Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-24 / 148. szám

1983, JŰtflUS 24., PÉNTEK xMdan MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az t. oldalról.) A Minisztertanács elnöke az életszínvonal-politikáról szól­va elmondotta: a vállalt köte­lezettségek eddig teljesültek. Megőriztük olyan fontos vív­mányainkat, mint a létbizton­ságot szavatoló teljes foglal­koztatottság, vagy az egész lakosságra kiterjedő szociális gondoskodás. Ha szerény mér­tékben. is, javultak az élet- és munkakörülmények. — Tudjuk — mondotta —, hogy az átlagok elfedik azo­kat a különbségeket, amelyek az egyes családok helyzetét elemzik, s hogy nem kevesen vannak, akiknek jobban be kell osztani a jövedelmüket, akiknek kevesebbre futja, és akik nehezebben élnek, mint korábban. Ezeket a tényeket számon tartjuk és a lehetősé­gek határai között figyelem­be vesszük. A lehetséges in­tézkedések keretében sor ke­rült az 1971. január 1. előtt megállapított nyugdíjak és a rendszeres évenkénti kiegészí­tés alsó határának emelésére. Július 1-i hatállyal 490 fo­rintról 600 forintra növeljük a kétgyermekes családok gyer­mekenkénti családi pótlékát. Az egygyermekes családok a jelenlegi 130 forintos jövede- lerhkiegészítés helyett pedig havi 300 forint családi pótlé­kot kapnak a gyermekek 6 éves koráig. Terveink szerint ez év szeptemberétől a régeb­ben megállapított legalacso­nyabb nyugdíjakat is fel­emeljük. Lázár György külpoliti­kánkról szólva kiemelte: ab­ban központi helyet foglal el a Varsói Szerződés tagálla­maihoz, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő szövetségi és testvéri kapcsolatunk állandó fejlesz­tése, mert ebben látjuk nem­zeti létünk, szuverenitásunk megőrzésének legfőbb biztosí­tékát. A kölcsönös érdekek és szolidaritás alapján folytat­tuk az el nem kötelezett és a fejlődő országokkal meglevő együttműködés bővítését, és arra törekedtünk, hogy ne csak megőrizzük, hanem — a kölcsönös előnyökre építve — tovább fejlesszük a tőkés or­szágokkal meglevő kapcsola­tainkat is. Támogatjuk a Szovjetuniónak a nemzetközi biztonság megszilárdítására előterjesztett korábbi és leg­utóbbi javaslatait. Sikraszál- lunk az erőegyensúly fenntar­tásáért, azért, hogy az álla­mok függetlenségének, terü­leti sérthetetlenségének, a né­pek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása legyen a vitás kérdések rendezésének alapja. A Minisztertanács elnökének beszámolója után megkezdő­dött a vita. Az első napirend vitája Ladányi József (Borsod m. 26. vk.), a Borsod megyei ta­nács elnöke felszólalásában kiemelte: a nagyobb önálló­ságban rejlő lehetőségeket és feladatokat még nem minde­nütt ismerték fel. Tóth Atiiláné (Bp. 52. vk.), az Elektronikus Mérőkészülé­kek Gyárának bemérő üzem­mérnöke az elektronikai ipar központi fejlesztési programjá­nak megvalósítását elemezve hangsúlyozta: elmaradásunk felszámolása létkérdéssé vált. Postás Sándor (Hajdú-Bihar megye, 4. vk.), a Debreceni Vá­rosi Pártbizottság első titkára szűkebb pátriájáról elmondta: tavaly ezer lakosra számolva náluk épült a legtöbb lakás. Az önerőből otthont teremtő­ket jól segíti a javuló kelek- gazdálkodás. Ezután Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a budapesti párt- bizottság első titkárának fel­szólalása következett. MARÓTHY LÁSZLÓ: Is a politika szocialista egységbe kovácsolta a nemzetet, világosan kijelöli utunkat Az MSZMP Budapesti Bi­zottságénak első titkára fel­szólalásában megállapította: az eltelt időszak tapasztalatai egyértelműen igazolták, hogy helyes volt a XII. kongresszus döntése, amikor megerősítette pártunk fő politikai irányvo­nalát. Ez a politika szocialista egységbe kovácsolta a nemze­tet, világosan kijelöli utunkat, és céljainkat. Megfelel társa­dalmunk minden osztálya, ré­tege, egész dolgozó népünk törekvéseinek. A világpolitikai helyzetről szólva nyomatékosan hangsú­lyozta: a világháború elkerül­hető, meggyőződésünket a szo­cialista közösség hatalmas po­litikai, gazdasági és védelmi ereje mellett arra alapozzuk, hogy az utóbbi esztendőben szerte a világon erősödött a néptömegek tettekben is kife­jeződő békeakarata. A jelenle­gi feszült nemzetközi helyzet­ben még nagyobb hangsúlyt kap az az alapvető törekvé­sünk. hogy gondoskodjunk né­pünk biztonságáról, hozzájá­ruljunk a szocialista építés kedvező nemzetközi feltételei­nek megteremtéséhez. Felada­taink megoldásához a legfon­tosabb külső támaszt a Szov­jetunióval, a Varsói Szerződés és a KGST tagállamaival foly­tatott együttműködés jelenti. A kormányprogram végre­hajtásáról Max-óthy László el­mondta: a Minisztertanács kö­vetkezetesen dolgozik a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásán, alkotmányos funkcióit eredményesen látja el. A Központi Bizottság félidős értékelése megállapította, hogy a legfőbb gazdaságpolitikai cé­lokat alapvetően elértük. A gazdasági munka alapja to­vábbra is a VI. ötéves nép- gazdasági terv, amelynek fő irányait és célkitűzéseit vál­tozatlanul érvényesnek tart­juk — mondta a felszólaló. — A kormány beszámolójából világosan kitűnik az a szán­dék és akarat, hogy az élet- színvonal megőrzéséhez, az életkörülmények javításához szükséges feltételek biztosítása továbbra is erőfeszítéseink kö­zéppontjában áll. Ezután K. Papp József, Tol­na megyei képviselő kért szót. K. Papp József (Tolna m. 9. vk.), az MSZMP Tolna me­gyei Bizottságának első titká­ra emlékeztetett rá, hogy az elmúlt év végén a Paksi Atomerőmű elkezdte a villa­mos energia termelését. A jö­vőben — a beruházás folyta­tása mellett — az erőmű mind több áramot ad majd a népgazdaságnak. A megye gazdaságának látványos fej­lődését .egyébként ez a nagy- beruházás is jól illusztrálja. Herczeg Károly (Borsod m. 11. vk.), a vasasszakszervezet főtitkára a többi között java­solta: a kormány tegyen in­tézkedéseket a három, illetve a folyamatos műszakban fog­lalkoztatottak, a készenléti szolgálatot ellátók anyagi ér­dekeltségének javítására, a melegüzemi munkakörben dolgozók fokozottabb elisme­résére, az üzemekben dolgozó mérnökök és közgazdászok munkájának nagyobb társa­dalmi megbecsülésére. Sas Kálmán (Heves m. 4. vk.), a Cement- és Mészmű­vek bélapátfalvi gyárának igazgatója kifejtette: a szigo­rúbbá vált közgazdasági kör­nyezet parancsolóan szüksé­gessé teszi, hogy a vállalatok és szövetkezetek politikai és a Jelen helyzetben tényleg Igen nagy szükség van, ha meg akarjuk őrizni fizetőké­pességünket, ha azt akarjuk, hogy életszínvonalunkban ne következzenek be kedvezőtlen fejlemények. Márpedig ami életszínvonalunkat illeti: csak tisztességes munkánk eredmé­nyének arányában várhatunk attól bármit. , Iparunk azonnal homloktér­be kerül, ha számvetést készí­tünk arról, meddig jutottunk. Ezzel kapcsolatban emlékezte­tett tegnap arra Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja, a Budapesti Pártbizott­ság első titkára, hogy a ma­gyar ipar fejlődésének kulcs­kérdése is — mint szerte Európában — a műszaki-tech­nikai fejlesztés színvonala. Bánki Donátot idézte, akinek érdemei a magyar ipar kibon­takoztatásában elvitathatatla- nok. s aki igen nagyra becsül­te mérnökeit, nem tűrve, hogv műszakilag képzetlen emberek vezessenek műszaki appará­tust. S rögtön eszembe jutott, amit középiskolai tanároktól hallottam ezen a tavaszon a pályaválasztási kampány kö­zepén : népszerűtlenek az érettségizők körében a műsza­ki pályák, egyre kevesebben akarnak mérnökök lenni. Az­tán láthattuk statisztikai ada­tokban ennek az észrevételnek konkrét bizonyítékát is. A helyzet persze nem tragi­kus, legalábbis még nem az, mert egyéb felsőoktatási intéz­ményekből — helyhiány miatt — átirányított elsőévesek úgy-ahogy megtöltik a műsza­ki egyetemek, főiskolák elő­adótermeit. De ez nem lehet végleges megoldás. A megol­dást valahol az idézett Bánki Donát nyomdokaiban kellene keresni, mint ahogyan teszik is ezt mindazok, akik illetéke­sek az ügyben. S ha valaki nem tudná, hogyan induljon ezeken a nyomokon, ajánlom figyelmébe a Csepel Autógyá­rat például, amelynek vezér- igazgatója, dr. Novák Béla (Pest m. 16. vk.) vezető mun­katársaival együtt roppant egyszerűen csinálja: hozzáér­tést igénylő, felelős munkát ad fiatal mérnökeinek, követel­ményeket támaszt, ám értékeli is érdemei szerint kinek-kinek a munkáját. Az értékelés igen lényeges motívum a dologban. Az em­ber szereti, ha figyelemmel kísérik, amit csinál. Az elma­rasztalás konkrét hiba miatt többet érhet, mint egy általá­nos. ködös dicséret, a sem­miért. Mert ha észrevették a hibámat, az azt jelenti, hogy számít, amit csinálok. És vár­hatóan nem tévesztik szem elől a sikereimet sem. És ez az, ami nem kizárólag a fen­tebb említett mérnökökre vo­natkozik, hanem mindenkire. Azokra a munkásokra is, akik egy-egy építkezésen, karban­tartási, szerelési feladatnál, vagy bárhol kényszerűségből tétlenül ácsorognak félórákat, órákat, olyan munkavezető híján, aki megszervezné, ki, mit, mikor, hogyan csináljon. S a szervezetlen munka köz­tudottan sokkal drágább. Az eüsnőrzes nem azt jelen­ti, hogy feltétlenül hibát keil találni, mert másképp nem igazolt az ellenőr létjogosult­sága. Szélesebb ez a fogalom. Az ellenőrzött munka logikus rendszerbe szervezett, gördülé­kenyen halad, nem okozhat benne fönnakadást semmi, ami emberen múlhat. És az el­lenőrző észreveszi a különösen kiemelkedőt, a legjobbat, az újítót, az ötleteset, és így to­vább. Nemcsak a hibákat Hibánk, persze, van. Amikor most megméretünk, önma­gunkról adunk számot tulaj­donképpen. A.kormány tagjai is, s a nép is. Egyenként és összesen. Az összesent már tudjuk. Az még a kérdés, ho­gyan állunk egyenként, saját magunkkal. Azon a ponton, ahonnan nem lehet semerre mutogatni, akár okkal, akár ok nélkül. Bálint Ibolya gazdasági vezetése képes le- révei is — el kell érni, hogy Ezután Faluvégi Lajosnak, gyen alkalmazkodni a váltó- mind több legyen az új iránt a Minisztertanács elnökhe- zásokhoz. A jobb kiválasztás- fogékony, felelősséggel vállal- lyettesének felszólalása kö- sal — és szükség esetén cse- kozó vezető. vetkezett; FALUVÉGI LAJOS: Fontes feltétel, hogy minden vállalatnak meglegyen a maga hosszú távú fejlesztési stratégiája A Minisztertanács elnökhe­lyettese, az Országos Tervhi­vatal elnöke egyebek között elmondotta: hazánkban a szo­cializmus építésének feltéte­lei a nyolcvanas évtizedben sok szempontból eltérnek az eddigiektől. Politikailag és gazdaságilag jóval bizonytala­nabb nemzetközi környezetben kell megoldanunk az intenzív fejlődés erőteljes kibontakoz­tatásának feladatát. Ma a leg­főbb gondunk és dolgunk az, hogy megőrizzük fizetőképes­ségünket, s javítsuk a külső egyensúlyt. Ahhoz, hogy az 1935-ig ter­jedő időszakban megszilárdít­hassuk népgazdaságunk külső egyensúlyi helyzetét a nem rubel-elSzámolású viszonylat­ban, 1984-ben és 1985-ben is legalább az 1983-ra tervezett áruforgalmi aktívumot kell fenntartani, s egyidejűleg ja­vítanunk kell a rubel-elszámo­lású áruforgalom egyenlegét. A kormány értékelte a köz­ponti fejlesztési programok végrehajtásának tapasztala­tait. Eszerint kevesebb, de hatásosabb programra van szükség. Két kulcsfontosságú feladatkört választottunk ki. Az egyik: a mikroelektronika, a számítástechnika és az in­formatika eredményeinek az élet minden területére be kell VÁNCSAJENŐ: hatolnia. Az előrehaladás má­sik kiemelt feltétele: o tár­sadalmi termelés ráfordításai­nak csökkentése. Ebből a szempontból elsőrendűen fon­tos, hogy az élőmunka fel­használása az egész gazda­ságban hatékonyabbá váljon, s tovább csökkenjen a fajla­gos anyag- és energiafel­használás. Faluvégi Lajos a többi kö­zött leszögezte: a gyorsan változó körülmények között is fontos feltétel, hogy min­den vállalatnak meglegyen a maga hosszú távú fejlődésére kiható stratégiája. A vitában dr. Rusz Márk Csongrád megyei képviselő kö­vetkezett. Dr. Rusz Márk (Csongrád m. 8. vk.), a Deszki Tüdőgondozó Intézet főorvosa, a Magyaror­szági Délszlávok Demokratikus Szövetségének elnöke felszóla­lásában kiemelte: az MSZMP, a kormány és a Hazafias Nép­front következetes lenini nem­zetiségi politikája a Magyar- országon élő nemzetiségek ál­lampolgári közérzetét nemcsak kedvezően befolyásolja, hanem nagyobb aktivitásra és alkotó- készségre is serkenti. A két- és többnyelvű feliratok haszná­lata a nemzetiségek-lakta köz­ségekben az ott élők elismeré­sével találkozott. Javasolta, hogy az utcanevek is emlé­keztessenek egy-egy kiemelke­dő nemzetiségi származású személyre. Takács Imre (Fejér m. 7. vk.), az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára sze­rint felemás gyakorlat alakult ki a bérezés területén. Nehéz lényeges javulást elérni a tel­jesítmény, a minőség, az inten­zitás, a szorgalom, a fegyelem differenciált anyagi elismeré­sében. A megoldás elsősorban a vállalatokra vár, de szükség van konkrétabb állami intéz­kedésekre is. Nagy József (Baranya m. 6. vk.), az MSZMP Baranya megyei Bizottságának nyugal­mazott első titkára szerint az elmúlt időszakban történt gyors és operatív kormányzati döntések, beavatkozások szük­ségességéről senkit sem kell meggyőzni. A döntések köz- pontosításának van egy kísé­rő jelensége is: az új jogsza­bályok és rendeletek gyak­ran áttekinthetetlen halmaza- ta. Ezzel összefüggésben fel­hívta a figyelmet a jogalko­tói munka hiányosságaira, va­lamint a jogszabályi hierar­chia betartásának kötelezett­ségére. Ezután Váncsa Jenő mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter szólalt feL Rozvétentényiink eiagyra (becsüli, értékeli, amit as agrárágazatok elértek A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter felszóla­lásában rámutatott, hogy az agrárágazatok az elmúlt években két alapvető cél szol­gálatában álltak: az' ország nemzetközi fizetőképességének megőrzése és az életszínvonal megtartása. A hazai élelmi­szer-ellátás az elmúlt két esz­tendőben is megfelelő volt, és ez a mai világban becsülen­dő. Azzal a termelési háttér­rel, amelyet a mezőgazdaság és élelmiszeripar képvisel, az elkövetkező években csak jobb lehet a hazai ellátás. Az elmúlt évek számos olyan tennivalót is felszínre hoztak, amelyek megoldása napiren­den van, de még nagyobb fi­gyelmet érdemel. Az egyik ilyen követelmény valameny- nyi ágazatban az eszközök jobb, hatékonyabb kihaszná­lása. A mezőgazdaságban a termelés szerkezete egészében véve megfelel természeti adottságainknak, piaci értéke­sítési lehetőségeinknek. A ter­melés egy-egy részterületén azonban tapasztalhatók arány­talanságok. Mai munkánk középpoptjában az idei agrár­exporthoz szükséges áruala­pok előteremtése áll. Kilátá­saink biztatóak. Az aratás előtt a tavaszi aszály dacára jó közepes kalászos termésre számíthatunk. A többi szántó­földi növény jelenleg kedvező képet mutat. Befejezésül megállapította: közvéleményünk becsüli, ér­tékeli azt munkát, azt a tel­jesítményt, amelyet hazánk agrárágazatai elértek. De tud­ja azt is, hogy egyáltalán nem értünk lehetőségeink hatá­ráig. A vita Hütter Csaba fel­szólalásával folytatódott. Hütter Csaba (Nógrád m. 7. vk.), a szécsényi II. Rákóczi Ferenc tsz elnöke helyi pél­dákkal bizonyította, hogy a mezőgazdasági üzemek jelen­tősen bővítették termelésüket, szélesedett a jövedelmezően működő kiegészítő tevékeny­ség köre A szarvasmarha, a tej- és a hústermelés, vala­mint a juhászat jövedelmi helyzetéről szólva hangot adott annak a véleményének, hogy a két nagy állattenyésztési ága­zatban a veszteségek megszün­tetése állami intézkedéseket is kíván. Varga Zsigmond (Békés m. 12. vk.), a gyomai általános is­kola nyugalmazott igazgatója felhívta a figyelmet, hogy Bé­kés megyében is több termelő- szövetkezet. kisebb-nagyobb ipari üzem adta be pályázatát a gázvezeték-hálózat építésé­re. Péteri! Ferenc (Vas m. 4. vk.), a szombathelyi Lakástex­til Vállalat kőszegi posztó- és nemezgyárának üzemvezetője örvendetes tényként számolt be arról, hogy a megyében nemcsak megállt a falvak el­néptelenedésének folyamata, hanem gyarapodott is a lélek- szám és egyre több fiatal tele­pedik le a községekben. Pájer Imre (Győr m. 11 vk.), a beledi Előre Tsz elnöke egye­bek között rámutatott arra, hogy a jelenlegi szabályozók elégtelensége miatt gyakran a gyengébb teljesítményű szövet­kezetek nagyobb bért tudnak fizetni tagjaiknak, mint a ná­luk eredményesebben gazdáig kodók. Kelemen Zoltán (Szolnok m, 9. vk.), a TITÁSZ mezőtúri ki­rendeltségének üzemeltetési vezető szerelője a háttéripar gondjaival foglalkozott felszó-: lalásában. Ezzel az országgyűlés nyárt ülésszakának első napja — amelyen Apró Antal és Péter János felváltva elnökölt véget ért. Legfőbb törvényhozó testületünk pénteken folytatja munkáját. DR. MONDOK PÁL, PEST MEGYEI KÉPVISELŐ: A lakosság készséggel támogatja kikos céljaink elérését — Érzékeljük, hogy a kor­mányzati munkában a mai helyzethez és feladatokhoz igazodó jó döntések, határoza­tok látnak napvilágot — mon­dotta a Pest megyei Tanács elnöke, majd hangsúlyozta: kedvező a hatása annak, hogy a társadalompolitikailag lé­nyeges ügyekben a döntéseket szeles körű véleménycsere elő­zi meg. A településfejlesztési fel­adatok megvalósítását a la­kosság is készségesen támo­gatja. A közös célok érdeké­ben megnyilvánuló tenniaka- rás szép példái rácáfolnak azokra a manapság fel-felbuk- kanó nézetekre, amelyek a közömbösség, a passzivitás terjedését hangoztatják. Az építőanyag-ellátás, gond­jairól szólva javasolta, hogy a nagy vállalatok mellett a kisebb szervezeteket is job­ban vonják be az egyes épí­tőanyagok előállításába. Ez­zel kapcsolatban rámutatott, hogy lassú az építőanyagok to­vábbfejlesztésére vonatkozó pályázatok elbírálása is. A me­gyében egyébként több mint ezer állami telek kialakítása kezdődött meg, elsősorban bel­területek föltárásával, valamint építési tilalom föloldásával. Indokolt, hogy a tanácsok gyorsítsák fel az egyéni lakás- építkezők telekhez juttatását, hogy ne legyen akadálya a magánlakás-építésnek. Célsze­rű lenne — javasolta a fel­szólaló —, ha az építésügyi kormányzat a rendezési tervek készítésének módszerét egy­szerűsítené, ennek egyes elő­írásai ugyanis fölöslegesek, nehezítik és lassítják az ügy­intézést.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents