Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-30 / 153. szám
1983. JÚNIUS 30., CSÜTÖRTÖK ífMCT ff K/imtm A jó szándék nem elég a szakmunkás-utánpótláshoz A hely! lehetőségek kimerültek Visszatérő, sőt inkább állandó téma a szentendrei üzemek házatáján a szakmunkáshiány. Aztán sok szó esik az elképzelt, a lehetséges megoldásról is: utánpótlás leginkább a város, a járás tanuló fiatalságából adódhat. Igen ám, csakhogy ehhez három feltétel szükséges: szakmunkásképző iskola, megfelelő számú tanuló és széles skálájú szakmai jegyzék. Vajon ez a három fontos adottság megtalálható-e Szentendrén? Átalakított épület Somogyi—Bacsó part 12. Az épületen tábla jelzi: 206-os Ipari Szakmunkásképző Intézet szentendrei kihelyezett részlege. — Ez — tudom meg Udvarhelyi Zoltán igazgatóhelyettestől — régen mágánvilla volt, majd átalakították művelődési házzá. így az épületegyüttes három részre tagolódott: a felső volt a kultúráé, a középső részen egy szolgálati lakás, s alul a gyermekkönyvtár kapott helyet. A fordulat 1975-ben következett be, akkor lett kész az épület, amelyben ma a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár üzemel. — Mi pedig — mondja az igazgatóhelyettes — megkaptuk itt, a felső részt... A volt színházteremből, sok társadalmi munkával — a pedagógusok és a tanulók közreműködésével — közfalak felhúzásával kialakítottak egy elfogadható méretű tantermet, s négy szükségtermet, rossz természetes megvilágítással. Tornaóra a pincében A város vezetői természetesen ismerték ezt a helyzetet, s 1982 őszén segítettek. Felszabadították a szolgálati lakást, s a gyermekkönyvtárt is elköltöztették. A most már üres helyiségeket pedig megkapta a szakmunkásképző intézet. A vállalkozó kedv változatlan Nevezetesen: a köszörűs A magánkisipar a városban az elmúlt három esztendőben dinamikusan fejlődött. A visszaadott iparjogosítványok száma viszont azt bizonyítja, hogy a növekedéssel együtt járó verseny követelményeinek nem mindenki tud eleget tenni, de az is igaz, hogy az igények sem jelentkeznek mindenfajta kisipari munka iránt, örvendetes, hogy a szolgáltató jellegű tevékenységet végzők száma nagyobb arányban nőtt, mint az összes kisiparosok száma. A vállalkozó kedv változatlan, ezt mutatja, hogy ez év május 15-ig negyvenkét új ipar jogosítványt adtak ki. Viszont még mindig hiányoznak bizonyos szakmák, melyek iránt nincs érdeklődés, nevezetesen a késes és köszörűst a szűcs és szőrmeárukészitő, a fényképész, a kerékpárjavító, kelmefestő, tetőfedő és cserépkályhás. A város történelméből Nagy visszavándorlás S zázadunkban Szentendre Budapest elővárosainak sorsában osztozik. Lakóinak száma az elmúlt esztendőkben ugrásszerűen megnövekedett, de a század elején a gyáripar még nem tartott lépést a fejlődéssel. Egyébként ezen időben kezdődik a város „kultusza”. Sok nyugdíjas költözik ide, egyre több gazdag fővárosi polgár építtet itt magának házat. Ekkor kezd a település üdülőhellyé is válni. Amilyen mértékben változik az arculata, olyan mértékben növekednek a telekárak is. Az 1900-as népszámlálás alkalmával Szentendrének 4822 lakosa volt. Közülük a férfiak 41, a nők 48,6 százaléka írástudatlan volt, az összes lélekszámból 912. A század elejére az állandó visszaszivárgás következtében a szerbek lélekszáma 600-ra csökkent. Amilyen mértékben erősödött délen a szerbek nemzeti állama, innen olyan mértékben húzódtak dél felé — hasonlóan az ország többi területéhez — elsősorban a gazdag szerb családok. Az utolsó nagy visszavándorlás az első világháborút követő időben volt. Az 1920-as adatok szerint a lakosság 73 százaléka magyar, egy évtized múltán pedig már 89 százaléka. Ugyanez év július 1-én a népesség száma 9583, 36,5 százalék az iparban, 18,1 százalék pedig a mezőgazdaságban dolgozott. Az 1902-es esztendő döntő volt, akkor alapították a Lám- és Korlát-féle lószerszámveretek gyárát, majd 1910-ben megnyílt a trachit és amfibol bánya is. Rövid ideig még csokoládégyár is működött a városban. Ekkor Szentendre határához tartozik 7241 hold. Telekkönyvileg ennek majdnem egyharmada, a múltat idézve, szőlő. A valóságban 2020 hold szántó, 830 hold kert, 564 hold rét, 233 hold szőlő, 632 hold legelő és 2280 hold az erdő. Közvetlenül az első világháború előtt, 1913-ban a református egyház megvásárolta a szerbektől az Opo- vacska-templomot. 1936- ban a Péter-Pál, tíz esztendő múlva pedig az izbégi szerb templom került a katolikusok tulajdonába, így a hajdani hét szerb templom közül ma csak négy van kezelésükben. A városháza, amely a városképben döntő helyet foglal el az 1924-es, 25-ös átalakítás és bővítés alkalmával, igen sokat vesztett eredeti szépségéből, formájából. 1910-ben nyílt meg a Jordán-féle alapítványból a református polgári iskola, 1920-ban a Magyar Turista Egylet keretében szentendrei osztály alakult. A harmincas évek elején, a Kőhegyen telket vásároltak, menedékházat építettek. A városban lakott, s itt halt meg 1920. május 20-án Ábrányi Emil költő. Egykori villája egy ideig a város szülőotthona volt. A két világháború közötti időben művésztelepe tette Szentendrét híressé. A századfordulón több alkotó átmeneti szentendrei munkássága készítette elő városunknak a képzőművészeti életben elfoglalt jelentős szerepét. F őleg nyaranta, fővárosi és vidéki festők közül is sokan keresték fel a várost. Girbegurba, zegzugos utcáin gyakorta találkozhattak a város lakói velük. A festőállvány mellett dolgozó művész ugyanúgy hozzátartozott akkor a városképhez, mint a sok templomtorony. A pedagógusok és a tanulók újabb társadalmi munkával létrehoztak két újabb tantermet, egy csöppnyi igazgatói irodát s egy tanári szobát, ahol a 16 pedagógus részére csak úgy tudtak helyet teremteni, hogy két személynek egy asztal jutott. — Az 1982/'83-as tanévben — mondja az igazgatóhelyettes — 256 tanuló tizenhét szakmai csoportban tanult, de csak három olyan tantermünk volt, s van, ahol egy-egy osztály teljes létszámmal elfér. A többi terem csak szakcsoport-foglalkozásokra alkalmas... Közben azt is megtudom, hogy a központilag biztosítható szemléltető eszközök beszerzésére van anyagi fedezete az intézetnek, ám mégsem vásárolnak- mert nincs meg a feltétele a biztonságos tárolásnak. Az igazgatóhelyettes azt is elmondta, hogy a pilisvörösvári anyaiskola szívügyének tekinti a kihelyezett részleg további fejlesztését, de hiába a jó szándék, ha nincs lehetőség! Akkor mégis, hogyan működik az iskola ? Halász Erzsébet testnevelő tanár mondja: — A testnevelés kezdettől fogva nem megoldott, mert nincs tornatermünk, sem sportpályánk. Kísérleteztünk a gimnázium, a központi iskola» és a KLKF tornatermeivel. Kaptunk is tőlük helyet, de csak meghatározott időre, reggel 6.30-tól 7.45-ig. Sajnos ez a lehetőség az 1982/83-as tanévtől megszűnt. Most, mint „megtűrteik” a BKV-tanműhely udvarán (félórás gyaloglás az intézettől) levő kézilabdapályán tartjuk meg a testnevelési órákat. A téli hónapokban a tanterv szerinti testnevelési órák megtartása nem lehetséges. Olyankor csak elméleti oktatást kapnak a tanulók, S néha. a Du- na-parton hőiabdácsatákat vívnak. ., — Ennek ellenére — szól közbe Udvarhelyi Zoltán — a testnevelő tanárnő házibajnokságokat szervez, s felkészíti a gyerekeket a megyei középiskolai bajnokságokra is... A városi tanács, ahogy tudott- ismét segíteni igyekezett: a központi iskola pincéjét odaadta az intézetnek, de ott nincs fűtés, nincsenek tornaszerek. A pedagógusok, a gyerekek ismét vállalták, hogy társadalmi munkában, ha a tanács is segít, használható állapotba hozzák a pincét... Támogatást várnak /Vajon szükséges-e még ezt a helyzetet tovább ecsetelni? Ügy érezzük: nem! Inkább a megoldásról kellene gondolkozni. Egy biztos: a város és az iskola fejlesztési lehetőségei — úgy tűnik — már kimerültek. Intézkedni, hathatósan segíteni, már csak magasabb szinten lehet, s kell! SZENTENDREI Á PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Új ABC-áruház Nyitás egy év múlva t A bevásárló központ fél- 'j rebillenette a vásárlási egyensúlyt, hiszen Szent- fj endre egyik szélén létesült. Nyilván azért, mert ott volt megfelelő hely számára. ^ Viszont a város másik felé- V ben csak aprócska boltok ^ várják vevőiket. Nos, most í a mérleg másik serpenyőjé- ? be rövidesen belekerül ^ egy újabb élelmiszer ABC- áruház, 's akkor bizonyára az egyensúly is helyreáll. A szentendrei áfész vezetői felismerve a parancsoló helyzetet, elhatározták, hogy a Pismány-hegy, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum körül, valamint a Lenin út környékén lakókat megörvendeztetik valamivel: új, négyszáz négyzet- méter alapterületű ABC élelmiszer-áruházzal- Mint Kovács Sándor elnök- helyettestől megtudtak, a új élelmiszer-áruház a Dunakanyar körúton, a rendőrség épülete után fog felépülni. Az új létesítmény elhelyezéséhez szükséges telket a tanács adta. s vállalta a terület alapközművesítését is; az áfész pedig külső támogatást is igénybevéve előteremtett 8,5 millió forintot. Az ABC-áruházat a szövetkezet gyakorlatában eddig már jól bevált Betonyp S rendszerrel építi majd fel az áfész építőrészlege. Eddig csak jövő időben fogalmaztunk, noha bizonyos események már a múltban megtörténtek. A kivitelezés tulajdonképpen már június elején beindult, hiszen akkor kezdték el a 380 négyzetméter alapterületre szóló típusterv áttervezését nagyobb alapterületre. Sőt, az áfész már megrendelte a Betonyp elemeket is, amelyeket idén, szeptember hónapban ide is szállítanak. Ezután az építőrészleg tüstént nekilát az elemek összeszerelésének, a tetőszerkezet felállításának. Ez nagyon fontos része lesz a munkának, hiszen ezzel nem lehet majd csúszni, mert az oldalfalaknak és a tetőszerkezetnek a hideg idő megérkezése előtt állniuk kell. Akkor ugyanis megvalósítható lesz a terv második üteme: a belső szakipari munkákat télen elvégezni. Kell is, hogy mindenzökkenőmentesen, határidőre menjen, mert az új élelmiszer ABC-áruház átadási ideje: 1984. június hónapja. Persze, hogy az áruház épülete állni fog, az még nem elég. Gondoskodni kell a zavartalan megközelítés lehetőségéről, s más egyebekről is. A türelem méheket terem Leányfalun, az Állattenyésztési Kutató Intézet telepén szorgalmas utódokat létrehozó anyákat tenyésztenek a méhészkedők részére- A telepen Bánka István méhész és felesége gondozza a méheket Ezért a városi tanács utat nyit majd az áruházhoz, a minisztérium pedig elvégzi a szükséges forgalmi korrekciókat. De a tervezők nem feledkeztek meg az autós turistákról sem, az áruház mellett kialakítanak egy negyven gépkocsit befogadó parkolót is. Valóban, erre a létesítményre már nagyon nagy szükség volt, hiszen a város északi részén az üzlethálózat bizony igen sok kívánnivalót hagyott eddig maga után. Remélhetőleg, ha az új élelmiszer ABC- áruház megnyílik, akkor ennek a városrésznek is nagymértékben megjavul majd az ellátása. Érthető? A Béke étterem, a Marx téren, szerződéses üzlet. Június hónapra 200 ezer, július és augusztus hónapokra pedig 300-300 ezer forint a befizetési kötelezettsége Németh Rudolf üzletvezetőnek. Igen ám, de a tanács jogos kérdése, hogy a teátrum ideje alatt, június 23-tól 30-ig a próbák miatt, este 19 órától az étterem terasza ne üzemeljen, a főbejárat zárva legyen, a vendégek csak a személyzeti bejáratot (ugyan honnan tudná a vendég, hogy hol van?) használják. A programsorozat ideje alatt pedig ugyancsak hasonló intézkedést, korlátozást kért a tanács, vagyis július 1-től 30-ig. Érthető. De az már aligha, hogy a bérbeadó vállalat megfeledkezik arról, ha nincs lehetősége a bérlőnek üzletet csinálni, akkor nyilván nem lesz bevétele sem. Ennek következtében feltehetően nem tudja majd a bérleti díjat sem megfizetni. Ugyan, kinek lenne ez jó? Fantáziánkat kárpótlásul kaptuk Kialudt a Tegnap, jubileumi tábortűzzel zárta be kapuit a Lenin úton, az immáron tizedszer megrendezett olvasó- és képzőművészeti tábor, amelynek meghívott előadói, vendégei Lázár Ervin író, Aknay János képzőművész, Kemény Henrik bábművész és Mucsi András művészettörténész voltak. A táborozás ideje alatt a résztvevők igazi gyermekvilágban éltek a tábor jelmondata szerint: „A fantáziánkat kárpótlásul kaptuk azért, amik nem vagyunk, s a humorunkat azért, amik vagyunk!” (Széchenyi Zsigmond.) Ha megint kisüt a nap A szentendreieknek is kedvenc helyük a strand a Papszigeten. A hét végén még sokan élvezték a medence hűsítő vizét, reméljük, így lesz most szombaton is, ha megint kisüt a nap Pályázati felhívás A szentendrei városi tanács vb szerződéses üzemeltetésre 1983. szeptember 1-től 1985. december 31-ig terjedő időre bérbeadja a Bercsényi utcai, a Május 1. úti és a HÉV-végállomásnál levő nyilvános illemhelyeket. A pályázatokat 1983. július 30-ig kell benyújtani a tanács gazdasági műszaki ellátó és szolgáltató szervezetnél. Cím: Paprikabíró utca 14. A versenytárgyalás 1983. augusztus 3-án, délután 14.30 órakor lesz a városi tanács kistanácstermében. Tájékoztató adatokat, pályázati nyomtatványokat az érdeklődők a GAMESZ-nál szerezhetik be minden ügyfélfogadási napon, hétfőn 12—16, szerdán 8—16 és pénteken 8—12 óra között. A bérbeadás a hivatalosan meghirdetett és lebonyolított versenytárgyalás eredményeként szerződéskötéssel történik. A versenytárgyaláson, majd az azt követő szerződéskötésen csak az vehet részt, akinek a tanács által kiadott érvényes takarító iparjogosítványa van, vagy annak kiadására kérelmét már benyújtotta. Részt vehet továbbá az a takarító gazdasági munkaközösség, melynek működését az illetékes tanács engedélyezte. A városi tanács a tulajdonosi felelősség gyakorlása érdekében fenntartja és szerződésben kiköti a pontosan körülhatárolt ellenőrzési — a szerződő fél és a városi tanács vb közötti — kapcsolattartás jogát. Alapvető követelmény a folyamatos és állandó üzemképesség, a társadalmi tulajdon megőrzése és karbantartása, a hatósági követelmények maradéktalan kielégítése, és mint lakossági szolgáltatásnak udvarias és előzékeny teljesítése. Majd elhozom holnap Bobák Lajos büntetett előéletű szentendrei lakos az utóbbi időben nem rendelkezett állandó munkahellyel, megélhetéséhez a pénzt ismeretlen forrásból szerezte. Bobák élettársa a szülőotthon betege volt, ott látogatta meg őt a vádlott. Egy másik betegnél észrevett egy magnetofont, amit tüstént elkért tőle, mondván: holnap visszahozom. A férfi a magnetofont még aznap a HÉV-állomásná] 1500 forintért eladta, így nem tudta volna visszavinni. A szentendrei járásbíróság Bobák Lajost bűnösnek találta kisebb értékre elkövetett sikkasztás vétségében, s ezért a vádlottat, mint különös visz- szaesőt, nyolc hónapi — börtön fokozatban végrehajtandó — szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogarős, mert mind a vádlott, mind védője enyhítésért fellebbezték. Az oldalt írta: Karácsonyi István
