Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-04 / 131. szám
1983. JÜNIÜS i. SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN Meg kell felelnünk a nyolcvanas évek igényeinek írta: Barmkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára Ml ad szélesebb körben válik meghatározóvá az a szemlélet, amely az oktatás, a művelődés ügyét nem csupán kultúrpolitikai, hanem fontos társadalom-gazdaságpolitikai kérdésnek tekinti. A tanuláson, a művelődésen és a képzettségen ugyanis nagyban múlik. Hogy társadalmunk fejlődésének pályaíve miként alakul. Az oktatás jelene és jövője ezért egyben társadalmunk jövője is. A .társadalmi-gazdasági viszonyokban végbement változások, az Ismeretek gyors növekedése, az, hogy a tudomány fejlődése új, magasabb követelményeket támaszt az oktatással, a művelődéssel szemben és természetes az, hogy számos kérdés vár megoldásra a megyében Is; indokolja, hogy áttekintsük, milyen soronkövetkező feladataink vannak a párt oktatáspolitikai határozatának végrehajtásában. Tudjuk, hogy még hosszú évekig egyidejűleg kell megbirkóznunk az általános- és középiskolai hálózat mennyiségi és minőségi fejlesztésének feladataival. Megoldatlan . még a megyében a pedagógusképzés, tartósan hiányzik a megfelelő óvónő-taniíónőképző és tanárképző Intézményhálózat. Csak nagy erőfeszítések árán valósíthatjuk meg a VI. ötéves tervre előirányzott fejlesztéseket alapozhatjuk meg a VII. ötéves tervet. Qiyan tennivalókat kell megfogalmazni, amelyek megfelelnek a nyolcvanas évtized követelményeinek. Mai döntéseink megalapozottságán nem kevesebb múlik, mint hogy mennyire felkészült, a szocializmus ügye iránt elkötelezett felnőtteket nevelünk az ezredfordulóra. Szükségessé teszi az Is a mérlegkészítést, hogy közéletünkben sok a vitatott kérdés az iskola működésével, továbbfejlesztésével kapcsolatban. A jogos kritikák mellett egyoldalú, túlzó megítélések is tapasztalhatók. Vannak, akik társadalomikritikájukat az iskolával szemben úgy fogalmazzák meg, hogy egyben megkérdőjelezik oktatásügyünk történelmi vívmányait, eredményeit. Nem ellentmondásmentes Pest megye tapasztalatai azt mondatják velünk, hogy az 1972 óta eltelt időszak eredményei, a megtett út — ha nem is mindig ellentmondásoktól mentes fejlődése — bizonyítja legjobban az oktatással kap- csoltos egyoldalú, vitatható rézetek tarthatatlanságát. Az elmúlt tíz év mérlege alapvetően pozitív. Az MSZMP Központi Bizottsága 1972-es oktatáspolitikai határozatának végrehajtása előbbre vitte az oktatásügyet, jelentős a számszerű és a minőségi fejlődés. A határozat a politikai, társadalmi figyelmet a közoktatásra irányította. Nyitányát jelentette annak a széles körű társadalmi megmozdulásnak, amely az óvodákért, az iskolákért, a gyermekekért megindult. A párt-, az állami, a társadalmi és a tömegszervezetek, a gazdasági egységek, a szülők minden korábbinál jelentősebb politikai, erkölcsi és anyagi segítséget adtak az oktatásügynek. Minden korábbinál jelentősebb erőfeszítések segítették az oktatás feltételeinek javításáért. Dinamikus volt a fejlesztés megyeszerte. Mesz- sze túlteljesítettük az óvoda- és ál- taíánosiskola-építési programokat. Nem tudtunk olyan, akciót szervezni, ahol nem ezrével, tízezrével álltak volna csatasorba az emberek. Több városban » és párásban — a budai, a dabasi, a inonori, a Váci — épültek rövid idő alatt olcsón, jó minőségben óvodák és iskolák. Budaörsön például 67, Monoron 96, Búdakeszin 115 nap alatt nőt ki a ffeldből egy nyoctantermes betonyp iskola. A sok és céltudatos cselekvés ellenére, a megye sajátosságából adódóan mégis fennmaradtak, újratermelődtek, egyes területeken — különösen az agglomerációban — nőttek a feszültségek. A megye lakossága tíz év alatt több mint százezerrel gyarapodott, h 1985-re várhatóan eléri az egymilliót. A tanulók száma is ugrásszerűen nő, a tervidőszak végére mintegy 125 ezer általános iskolás oktatását kell biztosítani. A demográfiai hullám levonulása nálunk lassúbb és hosszabb ideig tartó folyamat, rtiint másutt. Az általános Iskolások számának növekedése lényegében a 80-as évek végéig tart. Sok helyén nőtt az iskolák zsúfoltsága, emelkedett az egy tanulócsoportra jutó, létszám, 311 szükségtanteremben oktatunk, a váltakozó tanítás aránya 40 százalék. Országosan ez csupán 26,1 százalék.' Ezért fontos, hogy a VI. ötéves tervben előirányzott általános iskolai beruházások kivétel nélkül elkészüljenek.' korában A középfokú iskoláztatásnál még égetőbben a feszültségek. Már az 1902—83-as tanévben a megye minden középfokú oktatási Intézményében túljelentkezés volt. .Egyes gimnáziumokban helyhiány miatt 30— 40 tanulót kellett elutasítani. A szakközépiskolákba' jelentkezőknek csak a 72 százalékát tudták felvenni. A szakmunkásképző intézetekben tanulók száma 1434 fővel nőtt. A főváros és. a megye középfokú iskolái az 1983—84-es oktatási évre jelentkezők közül eddig mintegy 1100 gyermeket utasítottak el; A fellebbezések korát éljük — jegyezte meg az egyik általános iskola igazgatója. Ám tény az is, hogy sok szülő kap kézhez ezekben a napokban olyan borítékokat, amelyeken fellebbezéseiket elutasítják. Ügy ítéljük meg, hogy közös igyekezet, összehangolt munka és együttes fellépés szükséges a fővárossal, annak érdekében, hogy ismerve és nem Lebecsülve Budapest gondjait sem, mégis találjunk megoldást a továbbtanulni kívánó fiatalok felvételére. Az általános iskolát befejező diákok nagy többsége, csaknem tizenháromezer vár továbbtanulásra, arra, hogy szakmát szerezhessen. Ez oktatásunk előrehaladásának egyik kézzel fogható bizonyítéka, de világosan látjuk, hogy nehéz megmagyarázni például annak a budapesti üzemben dolgozó, de a megyében élő munkásembernék vagy értelmiségi szülőnek, hogy az ő gyermekét azért nem veszik fel a fővárosi középfokú Iskolába, mert Üllőn, Gyálon vagy Gyomron lakik. Nem kétséges, hogy a megyében is keresnünk kell a megoldási lehetőségeket. Segíteni minden olyan kezdeményezést, amely biztosítja az általános iskolát végzettek továbbtanulását. Követendő és támogatandó a monoriak példája, akik az új általános iskola megépülésével, a régi korszerűsítésével, bővítik a szakmunkásképzést. Dunakeszin és Százhalombattán a meglevő lehetőségek és igények figyelembevételével kerestek és találtak megoldást a növekvő létszámú általános és középiskolai tanulócsoportok elhelyezésére. Százhalombattán a részlegesen átadásrk kerülő művelődési központ egyik szárnya ez év szeptemberétől általános iskolai tanulócsoportok fogadását is vállalja. Már most gondolkodni kell azon, hogy az alkalmas épületeket hogyan állíthatjuk az oktatás, a művelődés szolgálatába. Nem kétséges az sem, hogy a régiek mellett szükség lesz új középiskolák építésére is. Mert ez az útja, feltétele annak, hogy az ezredfordulóra általánossá tegyük a középfokú végzettséget. Kezdeményezők, szakmát szeretők Az elkövetkezendő években döntő tényező a minőség javítása. Az iskolázás bővülése lényeges tartalmi és minőségi változásokat hozott a lakosság általános és szakmai műveltségében. Javult az óvodai ellátottság, az általános iskolát tíz év alatt a diákok 97,5 százaléka végzi el. A középfokú iskolát befejezők száma ez idő alatt 50 százalékkal, a felsőfokú • végzettséggel rendelkezőké 30 százalékkal nőtt. A következő években a gyermeklétszám csökkenésével mérséklődik a zsúfoltság, minden gyermeket óvodákban tudnak felkészíteni az iskolára. A magasabb követelmények megvalósításának záloga a pedagógus. A megye nevelőtestületei sokat tettek az oktatáspolitikai határozatban megfogalmazott célok eléréséért. Több oktatási intézmény, így Százhalombatta, Szentendre város-járás általános iskolái, a ceglédi, az érdi és a nagykőrösi gimnázium, a váci egészségügyi szakközépiskola vett részt az új tantervek, tankönyvek kipróbálásában. A pedagógusok többsége felelősséggel, szakmaszeretettel igyekszik megfelelni az új követelményeknek. A megyében szép számmal vannak jól dolgozó, kezdeményező, alkotó nevelők, akik szívükön viselik az oktatás sorsát, akik aggódnak, ha látják, hogy va- lámiiyen intézkedést nem gondoltak át kellően. Ilyenkor igyekeznek áthidalni a nehézségeket, és sokat fiatal pedagógus házaspároknak. Tíz év alatt a megyében 248 szolgálati lakás, több száz hely, és szoba létesült. Több mint ezer nevelő kapott' kezdvezményes építési kölcsönt. Az elmúlt években 3D0—500 forinttal emelkedett a pályakezdők bére. Tavaly a megyei tanács 16 millió forintot adott a pedagógusok bérkorrekciójára, különös tekintettel az agglomerációban dolgozókra. Évente mintegy háromszáz pedagógus részesül miniszteri kitüntetésben. Ezenkívül sok jó helyi kezdeményezés is bizonyítja a pedagógusok elismerését. tesznek a korszerű, a nevelés ügyét előbbre vivő megoldások érdekében. Többen tankönyvekét írnak, tudományos rnünkát folytatnak, példamutató aktivitással vesznek részt a közéletben. A kilencezer Pest megyei pedagógusból mintegy kettő- ezerötszázan' szakkört vezétnek, három .és fél ezren kidobos- vagy út- törővezétői feladatokat oldanak meg. Hasonló nagyságrendben vesznek részt az osztályfőnöki munkában, amely rendszeres családlátogatással, a tanulók személyes és csaÖnálló intézmény segíthet ládi problémáinak intézésével is jár. Ott vannak a helyi, a járási és megyei versényeken és vetélkedőkön. Szabad szombatokon és vasárnapokon együtt kirándul az osztály. A pedagógusok munkájának eredményességét alapvetően meghatározza megbecsülésük, közérzetük, élet- és munkakörülményeik. Az elmúlt egy évtizedben számos intézkedés született ezért Előrelépést jelentett anyagi helyzetükben az 1977. évi központi bérrendezés. A Pest megyei Tanács saját erőforrásból is . igyekezett javítani a pedagógusok bér- és lakásgondjain. Társadalmi ösztöndíjat alapított 1975-ben, évente 100—110 hallgatóval köt szerződést. A nevelők letelepedését a tanácsok kedvezményes telekvásárlással, szolgálati lakások biztosításával segítik. Különösen sokat tesznek Dunakeszin, Érden, D abason, 71 agy hátán és Szentendrén. Ez utóbbi városban a többi között a felszabaduló munkásszálláson alakítanak ki átmeneti lakásokat, többek között Mindezek ellenére a megyében^ a pedagóguslétszám hosszú idő óta kedvezőtlen, ami szorosan összefügg azzal, hogy a megye nem rendelkezik a pedagógusképzést biztosító önálló intézményhálózattal. A folyamatos oktatást csak a képesítés nélküliek csökkenő arányú, de szinte "változatlan számú alkalmazásával lehetett biztosítani. Az óvónők 15,8, az általános iskolában tanítók 11,4 százaléka képesítés nélküli. A megyei átlagnál is rosszabb a helyzet a budai, a. dabasi, a monori, a nagykátai és a ráckevei járásban. A szakosellátás a fejlődés ellenére^ fokozatosan elmarad az országos szinttől. Több lett a betöltetlen állás. A képzett nevelők fővárosba áramlása — elsősorban a magasabb fizetés miatt — állandósult. Szentendre város-járás iskoláiból például ez 1982/83-as tanév megkezdése előtti nyári hónapokban huszonnégy pedagógus távozott. Munkánk során kiemelt figyelmet fordítunk a képzési lehetőségek bővítésére. Hat éve alakult meg és eredményesen működik az Esztergomi Tanítóképző Főiskola kihelyezett tagozata Zsámbékon. Eddig 430-an szereztek tanítói oklevelet, 80 százalékuk a megyében helyezkedett el. Az év elejétől működik a tagozat űj, korszerű gyakorló általános iskolája. A régi általános iskolai épületet most 60 fős kollégiummá alakítják át. Terveink között szerepel az is, hogy megyei összefogással Zsámbéköt olyan kulturális, nevelési, idegenforgalmi centrummá fejlesszük, amelyben méltó helyet kap a főiskola. Az önálló tanárképző Intézmény hiányát, és az ebből adódó nehézségeket, feszültségeket évek óta egyre jobban érezzük. Gondjainkat eddig némileg enyhítette Budapest és más megyék segítsége, de a jövőben számolni kell azzal, hogy a főváros felsőfokú pedagógusképző intézményeiben végzők zömét Budapest alkalmazza, tehát a megye igényeit a legnagyobb jóakarattal sem lesznek képesek kielégíteni. Ezért meg kell teremteni — halasztást nem tűrve — az önálló tanárképző intézményt is megyénkben. A feltételek, kialakítására konkrét elképzeléseink, javaslataink vannak. Az igényeknek megfelelően gyorsítani szükséges a pedagógusok átképzését. Az általános iskolák felső tagozatán és a középfokon jelentkező demográfiai hullám szükségessé teszi a tanítók, a tanárok levelezői úton történő színvonalas kiegészítő képzését is. Az eltelt tíz esztendőben javult, változott az iskola és a családi ház , kapcsolata, szorosabb lett az üzemekkel, a közművelődési intézményekkel az együttműködés. Néhány településen, a többi között Nagykovácsi, Halásztelek, Pilisszentlászló, Letkés községekben megvalósult az iskola és a művelődési ház tartalmi és szervezeti integrációja. Több helyen, mint Dabason, Dunakeszin, Budaörsön, Szentlőrinckátán, Nagykőrösön, Tápiószelén komplex funkciót ellátó intézmények működnek. Ezek a kezdeményezések támogatásra érdemesek, hiszen a kultúra mindenekelőtt az iskolák, az oktatás, a nevelés révén tud igazán hatni a személyiségre. Meggyőződésünk, hogy a művelődési területek és intézmények beépíthetők az iskolába. Ezeknek otthonosabbá kell válniok — tekintettel arra, hogy sok gyermek egész napját ott tölti. Jobban kell igazodniuk az iskolások egészséges életritmusához, a szülők tehermentesítéséhez. Egyszerre biztosítva ezzel a tanulást, a játékot, a sportot, <1 kultúrát, a barkácsolást és nem utolsósorban a szabód levegőn tartózkodást, mozgást. Amikor azt mondjuk, hogy az ifjúsággal foglalkozni társadalmi feladat, akkor a hangsúlyt a meghatározó szerepet vállaló iskolára és a családra helyezzük. A kezdeményezést azonban kettőjük kapcsolatában is az iskolának kell vállalnia. Mert annak kell megalapoznia a fiatalok korszerű műveltségét, tudományos világnézetét, erkölcsi értékrendjét, a tanulás, a munkaszeretet alapvető követelményeit. Társadalmunk sokat vár és követel az iskolától, mert a pedagógusok mindenekelőtt munkájukkal, magatartásukkal mutatnak példát. A hallgatók az iskolák belső rendjéből, igényességéből, . fegyelméből, légköréi- bői. meríthetnek Igazán eleven követendő példát! Többet tudni a A fiatalok többsége kezelhető, formálható, fogékony és érdeklődő. Többet szeretnének tudni a világról és méginkább társadalmunkról céljainkról, ideológiai, gazdasági helyzetünkről, többet történelmi múltunkról, távlatainkról, arról, hogy merre megyünk és mit akarunk. Ezért tartjuk lényegesnek iskoláinkban az olyan légkör kialakítását, amelyben a kérdezés erény és nem fegyelmezetlenség. Napjainkban, amikor annyira kiéleződött a két világrendszer Ideológiai küzdelme, különösen fontos, hogy az iskolai munka egészét áthassa a világnézeti, politikai és erkölcsi nevelés.’ Sajnos, nem kedvez törekvéseinknek, ha például két éven keresztül nem sikerül olyan Világnézetünk alapjai tankönyvet szerkeszteni, amely segítheti azoknak az alapvető elméleti összefüggéseknek, törvényszerűségeknek a megértését, amelyeknek a birtokában képes lesz a fiatal a ma kérdéseiben is eligazodni. A szocialista hazafiságra és inter- igicionalizmusra nevelés szempontjából meghatározó a tanulók történelmi tudatának fejlesztése, különösen a közelmúlt történelmének; jobb megértetése. Nem véletlen, hogy a régi nevelés olyan nagy jelentőséget tulajdonított a történelemnek. A történelem nemcsak évszámok, adatok, nagy fejlődési tendenciák ismertetéséből áll. Példaképet kínál az emberi magatartásra és ezzel együtt olyan értékrendek kialakítását is formálja, amelyek vonzók,, követendők. Az iskola felszínre hozza és tudatosítja azokat az értékeket, amelyeket az emberiség történelme során- létrehozott. Tudatosítja a szocialista társadalom értékeit is és vitatkozik azzal, ami rossz, ami elvetni való. Ebben a munkában azonban nagyobb összhangra van szükség az iskolák, az-'ifjúsági és társadalmi, szervek, a propaganda és a tömegkommunikáció között. Az ifjúsággal- foglaikozó sajtó, tv-műsorok, fii-' mek mondanivalójából például, gyakran hiányoznak a haladó esz-’ menyek, a példaképek, a hit, a szocialista romantika, a hétköznapok forradalmiságának követendő eszméi. Ez is hozzájárul a fiatalok egy- bizonyos körében tapasztalható cinizmushoz, közönyhöz, hányaveti- séghez. Ügy érezzük mindebben a KISZ-nek jobban kellene a hangját hallatnia, bátrabban, kezdeménye-' zőbben fellépnie, arra törekedve,- hogy politizálóbb, a korosztályok1 sajátosságait jobban figyelembeve- vő rétegpolitikát és munkastílust honosítson meg munkájában. ' ' Meggyőződésünk, hogy ha az is-; kola munkáját a növekvő követel-’ ményeknek megfelelően továbbra is kiemelten segitik a párt-, állami, társadalmi és tömegszerve2etek, az üzemek és nem utolsósorban a szülök, akkor a megjelölt célokat és feladatokat elérjük, illetve megoldjuk.
