Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-09 / 161. szám

Három nap — három gyormekhalesef A megelőzésen van a hangsúly Naponta figyelem a forgalmat Gyömrön, a Mendei úton. Naponta több száz teher- és személygépkocsi motor halad el errefelé, többségük figyelmen kívül hagyja a közelkedési szabályokat, a megengedettnél jó­val nagyobb sebességgel haladnak. A Táncsics utcai kereszteződésnél sok idős személy igyekszik az út túl­oldalán levő temetőbe. Szinte életveszélyes áthaladásuk. A sóderral, cementtel megrakott teherautók figyelembe sem veszik, hogy a Mendei úton viszonylag nagy a gya­logosforgalom, ugyanis nincs járda az úttest mellett. Szerencsére nem sok a baleset errefelé, de ez aligha járművezetőknek köszönhető. Ez a kis helyzetkép is jól érzékelteti, hogy nincs min­den rendben a közlekedési morálban. Pedig a KRESZ szabályait már az óvodában, iskolában is tanítják a szak­emberek. Gyalogosoknak, jár­művezetőknek egyformán fon­tos a közlekedési szabályok betartása, hiszen mindnyá­junk érdeke a balesetek elke­rülése. Kevesebb Kovács György rendőr őr­nagytól, a járási rendőrkapi­tányság közlekedési alosztály- vezetőjétől tudtuk meg, hogy az első félévben kevesebb baleset történt a járás közút­jain a tavalyi hasonló idő­szakénál. — 1982. első felében 85, az idén június végéig 66 balese­tet regisztráltunk. Huszonhét eset súlyos, 35 könnyű sérü­léssel végződött. A halálos ál­dozatok száma négy volt eb­ben az időszakban, tavaly en­nek a duplája. — Melyik útvonal a legve­szélyesebb? — Közhelyszámba megy már, de ismét a 4-est kell az első helyre tenni, bár felzár­kózott a 31-es és a többi mel­lékút is. — Az elsődleges okok? —- Nem először mondjuk el, hogy a legtöbb bajt a relatív gyorshajtás okozza az utakon. Mindez azt jelenti, hogy a se­bességhatáron belül a gépko­csivezető nem a látási viszo­nyoknak megfelelően vezet, tehát nagyobb a féktávolság, mint a belátható útszakasz. — De sok volt a gyorshaj­tás, ,az elsőbbség meg nem adása, a követési távolság betartásának elmulasztása és az ittas vezetés. — A vakációban fokozott veszély fenyegeti a gyereke­ket? — Igen. Hiába hívták fel a figyelmüket a tanév befejezése előtt a leselkedő veszélyekre. Július első három napjában minden napra jutott egy gyer­mekbaleset. Sülysápon pél­dául egy ötéves kisfiú a szü­lei mellől szaladt ki az út' testre, ahol elütötte egy autó és súlyos sérülést szenve­dett ... — Szeretném megerősíteni, a gyermekbalesetek a legfáj­dalmasabbak nekünk is. Elle­ne tenni kötelességünk, de mi erre kevesen vagyunk. Kell a szülői szigor és felvilágosítás. — A jó bizonyítvány jutal­mául sok gyerek kapott se­gédmotor-kerékpárt. A leg­több esetben már akkor oda­adják nekik, amikor még nincs KRESZ-vizsgájuk. Mi ez, ha nem felelőtlenség? Hi­szen főleg a kamaszok hajla­mosak a bravúroskodásra, s így könnyen balesetet idézhet­nek elő. De sorolhatnák) to­vább a könnyelműségeket, amelyekért a felnőttek tar­toznak felelőséggel. Júliusi akciók — Az év eddig eltelt idő­szakában országszerte sok baleset volt, ezért júliusban fokozott közúti ellenőrzések lesznek. — Valóban, a Belügymi­nisztérium illetékesei rendel­ték el az ellenőrzést. Mi is — az eddiginél is többet leszünk az utakon. Határozott célunk a forgalom zavartalanságának biztosítása, a szabálytalanko­dók kiszűrése a forgalomból és természetesen egyéb ellen­őrzési teendők ellátása. — Fokozottan ellenőrizzék a játszóterek környékét. Fi­gyeljük a gyerekek közlekedé­sét, akár gyalog, akár jármű­vel haladnak. — Célunk világos és egyér­telmű: tovább csökkenjen a balesetek száma, kevesebben váljanak az országúti tragé­diák főszereplőivé. — Január 1. óta bővült a hatáskörük, az állampolgárok önöknél intézhetik a jármű­vekkel kapcsolatos hatósági ügyeket. Mik az eddigi ta­pasztalatok? — Mi intézzük, illetve ad­juk ki a vezetői engedélyeket, a tulajdonban beállt változást stb. Az állampolgárok örülnek ennek, hiszen nem kell a fő­városba menniük. De a nyom­tatványellátás még mindig akadozik. Félfogadási rend A PIK monorí papírbolt­ja a kijelölt üzlet, ahonnan gyakran hiányoznak a nyom­tatványok. — Hétfőn nincs félfogadás nálunk. A hét többi napján 8-tól 12-ig, illetve szerdán 13- tól 16-ig is kereshetnek ben­nünket az ügyfelek. Tervbe vettük egy tájékoztató tábla kifüggesztését, amely segít el­igazodni mindenkinek. Gér József ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM 1983. JÜLIUS 9., SZOMBAT Minden forint sokot számít ^Ösztönöznek a takarékosságra Pillanatkép Fagylalt Többször megírtuk már ezen a nyáron, hogy a já­rási székhelyen sokszor hiányzik a fagylalt az áru­sítóhelyeken. Pedig a vaká­ciózó gyerekek többsége otthonról azzal az ürüggyel jön el, hogy fagylaltozni akar. Kígyózik is a sor na­ponta a Hangulat eszpresz- szóban... Csendes hétköznapi dél­után jártunk a sülysápi művelődési ház környékén. Tűzött a nap, biztosan volt legalább 35 fok. Közelebb menve a főbejárathoz, meg­pillantottuk azt a kis abla­kot, ahol krémfagylaltot kí­náltak a járókelőknek. Mi is megkóstoltuk. Kedvesen, udvariasan kínálta a csinos hölgy a „fővárosi minősé­gű” eper és kávé ízesítésű fagyit, s még utánunk is szólt: Jöjjenek máskor is. Lám, így is lehet, így is kell. G. J. Közlemény Vecsés nagyközség tanácsá­nak 1/1983./V. 24. sz. az álla­tok tartásáról szóló rendelete és a 3/1983./V. 24. sz., a köz- tisztaság fenntartásáról szóló 1/1978./III. 9. sz. tanácsrende­let módosításáról szóló rende­lete a nagyközségi tanács por­táján (Vecsés, Bajcsy Zs. u. 43.) július 19-ig megtekinthető. Egyre gyakrabban és egyre konkrétabban kerülnek szóba az anyag- és energiagazdálko­dás kérdései a mezőgazdasági üzemekben. A takarékosságot segítő módszerek, próbálkozá­sok többfélék ugyan, de vala­mennyi alkalmas másutt hasz­nosítható tanulságok levoná­sára. E szempontból érdekes az az összegzés is, amelyet Kis Sándor, a gombai Fáy András Tsz energetikusa ké­szített a közelmúltban. Ebből kitűnik, hogy 1981 - hez képest 8,1 százalék meg­takarítás jelentkezik, annak ellenére, hogy 1982. augusz­tus 1-től a villamos energia ára 10 százalékkal megdrágult és az üzemanyagok árát is jelen­tősen emelték év közben. A szövetkezet energiaköltsége 1982-ben az 1978-as árakon 2 millió 897 ezer 600 forint lett volna, mely a jelenlegi ár 37,7 százaléka. Jelentős tartalékok Energiagazdálkodásban az 1978-as évet kell bázisnak venni, és ehhez kell hasonlíta­ni a következő évek fogyasz­tását. A vonatkozó rendelet ugyanannyi termékre 1978- hoz viszonyítva 5 százalék energiahordozó megtakarítást ír elő. Ennek a feltételnek a szövetkezet eleget tett. Az energiaárak csökkenése nem várható, tehát a jövőben is kiemelten kell foglalkozni e ; elentős költségtényezővel. Minden esetben elemezni kell az energiafelhasználást, csak az okvetlenül szükséges ener­giamennyiséget kell felhasz­nálni. 1982. november 1-vel bein­dították a gépkocsik üzem­anyag elszámolásának anyagi ösztönzését. A gépkocsivezető a megtakarított üzemanyag el­lenértékének 60 százalékát megkapja, illetve az esetleges túlfogyasztást befizeti. Több elszámolt hónap alapján meg­állapíthatók, hogy a tapaszta­latok kedvezőek, a gépkocsi- vezetők túlfogyasztási aránya elenyésző. Az erő- és munka­gépek elszámolásának előké­szítése megtörtént. A közvet­len anyagi érdekeltség beve­zetése május elsejével kezdő­dött. Előzetes számítások alap­ján itt is jelentős tartalékok vannak. Szénnel tüzelnek A fűtés korszerűsítése Is napirendre került. A villamos­energia ára éjszaka harmada, mint nappal, ezért ahol a fű­tés egyéb módon nem oldha­tó meg, a fűtőtesteket fokoza­tosan éjszakai árammal üze­melő hőtárolás kályhákra cse­rélik ki. Az édesiparban 3, a központi irodánál 2 hőtárolós kályha beüzemelése megtör­tént. Folyamatban van a meg­szűnt budapesti főágazattól leszállított 6 kályha központi irodában történő felszerelése. A tüzelőolaj-fűtés aránylag kevés helyen üzemel. Azokon a helyeken, ahol jelenleg is van széntüzelés és olajfűtés is vegyesen, és a fűtő is rendel­kezésre áll (édesipari üzem, gépjavító műhely) tervezik az olajtüzelésű hőlégfúvók ki­váltását széntüzelésű beren­dezésekkel. Portákon és az ál­lattartási épületek melegedői­ben ahol megoldható, ott fo­lyamatosan áttérnek a- szén­tüzelésre. A terményszárítás 1982-ben 92 tonna tüzelőolajat nasznált fel 920 ezer forint értékben. A szárítási idényre tervezik a szárító energiafelhasználásá­nak anyagi érdekeltség beve­zetésével való csökkentését. Jelenleg az újítási bizottság­nál van Szabó István szárító üzemágvezető újítási javasla­ta a szárítási folyamat átszer­vezése, illetve a szárítóberen­dezés hőszigetelése tárgyában. Itt is energiamegtakarítás vár­ható. Villamos energia felhaszná­lásban az új nagy fogyasztású melléküzemágak (színterező, galvanizáló) hatására jelentős növekedés várható. A teljesít­ménydíjas vételezési helyeken új szerződést kötöttek a ren­deletben lévő lehetőségeket maximálisan kihasználták. Terményszárítókra vonatkozó kedvezményes szerződés is létrejött, így a várható évi- energiaár megtakarítás 200 ezer forint körül alakul. Meg­takarítás várható a többi tel­jesítménydíjas vételezési he­lyeken is. Csak együtt Az energiagazdálkodás nem kampányfeladat, naponta a gazdasági munkák során ál­landóan szem előtt kell tar­tani. Energiagazdálkodást vé­gezni és energiát megtakaríta­ni csak közösen, együttműköd­ve lehet, el kell érni. hogy a dolgozókban kialakuljon az energiatakarékosság és általá­ban a takarékos, jó gazda szemlélete. Gyerünk a gyemről strandra! Tárlat a családi házban Á jelen is tartogat szépségeket A napokban Gyomron jár­tam — Bujáki József amatőr festőművésznél — a Viola ut­ca 22-ben. Bujáki Józseffel már több­ször találkoztam a Nagy Ist­ván csoport összejövetelein. Többször invitált, hogy őt, il­letve munkáit is látogassam meg, de ez valami miatt min­dig elmaradt. Most azonban eleget tettem a régi meghívá­soknak. Bujáki József 1921-ben szü­letett Cegléden. Az általánost és a négy polgárit is ott vé­gezte, sőt ott lett mű bútor-asz­talos tanuló — és mint vég­zett ' szakember is ott dolgo­zott először. Aztán elvitték ka­tonának ... Más világ — En a katonaságnak sokat köszönhetek, mert valahogy észrevétlenül belecsöppentem így olyan világba, ami más zolt, mint az enyém. Vonzóbb, így természetesen megfogott és magával ragadott. Ez az idő­szak számomra a „rácsodálko- sások” ideje volt — mondja. — Először Zsámberger József íestőművészt láttam festeni, és nagyon tetszett, amit csinált ralán akkor született meg a gondolat, hogy én is próbál­kozzam ... — A határ melletti falvak felfejlesztése abban az idő­ben nagy feladat volt — olyan feladatokkal tűzdelve például, mint a Hanság lecsapolása. Ezekről a dolgokról akkor nagy propagandaképek készül­tek, sokan „ráálltak” ezek megörökítésére, így én is be­álltam a sorba. Iskolának nem volt rossz, a tanulópénzt pedig mindenütt meg kell fizetni. — Mosonszentjánoson volt az első gyűjteményes kiállítá­som, 1950-ben — mondja, és egy plakátot is mutat ennek bizonyítására. — 1953-ban Szentesre kerültem, majd az ottani képzőművészeti csoport tagja lettem, amit Takácsli Lajos festőművész és Drahos István grafikus vezetett. Mindketten Koszta József tanítványai voltak, így ennek szellemében, valamint az „al­földi iskola” nagybányai stílu­sában festettek — meséli. — Parasztfestőknek ne­vezték őket, pici falvakat, el­dugott tanyákat festettek ... Annak idején bejártuk a kör­nyék minden zegzugos részét, megszállottként festettük, volt úgy, hogy még a feleségem is alig talált meg az elemózsiás- kosárral — meséli nevetve. — A szüleim azonban Gyomron laktak, így én is itt vettem házat. 1978-ban felke­restem Űnyi Istvánt, az akko­ri képzőművészeti csoport ve­zetőjét, és érdeklődtem az it­teni képzőművészeti élet iránt. Körülbelül 1981-től vált rend­szeressé a kapcsolatunk, így azóta velük dolgozom. Bujáki József jelenleg egy „asztalosműhely-enteriö- rön” dolgozik, de alapjába vé­ve a tájképfestés izgatja. Most modernebb formájú pasztell­képekkel próbálkozik. Nehéz megszokni Kitesz elém mindent, gyöm- rői tájképeket, önarcképeket, virágcsendéleteket, aktokat, sőt, mivel ő a faformálás igazi mestere, láthattam egy intar­zia Beethoven-képet, egy han- gulatlámpát, amit egy női akt kinyújtott karja tart, és kü­lönböző faragásokat is, az iko­nok és feszületek, vagyis a különböző vallási tárgyak mellett. Az előszoba rézdomborítá­sokkal van tele, ezeket szintén ő készítette és a Képzőművé­szeti és Iparművészeti Alapon keresztül árusítja. Nekem a bizánci stílusú, arannyal dí­szített ikonjai tetszettek leg­jobban. Majd előkerültek a régi ké­pek. A Maros-parti tájképek, a szentesi utcarészletek, a csongrádi tanyás képek, a Kurcza-part képei és csodál­koztam. Egy más világ tárult elém. Ekkor jöttem rá, hogy Bujáki József miért beszélt folyton a régi dolgokról, az el­múlt idők kalandos nehézsé­geiről, hogy miért kanyaro­dott vissza a beszélgetése a 25—30 évvel ezelőtti dolgokra. Ezeknek a képeknek hangula­ta volt és látszott rajtuk az az áhítat, ahogyan akkor megfes­tette őket... Visszakanyarodott, mert Ő Igazán akkor élt, akkor volt fiatal, akkor sírt, akkor szen­vedett, de akkor volt otthon. A „rácsodálkozást” vissza is tudta adni ... Gyömrőrői nem sokat be­szélt, én azt hiszem még min­dig csak barátkozik, lelkileg még nmcs jelen. Talán ezért szokták mondani, hogy öreg fát már nem szabad átültet­ni... Észre is veszi, hogy csak a régi képeket nézegetem, er­re mesélni kezd. — Én szeretnék lépést tar­tani a mostani irányzattal, de ez nagyon nehéz. Én ugyanis megszoktam, hogy a fű zöld, a levelek pedig levélformájúak. A jelképes ábrázolás távol áll tőlem. A kézzelfogható dolgo­kat szeretem — mondja. — Most is dolgozgatok, hol itt, hol ott. Mióta divatba jött a stílbútor, sok munka vár rám. Amit lát itt a házban, mindent én csináltam, a bú­torokat, a díszítőkellékeket és a képeket egyaránt — mulat­ja. — Kicsit most fáradt va­gyok, a feleségem kórházban van. ö nagyon jó társ, min­dig megértette a művészi haj­lamokból fakadó szenvedélyei­met.-Ua^: Panoráma — föntről Nem panaszkodhat ezekben a napokban a gyömrői strand úszómestere, id. Józsa István, hiszen javában tart a kániku­lai nyár. Ezen a hétvégén bizonyára megdől az idei rekord, hiszen a víz hőmérséklete a hét kö­zepén már 26 fokos volt. Bát­ran ajánlhatjuk mindenkinek hétvégi programként, hogy lá­togasson el Gyömrőre. A strand körül erdei tornapálya várja a mozgást szeretőket, s utána jól esik bizonyára a felüdülés a hűs hullámokban. Jókívánság Ogy gondolom, különleges emberrel találkozhattam. Én ugyanis azt hittem, ilyen sok mindenhez értő és sok min­dennel foglalkozó „polihiszto­rok” már nem is léteznek. Té­vedtem ! És szívből kívánom, hogy Gyömrőn is találja meg ön­magát. Muszáj ugyanis lépést tartani a gyorsuló idővel — és nem érdemes a múlt szépsé­geit keresgetni addig, amíg a jelen is tartogat számunkra „kézzelfogható” szépségeket. I Monostori Kriszta I ? t V ’ ’ ‘ y|| | « Zsupsz, te már bent, én meg még kint vagyok a vízből..; Mutnéfalvy Zoltán felvételei ISSN 0133—Z651 (Monort Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents