Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-23 / 147. szám

■ AbONYI KRÓNIKA! Abonyi krónika \ Középmezőnyben a malom Az abonyi tanács vezetői, a pártbizottság képviselőjével közösen, minden hét első mun­kanapján értekezletet tarta­nak, amelyen rendszerint be­számoltatják valamelyik üzem, intézmény, társadalmi vagy tömegszervezet vezetőjét. Ezen a héten a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari vállalat helyi üze­mének vezetőjét hallgatták meg. A megyében 15 malom üze­mel, teljesítményét tekintve az abonyi a „középmezőnyben” foglal helyet. Eredményük le­hetne jobb, ugyanis az alap­anyag, a búza minősége jó, csak a technikai feltételek gyengék. Elhasználódott, régi berendezésekkel kell termel­ni és alapvető változás, re­konstrukció nincs tervbe vé­ve. A huszonhárom dolgozóval működő malom két műszak­ban üzemel, ám előfordul, hogy különféle okok miatt va­lamelyik műszak nem teljes és ez a termelés rovására megy. Fő termékük a liszt, amit a sütőipari vállalat vásárol meg. Felettes szervük erre az évre 559 vagon búza őrlését irá­nyozta elő, ezt azonban már most úgy látják, nem tudják teljesíteni, mert az év első öt hónapjában a különféle be­rendezések meghibásodása miatt huszonnyolc műszak el­maradt Ez mindeddig csupa negatí­vum. Csak ez lenne jellemző az abonyi malomra? Szó sincs róla. Az üzemvezető elmondta azt is, hogy előírás szerint egy má^sa búzából 75,50 kilogramm lisztet kell előállítani, ezzel szemben ők a január és má­jus közötti hónapokban átla­gosan 76,22 kilogramm lisztet nyertek egy mázsa bú­zából. A molnárok a lakos­ság igényeit is figyelembe ve­szik, olyan termékeket is gyár­tanak, amelyek a háztáji gaz­daságban igen fontosak. Ilye­nek például a búzakorpa, da­rált búza, búzacsíra. Ezek az üzem területén megvásárolha­tók. Két szocialista brigád dol­gozik az abonyi malomnál. A tizenhat éves múlttal rendel­kező és Pirók Györgyről el­nevezett közösség több ízben elnyerte az aranyjelvényt. Eb­ben és a másik szocialista kol­lektívában is jó az emberek egymáshoz való viszonya, ösz- szetartanak. Döntő részük van abban, hogy a feszített ter­veket eddig teljesíteni tudták. Jelentős a társadalmi munká­juk, minden ellenszolgáltatás nélkül elvégezték a raktárren­dezést, takarítást, a szociális helyiségeket pedig kimeszel­ték. Az üzem ismét nagy feladat előtt áll. Biztosítania kell a helyi termelőszövetkezetekben termesztett kenyérgabona át­vételét, illetve minőségi meg­óvását. A három gazdaságból összesen 680 vagonnyi bú^át várnak. Mint Gyapjas Kálmán tájékoztatójából kiderült, mind az állandó, mind a szükségtá­rolókat kitakarították, fertőt­lenítették. Gond azonban a belső anyagmozgatás, ugyanis ehhez nincsenek megfelelő gé­peik. Legalább egy markoló­gépre és néhány szállítósza­lagra lenne szükségük. Mivel a vállalat a magas költségek miatt egyelőre ilyen gépeket nem tud vásárolni, az idén is a téeszek segítségét kell kérni és igénybe venni. Tekintve, hogy több ezer ember kenye­réről van szó, remélhetőleg ezt a támogatást a gazdaságok az idén sem fogják megtagad­ni. Ami a malom személyzetét illeti, ők mindent elkövetnek, hogy a gabonaszállítmányokat minél gyorsabban átvegyék. Gy. F. Négyen gondozzák v. Szép és értékes a park Abony központjába érve ke­vés átutazó állja meg, hogy dicsérő szó nélkül menjen el a kora tavasszal virító tulipá­nok, ilyenkor pedig a rózsák mellett. Sokan tesznek elisme­rő megjegyzést a tanácsház előtti és mögötti parkra is, amelyben nemcsak idényvirá­gok pompáznak, hanem impo­nálóan szép a pázsitja és a sö­vénye. Igaza volt annak ide­jén a ma már nyugdíjas Bá­rány Pálnak, a tanács gazdál­kodási csoportja egykori veze­tőjének, amikor azt hangoztat­ta, hogy ne „betondzsungelt” építsünk, mert sivár, levegőt­len, parkokat és fákat nélkü­löző háztömbök nem válhat­nak igazán lakóhelyünkké, ott­honunkká! Nem új dolog ez a települést díszítő park, hiszen 20—30 év­vel ezelőtt is létezett, csak most nagyobb, szebb és gondo- zottabb. Ezt a megállapítá­sunkat megerősítette Nagy Fe­renc, a négytagú brigád veze­tője, aki a park rendezését, az ottani munkálatokat irányít­ja. Stílszerűen a helyszínen egy árnyas fa alatt beszélget­tünk. — A terület nagyságát pon­tosan nem tudom mondani, de többszöröse a réginek — mondta. — Több helyen ké­szült jókora virágágy, közülük a legnagyobb a 4-es műút mentén található, amelynek hossza körülbelül egy kilomé­ter, de nem sorolható a ki­csik közé a vasbolt előtti sem. A parkhoz tartozik a templom melletti rész is. — Hozzávetőleg hány fajta virág található itt és melyek­ből van a legtöbb? — Általában húsz-harminc­féle, ez évenként változik, öt különböző nagyságú ágyúsban újabban mintegy két-két és félezer tulipán bont szirmot, a tanács épülete környékén és a 4-es út mentén pedig más­fél ezer rózsatő található. Sok fiatal sövény is látható itt, s ezek nemcsak mutatósak, ha­nem kerítésként védik is a gyenge egynyári virágokat. Hogy mitől szép ez a park? Először is olyan gondozói van­nak, akik szeretik, kedvelik a virágokat, a növényeket. Nagy Ferenc és három társa lelke­sen végzi ezt a munkát. Ter­mészetesen szakértelemre is szükség van ehhez és az sem lényegtelen körülmény, hogy mindent a maga idejében vé­geznek el. Szinte kora tavasz­tól késő őszig van munkájuk. Az első feladatuk közé tarto­zik a rózsanyitás, a fűágyak gereblyézése, a nyáron nyíló virágok kiültetésének előkészí­tése. Mire mindezzel végeznek, május van, amikor már per­metezni kell, füvet és sövényt nyírni, s virágágyásokat ka­pálni. A rózsaültetvény terü­letének felét az egyik évben, felét a következő esztendőben trágyázzák. A tulipánhagymá­kat május-júniusban felsze­dik, kétszer csávázzák, mert ezt a virágkultúrát sem kerüli el a betegség. Máig is megmagyarázhatat­lan, miért vannak a szépnek és jónak ellenségei?! — Ezt én sem értem — mondta később Nagy Ferenc. — Az idén nem annyira, de tavaly viszonylag sok kárt tet­tek a gondos munkával kezelt parkban. Rózsatöveket ástak, tulipánokat téptek ki tövestül, sőt arra is volt példa, hogy padot betonvázzal együtt fel­borítottak. A garázdák egy ré­szét sikerült felderíteni, így megkapták méltó büntetésü­ket. — Mennyire gépesített a virágosítás? — Két fűnyírónk van, ami nagyban megkönnyíti mun­kánk. Gondunk inkább a lo­csolással van, mert a vízkorlá­tozás ránk is vonatkozik. Igaz, a tanácsház mögött van egy téglás kút, abból veszünk vi­zet, de az kevés. Legalább egy norton kút kellene még és ak­kor már elegendő frissítőt kaphatnának a bokrok és vi­rágok. Az abonyi park a település területén folyó környezetvé­delmi munkának szép eredmé­nye. Amikor erről az . országos méreteket öltött mozgalom küzdelmeiről hallanak, vagy beszélnek, gondoljanak a nagyközségbeliek arra, hogy nagy érték tulajdonosai. Gyuráki Ferenc A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÄRASI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 147. SZÄM IC 83. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK Biifor^qdós Központ Korszerű könyvtárszervezés Napjainkban a könyv és ol- vasó egymásra találása kétol- dalról is szervezett és támoga­tott folyamat, nem bízható a véletlenre. Az egymásra talá­lást szolgálja az a tudatos könyvtárpolitika, aminek kö­vetkeztében a könyvtár ma már nem csupán kölcsönző­hely, hanem tájékoztató, infor­mációközvetítő intézmény is. Jelentős feladata marad ter­mészetesen, hogy az olvasni akaró embert ellássa könyv­vel, szépirodalommal, de egy­re inkább nő az igény a szak- irodalom iránt. Középiskolá­sok és főiskolán, egyetemen tanulók, műszaki és mezőgaz­dasági értelmiségiek, helytör­téneti és más témákban ku­tatók térnek be egyre rend­szeresebben tanulmányaikhoz, munkájukhoz szakirodalmat keresni. Olvasóvá nevelés Hogyan képes ezt a felada­tot a ceglédi Városi-Járási Könyvtár ellátni? A kérdést a városi tanács végrehajtó bi­zottsága vizsgálta meg a na­pokban. Az olvasóvá nevelés érdeké­ben a könyvtár szoros kapcso­latot tart fenn az oktatási in­tézményekkel. Már a nagycso­portos óvodások megismerked­nek a könyvek birodalmával, sőt az óvónő segítségével köl­csönöznek is. Az általános is­kolákban az új tanterv köte­lezővé tette a könyv- és könyvtárismereti órák meg­tartását, melyet a könyvtár nagy odaadással segít. A kö­zépiskolások rendszeresen kap­nak kutatási feladatokat, hogy alaposan megismerjék a lehe­tőséget és a módszert, így ké­sőbb önállóan is eligazodnak a könyvek között. A cél egy­értelmű: a jövő generációból kikerülő szakemberek a mai­nál is jobban rászorulnak ar­ra, hogy a gyakorlati problé­mák megoldása előtt tájéko­zódjanak, nehogy olyan dol­got „fedezzenek fel”, amit előttük már régen kitalált és leírt valaki, hiszen az energia- és időveszteség, ami a felgyor­A KISZ járási bizottsága, a MEDOSZ járási sportbizottsá­ga, az MHSZ járási vezetősége és a járási sportfelügyelőség rendezésében nemrégiben ke­rült sor a járási spartakiád- döntőre a Ceglédi VSE sport­telepén éS a Törteli úti lőtéren. A területi fordulókról tovább­jutott versenyzők, mintegy százötvenen vetélkedtek a he­lyezésekért. A fél 9 órakor kezdődő versenyeket félbesza­kította a lezúdult felhőszaka­dás. Az eső után igen mostoha körülmények között fejeződött be a spartakiáddöntő. Abonyiak nyerték a női és a férfi kispályás labdarúgást, a női és a férfi kézi labda-vetél­kedőt, valamint a férfi lövésze­tét. A női lövészetben a nyárs­apátiak, a kötélhúzásban pe­dig a CÁT dolgozói lettek az elsők. További eredmények: Súly­lökés ifi: I. Fekete Pál (Albert- irsa). Súlylökés, női: I. Makai Tiborné (Abony). Magasugrás, női: I. Fehér Erzsébet (Abony). Női 100 m futás: I. Fehér Er­zsébet (Abony). Férfi 100 m futás: I. RékasiLászló (Abony). Női 400 m futás: I. Gyigor Má­ria (CÁT). Férfi 400 m futás: I. Kóté András (Abony). Férfi 800 m futás: I. Szobonya Mik­lós (Abony). A járási döntőről továbbju­tott versenyzők június 25-én a sült gazdasági fejlődés kere­tei közt megengedhetetlen. Szolgáltatások Milyen szolgáltatásokkal tud a könyvtár e feladatokban se­gíteni? Először is azzal, hogy gazdag könyvállományt alakí­tott ki és számos szakterület­ről gyűjti a könyveket és más dokumentumokat. Aki például a társadalomtudományok va­lamely területe iránt érdeklő­dik, igen gazdag anyagot ta­lál. Különösen pedagógiai, a filozófiai és a szociológiai mű­vek száma tekintélyes. Teljességre törekszik a köny- tár a Ceglédre és a ceglédi já­rásra vonatkozó irodalom gyűjtésében, ennek érdekében nemcsak a friss dolgokat ve­szik meg, hanem beszerzik a régi ceglédi újságokat is mik­rofilmen, ami nagy segítség a heiytörténeti kutatóknak. Másodszor is a könyvtár szolgáltatásképpen sokoldalúan feltárja az állományát. Nem csupán azt képesek a könyvtá­rosok megmondani, hogy me­lyik szerzőnek milyen című műve van meg, hanem azt is, hogy egy-egy témakörben mi­lyen művek jelentek meg. Egyes szakágakban a folyóira­tokban megjelent cikkekre vo­natkozóan is tájékoztatással szolgálhatnak. A könyvtár sa­ját állományából hiányzó könyveknek, dokumentumok­nak is utánajár. Meg tudja ál­lapítani, hogy a keresett mű az országban hol van meg, s módjában áll könyvtárközi kölcsönzés útján az olvasó ré­szére ezt megkérni. Hálás kutató A könyvek sokaságára tá­maszkodva a könyvtár szinte bármilyen kérdésre válaszol­hat, s ezt a szolgáltatást is egyre többen fedezik fel. Ki személyesen, ki telefonon kér­dezi meg mit jelent egy áltála nem ismert foga.om, mikor született, mi az életrajza a na­pi sajtóban felbukkanó híres embernek, stb. Szívesen vál­lalkozik a könyvtár a kutatót érdeklő téma szakirodaimának gödöllői, megyei döntőn vesz­nek részt, ahová 5.45 órakor indulnak a járási hivatal elől. P. I. összegyűjtésére, amivel sok időt, energiát tud számára megtakarítani. Az előző néhány példából is jól látszik: könyvtárosaink fel­készültek arra, hogy a társa­dalom által megfogalmazott magasabb igényeknek eleget tegyenek, ha ennek minden vetülete még nem is jelentke­zik a mindennapi életben. Munkájukhoz hitet ad „A szenvedelmes kertész rácsu- dálkozásai” című kötet köszö­netnyilvánítása, ahol. a szerző rangos könyvtárakkal egyscr- ban mond köszönetét az őt segítő városi-járási könyvtár­nak. Biczák Péter közművelődési felügyelő Ballag az ember a Szabad­ság téren, s tudja, hogy vá­rosban jár. Emeletes házak veszik körül, s tornyok, kupo­lák magasodnak a városhoz szokott fák fölé. Autók ro­bognak az úton, s buszokból több is van a kelleténél. A házak többsége öregecske, az utcákat betöltő technika, együtt a benzinszaggal egészen új. S valódi is, miként a teret övező régiség. Az összhangot talán csak a villamossági bolt kirakata bontja meg, őrizvén gz üvege mögött a múlt igaz és hamis fényeit rosszul és fe­leslegesen idéző díszes tükrö­ket és csillárokat. Hja, az ilyesmire van vevő, mert di­vat a nosztalgia, a régmúlt megidézése. Rosszul tenni ezt nagy hiba. Ízléstelen tárgyak segítségével tenni egyenesen vétek. Különben is itt van a rég­múlt. Vásárlás nélkül is meg- merítkezhetni benne. Aki be­fordul a Rákóczi útra, s érzé­keny füllel válogat a reggel zajai között, felfedezheti az öreg utcák egészen különös, semmivel össze nem téveszt­hető visszhangjait. Az egyet­len utca ez Cegléden, mely őrzi ezt a kincset, bár min­dennap pazarlón osztogatja is. Hangulatában itt város a' vá­ros. Technikájában viszont a lakótelepeken. Becsülni való ez a régies hangulat. Miként a múltból minden jó s minden rossz ta­pasztalata is. Csakhogy a fel­jebb való esztendőkből szár­Bontási versenytárgyalás A városi tanács vb műsza­ki osztálya értesíti a lakossá­got, hogy a Kossuth Ferenc utca 20. szám alatti épület anyagainak értékesítése céljá­ból bontási versenytárgyalást rendez július 5-én délelőtt 9 órakor. Az építmény bemuta­tására július 4-én délelőtt 9 órakor kerítenek sort. Az ér­deklődők a helyszínen jelent­kezzenek. nyomtatványok A városi tanács egészség- ügyi osztálya felhívja azoknak a szülőknek a figyelmét, akik gyermekeiket bölcsődében kí­vánják elhelyezni, hogy felvé­teli kérelmüket június 31-ig adják be a bölcsődébe, amely­be a gyermeket felvétetni kí­vánják. A nyomtatványt a bölcsődékben szerezhetik be, amelyek a felvételhez szüksé­gesek. Karbantartók Cegléden a Rákóczi Ferenc lakásfenntartó szövetkezetnek önelszámoló, karbantartó rész­lege van, lakossági szolgálta­tásokkal segítik megoldani a családok gondját. A részleg szombaton és munkaszüneti napokon ügyeletet tart. Hív­hatják őket festeni, mázolni, tapétázni, kisebb kőműves- munkára, villany- és vízveze­ték-szerelésre, -javításra. mazó üzenetek felfogásához jó szem, jó fül szükségeltetik. Megértésükhöz pedig szaktu­dás, áttekintő és elemző kész­ség. Az érzékek edzhetők, a készségek fejleszthetők. Mond­juk logikai játékokkal, isme­retek megszerzésével. A Kos­suth étterem például nem se­gíti az utcai sétálót ismeretei­nek gyarapításában, mert az arra rendelt üvegkalickákban nincs étlap. Be kell térni, hogy birtokába jussunk a tud­nivalóknak. Ugyanígy kell nyitogatni a múltak ajtaját is, mert innen nézve, kívülről nem sok látszik a messzeség­ből. Néhány megőrzött vagy megrokkant ház, kocsiderék- nyi múzeumi tárgy. Következ­tetni belőlük a múltra csak szakértelemmel lehet. Meg kell ismernünk vala­mennyit. S miként a tárgyakat, úgy a régi embereket is. Ne­ves és tudós helytörténészünk, Hídvégi Lajos, az ígérete sze­rint hamarosan átnyújt majd olvasóinknak egy névsort. Azoknak a hajdanvolt, vagy még ma is élő ceglédieknek a névsorát, .akikről a kutató sze­rint itt, helyben legalább, mindenkinek többet kellene tudnia. S akiknek a megis­meréséért éppen a ceglédiek tehetnék a legtöbbet, hiszen némelyiküknek itt van még az utcákon a lába nyoma is, csak éppen nem leljük. Akár észrevesszük, akár nem, itt él velünk a régi vá­ros. Megismerésében óriási se­gítség az új Cegléd-monográ- fia. S miként e könyv, úgy számtalan más kötet is tálcán kínálja a tudnivalókat. Pél­dául a Magyar remekírók so­rozat Magyar emlékírók 16— 18. század című kötete, mely szintén újdonság, . s amely könyv többek közt Veresmarti Mihály uram szellemét közve­títi emlékirata révén a mai olvasóknak. 16—17. század for­dulóján élt iskolamesterről ép­pen három város, Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét feled­kezett meg, noha híven szol­gálta mindegyiket. Mi utódok pedig híven szolgáljuk önmagunkat. El­fordulva a talmi csillogású tükröktől és csillároktól, is­mereteink gyarapításával. F. P. Filmklub A ceglédi Dózsa Gycrgy If­júsági Klubban június 26-án, vasárnap este 7 órától disco- műsor lesz. Június 27-én, hét­főn a filmklub ad szórakozást a fiataloknak. ISSN 0133—asflo- (Ceglédi Hírű: Kazán készül nyáron is Jelenleg négyféle háztartási kiskazánt gyártanak a MEZŐ­GÉP ceglédi gyáregységében, de további öt, energiatakarékos típus fejlesztésén is dolgoznak. Az üzemből évente nyolc-ki- lenc ezer kazán kerül az üzletekbe, s talál igen rövid időn be­lül gazdára. Képünkön Klcnk László, Hajdú Károly és Kiss József csomagolja a kazánokat Apáti-Tóth Sándor felvétele Eső után Döntő a spartakiádban Talmi csillogás Velünk a múlt és a jelen

Next

/
Thumbnails
Contents