Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-07 / 133. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM 1983. JÚNIUS 7., KEDD Csatornái, víztározói építenek Szerződést köt a brigád A Dél-Pest megyei Vízgaz­dálkodási Társulat a térség 34 termelőszövetkezetét, álla­mi gazdaságát, erdőgazdasá­gát, városi és községi tanácsát sorolhatja tagjai sorába, össze­sen 125 ezer hektár területen látja el teendőit, így a keze­lésében levő közcélú belvíz- és öntözőcsatornák hálózatá­nak fenntartását. Erre a fel­adatkörre, a közhasznú beru­házásokkal együtt, évente 5— 10 millió forintot fordíthat­nak. Magas költségek A meglevő teljesítőképesség jobb kihasználása érdekében — elsősorban saját területü­kön — vállalják csapadékvi­zet és szennyvizet elvezető csatornák építését, a szövetke­zetekben meliorációs munkák elvégzését. Az ebből elérhető árbevétel húszmillió forint körül van évente. Kútfúrás, külső megrendelőknek való tervezés 2,5—2,5 millió forint­tal szerepel terveikben. Ha mindezt összevetjük, azt lát­juk, hogy 30—35 millió fo­rintos termelési érték előállí­tására van lehetőségük. A gépparkot oly mértékben kívánják fejleszteni, hogy az évenkénti teljesítőképesség elérje a negyvenmillió forint­nyi árbevételt. Több, jobbf minőségű eszközre van szűk-, ségük. Tavaly vettek két kot­rógépet, négy ARO dízel sze­mélyszállító, autót, meg egy kis teherkocsit. Eddigi munkáikat magas költségek terhelték, ezek rész­ben az áremelkedések követ­kezményei, részben a mun­j:í kásszállítás megdrágulásából adódnak. Az azonban elfo­gadhatatlan, hogy az általános költségek 32 százalékkal emelkedtek. Így fordulhatott elő az az eset, hogy miközben tavalyi tervüket jelentős mér­tékben túlteljesítették, a nye­reség mindössze alig három­negyede lett a joggal elvárt összegnek. A középvezetést, a szakem­ber-ellátottságot sikerült javí­tani. A fontosabb posztokat három mérnök és három technikus tölti be. Működésük is garancia arra, hogy jobb munkaszervezéssel, takaréko­sabban gazdálkodva haladja­nak a továbbiakban. Az idei év talán legfontosabb célja, hogy a túl magas költségek­ből lefaragjanak, és nyeresé­gesebbé tegyék a társulatot. Ceglédre szól Az 1983-as esztendő indítá­sa jrbban sikerült, mint az előző, s ebben a kedvezőbb időjárásnak is szerepe volt, amely lehetővé tette a kinti munkák elvégzését. Munkájuk az első napoktól kezdve volt. A kútfúrók és a tervezők is rendelkeznek feladattal. Nagykőrösön a korszerű laká­sok közművesítése vár rájuk 7 millió forint értékben, a Napkelet utca szennyvízelve­zetése hétszázezer forintot emészt fel. További csatorna- építést rendelt meg tőlük a város négymillió forintért. A nagykőrösi kétezer köbméte­res ivóvíztározó munkálatai' ötmilliót tesznek ki, s várha­tóan ugyanennyi lesz a Ceg­lédre szóló megbízatás össze­ge is. A közcélú fenntartási munkálatoknál 3,8 millió fo­rinttal számolnak. Esedékes bértömeg Továbbra is legfontosabb célkitűzéseik között tartják számon a hatékonyabb gaz­dálkodást, fizetőképességük megőrzését. A munkaszerve­zés terén további változtatá­sokra van szükség. Fontos, hogy valamennyi építésveze­tőség ismerje az egész évre szóló ütemtervét, s időben rendelkezésükre álljon a kel­lő mennyiségű anyag, munka­erő, gép. Erre a2ért is nagy gondot kell fordítaniuk, mert áttérnek egy olyan teljesít­ménybérezési formára, amely­nél a társulat a nagyobb munkákra szerződést köt a brigádokkal és a gépkezelők­kel, s kikötik a határidőt meg az esedékes bértömeget. T. T. Mozi A szénbányász lánya. Szí­nes, zené(T'a)nerikai film. Elő­adás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban ABBA. Színes, zenés .svéd— ausztrál filmvígjáték, fél 6-kor és fél 8-kor. Városi iinneps Kitüntetett pedagógusok A pedagógusnap városi ün­nepségén a megjelenteket dr Makai Katalin művelődésügyi osztályvezető köszöntötte, majd Kalo József, a városi tanács el­nökhelyettese mondott ünnepi beszédet. A 11. Rákóczi Ferenc Általános Iskola diákjai pedig ünnepi műsorral kedveskedtek városunk pedagógusainak, kö­zöttük a most kitüntetetteknek. Köszöntötte a város pedagó­gusait Pásztor István az MSZMP városi bizottságának első titkára is. Kiváló Pedagógus kitüntetést kapott Rózsás Lászlóné tanár. Kiváló Munkáért kitüntetés­ben részesült Bakó Kálmánné tanár, Bata Lászlóné pénzügyi előadó. Deák György tanulmá­nyi felügyelő, Gulyás Sándorné igazgatóhelyettes, Kiss Győző tanár, Szabó Sándor karban­tartó, Sziládi Frigyes tanár, Tóth Tiborné igazgatóhelyet­tes, Harsányi Lászlóné vezető­helyettes óvónő, dr. Kassay Jó- zsefné tanár és Mester Szabó József né tanár. Miniszteri dicséretet vehetett át Kiss Lászlóné konyhai dol­gozó, Grónai István raktáros, Ballai Ottó né vezétőhelyettes óvónő, Fehér László betanított munkás, Horváth Józsefné ta­nár és Zöldi Ferencné tanító. Pedagógus Szolgálati Emlék­érmet kapott Fehér Tibor is­kolai könyvtáros, Győr László­né tanító. Kovács Lászlóné ta­nár, Velényi Tiborné tanító, Molnár Ferenc tanár. Xjttörövezetői Érdemérmet kapott Dajka Ambrus igazgató. Kiváló Üttörővezető kitünte­tés birtokosa lett Kiss Dénesné tanító és dr. Szekeres Istvánná tanár. A Magyár Úttörők Országos Szövetsége Dicsérő Oklevelét vehette át Kelemen Zoltánná tanár, Király Gáborné tanár és Orbán Balázsné tanító. Aranykoszorús KISZ-jelvényt kapott Tormáné Zöldi Szilvia tanító és a KISZ KB Dicsérő Oklevelét vehette át Bglcő Irén óvónő. Azoknak, akik a városi ün­nepségen vették át a kitünte­téseket, dr. Makai Katalin és Germán Istvánná városi úttörő­elnök nyújtotta át az elismeré­sek dokumentumait. Színház A kecskeméti Katona József Színházban délután 3-kor és este 7 órakor, Liliomfi. Ma- dách-A-, illetve Somlay-bér- let. A 224-es sfc^mú Ipari Szak­munkásképző intézetben az idén összesen 72 tanuló akar szakmunkás-bizonyítványt sze­rezni. Közülük az egyetlen érettségizett a rádió-tv-szerelő szakmában. Annak idején a legtöbben az autószerelő, a kőműves, a szobafestő és a géplakatos szakmát választot­ták. Érdeklődtek még a háló­zatvillamossági szerelő és az esztergályos szakmák iránt is. Az idei szakmunkásvizsga az írásbeli feladatokkal kezdő­dik június 14-én. Szóban és a gyakorlatban is június 20-tól 24-ig adnak számot a tanulók tudásukról. Az osztályvizsgán már túl­jutottak a diákok. A három végzős osztály közül a legjobb tanulmányi átlagot az A osz­tály érte el. A tanulók közül kitűnőre senki sem vizsgázott, jóra is csak 8-án. » Az iskolában a szakmunkás­avató ünnepséget június 28- án tartják meg. Ügy néz ki, hogy a munka­helyek, ahol az ipari tanulók kitanulták a szakmát, igényt tartanak a fiatalokra szak­munkásként is. Kutatók bőven buzgó forrása \ Átlényegül egy poros papírhalom A levéltár legájahb szerzeményei Amikor még ritkábbak voltak az értekezletek, puri­tánabbak voltak a külsőségek is. Legalábbis ez derül ki abból az 1888-ban felvett leltárból, amelyet a minap láttunk. A régi városháza tanácstermének berendezési tárgyait emígyen sorolta fel: 2 tanácsasztal, zöld posztó­val, 5 festett pad, 6 fekete bőrös szék, 1 aranyos keretű olajfestmény, mely Kossuth Lajost ábrázolja, a 100-as küldöttség tablója, elnöki szék, réz csengettyű, 9 pad, ón téntatartó, őfelsége, a király, a királyné és József nádor arcképe. Egy későbbi évjáratú, 1936- os fizetési jegyzékből ponto­san megtudtuk, hogy dr. Sár­kány Gyula polgármesternek 919 pengő volt a havi fizetése. A képviselőtestület két évvel később fizetésemelést szava­zott meg neki... Ugyanakkor Horgos István díjnok 115 pen­gőt kapott havonta, Molnár László végrehajtó 114 pengőt. Becses iratanyag Lehet, hogy a fentiek sokak számára érdektelen adatok, de gondolni kell a jelen és a jö­vendő történészeire, kutatóira, akik az ilyesféle írásbeli em­lékek alapján fontos megálla­pításokra juthatnak az adott korszak társadalmi és gazda­sági viszonyait illetően. Ezért van nagy eszmei értéke an­nak a poros papírkupacnak, amely a közelmúltban a ceg­lédi városháza padlásáról a Pest megyei Levéltár nagykő­rösi osztályára vándorolt. Dr. Böőr László igazgató szemé­lyesen vette gondozásba a be­cses anyagot, amelyet selejte­zés, rendszerezés után feltár­nak, és a kutatók rendelkezé­sére bocsátanak. De térjünk vissza még e szá­munkra oly fontos kincsesbá­nya titkaihoz. Miként valaha a háztartások, úgy a városok is naprakész könyvelést vezet­tek kiadásaikról és bevéte­leikről. A település gazdálko­dását minden mozzanatában megörökítette a költségvetést és zárszámadást tartalmazó kötetek sora. Akkora példá­nyok ezek, hogy kinyitva le­lógnának egy mai íróasztalról. Horpadt mellű, könyökvédős kishivatalnokok birkózhattak valaha velük, ám gyöngybe­tűkkel írták tele a rubrikákat. Az ínségenyhítési segélyezé­si alap 1935-ös tételeinél szi­gorú január havában egy-egy nincstelen neve mellett 2—5 pengős kifizetés áll. Abban az időben vagy három tucat ala­pítványt kezelt a város, köz­tük a nyomorenyhítési segély­alapot, meg a munkássegély­alapot. Az 1947-es közellátási segédkönyvben a többi között ilyen tételek szerepelnek: Hajdú Istvánnénak a közellá­tási hivatal takarításáért 81 forint 80 fillér. A Hangya Szövetkezetnek 2 kg spárgáért 32 forint 52 fillér. Posta- és bélyegköltség, a tűzoltóság és a kórház kiadásai maradtak ránk ebből a kötetből. A levéltár igazgatója szerint vannak az anyagban olyan okmányok, amelyeknek a la­kosság is hasznát veszi. Miután a városi tanács, a járási hiva­tal, a bíróságok iratanyagának jelentős • része 1950-ig, más intézményeké, gazdálkodó szerveké meg a 60-as évekig már a levéltárban van, előfor­dul, hogy a nyugdíjazásukat kérők, munkában töltött évei­ket igazolandó, tőlük kérnek hiteles írást, amelyet a nyug­díjigazgatóság elfogad. Kallódásuk veszteség A honismereti kutatásokat folytató helytörténészek, a hi­vatásos kutatók egyaránt sok­féle lényeges adatot jegyezhet­nek ki az adófőkönyvekből, amelyek a társadalomkutatás számára nélkülözhetetlenek. A felsoroltakon kívül közműve­lődési haszna is van a levél­tári anyagnak. Az intézmény sohasem zárkózik el a segít­ségnyújtás elől, ha kéréssel fordulnak hozzá. így például a közeli hónapokban az egész­ségügy fejlesztését dokumen­táló iratokat kölcsönzik egy ceglédi kiállítás céljaira. A levéltár kiemelt feladata az iratmentés. Ezért van fel­ügyeleti hatásköre. Selejtezést nélküle nem hajthatnak vég­re. Döntő szavuk van a szak­embereknek abban, hogy mit őrizzenek meg, szolgáltassa­nak be a levéltárba. Sajnos, az az általános tapasztalat, hogy némely irományoknak nem tulajdonítanak túlzott je­lentőséget. Sok az oktalanul pusztuló, kallódó írás, pedig ennek még népgazdasági kiha­tása is van, de erre nem fi­gyelnek eléggé. Vegyük például a közműtér­képeket, a mezőgazdasági szö­vetkezetek korábban készített felméréseit a talajviszonyok vizsgálatáról, a kútfúrásokról stb. Ha elhányják ezeket a szakértői véleményeket, ké­sőbb bizony nagyobb összeggel fizethetik meg ismét. Erre is gondolni kellene. A régi szer­ződések megtartása kinek-ki- nek jól felfogott érdeke le­hetne. Ügy tűnik, még azt sem keresik, ami a sors kifürkész­hetetlen szeszélyéből á levél­tárban biztonságba került. Szamárfüles akták A levéltáros örök dilemma előtt áll: mit tartson meg és mit tekintsen fölöslegesnek? Az egyik oldalon a jogos és előrelátó óvatosság vezérli, hi­szen ami megmarad, annak valamikor valaki még hasznát veheti, viszont amit selejtez­nek, az nyomtalanul semmivé lesz. Másrészt viszont a gyor­san telő polcok veszélye fe­nyeget, s az a tudat, hogy a jelenlegi létszámmal a kellő mélységű anyagfeltárás sziszi­fuszi munka, amelynek soha­sem érnek a végére. A selej­tezés mellett szól, hogy ily módon lehet kiemelni a sok­féle rendezetlen irat közül a valóban értékeset. Az irattár folyamatosan gya­rapodik. nemcsak anyagát, de mellette vásárolt lakóházhoz még egy épületrészt ragasztót tak, amelyet hamarosan vas- polcok labirintusa hálóz be Oda kerül a most begyűjtött ceglédi anyag, továbbá Pest- Pilis—Solt—Kiskun vármegye árvaszéki iratainak jelentős része. Sárgult lapú aktaköte- gek, degeszre tömött iratgyűj­tők, szamárfüles okmányok várják, hogy jöjjön egy kuta­tó. aki lefújja róluk a port. s mintegy varázsütésre feléb­redjenek Csipkerózsika ál­mukból. Az iskola életében nehéz, de szép év volt az 1982/83-as tanév. Valamennyi tanulót, de különösen a végzősöket elis mérés és köszönet illeti azért a munkáért, melyet kifejtet­tek annak érdekében, hogy a korábbi helyükről egy másik épületbe költözve, számotte­vően javuljanak az oktatás feltételei. A diákok, amikor búcsút vesznek majd az isko­lától, büszkén gondolhatnak arra, hogy az ő kezük nyomát is 'őrzi az épület. Áramszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi ki- rendeltsége értesíti a lakossá­got, hogy június 8-án, szerdán reggel 7 órától délután 4 órá­ig a Gerle utcában, a Dózsa György úton a Lőrinc pap ut­cától végig és a Kárpát utca elején áramszünet lesz. A fogyasztók szíves elnézé­sét kérik az áramszünet miatt. Piaci jelentés A hét végén rendkívül nagy hetipiac volt. Sok primőr gyü­mölcsöt, zöldséget, konyha­kerti és virágpalántát árultak. Nagy volt a baromfipiac is, a vágni való tyúkok és csirkék mellett nagyon kínálták á napos libát, kacsát és kiscsir­két. A szemestermény piacon a búza, az árpa és a morzsolt kukorica literje egyaránt 5— 5,50 forintért kelt. Főleg a kü­lönféle csirkedarát árulták. A gyümölcs- és zöldségpiac­ra szépen elállt starking al­mát is hoztak, melynek kiló­ját 20—22 forintért adták. A szamóca 20—35, a cseresznye 16—24, a meggy 20, a paradi­csom 20—50, a zöldborsó 26— 30, a káposztatök 20, a karfiol 30, a kelkáposzta 28, a fehér­káposzta 16—18, az újburgo­nya 20—25, az óburgonya 4—6, az uborkát már 20 forintért is adták a termelők. A vegyes­zöldség csomója 4—5, a retek 2—5, a zöldhagyma 3, a kara­lábé darabja 4, a zöldpaprika 70 fillértől 6 forintig kelt, a saláta pedig 4 forint volt. A baromfipiacon a tyúk párja 200r-240, á vágócsirke 100—160, a japán kacsa 160, a japán napos csirke darabja 9, a kiskacsa 22—30, a kisliba 80 forint volt. Egy szép fehér gyöngykakast is árultak 70 forintért, de még sem kérték. A tyúktojás darabja 1,30 fo­rintért kelt. Sikeres labdarúgó-évzáró Nagykőrösi Kinizsi—Pilis 3-2 (1-1). Kinizsi: Molnár — Szívós, Cseh, Karcsú, Terjéki, Virágh, (Szendi 60 p.) Szabó, Petrezse­lyem, Lővei, Vígh, Németh (Csapó 62. p.). A jó talajú pilisi pályán a hazaiak támadó szellemben kezdtek, előbb Molnár, majd Cseh hárított biztosan. A 10. percben Szabó pontos szöglet­rúgása után Virágh fejelt a hálóba 1-0. A 16. percben a körösi kapu előtt Cseh látvá­nyos ollózással szögletre men­tett. Utána Molnár jó érzék­kel szerezte meg a labdát gól­veszélyes helyzetben. A 20. percben óriási helyzetben a pilisi csatár kapu fölé lőtt. A hazai csapat volt a többet tá­madó, de a ritkább körösi tá­madások gólveszélyesebbek voltak. A 40. percben egy re­mekül eltalált lövéssel a ha­zaiak egyenlítettek 1-1. Molnár a lövést nem védhette. Cseh tiszta szerelése után a pilisi játékvezető kiállította a sport­szerűtlen pilisi játékost. A második félidőt is lendü­letes támadásokkal kezdték a hazaiak és a 48. percben jó beívelés után védhetetlen fe­jessel megszerezték a vezetést. 1-2. A további pilisi támadá­sokat a körösi védelem — Csehvel az élén — magabizto­san hárította. A körösi ötle­tes, tetszetős ellentámadások­nál Vígh két ízben is kapu fö­lé fejelt. A 72. percben ismét jó támadást vezettek a körö­siek és kapu előtti tömörülés­ből Szabó ügyes gólt lőtt. 2-2. A pilisiek ismét nagy gól­helyzetet hagytak ki, ezzel szemben a körösi támadás utón Petrezselyem megszerezte a győztes gólt. 3-2. A mérkő­zés végén g hazai csapat erő­sen támadott, de Molnár min­dent védett. A közepes iramú és színvo­nalú mérkőzésen a körösi csa­pat biztosan győzött. Molnár mérkőzésről mérkőzésre ma­gabiztosabban véd, kiemelkedő az „öregek” — Cseh, Karcsú, Terjéki, Szabó — szívvel teli játéka, de sikeres volt az if­júsági korú Csapó bemutatko zása is. Palotai játékvezető észrevette a legkisebb szabály­talanságokat is, időben alkal­mazta a büntetőlapokat, na­gyon tárgyilagosan vezette a mérkőzést. Pilisi ifi—Nagykőrösi Kini­zsi ifi 1-1 (1-0). Kinizsi: Demeter (Gulyás) — Tamasi Tamás I Mihályi, Pesti, Fercsi, Boros, Kiséri (F. Szabó), Baranyi (Galgóczi), Barabás, Pavelkó (Nagy), Koncz, Pálfi. A már bajnok és így köny- nyedébben játszó hazai csa­pattal szemben szerencsés döntetlent ért el a körösi csa­pat. Góllövő: Pesti (11-esből). Nk. Kinizsi serd.—Ceglédi Vasutas serd. 1-0 (1-0). Kinizsi serd.: Kolompár — Czinkus (Tamasóczki), Berta­lan, Hegedűs, Urbán, Dani, Simon, Szigetvári, Pörge, Ber­ki, Jakab. A nem egészen kedvező, sa­lakos talajú ceglédi pályán az elbizakodott hazai csapat el­len, nagyon jó és lelkes játék­kal, jól visszavágott a körösi csapat az OISK-ban elszenve­dett vereségért. Szép búcsú volt négy-öt „kiöregedett” já­tékosnak. Góllövő: Pörge. P. S. Elveszett tárca Jutalom a megtalálónak Kedves olvasónk, S. J. kéri olvasóink segítségét. Az tör­tént vele ugyanis, hogy jú­nius 1-én este 6—7 óra között a Ceglédi úton. valószínűleg a Cifrakert és az áfész szállítá­si telep között elvesztette irat­tárcáját Kéri, hogy a becsüle­tes megtaláló legalább az ira­tait, személyi igazolvány, bérlet stb. juttasra vissza cí­mére. Az ügy nemcsak azért sürgős, mert igazolványok nélkül nehéz boldogulni, ha­nem, mert a tárcában volt egy ortopédcipő-utalvány is, mely a napokban érvényét veszti, s pótlása nagyon kö­rülményes. Olvasónk címét a tárca dokumentumaiból a be­csületes megtaláló, aki juta­lomra is számíthat, pontosan megtudhatja. Dr. Rózsás Zsuzsanna fogorvos 'ünius 1-én megkezdte magánren­delését Rendelés helye Szabadság tér l. ti/io, ideje: héttő, szerda, néntek, de. 9—11, kedd. csütörtök, du. 17-19. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk minden kedves rokon­nak, ismerősnek, szomszédnak, az 'TV dolgozóinak, a nagykőrösi rá­dióamatőröknek. a könyvkötészet doVozóinnk akik drága tó férjem. ')■•;>palik László temetésén megje­lentek. sírjára koszorút, virágot helyeztek vagy táviratban fejezték ki részvétüket és ezzel nagy bána­tunkon igyekeztek enyhíteni, özv. Drapalik Lászlóné és leánya. ISSN 01S3—2708 (Nagykőrösi Hírlap1 ■S t Várja őket a munkahely

Next

/
Thumbnails
Contents