Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-07 / 133. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM ___ 19 83. JÚNIUS 7, KEDD X Mesterségek hírneve Gyerek képessége, síié óhaja Váckfstüjfalui nyomtatvány A gyenge termőtalajú, eróziónak kitett földeken gazdálkodó galgamácsai Galgaparti Összefogás Tsz jól szervezett, ered­ményesen működő kiegészítő ágazatot tart fenn. Az ipari rész­ltekben elért nyereség jelentős részét fordítják a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésére. Képünkön: a szövetkezet vác- kisújfalui sokszorosító üzemében Vajda Tiborné és Klenovszki Jánosné díszes nyomtatványokat készít. Hancsovszki János felvétele Egész nap sport Megnyitó az MHSZlőterén Évek óta tisztában vagyok vele, mégis nehezen szokom meg, hogy a gödöllői szakmun­kásképzőben a vasasok mellett kőművesek és szobafestők, sőt fodrászok is vannak. Újabban pedig mezőgazdasági gépsze­relők és egészségügyi szakis­kolások. Az utóbbi két csoport ráadásül másfajta iskolatípust is jelent, hiszen ők szakkö­zépiskolások. Hogy én nehezen szokom meg, annak semmi jelentősége, csupán azt mutat­ja, hogy a valamikori szako­sítás él bennem, no meg a mesterségek, foglalkozások kü­lönbözőségének tudata. Ösztönzés olvasásra Az intézetnek keményebb feladatokat ad a sokrétűség. De talán még ennél is nehe­zebb a helyzetük, mert a je­lentkezők túlnyomó többsége az általános iskolában szerény képességekről tett tanúbizony­ságot, érdemjegyeik többsége a 2-es és a 3-as. Még a szak- középiskolába is csak közepe­sek vagy ennél gyengébbek je­lentkeznek. Tanulóik eltérő neveltetési szinttel érkeznek, ami nem meglepő, hiszen igen sok hely­ről jelentkeznek, többnyire falvakból. Annál nagyobb gond, hogy a szülői házban nem kaptak elég ösztönzést az olvasáshoz,, művelődéshez. So­kan a múzeumokat, színháza­kat csak hírből ismerik, kirán­dulni is mindössze az iskolá­val voltak néhányszor. Szakmát választani sosem volt könnyű. A szülő asze­rint igyekszik irányítani fiát, lányát, hogy többé-kevésbé tisztában van a foglalkozások társadalmi presztízsével, a ke­reseti lehetőségekkel, a fizikai erőfeszítések mértékével. A gyerek hallgat a szóra, 14-15 évesen szinte semmit sem tud a szakmákról. Ha szigorúan vesszük, nyugodtan mondhat­juk, semmit sem tud. Vala­mely szakma, mint minden más hivatás, tevékenység iga­zán művelése közben ismer­hető meg, voltaképpen akkor, amikor már elsajátítottuk. Marad tehát a szülő és a környezet hatása. Így nem csoda, ha a motorizáció jelen­legi szakaszában az ehhez kapcsolódó mesterségek felé /törekednek, illetve más borra­valós foglalkozások a kedvel­tek. Eljutottunk oda, hogy a valamikori híres, becsült szak­mák, amelyek mellesleg igen nagy tudást és ügyességet kí­vánnak, mint a szerszámkészí­tés, az esztergálás, a géplaka- tosság a népszerűségi lista vé­gén találhatók. Hiányzó terem Néhány évtizede az a felfo­gás uralkodott, hogy a lányok, néhány , kivételtől eltekintve, mindazokat a szakmákat meg­tanulhatják, amiket a fér­fiak évszázadok óta gyakorol­nak. Lett belőlük esztergá­lyos, motorszerelő, géplakatos, szerszámkészítő, később azon­ban igen-igen kevesen marad­tak meg ezeken a területe­ken. Leginkább még az esz­tergagépek mellett találhat­juk őket, de ott is az egysze­rűbb, tömegesen gyártott da­rabokat készítik. A nyolcvanas évek elején Gödöllőn és környékén a lá­nyok nem nagyon válogathat­nak. Ezen csak némileg eny- -hített az egészségügyi szakkö­zép megindítása. Csepp a tengerben. A következő tan­évben 10 gödöllői és 18 kör­nyékbeli kislányt vesznek fel. Műszerésznek is többen je­lentkezhetnének, valójában mégsem, mert a tanteremhely­zet nem teszi lehetővé a keret bővítését. Szűkösen élnek a Madách Imre intézetben, no­ha minden lehetséges helyet kihasználnak. Tanulságos ellentmondás fe­szül a tanulmányi eredmény és a szakmunkásképzés tekin­télye között. Említettük, hogy a jelentkezők közül nagyon sokan jó barátságban vannak a kettesekkel, hármasokkal. Az intézet igazgatója szerint a pályaválasztás-, -irányítás egyik nagy problémája, hogy a szakmai képzést nem tekintik továbbtanulásnak. Mivel az ál­talános iskolák tanárai sem nagyon ismerik az itteni kö­vetelményeket, meg sem pró­bálják az effajta közvéleke­dést feloldani. Az intézet ezért városi ösz- szevont osztályfőnöki munka- közösségi értekezletet tartott, amelyen ezeket a kérdéseket igyekeztek tisztázni, abban a reményben, hogy így is sike­rül a tanulók viszonyát az in­tézethez és a tanuláshoz meg­javítani. A szülői házzal való kap­csolatot is nagyon fontosnak Tovább folytatják az Agrár- | tudományi Egyetem felújítási I munkáit. Az egységes tervek szerint először a főépület kül­ső és belső munkáit fejezik be, majd a VI-os számú elő­adó és az aula külsejének re­noválása következik. Sürgős feladat az is, hogy rendbe hozzák a lakótelepi házak homlokzatát de a kollégiumi épületek külseje is megérett az újrafestésre. Az idén elő­ször tehát a főépületen a sor. Az egyetem büszkesége volt korábban a belső udvar, amely szintén megsínylette a felújítást. Ha befejeződik az építkezés, a kertépítők művé­Több társammal együtt iz­gatottan kémleltem az eget a Kisbagi csárda udvarán, s ta­lálgattam: milyen idő lesz. Nem zavarja-e vihar, vagy éppen csendben áztató májusi eső az annyi gonddal előké­szített és Palóclakodalom címmel hirdetett rendezvényt. Fotósok sokasága érkezett, s jöttek a szakmabeliek is. Amint Cink Károly érdemes művész mondta: talán az utolsó pillanatban elcsípünk még valamit az elmúlóból, a soha vissza nem térőbői, az évszázadok során kristályoso­dott lakodalmas szokás ünnepi ragyogásából és mégis senkire nem tartozó szégyenlős bájá­ból. A hagyomány ereje A zsámboki és bagi népi együttes érkezésekor énekszó vidámította fel a várakozás csendjét. A zsámbokiak fel­szabadult mulatósa, a bagiak kissé visszatartott, de a Gal- ga menti ember jókedvét meg nem tagadó tánca ígérte, hogy ennek a tájnak a mai és a mait követő ünnepei még so­káig nem válnak megszokottá, nem szürkülnek el, mert őrzi értelmüket a hagyomány, amely újra és újra megtölti ezeket a rendezvényeket friss erővel, megújuló tartalommal és élettel. Valóban, volt minek örülni, tartják. Minden, a gyerekkel kapcsolatos lényegesebb do­logról minél hamarabb tájé­koztatják a szülőket, aminek egyik kedvező hatása, egye­bek között, a kevesebb hiány­zás. Amit ezen a téren eddig tettek, elértek, az­zal nem elégedettek az intézetben. A családi háttér feltárására, megismerésére még többet kell tenniük, mert csak így kerülhetik a művelt­ségi szint nem ismeréséből fakadó tervezési hibákat, ne­velési kudarcokat. Ha mulaszt Ebben a tanévben növelték a szülői értekezletek számát, bővítették a szülői munkakö­zösség aktívahálózatát, hogy eredményesebb legyen az in­formációcsere, s lehetőleg minden lényegesről elbeszél­gessenek, különösen azokkal, akik keveset törődnek gyer­mekükkel, s különösen akkor, amikor a tanuló mulaszt. K. P. szí tervek alapján állítják vissza a régi formát. A kísér­leti terek felé vezető utat is még az idén helyreállítják. önkényesen nyitott szemét- lerakók. csúfítják az Agrár­erdő és a kísérleti terek kör­nyékét, ami ellen az egyetem illetékesei sem tudnak egye­dül fellépni, hiszen bárki ide­hozhatja a hulladékot, tör­meléket. Egyelőre nincs más, mint megvárni a Környezet- védelmi Hivatal közeljövőben megalakuló új környezetvédő egységeit, ők talán erélyeseb­ben fel tudnak lépni a szeme- telők ellen. volt mivel büszkélkedni. A galgahévíziek, a galgamá- csaiak és hévízgyörkiek is mindent megtettek, hogy ezt a lakodalmat elsősorban a já­rás néphagyományokat kedve­lő embereinek az ünnepévé tegyék, ugyanakkor felkészül­tek arra is, hogy a messziről érkezetteknek a Palóclakoda­lom keretében mutassák meg a Galga menti néphagyomá­nyok gazdaságát. A csárda vezetője — aki az esemény előkészítésének sza­kaszában óriási felelősséget vállalt — felépítette a szabad­téri színpadot, a nyitott fé­szert, a sátrak sokaságát, gondoskodott a vendéglátás­hoz szükséges nyersanyagról és ki tudja mi mindenről — az üzleti meggondolások mel­lett a vendéglátóiparban ed­dig szokatlan feladatot is tel­jesített. Megpróbálta a Galga- völgy hagyományőrző csoport­jaival együtt annak a lehetősé­gét megteremteni, hogy nép­hagyomány és kulturált ven­déglátás találkozzon, és a sok­szor ostorozott, a kulturális életben elszaporodó kommersz árut váltsa fel a tartalmas, ugyanakkor önfeledt szórako­zást is biztosító népművé­szet. Ismétlés színpadon Akik ott voltunk az ötlet születésénél, az előkészítés sza­A gödöllői Ganz Árammé­rőgyár politikai és tömeg­szervezetei, valamint a vártéi sportkör, a GSC közös szer­vezésében június 11-én szin­te valamennyi sportágban nagyszabású sportrendezvény lesz. A versenykiírás értel­mében az a cél, hogy a vál­lalat dolgozói és családtagjai tömegsporttal egybekötött ba­ráti összejövetelen hasznosan töltsenek el egy hét végét a sportpályán. A rendezvény védnökei: a vállalat pártbi­zottsága, szakszervezeti. KISZ- és nőbizottsága, a helyi MHSZ és a Gödöllői Sportklub tö­megsport bizottsága. Az ünnepélyes megnyitót az MHSZ lőterén tartják, majd atlétikában, kispályás labda­rúgásban, kézilabdában, teké­ben, akadályversenyen, lövé­szetben, légpuskalövészetben, célbadobásban mérik össze erejüket a jelentkezők. Valamennyi versenyszám­ban a helyszínen is lehet ne­vezni, de jobb ha előre beje­lentik részvételüket a dolgo­kaszában naponta találkoztunk a csoportok és a csárda ké­szülődésével, láttuk az erőfe­szítéseket-, a késő estébe nyúló próbákat, az anyagiak előte­remtésével együtt járó gondo­kat, a rendezvény napjának délelőttjén megfogalmaztuk az érdeklődőknek: amit látnak, aminek tanúi lesznek nem a természet ajándéka, hanem a szellemmel, az élettel átjárt közösség erőfeszítésének ered­ménye. Amikor a déli harangszó előtt — az elkészített forga­tókönyv szerint — Makádi Mihály vőfély a menyasszony öltöztetésére szólította Lapu Istvánnét, még nem lehetett látni, hogyan sikerül a nagy próbálkozás. Az óramutató vissza nem tarthatóan futott előre, már megesküdött az if­jú pár, a násznéppel együtt indult öt község népi együtte­sének és népdalkörének né­pes serege a színpadhoz, hogy mindannak színpadi változatát is megnézhessék a vendégek, aminek a valóságban részesei. Elmaradt vendégek De érezhető volt, hogy a szépnek1 indult napot gondok zavarják. Nem érkeztek meg a bejelentkezett csoportok, el­maradt a járás meg a távo­labbi vidékek emberének ér­deklődése, s bár a jelenlevők­zók. A sportágakban az ér­vényes verseny- és játéksza­bályok a mérvadók. A hely­színen büfé is lesz. Véget ért az először őszi— tavaszi rendszerben megren­dezett női kispályás foci- és kézilabda üzemi bajnokság a gödöllői Ganz Árammérőgyár­ban. A labdarúgásban őszi el­ső helyezett Próbaterem meg­őrizte vezető helyét, bajnok lett és a másik sportágban is jól hajráztak a próbás lá­nyok, így kettős sikert köny­velhetnek el: mindkét ván­dorserleget ők őrizhetik egy esztendeig. A kézilabdában külön ér­dekesség, hogy míg ősszel egy győzelemmel az utolsó helyen várta a folytatást a Próba, addig a tavaszi szezonban nek igazán jó volt a hangula­ta, a műsort rendezők úgy érezték magukat, mint az az örömszülő, aki százházas lako­dalmat hirdet a gyerekének, de a meghívottaknak csak fele érkezik meg a lakomára. Segítettek a napilapok, szo­katlanul nagy hírverést csi­nált a rádió, hiszen négyszer adott tájékoztatást az ese­ményről, ám úgy tűnik, ez sem volt elég. Azt mondják, virágkorát éli a népművészet. Példák sokasága bizonyítja, -hogy emberek százai zarándo­kolnak el egy-egy hasonló ese­ményre. A járás minden mű­velődési házába jutott plakát, szórólap, akárcsak Gödöllő üzemeibe, a járás szövetkeze­teibe, mégis elmaradtak az annyira hívott és várt közös­ségek. Pedig jó ötlet Nagy veszteség ez a szer­vezőknek és a távolmaradók­nak egyaránt. Őszinte és hasz­nos próbálkozás volt a Palóc­lakodalom. Ma nem tudni, lesz-e folytatása. Nem tudni, hogy a csárda vezetőjének megmaradt-e az új iránti fo­gékonysága. Azt sem lehet tudni, az együtteseknek lesz-e ereje az ismételt próbálkozás­ra. Pedig kár lenne abbahagy­ni, kár lenne az okos gondo­lat megvalósításától elállni. A Kisbagi csárda és környéke alkalmas arra, hogy a Galga menti folklór élő, tömegeket vonzó, hagyományokat éltető centruma legyen. Fercsik Mihály Mésziszap Talajjavítás Jelentős talajjavításba fog­tak a Gödöllői Tangazdaság hatvan—nagygombosi kerüle­tében. Tábláik egy részére kü­lönféle, szerkezetet, összetételt változtató anyagokat adagol­nak ki. Jelenleg mintegy ki­lencven vagon mésziszap vár kiszórásra a savanyú talajok közömbösítésére, javítására. Ingyenes tanfolyam Szekeres Erzsébet gödöllői szőnyegkiállítását látva sokak­ban fölmerült a kérdés, nem vehetnének-e részt ezeknek a szőnyegeknek az előállításá­ban. S ha igen, hol és hogyan tehetnének szert a szükséges tudás elsajátításában. Elsősor­ban mozgássérültek, megválto­zott munkaképességűek, gye­sen lévők érdeklődtek. Olya­nok, akikre a módszer kiötlő­je is gondolt, amikor számba vette a gyártásban alkalmaz­hatók körét. A minap megbeszélést tar­tottak a városban, az egész­ségügyi. osztály, a népfrontba Vöröskereszt helyi vezetői, amelyen a többi között ez is szóba került. Ott született döntés arról, hogy tanfolya­mot indítanak, amelyen Sze­keres Erzsébet irányításával a jelentkezők megtanulhatják a textilhulladékból készülő sző­nyeg gyártási fogásait. Az in­gyenes tanfolyamra e hónap 25-ig jelentkezhetnek az ér­deklődők a járási-városi egész­ségügyi osztályon. Nyugdíjasok, mozgássérültek és más rászorulók jelentke­zését várják, akik, ha majd igény mutatkozik a szőnyegek iránt, a gyártásban való rész­vételükkel bizonyos kereseti lehetőséghez jutnak­pontveszteség nélkül, imponá­ló, három mérkőzésen elért 48-15-ös gólkülönbséggel vé­gül is az első helyre tornáz­ta magát a csapat. Az igaz­sághoz hozzátartozik, hogy csak e? a gárda vonultatott fel két olyan játékost, akik a sportágat versenyszerűen is gyakorolták, illetve folytatják. Az eredményhirdetésen a dobogós helyen végzett csapa­tok oklevelet, a játékosok ér­meket, a bajnokcsapat serle­get fs kapott. Különdíjat ad­tak át a legsportszerűbb csa­patoknak, fociban a Műsze­résznek, kézilabdában a Tech­nológia-fejlesztésnek. A leg­jobb kapusok fociban Jenei Ágnes (Turpi, Próbaterem), kézilabdázásban Fekete Já­nosné (Technológia-fejlesztés). A próbatermes Konkoly Gyu- láné 6 góllal fociban. Striczki Ferencné 32 góllal kézilabdá­ban lett gólkirálynő. A bajnokságok végeredmé­nyei a következők: Labdarúgás: 1. Próbaterem 6 4 1 1 10- 5 9 2. Iroda 6 3 1 2 5-47 3. Fejlesztés 6 1 2 3 8-10 4 4. Műszerész 6 1 X 4 3-73 Kézilabda: 1. Próbaterem 6 4 — 2 72-43 8 2. Fejlesztés 6 4 — 2 48-48 8 3. Iroda 6 3 — 3 44-46 6 4. Műszerész 6 1 — 5 23-50 2 Külön elismerést érdemel lMjkó István nyugdíjas, a tö­megsportbizottság vezetője, hogy legalább ctven hölgyet meg tudott mozgatni ilyen hosszú versenysorozaton. A nap programja Június. 7-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: Házimuzsika, 19 órakor. Gyermekalkotások világké­pe című kiállítás. Kiállítás Jeney István színházi fotóiból, megtekinthető 15—19 óráig. A cárlány cs a hét dalia. Színes, szovjet mesefilm. Gsak 4 órakor. Istenke teremtményei. Szí­nes Puerto ;Ricó-i filmvígjá­ték, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap) Agrártudományi Egyetem ^Felújítási munkák M. G. Kézilabda, foci Árammérőgyár! bajnokság Palóclukodulom után Nagyobb figyelmet érdemei

Next

/
Thumbnails
Contents