Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-25 / 149. szám

1983, JÜNIÜS 25., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN Század elejei kép: hajtott komp a Dunán. Nelli, Árpád, Csikóvar KISHAJÓ-TÖRTÉNELEM A régi vízi emberek OrökSse). Azoké, akik csónakkal szelték át a nagy vizet, híd nem lévén, mindenféle lélekvesztön biztosították az összekötte­tést a Duna kettészelte országrészek között. Nagyra becsült, köztiszteletnek Örvendő, bátor révészeké, akik dacoltak árral, jégzajlással. Szép örökség. Század elejei fényképek között lapozgatok. Egy fakomp, épp ha ráfér­ne egy lóhúzta szekér. Farában szikár, sovány ember forgatja az evezőt. Vajon meddig sodorta a Duna, amíg átküzdötte a terhet az egyik oldalról a másikra? S egy másik fotográfia, a most munkába álló, 150 tonnás Árpád­ról, a Duna legnagyobb, iszonyú erejű hatalmas önjáró kompjáról. Két kép, két világ. Az utóbbi két és fél évtized kis­hajózási történelmét a Szentendrei- szigeten, a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat korányi üzemé­ben írták. Együtt látni -itt á múltat és a jelent, a hajóépítő mesterek ■ apáról fiúra Öröklődő fogásait és a személytelen modern technikát. Tíz­egynéhány évvel ezelőtti kedvencein­ket. s a holnap forgalomba álló bűbájos hajóköltéményeket: vízen, ' lábon vagy rajzasztalon. Gaz „között szomorkodik a Zebe- gény,, vaksi szemeivel néz a Duná­ra a valamikor olyan büszke Almos. Vérfrissítő elixírre várnak. Lapos a pép?tárca, újjhajó nem épül £szj- ^ geten, de a mesterek nem" érik bé toldózással-foltrtzással. Ügy fiatalít* ják meg a régi bárkákat, hogy ha kifutnak a vízre, az öreg dunai fű­zek se istpernek rá az eredetire. ★ A Kedvenc most a Csikóvár. La- i katos, asztalos, motorszerelő ha te­heti. hiinden nap leszalad megnézni a stég mellett csintalankodó hajó- lányt. Mert hiszik vagy nem. a ha­jóknak nemük van. A Horány tí­pusúak minden pohcikájuktían flú- ,nak születtek. Erősek, ro.búsztusak, keményen szelik a vizet. Csikóvár minden ízében kamaszlány. Büszke a ’tartása; csillognak ablakszemei, s ahogy a vízhez símül; abból asszo­nyos ígéret, kislányos tartózkodás • egyszerre sugárzik. Higgyék el, nem csak én érzek így. Lakatos Barnabás, a néhány éve még tengerész, . ma vállalati igazgató is legelteti fajta szemeit. Dalmadi ■ László, üzemvezető-he­lyettes észre sem veszi és simo­gatja a kecses hajótestet. Mácsai József. Smitola Ferenc, Nyári Im­re, Csuka Islváh, Rózsa Ferenc, Herceg Imre, mint édes gyermekű-’ két. 'úgy építették, pátyolgatták, sze- retgették. Így készült el. így került ■vízre, így kezdte szelni a habokat az üzem benjáminja. Termete, vonóereje talán’ nem ér­demelne ennyi törődést, szeretetek Ha mégis ekkora figyelem kíséri, az annak is köszönhető, hogy a Csikóvár típushajó. Tervezői, dr. Horváth György és Vámosi István, a vállalat vezetői, valamint a Köz­lekedési •;Minisztérium' szakemberei azt szefetnék, ha a Csikóvárban si­kerülne, megtalálni a'kishajók kö­vetkező '■nemzedékének prototípusát. ★ Ekkora hajót régen láttak a vá­ci révállomás kikötőjében. Büsz­kék voltunk az első önjáró kompra á Toldim iá, pedig utódja az Árpád majd háromszor annyi terhet bír. ...Nevé'qez illően vezérhajó. Tornya messze tekint a Dunán, radarja se­gítségével .ködvakságban is meglát­ja a hosszanti irányban úszó test-’ véreket. Lehet-e ilyen monstrum szép? A kérdés nem kérdés. Ahogy pihenő jegesmedveként simul a pontonhoz, éhes szájként mozgatja feljáróit, ’’ahogy csilingelnek láncai, búg a ha- jókü'rtjé, az mind-mind csupa élet. Az Árpád a holnap hajója. For­• mái;<minthá csak számítógép rajzol­ta volna, olyan praktikusak. Szép­sége aZ olyan emberé, akit csak huzamosabb ismeretség után lehet Cj ruhát kap az Almos. igazán megkedvelni. Hűvös és hi­deg mint- az északi nők, keményen, büszkén, egy kicsit önhitten szem­léli a vizet. Olyan pillantással, mint aki tisztában van önnön értékeivel, aki tudván tudja, hogy pótolhatat­lan. És mégis, amikor a főgépész egy kapcsolóval életre kelti szívét, a motort, olyan ragaszkodóan tud du­ruzsolni fülünkbe. S mondhat bár­mit a külcsín, mi, akik ott állunk a fedélzeten, tudjuk ebből a hajóból ragaszkodó tárgy, szerény hitves, bennünket híven szolgáló kedves lesz. Két hajó. Érzéketlen fából, vas­ból. emberi gondolatból kovácsolt tárgyak. Holnaptól kezdve azokon utazunk a Dunán. Úszó tárgyak . a Duna legújabb kori történetében. CSULÁK ANDRÁS Szakszervezet a termelőszövetkezetekben Politizáló, tekintélyt adó munka Az MSZMP Pest megyei Bizottságának pártépítési munkabizottsága a közelmúltban nyolc járás, tíz termelőszövetkezetében folytatott vizsgálat ta­pasztalatai alapján értékelte a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 1976-ban létrejött szakszervezetek tevékenységének és pártirányí­tásának tapasztalatait. A testület a további teendők segítése érdekében a főbb tanulságok közrebocsátását tartotta indokoltnak. A teljesség igénye nélkül ezekkel foglalkozom é cikk keretében. tó szakszervezeti szervekkel karölt- ve nagy gondot fordítanak a szak- szervezeti munka megfelelő szeméi lyi feltételeinek biztosítására. A ká­derhelyzet általában kiegyensúlyo­zott. Egyedül a Bentavölgyében vál­tották egymást 1976-tól négyen ai titkári tisztségben. Az első számú, szakszervezeti vezetők többnyire szakmailag és politikailag jól felké­szült, nagy mozgalmi — és ma már szövetkezeti szakszeryezeti —’ fa* pasztalattal rendelhető, a kollektí­vák előtt tekintélyt élvező elvtársak. Személyes tevékenységüknek is nagy szerepe van abban, hogy a szövetkezetek gazdasági vezetésével összességében tartalmas az együtt­működés. A felső szintű vezetők esej. tében a napi személyes egyeztetése-’, ken túl mindenütt kialakultak a kapcsolattartás szervezeti formáid Az szb reszortosai ' a különböző szövetkezeti bizottságok tagjaként tevékenykednek. Erre a feladatra azonban az szb-k még nem készítik fel megfelelően őket, s gyakran eb*, marad munkájuk értékelése is. .. A szakszervezeti főbizalmik és bi­zalmit többsége is felkészült a tiszt­ségéből adódó feladatok ellátásárai Ennek megfelelően fejlődő a közép­vezetőkkel és a közvetlen termelés­irányítókkal a munkakapcsolatuk.1 Hasznosnak bizonyult a jog- és ha­táskör gyakorlására való felkészíté­sük. E szinteken azonban már jelen­tős számban vannak, akik nem is­merik megfelelően feladataikat, így nem tudják érdemben ellátni tenni­valóikat sem. Elsősorban az ő ese­tükben szenved csorbát a partneri kapcsolat. A szakszervezeti és gazdasági ve­zetők alapjában megnyugtató elvi es tartalmas gyakorlati együttműködé­séhez az is hozzájárul, hogy a szö­vetkezeti vezetők naponta a gazda­sági feladatók-eivégzésében és a dol­gozók — nemcsak az alkalmazottak — közötti politikai munkában érzik a szakszervezet pótolhatatlan jelen­létét. Legfőbb érdemként említik* högy elősegítik a szövetkezeti de­mokratizmus fejlesztését, erősítik a vezetés demokratizmusát, a termelé­si feladatok elvégzését. A tisztségviselők felkészültségének folyamatos javítása a személyi fel- tételek biztosításának elengedhetet­len része. A vizsgált egységeknél az első számú szakszervezeti vezetők je* lentös hányada rendelkezik megfe­lelő politikai képzettséggel. Különö­sen a párttagok között jó. ez az arány. A Micsurin és a Rákosvölgye tsz-ben például a 7—7 fős szb-bol mindenkinek van politikai végzett­sége. A bizalmik között azonban ke­vesen rendelkeznek ezzel. Ennek pót­lására több helyen — így a Fehér Akác, a Micsurin, a Rákosvölgye tsz-ben is — 15-20 bizalmi részvé­telével politikai oktatást indítottak. Az SZMT és MEDOSZ egy-két he­tes és egyhónapos bizalmi, reszor- tos és titkárképzést, továbbképzést szervez számukra. Ezentúl sokoldalú szakmai és módszertani segítséget nyújtónak. Kritikai észrevételek is megfogal­mazódtak a két szakmai irányító szerv munkájára vonatkozóan. Töb­bek között felvetették: sok az ad­minisztráció, hiányolják az informá­ciós jelentésekben jelzettekre az in­tézkedést, válaszadást; a feladatok elvégzésére rövidek a határidők, ez rontja a munka hatékonyságát, szer­vezetlenség látszatát kelti. A pártépítési munkabizottság a vizsgálat tapasztalatai alapján a ter­melőszövetkezeti szakszervezeti szer­vek politikai befolyásának , további növelését tartja szükségesnek a ter­melőszövetkezetek életében. Javasol­ja, mindenhol fordítsanak kiemelt figyelmet a sajátos szakszervezeti tevékenység színvonalának fejleszté­sére, a kádérmunkára, s ahol indo­kolt, a szervezettségre. Zászlós hajú lett az Árpád. Trencsényl Zoltán felvételei Mindezek érdekében a következő ajánlásokkal él: — Azok az Irányító pártszervek, ahol a közelmúltban nem szerepelt tes­tület előtt e téma, tűzzék ezt napirendre. A szövetkezeti pártszervekkel együtt törekedjenek a sajátos politikai tennivalók differenciáltabb megje­lölésére, ahol indokolt küldjenek több felkészült párttagot szakszervezeti munkára, gondoskodjanak a pártmegbizatások érdemi ellátásáról, fokozzák a szakszervezeti aktivisták körében a párttaggá nevelő munkát. — Az illetékes pártszervek saját hatáskörben és a MEDOSZ bevonásával továbbra is szorgalmazzák a szakszervezeti tisztségviselők, elsősorban a bi­zalmik és reszortosok politikai képzését, továbbképzését. Biztosítsák, hogy a középvezetők és bizalmik együttműködése mindenhol az előírtak szerint alakuljon. Lépjenek fel a termelőszövetkezetekben működő szakszervezeti szervek létjogosultságát megkérdőjelező, demoralizáld nézetekkel szemben. — Felhívja a MEDOSZ és TESZÖV vezetésének figyelmét együttműködé­sük tartalmi továbbfejlesztésére. Különösen az érdekképviselet és -védelem- valamint az agitáeiős, mozgósító tevékenység áttekintését és az ezzel kap­csolatos feladatok közrebocsátását tartja fontosnak. CSONKA CSABA az MSZMP Pest megye! Bizottsága pártépítési munkabizottságának tagja és szükség szerint tanácskoznak; taggyűlésre évente kerül sor. Helyes gyakorlat, hogy szb-ülésekre a fő­bizalmikat (helyenként a bizalmikat is) meghívják. Az aualaoan kedvező tapasztalatok mellett vannak hiányosságok is. Egyik legnagyobb gond ott jelentke­zik ahol nem tudtak megfelelően alkalmazkodni a sajátos működési feltételekhez. Ez töboek között in­dokolatlan párhuzamosságot okoz a szakszervezet és a szövetkezeti bi­zottságok működésében, nem ismerik fel a szakszervezet érdekképviseleti, erdekvédelmi funkciójából fakadó feladatokat; van ahol a belső szer­vezeti feiauatok öncélúvá, formális­sá válnak, a bélyegeladás dominál. A termelőszövetkezeti szakszerve­zeti mozgalom megerősödéséhez meghatározó módon járultak hozzá az irányító járási és nagyközségi pártbizottságok, a termelőhelyi párt­szervek, -alapszervezetek. A határo­zat megjelenésekor aktív felvilágo­sító, meggyőző és operatív szervező munkával segítették a MEDOSZ-t és a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek gazdasági-politikai vezetését a szakszervezeti szervek létrehozásá­ban. A későbbiekben a pártirányítás elvi-politikai jellege vált domináló- vá. A pártalapszervezetek szükség sze­rint, de legalább az éves beszámoló taggyűlésen, a szövetkezeti pártszer­vek 1-2 évente, tárgyalják a tapasz­talatokat és tennivalókat. Járási tes­tület előtt négy helyen — Dabason, Ráckevén, Vácott és Szentendrén — szerepelt önálló napirendként a ter­melőszövetkezeti szakszervezeti munka és pártirányítása: A testüle­tek a munkát összességében rend­ben lévőnek, folyamatosan fejlődő­nek ítélték. A hangsúlyt többnyire a minőségi fejlesztésre helyezték. A testületi állásfoglalásokat párt­titkári értekezleten — Ráckevén szb-titkárokkal együttesen — dol­gozták fél. Ahol testület nem fog­lalkozott a kérdéssel, ott is napirend­re tűzték a feladatok megbeszélését tapasztalatcsere jelleggel. A párttestületek állásfoglalásai mindenekelőtt a szakszervezetben dolgozó kommunisták révén valósul­nak meg. A szakszervezeti tisztség­viselők közül egyik többnyire párt­tag, több helyen egyúttal pb-, vb-, il­letve vezetőségi tag is. A főbizalmik, bizalmik között viszont kevés, 30 százalék körüli a párttag. Nem lehet elfogádni, hogy a Rákosmezeje Tsz- ben a 32 bizalmiból csak 3, a Benta­völgyében 15-ből egy sem, az Óbu­dában 28-ból csak egy a párttag. A pártmegbízatással tevékenykedő párttagok többségének munkáját a kezdeményezés jellemzi. Képviselik a párt politikáját, jelentős szerepet vállalnák a megfelelő helyi politikai légkör alakításában, a különböző in­tézkedések megértetésében, elfogad­tatásában. Báj ViSZOnt, hogy több helyen még mindig nem jutottak el a feladatok sajátosságoknak megfelelő tartalmi és módszerbeli differenciálásáig. Elő­fordul, hogy a partszervezet elmu­lasztja felkészíteni és elküldeni kép­viselőjét a szakszervezeti fórumra, illetve nem hívja meg a szakszerve­zeti tisztségviselőket a szakszervezeti tagságot is érintő' témák testületi vitáira; elhanyagolják a pártmegbí­zatással a szákszervezetben dolgozó kommunisták felkészítését, beszá­moltatását; nem fordítanak kellő fi­gyelmet a szakszervezeti aktivisták körében a párttaggá nevelésre. Az illetékes pár'tszervek az irányí­ElSÖ helyre kívánkozik a munka- bizottság- azon megállapítása, mely szerint az élet, a gyakorlati tevé­kenység igazolta a döntés helyessé­gét. Az, új szakszervezeti szervek po­litikai rangot, tekintélyt vívtak ki maguknak, önállóan, kezdeménye- zően,- egyre inkább működési terü­letük sajátosságaihoz alkalmazkodva képviselik. és védik az alkalmazotti érdekeket, nevelik és mozgósítják tagságukat a közös feladatok meg­oldására. Nagy politikai, erkölcsi tőkét je­lent, hogy munkájukkal váltak a szövetkezeti mozgalom szerves, von­zóerőt jelentő részévé. Ezt fejezi ki többek között az is, hogy a megye termelőszövetkezeteiben dolgozó több tízezer alkalmazott.91 százaléka tag­ja a szakszervezetnek. Tevékenységükben — éves mun­kaprogramjaik szerint — központi helyet kap a termelés segítése, hi­szen az alkalmazottak alapvető ér­dekei is a minél hatékonyabb, jöve­delmezőbb gazdálkodást követelik meg. Bekapcsolódnak az éves- és kö­zéptávú tervek kialakításába, részt vállalnak azok végrehajtásában. E célt jól szolgálja többek között: a különböző venseny- és termelési mozgalmak együttes szervezése a a szövetkezeti VerSenybizottságökkal; a társadalmi munka, a. betakarítás kampánymunkáira való mozgósítás; a termelési agitáció a hatékonyság, az anyag- és energiatakarékosság, az. érdekeltség fokozása, az alap- és melléküzemi tevékenység helyes vi­szonya stb. témáiban. A Rákosvöl­gye Termelőszövetkezetben például- a meggyőző sző és & kedvező -tapasz­talatokafapjanr rrrá1’’ márt mindenki^ elégedett a tavaly bevezetett 'teljesít­ménybérezéssel. . Megkülönböztetetten foglalkoznak a szakszervezeti tagság szociális ügyeivel. Nagyjából 30 és 100 ezer Ft közötti összegből rendszeres és al­kalmi segélyben részesítik a rászoru­lókat, különösen idős, beteg dolgo­zóikat. Ä -nagycsaládosokat 300—500 Ft-os tanszersegéllyel, Télapó- és ka­rácsonyi ajándékcsomaggal támogat­ják. .Népszerűk a. lakásépítést előse­gítő kölcsönök, kedvezményes telek, építőanyag, szállítójármű és munka- kágép biztosítás stb. Általában ja­vult az üdültetési lehetőség. Több helyei), feszültségforrást jelentett, hogy á kettős; tagok egy része a szö­vetkezettől és a szakszervezettől égy- időben részesült kedvezményben, s volt, akinek-jogos igényét sem tud­ták kielégíteni.: Ennek kiküszöbölé­sére helyi megegyezés született a munkahelyi- és szakszervezeti lehe­tőségek összehangolt -felhasználására a szakszer vezet égisze alatt.', Sokszínű, változatos a sport- és kulturális tevékenységbe való be­kapcsolódásuk, amely versenyek, rendezvények szervezésétől a mú­zeum- és színházlátogatáson át szak­osztályok működtetéséig terjed. Természetesen mindenhol nagy gondot fordítanak a szakszervezet belső életének, munkaterv . szerinti szervezésére. Az szbrk áltálában 2-3. rayonta; a főbizalmik, bizalmik. évente 2-4 alkalommal, a szákszer- /ezetí csoportok másfél-kéthavonta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents