Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-29 / 152. szám

TANÁCSOK A szabadság kiadásának egyes kérdései Lakáscsere, bérlő, bérlőtárs • Kiadható-e a szabadság a munkaviszony első 6 hónapjá­ban? Két olvasónk fordult hoz­nánk tanácsért. Egyik megha­tározatlan időre kötött mun­kaviszonyt, a másik hat hó­napra. Mindkettőjüknél egy és ugyanaz a probléma, mert a munkáltató elutasította sza­badság kiadása iránti kéré­süket, mondván, hogy a dol­gozó munkaviszonya első hat hónapjában szabadság ki­adását nem igényelheti. Természetesen fel sem me­rülhet ennek a kérdésnek jo­gosultsága vagy jogosulatlan­sága, ha áthelyezéssel kerül a dolgozó egyik munkahelyről a másikra. Ugyanis mint is­mert, munkaviszonyban töl­tött időnek kell tekinteni át­helyezés esetén az előző mun­kaviszonyban töltött időket. Mint már máskor is írtuk összeállításunkban, a szabad­ság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg. Ennél a dolgozó kívánságára a lehetőségekhez képest figye­lemmel kell lenni. Valóban igaz, hogy a dolgozó mun­kaviszonya első hat hónapjá­ban szabadság kiadását nem igényelheti. Ez a jogszabályi rendelkezés azonban nem azt m°ndja, hogy nem adható ki,.mert hiszen semmi akadá­lya nincs annak, hogy az említett időn belül is arányo­sán kiadja a munkáltató a szabadságot. Vagyis a jog­szabály nem azt mondja, hogy nem adható ki, hanem azt, hogy a dolgozó nem igé­nyelheti. Ez a rendelkezés egy bizonyos méltányosságot is lehetővé tesz. mert megadja a lehetőséget a munkáltató­nak arra, hogy mérlegelje, nem akadályozza-e a mun­ka folyamatosságát, ha a dol­gozó munkaviszonyának első hat hónapjában mér szabad­ságot igényel. Lehetnek a dolgozónak is olyan indokai, amelyekre a szabadságot a munkáltató kiadja. Nem él vissza a munkálta­tó a jogaival, ha őzért nem adja ki a bérfizetés előtt a A szennyvízelvezetési sza­bályok közzétételéről 9003/1983. MÉM-Eü.M-OVH. számú köz­lemény jelent meg a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 11. számában. A földmérési és térképésze­ti munkák díjszámításáról szó­ló 1/1980. MÉM-ÁH. számú rendelet alkalmazásáról tájé­koztató jelent meg ugyaneb­ben a hivatalos lapban, és itt j bérszámfejtő dolgozónak a szabadságát, mert munkájára feltétlenül szükség van ah­hoz, hogy a munkabér kifize­tésre kerüljön. Ha viszont semmi indoka nincs a mun­káltatónak arra, hogy a dol­gozót elüsse a hat hónapon belül a szabadságtól, sőt a dolgozó oldaláról merülhet fel nagyon méltányolandó ok, a munkáltató akkor él jogaival helyesen, ha nem zárja él dolgozóját attól, hogy idő előtt megkapja az arányos szabad­ságot. A kérdésre válaszolva tehát az a véleményünk, kiadható a szabadság a munkaviszony első hat hónapjában is, akár határozatlan időre kötötték a munkaviszonyt, akár megha­tározottra. • A munkaviszony meg- szűnésének időpontja nem mó­dosul az által, hogy a dolgozó szabadságmegváltásban része­sült. Levélíró olvasónk munka- viszonya jelmondás következ­tében megszűnt. A ki nem vett szabadságot a munkálta­tó pénzben megtérítette. Meg­lepődéssel tapasztalta azonban a dolgozó, hogy a munkavi­szony megszűnésének idő­pontjába nem számolták bele azokat a munkanapokat, ame­lyekre pénzbeni megváltásban részesült. Olvasónkkal szemben nem követtek el törvénysértést. A pénzben megváltott sza­badságnapok nem növelik a dolgozónak a munkáltatónál munkaviszonyban töltött ide­jét, s nem módosítják a mun­kaviszonya megszűnésének időpontját. Ha tehát a dol­gozó munkaviszonya például felmondás következtében a hó 15. napján megszűnt, s a folyó évre ki nem vett szabad­ság aráhyos részeként 3 munkanap szabadság pénzbe­ni megváltásában részesült, a munkaviszony megszűnésének időpontja változatlanul a hó 15. és nem 18. napja. • Kinek kell hozzájárulni a lakáscseréhez, és a csere folytán válhat-e bérlőtárssá a a bérlő közeli hozzátartozója? találják meg az érdekeltek a pálinkabérfőző kisiparosok ké­pesítési feltételeiről kiadott tá­jékoztatót is. A külföldön történő gyógy­kezelés költségének megtéríté­séről a 17/1975. Eü.M számú utasításhoz kiadott 4. sz. mel­lékletet a Társadalombiztosí­tási Közlöny ez évi 3. száma tartalmazza. Az ez év január 1-ével ha­tályba lépett új lakásügyi rendelkezések tapasztalatai­ról a kedvező jelek ellenére, még nem rendelkezhetünk megfelelő, elegendő adatok­kal. Kétségtelen azonban, hogy a lakáscserék területén ked­vező mozgások észlelhetők. Né­hány olvasónk által feltett kérdésre, hogy kinek kell hozzájárulni a lakáscseréhez, és csere folytán bérlővé vál­hat-e az, aki korábban nem volt, az alábbiakban adjuk meg a választ: A lakáscsere-szerződés ak­kor érvényes, ha a lakáscse­réhez állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv, nem állami lakás esetében a bérbeadó, tartási szerződés esetében pedig az eltartó is hozzájárult. Ha a bérlőtárs cserél, az említetteken felül, a többi bérlőtárs hozzájárulása is szükséges. Közületi szerv bérlőkiválasztási jogának fennállása esetén, természetes a közületi szerv engedélyét is be kell szerezni. A csere foly­tán bérlővé válhatnak azok, akik korábban nem voltak. A csere folytán nem válhat bérlőtárssá viszont az, aki a cserét megelőzően nem volt bérlő, illetőleg bérlőtárs. dr. M. J. Idős korban, főként ha tá­masz nélkül, magányosan él az ember, egyre nehezebb az ügyek intézése, esetleges jogi problémák megoldása. Sokan nem tudják, hogy a vállala­toknál, intézményeknél, ipari szövetkezeteknél működő jog­segélyszolgálatot a vállalat minden dolgozója igénybe ve­heti, függetlenül attól, hogy szakszervezeti tag-e. Ugyan­csak igénybe vehetik a nyug­díjasok is. Ha pedig a válla­lat nyugdíjasa másutt létesít munkaviszonyt, az új vállalat­nál igényelheti a jogsegélyt, mint annak a dolgozója. A jogsegélyszolgálat célja a dolgozók érdekeinek jogi vé­delme, a jogi tájékoztatás, ta­nácsadás. a szükséges mérté­kű segítségnyújtás, és ami a legfontosabb: a jogi képvise­let. A jogsegélyszolgálatnak elő kell mozdítania azt is,’ hogy a vállalat illetékesei, to­vábbá a bíróság, rendőrség, államigazgatási szervek, kü­lönböző szolgáltató szervek megfelelő tájékoztatást adja­nak a hozzájuk fordulónak. A Engedélyhez kötött Anyagi támogatás átképzés esetén Feltehetőleg sokakat érdek­lő jogszabály a Miniszterta­nács elnökhelyettesének ren­deleté az átképzési támogatás­ról. Ez akkor állapítható meg a dolgozók részére, ha koráb­bi munkaviszonyuk szervezett munkaerő-átcsoportosítás ke­retében szűnik meg. és a munkáltatóval írásban kötött megállapodással vállalják az átképzést. Átképzésnek mi­nősül a betanító képzés, a szakmunkás-képesítés, illetve minden olyan tanfolyam, amely közép- vagy felsőfokú szakképzettséget ad. A támogatás folyósítását a munkáltató telephelye szerint illetékes megyei (vagy főváro­si) tanács munkaügyi szak- igazgatási szerve engedélyezi, mégpedig akkor, ha a szerve­zett munkaerő-átcsoportosítás­ban érintett dolgozók a mun­kaközvetítő szerv bejelentése szerint nem tudnak korábbi szakmájuknak, munkakörük­nek megfelelő munkahelyen elhelyezkedni. Az engedély kiadása előtt ki kell kérni az illetékes szak- szervezet véleményét is. A tá­mogatás folyósításának ideje nem haladhatja meg betanító képzés esetén a 12 hónapot, szakmunkásképesítést, közép- és felsőfokú szakképzést adó tanfolyam, illetve iskolai rendszerű képzés esetén pedig a 30 hónapot. szolgálatot tevékenysége so­rán az ügyvéd, jogállása illeti meg A jogsegélyszolgálat a mun­kaviszonyt érintő és a társa­dalombiztosítási ügyekben a felvilágosításon és jogi ta­nácsadáson. túlmenően is el­jár, és a képviseletet ls:--eKát- ja, ha feltehetően törvénysér­tés történt, és súlyos mél­tánytalanság érte. az érdekel­tet. Családjogi ügyekben a jog­segélyszolgálat a felvilágosí­tásban és jogi tanácsadáson túlmenően eljárhat, és képvi­seletet is nyújthat, ám csak kivételesen láthat el képvise­letet házassági perek (bontó­perek stb.) esetén. Polgári ügyek körében elsősorban jo­gi tanácsot ad, képviseletet csak indokolt esetben, szemé­lyiségi jogok polgári védelme érdekében. Büntetőügyekben és szabálysértési ügyekben a jogsegélyszolgálat általában felvilágosítást, jogi tanácsot ad, emellett a sértett képvi­seletét is elláthatja. »TÍZ NAP RENDELETÉIBŐL — Továbbra is a vállalatnál Nyugdíjasok jogvédelme Gondoskodás a sorkatonák családjáról Senkit sem hagynak magára Sok olyan fiatalember akad a; sorkatonák között, aki nem a boldog legényéletnek int bú­csút, haném komoly gondokat hagy a háta mögött. Ki látja el az-idős szülőket, ki gondos­kodik a kis jövedelmű, gyesen lévő feleségről és a gyerekek­ről?, •Ezeknek a gondoknak az enyhítéséhez ad segítséget a katonai szolgálatra bevonuló állandó lakóhelye szerint ille­tékes tanács egészségügyi fel­adatokat ellátó szerve. Átmenetileg Ha kérik, soron kívül szo­ciális gondozásba kell venni az idős, magukra maradt szülő­ket, nagyszülőket, a házastár­sat, a katona által eltartott testvéreket, ha nincs más, el­tartásukra és gondozásukra köteles hozzátartozójuk. Ha a katona gyermekét a hozzátartozók nem tudják gon­dozni, akkor átmenetileg bent­lakásos gyermekintézményben kell elhelyezni. Ha a katona közös háztartásban élő felesé­ge munkaviszonyban áll, vagy szövetkezeti tag — a kizáró esetektől eltekintve, mint pél­dául a gyermekgondozási se­gélyen töltött idő — meg kell oldani gyermekének elhelye­zését a lakáshoz vagy a mun­kahelyhez legközelebb eső bölcsődében, óvodában, Illető­leg napközi otthonban. Az állam fizeti A sorkatona hozzátartozójá­nak kérelmére, ha ezt rendkí­vüli körülményei (betegség, ha­láleset, elemi kár stb.) indo­kolttá teszik, a tanács egysze­ri segélyt folyósíthat. És most nézzük az egyik leg­jelentősebb segítséget, a csa­ládi segélyt. Az 1/1976. (III. 31.) HM, ÉVM, PM számú együttes rendelet szerint csa­ládi segélyben kell részesíteni a sorkatona munkaképtelen és eltartásra szoruló hozzátartozó­ját, ha őt a sorkatona bevonu­lását megelőzően saját kerese­téből, jövedelméből tartotta el, vagy tartási igénye a bevonu­lás után keletkezett. Ez utóbbi kitétel leggyakrabban a gyer­mek tartására vonatkozik. Ha a bíróság állapította meg a tar­tásdíjat, ezt a sorkatona helyett az állam fizeti. A jogszabály hangsúlyozza a munkaképtelenséget. Az egész­séges, munkaképes fiatalasz- szonynak, ha nem dolgozik, munkába kell állnia, amikor férje bevonul. Az ő tartásáról ugyanis az állam nem gondos­kodik. Persze más a helyzet, ha azért nincs munkaviszonya, mert három éven aluli gyerme­két gondozza, vagy annál idő­sebb, de beteg gyermekét kell ápolnia, illetve hathónapos vagy veszélyeztetett terhes, és a bevonulás előtt férje (élet­társa) tartotta el. Ebben az esetben jogosult lesz a honvé­delmi családi segélyre. A há­romévesnél fiatalabb gyerme­küket gondozó anyák közül so­kan részesülnek gyermekgon­dozási segélyben. (Három év fizetés nélküli szabadságot mindenki kaphat, de gyest csak az, aki az ehhez szüksé­ges feltételeknek megfelel.) Kiegészítés Tehát aki kapja a gyest, az csak a családi segély és a sa­ját jövedelme közötti különbö- zetet kapja. Jó tudni, hogy a háztáji jövedelmét is beszá­mítják, és kiegészítést csak en­nek figyelembevételével kap­hat az anya. Családi segély megállapítá­sáért a lakóhely szerinti egész­ségügyi szakigazgatási szerv­hez kell fordulni. A pénz a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól érkezik. A családi segélyen kívül még más segítséget is kaphat­nak a fiatal kisgyermekes csa­ládok. Az apa hirtelen meg­szűnt keresete helyett egysze­ri bevonulási segély enyhíti az anyagi gondokat. Ez azonos összegű az egyhavi átlagkere­settel. (A nem családos bevo­nulok is kapnak egyszeri be­vonulási segélyt, de csak az előbb említett összeg felét.) Ha felmentették Ha a dolgozót a sorkatonai szolgálat alól felmentették, vagy halasztást kap, a bevonu­lási segélyt nem kell visszafi­zetnie, de újabb behívás esetén már újabb bevonulási segély nem illeti meg. Amikor a honvédelmi köte lezettségét teljesítő leszerel, újra részesül pénzjuttatásban, úgynevezett leszerelési segély­ben. Ennek megállapításánál figyelembe veszik szociális helyzetét, egészségi állapotát és a katonai szolgálat alatti magatartását. Dr. Kertész Éva «Tallózás Üzemi lapokban olvastuk Sajátos nézőpontokat, helyi problémákat tükröznek a júniusban megjelent üzemi lapok. Az egyik helyen a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer tapasztalatait össze­gezik, míg másutt a bányászat sajátos kérdései, a ka­vicskitermelés kap nagyobb hangsúlyt, s természetesen az üzemi balesetek következményei, okai is kommentá­lásra kerülnek. Csakúgy, mint azok a teendők, melyek a jobb építőanyag-ellátást szolgálják. E sokszínűségben félreérthetetlen az a szándék — még akkor Is, ha a té­mák látszólag messze is esnek egymástól —, hogyan jobban, hogyan tovább. Ki-ki a maga területén, több terméket, jobb eredményt szeretne és akar felmutatni. vojfe MfiisnJu« mfM&jtnKt A Cördülöcsapágy Művek diósdi gyárában ismét na­gyobb hangsúlyt kapott a Dolgozz Hibátlanul munka- rendszer. Szervezéséhez kap­csolódó tapasztalatok, a to­vábblépés hogyanja. Mint a lap júniusi száma összegzi: a DH-munkarendszer a diósdi gyárban tízéves múltra tekint vissza. Szervezésében, a rend­szer működtetésében aligha találunk hibát. Tavaly a dol­gozók 32 úgynevezett hibafel­táró lapot állítottak ki. A legaktívabb terület a görgő- köszörű-üzem és a gyári gaz­dasági vezető egységei voltak. A cél pedig nem kevesebb, mint hogy a figyelmet ráirá­nyítsák a leggyakoribb, a leg­közvetlenebb hibaforrásokra. Így például a balesetveszély elhárítására, a munkaikörül­ményekre, a munka szerve­zettségének javítására, a se­lejt okainak megszüntetésére. E tevékenység tavaly egymil­lió 11 ezer forint költségmeg­takarítást, s újabb egymilliós készletcsökkentést, s 44 ezer forint anyagmegtakarítást ho­zott. A számokat nézve elége­dettek lehetnének, ám ahogy a cikkíró — a gyári DH-bi- zottság titkára — megfogal­mazza, az egyes munkaterüle­teken visszaesés tapasztalható. A magyarázat is egyszerű s hibát feltárók sokszor nem ta­lálkoznak azzal a vezetői tö­rekvéssel, mely az okok gyors megszüntetését hozná magá­val. A másik pedig az, hogy igen lassúnak bizonyult a hi­ba feltárása. Az ellenszert megtaláltákl A munkaverseny-értékelés új rendszerében a gyár veze­tősége a brigádok teljesítmé­nyének mérlegelése során fi­gyelembe veszi: a DH jegyé­ben hány hiba forrására mu­tattak rá. Túl ezen, minimum- követelményként fogalmazták meg bizonyos számú hiba fel­tárását is. Nem kevesebbet várnak ettől, mint hogy a DH- munkarendszer lényegesen több eredményt hoz a tava­lyinál. ysUa PPOkEt/tÉJJÁi, MYEEÖLJETEK? » Aránylag rövid kis jegyzet, mely azt a címet viseli: Ma talán nem késő! Egy csonku­lásos baleset történetére irá­nyítja rá a figyelmet az írás. A Csepel Autógyárban az el múlt időszakban ismét meg­növekedett a balesetek szá­ma. Mint a cikkíró leszögezi. magyarázat ugyan lenne, így az átszervezés, a megváltozott feladatok. De a magyarázat akkor, amikor emberek egész­sége, netán élete forog koc­kán, vajmi keveset ér! Ennek a közhelyként ható megálla­pításnak örök érvényét, igaz­ságát aligha lehet vitatni Mert a tanulságként szolgáló, ismertetett esetből nem keve­sebb derül ki, mint az: 33 év gyakorlata után következett be a baleset. Akkor, amikor H. L. az emelőszerkezettel le akarta emelni az állványról a főtengelyt, s a munkadarab a lábára esett. A 40 kilósnál ne­hezebb alkatrész oly súlyosan roncsolta lábát, hogy a jobb láb mutatóujját amputálni kellett. Annak a szakember­nek, annak a munkásnak aki az üzemben dolgozók majd mindegyikét betanította, oktatta a helyes munkavég­zésre, az emelőszerkezet keze­lésére. Külonösébb kommen­tárt nem szükséges az esethez fűzni, hiszen önmagáért be­szél! Az, hogy a nagy szak­mai gyakorlat nem elég biz­tosíték életünk, testi épségünk védelmében. (ménülM A CfMfNI- ES MtSZM0VEKt>OlQO;OlNAK A lakásépítés, s nem utolsó­sorban a kislakásépítés ki­emelt feladat. Akkor, amikor a magánerős építkezések ará­nya az országban 60 százalé­kot képvisel. Ez meghatároz­za a CEMÜ dolgozóinak fel­adatát. A belkereskedelem az idén 1,9 millió tonna cemen­tet forgalmaz, melyből a vá- ciak 1,1 millió tonnát adnak. Nem megvetendő a szocialista országokba irányuló export­juk sem. hiszen ez újabb 800 ezer tonnát képvisel. Az alap­anyagok beérkezése ugyan nem mindig számítható ki, de ahogy az üzemi lapban meg­fogalmazódik, a rajtuk kívül­álló okokat sem tekintik az ellátásban mutatkozó bukta­tóknál alkalmas kifogásnak. Alapvetően, és elsődlegesen az ellátást tekintik feladatuknak, mégpedig azt, mely a felhasz­nálók igényéhez alkalmazko­dik. Éppen ezért fogalmazzák meg, hogy fegyelmezett mun­kával, ". hitelképesség megtar­tásával, a termelékenység fo­kozásával, a munkaerő jobb kihasználásával kívánják szol­gálni a jövőben is a még jobb ellátást. Nem feledkezve meg arról sem, hogy aki jobban dolgozik, annak a lehetősége­ken belül maximálisan a több keresetet is biztosítani szán­dékoznak. Ha a kertépítő-szolgáltató főágazathoz tartozik is, az építkezésekhez szükséges alap-, illetve segédanyagokat szolgáltatja az Óbuda Tsz bá­nyaművelési és betonelem- gyártó tevékenysége. Hogyan lehet a kavicsbányákat, — a budakalászi I-es és 11-est, va­lamint a szentendrei I-est — még jobban kihasználni, a po- mázi mészkőbánya termelését fokozni, éppúgy, mint a Cso- bánka külterületén levő sár­ga és vörös dolomit, a hárs­hegyi mészkőbánya hozamát emelni? E kérdéssel foglalko­zik az az elemző írás, mely a kavics-, a murva-, a mészkő-, a dolomitkitermelés fejleszté­sének kérdéseiről szól. A szál­lítás növelésének céljából még tavaly létrehozták az Óbuda Tsz telephelyén a Volán-ki­rendeltséget Az idén pedig bevezetik a Volán és a Fősped útján a szállítással egybekap­csolt bizományi értékesítést. Az elképzelések nemcsak a tsz hasznát, az ágazat jöve­delmezőségét szolgálják, ha­nem az építkezőkét is. Mint az is, hogy melőbb megoldják a betonelemgyártás gépesíté­sét. S a mezőgazdasági műve­lésre alkalmatlan, alacsony értékű területeken a haszon­nal szolgáló középtávú bánya­fejlesztéshez szükséges föld­tani kutatásokra is mielőbb sort kerítenek. V. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents