Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-25 / 149. szám
1983. JÚNIUS 25., SZOMBAT Kfunam 5 Nemesítők Harminchat ország szakembereinek részvételével a Vetőmagtermesztők és Kereskedők Nemzetközi Szövetsége Budapesten tartotta kongresszusát. A rangos rendezvény egyúttal alkalmat teremtett a hazai ve- fömagtermesztes helyzetének áttekintésére. Amint az a tanácskozáson elhangzó szakmai előadásokból is kitűnt, a hazai kutatások meglehetősen elmaradnak a külföldi élvonalbeli eredményektől. Több intézet is foglalkozik ugyan nemesítéssel, néhány növénynél — mint például a búzánál, hibrid görögdinnyénél — értek is el nemzetközileg is kiemelkedő eredményt, ám mindez kevés. A jobb eredmények elérése azonban a többi között pénzkérdés. Egy-egy új fajta kinemesítése ugyanis meglehetősen költséges vállalkozás, s 8—10 évig is eltarthat a munka. Amíg azonban a külföldi magánkereskedő cégek bevételeinek megközelítően harminc százalékát fordítják kutatásokra, nemesítésre, addig nálunk — a véges anyagi lehetőségek miatt — e célra csupán a bevételek alig 15 százalékát fektetik be. Mindenesetre a Vetőmag Vállalat új utakat keres az export- bevételek fokozására. Egyik biztatónak ígérkező megoldás a magtermelésben szerzett tapasztalatok eladása. Komplett rendszereket kínál elsősorban a fejlődő országok számára: a termelés, a feldolgozás és a kereskedelem gépeit, berendezéseit, módszereit együtt értékesíti. Országunk éghajlati, földrajzi adottságai igen kedvezőek a magtermesztéshez, ezt kihasználva már régi hagyományai vannak a tevékenységnek. A mezőgazdaság szerkezete, a nagyüzemek méginkább megerősítik az előnyös helyzetet, hiszen magas technikai színvonalon Európában egyedülállóan nagy kiterjedésű táblákon termeszthető a mag, így a termés is egységesen jó minőségű lehet. Mindezt "a külföldi termelők is tudják, éppen ezért igyekeznek bértermesztésre különféle gabona-, zöldség-, virágmagvakat nálunk termeltetni, szaporítani. Mindez előnyös az országnak* hiszen évente 30— 40 millió dollár bevétel származik a saját termesztésű és a külföldi megbízásból származó magforgalomból. Csakhogy sokkal többet lehetne profitálni e kedvező adottságokból. Magunknak kellene olyan nagy- értékű, több termést adó, a betegségekkel szemben ellenálló fajtákat kinemesíteni, amelyeknek magjait a világpiac is megfizeti. K. G. Szakmunkások az építőiparnak A vasbeton és a tégla diákjai Az arifmia ellen Gyógyító késsel A Szovjet Orvostudományi Akadémia moszkvai szív- és érsebészeti tudományos kutatóintézetében tagozatot létesítettek-a szívritmuszavarok sebészeti gyógyítására. Itt egy év leforgása alatt Lev Bőkért ja, Lenin-díjas professzor vezetésével több mint 200 Igen bonyolult . elektrofizioló- giai eljárást folytattak szívritmuszavarokban szenvedő betegeken, 80 súlyos műtétet hajtottak végre a felnyitott szíven. Korábban ezt a betegséget világszerte gyógyíthatatlannak tartották. Az utóbbi években a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és á Franciaországban folytatott kutatások azonban kimutatták, hogy az aritmia (ritmuszavar) sebéHa nem tanulsz, mehetsz maltert keverni — sokaknak még mindig ez jelenti a kőmüvesszakma minősítését. Kevés szülőnek dédelgetett vágya, hogy gyermeke az építőiparban válasz- szón magának foglalkozást. Bár mostanában már kevésbé feszítők a gondok, idén a kőmüvesszakma utánpótlási problémái is enyhébbek. A festő-mázolő mesterség eddig is népszerű volt. Alig-alig van viszont jelentkező ács-állványozó, vasbetonkészítő és bádogos szakmára. Összességében nézve Pest megye építőipari szakemberigényét: a következő években mintegy 750 munkásra lenne szükség. Ezzel szemben csak 530 tanulót tudnak felvenni a következő tanévre az iskolák. Szám szerint elegendő a jelentkező, csak éppen a szakmák szerinti megoszlás nem felel meg az igényeknek. A népszerű, divatos foglalkozások iránt a lehetőségeknél jóval nagyobb az érdeklődés. pedagógusok szerepe, feladata a gyermekek pályára irányításában. Mind az érvek, mind az ellenérvek tartalmaznak igazságot. Mondják egyfelől, hogy egyetlen tanártól sem várható el az összes létező szakma ismerete. Márpedig bizonyos foglalkozásoktól való idegenkedésnek- az alapja éppen a köztudatban élő hamis kép. A szakmunkás- képző intézetek, a vállalatok pedig elégedetlenek a pedagógusok pályaválasztási munkájával. Ismét pilisvörösvári példa: az intézet nagy energiával megszervezett pályaválasztási bemutatóira az első két évben egyetlen pedagógus sem ment el. A gyérekeket feltették az értük küldött autóbuszra, ők maguk azonban otthon maradtak. Élő szakmai bemutató S ezzel vissza is kanyarodtunk a kiindulóponthoz, a pilisvörösvári intézet három évvel ezelőtti kezdeményezéséhez. Az iskola 1980-ban mindössze 74 elsőéves tanulóval kezdte meg az évet. A következő esztendő szeptemberében már 174 új diák ült ba a padokba. Időközben ugyanis pályaválasztási bemutatót szervezett az iskola. Az akciót nagyon aprólékosan, gondosan előkészítették. Mintegy félszáz általános iskolába küldtek tájékoztatót a programról, előzetesen — a megyei' tanács segítségévéi — összehívtak ~ 26' általános iskolai igazgatót, kérve őket, támogassák a kezdeményezést. Az építőipari szakmunkásképzésben érdekelt vállalatok örömmel segítettek, autóbuszokat. építési anyagokat adtak. Így került sor aztán a háromnapos rendezvényre: az intézet tanulói élő szakmai bemutatót tartottak. A. helyszínen falaztak, tetőszerkezetet ácsoltak, követ faragtak, vakoltak. S mindezt maguk a gyerekek is kipróbálhatták, ismerkedhettek a kőműveskalapács és a vakolókanál fogásával, a mesterségek fortélyaival. Naponta 250—300 pályaválasztás előtt álló tanuló vett részt a bemutatón. Az eredményt nem kell különösen bizonygatni, a következő tanév jelentkezési adatai önmagukért beszélnek. S tér-, mészetes az is, hogy azóta minden évben várják az általános iskolás gyerekeket a pilisvörösvári bemutatóra, a legutóbbira már pedagógusok is érkeztek. S ez fontosabb, mint gondolnánk. Közreműködést várnak! A 14-15 éves tanulók ugyanis könnyen lelkesednek. Az első sikerélmények hatására vonzónak találnak egy-egy foglalkozást. Ugyanakkor könnyű lebeszélni is őket, hamar hallgatnak az esetleges szülői aggályokra: csak nem Mit tesz a pedagógus? Mindezek a gondok az olyan szakmunkásképző intézeteket érintik legjobban, mint a pilisvörösvári. Ott ugyanis kizárólag építőipari tanulókat képeznék, nekik ezekből a szakmákból kell a szükséges létszámot verbuválniuk. S hogy az utóbbi években ez sikerülhetett nekik, az saját erőfeszítéseik eredménye. Sikeres kezdeményezésük tapasztalatait vitatták meg a pályaválasztási intézet legutóbbi ankétján, amit Pilis- vörösváron rendeztek meg. A Pest megyei Pályaválasztási Intézet egy-egy szakmához, szakmacsoporthoz kötődő an'kétjainak célja a tapasztalatok, módszerek átadása, a jó ötletek elterjesztése és a vállalatok, szakmunkásképző intézetek, valamint az általános iskolák közötti kapcsolat erősítése. Hogy mindebből mi valósul meg, arról megoszlanak a vélemények. A pálya- választási intézetben úgy látják, hogy az általános iskolai pedagógusok érdeklődnek a kezdeményezés iránt, bár éppen a legutóbbi ilyen eszmecserén a pilisvörösvári szakmunkásképző igazgatója nehezményezte, hogy mindössze öt-hat általános iskolai kolléga jött el hozzájuk a meghívásra. Egyébként sem tisztázott a szetileg mégis gyógyítható. A Szovjetunióban szapora szívműködés esetén a típusműtétekre jelenleg a kaunasi orvostudományi főiskolán, valamint a szervátültetéssel és a mesterséges szervekkel foglalkozó moszkvai intézetben kerül sor. A szív- és érsebészeti intézet tudósai számos eredeti kutatással törekedtek a legbonyolultabb szívritmuszavarok megállapítására. Korszerű mikrokomputerek, a hazai és a külföldi technikai újdonságok voltak a segítségükre. Ezekkel e bonyolult műtétek módszerét részletesen kidolgozhatták. A sebészeti beavatkozás eredményeként mind a gyermek-, mind pedig a felnőttbetegek meggyógyultak. A korszerű berendezés megbízható segítőtársa a sebésznek [ mész kőművesnek, ácsnak? S éppen itt lehet szerepe a pedagógusnak, aki folyamatosan kapcsolatban van* tanítványaival, nem csupán a bemutatón, az üzemlátogatáson találkozik velük. Mert ha nem is ismer részleteiben minden szakmát, azért az ilyen pálya- választási rendezvényeken szerzett információkat tudatosíthatja tanítványaiban, hozzájárulhat a téves elképzelések eloszlatásához. Egyáltalán nem arról van szó, hogy akár a szakmunkás- képző intézetek, akar a vállalatok az általános iskolára akarnák hárítani azokat a feladatokat, amelyeknek megoldása elsősorban az ő érdekük. Mindössze hatékonyabb együttműködést, segítséget kérnek és várnak a pedagógusoktól. S talán ebben hozhatnak majd érzékelhető eredményeket a pályaválasztási intézet ankétjai. M. Nagy Péter 9 Csendesek a műhelyek A Sasad Termelőszövetkezet diósdi védőkesztyűüzemében ezekben a napokban csendesek a műhelyek, elkezdődött a berendezések nyári nagyjavítása. A felújítást arra is felhasználják, hogy néhány elavult berendezésüket újra cseréljék. Termékeik iránt ugyanis olyan nagy az Igény, hogy a hagyományos technológiával már nem tudnak eleget tenni a megrendeléseknek. Erdősi Agnes felvétele Különös jelenségek n légkörben Égi tünemények csalfaságai Időjáráson rendszerint olyan mindennapi jelenségeket értünk, mint a napsütés, a felhők, a szél «agy az eső. Vannak azonban a légkörben is ritkaságok, nagy időközökben előforduló különleges jelenségek. A villám nem tartozik a ritka természeti tünemények közé. Magyar- országon egy esztendőben több százezer villám csap le. Néha azonban előfordulhatnak szokatlan alakú, kivételes vülámjelenségek is. Ezek közé tartozik az úgynevezett gyöngysorvillám. kezünknek az ujjain. A jelenség elnevezése (Szent Elmo tüze) onnan származik, hogy egyszer nagyon erősen lépett fel a spanyolországi Szent Elmo székesegyháznak aranyozott kúpöladíszein. Gyakran előfordul ez a jelenség a nyílt tengeren úszó hajókon is, Ha ezek heves zivatarba kerülnek. A régi tengeri hajóknak az árbóccsú- csain jelent meg, manapság pedig az antennákon mutatkozik. Gyöngysorviilám A közönséges villámok pályája összefüggő, izzó csatorna, amely a felhőből á föld felé kígyózik. A gyöngysor- villám. éllenben nem összefüggő' fényes vonal,' hanem csupán fénylő pontók sorozata. Sokat vitáztak a meteorológusok, hogy ez a különös látvány miként keletkezik. A valószínű magyarázat: a villámok pályája nem nyílegyenes vonal, hanem kacstoaringós. E pályának nem minden pontjából jut ugyanannyi fény a szemünkbe. Ha az észlelő olyan helyen áll, hogy látóvonala párhuzamos a villám valamelyik pályaszakaszával, akkor abból az irányból sokkal több fény jut a szentébe. Ezért úgy tűnhet fel neki, hogy ez a pályaszakasz világos, a villámpálya többi szakasza ellenben sötét. Ezért a villám képe kis fénylő szakaszok vagy pontok sorozatává bomolhat fel. Szent Elmo tüze A heves zivatarok idején, többnyire a magas hegyeken a csúcsban végződő fémtárgyakon apró kékes lángocskák jelennek meg. A valóságban azonban nem lángokkal van dolgunk. Úgynevezett villamos csúcskisülésekről van szó, amikor az erős villamos erőtér hatására hideg fénykibocsátás jön létre. Kivételesen az emberi testen is mutatkoznak ilyen lángocskák, mégpedig a fejtetőn, a kalapon, vagy magasra nyújtott Állatövi fény Az állatövi fény (zodiakálfény) szintén a szép és ritkán észlelhető jelenségek közé tar. tozik. Néhány órával napnyugta után, vagy napkelte előtt háromszög alakú fényderengés alakjában jelenik meg a csillagos égbolton, mégpedig a Nap helyének megfelelő irányban, tehát este az égbolt nyugati részén, reggel felé pedig keleten. Az állatövi fény keletkezése körül régebben sok vita folyt. Ma az a vélemény a legelfogadottabb, hogy a jelenséget a Föld körül elhelyezkedő meteorit eredetű porréteg hozza létre: a napsugarak a porszemcséken szétszóródnak. E porréteg ugyanis olyan nagy magasságban helyezkedik el, hogy már kívül esik a Föld árnyékkúpján, tehát akkor is süti a Nap, amikor nálunk éjszaka van. A Föld szubtrópusi övének tiszta levegőjében ez a jelenség elég gyakran látható, kivált a szabad tengeren úszó hajókról. Nálunk, a mérsékelt égKutak, tárolók és vezetékek ^ Gyarapodik az ivóvízellátás A Dunamenti Regionális Vízmű Vállalat, a megye vízellátási gondjainak enyhítésére, fokozott erőfeszítésekkel folytatja a tavaly megkezdett hálózatfejlesztési munkákat. A múlt hónap közepén üzembe helyezték az új tükörhegyi kutat, amely Törökbálintnak naponta ezer köbméter vizet szolgáltat. A munkák most tovább folytatódnak. Két .— egyenként ezer köbméteres — tárolót építenek, amiből az egyik, a tervek szerint már most nyáron elkészül, s azt üzembe is helyezik. Diósdon is serény munka folyik. Az év végéig elkészül az ezer köbméteres új tároló, s a hozzá csatlakozó víz. vezetékrendszer, amely a település Törökbálint felé eső részének vízellátási gondjain kíván segíteni. Az érdi térségben a közeljövőben új gerincvezeték építését kezdik meg. Ez a Duna- parti bázisról szállítja majd a vizet az érdi tárolóba. Elkészültével enyhülnek a város vízellátási gondjai. Zsámbékon a nyári vízhiány megszüntetésére új szivattyúkat szereznek be. Ezekkel nagyobb mélységben hatolhatnak a kutakba s így napi 600 köbméterrel növelhetik a hozamot. Jelentős fejlesztési munkák folytak Nagykovácsiban is, ahol a Fővárosi Vízművekkel együttműködve, jövőre már ezer köbméterrel növelhetik a napi vízellátást. K. Z. övben csak gyengén és elmosódottan látszik, és többnyire ’ csak a csillagászok észlelik. Éjszakai jégeső A jégesők egyformán gyakoriak. Legtöbbször a meleg délutáni órákban vagy este verik a határt. Délelőtt kevesebb a jégeső^ éjszaka pedig nagyon ritka. Ennek az a magyarázata, hogy a jégesőképződéshez különlegesen erős felszálló légmozgások szükségesek, ezek pedig a, nappá- * .li felmelegedés hatására jön-"'"3 nek létre, .legkönnyebben. -Is*, meretes ugyanis, hogy a fel-Jvé; melegedő ■ levegő kitágul, könnyűvé válik, és hajlamos arra, hogy felszálljon. Időnként azonban szubtrópusi légtömegek érkeznek hozzánk Afrikából. Ennek a levegőnek magas á hőmérséklete, nagy a vízgőztartalma, és. ~ könnyen képződnek benne emelkedőd légoszlopok még az éjszaka folyamán is. Ilyenkor fordul elő az éjszakai jégeső ritka ' jelenségé, főleg az éj első felében. , Színes csapadék Ha az eső vagy a hó olyan légrétegeken hull keresztül, amelyek nagy mértékben szennyezettek porral, vagy füsttel, a színtelen vízcsep- . pék és a fehér hópelyhek helyett olykor színes eső csodaeső. vagy színes hó hull'. Ez a jelenség többnyire azokban a ritka esetekben kö- vetkezik be, amikor a szél sivatagi eredetű port szállít nagy mennyiségben Európa légterébe. Az eső ilyenkor szürke, barna, vagy vöröses* Az esőcseppek elpárolgása után az ablakpárkányokon,, háztetőkön színes por marad vissza. A por összetételének elemzése alapján azt is meg lehet állapítani, hogy a szeny- nyező anyag honnan származik. Az Alpokban és a Kárpátokban elég gyakori a színes — sárgás vagy vörös — havazás. Ezek a jelenségek azzal magyarázhatók, hogy a légáramlások fent a magasban szokatlan irányból és' szokatlan erővel szállítják a port Európa fölé. Évtizedes szárazság Vannak olyan időjárási jelenségek is, amelyek a Föld valamely ritkaságának számítanak, máshol azonban a legmindennapoáabb látványok közé tartoznak. Nálunk például gyakori, majdnem mindennapos jelenség a felhőképződés és az eső. Ellenben a Föld nagy sivatagjainak belső részeiben évtizedek múlhatnak el anélkül, hogy akár egyetlen valódi kiadós eső is hullana. M, L
