Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-02 / 155. szám
1983. JÚLIUS 2., SZOMBAT ’scfűflav 3 A PEST MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE Lapunk első oldalán olvasható a tudósítás arról, hogy a Pest megyei Tanács pénteki ülésén az elfogadott napirendnek megfelelően több más mellett átfo- fS;» elemezte az iskolai tömegsport és testnevelés helyzetét, a további fejlesztés feladatait. Ugyancsak s&eítárgyalta a testület a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottságának beszámolóját a bizottság tevékenységének főbb tapasztalatairól. Az alábbiakban az írásbeli előterjesztések, a szóbeli kiegészítések, a felszólalásokban elhangzottak alapján ismertetjük a megyei tanács ülése két fő napirendi pontjának anyagát. NEM A KÍVÁNT MÉRTÉKBEN SZAKEMBER-ELLÁTOTTSÁG A DEMOKRATIZMUS JEGYÉBEN KAMATOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS SZEREPE Egy évtizede, 1973-ban hozott törvényerejű rendeletével az Elnöki Tanács állami feladattá tette a sport és a testnevelés irányítását, fejlesztését, aminek helyi teendői a tanácsok hatáskörébe kerültek. A megyei tanács 1975-ben foglalkozott a témával, azaz a mostani áttekintés tíz, illetve nyolc esztendőt fogott át, ami megfelelő időszak az értékelő mérlegeléshez. SOKAT TETTEK Ennek az értékelő mérlegelésnek az lehet a sommázata, hogy az iskolai testnevelés és tömegsport a kívánt irányban, ámde nem a kívánt mértékben fejlődött, a tárgyi, személyi feltételek javításában éppúgy sok a tennivaló, mint a szemlélet formálásában, a családok szerepének növelésében. Az ülésen a felszólalók az eléjük terjesztett beszámolóval egybehangzóan és örömmel állapították meg, hogy megyei támogatással a helyi tanácsok sokat tettek egy évtized alatt az iskolai testnevelés és tömegsport tárgyi feltételeinek javításáért. Tető alá került negyvennégy általános iskolai tornaterem, kialakítottak 144 bitumenes vagy salakos kispályát, 89 sportudvart, Szentendrén és Százhalombattán pedig tanuszoda szolgálja újonnan a gyermekek nevelését. Néhány középiskolában, így Vácott a Sztáron Sándor Gimnáziumban, Nagykőrösön az Arany János Gimnázium és Szakközépiskolában a tornaterem mellé kondicionálóhelyiséget is társítottak, négy szakmunkásképző intézet — a pé- celi, a biatorbágyi, a gödöllői, a váci — gyarapodott tornateremmel. A fejlesztés, fejlődés ellenére sem ítélhető megnyugtatónak a helyzet, hangzott el a téma tárgyalásakor, hiszen az általános iskolákban 114 olyan helyiség van — ezek többsége két tanterem átalakításával jött létre —, amely szükségtornateremnek minősül, huszonhat alsófokú intézményben pedig egyáltalán nincsen fedett sportlétesítmény. A kényszer nagy úr, az iskolák ezért negyvenhárom művelődési ház nagytermét veszik igénybe testnevelési foglalkozások céljára, ám még így is — a folyamatosan gyarapodó tanulólétszám következtében — az alsó tagozatos osztályok nem vagy csak részben jutnak be a tornaterembe, a téli időszakban pedig a felső tagozatos osztályoknál is gyakran okoz gondot a testnevelési órák kellő feltételek közötti megtartása. A mostoha körülményeket érzékelteti, hogy négy középiskolában nincsen tornaterem, három szakmunkásképző intézetben szintén nélkülözik ezt a helyiséget, sőt, négy intézetben még olyan szabad terület sincsen, amely sportolásra alkalmas lenne. KÉPESÍTÉS NÉLKÜL Nagyjából az előzőekhez hason- óan alakult, azaz fejlődött és gon- lokat tartogat a szakember-ellátottság. Egy évtized alatt a megye iskoláiban ötven százalékkal növekedett a testnevelési és tanárképző főiskolát végzettek, negyedére csökkent a képesítés nélkül testnevelést iktatók száma. A további teendők súlyát érzékelteti, ha leírjuk: a szakmunkásképző intézetekben a ;estnevelést tanítóknak csupán a 27 százaléka rendelkezik az előírt képesítéssel, az általános iskolákban 106 olyan pedagógus is oktatja e tárgyat, akinek nincsen testnevelői «akképesítése, sőt, huszonhármán minden képesítés nélkül dolgoznak. A nagy baj az — és erre megkülönböztetett figyelem jutott a napirend tárgyalásakor —, hogy éppen az általános iskolákban, továbbá a szakmunkásképzőkben a legszerényebbek a testnevelés személyi feltételei, holott ezek az intézmények az ún. alapozó képzésnek, illetve a kenyérkeresetre való közvetlen felkészítésnek a színterei. Mindezen gond ellenére is a megyei tanács azt állapíthatta meg, hogy érzékelhető a szemléleti változás, amely fölismerteti a testnevelés szerepének fontosságát, a munkára nevelésben, az egészséges életmód kialakításában, az önfegyelem és az állóképesség megteremtésében. A többi között ennek tudható be, csökkent az állandó felmentettek és a könnyített testnevelésre utaltak száma, nőtt a rendszeres oktatásban részesülőké, bár — kapott hangot a vitában — a családok egy része még ma is sikernek könyveli el, ha azt a szegény gyereket sikerül fölmentetni „tornából”... A tapasztalatok szerint az új tanterv, amely heti háromórás testnevelési foglalkozásokra épült, az iskolák többségében kellően megvalósul. Elgondolkoztató viszont, hogy főként a 14 és 18 év között levő korosztályok körében szinte jellemző a rendszeres, erőt, teljesítményt követelő testnevelési foglalkozásoktól való húzódozás, ugyanakkor terjedőben vannak az egészséget károsító szokások, a dohányzás, az alkohol- fogyasztás. Fontos szerepe lenne a tehetségek kibontakoztatásában, az utánpótlásnevelésében a testnevelés tagozatos általános és középiskoláknak. E tizennyolc ilyen intézmény mindegyike ún. bázis egyesülettel tart.Jkapesala-- tot, az iskola és az egyesülőt közösen választja ki a tagozatos osztályok tanulóit. Az oktatási és a sportolási célok összekapcsolása az esetek többségében folyamatos fejlődést mutat, az egyesületi edzők gyakran az iskolákban tartják a foglalkozásokat, terjedőben van a közös programok kialakítása s így tovább. Kedvezőtlen hatások teremtője viszont, hogy az egyesületekben sem ismeretlen a szakemberhiány, sokszor éppen az utánpótlás korosztállyal foglalkozó edzők kiválasztása kapja a legkisebb figyelmet. A bázis egyesületek a tagozatos osztályba járó gyermekek túlnyomó részére nem tartanak igényt, csupán a legtehetségesebbek edzését, nevelését vállalják, azaz a tagozatos tanulóknak mindössze 15—20 százaléka részesül sza-tosztályi felkészítésben. Gond az egyesületek szakosztályainak szerény szakági elrendeződése, azaz bizonyos sportágakra hiába éreznek kedvet a gyerekek, szakosztályok híján azokat nem űzhetik. NEVÉHEZ ILLŐEN Indokolt figyelem követte nyomon a testületi ülésen a tanórán kívüli testnevelés és tömegsport változásait, hiszen örvendetes, hogy ezeken a megmozdulásokon ma már hozzávetőleg 112 ezer fiatal vesz részt. A szabad idős foglalatosságok — mint a túrázás, kerékpározás, úszás — megismerésén túl arra is mód nyílik, hogy a gyerekek e kereteken belül lebonyolítsák az iskolai házibajnokságokat, amint növekvőben van a lakóterületi tömegsport-egyesületek és csoportok szerepe is, mert ezek tagjai sorában szintén jelentős a fiatalok aránya. Sokat lendített a tanórán kívüli testnevelés és tömegsport népszerűségének növelésében az Edzett ifjúságért! mozgalom, mivel ebben a megyében az általános iskolások 92—94, a középiskolások 80—90 százaléka vesz részt, s a jelvényt szerzők száma 1978 óta folyamatosan emelkedik. Az általános iskolák és a középfokú tanintézetek versenysportjának szervezésében döntő szerepe van a Pest megyei Diáksport Tanácsnak, albizottságainak. Az úttörő-olimpia versenyein például a megyében élő gyermekek 19 arany-, 25 ezüst-, 26 bronzérmet szereztek, a víziúttörők szintén előkelő helyezések birtokosa,:. A középfokú .tapió4, tézetekben a diáksportköri szakosztályok fogják össze az utánpótlás- nevelést. A most befejeződött tanévben 103 ilyen szakosztály volt a megyében, 2316 taggal. Több intő tapasztalat is a testületi ülés elé került arról, hogy a középiskolákban az ötnapos oktatási rend bevezetése érezhetően korlátozta a tömegsportórákon részt vevő fiatalok számát. Amint az is az intő jelek közé tartozik, hogy a személyszállítási tarifák emelkedése jelentősen korlátozza az országjáró diákkörök tevékenységét, gyakran az országjárást most már a helyt gyalog- vagy kerékpártúra helyettesíti. Nem segíti a kívánt fejlődést az sem, hogy a sportkörvezetők tiszteletdíja nagyon szerény, az iskolai versenysporttal, a természetjárással szorosan összefüggő hét végi elfoglaltságok erősen terhelik a közreműködést vállaló pedagógusokat, elismerésük lehetősége ugyanakkor korlátozott. Megfelelő képet kaptak a testület tagjai a testnevelés és az iskolai tömegsport irányításának helyzetéről, arról a munkamegosztásról, amelyben a tanórai testnevelés eredményességéért a pedagógus felel, a feltételek előteremtése viszont az igazgatók és az intézményt fenntartó tanácsok feladata. A tanórákon folyó szakmai, pedagógiai munkát a megyei tanács művelődésügyi osztálya által irányított testnevelési szak- felügyelet segíti, ellenőrzi, ugyanakkor támogatja a tanórákon kívüli sporttevékenység szervezését, közreműködik a peagógusok továbbképzésében. A megyei tanács, elfogadva az iskolai testnevelés és tömegsport helyzetéről szóló beszámolót, megállapította: a sportirányításban érdekelt szervek javuló együttműködésének eredményeként a testnevelés és a diáksport az állami irányításba kerülően folyamatosan fejlődött és ez megfelelő alapokat teremt a további teendők eredményes végrehajtásához. ERŐS ÖSSZEFOGÁST Ezekre a további feladatokra a megyei tanács széles kört felölelő határozatot hagyott jóvá. Ebben a többi között a testület megszabta az intézményfenntartó tanácsok teendőit a testnevelést és a tömegsportot szolgáló létesítmények tervezett fejlesztésének végrehajtásában, külön kitérve a társadalmi összefogás, az olcsó és gyors építési technológiák jelentőségére. Szorgalmazza a határozat a testnevelő tanári ellátottság folyamatos javítását, a képesítés nélkül oktatók arányának mérséklését, új továbbképzési formák kialakítását. Szükség van arra is, szögezi le a dokumentum, hogy növekedjék a tömegsport-foglalkozásokon a gyermekek száma, az alapsportágakban minden iskolatípusnál rendezzék meg a házi bajnokságokat, a szabad idő tartalmas eltöltése érdekében bővüljön a hét végén nyitva levő sport- és oktatási intézmények köre. A lehetőségeknek megfelelően kívánatos a testnevelés-tagozatos iskoláknak és a sportegyesületeknek a szorosabb együttműködése. Hasznosnak látszik az irányítás szervezetének korszerűsítése, tökéletesítése is, a többi között a testnevelési szakfelügyelők körének tágításával. ELISMERT EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁG A tanácsi önállóság elvének érvényesüléseként, nem kevésbé a demokratizmus fokozatos kibontakozása keretében egyre jelentősebb szerep jut a tanácsok bizottságainak. Ezekben a testületekben, ahol a közös cél érdekében munkálkodnak a tanácstag és a nem tanácstag tagok — ez utóbbiak az adott szakterület kiváló ismerői közül kerülnek ki —, tág tere nyílik a mélyre hatoló vitáknak, az előzetes mérlegeléseknek, s ugyanakkor annak is, hogy egy-egy tanácsi határozat megvalósítását a gyakorlatban mérjék fel, ellenőrizzék az érintettek. KEZDEMÉNYEZÉSEK Ennek a növekvő elvi és gyakorlati szerepnek a tükrében értékelte a megyei tanács tegnapi ülésén egyik bizottsága, az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság tevékenységét. Legutóbb 1974-ben, azaz kilenc esztendeje kerítettek sort ilyen mérlegelésre, s az akkor hozott határozatok döntő része — amint ez elhangzott — megvalósult, a bizottság tevékenysége fejlődött, új vonásokkal gazdagodott. Az 1980-ban újonnan megválasztott bizottság tizenkét ülést tartott, munkatarv szerint dolgozik, gyakran vitat meg olyan kérdéseket, amelyek a későbbiekben a tanács, illetve a végrehajtó bizottság elé kerülnek. A beszámolási időszakban — amint ez megerősítést nyert a téma tárgyalásakor —, erősödött a bizottság munkájában a kezdeményezés, a megye szükségleteire támaszkodó értékelő, elemző tevékenység. A testület elé kerülő előterjesztések véleményezése alaposabb a korábbiaknál, a vitát a sokoldalúság, az érdemi kritikai szellem jellemzi. Több esetben megtörtént, hogy a bizottság az eléje terjesztett anyagot — amely később a végrehajtó bizottság, a tanács napirendjére tűzetett — nem tartotta megfelelőnek, átdolgozásra adta vissza, s annak megtörténte után tárgyalta ismét, majd fogadta el, ami hozzájárult a magasabb mércék szükségességének megértetéséhez, az apparátusi munka igényesebbé tételéhez. A bizottság üléseire a tagok alapos felkészültsége, nagy aktivitása a jellemző, amit maga az a tény is érzékeltet, hogy a megbeszéléseken általában kilencvenszázalékos a megjelenési arány. Erősödött, sok irányban bővült a bizottság javas- lattevő tevékenysége. A megyei tanács végrehajtó bizottságához, a megyei szakigazgatási szervek vezetőihez, a járási hivatalok, a városi tanácsok elnökeihez a bizottság a beszámolási időszakban összesen hetvenkilenc javaslatot juttatott el, ezek egyetértésre találtak. döntő részük már a valóságban segíti a jobb egészségügyi. szociálpolitikai ellátást, természetesen vannak e javaslatok között olyanok is, amelyeknek a gyakorlati hasznosítása hosszabb időszakot feltételez. HELYSZÍNEN JARVA Minden határozat annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, tartja velünk a tapasztalat, s ez igaz ilyen esetben is, azaz a megyei tanács fokozott figyelemmel értékelte az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság ellenőrző munkájának módszereit, eredményeit. Az egy-egy téma alapos elemzését lehetővé tevő kihelyezett üléseknek éppúgy létjogosultsága van, mint azoknak a beszámoltatásoknak, amikor a bizottság egy-egy járási hivatal elnökét, városi tanács elnökét ültette le baráti eszmecserére, a tanácsi határozatok végrehajtásának összegezésére, illetve a gondok mibenlétének közös megjelölésére. Az ilyen, legtöbbször szintén kihelyezett ülések — hangzott el véleményként a téma tárgyalásakor — kedvező tapasztalatok sokaságával jártak, azaz a jövőben is nagy szükség van ezekre. A beszámolási időszakban valamennyi városi tanács, járási hivatal elnöke megjelent a bizottság előtt, elemző tájékoztatást adva az egészségügy és szociálpolitika helyzetéről, az erre vonatkozó testületi határozatok végrehajtásának tapasztalatairól. Elősegítette a reális kép kialakítását, hogy e megbeszéléseken ott voltak meghívottként a városi, a járási pártbizottságok első titkárai, városok esetében a városi tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottságának elnöke. A sokféle nézőpontot megtestesítő eszemecserék nemcsak a puszta ellenőrzést, a helyszíni benyomások szerzését szolgálták, hanem azt is, hogy a helyben lévők szükség esetén tanácsot, támogatást kaphattak egy-egy konkrét kérdésben az eligazodáshoz, a cselekvés irányainak megjelöléséhez. Szerves része volt és marad az ellenőrző tevékenységnek az is, hogy a bizottság egy-egy kórház, rendelőintézet igazgató főorvosát szintén a helyszínen — így Kere- pestarcsán, Vácott, Cegléden, a megyei tanács Semmelweis Kórházában — számolgatta be, s az intézmények munkájának ilyen megismerése rendkívül sok hasznos tapasztalatot adott a tagoknak, főként azoknak, akik nem az egészségügy területén dolgoznak, ám akik éppen ezért a lakosság véleményét közvetlenebbül képviselhetik. Fontos szerep hárul a tanács bizottságaira, azaz erre a bizottságra is a célok, teendők, nem kevésbé a végrehajtás- összehangolásában. Erre változatos módon törekedtek, így egy-egy kérdés megvitatásakor éltek a kibővített ülés lehetőségével, például a fekvőbetegellátás helyzetének tárgyalásakor a megye valamennyi kórházának igazgatója jelen volt a megbeszélésen, amint kibővített tanácskozáson elemezték tavaly az Egészségügyi Minisztérium főfelügyeleti vizsgálatának főbb tapasztalatait, a megyei párt-végrehajtóbizottság idei, március elsejei határozatának útmutatásait INTÉZKEDÉSI TERV Egyre szorosabbá válik az együtt- • működés a bizottság és az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Pest megyei Bizottsága között. Nemcsak az együttes megbeszélések jelzik ezt — ilyen tanácskozás témája volt például az etikai akcióprogram végrehajtása, az egészségügyi intézmények integrációjának megvalósítása —, hanem a közösen készített és végrehajtott intézkedési tervek is, ezek között említve illusztrációként az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására kialakított és megvalósítás alatt álló intézkedési tervet. A bizottság a megyei tanács művelődésügyi bizottságával együttesen elemezte az iskolaegészségügy helyzetét, különös figyelemmel a szakmunkástanulók egészségügyi ellátására, s a közösen kialakított állás- foglalás hozzájárult a gyakorlat javításához. A megyei tanács elismeréssel fogadta a bizottság tevékenységét, megállapította, hogy az tervszerűen és folyamatosan fejlődött, tartalmilag és formailag gazdagabbá vált. A bizottság megfelelően vizsgálja, ellenőrzi a megye egészségügyi, szó- . ciális ellátottságát, az ágazatpolitikai célok megvalósítását, az előrehaladást szolgáló és a gátló tényezőket. A határozatban éppen ezért a megyei tanács az eddigi eredményekre alapozva szabta meg a teendőket, közöttük olyan kérdéskörök elemzését, mint az időskorúakról való gondoskodás, az ifjúság egészségügye, az üzemegészségügy. M. O.
