Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-13 / 164. szám

Mrcrft TANÁCSOK Kialakítandó lakás tekinthető-e felmondás esetén cserealapnak? ® Szabadság, másodállás után Több cikkben foglalkoztunk már ez év január else­jétől hatályos újabb lakásjogi rendelkezésekkel. Igyekez­tünk egy-egy nehezen érthető jogi fogalmai közérthetőb­bé tenni. Többen hozzászóltak cikkeinkhez, főleg a ma­gántulajdonban levő ingatlanok tulajdonosai, és azok is a felmondás egyes szabályaival szálltak vitába. Elmond­tuk egyik alkalommal, hogy a felajánlott cserelakás meg­felelőségének kérdésében — vita esetén — a bíróság dönt. Arra is részletesen választ kaptunk, hogy a megfelelőség vizsgálatánál milyen szempontok szerint jár el a bíróság. Ehhez szólt hozzá két olvasónk, egymáshoz hasonló problémájukkal. Manapság elég sok még az úgynevezett nagy lakás, és nem ritka az olyan tanácsi bárlakás, ahol jóval meghalad­ja a szobák száma a bérlők jogos lakásigényét. Nézzük te­hát most az ezzel kapcsolatban felvetett kérdést, és hogy mi a megoldás: • Érvényes-e az olyan fel­mondás, amikor a bérbeadó cserelakásként egyidejűleg le­választandó lakást ajánlott fel. Ismeretes az a jogi rendel­kezés, hogy állampolgár tulaj­donában álló lakás esetében a bérbeadó a lakásbérleti szer­ződést a következő hónap utolsó napjára a felmondás ál­talános szabályaiban előírt fel­tételek nélkül is felmondhat­ja, ha a lakásra maga, vagy közeli hozzátartozója számára tart igényt, A bérlőt termé­szetesen a tulajdonos nem hoz­hatja méltánytalanul hátrá­nyos helyzetbe, mert köteles a bérbeadó a bérlő részére egy­idejűleg másik megfelelő, ugyanabban a városban (köz­ségben) levő — beköltözhető — lakást felajánlani. Jelen esetben a? történt, hogy a tulajdonos cserelakás­ként a felmondás folytán meg­üresedő lakásból leválasztan­dó szoba-konyhás lakást aján­lotta fel. Ezt említett olvasónk nem fogadta el, emiatt a tu­lajdonos pert indított ellene. A másik olvasónk' hasonló esetben elfogadná az ilyen módon felajánlott cserelakást, viszont a vele közölt tervek szerint, a cserehelyiségek szá­ma és alapterülete lényege­sen kevesebb, illetve kisebb lenne. Nézzük tehát sorjában: Mindkét olvasónk számára kedvező választ adhatunk, a Legfelsőbb Bíróságnak is van erre vonatkozóan elvi állás- foglalása. Amikor ugyanis a tulajdo­nos olyan lakást ajánl fel a bérlőnek, amely a valóságban nem is létezik, akkor lénye­gében a tulajdonos a jogsza­bályban előírt kötelezettség­nek nem tett eleget, mert megfelelő cserelakást nem ajánlott fel. Kialakítandó la­kás nem tekinthető megfelelő cserelakásnak. Ezek szerint te­hát a felmondás nem lehet ér­vényes. Az említett bírósági álláspont szerint, az e címen közölt felmondás feltételeinek helyes értelme szerint, a fel­mondás közlésekor a másik lakásnak — legalább a kisebb átalakítással megfelelővé tehe­tő állapotban — már rendel­kezésre kell állnia. Másik olvasónknak pedig azért van igaza, mert levelé­ből megállapíthatóan, a tulaj­donos megsértette azt a Ptk- beli alapeivet, hogy alanyi jo­gait mindenki csak jóhiszemű­en, a jog társadalmi rendelte­tésével összhangban gyakorol­hatja. így nem gyakorolható a tulajdonos felmondási joga, ha az a bérlő jogainak és törvé­nyes érdekeinek csorbítására vezetne. Bár a bérlő köte­les tűrni az épület átalakítá­sával, bővítésével kapcsolatos munkák elvégzését, feltéve, ha azok nem járnak a lakás tel­jes megsemmisülésével,1 illetve a bérlő érdekeit súlyosan sér­tő változásokat nem eredmé­nyeznek. A levélből az álla­pítható meg, hogy olvasónk hozzájárult a kialakítandó cse­relakáshoz, de időközben a tu­lajdonos a terveket megvál­toztatta, a- helyiségek számát eggyel csökkentette, és így az alapterület is kisebb leit. Ol­vasónk az építkezés alatt ki­fogást emelhet és bírósághoz fordulhat, kérheti az eredeti állapot visszaállítását. Ha azonban a tervezett átalakí­tás után olvasónk jogos lakás­igényének felső határát a szá­mára megmaradó lakás eléri, akkor az átalakítás során — bár a törvényes érdekeit nem sérti és az átalakítás tűrésére jogilag kötelezhető — mégis szerződésszegés történt a tu­lajdonos részéről, ennek kö­vetkezményeiért felelősséggel, ha nem is az eredeti állapot visszaállításával, de minden­képpen kártérítéssel tartozik. C Megilleti-e a dolgozót sza­badság a másodállás után. Igen, megilleti. A Munká Törvénykönyve úgy rendelke­zik, hogy a dolgozónak min­den munkaviszonyban töltött naptári évben 15 munkanap alapszdbadság, és: a 'munkavi­szonyban töltött idejéhez iga­zodóan, ■ pótszabadság jár. Ez azt jelenti, hogy a dolgozót minden munkaviszonyban, te­hát másodállása, illetve mel­lékfoglalkozása után is, meg­illeti az arányos szabadság. Az említett esetben a szabadság alapjául szolgáló munkavi­szonyban töltött idők megálla­pításakor, a főállásban töltött időket is figyelembe kell ven­ni. azonban minden munkavi­szonyban különállóan kell el­bírálni a dolgozót megillető pótszabadság mértékét. Dr. M. 3. Jó tudni, hogy... ... feltétlenül segítség — és nem is lebecsülendő nagysá­gú — a megemelt családi pót­lék a családokban. Több mint 70 éves ez a sajátos segítési, pénzügyi forma, amelynek jo­gosultsági körét 1946-tól lehet erőteljesen társadalmi méretű­nek tekinteni (ekkor vált jo­gosulttá családi pótlékra a kö­telező társadalombiztosítás ha­tálya alá tartozó összes dolgo­zó, s a korhatár a gyermek 16 életévére emelkedett). 1966-ban már a kétgyermekes tsz-csalá- dok is kaphatták, 1968-tól a gyermeket egyedül nevelő apák jogán is jár, 1972 januárjától pedig — s ez a szám jélenleg is egyre nő — az olyan, egy gyermeket nevelő családok is részesévé váltak ennek a csa­ládsegítő juttatásnak, amelyek­ben az idősebb gyermek már betöltötte a korhatárt. . A legutóbbi jogszabályokkal a múlt héten, a Minisztertanács ülése kapcsán foglalkoztunk. A gyógyszerek térítési díjá­ról a 7/1983. (V. 29.) Eü.M.— AH. számú rendelet rendelke­zik. A megváltozott munkaképes­ségű dolgozók foglalkoztatását és szociális ellátását a 8/1983. (VI. 29.) Eü.M.—PM. rendelet szabályozza. A Munka Törvénykönyvének az építésügyi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 19/1971. Új paragrafusok Szabály­sértésekről A Magyar Közlöny 26. szá­mában olvashatók a szabály- sértésekre vonatkozó új jogsza­bályok, amelyek közül ezúttal csupán néhány fontosabb ren­delkezést emelünk ki. A pénz­bírság legalacsonyabb összege ezentúl száz, legmagasabb ősz- szege pedig tízezer forint lesz. A Minisztertanács rendelete szerint tízezer forintig terjedő bírsággal sújtható például, aki magánnyomozói irodát tart fenn, vagy vagyoni haszonszer­zés céljából magánnyomozói tevékenységet folytat. Ugyan­így büntethető az a járműve­zető, aki tiltó jelzés ellenére a vasúti átjáróba hajt. Három­ezer forintig terjedő pénzbír­sággal sújtható, akii lakott te­rületen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, továbbá tömegközlekedési esz­közön indokolatlanul olyan zajt okoz, amely alkalmas ar­ra, hogy. mások nyugalmát za­varja. Aki kisipari tevékeny­ségének gyakorlása során munkahelyének, telephelyének környezetében lépi túl a meg­engedett zaj-, illetve rezgéster­helési határértéket, ötezer fo­rintig büntethető. Itt említjük meg: az új kormányrendedet szerint a jövőben a kisipari szabálysértésekre vonatkozó rendelkezéseket a gazdasági munkaközösségek tagjaira is megfelelően alkalmazni kell. Bizonyára a rohamosan terje­dő videózás is szerepet ját­szott abban, hogy az illetéke­sek új paragrafust alkottak a szerzői művek jogosulatlan használatáról. Eszerint három­ezer forintig terjedő pénzbír­sággal sújtható, aki más szer­zői jogi védelem alatt áldó mű­vét jövedelemszerzés céljából jogosulatlanul hang-, vagy képhordozóra lemásolja, a mű másolatát forgalomba hozza, vagy nyilvánosan előadja. A szabálysértésekre előírt új rendelkezéseik egyébként 19S3. szeptember elsején lépnek élet­be. ÉVM. számú rendeletet a 12/1983. (VI. 29.) ÉVM rende­let tartalmazza. A fegyveres erők, a fegyve­res testületek és a rendészeti szervek tagjai lakásépítésének (vásárlásának) támogatásáról a lé/1983. (VI. 29.) PM—ÉVM. rendelet intézkedik. A fenti négy rendeletet az érdekeltek a Magyar Közlöny 28. számában találják meg. — TÍZ NAP RENDELETÉIBŐLHW Mit kell tudni a SZOT-gyógyüdültetésről? Csak orvosi javaslatra! Hazánkban sok az ásványi anyagokban gazdag gyógy­forrás és termálvíz, amelyek közeiében gyógyfürdők, szállo­dák és üdülők épültek. Egy részük a SZOT kezelésében van, többségüket különböző vállalatok, szövetkezetek, in­tézmények üzemeltetik. A be­tegségek megelőzésében és az utókezelésben az orvostudo­mány sokra értékeli a gyógy­vizeket, s gyakran ajánlják az ivó- és fürdőkúrákat, java­solják a gyógyüdülést. Teljes éven át A szakszervezeti tagság — a családos beutalásokon kívül — leginkább a gyógyüdülésre kér beutalót, ami azzal ma­gyarázható, hogy Magyaror­szágon nagyon sokan szen­vednek kisebb-nagyobb mér­tékű mozgásszervi megbete­gedésben, gerincbántalmak- ban. A gyógybeutalás nincs sze­zonhoz kötve, a rászorulókat 26 csoportban, vagyis teljes éven át fogadhatják a gyógy­üdülők. így az elmúlt időszak­ban a SZOT-üdülés változatos formái közül a családos be­utalás mellett a gyógyüdülte- tés fejlődött leginkább. Már 93 ezren kaphatnak SZOT­gyógybeutalót, ez egyben azt jelenti, hogy a gyermeke nélkül érkező minden máso­dik beutalt jegye gyógyüdülő­be érvényes. Az utóbbi tíz esztendőben hét SZOT-gyógyüdülő létesült és hármat' korszerűsítettek. Új gyógyüdülőink: Hajdúszo­boszló EDOSZ, Hévíz Louis Saillant, Bük Herbert Warn- ke, Hajdúszoboszló Barátság, Hévíz Postás Üdülő B. épüle­te, valamint a tavaly április­tól beutaltakat fogadó hévízi 300 ágyas és a júniusban Gyu­lán nyílt 200 szobás Lazaro Pena üdülő. Felújítotfák a hé­vízi Vasas és a gyulai MEDOSZ üdülőt is. Régebben épült gyógyfürdők fogadják még Debrecenben, Hajdúszo­boszlón, Gyulán, Balatonfüre- den és Hévízen is a SZQT- beutaltakat. Jó tudni, hogy mozgásszervi betegségben szenvedőket a debreceni, hajdúskoboszlói, gyulai, hévízi és büki gyógy­üdülőkben kezelik. Akinek nő­gyógyászati problémája van, annak a debreceni, hajdúszo- boszlói, büki és hévízi gyógy­üdülő ajánlatos. Idült emész­tőszervi bántalmakra a debre­ceni, hajdúszoboszlói és a bü­ki gyógyvíz jó ivókúra. Ke­ringési szervi megbetegedések gyógyítására Balatonfüreden nyílik lehetőség. Ara azonos Az üdültetés időtartama mindenütt 14 nap, ezért az ilyen beutalók nem válthatók át kétszer egyhetes jegyre. A szakszervezeti bizottságok a gyógybeutalások elosztásában az orvosi javaslat figyelem- bevételével döntsenek. Saj­nos többször előfordult, hogy az orvosi vélemény mellőzé­sével nászutasokat és olyano­kat is beutaltak, akik nem igényelték a gyógykezelést. Minden SZOT-gyógybeutaló je­gyen megtalálható az orvosi javaslati részt is, ha ezt ki­töltötték, csak akkor jogosult a vendég a gyógyszolgáltatá- sok térítésmentes igénybevéte­lére. Az új és korszerűsített gyógyfürdők többségében két­ágyasak a szobák. Házaspá­rok gyógyüdülésénél termé­szetesen elegendő csak az egyik személy beutalásához az egészségi állapotot' indokló igazolás. Az új üdülési sza­bályzat mellékletei részlete­sen tartalmazzák a gyógyüdü­lők javallatait és ellen javal­latait is, ezzel is segítséget nyújtva az üzemorvosoknak a helyes választáshoz. A SZOT gyógybeutaló jegyek ára azo­nos a többi felnőtt üdülőjegy­gyei. Több SZOT-gyógyüdülő a főszezonban 6 csoportban családokat is fogad. Ezt a be­ruházásban anyagilag érde­kelt szerződő felek kérték. Ebben az esetben nem az egészségi indokoltság a döntő, hanem a családi együttlét. A gyermekek — akik számára a termálvíz többnyire nem ajánlott — kevert vizű me­dencében fürödhetnek. Jegyet igényelni csak az alapszerve­zetekben lehet. Vállalatnál is Az elmúlt időszakban nem­csak a SZOT-gyógyüdültetés, hanem a vállalati is jelentő­sen fejlődött. A vállalatok, hivatalok és intézmények ke­zelésébe tartozó gyógyüdülők egy része sajnos nem egész éven át fogadja a beutaltakat. Pedig — ha nem is mindig a fenntartó vállalatnál — ' ol- na igény rá, ha a társ vagy akár idegen vállalatok egymás között megszerveznék az üdü­lők egész éves nyitva tartását, illetve gondoskodnának ki­használtságáról. Az is megol­dást jelentene, ha például nyugdíjasokat a főszezonon kívül nagyobb számban üdül- tetnének és térítési kedvez­ményt kapnának. Bányai János, a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság osztályvezetője Tallózás* Üzemi lapokban olvasfűk Jelszavaink között hosszú évek óta első helyen áll a taka­rékosság. S egyre több tény, adat, eredmény bizonyítja, hogy nem hiába. A jelszó nem üres szólam csupán — legalábbis az üzemek, szövetkezetek többségénél —, hanem cselekvésre ösz­tönző felhívás. A szükség ráébresztette a gazdálkodókat, hogy micsoda tartalékok rejlenek még az energia-, az anyag-, és a költségta­karékosságban. Egyre több helyen keresik a jobb és jobb mű­szaki megoldásokat is. Az anyagi ösztönzési rendszer is mind­inkább figyelembe veszi a takarékossági követelményeket. S hogy mindez a vállalatok, szövetkezetek napi gyakorlatá­vá válik, azt igazolják az üze­mi lapok takarékosságról írott cikkei is. Ezúttal olyan íráso­kat válogattunk lapszemlénk­be, melyek a különböző mód­szerekkel, lehetőségekkel fog­lalkoznak,. A vállalatnál az energiafel­használásra külön tervet dol­goztak ki, ami érthető, hiszen tízmillió forintos értékről van szó. A fűtőolaj-használás az elmúlt évhez képest megkét­szereződött, ennek nagy részét a kazánházakban égetik el. Az elmúlt időszakban több helyen kivonták a használatból az olajtüzelésű kályhákat elekt­romos vagy gázfűtést alkal­mazva helyettük. A benzinfelhasználás az energiagazdálkodás egyik kulcsfontosságú kérdése. A vál­lalatnál a legnagyobb mennyi­séget a gépjárművek fogyaszt­ják. Az elmúlt évben már fog­lalkoztak a típusváltás lehető­ségével, de ez nem megy zök­kenőmentesen. Erre az évre összésen 350 ezer liter benzin felhasználását tervezték — 700 ezer forint értékben —, de ezt a mennyiséget 5,7 százalékkal csökkenteni kívánják. Jelentős a vállalat villamos­energia felhasználása is. Ezen a téren arra törekszenek, hogy a fajlagos energiafelhasználás a csúcsidőben és az üzemidő­ben ne lépje túl a szerződés­ben rögzített mennyiséget. FÉNYSZÓRÓI Manapság a gazdasági kö­rülmények arra ösztönzik a vállalatokat, hogy minél job­ban kiaknázzák szellemi bá­zisukat, fejlesztési lehetőségei­ket. Ilyen céllal alakult meg a Csepel Autóban például az autóbusz értékelemző team, amely az önköltség csökkenté­sének lehetőségeit kutatja. Az autóbusz fenékvázak termelési értékéből a belső gyártás rész­aránya mindössze 20—25 szá­zalék, ezért nehéz feladatra vállalkozott a csoport. A ne­hézség nemcsak a jobb, ötlete­sebb elgondolások megvalósí­tásában rejlik, hanem abban is, hogy a lényegesen nagyobb kockázatot az Ikarus vállalja. Tehát bármilyen új ötlettel jelentkezik is a team, hossza­dalmas és körülményes a meg­valósítás. Ez részben érthető is, hiszen az Ikarus név világ­márka, s itt bizony elég egy parányi hiba. s ez beláthatat­lan következményeket vonhat maga után. Az értékelemzők annak ide­jén évenként öt millió forintos hasznot terveztek. Ez azonban a mai napig csak terv maradt. Most talán sikerül tovább lép­niük. Eddig is voltak ugyan eredményeik, de ezek az egy­milliót sem közelítették meg Ennek éppen az említett koo­perációs viszony voit a kerék­kötője, de közrejátszott az is hogy nehéz a tervezőket, sőt a vevőket is meggyőzni az újabb elgondolásokról akkor, amikor a régi. jól bevált és az ország­határokon túl is elismert. Ha létrejöhetne a vállalatnál egy olyan apparátus, amely teljesen függetlenítve csak az önköltség csökkentésével fog­lalkozna, lényegesen jobb eredményeket érhetnének el, mint a jelenleg külön-külön dolgozó 6—7 team. A szövetkezet tavaly az elő­ző évben felhasznált energiá­nak 8.1 százalékát takarította meg, a jelentős áremelkedések ellenére. Természetesen a to­vábbi lehetőségek felkutatásá­ról sem mondanak le, a taka­rékosságot napi feladatnak tartják. S ebbe a dolgozókat is be kívánják vonni, elsősor­ban az anyagi érdekeltség megteremtésével. Már tavaly év végén beve­zették az anyagi ösztönzést a gépkocsi vezetőknél, ök a meg­takarítottüzemanyag értékének 50 százalékát megkapják, az esetleges túlfogyasztást viszont be kell fizetniük. Több hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy a túlfogyasztás elenyé­sző. Kidolgozták már az anya­gi érdekeltség rendszerét az erő- és munkagépek üzem­anyag-felhasználására is. Az előzetes számítások szerint itt is -jelentős tartalékok vannak. Napirendre került a fűtés korszerűsítése is. Ahol más megoldás nem kínálkozik, ott az éjszakai árammal működő hőtárolós kályhákat alkalmaz­zák. Tüzelőolajból legtöbbet a termény szárításra használnak, mintegy 92 tonnát évente. A következő idényre itt is anya­gi ösztönzést léptetnek életbe. De már az újítási bizottság előtt van egy javaslat a szárí­tási folyamat átszervezésére, illetve a szárítóberendezések hőszigetelésének javítására. A takarékosság a brigád­mozgalomban is fontos jelszó­vá vált. Nincs is talán válla­lás. amibe ez be ne kerülne. És — bár egyre kisebb mértékben — e téren még mindig jelentős tartalékok vannak, melyek a vállalásokkal sikeresen kiak­názhatok. Már eddig is mil­liókban mérhetők azok az eredmények, melyek a brigá­dok munkájának köszönhetők a vállalatnál. A termékforgalomban dol­gozók javaslata a gőzfelhasz­nálás évi 61 kilotonnás csök­kentését eredményezte, ami­nek értéke 9 millió forint volt. De évi több százezer forint megtakarítást hozott a takaré­kos üzemvilágítás kialakítása is. Az anyagtakarékosság nem kevésbé vált szinte vesszőpa­ripájává minden vezetőnek. A szocialista brigádok ebben is partnerek: a munkahelyi kész­letek felhasználásául, szükség szerinti átcsoportosításával csökkentették a vállalati kész­leteket. A kommunista műsza­kokon lehetőség szerint a rak­táron levő anvneokat használ­ták vagy újították föl. A vál­lalati készleteket csökkentette, az eredményeket viszont nö­velte a hulladékanyagok össze­gyűjtése és értékesítése is. M. N. P.

Next

/
Thumbnails
Contents