Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-26 / 150. szám
Hcnissnefetí szakkörök Kutatni, őrizni az emlékeket A tantervek hazánk történetének tanítását, népének és tájainak megismertetését országosan és általánosan rendelik, így aztán kimaradnak a szülőföldet közelebb hozó he- lyi ismeretek a falusi és városi iskolákból. Ceglédről például tudjuk a tankönyvekből, hogy 1514 májusában a pesti gyülekező táborból ide vonult tanácskozni harmincezer fel- fegyverzett parasztkatona, azt is tudjuk, hogy a parasztháború ideológusa és egyik alvezé- re a ceglédi Lőrinc pap volt, aki Dózsa Györggyel a piactéren észokokkal rávette a hadat a jobbágyok igazságának fegyverrel való kierőszakolására. A ceglédieknek tudniuk kéne, hogy holt terült el a fegyveresekkel megrakott térség és ki, volt Lőrinc pap, akiről a kortárs Istvánffy Miklós történetíró azt állítja, hogy Dózsának régtől fogva jó barátja volt. Házak nyomában Ugyancsak tudjuk történelmünk egy másik nagy eseményének, a polgári forradalomnak ceglédi vonatkozásait, miszerint Kossuth kormánya 1849 júliusában városunkban székelt, s Cegléden több fontos rendeletet bocsátott ki és itt gyűltek össze a honvédtábornokok haditanácsra. A ceglédi diákoknak illik ismerniük a negyvennyolcas forradalmi kormány épületét, Kossutnak és a tábornokoknak szálláshelyeit. Közelmúltunkról minden iskolás tudja, hogy a Tanácsköztársaság utolsó harcainak egyik had- testparancsnoksága Cegléden volt és a forró hetekben itt lakott Szamuely Tibor, Vágó Béla és Stromfeld Aurél. De melyik házban volt a hadtestparancsnokság és hol laktak a Vörös Hadsereg vezetői? Egykori diákok A tanterv által szűkre szabott időben ezekre a kérdésekre felelet nem adható, ezért maguknak a diákoknak kell válaszolniuk. Pompás feladat az egyes Iskolákból "kikerült kiváló emberek életútjának megismerése, szülőházuknak felkutatása és emlékeiknek összegyűjtése, az országosan ismert alkotók műveinek eredeti vagy másolatban való kiállítása. A diákoknak tömö- rülniök kell az iskolai honismereti szakkörökbe ezén feladatok elvégzésére. Hazánkban ezer honismereti szakkör működik az általános és középiskolákban, Cegléden egyedül a Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézetben. A rédi diákok és tanárok méltó megbecsülésére saját kutatásaimból szívesen adok útbaigazítást és örömmel tartok róluk előadást a leendő szakköröknek, hogyha hívnak. Néhány ceglédi diák és tanár neve következik itt, akiknek méltó emléket állítani javaslok. Aldor Imre, a hazai publicisztika kiválósága, Bakonyi Albert, a középkori iskola növendéke, Bischoff József iskolaigazgató, nála lakott gyermekkorában Toldy Ferenc. Bo- bory Károly, őt forradalmi tevékenységéért nyolcévi várfogsággal sújtották a császáriak. Braun Soma, a marxizmus kiváló tudósa, akit a ti- zenkilences időkben való tevékenységéért mozdítottak el tanári állásából. írók és énekesek Neves ember volt Csizmadia Mihály negyvennyolcas főbíró, a híres ceglédi határozat szerzője, Csurgay Adél opera- enekesnő, Csurgay László, Arany János nagykőrösi tanítványa, a bukás után Petőfi verseinek tiltott terjesztője, Dobos Erzsiké népies műdalszerző, a ma is énekelt Hét csillagból van a Göncöl szekere dallamának szerzője. Farkas Sándor világjáró cigányprímás, a magyar népdal terjesztője, Gubányi Károly író, világutazó, Hajós Zsigmond operaénekes, a milánói Scala tagja, Kalocsa Róza, a magyar nőnevelés egyik kiválósága, Kárpáti Aurél Kossuth-díjas író és színikritikus, Kiss Béla, operaénekes, Kránitz Ferenc, a szőkehalmi gazdaképző intézet tanára. A Tisza—Duna- közi homokföldek gyümölcsfával való betelepítésének úttörője. Krompek József kovácsművész, Krisztiáni Alajos, az Ipari Szakmunkásképző Intézet elődjének, az iparrajzisko- lának alapító tanára. Lösontzi István, a száz évig használt iskolai Hármas Kis Tükör írója, Lukácsi János festőművész, Martinovich Ilona, Kodo- lányi János író édesanyja, /Vadai Pál művészettörténész, Nyíri István Ybl-díjas építőművész, Pais Dezső nyelvész, Patkós Irma színésznő, Réthy Lajos festőművész, Szalay Lajos honvédhadnagy, akit a császáriak hatévi várfogságra ítéltek. Szegedi Kis István, a ceglédi nép reformátora, Szo- kol János huszárörmester, aki negyvennyolcban századával hazaszökött s akit az osztrákok kivégeztek. Szüle Ferenc költő, Arany János tanítványa, Táncsics Mihály, tanító az Díj- városon Toldy Ferenc, az irodalomtörténetírás atyja, Török János, a ceglédi gazdaképző intézet igazgatója, Széchenyi István bizalmasa és munkatársa, Unghváry László európai hírű gyümölcsfatermelő, Vrbán Pál, a Tanácsköztársaság egyik vezető szereplője, a Pest megyei Tanács másodelnöke, akit a reakció súlyos fegyházra ítélt. A névsor vége S végül Várkonyi István, a hazai agrárszocialista mozgalom vezéralakja, Veresmarti Mihály, barokk-kori magyar nyelvű szépprózánk első képviselője, Závodszky Károly irodalomtörténész és Zlinszky Aladár, a stilisztika egyetemi tanára. Hídvégi Lajos A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 1983. JÜNIUS 26., VASÄRNAP Tisztasági verseny A rend fs gazdasági tényező A Hazafias Népfront Környezetvédelmi Munkabizottságának öt értékelő csoportja sorra meglátogatta a város üzemeit, intézményeit, fagyon sok tanulságot hozott az idei tisztasági verseny, mivel a korábbi éveknél sokkal szigorúbb minősítési szempontok alapján értékeltek a bizottsági tagok. Reális érzékelés A ceglédi üzemek 1983- ban jóval nagyobb hangsúlyt helyeztek a szép, esztétikus. Vasárnapi cégérszemle Autószerelők vizsgája Negyvennyolc harmadéves autószerelő-tanuló adott számot az elmúlt napokban Cegléden, a Volán Körösi úti tanműhelyében gyakorlati ismereteiről a tanév végi szakmunkásvizsgán. Sikeres elméleti és gyakorlati vizsga után rövidesen ifjú szakmunkásokként állhatnak majd munkába. Apáti-Tóth Sándor felvétele A városkép egy-egy motívuma leginkább a vasárnapi csöndben szemlélhető zavartalanul. Ugyan íci érne rá bámészkodni, a szemnek tetsző látványt keresgélni hét közben, munka idején? Pláne ha jól tudjuk, ügyeink intézése végett melyik ajtón kopogtassunk, s hogy hova járuljunk, ha kosarunkat kenyérrel, tejjel, zöldséggel és hússal kívánjuk megtölteni. Keserű édesség A vasárnapi szemle mozaikjai arról győznek meg, hogy a „hírárasztó” tárgyak léte, a helybeliek számára, inkább csak szépészeti jelentőséggel bír. Persze a csak mögé illene kérdőjelet tenni, hiszen a tisztességesen megcsinált, ízléses cégérek különösen kellemes hangulattal bélelhetik az utcákat. És fordítva: a slend- rián cégér nem pusztán esztétikai vétség. Az üzletneveket rögzítő hosszabb, rövidebb táblák bizony városszerte csúnyácskák, érdektelenek. Nem tették túlzottan magasra a mércét, amikor és akik a háztartási boltok, a süteményes bolt, a fodrászatok, a lottózó és a kölcsönzőbolt feliratait alkották. Az egyre népszerűbb könyvesbolt is megérdemelne egy belbecsét valamelyest képviselő, színes cégtáblát. A tengernyi szép könyv és a keretként jelentkező szürke külalak ellentmondása az ilyesfajta esetek legszomorúb- bika. Á járműbolt névjegye olvashatatlan, a karcsú, vékony betűkből szőtt felirat megkopott, szétesett. Az „m”, az „ű”, az „e” eltörött. Az édességbolt külképe igencsak „kesernyés”. A félreértett egyszerűség nyomait viseli magán a forgalmas üzlet Túlzott szerénység Külön kategória a hír- és reklámszekrényeké. Érdekes, kedves jelenség lehetne a takarékpénztár és a fotósbolt előtt álló két magas fülke. Nem tudom, megtelnek-e fénnyel éjszakánként. Ha nem, az se baj. A nagykőrösi Cifra csárda félresikerült reklámhalaitól épp elég, ha nap közben úszik el a kedvünk. S a bezúzott üveglapok hűlt helye vajon mire csábíthatna? Mint ahogy régóta nem akar már semmit sem közölni a Skála Áruház előtt otrom- báskodó hajdanvolt hírszekrény sem. Az összetört, kibelezett alkalmatosság, rajta a felirat: Országos Takarék- pénztár, fölösleges tárggyá vált, legfeljebb városcsúfító szerepe lehet. Bár a munkahelyek névtáblái más célt szolgálnak, mégis jó, ha ízlésesek, olvashatóak. Egyetlen rossz példát említve: a Közép-magyarországi Pincegazdaság ceglédi körzeti üzeme a túlzott szerénység csapdájába esett. Nevét keskeny felületre, alig láthatóan írta. Ám lakcímében a Kossuthot hosszú „ú”-val. Ügy igaz, a cégér nem nagy ügy. S ha mégoly szép, sem ad mást, csak iólesik ránézni. Varga Sándor emberközpontú munkahelyi körülmények megteremtésére, mint korábban. A munkabizottság öt szempont alapján értékelt minden üzemet. A vizsgálódás során az összbenyomás, vagyis az első szempont szerint adott osztályzat volt a mindenkori legfontosabb értékszám. A bizottsági tagok nagy egyetértésben dolgoztak, csak a szokásos pontszám-szóródás mutatkozott, így az átlagos pontszámok a követelményeknek megfelelően reális értékelést tettek lehetővé. Valamennyi alapelvet figyelembe véve, minden értékelő 1-től 20-ig pontozta az üzemeket. A parkosítás mértékének megítélésekor a bizottság a lehetőségekre is tekintettel volt. A tagoknak az volt a véleménye, hogy egy tisztán ipari üzemben, társadalmi munkával gondozott park nem ugyanazt az erőfeszítést kívánja, mint egy mezőgazdasági üzem ősparkja, melyet szakképzett kertészek kezelnek. Lehet vitatni, de mindenképpen igazságos összehasonlítást tett ez a nézőpont lehetővé. A kiküldött felhívás alapján kereken harminc üzem mérte össze rendteremtő, szépítő készségét. Mivel évről évre egyre nagyobb a résztvevők száma, a következő években a munkabizottság azt tervezi, hogy a felhívás kibocsátása után mindén..üzemet majd fel is keres az előre megjelölt időpontban. Mert tényleg az szükséges, hogy minden üzem egész évben rendet tartson a háza táján. Élenjáró üzentek Az üzemek komolyan készültek a tisztasági szemlére, amit a magas pontszámok is jeleznek. Ugyanis 23 üzem ért el legalább 180 pontot, és csak háromé maradt 100 alatt. De jövőre minden újra kezdődik, senki, egyetlen vállalat sem fog előnyt élvezni vagy hátrányt szenvedni az 1983. évi eredmények alapján. A legjobban szereplő vállalatok a következők voltak: az ÉVIG és 20. számú VOLÁN holtversenyben első helyezést ért el, a KÖZGÉP, a két CÁT- telep, a konzervgyár, a kórház, a DÉMÁSZ és a CÉV következik utánuk. A felsorolt üzemek 250-nél magasabb pontszámot kaptak. Még említésre méltó eredményt mutatott a Városgazdálkodási Vállalat, a MEZŐGÉP, a Kenyérgyár, a VGV Műhely, a MÁV, a PEVD1 és az ÁFOR- üzem. A legszebb, legrendezettebb környezetű üzemek ünnepélyes keretek között elismerő oklevelet fognak kapni, ami remélhetőleg jövőre részben más üzemek, részben még szebb üzemek birtokába kerülnek. Talán néhány év múlva érdemes lesz megnézni, melyik üzem hol kezdett, hová érkezett. A munkabizottság értékelő aktivistái a látogatások során jó néhány problémát is észrevették, sőt az üzemek kezde- ményezőleg elmondták gondjaikat is az eredmények mellett. Ezek között feltétlen említeni kell a gazdasági tevékenység során képződött hulladékok, esetleges káros anyagok sorsát Hatás a munkára Érdemes lenne megvizsgálni a ceglédi üzemeket a talajvíz szennyezése szempontjából is. Kikutatni, hogy hová tűnnek el a rejtett szennyek!, mérgező savak, lúgok, s megfelelő-e az üzemi szennyvizek kezelése, működik-e valójában a víztisztító berendezés, hogyan kezelik az olajos szennyeket, yizet? Bizony komoly kérdések ezek, melyekre nehéz vá* laszolni. S azt is tudjuk, hogy a problémák megoldásának nagy az anyagi-beruházási vonzata. Ámde városunkban is vannak utcák, ahol a vizet nem vezetéken szállítják, s erre föltétlenül gondolni kell, és gondolni kell a mélységi vizekre, amelyekbe ha szeny- nyező anyagok jutnak, máshol is, másoknak is kárt okoznak. Hasonlóképpen a környezetünk szerves része a zöldnövényzet állapota, ápoltsága. Figyelni kell erre is. És természetesen, a szociális helyiségek állapota, felszereltsége is hat a munkahelyi légkörre. Ebben a biológia speciális területe, a környezetvédelem már kapcsolatban áll a munkalélektannal, munkapszichológiával. S e kapcsolatok révén tisztán láthatjuk, hogy a környezetvédelem gazdasági tényező is. Surányi Dezső Több jó koncertet V Segítséget kér a jazzklub Ügy hiszem, nem kell Cegléden a jazzmuzsika kedvelőink bemutatni a Petrik Jazz Quartettet. A Dózsa klubban közreműködésükkel ért véget a napokban a Ceglédi Jazzklub rendezvénysorozata. Műsoruk második felébe a meghívott zenészbarátok is bekapcsolódtak, s úgynevezett „jam seesion”-nal, közös örömzenéléssel zárták az évadot. tók száma a zenészekkel együtt. A házizenekarnak számító Petrik Jazz Quartett-en és a hazalátogató Bori Viktoron kívül számos országos hírű művészt láttak vendégül az elmúlt évben, köztük a Super triót, a Bacillus együttest, a Grencsó, Dresch, Baló triót. Közönség Hazalátogató Szímon István, a Ceglédi Jazzklub vezetője, a jazz ceglédi művelőinek menedzsere is. Öt kértük, tájékoztasson röviden a klub munkájáról. Mint elmondotta, a Kossuth Művelődési Központ klubjaként működnek, három heten, te jönnek. össze a Dózsa György ifjúsági klubban a jazz megszólaltatói és kedvelői. Nincsenek sokan, állapította meg sajnálkozva, kis jóindulattal talán százhúszra tehető a rendezvényeket látogaA klubélet hiányosságaként említette, hogy nem tudott még igazi klubközö&ség kialakulni, hiányzik e műfaj tanítása a zeneiskolai tematikából, így az értő, jazzmuzsikát ismerő közönség száma a minimális. Az ifjúságot kevés kivételtől eltekintve nem köti le a jazz. Technikai gondjaik is vannak, nincs jó zongorája a klubnak, de egy hanglemezt sem tudnának meghallgatni. A nyári uborkaszezon után, ősszel ismét beindul a Jazzklub, a klubélet. A „Ceglédi ősz” kulturális programsorozathoz kapcsolódva, a Zeneművészek Szövetségének táV mogatásával rendezik meg az I. Jazz-zongorista fesztivált Cegléden szeptember 30-án és október 1-én. Az első napon a Helyőrségi Művelődési Központ, a másodikon az Erkel Ferenc Zeneiskola ad otthont a hangversenyeknek, melyeken a ceglédi színekben lép fel Bori Viktor és a PJQ zongoristája, Petrik András. A vendégek sorába várják többek között Gonda Jánost, Vu- kán Györgyöt és Berkes Tamást. színvonalas megtartására kívánják fordítani. Folytatják a jazztörténeti, hangszerfejlődési előadásokat, hangszeres bemutatókat, s gyakorivá teszik az élő zenével való találkozás- sokat. Ez utóbbiak kapcsát Szimon István nagy elismeréssel szólt a Petrik Jazz Quartett munkájáról is, mint mondta a jazzklub rájuk alapoz, az együttes lelkesedése, zeneszeretete és tudása a meghatározó a klub életében, így ők a leggyakoribb fellépők is. Lehetőség Nyeremény Az új évadban tizenhárom klubnapot terveznek, ezenkívül nyolc alkalommal vesznek majd részt vidéki találkozókon a klub tagjai. A jobb in- formálódást, tájékozódást segíti majd a havonta megjelenő ceglédi jazz műsorfüzet. A megyei klubtanács pályázatán nyert húszezer forintot, kiegé. szítve a helyi anyagi forrásokkal, a technikai eszközök vásárlására, a rendezvények Az itthoni koncertjeiken kívül szerepelnek Debrecenben, Nyíregyházán a Ki mit tud?- os Pókháló együttes meghívására és ez év tavaszán a Székesfehérvárott megrendezett amatőr jazz-zenekarok találkozóján is. Befejező szavaiban Szimon István arra utalt, hogy szeretné, hogy a város illetékesei nagyobb figyelemmel kísérnék a jazzklub tevékenységét, s lehetővé tennék, hogy két évenként a Ceglédi Ősz programjaiban helyet kapjon a jazz, a jazz-zongoristák fesztiválja. _____________________ S. B. IS SN 0133—2500 (Ceglédi Hírk k
