Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-13 / 164. szám
1983. JÜLIUS 13., SZERDA Helytörténeti gyűjteményben Kályhacsempék Zsámbék, Szentendre, Gödöllő Három koncert két napon Hatvan nagy ember és életük tájai címmel az önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtők tizenegyedik országos találkozója alkalmából nyílt meg kiállítás Gödöllőn Cseh Gusztáv rézkarcaiból, M. Szabó Mária akvarelljeiből. A városi helytörténeti gyűjteményben megtekinthető bemutatón erdélyi népi kályhacsempéket is szem- ügyre vehetnek az érdeklődők Lakos János gyűjteményéből. Három különböző ízlésvilág, tormanyelv követhető nyomon rajtuk: az erdélyi népművészet, az olasz reneszánsz és az Iszlám hagyományai. A tárlat augusztus 20-ig látogatható. Barcza Zsolt felvétele MOZIMŰSOR JÜLIUS 14-TÖL 20-IQ ABONY 14—15: Johohoho! 16—19: Dutyi-dili 20: Veri az ördög a feleségét BUDAÖRS 14—17: A Keresztapa I—II. (2. rész)** 16—17: Robin Hood nyila (du.) 18—19: Mindent fordítva CEGLÉD, Szabadság 14— ^20: Jézus Krisztus Szupersztár 15— 16: Konvoj* (éjjel) CEGLÉD, Kamaraterem 14—20: A molnár, a fia meg a szamár (du.) Csak semmi pánik, • •. DABAS 14—15: Csillagok háborúja I—II. 16— 17: Vad fajzat** 17: Szarvacska, manócska (du.) 18: Éretlenek DABAS, Autós kertmozi 14—20: Ez igen!* DUNAKESZI, Vörös Csillag 14—15: Elveszett illúziók* 16—17: Névtelen vár (du.) Szamurájok és banditák I—II.** 18—19: A nyolcadik utas: a Halál*** DUNAHARASZTI 14—15: A karatézo Cobra visszatér** 16—17: Kaszkadőrök 18—19: Zsaru vagy csirkefogó? ÉRD 14—15: A biztosan ölő sárkány l ady** 17: Abba 18—19: Nevem: Senki 20: Szuperexpressz* FÓT 14—15: Vérszerződés* 16—19: A Keresztapa I—II. (2. rész)** 17: Apacsok (du.) GÖDÖLLŐ 14—17: Az Ezüst-tó kincse (űu.) Végállomás*** (este) 18—20: A XX. század kalózai (du.) Elveszett illúziók* (este) GYÁL 14—19: Tamás bátya kunyhója I—II. LEÁNYFALU, Kertmoxi 14—15: Abba 16—17: A biztosan ölő sárkány Lady** 18—20: Egy zsaru bőréért* MONOR 14—17: Egy szoknya, egy nadrág 16—17: Johohoho! (du.) 18—19: Vérszerződés* MONOR, Kertmozi 14—15: Hatásvadászok* 16—17: Az első nagy vonatrablás 18—19: Csillagok háborúja NAGYKÁTÁ 14—15: A Keresztapa I—II.« 16—19: Bombanő** 17: Az emberevő medve (du.) NAGYKÖRÖS, Arany János 14—17: Szuperzsaru 18—20: Egy szoknya, egy nadrág NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 14—20: Hannibál tanár úr (du.) 14—17: Serpico* (este) 18—20: Hét tonna dollár** (este) PILISVÖRÖSVÁR 14—15: Éretlenek 17: Zsaru vagy csirkefogó? 18: Sértés POMÁZ 14—15: Mindent fordítva 16—17: Zsaru vagy csirkefogó? 18: Zsákutca* RÁCKEVE 14—15: Nevem: Senki 16—19: A karatézo Cobra visszatér** 17: Timur és csapata (du.) SZENTENDRE 14—17: Hárman a slamasztikában 18—20: Az Ezüst-tó kincse (du.) A királyi biztos szeretője** (este) SZENTENDRE, Autós kertmozi 14—20: Ez igen!* SZIGETSZENTMIXLÓS 14—15: Dutyi-dili 16—17: Nevem: Senki 18: Panelkapcsolat* 19: A veréb is madár** TÁPIÓSZELE 14—17: A profi** 17: Mese Szaltán cárról (du.) 18: A Keresztapa I—II.** VÁC, Kertmozi 14—17: 25 millió fontos váltságdíj VÁC, Madách Imre 14— 17: Bátor emberek (du.) A nyolcadik utas: a Halál*** 18—20: A seriff és az Idegenek VECSÉS 15— 17: Szexis hétvége** 16— 17: Elefánt-sztori (du.) 18—20: Végállomás*** VECSÉS, Kertmozi 14—15 és 17: Malmok bolygója* 18—20: A kék laguna* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. *• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. üdén csengett, hogy ha nincs ez a kánikula, órákon keresztül elhallgattuk volna őket. Orgonaművek Vasárnap délelőtt Zászka- liczky Tamás orgonaművész vendégei voltunk Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. Ma már nem számít újdonságnak, hogy az építészeti együttes házaiban hasonló tevékenység folyik, mint idekerülésüket megelőzően. Ezúttal a Felső-Tiszavidék tájegység mándi református templomában tartották a koncertet. A megszólaltatott hangszer közel sem egyidős az épülettel. A húszas évek Budapestjéről került ide, eléggé megkérdőjelezhető állapotban. De hát ez tipikusan annalk az ajándék lónak az esete, amelynek nem kell megnézni a fogát. Azaz, legyünk elégedett tek vele, a látogató minde- nekelőttt a felhangzó zenére koncentráljon. ZászikaLiczky adottságai elsőrangúik. Belülről építkezik, kerüli a külsőséges megnyilvánulásokat. Ezen az orgonán különben sem lett volna alkalma erre, de arra már igen, hogy a témákat úgy játssza, hogy azok szinte világítva kiemelkedjenek a szigorú szerkesztésű zenékből. Érdekességként megjegyezhetjük, hogy voltak pillanatok, amikor ez a hangszer is dalolt, mintha valamiféle erők kinyilvánították volna tetszésüket a zenei közlésmódok iránt. Az orgonista Walther-, Bach-, Pchelbel-, Franc-műveket tolmácsolt. A koncerten szentendrei zenetanárok Is közreműködtek: Szendi Emma, Fenyő Gábor, Mezey Erika, Z. Lakos Ágnes. Corelli, Vivaldi és Telemann triószonátákat játszottak mély átéléssel, igényes megközelítéssel. Vasárnap este Gödöllőn tartotta utolsó hangversenyét a Pest megye vendégeként szőkébb pátriánkban turnézó Suhli Filharmónia zenekara. Nagykőrösi koncertjükről már beszámoltunk. Szombaton Vácott léptek fel, ezt a műsorukat ismételték meg Gödöllőn. Vendégjáték A Szentivánéji álomból ezúttal a nyitány csendült fel, érleltebb, érzékenyebb megfogalmazásban, mint Nagykőrösön. Mozart D-dúr kürtver- senyét most is Jens-Uive Weis szólaltatta meg. Az est fénypontja Dvorák e-moll, IX. szimfóniájának az előadása volt szünet után. Ezt a művet Új világ címmel ismerik. A szerző amerikai tartózkodása alatt, 1893-ban komponálta darabját, felhasználva benne szláv, valamint néger és indián népzenei motívumokat. A suhli filharmonikusok hangzásának most is színe volt. Hozzá kell tenni azonban, hogy egy rendkívüli tehetség, a mindössze harmincesztendős Claus Peter Flor dirigálta az együttest. Fiatalságában nem nélkülözi a teátrális mozdulatokat, ám amit elfogadtat a zenekarral, azt meggyőződéssel teszi. Visszatérve Flórra: érzelem- gazdag egyéniség, ám tud visszafogott is lenni. Széles skálán mozog, apró jelzéseiből is kitűnik az elképzelése. Két esztendeje főzeneigazgató, tudása előtt meg kell hajolnunk. Nagy karmesterígéret, bárcsak gyakrabban üdvözölhetnénk őt Magyarországon. M. Zs. Szegedre, Egerbe Pótfelvételi lehetőség A Művelődési Minisztérium pótfelvételt hirdet a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola nappali tagozatára. Jelentkezni lehet Szegeden matematika-fizika, matematika-kémia, matematika-technika és fizika-technika szakokra. Egerben pedig matematika-kémia, matematikatechnika, kémia-technika és fizika-technika szakokra. A felvételi vizsga tárgyai a meghirdetett szakoknak felelnek meg, a matematika-technika szakon matematikából és fizikából, a fizika-technika szakon fizikából és matematikából, a kémia-technika szakon pedig kémiából és fizikából kell írásbeli és szóbeli vizsgát tenni. A jelentkezéseket 1983. július 25-ig kell annál a főiskolánál benyújtani, ahova a pályázó felvételt szeretne nyerni. Az írásbeli vizsgák augusztus 1-én 9 órakor lesznek. Ebben az időpontban a pályázók minden külön értesítés nélkül jelenjenek meg abban az intézményben, ahova jelentkezésüket benyújtották. Ekkor kapnak tájékoztatást a szóbeli vizsgák időpontjáról is. A meghirdetett szakokra jelentkezhetnek mindazok, akik a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés általános feltételeinek megfelelnek, függetlenül attól, hogy ebben az évben már tettek-e felvételi vizsgát vagy sem. Akiknek idén érvényes felvételi vizsgájuk van azokból a tárgyakból, amelyekből jelentkezésük esetén felvételi vizsgára kötelezettek, kérhetik vizsgaeredményük beszámítását. A felvételi vizsgára minden pályázó hozza magával személyi igazolványát, írószert, körzőt, vonalzót és a dolgozat írásához szükséges papírlapokat. A matematika és fizikai tárgyak dolgozataihoz függvénytáblát mindenki a helyszínen kap. A felvételi döntésre augusztus végén kerül sor, a döntés ellen fellebbezésre lehetőség nincs. Rádiófigyelő' IDEGENFORGATÄS. Radnóti László NSZK-beli kollégáját kísérte Szegedre és környékére. Abban a városban jártak, amelyről Móra Ferenc, a nagy lokálpatrióta mondta: állandó idegenforgalmat csak ott lehet csinálni, ahol van mit mutogatni. A két rádiós nem annyira a mutogatni való nevezetességekre, mint arra volt kíváncsi, hogy az idegen mit fedez fel magának ezen a történelmi emlékekben nem annyira bővelkedő tájon. Ha tehát e műsorról akarunk véleményt mondani, tulajdonképpen két produkciót kell értékelnünk. Ami a brémai rádiósok összeállítását illeti, az bizony nálunk aligha tarthatna igényt közérdeklődésre. Számunkra természetes, hogy Szegeden is van piac, s hogy a paradicsom mindig annyiba kerül, amennyiért megveszik. De azon se csodálkozunk, hogy ebben a városban is vannak tudós fők, akik növényt nemesítenek,' vagy éopen Thomas Mannról írnak tanulmányt. Megdöbbenhetnénk azon — immár a magyar hallgató számára adaptált műsort hallva ■, hogy a külföldi példa milyen. tudatlanul, torzító szemüvegen keresztül szemléli az itteni viszonyokat. Csakhogy erre — mint kiderült —, nincs semmi okunk. A német riporterek kulturáltan, felkészülten ismertették meg közönségükkel a magyar Alföld nevezetes városát. Mit is mondhatunk akkor az NSZK—magyar koprodukcióról? Alighanem csak azt, hogy akár itt, akár ott hallgatva, nem szolgált különösebb tanulsággal, s nem nyújtott igazán jó szórakozást. HELYSZÍNRAJZ. Tiz évvel ezelőtt Pakson olyan panelházakat építettek, melyeknek homlokzatát a tervező Csete György tulipános motívumokkal díszítette. A megoldás akkor nagy port, sajtóvitát kavart. Elsősorban azért, mert sokan álmagyarkodásnak, giccsnek ítélték a kétféle stílus, a panelépítészet és a népi motívumok háziasítását. Visy László egy évtized múltán járt utána a házak sorsának. Az építészek, akkor frissen diplomázott szakemberek, akkor olyan otthonokat akartak teremteni, amelyek külsejükben és belső elosztásukban egyaránt emlékeztetnek a falusi házak természetes körülményeire. A lakók elmondták: tíz év alatt megszokták, megszerették otthonaikat. Hogy mindebből mi a tanulság? Az ami az építészetre és sok másra is olyan igaz. Újítani, jobb megoldásokat keresni akkor is szükséges, ha ez a tévedés kockázatával jár. S különösen nem szabad útját • állni az olyan törekvéseknek, amelyek kárt nem okozhatnak, legfeljebb a maradi gondolkodás bástyáit repesztik. Az építészeknek annak idején csak fél győzelmet sikerült aratniuk. Álláspontjuk ugyan győzött, de se Pakson, se máshol nem épült több tulipános ház. Cs. A. Borús felhők (Józsa Sándor olajfestménye) mára, az egykori szülőhely, a pesterzsébeti környezet festői bemutatására. Értékek és igények Szemereki Teréz érzékeny, szuggesztív és termékeny kerá- miküs. Nála a kellő inspiráció határozott szorgalommal páru- sul. Mindez társadalmi igényt elégít ki, hiszen a környezetformálásban sok és jó tárgyakra van szükségünk. Olcsókra is természetesen, hogy mindenki számára hozzáférhetővé váljanak. A budai Várban látható tárlatának erénye, hogy művészi értékei találkoznak a közösség igényével. Az Iparművészeti Vállalat boltjában érdekes, újszerű és nem is drága kerámiatáblákat vehetünk szemügyre. Kiállításán otthonokat szépítő dísztárgyakat szemlézhetünk, művészi megújulásának újabb állomásaként. Losonci Miklós Nyáron gondban van a zenebarát: a nagy kínálatbó melyik hangversenyt is hallgassa meg. Az elmúlt hét végén mi Zsámbékra, Szentendrére és Gödöllőre látogattunk, s az alábbiakat rögzítettük. Énekszó Zsámbétknál aligha van ideálisabb hely a középkor és a reneszánsz zenéjének megszólaltatására. Az egykori pálos bazilika megmaradt kövei szinte sugallják a hely szellemét. A szombat délutánonként öt órakor kezdődő hangversenyek időpontja azonban kevésbé mondható szerencsésnek, mivel a nagy hőségben éppen hogy elviselhető bármiféle muzsika meghallgatása, nem beszélve az élvezetéről. Egy aztán nem csoda, hogy kevesen jöttek el még az olyan tiszteletet parancsoló előadók roncertjére is, mint a Maklá- ■i József vezette OK1SZ Ércei Ferenc kórusa. Akik mégis vállalkoztak ar- a, hogy ebben a nyári pociban meghallgassák bemuta- ójukat, nem bánták meg. Az nekkar európai utazásra csá- n'totta a résztvevőket. Itáliából kiindulva Franciaországon t Angliába érkezve sem pi- lenhettünk meg a szebbnél zebb dalokban, madrigálokban, utunk máris tovább vitt Németalföldre és Németor- zágba, hogy aztán a befkö- zöntő Kodály Cohors genero- a példájával ugyancsak Ko- lály-opusszal, az Esti dallal ejezzék be órányi hangverse- iyüket. Palestrinától Josquin des ’rez-ig, Costeley-től Dowland- g, Marenziótól Lassoig terjedt : pompás névsor, s a középár zenéje a reneszánszig bezá- ólag tiszta fényben csendült el. Ezt az előadást nem zavarta a hőség, sem a nézők egyelmezétlen jánkálása. Igyetlen gondolat volt a kó- us. Szép hangzásuk olyan Enck-zenel szaktábort szerveztek Pusztamaróton, a budai járási úttörőtáborban. A járás községeiből érkezett gyerekek egy hetet töltöttek a Komárom megyei helységben. Kirándulás, tábortűz és úttörő- toglalkozás mellett az együtténeklésre, együttmuzsikálásra is jutott idő. Képünkön a solymári ifjúsági gitárzenekar, Takuli József vezetésével, próbát tart. A lányok a záró tábortűz műsorára készülnek. Veress Jenő felvétele tekintélyes szerepet vállalt a magyar munkásmozgalomban. Művészetük szociális indíttatású, mely harcos elkötelezettséggel mindig a humánum oldalán áll. Ezért készített annak idején Józsa Sándor linómetszetet a Spanyol köztársaságért, ezért festette meg 1943-ban Picassó Guernicája folytatásaként Légitámadás címet viselő sorozatát. Művészete szemléletben és értékben is szívós előrehaladást mutat. Érződik az önszigor alapossága, mely képi eszméinek lendítője lett, s fokozta kompozícióinak a látvány új elemeinek is helyt adó összetettségét. Ennek frappáns példája a Tavasz Arbonne-ban című festmény. Józsa méltó társa Fiszl Ilona. törekvéseiben is azonos hőfokú. ö is mértékkel használta fel a kubizmus eredményeit. Erről tanúskodnak csendéletei, melyek egyszerű tárgyakat: kávédarálót. mozsarat, korsókat, üvegeket látta- moznak. Finom rajzolatú a Gyár című kompozíciója is, amely alkalmat teremt száZ Józsa Sándor és Fiszl Hona, í Franciaországban élő magyar / festő házaspár hazánknak ado- ^ mányozta életművét. Gyűjte- 7 ményes tárlatuk a Magyar f Munkásmozgalmi Múzeumban < tekinthető meg. Szemereki Xe- í réz kerámiái a Várban, az v. iparművészeti boltban látha- í tók. Jó folyamat — s ez a békés együttműködés általunk nemcsak hangoztatott, hanem gyakorolt politikájának kulturális eredménye —, hogy a művészet egyetemes kincseiben részesülhetünk. Ezt példázza a Szépművészeti Múzeumban megtekinthető Hammer-gyűj- temény, valamint a Műcsarnokban a Ludwig-alapítvány bemutatkozása. Az is művelődéspolitikánk sokirányú gondolkodását dicséri, hogy fogadjuk a külföldre távozott magyar képzőművészek ajándókműveit Legutóbbi Józsa Sándor és Fiszl Ilona adományozta hazánknak festői életművét. A humánum oldalán A Párizsban élő művészhá- za«?ár a harmr.'.Kts években Otthont szépítő tárgyak
