Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-30 / 153. szám

1983. JÚNIUS 30., CSÜTÖRTÖK ífMCT ff K/imtm A jó szándék nem elég a szakmunkás-utánpótláshoz A hely! lehetőségek kimerültek Visszatérő, sőt inkább állandó téma a szentendrei üzemek házatáján a szakmunkáshiány. Aztán sok szó esik az elképzelt, a lehetséges megoldásról is: utánpótlás leg­inkább a város, a járás tanuló fiatalságából adódhat. Igen ám, csakhogy ehhez három feltétel szükséges: szakmun­kásképző iskola, megfelelő számú tanuló és széles skálájú szakmai jegyzék. Vajon ez a három fontos adottság megtalálható-e Szent­endrén? Átalakított épület Somogyi—Bacsó part 12. Az épületen tábla jelzi: 206-os Ipari Szakmunkásképző Intézet szentendrei kihelyezett részle­ge. — Ez — tudom meg Udvar­helyi Zoltán igazgatóhelyettes­től — régen mágánvilla volt, majd átalakították művelődési házzá. így az épületegyüttes három részre tagolódott: a fel­ső volt a kultúráé, a középső részen egy szolgálati lakás, s alul a gyermekkönyvtár kapott helyet. A fordulat 1975-ben követ­kezett be, akkor lett kész az épület, amelyben ma a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár üzemel. — Mi pedig — mondja az igazgatóhelyettes — megkap­tuk itt, a felső részt... A volt színházteremből, sok társadalmi munkával — a pe­dagógusok és a tanulók közre­működésével — közfalak fel­húzásával kialakítottak egy el­fogadható méretű tantermet, s négy szükségtermet, rossz ter­mészetes megvilágítással. Tornaóra a pincében A város vezetői természete­sen ismerték ezt a helyzetet, s 1982 őszén segítettek. Felsza­badították a szolgálati lakást, s a gyermekkönyvtárt is elköl­töztették. A most már üres he­lyiségeket pedig megkapta a szakmunkásképző intézet. A vállalkozó kedv változatlan Nevezetesen: a köszörűs A magánkisipar a város­ban az elmúlt három eszten­dőben dinamikusan fejlődött. A visszaadott iparjogosítvá­nyok száma viszont azt bi­zonyítja, hogy a növekedéssel együtt járó verseny követel­ményeinek nem mindenki tud eleget tenni, de az is igaz, hogy az igények sem jelentkeznek mindenfajta kis­ipari munka iránt, örvende­tes, hogy a szolgáltató jellegű tevékenységet végzők száma nagyobb arányban nőtt, mint az összes kisiparosok száma. A vállalkozó kedv változat­lan, ezt mutatja, hogy ez év május 15-ig negyvenkét új ipar jogosítványt adtak ki. Vi­szont még mindig hiányoznak bizonyos szakmák, melyek iránt nincs érdeklődés, neve­zetesen a késes és köszörűst a szűcs és szőrmeárukészitő, a fényképész, a kerékpárja­vító, kelmefestő, tetőfedő és cserépkályhás. A város történelméből Nagy visszavándorlás S zázadunkban Szentend­re Budapest előváro­sainak sorsában osztozik. Lakóinak száma az elmúlt esztendőkben ugrásszerűen megnövekedett, de a század elején a gyáripar még nem tartott lépést a fejlődéssel. Egyébként ezen időben kez­dődik a város „kultusza”. Sok nyugdíjas költözik ide, egyre több gazdag fővárosi polgár építtet itt magának házat. Ekkor kezd a telepü­lés üdülőhellyé is válni. Amilyen mértékben válto­zik az arculata, olyan mér­tékben növekednek a telek­árak is. Az 1900-as népszámlálás alkalmával Szentendrének 4822 lakosa volt. Közülük a férfiak 41, a nők 48,6 szá­zaléka írástudatlan volt, az összes lélekszámból 912. A század elejére az állandó visszaszivárgás következté­ben a szerbek lélekszáma 600-ra csökkent. Amilyen mértékben erősödött délen a szerbek nemzeti állama, innen olyan mértékben hú­zódtak dél felé — hasonlóan az ország többi területéhez — elsősorban a gazdag szerb családok. Az utolsó nagy visszavándorlás az el­ső világháborút követő idő­ben volt. Az 1920-as adatok szerint a lakosság 73 százaléka ma­gyar, egy évtized múltán pedig már 89 százaléka. Ugyanez év július 1-én a népesség száma 9583, 36,5 százalék az iparban, 18,1 százalék pedig a mezőgaz­daságban dolgozott. Az 1902-es esztendő dön­tő volt, akkor alapították a Lám- és Korlát-féle ló­szerszámveretek gyárát, majd 1910-ben megnyílt a trachit és amfibol bánya is. Rövid ideig még csoko­ládégyár is működött a vá­rosban. Ekkor Szentendre határá­hoz tartozik 7241 hold. Te­lekkönyvileg ennek majd­nem egyharmada, a múltat idézve, szőlő. A valóságban 2020 hold szántó, 830 hold kert, 564 hold rét, 233 hold szőlő, 632 hold legelő és 2280 hold az erdő. Közvetlenül az első vi­lágháború előtt, 1913-ban a református egyház megvá­sárolta a szerbektől az Opo- vacska-templomot. 1936- ban a Péter-Pál, tíz eszten­dő múlva pedig az izbégi szerb templom került a ka­tolikusok tulajdonába, így a hajdani hét szerb temp­lom közül ma csak négy van kezelésükben. A vá­rosháza, amely a városkép­ben döntő helyet foglal el az 1924-es, 25-ös átalakí­tás és bővítés alkalmával, igen sokat vesztett eredeti szépségéből, formájából. 1910-ben nyílt meg a Jordán-féle alapítványból a református polgári isko­la, 1920-ban a Magyar Tu­rista Egylet keretében szentendrei osztály alakult. A harmincas évek elején, a Kőhegyen telket vásárol­tak, menedékházat építet­tek. A városban lakott, s itt halt meg 1920. május 20-án Ábrányi Emil költő. Egyko­ri villája egy ideig a vá­ros szülőotthona volt. A két világháború kö­zötti időben művésztele­pe tette Szentendrét hí­ressé. A századfordulón több alkotó átmeneti szent­endrei munkássága készí­tette elő városunknak a képzőművészeti életben el­foglalt jelentős szerepét. F őleg nyaranta, fővárosi és vidéki festők közül is sokan keresték fel a várost. Girbegurba, zegzugos ut­cáin gyakorta találkozhat­tak a város lakói velük. A festőállvány mellett dolgo­zó művész ugyanúgy hozzá­tartozott akkor a város­képhez, mint a sok temp­lomtorony. A pedagógusok és a tanulók újabb társadalmi munkával létrehoztak két újabb tanter­met, egy csöppnyi igazgatói irodát s egy tanári szobát, ahol a 16 pedagógus részére csak úgy tudtak helyet teremteni, hogy két személynek egy asz­tal jutott. — Az 1982/'83-as tanévben — mondja az igazgatóhelyettes — 256 tanuló tizenhét szakmai csoportban tanult, de csak há­rom olyan tantermünk volt, s van, ahol egy-egy osztály tel­jes létszámmal elfér. A többi terem csak szakcsoport-foglal­kozásokra alkalmas... Közben azt is megtudom, hogy a központilag biztosítható szemléltető eszközök beszerzé­sére van anyagi fedezete az intézetnek, ám mégsem vásá­rolnak- mert nincs meg a fel­tétele a biztonságos tárolásnak. Az igazgatóhelyettes azt is el­mondta, hogy a pilisvörösvári anyaiskola szívügyének tekin­ti a kihelyezett részleg továb­bi fejlesztését, de hiába a jó szándék, ha nincs lehetőség! Akkor mégis, hogyan műkö­dik az iskola ? Halász Erzsébet testnevelő tanár mondja: — A testnevelés kezdettől fogva nem megoldott, mert nincs tornatermünk, sem sport­pályánk. Kísérleteztünk a gim­názium, a központi iskola» és a KLKF tornatermeivel. Kap­tunk is tőlük helyet, de csak meghatározott időre, reggel 6.30-tól 7.45-ig. Sajnos ez a le­hetőség az 1982/83-as tanévtől megszűnt. Most, mint „meg­tűrteik” a BKV-tanműhely ud­varán (félórás gyaloglás az in­tézettől) levő kézilabdapályán tartjuk meg a testnevelési órá­kat. A téli hónapokban a tanterv szerinti testnevelési órák meg­tartása nem lehetséges. Olyan­kor csak elméleti oktatást kap­nak a tanulók, S néha. a Du- na-parton hőiabdácsatákat vív­nak. ., — Ennek ellenére — szól közbe Udvarhelyi Zoltán — a testnevelő tanárnő házibajnok­ságokat szervez, s felkészíti a gyerekeket a megyei középis­kolai bajnokságokra is... A városi tanács, ahogy tu­dott- ismét segíteni igyekezett: a központi iskola pincéjét oda­adta az intézetnek, de ott nincs fűtés, nincsenek tornaszerek. A pedagógusok, a gyerekek is­mét vállalták, hogy társadalmi munkában, ha a tanács is se­gít, használható állapotba hoz­zák a pincét... Támogatást várnak /Vajon szükséges-e még ezt a helyzetet tovább ecsetelni? Ügy érezzük: nem! Inkább a megoldásról kellene gondolkoz­ni. Egy biztos: a város és az iskola fejlesztési lehetőségei — úgy tűnik — már kimerültek. Intézkedni, hathatósan segíte­ni, már csak magasabb szinten lehet, s kell! SZENTENDREI Á PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Új ABC-áruház Nyitás egy év múlva t A bevásárló központ fél- 'j rebillenette a vásárlási egyensúlyt, hiszen Szent- fj endre egyik szélén létesült. Nyilván azért, mert ott volt megfelelő hely számára. ^ Viszont a város másik felé- V ben csak aprócska boltok ^ várják vevőiket. Nos, most í a mérleg másik serpenyőjé- ? be rövidesen belekerül ^ egy újabb élelmiszer ABC- áruház, 's akkor bizonyára az egyensúly is helyreáll. A szentendrei áfész vezetői felismerve a parancsoló hely­zetet, elhatározták, hogy a Pismány-hegy, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum körül, vala­mint a Lenin út környékén lakókat megörvendeztetik va­lamivel: új, négyszáz négyzet- méter alapterületű ABC élel­miszer-áruházzal- Mint Kovács Sándor elnök- helyettestől megtudtak, a új élelmiszer-áruház a Dunaka­nyar körúton, a rendőrség épü­lete után fog felépülni. Az új létesítmény elhelyezé­séhez szükséges telket a ta­nács adta. s vállalta a terület alapközművesítését is; az áfész pedig külső támogatást is igénybevéve előteremtett 8,5 millió forintot. Az ABC-áruházat a szövet­kezet gyakorlatában eddig már jól bevált Betonyp S rend­szerrel építi majd fel az áfész építőrészlege. Eddig csak jövő időben fo­galmaztunk, noha bizonyos események már a múltban megtörténtek. A kivitelezés tulajdonképpen már június elején beindult, hiszen akkor kezdték el a 380 négyzetméter alapterületre szóló típusterv áttervezését nagyobb alapterületre. Sőt, az áfész már megrendelte a Be­tonyp elemeket is, amelyeket idén, szeptember hónapban ide is szállítanak. Ezután az építőrészleg tüstént nekilát az elemek összeszerelésének, a te­tőszerkezet felállításának. Ez nagyon fontos része lesz a munkának, hiszen ezzel nem lehet majd csúszni, mert az oldalfalaknak és a tetőszerke­zetnek a hideg idő megérke­zése előtt állniuk kell. Akkor ugyanis megvalósítható lesz a terv második üteme: a belső szakipari munkákat télen el­végezni. Kell is, hogy minden­zökkenőmentesen, határidőre menjen, mert az új élelmiszer ABC-áruház átadási ideje: 1984. június hónapja. Persze, hogy az áruház épü­lete állni fog, az még nem elég. Gondoskodni kell a za­vartalan megközelítés lehető­ségéről, s más egyebekről is. A türelem méheket terem Leányfalun, az Állattenyésztési Kutató Intézet telepén szor­galmas utódokat létrehozó anyákat tenyésztenek a méhészke­dők részére- A telepen Bánka István méhész és felesége gon­dozza a méheket Ezért a városi tanács utat nyit majd az áruházhoz, a mi­nisztérium pedig elvégzi a szükséges forgalmi korrekció­kat. De a tervezők nem feled­keztek meg az autós turisták­ról sem, az áruház mellett ki­alakítanak egy negyven gép­kocsit befogadó parkolót is. Valóban, erre a létesítmény­re már nagyon nagy szükség volt, hiszen a város északi ré­szén az üzlethálózat bizony igen sok kívánnivalót hagyott eddig maga után. Remélhető­leg, ha az új élelmiszer ABC- áruház megnyílik, akkor en­nek a városrésznek is nagy­mértékben megjavul majd az ellátása. Érthető? A Béke étterem, a Marx téren, szerződéses üzlet. Jú­nius hónapra 200 ezer, jú­lius és augusztus hónapok­ra pedig 300-300 ezer fo­rint a befizetési kötelezett­sége Németh Rudolf üzlet­vezetőnek. Igen ám, de a tanács jo­gos kérdése, hogy a teátrum ideje alatt, június 23-tól 30-ig a próbák miatt, este 19 órától az étterem tera­sza ne üzemeljen, a főbe­járat zárva legyen, a ven­dégek csak a személyzeti bejáratot (ugyan honnan tudná a vendég, hogy hol van?) használják. A prog­ramsorozat ideje alatt pe­dig ugyancsak hasonló in­tézkedést, korlátozást kért a tanács, vagyis július 1-től 30-ig. Érthető. De az már aligha, hogy a bérbeadó vállalat megfeledkezik ar­ról, ha nincs lehetősége a bérlőnek üzletet csinálni, akkor nyilván nem lesz be­vétele sem. Ennek követ­keztében feltehetően nem tudja majd a bérleti díjat sem megfizetni. Ugyan, kinek lenne ez jó? Fantáziánkat kárpótlásul kaptuk Kialudt a Tegnap, jubileumi tábortűz­zel zárta be kapuit a Lenin úton, az immáron tizedszer megrendezett olvasó- és kép­zőművészeti tábor, amelynek meghívott előadói, vendégei Lázár Ervin író, Aknay Já­nos képzőművész, Kemény Henrik bábművész és Mucsi András művészettörténész voltak. A táborozás ideje alatt a résztvevők igazi gyermekvi­lágban éltek a tábor jelmon­data szerint: „A fantáziánkat kárpótlásul kaptuk azért, amik nem vagyunk, s a hu­morunkat azért, amik va­gyunk!” (Széchenyi Zsigmond.) Ha megint kisüt a nap A szentendreieknek is kedvenc helyük a strand a Papszigeten. A hét végén még sokan élvezték a medence hűsítő vizét, re­méljük, így lesz most szombaton is, ha megint kisüt a nap Pályázati felhívás A szentendrei városi tanács vb szerződéses üzemeltetésre 1983. szeptember 1-től 1985. december 31-ig terjedő időre bérbe­adja a Bercsényi utcai, a Május 1. úti és a HÉV-végállomásnál levő nyilvános illemhelyeket. A pályázatokat 1983. július 30-ig kell benyújtani a tanács gazdasági műszaki ellátó és szolgálta­tó szervezetnél. Cím: Paprikabíró utca 14. A versenytárgyalás 1983. augusztus 3-án, délután 14.30 órakor lesz a városi tanács kistanácstermében. Tájékoztató adatokat, pályázati nyomtatványokat az érdeklődők a GAMESZ-nál sze­rezhetik be minden ügyfélfogadási napon, hétfőn 12—16, szer­dán 8—16 és pénteken 8—12 óra között. A bérbeadás a hivatalosan meghirdetett és lebonyolított ver­senytárgyalás eredményeként szerződéskötéssel történik. A versenytárgyaláson, majd az azt követő szerződéskötésen csak az vehet részt, akinek a tanács által kiadott érvényes ta­karító iparjogosítványa van, vagy annak kiadására kérelmét már benyújtotta. Részt vehet továbbá az a takarító gazdasági munkaközösség, melynek működését az illetékes tanács enge­délyezte. A városi tanács a tulajdonosi felelősség gyakorlása érdekében fenntartja és szerződésben kiköti a pontosan körülhatárolt el­lenőrzési — a szerződő fél és a városi tanács vb közötti — kap­csolattartás jogát. Alapvető követelmény a folyamatos és állan­dó üzemképesség, a társadalmi tulajdon megőrzése és karban­tartása, a hatósági követelmények maradéktalan kielégítése, és mint lakossági szolgáltatásnak udvarias és előzékeny teljesítése. Majd elhozom holnap Bobák Lajos büntetett elő­életű szentendrei lakos az utóbbi időben nem rendelke­zett állandó munkahellyel, megélhetéséhez a pénzt isme­retlen forrásból szerezte. Bobák élettársa a szülőott­hon betege volt, ott látogatta meg őt a vádlott. Egy másik betegnél észrevett egy mag­netofont, amit tüstént elkért tőle, mondván: holnap vissza­hozom. A férfi a magnetofont még aznap a HÉV-állomásná] 1500 forintért eladta, így nem tudta volna visszavinni. A szentendrei járásbíróság Bobák Lajost bűnösnek találta kisebb értékre elkövetett sik­kasztás vétségében, s ezért a vádlottat, mint különös visz- szaesőt, nyolc hónapi — bör­tön fokozatban végrehajtandó — szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogarős, mert mind a vádlott, mind védője enyhítésért fellebbezték. Az oldalt írta: Karácsonyi István

Next

/
Thumbnails
Contents