Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-26 / 150. szám
4 ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM. 150. SZÁM 1983. JÚNIUS 26., VASÁRNAP Özem- és munkaszervezés a mezőgazdaságban A tartalékok nem fogytak el Az állattenyésztésben a fajtaváltáshoz ragaszkodtak Egyszer minden tartalék elfogy — ma még azon' ban van, mit kiaknázni. A termeié; hatékonyságának javítása napjaink egyik legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzése — ezen belül fontos szerepet kap minden belső tartalék hasznosítása. A termelés eredményességét befolyásoló egyik legfontosabb tartalék pedig: az üzem- és munkaszervezés. Ez a megállapítás persze sehol nem hat az újdonság erejével, hiszen a Központi Bizottság már 1971 decemberében született határozata, de a legutóbbi, 1983. áprilisi ülés határozata is előírja az üzem- és munkaszervezés korszerűsítését. Igazán nagy súlyt a VI. ötéves tervben nyert a téma a gyakorlatban is. Megnövekedtek az igények az üzemekkel szemben, szigorodtak a köz- gazdasági feltételek, a meny- nyiség mellett a minőségi, gazdaságossági célok elsődlegességet élveznek. Mindezek okán a vezetési teendők egyik fontos elemévé kellett hogy előrelépjen az üzem- és munkaszervezés, az új szervezeti, szervezési formák bevezetése, a vezetői döntések előkészítése, a termelési folyamat állandó figyelemmel kísérése. Az MSZMP tnonorl járási végrehajtó bizottsága 1981. márciusi ülésén értékelte legutóbb a mezőgazdasági üzemekben zajló üzem- és munkaszervezési tevékenységet, meghatározta a tennivalókat azzal, hogy két év múlva újra vizsgálni kell a megtett intézkedések hatását. A két esztendő elmúltával a napokban ismét napirendre került tehát a téma. Mi változott azóta? Gátló tényezők A mezőgazdasági üzemekben mindenütt előrelépést tapasztalni. Felülvizsgálták, átdolgozták az üzemek szervezeti felépítését, pontosították a munkaköri leírásokat, az ügyrendet, javítottak a belső információs rendszeren. A vezetői döntést elősegítő, köz- gazdasági elemzéseken alapuló, esetenként több változatot felsorakoztató, elemző munkák száma szaporodott. Jó képzettségű közgazdászok végzik ezeket a teendőket, hiányoznak viszont az üzem- szervező mérnökök, a szakmérnökök, s előfordul, hogy éppen a vezetők nem érzik szükségesnek ilyen irányba szakosodott szakember beállítását. Esetenként arra Is van pél- dá, hogy nem megfelelő az információcsere a termelő és a közgazdász szakember között, hézagos az oda-vissza jelzés. A munkafolyamatok szervezését, az együttműködést segíti — főleg a növénytermesztésben, a gépüzemelésben — a termelési egységek és a vezetők közötti állandó, jól kiépített CB-rádiókapcsolat, de segítői a munkaszervezésnek a versenyformák, a brigádmozgalom is. A döntések, intézkedések meghozatalában elengedhetetlen s jobbára már létező feltétel — a gazdasági vezetők, a párt- és tömegszerv'ezetek jó kapcsolata. Az üzem- és munkaszervezés javítását célzó intézkedéseknél gátló tényezőkét jelentkezik viszont a jelenlegi bérgazdálkodás, a változó közgazdasági, piaci viszonyok. Kölcsönös bizalom A téma vizsgálatakor az egyes ágazatok munkaszervezési kérdéseit is tanulmányozta a párt-végrehajtóbi' zottság. A növénytermesztésben az elmúlt esztendőben kialakított nagyüzemi táblák lehetővé teszik a nagy teljesítményű gépek gazdaságos üzemeltetését. A vetésszerkezet leegyszerűsödött, a jól gépesíthe- tően művelt, gazdaságosan termelhető növények a szántóterület 70 százalékát foglalják el. A kampánymunkák szervezése megfelelő, tervszerű, begyakorolt. A kézi munkát igénylő kertészetekben a munkaerőgond élő ugyan, de az üzemek keresik a legmegfelelőbb gyógyírt e gond gazdaságos, ésszerű orvoslására is. Az állattenyésztésben a fajtaváltáshoz igazodott a munkaszervezés, a munkát azonban nehezíti — különösen a szarvasmarha-tenyésztésben —, hogy korszerűtlenek, elavultak a meglevő épületek. Ebben az ágazatban is nőtt — érthetően — a dolgozók szabadidő-igénye, ennek teljesítése érdekében a kezdeti lépéseket megtették. Az ötnapos munkahét bevezetése, az osztott munkaidő helyett a két műszakos üzemelés is jogos igényként jelentkezik. A gépek hatékonyabb üzemeltetését biztosító szolgáltató ágazat felelőssége nőtt, szervezeti, szervezési felépítésén javítani kellett. A melléküzemágakban, az élelmiszerfeldolgozásban emelhető leginkább a munka- és üzem- szervezés hatékonysága, az iparhoz hasonló körülmények miatt. Az önelszámoló egységek s egyéb gazdálkodási formák jelentős előrelépést eredményeztek, a vecsési zöldség- feldolgozónál úgynevezett értékelemzéses módszer került Évente ismétlődik Ha a bőség okoz gondot A bőség okoz most gondot üllőn a Tüzép-telepen, ahol az érkező vagonok kirakása is átmeneti nehézséget jelent, hiszen a terjedelmes rakterü- leten 4 ezer mázsa ’’német, dorogi és tatai brikettet tárolnak. Ugyanilyen mennyiségű különféle méretű és fajtájú szén és 1 ezer 500 mázsa cement várja a felhasználást. Az árubőség a telep számára persze költségnövelő tényező, a község lakosságának viszont öröm. Mindig így kellene lennie. A pillanatnyi „megtorpanást” azzal lehet magyarázni, hogy a sürgős kerti munkák miatt még a családiház-épít- kezések, átalakítások, tatarozások tempója is lassúbbá vált, az olajkályhák „átállítása” is most van folyamatban. Ez az állapot ebben az időszakban szinte évenként megismétlődik, aztán néhány napon belül kiürül a telep. Persze csak annyira, hogy a vásárló mindig megfelelő választékot találjon. bevezetésre, ezzel igyekeznek a termelést a lehető leghatékonyabbá tenni. Újszerű munkaszervezési problémát jelent a háztáji integrációs tevékenység, mindinkább növekvő szerepe van. Fontos a termelőkkel a folyamatos, kölcsönös bizalmon alauló kapcsolat megteremtése — mely jó munkaszervezés nélkül nem is jöhet létre. Új elemek összegezve az állapítható meg: a megnövekedett igényeknek az üzemek az üzem- és munkaszervezés területén is eleget tudtak tenni, ezt példázzák az emelkedő nyereségek is. De miután a tartalék így sem fogyott el, teendő akad még. Egyebek között a szervezeti, szervezési rendszer további ésszerűsítése, a belső információ áramlásának javítása, a megfelelő káder- utánpótlás biztosítása, a belső érdekeltségi rendszer oly módon való kiépítése, hogy az segítse az üzem- és munka- szervezés új elemeinek gyors terjedését, a meglevők folyamatos „karbantartását”. K. Zs. Miéd nem Káptalanffired? Üres faházak, csendes tábor Szőkeforrás és Bükfürdő fogadja a kisdobosokat Reggeltől estig zsúfoltak a játszóterek, mindig sok a gyerek az utcán, a sportpályákon — ez így természetes, tart a vakáció. A legtöbb diák — kicsi és nagy — lázasan készülődik valahová: nyaralni, úttörő- vagy építőtáborba, szülők vállalatának üdülőjébe. A monorí járásban azonban körülbelül 400-500 gyereknek mégsem lesz abban az élményben része, amelyre már ősz óta számított, készült. Szűkebb pátriánkból nyaranta 2 ezer—2 ezer 500 úttörő és kisdobos tölt egy-egy turnust valamilyen táborban. Az idén mintegy kétezernek adatik meg ez a lehetőség. Az okokról és az előzményekről szülőknek, diákoknak, tanároknak, úttörővezetőknek vegyesek az információik. Egyetlen dolog biztos: a Veszprém megyei KÖJÁL bezáratta azt a káptalanfüregi állandó — faházas — tábort, amelynek bővítésében, kor szerűsítésében a járás leg' több üzeme áldozatkészen részt vett. Szigorú intézkedés — Miért? — teszem fel a sokakban megfogalmazódott, de eddig még megválaszolatlan kérdést. Hajnal Béla járási úttörőelnök. — Először is pontosítsuk a megállapítást — figyelmeztet a pedagógusból lett mozgalmi vezető. — A Veszprém megyei KÖJÁL minden káptalanfüredi tábort, üdülőt bezáratott. sőt úgy tudom, magánházaknál sem fogadhatnak nyaralókat. Talán ismeretes a tavalyi eset: a budapesti VIII. kerületiek táborában történt megbetegedések miatt augusztus 23-án rendelt el zárlatot a közegészségügyi és járványügyi állomás. Egészen e hónap 7-ig reménykedtünk. hogy feloldják a tilalmat, de sajnos erre nem kerülhetett sor. — S úgy tudom, nem is kerülhet, amíg ki nem épül a szennyvízcsatorna-hálózat. — így igaz — bólint az úttörőelnök. — Nagyon fáj nekünk is, hogy nem a megszokott helyen táboroztatFolyik a forró ólom Nemcsak saját célra, hanem a Villamosszigetelő és Műanyaggyár számára is öntenek ólomalkatrészeket az Unitechnika Ipari Szövetkezet sülysáp! telepén. Több száz tonna akkumulátorszelvény készül el így műhelyeikben. Kiss László az úgynevezett kivezetéseket önti ki forró ólomból — kézzel Hancsovszki János felvétele Jó a konyhára, gazdaságba Olcsó baromfi a háztájinak Nem kedveznek a jelenlegi külpiaci körülmények a baromfitartó gazdaságoknak. Az értékesítés gondjai miatt a legtöbb helyen csak az állomány szinten tartására rendezkedtek be, hogy így várják ki a jelenlegi hullámvölgy végét. A gombai Fáy András Tsz- ben is több épületet már más célra alakítottak át. A viszonylag legújabb istállóikban azonban még így is 36 ezer szárnyas jószágot tartanak. A csibéket előnevelt korban vásárolják, felnevelik, egy évig a tojóketrecekben „dolgoztatják”, majd értékesítik. Az állomány egy része a környékbeli háztáji gazdaságokba, más része a hernádi Március 15-e Tsz-be kerül feldolgozásra. Többféle haszna is van ennek az ideiglenes technológiának: a férőhelyek nem állnak kihasználatlanul, a tojás- és a baromfiértékesítés bevételt jelent, s a háztáji gazdaságok állománya is olcsón felfrissíthető. Előfordult, hogy a tőlük vásárolt baromfi még három évig tojást „termelt” a kisgazdaságban is. Legközelebb július 1-től — péntektől — szerveznek ismét ilyen akciót a Monor felé vezető út mentén levő telepükön. A szárnyasokat vágótyúkként 70 forintos darabonkénti áron értékesítik, de aki tovább tartja, az sem jár rosszul. Ügyelni kell azonban arra, hogy a baromfiakat csak táppal etessék, vagy nagyon fokozatosan szoktassák hozzá más takarmányhoz. A leendő vevőket mindennap — szombaton, vasárnap is — reggel 8-tól délután háromig várják az említett telepen, fizetni is a helyszínen kell. hatjuk a gyerekeket, de a bezárással ilyen formában — egyetértünk... , Senki nem vállalhatja azt a kockázatot, hogy a srácok ezreit tegye ki fertőzésveszélynek, járványnak. összesen egybéként 18 járás, város 18-20 ezer kisdobosát, úttörőjét érintette az intézkedés. A Veszprém megyei Tanács következetességét és a helyzet tarthatatlanságát bizonyítja, hogy a saját táborukkal sem tettek kivételt. A monori járási úttörőelnökség ajánlatot kapott: Káp- talanfüred helyett Balaton- szemesen táboroztassa a gyerekeket. Az egy gyerekre jutó költség azonban 4Í0 forint helyett 800 forint. Az Express tábori körülmények is visszariasztották bizonyos tokig a szülőket és a pedagógusokat, így a tervezett hat turnus közül csak három jött össze. A többiek közül százan augusztus 15. és 25. között a Szentendre melletti Szőkeforráson, turnusonként százhúszan pedig Bükfürdőn nyaralhatnak. Csak az a csatorna A kisdobos vándortábor állomásai ugyanazok lesznek, mint tavaly, de kétszeres lesz a részt vevő kéknyakkendősök száma. Ugyanakkor elmarad ■az idén az őrsvezetőképző tábor. — Nyilván sokakat foglalkoztat, hogy mikor vehetik igénybe a gyerekek azt a tábort, amelyben benne fekszik mintegy 11 millió forint értékű társadalmi munka? — Azt tapasztaltam, hogy a járási, megyei vezet testületek, személyek mindent megtettek eddig is a mihamarabbi nyitás érdekében. Nem hú- zódzkodott sertki sem az újabb anyagi áldozatoktól sem- Az asztalon van már a szükséges pénz, csak a társulás létrehozása, a kivitelezés van hátra. Az Országos Úttörőelnökség, a KISZ KB és bz Állami Ifjúsági Bizottság koordinálja a közös munkát, amelynek eredményeképp iö- vőre már újra birtokunkba szeretnénk venni a táborunkat. — Addig is romlik azonban az állaga... — Nem fog romlani. Kisebb csoportok leutazását ugyanis engedélyezik, így megszervezzük a szükséges karbantartást, takarítást, az esetleges kisebb felújításokat. Egyébként pedig örömmel mondhatom el, hogy a közelmúltban egy magas szintű bizottság járta végig valamennyi káptalanfüredi tábort, s a miénket — a szennyvízcsatorna hiányát leszámítva — tökéletesen rendben lévőnek ítélték meg. A gyömrői tanács dicséretére legyen mondva: elismerésüket fejezték ki a szociális helyiségek kulturáltságáért, a rendért is. Bizakodóan A járási úttörőelnök tehát bizakodó, s azok lehetnek a gyerekek, pedagógusok, szülők is. Várható, hogy a „káptalanfüredi ügy” megnyugtatóan lezárul. Jó lenne azonban, ha többet azzal sem kellene foglalkozni: vajon a beruházásokat engedélyező hatóságok miért nem számolnak előre a beépítettség következményeivel, a helyi szervek miért nem gondoskodnak idejében a szükséges kiszolgáló létesítmények, hálózat megépítéséről? Reméljük, hogy így lesz — a jövő évtől. Vereszki János Lelet Régi sírok A gázvezeték fektetését előkészítő munka közben az árokásó gép régi sírokra bukkant Csévharaszt határában. Mint megtudtuk: az árok- ban_ mintegy húsz véletlenül feltárt sír látszik, csontokkal, csontvázakkal. A leletről értesítették a régészeket, akik már megvizsgálták a helyszínt. Az eredményre később mi is visszatérünk. Idény végi sportjegyzet (4.) Csapataink a mérlegen Nehéz helyzetben van a sportkrónikás, amikor egy olyan labdarúgócsapat teljesítményét kell értékelnie, amelynek sorsa ma este hét óráig még bizonytalan. A Pilisi együttesről van szó, amely ma délután öt órakor visszavágón fogadja a Szigethalmot a megyei II. osztályban 'maradásért. A pilisiek így végeztek a tabellán: 10. Pilis 26 8 7 11 36-38 23 Érdekesség, hogy ősszel is a 10. helyen álltak, igaz a fél szezonban csak 10 pontot sikerült gyűjteniük. Pedig a bajnokság előtt erősödött a játékosállományuk. Czinege kapus ismét elfoglalta a helyét a kapuban, s Duhaj is visszatért az NB II-ből kiesett BVSC-ből. És mégis a látszólag erősebb csapatnak is csak a szerény 10. hely jutott. Mindezt az utolsó meccsnek .köszönhetik”, amikor hazai környezetben 3-2-re kikaptak a Nagykőröstől. Hogy milyen rapszodikusan szerepeltek ősszel, annak igazolásául álljon itt két őszi eredmény. Üllő—Pilis 5-0, Pilis—Vácszentlászló 5-0. Lelkes, lokálpatrióta társadalmi tudósítónk minden hétfőn reggel így kezdte beszámolóját a vasárnapi mérkőzésekről: — A helyzetek megint kimaradtak. .. Általában hétről hétre ugyanazokat a játékosokat. Czinegét, Gajdost, Gált és Hegedűst tudta megdicsérni, akiken igazán nem múlt a sikeresebb szereplés. A többiek csalódást okoztak. Pedig játéktudásuk alap-ján feltétlenül ott lett volna a helyük az első hat csapat között. A pilisiek nagy utat tettek meg néhány esztendő leforgása alatt — lefelé. Több éve még megyebajnokok voltak, aztán tavaly kiestek az I. osztályból, s most is „áll a zászló” nekik, hogy lejjebb csússzanak. Mi azonban bízunk a csapatban a szurkolókkal egyetemben. Ma délután bizonyára sokan lesznek kíváncsiak a Szigethalom elleni visszavágó mérkőzésre. A múlt vasárnap 2-1-re kikaptak ugyan a ráckevei járásbeliektől, de a játék biztató volt. Ha ma lelkesen játszanak, akkor behozható a minimális hátrány, s ősztől ismét a megyei II. osztályban szerepelhetnek. Ügy legyen! (Legközelebb a járási bajnokság tapasztalatait értékeljük.) G. J. Júliusban i Az OTSH és az MLSZ határozatának értelmében az idén július 1-től július 31-ig tart a labdarúgók kedvezményes átigazolási időszaka. A járási hivatalban a« első emeleti, 11-es szobában lehet az átigazolásokat megtenni, ebben az időszakban id. Kalina János ügyintézőnél. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
