Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-13 / 164. szám
ŐRÖSI ina A PEST, MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1981t. JÚLIUS 13., SZERDA Mint a csikós a pusztán Boldogulni munkával lehet Kocséron innen, a Kutyaka paró csárdán túl, az út mellett találni Urbán Miklós tanyáját. A ház körüli tágas udvar a kerttel együtt 836 négyszögöl, hozzá tartozik még másfél hold legelő és közel két hold háztáji, megművelt föld. A gazda Tiszakécskéről származik, másfél éves volt, amikor Ko- csérra került. Tanyáját 1964- ben vásárolta meg, azóta itt él feleségével. Mindketten tsz- nyugdíjasok. Már az említett területi adatok is arra utalnak, hogy kiterjedt háztáji gazdálkodást folytatnak, de igazán csak úgy érzékelheti az ember, hogy mi mindennel foglalkozik a korosodó házaspár, ha körültekint a portán és meghallgatja a tanya gazdáját. Tej hajnalban — Akár viccben, az inggombtól a repülőig minden található nálunk — mondja kedélyesen a férfi. Majd komolyra fordítva a szót, így folytatja: — Van négy anyadisznó, három tehén, ebből kettő fejős, a harmadik vemhes, várjuk a kis bocit, Aztán találni itt aprójószágot, csirkét, tyúkot, libát, és — az udvar füves része felé mutat — van egy öszvérem. — Fuvarozik? — A, dehogy, a háztájiban használom. Ügy húz. hogy az nem igaz. Csak egy bűne van: harap. Itt a bizonyíték — és kezét kinyújtva mutatja a karján a sebhelyet. — Nem ez az egyedüli eset, csak ez valahogy nagyon jól sikerült harapás volt és megmaradt a helye. Ennek ellenére nem haragszom rá, mert munkaszeretetével kárpótol. Nem régen még tíz kecském is volt, de nyolcat, eladtam, sok kárt tettek, mindent lerágtak. Ezt a kettőt is csak kipányvázva lehet tartani. — Sokak szerint a szarvasmarhatartás nem kifizetődő. Igaz ez? — Ennyire részletesen nem számolgattam. A takarmányt részben a közeli boltban szerzem be, részben megterem. Mariskám, mennyi tejpénzt szoktunk kapni? — Körülbelül négy-négy és félezer forintot — mondja ki az eredményt. — Ezután valamivel még több lesz, mert mostanában naponta már negyven litert fejünk — folytatja a férfi. — És a sertés? — Még az jobban adja a pénzt, bár most két disznóval póruljártam. Nem régen fialtak. Az egyiknek 6, a másiknak 2 malaca lett, abból is az egyiket agyonnyomta, így most a két anyának összesen hét kicsinye van. Mindkettőt befogom hizlalásra és leadom. A ház körül, a kertben különféle zöldséget, emellett szőlőt. a közel két hold háztájiban pedig jórészt kukoricát és dohányt termesztenek Ur bánék. Az utóbbiból tavaly például 600 négyszögöl volt, az idén hasonló területen terebélyesednek a jókora levelek. Pénzhozó növény — Szeretek a dohánnyal foglalkozni, mert nem nehéz a művelése és gazdaságos. A múlt évben is körülbelül két tehén árának megfelelő összeget kaptam. Az a baj, hogy újabban nem annyira szerződik az ember, amennyire akar. Korlátozták. Gondolom, mert sokan termesztenek. Nemcsak itt a környékünkön, hanem Nagykőrösön meg hát Szabolcs megyében és ki tudja még, hol. Pedig úgy hallottam, hogy a nagy gazdaságok sorra felhagynak termesztésével, mert munkaigényes. — Hányán dolgoznak itt a tanyán? — Ketten a Mariskámmal — és a feleségére néz. — Ha nagyon összesürűsödik a munka, napszámba elhívom a barátomat és Sándor fiam is eljön segíteni. Most például éppen itt van. A szőlőt permetezi. — Kifizetődő a háztáji gazdálkodás? A férfi először mosolyog apró bajusza alatt, aztán csak ennyit mond: — Megélünk, na! Elégedetten XJrbánék semmi pénzért nem cserélnék el a tanyai életet, nem kívánkoznak sem a községbe, sem a városba. — Nincs párja ennek a szabad életnek. Úgy érzem itt magam, mint a hortobágyi csikós a pusztán. Ha beköltöznék a faluba, ott ingben, vasalt nadrágban illene járni. Itt viszont nem. Ilyenkor nyáron, napközben nagy ritkán öltök magamra felső ruhaneműt. Reggelenként kimegyek ide az út mellé, kipányvázom a teheneket, majd kicsit leülök az árokpartra. Nézem ezt a csodás, szép természetet és hallgatom a csendet. Aztán, ha a közeli tanyák lakói közül valaki erre jár, jót beszélgetünk. Ezeket a hétközi reggeleket semmivel sem tudnák nekem pótolni. Különben is nem hiányzik nekünk itt semmi. A házat most rendbe hozatom, már meghozták az anyagot, várom, hogy jöjjön a kőműves. Többféle újságot járatok, van rádiónk, tehát nem vagyunk elzárva a külvilágtól. Egyébre pedig nincs szükségünk. Urbán Miklós felfogásával lehet, többen vitatkoznának. De hadd mondjuk még el, hogy a nyugdíjas téesz-tag 62 esztendős, ám nem látszik ötven- ötvenkettőnél többnek és mint az elmondottakból kiderül, munkabírása a vélt korához illő. Gyuráki Ferenc Xofdezo ellenőrzés £ Nyáron kell gondolni éléire Szabványos kémények építésére van szükség A kémény a ház lelke — vallják a kéményseprők. Csakhogy ki törődik a kéményekkel nyáron? Majd ha beköszönt a hűvös ősz! Akkor igen! Akkor majd nagy lesz a forgalom a Pest megyei Cserép- kályhaépítő, Kéményseprő és Gázszerelő Vállalat ceglédi ki- rendeltségén. Egyszerre megnő a becsülete a kéményseprőnek, ha visszafelé jön a kéményből a füst. — A huszonkét kéményseprőnk természetesen most is dolgozik — mondja Bálint István kirendeltség vezető. Ütemezés szerint járnak házról házra Cegléden, Nagykőrösön s a községekben. Július elsejétől már Abony és Nagykáta körzetében is. Külön rendelés — A kéményseprő évente kétszer kopogtat minden ház ajtaján. — Sajnos nyáron, de olykor télen is elég sokszor hiába. Mert a tulajdonos vagy a bérlő azt mondja, hogy nem kell a kéményt tisztogatni, hiszen nem is fűtünk. Minthogy a kémények tisztogatása tűzrendészet! megelőző munka, mindig érdemes beengedni a kéményseprőt. Mellesleg a jogszabályok szerint a lakosságiak kötelessége is túrni a szakembereink munkálkodását. S hát miért jó dolgavégezetlenül elengedni a kéményseprőt, amikor az évi kétszeri seprést mindenképpen felszámoljuk. — Ha a kéményseprőt kétszer is elküldték, próbálkozik újra? — Nem, ez már nem kötelessége. Terve szerint halad tovább, de a díjat a kísérletért is kivetjük. Hiszen a dolgozónk odament, próbálkozott. Nem rajta múlott, hogy hiába töltötte az idejét. — A kémények koromtala- nítása többféleképpen történhet. — A kéményseprő szakember, tehát ő hivatott arra, hogy döntsön a tennivalóiról. Ha például valahol nem kell kéményt égetni, de a lakó kéri, akkor csak külön megrendelés alapján vállalhatjuk a munkát. — Az a hír járja, hogy újabb munkák elvégzésére is vállalkoznak... — A vállalatunk felmérte — magyarázza Bálint István —, hogy sem a kisiparosok, sem a nagyvállalatok nem szívesen foglalkoznak apróbb, a kéményekkel kapcsolatos munkákkal. Gondoltuk, a leghelyesebb az lesz, ha mi vállalkozunk kéményjavításra, építésre, bélelésre, felújításra. Ezt a szolgáltatásunkat 1982 végén vezettük be. S van is kőművesünk aki specialistája e munkáknak. Lakhatási engedély — Nem régi dolog az sem, hogy új cserépkályhákat is építenek, nemcsak javítanak• — Az a helyzet, hogy korábban is építhettünk volna új cserépkályhákat, de nem volt anyagunk hozzá. Most ez a probléma megoldódott, s az idén már összesen 50—60 kályhát szeretnénk elkészíteni esztergomi csempéből. Ez nagyon fontos változás, hiszen amióta megdrágult az olaj, újra van becsülete a jó cserépkályhának. Várjuk tehát a megrendeléseket, s lehetőleg éppen most, a nyáron, amikor körülbelül egyhónapos határidőre is vállalkozhatunk. — Az előbb, amikor vártam önre, a munkatársai azt mondták, hogy új kémények vizsgálatával van elfoglalva... — Munkánk nagyon fontos része az új kémények ellenőrzése. Szakvéleményt kell adnunk a kémények használhatóságáról. S, ha ez kedvezőtlen, akkor az építtető mindaddig hiába kéri például a gázbekötésig engedélyt, ameddig nem változtat a kéményen. Tehát egy új ház használatba vételéhez jó kéményre, s ezt bizonyító iratra van szükség. — Némi zavart okoz azonban az, hogy a jogszabály szerint a tanácsok kiadják a lakhatási engedélyt kéményvizsgálat nélkül is. Igaz. az okmányon rajta van, hogy nyolc napon belül minket is ki kell hívni, de az építkezők ezzel nem sokat törődnek. Aztán megkezdődnek a bajok. Célszerű volna, mánmint tűzrendészed szempontból, megfordítani a dolgot, s kéményről szóló szakvélemény bemutatásához kötni a lakhatási engedély kiadását. Nem csökkent az utaza& kedv Az idegenforgalom szakemberei szerint a világjárókat ma már tényleg a kíváncsiság vezérli. Mind kevesebb azoknak a száma, akik divatból, felvágásból, sznobizmusból kelnek útra. S kíváncsi emberből sincs hiány, sok az utazó a költségek növekedése ellenére is. — A magyarázat, ha már a költségekről van szó, nagyon egyszerű, állítja Fodorné Mészáros Piroska, az IBUSZ ceglédi kirendeltségének vezetője. Az utazási kedv megmaradásának, ha ez titok, az a nyitja, hogy az IBUSZ éppen olyan lelkesedéssel ajánl kilencszáz forintos utakat, mint ötven- ezreseket. Sőt, az olcsóbbakat ajánlja csak igazán, hiszen drága kirándulásra rendszerint tényleg kevesen vállalkoznak. — Nagy forgalmat olcsóbb utakkal lehet elérni. S ha a kíváncsiság a viszonylag kevesebbe kerülő ajánlattal találkozik. akkor előttünk áll az idegenforgalmi siker. A mi irodánk például nagyon jó eredménnyel zárta most a félévet. Pedig nagyon nehezen indult az év, de aztán március táján minden rendbe jött. — Hová utaznak a ceglédiek, illetve a környékbeliek, akik idetartozóknak érzik magukat? — Eddig nyolcvan csoportos külföldi utazás megszervezéséből vettük ki részünket. S ezek az utak a világ minden tájára elvezetnek. Vannak persze köztük különösen népszerűek. Az idén talán az ausztriai utak a legkedveltebbek. Nagy a vonzása a görög—török utaknak. Az idei második autóbuszos csoportunk ezekbe az országokba július elsején kelt útra. A szeptemberire még lehet jelentkezni. Természetesen utaznak a ceglédiek messzebbre is. Például a minap érkeztek haza tizenöten Kínából... — Meglehetősen száraz vidéken élünk... — Bizonyára ezért is vonzza az embereket a tenger. Érdekes módon az egyéni utazásoknak van több híve. Mi megszervezzük a szállást, az ellátást, a programot, aztán az emberek bepakolják a családot az autóba és útra kelnek. Általában több család indul egyszerre. Bulgáriába, Jugoszláviába. — Ám az idén Szocsi is, rendkívül népszerű lett. Szinte mindenki oda törekszik, pedig autóval igencsak messze van. Szöcskéi, a Fekete-tengerről jut eszembe, hogy sokan érdeklődnek az ottani hajóutak iránt. Ugye, akik már jártak ott, csodákat mesélnek arról, hogy milyen nagyszerű az, amikor az utasokat meghívja vendégségbe egy igazi nagy hajó kapitánya ... — A ceglédi utasok olykor más csoportokhoz csatlakoznak, leginkább a fővárosban, olykor pedig innen indulnak... — Nagyon sok helyből induló társasutazást szervezünk. Például Csehszlovákiába, Ausztriába, Romániába, s újabban ismét Lengyelországba is. Gyakori, hogy a repülővel utazó csoportot is innen visszük Ferihegyre. Ilyenek az NDK- és a szovjet utak. Egyébként az IBUSZ új szolgáltatása hogy azokat, akik repülővel mennek társasutazásra a szocialista országokba, a nemzetközi vasútvonalakon ingyen viszi a reptérre. Tehát innen Ceglédről is. — A kíváncsi ember nemcsak külföldre vágyik. — Például én is nagyon szeretek itthon utazni — mondja a kirendeltség vezető. — Any- nyi a látnivaló itthon, s egészen olcsón lehet idehaza utazgatni. A hazai IBUSZ-utak közül a legnépszerűbbek a hétnapos, teljes ellátásos üdülések. A Balatonon, Zalakaro- son, Bükfürdőn, Hévízen, Harkányban. De nagyon szeretném, ha a ceglédiek megkedvelnék a közeli Tisza-kécs- két és a Tőserdőt. Kitűnő üdülési lehetőséget tudunk biztosítani mindkét helyen, s óriási előny, hogy az emberek akár haza is ugorhatnak, ha üdülés közben szükségük van valamire. Már van jó néhány ügyfelünk, aki rájött a közeli üdülés előnyeire. — Köztudomású, hogy kedveltek az úgynevezett átmenő túrák. — Ezek rövid, két-három napos utak, melyek idejébe belefér egy külföldi kirándulás is. Tehát elmegy a csoport Miskolcra és átmegy egy napra Kassára. Vagy Gyuláról Aradra. Valóban kedvelt kirándulások ezek. — Mit tegyen az, aki nem csoporttal, hanem csak a családjával akar itthon utazgatni? — Az IBUSZ megszervezi a szállását, az étkezését, sőt a programját is. Adunk egy forgatókönyvet, annak alapján utazhat. Ebben olyasmi is benne van. hogy ebben meg ebben a városban, hol és mikor várja őt az idegenvezető. Ugyanis már három ember mellé adunk idegenvezetőt, úgyhogy egy családnak sem kell ma már elveszve bolyon- gania idegen helyen. — Kényes kérdés: jönnek-e turisták Ceglédre, munkát adva az IBUSZ-nak. — Sajnos, Cegléden nincs sok látnivaló, hát kevés a turista is. Mindenesetre igyekszünk vonzó programokat szervezni, s ezeken keresztül népszerűsíteni a várost és környékét. Például szervezünk lovasprogramot Szentmárton- kátán, szüreti mulatságot több helyen, és most dolgozunk disznótorok szervezésén, mely nevezetes esemény iránt nyugatiak érdeklődnek. S persze mindenkinek megszervezzük a városnézést, a múzeumlátogatást. Szóval, valóban igyekszünk népszerűsíteni a várost. F. P. A körzet — Nem eső után köpönyeg kész házhoz vinni kéményszakértőt? — Sajnos, elég gyakran invitálnak minket későn, vagyis tényleg akkor, amikor már felépült a ház. Későn hívnak, mert gyakran találunk hibát is. Az a tapasztalatunk, hogy a tervezők és a kivitelezők még mindig nem igazodnak kellőképpen az 1979-ben kiadott kéményszabványhoz. Szó, ami szó, szokatlan is ez, hiszen, azelőtt nem volt szabvány a kéményekre. Ámde már harmadik éve kötelez a szabvány mindenkit, illendő volna megszokni, megtanulni, és alkalmazni. Nekünk feltétlenül ragaszkodnunk kell a betartáshoz. — Vagyis idejében kell a vállalattal ellenőriztetni a készülő kéményeket... — Ennek semmi akadálya. Valójában a kéményseprőnek kéretlenül is joga van odamenni egy építkezéshez és megnézni a kéményeket. Hogyne lehetne hát odahívni! Persze azért a munkát általában nem a kéményseprők végzik, hanem a műszaki vezetők, de a lényegen ez mitsem változtat. Minthogy a lényeg az, hogy szabványos kéményeket kell építeni és ebben mi is segíthetünk. — Az előbb csak általában volt szó a községekről. Melyek tartoznak a körzethez? — Csemő, Kocsér, Nyársapát. Tehát a már felsorolt községeken és városokon kívül ezekben a helységekben is szívesen szolgálunk szakértelmünkkel. Farkas Péter Arfmylakodalom Kincses János és felesége már régebben a nagykőrösi szociális otthonba kerültek, és ott érték még házasságkötésük ötvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból a szociális otthon vezetői és gondozottjai, július 13-án, szerdán délután 2 órai kezdettel, megünneplik az ötven esztendőt együtt töltött házaspár aranylakodalmát. Gyermekvefiélkedő Július 14-én, csütörtökön délelőtt 10 órától az Arany János Művelődési Központ ifjúsági klubházában játékos gyermekfoglalkozást tartanak, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak a rendezők. A vetélkedők nyertesei jutalomban részesülnek. Mozi Harmadik típusú találkozások I—II. Színes amerikai tudományos-fantasztikus kalandfilm. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!! Előadás csak 6 órakor. A STŰDIÖMOZIBAN A nyolcadik utas: a halál. Színes angol tudományos-fantasztikus film. (18 éven felülieknek!) Fél 6-kor és fél 8- kor. Kosárlabda Cserejátékos nélkül A fiatalok szünet után álltak helyt Duna Cipőgyár (Budapest)— Nagykőrösi Pedagógus SE 60-42 (36-26). Körösiek: Molnár (3), Kiss (14), Varga (16), Takács (6), Bartha (6). A fővárosban lejátszott NB H-es női bajnoki kosárlabdamérkőzés jó hangulatban zajlott le. A körösiek annak ellenére szoros mérkőzést vívtak, hogy cserejátékos nélkül szerepeltek. A Százhalombattára kiírt Dunai Kőolaj—Nk. Pedagógus mérkőzést a körösiek táviratilag előre lemondták, mert a megadott időponban elfoglaltságaik miatt nem értek volna rá. Kecskeméti SC—Nk. Kossuth isk. 53-26 (27-3). Kecskeméten a világszínvonalú New York-i férfi kosárlabdacsapat vendégszereplésekor mini fiú előmérkőzést játszottak a szomszéd városban. A nagy közönség előtt az első játékrészben lámpalázasak voltak a körösiek, de szünet után feljavultak és akkor már jól helytálltak. Legjobb dobók: Karsai (12) és Barcsay (10). Az 1982/83. évi Pest megyei ifjúsági férfi egyesületi kosárlabda-bajnokság és középiskolás kupa via dal végeredménye. Déli csoport: 1. Monori G. 2. Nagykátai G. 3. Nagykőrösi G. 4. Ceglédi G. 5. Monori Szakm. 6. Cégi. Mg. DSK * — 750:423 16 6 2 745:393 14 3 5 496:527 11 3 5 408:508 11 8 — 8 230:778 8 visszalépett Azonos pontszámnál a sportág szabályai szerint az egymás elleni összeredmény döntött. Az Északi csoportban további 4 csapat szerepelt és így a körösi fiúk tulajdonképpen az 5—6. helyen végeztek a megyében, bár a Déli csoport sokkal erősebb volt az Északinál. Sulyok Zoltán Szerdai sportműsor Természetjárás Dél-Dunántúl: a toldis diákok kerékpáros túrájának 5. napja. Bakony hegység: a 920- as számú Arany János úttörő- csapat vándortúrájának 3. napja. ISSN 0133—2708 (Nagyköröst Hírlap)
