Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-08 / 134. szám

1983. JÚNIUS 8., SZERDA %tßd,w A megye országgyűlési képviselőinek tanácskozása Első a lakás és az iskola Kiegyensályozotfan gazdálkodtunk tavaly Amint arról tegnapi lapunk­ban tájékoztattuk olvasóinkat, megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszakának előkészíté­se. Ennek jegyében tanácskoz­tak hétfőn az országgyűlési tisztségviselők, az állandó bi­zottságok elnökei és a megyei képviselőcsoportok vezetői. Tegnap délután a Pest megyei Tanács klubtermében a megye képviselőinek csoportja tartott ülést. S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára, az országgyű­lési képviselők Pest megyei csoportjának vezetője elnökölt a megbeszélésen, amelyen tájé­koztató hangzott el Pest megye költségvetésének elmúlt évi tel­jesítéséről, valamint az ország- gyűlés következő ülésszakáról. Elsőként Török Zoltán, a Pest megyei Tanács pénzügyi osztályának vezetője beszélt arról, hogy bár a múlt eszten­dő sok változást hozott, s né­hány tekintetben szűkösebbek voltak a lehetőségeink. mint korábban, kiegyensúlyozottnak bizonyult a költségvetési gaz­dálkodás. Az országgyűlés a ta­valyi esztendőre 5,4 milliárdos költségvetést határozott meg a megye számára, s ez az összeg 514 millióval több volt, mint egy esztendővel előbb. Az osztályvezető részletesen ismertette a bevételek alakulá­sát, s szólt a kiadásokról is, amelyek között első helyen állt — 2,1 milliárd forinttal — az oktatási és közművelődési ága­zat, s 1,2 milliárddal követte az egészségügy. Csupán ízelítőül: mintegy 35 ezer óvodai helyet, 4 ezer 330 általános iskolai tanulócsopor­tot, 17 ezernél több középfokon ismereteket elsajátító fiatal ok­tatásának költségeit finanszí­rozták a legtöbb pénzt fel­emésztő kulturális ágazatban. A kommunális kiadásokra 210 milliót, a tanácsi kezelésű la­kások fenntartására 31 milliót. a köztisztaságra 57 milliót for­dítottak a tanácsok. Bánfalvi Barnabás, a Pest megyei Tanács tervosztályának vezetője arról tájékoztatta az országgyűlési képviselőket; 2,8 milliárd forintot tett ki tavaly a fejlesztési alap. amelynek fel- használásában — egy-két kivé­telt nem számítva — megfon­toltság, jobb koordináció jelle­mezte a tanácsok tevékenysé­gét. Megkülönböztetett figye­lemmel kísérte a lakásépítést, az egészségügyi, szociális és ok­tatásügyi fejlesztést. Hatszáz- hatvan volt a célcsoportos for­mában elkészült otthonok szá­ma, s ennek több mint tízsze­rese azoké a lakásoké, amelyek­be a magánerős építkezések után költözhetnek be a lakók. Végezetül S. Hegedűs László tájékoztatta Pest megye ország- gyűlési képviselőinek csoport­ját a nyári ülésszakkal kapcso­latos teendőikről, s a várható napirendről. Bűnüldözéstől az igazságszolgáltatásig Megalapozott felderítő munka A bűnüldözés eredményeiről és a büntető igazságszol­gáltatás időszerű kérdéseiről, feladatairól volt szó ked­den Budapesten azon az országos tanácskozáson, amelyet a fővárosi és a megyei rendőr-főkapitányságok vezetői, bírósági elnökök, főügyészek, valamint a katonai bírósá­gok, illetve ügyészségek vezetői részére rendeztek. Az apparátusi értekezletet — amelyen részt vettek a belügyi és az igazságügyi tárca vezetői, a Honvédelmi Miniszté­rium illetékesei is — dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke vezette. Dr. Szíjártó Károly, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze tartott tájékoztató előadást: a közrend, a köz- biztonság és a törvényesség — miként mondta — alap­vetően szilárd helyzetéről, illetve a további javításáért végzendő rendőri, ügyénS' és bírói teendőkről. beszélhetünk. Azonban a bűn- cselekmények végrehajtását egyre gyakrabban az előre ki- terveltség, a benne részt ve­vők „munkamegosztása” jel­lemzi. Nálunk is megjelentek a tippadók, akik nem vesz­nek részt közvetlenül a bűn- cselekmények — elsősorban a betörések — elkövetésében, hanem főként ismeretségi kö­rükből választják ki a későb­bi károsultakat, bűntársaikkal közlik az elkövetés legalkal­masabb időpontját, módját. Velük egy húron pendülnek az orgazdák. Felfigyeltek már a bűnüldöző hatóságok arra a viszonylag „újkeletű” bűnözői rétegre is, amely eleve a bűn- cselekményekkel szerzett ja­vakból kívánna megélni. Összehangoltabb fellépés szükséges Egységes követelményként, a XII. kongresszus határozatá­ban és legutóbb a Központi Bizottság „félidős" értékelésé­ben is megjelölt feladatként említette, hogy az élet minden területén vissza kell szorítani a társadalomellenes magatar- tasjortnákat. Ide tartozik a bűn- cselekmények megelőzése, le­leplezése, a közvagyon gondo­sabb kezelése, a társadalmi és személyi tulajdon fokozottabb védelme. Rámutatott: még ha­tározottabban, következeteseb­ben fel kell lépni a szocialista közerkölcsöt sértő olyan jelen­ségekkel szemben, mint a köny- nyen törvénysértővé válható morális lazaságok az állam- polgári életben, a munkafegye­lemben. Melegágya lehet a bű­nözésnek az anyagiasság, az élősdiség, s eredendően bűn a korrupció. Mivel felerősödtek az ilyen nemkívánatos jelen­ségek, és az utóbbi években gyakoribbá váltak a törvény­be ütköző cselekedetek, elle­nük a társadalom szervezet­tebb összefogására van szük­ség; egyszersmind a belügyi, ügyészi és igazságügyi szervek összehangoltabb fellépésével szigorúbban kell alkalmazni a törvényi eszközöket, szankció­kat a bűnelkövetőkkel szem­ben. Indokolatlan jövedelemszerzés A rendőri és a vádhatósági munkában — hangsúlyozta a legfőbb ügyész — határozot­tabb és eredményesebb fellé­pést tesz szükségessé, hogy az utóbbi években az ismertté vált bűncselekmények száma nőtt, az elkövetőké pedig ma­gas szinten stagnál. Most már több év átlagában az összbű- nözésnek mintegy 60 százaléka vagyon elleni bűncselekmény, s ezeknél az elkövetés okai kö­zött a munka nélküli jövede­lemszerzés, a luxusigények ki­elégítése játszik döntő szere­pet. A társadalmi tulajdon fosz­togatását esetenként a környe­zet közömbössége is elősegíti. Magyarországon szervezett bű­nöző alvilágról továbbra sem Felelősségre vonás minél előbb A megelőzés, a felderítés ha­tékonysága nagymértékben azon múlik — fejtette ki dr. Szíjártó Károly —, hogy a bűn­üldöző szervek a rutinmunka helyett érzékenyebben, gyor­sabban reagáljanak a bűnö­zésben tapasztalható új jelen­ségekre, s maguk is új módsze­rekkel, mozgékonyabb appará­tussal lépjenek fel a bűnözők ellen. Eredményesebb lehet — részben már az is — a felde­rítő munka ott, ahol megerő­sítették a közterületi őr- és járőrszolgálatot, új körzeti megbízottakat állítottak be, megfelelő technikával tovább­fejlesztették az ügyeleti rend­szert, akciócsoportokat szer­veztek pé'dául az idegenfor­galom folyamatos, vagy a ven­déglátóhelyek razziaszerű el­lenőrzésére. Van mit javítani a munkán, mert például 1982- ben. amikor egyébként 140 ezer bűnügyben jártak el, mintegy 40 ezer bűncselekmény elköve­tőjét nem tudták felderíteni a nyomozóhatóságok. A nyomo­zások időtartamán is lehet és kell rövidíteni, például a rend­őri, az ügyészi és a szakértői szervek jobb, szorosabb együtt­működésével. Mint fontos jogpolitikai alap- elvról szólt a legfőbb ügyész arról, hogy o büntetőeljárás legyen időszerű, azaz: a bűn- cselekmény felfedezése után minél hamarabb megtörténjék a felelősségre vonás. Ennek visszatartó, bűnmegelőző hatá­sát aligha lehet túlbecsülni, s a közvéleményre megnyugta­tóan hat a bűnügyek mihama­rabbi lezárása a bíróság ítéle­tével. Differenciált büntetőeljárás Ami az ítélkezést illeti: a jogpolitikai alápelvek közé tar­tozik. hogy a büntetőeljárás során differenciálni kell a cse­lekmény és az elkövető társa­dalmi veszélyességének foka szerint. A differenciálás fogal­mi körébe a szigorú bünteté­sek kiszabása éppúgy beletar­tozik, mint a felelősségre vonás egyéb eszközeinek alkalmazása. Nem a büntetések nagysága, hanem a felelősségre vonás el­kerülhetetlenségének tudata te­szi a büntetőjog alkalmazását a megelőzés legfontosabb esz­közévé — tette hozzá. — A fel­derítő munka gyengeségeit nem lehet a büntetéskiszabási gyakorlat általános szigorítá­sával ellensúlyozni. Az viszont alapvető követelmény, hogy a bűncselekmények számának és a bűnözés struktúrájának változásaihoz az ítélkezés gyor­san és hatékonyan alkalmaz­kodjék; például a közrendet és a közbiztonságot súlyosán sértő, erőszakos bűncselekmé­nyek vagy a vagyon elleni bű­nözés, az ittasan elkövetett közlekedési bűncselekmények visszaszorítása érdekében. Dr. Szíjártó Károly beszéde után Rácz Sándornak, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőjének felszólalá­sával zárult az értekezlet. Vállalkoztak a nagy útra A hajé három hét múlva indul A magyar agrártermelés hírét öregbítik Két napig őrlődött, míg vég­re döntött, hogy vállalkozik az útra. Ügy gondolta, nem hagy­hatja ki az élet által kínált nagy lehetőséget, amely talán sohasem tér vissza. Az 51 esz­tendős Kállai József építész- mérnök tehát elhatározta, meg­pályázza abban a szakértői gárdában való részvételt, ame­lyik 1983 nyarán Algériában a mezőgazdaság fejlesztésének programjának megvalósításá­hoz fog. A döntés óta eltelt fél év, és Kállai József számára is megkezdődött a visszaszám­lálás. A dunavarsányl Petőfi Tsz Agratech nevű gazdasági társulásától már kollégáival együtt elbúcsúzkodtak. A hajó Marseille-ből Algírba három hét múlva elindul. Inkább feszültség — Egyedül utazom, ezért Is szántam el magam nehezen erre a lépésre. Szerencsére há­zias vagyok, úgyhogy a fő­zéssel nem lesz különösebb gondom. — Hol lesz az állomáshelye? — Sidi bel Abbes megyei te­rületrendezést, kivitelezést irá­nyító szövetkezetben egy Lam- tán nevű városban. — Milyen érzések kerítik az embert ilyenkor hatalmukba? — Nézze ezekben a napok­ban több bennem a feszültség mint a kíváncsiság. De bízom magamban és a kollégáimban. Szeretem a munkámat, mindig újat akartam, s azt hiszem, hogy a számomra még isme­retlen, fejlődő országban is be­válik ami itthon: szükség lesz arra, hogy olcsón és jól ter­meljünk. Bizonyára megköny- nyíti a helyzetemet, hogy 17 családdal élek majd egy koló­nián és a megyei teamben minden, a mezőgazdaság szem­pontjából fontos szakma kép­viselve lesz. Eddig a beszélgetés lerövidí­tett változata, amelynek szín­helye az Agex Gazdasági Tár­saság Tompa utcai irodája volt Budapesten. Azé a társaságé, amely az ország eddigi legna­gyobb szellemi exportját me­nedzseli. A vállalkozás részle­tes ismertetését megelőzően Hegyi Dezsőt, a GT igazgatóját arra kértük, néhány szóval mutassa be az Agex-et. Kockázattal együtt — A csepeli Duna Tsz gesz­torságában, 11 taggal ala­kult meg két évvel ezelőtt a GT, hogy a termelőszövetkeze­tek exporttevékenységét fogja össze. Nos, e viszonylag rövid idő eltelte óta NSZK, Líbia, Irak után Algériában is van­nak érdekeltségeink. Mivel nincs külkereskedelmi jogkö­Sláger az óvodában rünk TESCO-t (Nemzetközi Műszaki Tudományos Együtt­működési Iroda) bíztuk meg képviseletünkkel. — Milyen feladatra vállal­koztak tulajdonképpen tavaly ősszel? — A vállalkozás szónak sze­retnék nyomatékot adni. Hang­súlyozni, hogy nem egyszerűen egy afrikai ország megsegíté­séről van szó, hanem kereske­delmi nyereséget hozó ügylet­ről, annak minden kockázatá­val együtt. — Mire gondol? — A rizikót akkor vállaltuk, amikor az államközi szerződést még nem „ratifikálták” part­nereink. Magyarán az Illetékes szervek csak később hagyták jóvá a programot, s annak részleteit, miközben mi már megkezdtük a képzést. — De végre lássunk néhány konkrétumot is. — A két évre szóló szerző­dés alapján 175 szakértő — családtagokkal együtt majd 700 magyar állampolgár — utazik ki az elkövetkező hetek­ben. öt megyében, illetve an­nak 37 járásában látnak mun­kához, s dolgoznak az algériai mezőgazdasági nagyüzemek kifejlesztésén, illetve modell- gazdaságok létrehozásán. — Milyen nagyságrendű üz­letről van szó? — A szerződés 11,6 millió dollárt említ, de ennél sokkal több a népgazdaság haszna. A magyar termékek népszerűsí­tését, piackutatást, s nem utol­sósorban a hazai agrárterme­lés hírnevének öregbítését. A későbbiekben irodát nyitunk Oranban, létrehozzuk a telex­összeköttetést is. Idehaza szintén felkészül­tünk az előre nem ismert prob­lémák megoldásra: a központ­ba befutó információk feldol­gozására. Tudományos-műsza­ki bázis áll rendelkezésünkre, intézetekkel állunk szoros kap­csolatban. Intenzív tanfolyam — Milyen feltételek között dolgoznak majd a szakértők? Eddig 130 lakást vettünk át, amelyek az ottani viszonyokat is figyelembe véve igen ked­vező életfeltételeket nyújtanak. S bár a szállítás a megrende­lők feladata, igyekeztünk mér­nökeinket rávenni arra, hogy saját gépkocsijukat használ­ják. Soron kívül 50 Dacia tí­pusú személyautó megvásárlá­sához segítettük hozzá az ér­dekelt specialistákat. — Mi a helyzet a nyelvtu­dással? — Háromhónapos intenzív francia nyelvtanfolyam meg­felelő alapokat adott embe­reinknek. Természetesen még sokat kell gyakorolniok n franciát. — A szakértők közül sokan családjukkal utaznak. Hogyan oldják meg a gyerekek okta­tását? — A szülők választhatnak a francia vagy arab iskolák kö­zött. Az utóbbiak tulajdonkép­pen kétnyelvűek és azzal az előnnyel szolgálnak, hogy a gyerekek elsajátíthatják az arabot. — Hol tart ma az algériai mezőgazdaság? — Körülbelül ugyanott, ahol nálunk a szövetkezetesítés első éveiben. Más szóval bőven akad tennivaló. A magyar diplomások ilyen számú meg­jelenése, a feladat jellege nemcsak gazdasági, de politi­kai jelentőséggel is bír. A gár­da valamennyi tagja tudja, hogy munkájukat nemzetközi figyelem is kíséri. Szombat a hétfő Az első csoport pénteken ér­kezett meg, s hétfőn reggel felhívtuk Orant, ahol Landa Ede, az Agex koordinátora vette fel a kagylót: — Mivel Algírban a nemzet­közi vásár miatt szállást sze­rezni nem sikerült, a gépko­csikonvoj már az éjjel elindult a célállomás felé. Hajnalra bi­zony nagyon elfáradtak a vo­lánnál ülők, de az utat baj nélkül tették meg. A helyszí­nen már várták őket a megyei vezetők. A frissen érkezettek első dolga volt a lakások csi­nosítása. Az itteni gyakorlat szerint a villanyt csak a be­költözés után kapcsolják be. — Milyen az időjárás? — Mint odahaza, párás, 28 —30 fokos meleg a levegő. Megtörténtek az első bevásár­lások. — Mit láthattak a Magyar- országról érkezettek az első órákban. Természetesen azt, amire a közép-európai ember a leginkább odafigyel: pálma­fákat, lefátyolozott arcú nőket és a kéklő tengert. S ha már benyomásaikról esik szó, nem közömbös az sem, hogy más­nap mindjárt megkezdődött számukra a szolgálat, Algériá­ban ugyanis a szombat, a hét­fő. E sorok írója honfitársaival együtt mi egyebet kívánhat e nagyszerű vállalkozás úttörői­nek: sok szerencsét és ered­ményes munkát! Valkó Béla Felkészülnek a tanácsok Nyári ügyfélforgalom Herceghalmon sláger az óvodában az érzékelőjáték-család, amelyet a kísérleti gazdaság ajándékaként kaptak a gyerekek. Irenesényl Zoltán (elvétele A leggyakoribb beszédtéma így június elején már az, hogy ki, mikor és hol tölti a meg­érdemelt szabadságát. Készü­lünk nagy gőzzel a nyaralásra, a pihenésre. Egyesek még csak tervezgetnek, mások már a kánikulába fulladó hetekben vízparton, hegyekben, határo­kon innen és túl pihenik ki a munka fáradalmait. Lesznek olyanok — nem is kevesen —, akik egyáltalán nem tudnak időt szakítani a nyaralásra. Például nem áll meg az élet a hivatalokban. Ilyenkor is intézi ügyes-bajos dolgait az ember, s legfeljebb bosz- szankodik. ha a szabadságok miatt akadozik a jól bevált mechanizmus, ha csak több­letidővel, -energiával tud dol­ga végére járni. Évek óta visszatérő panasz, hogy nyá­ron nem lehet semmit elin­tézni. Ez így persze túlzó ál­talánosítás, mert a szabadsá- | gon levőket helyettesítik tár­saik, s igyekeznek is tőlük tel­hetőén helytállni, a melegben a türelmetlen ügyfelekkel megbirkózni. A Pest megyében tevékenykedő tanácsokra is érkezik olykor-olykor panasz, a nyári ügyintézéssel kapcso­latban. Nos, éppen azért, hógy elkerüljék ezekét a vélt, vagy valós nézeteltéréseket, pana­szokat, alaposan felkészülnek a tanácsok háza táján. Igaz, nem született átfogó intézkedési terv, mit is kell tenniök, hogy ne legyen fenn­akadás a lakosság ügyes-bajos dolgainak intézésében, nem ké­szült határozat sem kijelölt felelősökkel, mégis körültekin­tő szervezéssel mindenütt sok energiát fordítanak a nyári ügyfélforgalomra. Legutóbb a tanácselnökök értekezletén hívták fel az illetékesek fi­gyelmét a tényre: itt a nyár, s ekkor, ha lehet, még a ko­rábbinál is több fegyelmet, alaposabb ügyintézést vár a megye lakossága a tanácsok­tól. Tájékozott, intézkedésre kész előadókkal, akik nemcsak testben, hanem lélekben, vagyis tudással, felkészültség­gel felvértezve helyettesítik az éppen nyaralókat. Hogy a megérdemelt pihenés ne okoz­zon esetleg bosszúságot az ügyében eljárónak csupán azért, mert a helyettes nem teljes értékű harcos azon a poszton, amelyre állították. G. M.

Next

/
Thumbnails
Contents