Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-14 / 165. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRlÁl EGYESÜLJETEK! XXVII. ÉVFOLYAM, 165. SZÄM Ara: I, 1« forint 1963. JŰLIüS 14., CSÜTÖRTÖK «'■■■■ ....................... .»«»W, 1 . I 1.1 .....mu ■ I I ....... Ké szülnek a cukorgyárak a szezonra Gyorsabb tempó: több a szem Ülést fártott az aratási operatív biz ettság A kenyérgabonának 75 szá­zalékát takarították be Pest megyében. A mezőgazdasági osztályon kapott tájékoztatás szerint a rozsnak 31, a tavaszi árpának 10, a zabnak 11 szá­zalékát vágták le a kombáj­nok: valamivel lassabban ha­lad a szalma összegyűjtése és az ezt követő talajmunka. Tegnapi határszemlánk so­rán tapasztaltuk, hogy a me­gye gazdaságaiban nemcsupán az időjárás, hanem a pépek teljesítő képessége is beleszól az aratás eredményességébe. Kevesebb kombájn áll az üze­mek rendelkezésére, mint szükséges lenne. Ezt azért is íontos tudni, hogy az érintett gazdaságok egymás rendelke­zésére bocsássák ,.felszaba­dult” arató-cséplő gépeket. A Pest megyei Tanács által életrehívott operatív bizottság, amelynek feladata a nyári munkák sikerességének előse­gítése, tegnapi tanácskozásán arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaságok a tűzvé­FEJPÉNZ É vtizedek óta tart a vi­ta azon, mi lenne a legigazságosabb mérce a településfejlesztési anya­gi források meghatározásá­nál, azaz milyen arányban szerepeljenek abban az ún. saját, valamint a központi juttatásokból származó be­vételek. Meggyőződésünk szerint ilyen legigazságo­sabb mérce nincsen, ám ebből korántsem az követ­kezik, hogy re lehetne, kellene a mainál célszerűbb, ésszerűbb, azaz igazságo­sabb gyakorlatot teremteni. Ott, ahol pénzt osztanak el, mindig is jelen volt és van a sértés, sértettség le­hetősége, hiszen a „sokat” kapottakhoz mérten hát­rányban érzik magukat azok, akiknek „kevés” ju­tott. Ami még akkor is igaz, ha az elosztás vala­milyen mérce — amint a szakemberek mondják, normatíva — objektivitása alapján történt, hát még mennyire igaz akkor, ha ez a mérce, ez az objektivitás esetlegesnek, gyakran vál­tozónak, alkotóelemeiben átrendezhetőnek bizonyul. Négy olyan település van az idén a ceglédi járásban, ahol a fejlesztési előirány­zat nem éri- el az egymillió forintot, sőt, akadt olyan is, ahol mindössze 141 ezer forinté': tesz ki. Szá­moljunk. Az elkölthető pénz osztva az itt élők lé- lekszámával azt a végered­ményt adja, hogy egy főre 187 forint jut, ami belát­hatjuk, nem kelti a gaz­dagság érzetét. Főként ak­kor nem, ha a 187 forinto­sok rájönnek, egy másik, nem messzi településen élő polgártársuk 553 forintra értékeltetett, azaz majd­nem háromszor többre, mint ők, pedig ez még nem is a csúcs... Kerülve a félreértést: nem egy járás jellegzetessége az, amit föl­vázoltunk, pusztán példa. Illusztráció ahhoz, a mai gyakorlat milyen ellent­mondásokat rejt, s ezek az ellentmondások akkor is figyelmet érdemelnek, ha tudjuk, egy-egy település között lényegesen eltérőek az objektív adottságok, mások és mások egy-egy településen az objektív szükségletek. Rögtön rögzítve a kiin­dulópontot: nem teremthe­tő olyan mechanikus osztá­si, s.zor'zási rendszer, mely a nem egyforma települé­seknek egyformán juttat például a központi fejlesz­tési támogatásokból, amint az sem titok, a községek saját bevételei erősen függnek attól, milyen gaz­dálkodó egységek találha­tók ott, s azok eredménye miként alakul. A települé­sei: objektív adottságai már eleve különbséget hoz­nak létre, azaz — e külön­bözőségeket tisztelve — nem volt és ma sem nélkü­lözhető a központi elosz­tás. Ennek híján ugyanis olyan irreális differenciáló­dás menne végbe a tele­pülések között, ami élesen ellenkezne nemcsak a tár­sadalmi igazságossággal, hanem a köznapi józan ésszel is. A központi elosz­tásnak tehát az a szerepe — ez is a szerepe —, hogy mérsékelje a különbsége­ket, azaz akkor válik két­ségessé ennek az elosztás­nak a gyakorlata, ha csök­kentés helyett növeli az eltéréseket, ha szűkítés he­lyett tágítja a távolságokat. A helytelen gyakorlatból persze korántsem az követ­kezik, hogy a központi el­osztás fölös, megszünteten­dő, azaz — mint hallani a vélekedéseket — csináljon minden település azt, amit tud, sokkal inkább követ­kezik a meglevő helyzetből a gyakorlat javításának, tökéletesítésének szüksé­gessége. Ami nem mond ellent a települések önálló­sága növelésének, sőt, ép­pen az önállóságot fokoz­hatja, ha a gyakorlatot fo­lyamatosan új mércékhez, viszonylag objektív megkö­töttségekhez igazítják. Az ilyen új mércék, megkö­töttségek egyike lehetne az, amit ma fejpénzként emle­getnek. D őreség lenne persze abban bízni, bármely új dolog az elosztás­ban rövid idő alatt eltün­tetné mindazt az egyenlőt­lenséget, melyet évszáza­dok halmoztak fel a tele­pülések körében. Az vi­szont nem dőreség, hanem nagyon is reálisnak látszó kívánság, hogy legyen fej­pénz, azaz a központi tá­mogatások egy — esetleg nagyobb — részét norma­tív módon, például a la­kosság száma alapján osz- szák fel vagy minden te­lepülés, vagy az ún. elma­radott települések esetében. Ez a fejpénz járandóság lenne, azaz a településnek mindenképpen meg kelle­ne kapnia, jó időre előre számolhatna azzal, tehát akár azt is kikalkulálhatná, ötévi fejpénzt összegyűjtve minek vághat neki, mi bi­zonyul reális elképzelés­nek. Ma nincs ilyen meg­fogható, viszonylag egysze­rű normatíva, azaz az el­osztás esetlegességei — to­vábbá a kapott központi juttatások konkrét feladat­hoz való kötöttsége — ok­kal táplálják helyben az önállótlanság érzetét. Nem több pénzről beszélünk, a mai helyzetben ez illúzió lenne. A meglevő célsze­rűbb elosztását véljük megfontolandónak. Amiben persze először nem egy megye az illetékes. Mészáros Ottó delemmel és egymás munká­jának összehangolásával még többet törődjenek. Ami a másodvetéssket ille­ti, az idén a tavalyinál — a hasonló időszakhoz mérten —, kétszer nagyobb, 6400 hek­tár területen éltek . ezzel a le­hetőséggel a megye nagyüze­mei: kihasználva ezzel a ko­rán lekerülő növények után felszabaduló földeket. A kartali Petőfi Tsz-ben a közös gazdaság megalakulása óta, a legmagasabb termésát­lagot érték el búzából. Igaz, a számok még nem véglege­sek, de a kenyérgabona hoza­mai az eddigi becslések, ered­mények szerint 47 és 50 má­zsa közötti hektáronkénti ter­mést ígérnek. ★ Az ország 12 cukorgyárá­ban megkezdődött a felkészü­lés a szeptemberben kezdődő szezonra. A majdani szállítá­si csúcsok enyhítésére már most gondoskodnak a cukor- gyártáshoz nélkülözhetetlen segédanyagokról, így többi kö­zött beszerzik a kokszot, a mészkövet. Legtöbb helyen a szerelő-karbantartó brigádok tevékenykednek ezekben a na­pokban. felújítják a géneket, hogy a szezonban minél na­gyobb biztonsággal működje­nek a berendezések, minél ke­vesebb legyen a. géphibából adódó kiesés. A legrégebbi cu­korgyárban. az ácsi üzemben újakkal váltják fei az elöre­gedett gének egy részét, és folytatódik a szerencsi gyár rekonstrukciója is. A termelés költségeinek csökkentésére olyan műszaki megoldásokkal próbálkoznak, amelyekkel az energia jelen­tős része megtakarítható. így például a szerencsi üzemben kevesebb energiát isénvlő fő- zőautomatákat szerelnek fel, máshol a kokszról 0földgáztü­zelésre térnek át. A gyárakhoz befutó jelzé­sek szerint kedvetőek a ter­méskilátások. A meleg, száraz tavaszi napok ugyan megrit­kították a vetést, a júniusi esők azonban meggyorsították a répa fejlődését, s így amennyiben az időjárás nem szól közbe, az idén is megte­rem a jó színvonalú hazai el­látáshoz szükséges cukorrépa­mennyiség. Aczél György látogatása a dánszeifeíMósi építőtáborokban hí ifjúság máit ékép pen vállal részt társadalmi feladatainkból Albertirsa és Dánszentmik- lós határában ezer hektárnál nagyobb kiterjedésű gyü­mölcsterület van, s ilyenkor az érés időszakában öröm is, meg gond is a jó termés. Az albertirsai Micsurin Termelő- szövetkezet évek óta jó hasz­nát veszi az építőtáboros fia­talok nyári munkájának, mert nélkülük aligha tudnának idő­ben és jó minőségben leszed­ni minden gyümölcsöt, csont­héjasokat, almát, málnát, ri- bizlit. Ez a hosszú múltra vissza­tekintő és sok tapasztalatot adó együttműködés is hozzá­járult ahhoz, hogy Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára tegnap dél­előtt a dánszentmiklósi építő­táborokat kereste fel. Kísé­retében volt Cservenka Fe­rencié, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Varga Sabján László, a KISZ KB titkára, A vendégeket a Micsurin Tsz-ben Fekete Antal, a ceg­lédi járási pártbizottság első titkára, Miklós László, a KISZ Pest megyei Bizottságá­nak titkára. Főző József, a Micsurin Tsz elnöke. Fazekas László, a KISZ Ceglédi járási Bizottságának titkára és a köz­ség vezetői fogadták. A Bagi Ilona ifjúsági ön­kéntes építőtáborba vezetett a vendég útja, ahol jelenleg a főváros XVIII. kerületének 300 középiskolás diákja dol­gozik. Hanti Miklós táborve­zető üdvözölte és tájékoztatta a Központi Bizottság titkárát, majd egy hagyományos sátor­tábor megtekintése követke­Ma: 3 oldal: Kihasználatlan v?miati üdülők Kaiászbrlgád a Dunán I nldal: Akik körbetáncolták a világot A sárkány éve 7. oldal: Röptecsata röpke szünettel Mi izgatja az olvasót? 8. oldal: Kivégezték a gyilkost Autós mozi Dahason Vizsgáznak a bőröndök A legújabb Frigó-palántákat mutatja be Főző József tsz-clnök Aczél Györgynek (középen) és Cservenka Ferencnének (jobbról) zett, amely — romantikussága miatt —, népszerűbb az össz­komfortosnál a fiatalok kö­rében. Az is növeli az ázsió­ját, hogy ez számítástechnikai szaktábor lévén, tizenhét szá­mítógéppel várta az érkezőket, akik játszva megismerhetik ezek kezelését, az egyszerűbb programok készítését. Aczél György találkozott a földeken dolgozó fiatalokkal, akik éppen ribizlit szedtek. Ebből a gyümölcsből, hatórás műszakban 3,5 ládával kell leszüretelni, hogy a százforin­tos napi normát teljesítsék. A program keretében a gazdaság büszkeségét, a csepegtető cent- roberendezéssel ellátott al­máskertet is megmutatták a Politikai Bizottság tagjának, szó esett azokról a külföldi munkákról, amelyek Cseh­szlovákiában és az Egyesült Arab Emirátusban folynak, tekintélyes összeg fejében. Dr. Varga Sabján László tájékoztatta Aczél Györgyöt, a 28. évében lévő építőtábori mozgalom eredményeiről, nép­szerűségéről. Ennyi idő alatt egymillió fiatal dolgozott so­raikban, s ez az ifjúsági szö­vetség egyik legnépszerűbb munkaformája. Amióta meg­formálták az éoítőtábori moz­galmat, nagyobb teret kapott az önkéntes részvétel, a tá­bori diákkormányzat és a bé­rezés. Jutalmazás terén is előbbre léptek. A gazdaságok erkölcsileg és anyagilag mind jobban becsülik a fiatalok munkáját. A fiatalok közül többen vé­leményt mondtak a mai kö­vetelményekhez jobban igazo­dó énítőtíbori viszonyokról. Aczél György, a fiatalokhoz szólva mezőgazdaságunk fej­lődését méltatta, s azt a ked­vező változást említette. AczrI György *3 dr. Varga Sabján László, a KISZ KB titkára a ríbiz- liszüreten Erdösl Agnes felvételei amely ezzel párhuzamosan az emberek gondolkodásmódjá­ban végbement, hiszen saját­juknak érzik a közöst. Kitért a mai mindennapokra is, ame­lyek — bár meglehet, küzdel­mesek —, a céljainkhoz való közelítést szolgálják: Az ifjú­ságnak méltóképpen kell részt vállalnia feladatainkból, s ezt tanulással, építőmunkával egy­aránt megteheti, s teszi is. T. T. A Közalkalmazottak Szakszervezete tárgyalta Növekszik az állam szerepe J Jelentős előrelépés történt mind a termelés növelésében, mind a minőség javításában a Texelektro Ipari Szövetkezet érdi üzemében. Átszervezéssel, gépesítéssel, valamint munka- szervezéssel sikerült elérni, hogy az év első felében annyi bő­röndöt gyártottak az üzemben, mint tavaly összesen. A meny- nyiség növekedése mellett áttértek a nyugati piacon keresett, Igényesebb termékek gyártására. Az első félévben gyártott, 40 ezer darab különböző bőröndből — a teljesen új, úgyneve­zett nylonbőröndök — 20 ezer darabot szállítottak NSZK-cx- portra. A termék jellemzője a nagy strapabíróság mellett a gazdag díszítés. A képen: Csaba Andrásné meós a több szín­ben és méretben készülő nylonbőröndöket „vizsgáztatja”. Hancsovszki János felvétele A szakszervezetnek az ál­lamigazgatásban és az igaz- ségügyben végzett szakmapo­litikai és érdekképviseleti munkáját értékelte, és a to­vábbi feladatokat határozta meg a Közalkalmazottak Szakszervezetének központi vezetősége szerdai, kibővített ülésén, amelyet Prieszol Olga, főtitkár elnökletével a szak- szervezet székházában tartot­tak. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Korom Mi­hály, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A tanácskozás nagy figyel­met fordított az államigazga­tási és igazságügyi szervezet korszerűsítésével kapcsolatos tennivalókra, a feladatok és hatáskörök átrendeződésének, a létszámgazdálkodásnak, az élet- és munkakörülmények alakulásának tapasztalataira. Ezekkel összefüggésben Szabó Endre, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkárhe­lyettese az írásos előterjesztés­hez fűzött szóbeli kiegészítő­jében hangsúlyozta, hogy nö­vekszik . az áUam szerepe e társadalmi élet folyamatainak irányításban, szervezésében és ellenőrzésében. Ugyanakkor a fokozódó, sok tekintetben bo­nyolultabb, feszítettebb köve­telményeknek csak egy, a funkcióiban, tevékenységében, eszközrendszerében az új kö­rülményekhez alkalmazkodni képes, működésében, demokra- tikusabbá és hatékonyabbá váló államszervezet felelhet meg. Ennek megértetése, s elfogadtatása a szakszervezet szemlélet- és tudatformáló munkájának egyik központi feladata volt és marad a jö­vőben is. ■hKözélethm Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutat­kozó látogatáson fogadta Jerzy Zielinskit, a Lengyel Népköz- társaság rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, táviratban fejez­te ki jókívánságait Francois Mitterrand köztársasági elnök­nek, a Francia Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Marjai József miniszterel­nök-helyettes szerdán megbe­szélést folytatott Ivan Arhi- povvál. a Szovjetunió minisz­terelnökének első helyettesé­vel, aki átutazóban Budapes­ten tartózkodott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents