál ül. — Paksi, újpesti halászok voltak az őseim, én sem tud­tam volna más foglalkozást választani. Ezt a szakmát csak öreg halászok, hozzáértő em­berek tapasztalatait átvéve, hosszú gyakorlat során lehet megtanulni. Ismerni kell a vi­zet, azt is, hol van kő, fatus- kó a mederben, nehogy elsza­kadjon a háló. Ha nem tud­nánk, melyik hal milyen mély­séget, éleimet kedvel, hogyan reagál az időjárás, a vízállás változásaira, nem élnénk meg a halászatból. A brigád legfiatalabb tagja. Balogh Gábor, a tatai szak­munkásképző iskolában tanul­ta a mesterséget. — Én is a Duna mellett nőttem föl, szeretem a vizet. a természetet. Ezért jöttem dunai halásznak. A szakmun­kásképzőben viszQnt szinte csak tavi halászatot tanul­tunk. Mikor idekerültem, bi­zony, majdnem olyan kezdő­nek számítottam, mint aki suszterből akar halász lenni. Dohnár Mihály, ha nem is suszterből, de textilfestőből lett halász, öt éve járja a bri- gáddal a vizet. — Tudtam, hogy ide nem napozni jön az ember, itt dol­gozni kell. Ha nincs hal, nincs kereset. De igazán szép mun­ka, és a halászok mind ki­egyensúlyozott, jókedélyű em­berek. Nekem is jólesik a bé­kásmegyeri lakótelep kövei közül kijönni ide, a szabadba. Hozzáértő emberek Készülődnek az újabb merí­téshez. A háló, ami össze vissza kusza szövevénynek tű nik minden kívülálló számára, engedelmesen ereszkedik vízbe. — Mikor kezdődik a mun­kaidejük? — Az csak tőlünk és a ha laktól függ — mondja a pa­rancsnok, nevetve. — Évente csak hat hónapot töltünk a Dunán, mert sok tó­nál bérhalászatot vállaltunk. Karácsony után pedig a parti munkákra is sort kerítünk, foltozni, javítani kell a háló­kat. Az itt töltött időt tehát igyekszünk kihasználni. Ügy 4—500 mázsa halat adnak le évente az Óbuda csarnokaiban abból, amit a nyolc brigád fog az Ipoly torkolata és Ercsi kö­zött, Ha a szerződöttnél több hal akad a hálóban, magunk értékesíthetjük a közeli piaco­kon. — Hol gyártják a hálókat? — Az alaphálót — az apró­lyukút — ma már Szegeden, géppel kötik. A hozzá erősí­tett két nagyobb lyukút — így lesz három réteges — magunk kötjük, mi is állítjuk össze. • Csendesen ringatóznak a vi­zen a hálót tartó fehér göm­bök. A szemközti földnyelv végén karcsú fehér madár tol­lászkodik. Kócsag, vagy gém lehet. — Télen még hattyúk is vol­tak a környéken — emlékezik Balogh Gábor. — Sok a sirály, Idő kell, mire a hatalmas hülőt a helyére engedik. Feszül a háló, óvatosan kell húzni. Veress Jenő felvételei a vadlcacsa is. A halak ké- nyesebbjéből, a nemes, drága fajtákból viszont már csak el­vétve találunk a folyóban. A keszegfélék a legszívósabbak, a fogás 85 százaléka abból áll. Kenyeret ad a ídyá RÍegint csönd lesz, a már ezerszer ismételt mozdulatok nyomán emelkedik a háló. Haltestek vergődnek a hajó­fenéken, csiíiámló pikkelyeket hagynak a szürke deszkán. A szempár elégedetten kíséri út­jukat a haltartó bárkába. Meg­van a mai fogás, indulhatunk az úszóház felé. A parton még parázslik a hamu alatt a déli tábortűz, langyos az olaj a halsütő ser­penyőben. Alkonyodik, rendet kell rakni. — Csak akkor alszunk kint.: ha hajnali, vagy éjszakai hú­zásra indulunk. Különben mindenki hazamegy — mondja Schäfer János. Lassan a helyére kerül az úszó és a fenékháló, gondosan kikötik a bárkát. Szinte sző nélkül teszik a dolgukat, min­denki tudja, mi a feladata. Az aikonyi ég visszatükröződik a sima víztükrön: most valóban kék a Duna. Csendes, nyugodt, mintha elégedett lenne, hogy el tudja még látni a rászoruló­kat. Igaz, nem süllővel és har­csával, hanem keszegfélékkel. De még mindig kenyeret ad egy ősi mesterség utolsó kép­viselőinek. Márványi Agnes Magyarországon évente egy­millióháromszázezren üdül­hetnek kedvezményesen. Ebből mintegy négyszázezer a szak- szervezeti beutalt, háromszáz- ezer felnőtt és százezer gyer­mek pihenhet, gyógyulhat a SZOT-üdülőkben, szanatóriu­mokban. A kedvezményezettek több mint kétharmada válla­lati, szövetkezeti, vagy külön­böző intézmények, hivatalok kezelésében levő üdülőkben tölti szabadságát. Ezek közül ott, ahol nem áll étterem az üdülők rendelkezésére, segít­ségükre siet a szakszervezet, átadja felesleges éttermi ka­pacitását. Egy személy teljes ellátása — naponta háromszo­ri étkezés — 88 forintba kerül. Csak kilencven napig A beutalók elosztásának rendszere 1981 óta megválto­zott. Az ezt megelőző időszak­ban a SZOT a megyei szak- szervezeti bizottságokhoz jut­tatta el a lehetőséget tartal­mazó jegyzékét — a mai el­osztási rendszerben az ágazati szakszervezetek kapják kéz­hez, minden novemberben a következő évre szóló beutaló­kat. A tizenkilenc szakmai, ágazati szaksze /ezeti központ aztán tovább midi a hozza tartozó vállalatoknak, hivata­loknak és szövetkezeteknek. Ebben a i. <gy munkában a számítógép segít, s jelenleg már az 18» fi. évi program ösz- szeállításóíi dolgozna«:. A szer­vezés új formájának az elő­nyét a korábbi húszéves gya­korlattal szemben, Bányai Ja­nos, a SZOT Üdülési és Sza­natóriumi Főigazgatóság szer­vezési és beutalási főosztályá­nak osztályvezetője abban lát­ja, hogy megszűnt a vidéki gyáregységek ama lehetősége: két csatornán kapjanak be­utalót. így jobban tudnak gaz­dálkodni a rendelkezésükre álló helyekkel. A cél az lenne, hogy a vállalati üdülőket meg­felelőbben hasznosítsák. — Míg a szakszervezet idő­szakos üdülői 130—140 napig fogadnak vendégeket a fősze­zonban — ez kilenc-tíz nyara­lócsoportot jelent —, addig a vállalati létesítmények átlag 90 napig tartanak nyitva, ami csak hat-hét csoport nyaralá­sát teszi lehetővé. A meghosz- szabbított vállalati nyitva tar­tás évente százötven-, kétszáz­ezer ember üdülését biztosíta­ná. Az elő- és utószezonban Csepel Autógyár—lengyel Jelez Sávöl a kooperáció A szocialista országok kö­zötti gazdasági integrác.0 erő­södését jelzi, hogy Magyaror­szág külkereskedelmiben a szakosítás alapján, álle.ve koo­perációban gyártott termékek forgalma gyorsabban novek- SZÍI.C a hagyományos export­nál és importnál. A múlt esz­tendőben az egész magyar ex- nortnak 34 százalékát tettek ki a szakosítás és kooperác.ó ke­retében gyártott termékeiK. Leggyorsaboan a gépipar­ban bővül a magyar és a szo­cialista o-rszágoK vállalatai­nak együttműködése. A Cse­pel Autógyár az elmúlt évtize­dekben számos együttműkö­dést épített ki partnere.vei. Az úiabb keletűek közé ta.to- zik a lengyel Jelez Autógyár­ral tervezett kooperáció. A tervek szerint a Csepel Autó­gyár járóképes motorral, se- oességváltóval, kormánnyal felszerelt padlóvázat szállít Lengyelországba, ahol a jár­művekhez szükséges karosszé­riát készítik. Az új padlóvá­zak közül néhány darab már elkészült, az elsőt tavasszal küldték ki Lengyelországba, s Ősszel további tizet adnak át a partnereknek, hogy elvé­gezhessek a szükséges vizsgá­latokat és próbákat. Tovább fejlődilk a Dada- kooperáció is, a veszprémi Bakony Művekben még ebben az évben újabb korszerű sze­relőrendszert állítanak mun­káiba. Az év utolsó negyedé­ben már ezen gyártják a ha­gyományos és az új gyújtás­kapcsolókat. F,z utóbbiakból a tervek szerint évente félmillió darab készül, a Lada 2108-as személyautóhoz. A vállalatnál A komiéi Kossuth bányaüzemben tlj diszpécserközpont Üj diszpécserközpontot he­lyeztek üzembe a mecseki szénmedence komlói Kossuth bányaüzemében. Létrehozá­sára azért volt szükség, mert a berendezés elődjét annak idején egy olyan földalatti munkahelyre telepítették, amelynek körzetében a terü­let feketekőszén-kincsének tel­jes kiaknázása végett rövide­sen elkezdődik a megszűnő régi aknák pilléreiben lekölött szénvagyon kitermelése, s az új bányászati előírások sze­rint a diszpécserközpontoknak a felszínen kell működniük. A korábbit felváltó korszerű műszerállomásra gyújtószikra­mentes kábelrendszeren ér­keznek az érzékelő szerkeze­tek jelzései a bányaüzem fej­téseinek levegőösszetételéről, a főszellőztetők, a villamos be­rendezések és kapcsolók üzemállapotáról. A négyszáz integrált áramkörrel, hatszáz világító diódával felszerelt központ önműködően rögzíti a 34 kilométer hosszúságú vá­gatrendszerből befutó adato­kat. A veszélyes helyzet kiala­kulására utaló fény- és hang­jelzésekre két kezelője azon­nal, gombnyomással válaszol­hat, például egész bányatérsé­get mentesíthet a villamos feszültség alól. A diszpécser- központot a Kossuth bánya­üzem saját műszaki kollektí­vájának szakemberei tervez­ték meg és szerelték fel. A bányászkodás biztonságát nö­velő műszerparkot a közeljö­vőben korszerű riasztórend­szerrel bővítik ki, s megte­remtették a számítógépes adatelemzés feltételeit is. A berendezés hozzákapcsolható a jelzéseket összegyűjtő és a legésszerűbb közbeavatkozási módszert pillanatok alatt ki­számító komputerhez. lényegesen korszerűsítették a szerelés technikát és nagy ter- melékenysegű, uj szerelőrend­szereket állítottak munkába. A mostani fejlesztés befejezé­sével a magyar—szovjet gép­kocsi-kooperációban gyártott mind a négy termékcsalád — az ablaktörlő, a kürt, a gyúj- taselosztó, az ev végétől pedig a gyújtaskapcsoló is — a leg­modernebb technológiával ké­szül. A személygépkocsi gyártási kooperációban részt vevő má­sik magyar vállalat az MMG Automatikai Művek az idén a különböző Lada autókhoz, több százezer műszerfalat szállít a Szovjetunióba. Újabban a Moszkvics gyár is jelezte, új típusú gépkocsijához korszerű műszerfalat szeretne rendelni, a kooperációs tárgyalások megkezdődtek. A magyar vál­lalatnál a kapacitások bővíté­se lehetővé tette, hogy a ju­goszláv Zasztava Autógyárral gyártási együttműködést ala­kítsanak ki. Ennek keretében két-három Zasztava gépkocsitipushoz ké­szít a vállalat komplett mű­szerfalakat, a termelés fokoza­tosan felfut, a múlt évi 5 ezer darabos kollekciót az idén 30 ezer műszerfal-garnitúra át­adása követi. A részegysége­kért a jugoszláv partner kész gépkocsikat szállít. A jövő évi mennyiségről most folynak a tárgyalások, és szó van arról is, hogy később teherjármű­vekhez és kisautóbuszokhoz is készít műszerfalakat az MMG. fiatalok, nem iskolás korú gyermekek és szüleik, vala­mint nyugdíjasok részére nyújthatnának pihenési lehe­tőséget. Rossz gyakorlat A beutalók cseréje sok lehe­tőséget kínál. Hiszen az adott­ságok maximális kihasználása, a testreszabott elosztás első­sorban a helyi szakszervezeti bizottságok feladata. A cseré­ket-az ágazati szakszervezetek is szorgalmazzák — különösen a vasas-, a pedagógus-, a tex­til- és bőripari — kezdemé­nyező szerepe szolgálhat hasznos példával a többiek­nek. A családos beutalóknál is fontos, hogy a bizalmik fel­mérjék a konkrét igényeket, hiszen ezek többféleképpen is felhasználhatók. Egy szülő két gyermekkel, vagy két szülő eggyel kaphat úgynevezett 2+1 -es beutalót. Csak két gyermekért kell fizetni, min­den további gyerek, ingyen üdülhet intézményeikben. A családos beutalók negyed­része vehető igénybe két gyer­mekkel és mintegy 10 százalé­ka a nagycsaládoké. Ehhez fá- házas üdülőtelepek épültek a Balatonon, a Bakonyban és Szilvásváradon. Ezek a fahá­zak teljes összkomforttal vár­ják a többgyermekes szülőket A kiválasztásra és a cserékre novembertől a szezonig több mint fél esztendő állt a vál­lalatok rendelkezésére, ezért helytelen az az általános gya­korlat, hogy csak áprilisban kezdenek foglalkozni a megol­dás hogyanjával. Más a nyaralás, az üdülés A külföldi csereutazások szá­ma már évek óta állandó. Évente mintegy tizennyolcezer magyar dolgozó üdülhet tizen­egy országban. A többség a szocialista országok közötti csereüdülésekben vehet részt. A SZOT-nak osztrák, az olasz és a finn szakszervezetekkel is van szerződése kisebb lét­számú csoportok cseréjére. Az utóbbi évek újdonságai közé tartoznak a gyermeksza- natóriumok. Az enyhén moz­gássérült gyerekek a vajtai, a légzőszervi megbetegedésben szenvedők a kőszegi szanató­riumba, még a szeptemberi csoportokra jelentkezhetnek. Itt az általános iskolások okta­tása megoldott, a gyógykezelés miatt nem kell megszakítani­uk tanulmányaikat. Nyaralás és üdülés nem azo­nos fogalmak. Pihenni, fel­frissülni, kikapcsolódni és gyó­gyulni egész évben lehet — nemcsak a főszezonban! Ha a meglevő vállalati üdülők ka­pacitását teljesen kihasználnák és a beutalók cseréjét jobban megszerveznék, akkor sokkal többen juthatnának üdüléshez, a nekik megfelelő helyen és időpontban. Seress Eszter Meleg vizet mér a műszer Műszerújöonság a meleg víz hőmennyiségét mérő és összegző elektronikus egység, amely főleg lakótelepi hőközpontok ener­giatakarékos üzemeltetésének fontos eszköze lesz. Fejlesztésé­vel az MMG Automatika Művek kutató- és fejlesztőgárdája foglalkozik. ieiafalék elosztása, cseréje Kihasználatlan vállalati üdülők

Next

/
Thumbnails
Contents