Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-23 / 147. szám

1983. JÜN1US 23, CSÜTÖRTÖK xS&imt !$ Pannónia út 3« Átadták a szobabérlők házát Amint nézegetem * körbepucolt, újonnan kifestett egyemeletes épületet, annál inkább tudora: ez jó ötlet volt. Az épület valamikor a PÁÉV munkásszállása volt. Aztán a PÁEV kivonult Szentendréről, s a munkásszál­lás is kiürült. Mi legyen az elhagyott ingatlan sorsa? So­káig nem tudta senki. Aztán megszületett az ötlet: ve­gye meg a PÁÉV-tól a városi tanács az elhagyott épü­letet. Lépcsőzetesen Még tavaly október 26-án — a megyében elsőként — vi­tatta meg a szentendrei tanács a lakások elosztásáról, az igé­nyek társadalmi elbírálásáról készített tanácsrendeletet, s annak egy nagyon érdekes ré­szét, amely úgy intézkedett, hogy a Pannónia telepen rö­vid időn belül fel kell építeni a szobabérlők házát, tizen­nyolc lakással. Ott majd olyan fiatalok és ifjú házasok kap­nak ideiglenes lakáslehetősé­get, akik már bizonyos előta- karékossággal gyűjtött összeg­gel rendelkeznek, s a későb­biekben lakást kívánnak ven­ni. vagy építeni. Beköltözés­kor a tanács közölni fogja ve­lük, hogy mikorra készül el végleges otthonuk, s mennyi pénzt kell addig összegyűjte- nlük. A lakás elkészülte után pedig, ha a követelményeknek eleget tettek — azonnal beköl­tözhetnek. Az általuk kiürített ideigle­nes lakásba aztán hasonló fel­tételek mellett, máris beköl­tözhet a következő fiatal vagy fiatal pár. Ezzel a módszerrel kívánják megvalósítani a lép­csőzetes lakáshozjuttatás lehe­tőségét. Ingyen szolgáltatás Pannónia út 3. A kapu zár­va. Amíg csengetek és bebo­csátásra várok, észreveszem, hogy a házat körülölelő kert rendezett. Pázsit zöldell, virá­gok, díszfák virítanak. Szép, gondozott környezet. Fehérné Gyurcsi Mária gondnok nyit ajtót, bevezet. Körbe járjuk a házat. Az épületben a tervezettnél eggyel több, tizenkilenc lakást alakítottak ki. (Az elhatáro­zástól a megvalósulásig alig néhány hónap telt el.) A földszinten hét lakás, egy ebédlő-társalgó, egy közös konyha villanytűzhelyekkel, mosogatókkal, egy zuhanyozó és négy toalett kapott helyet. Az emeleten tizenkét lakás, két zuhanyozó, két közös konyha, egy szervizszoba, s egy ebédlő-társalgó szolgálja a lakók kényelmét. Fehérné Gyurcsi Máriától megtudom, hogy a lakók, akik egyébként ebben a hónapban költöztek — fiatal pedagógu­sok, jogászok, munkások, köz- művelődési dolgozók — sem az elektromos, sein a meleg­víz-szolgáltatásért nem fizet­nek térítést. A fűtést majd olajkályhákkal oldják meg, de a fűtőanyag beszerzése a la­kókat terheli majd. A folyosók, a közös helyisé­gek tiszták. Vajon, milyen le­het itt az élet? ' Sínen vannak Persze, tüstént rájövök, hogy korai ezt kutatni, hiszen még csak hét-tíz napja, hogy benépesült az épület. Szabóné Fekete Katalin, a PMKK dolgozója, az egyik Vakáció! Melyik tanuló, diák ne is­merné a táblára írt szertar­tást: ó, ...ió, ...ció, ...áció, .. .káció, .. .akáció és végül: vakáció. Nos, az oly régen várt vakáció itt van. Június 17-én, a város min­den iskolájában megtartották az osztályozó konferenciákat, ahol lemérték a tanulók telje­sítményeit, s megfelelőképpen értékelték azokat. Ki-ki érde­me szerint kapott jó vagy ke­vésbé jó osztályzatot. Ma rendezik az ünnepélyes tanévzárókat, s lebonyolítják az utolsó, vagyis a tanévzáró értekezleteket. Persze a tanároknak, a ta­nítóknak ezzel még nem feje­ződött be az oktatási év, mert ők június végéig szakmai, munkaközösségi továbbképzé­sen vesznek részt. S ha igaz a mondás, min­den befejezés egyúttal vala­minek a kezdete, akkor arról is szót kell ejtenünk, hogy az 1983/84-es új tanév augusztus 29-én kezdődik majd. lakó. Albérletből jött. Itt most 411 forint a lakbére. Az albér­letért azelőtt ezret fizetett, ta­karékoskodni bizony nemigen volt miből. Most havi 1500 forintot kell félretenni leendő lakására. Vállalta, öt évig lakhat itt, akkor költözik majd az addig­ra felépülő új, végleges össz­komfortos lakásába. — Bizonyos értelemben — mondja — nehéz az újrakez­dés azoknak, akik albérletből jöttek... Valóban. Hiszen az albérle­ti szobák zömét bútorozott ál­lapotban adják ki, itt viszont üresek a szobák. A berende­zésről a lakóknak kell gondos­kodniuk. Gondoskodnak is, persze csak ideiglenes jelleg­gel Az „igazi” bútor megvá­sárlására, majd az oly hőn óhajtott, végleges lakás fel­épülte után kerül sor. De ad­dig még, kinek-kinek két, há­rom, öt esztendőt várnia kell... Nos, jó ötlet volt? Az bi­zony! Persze jól tudom, a ti­zenkilenc lakás — csepp a tengerben. De mégis valami. Biztató jel, hogy a tanács min­den kínálkozó lehetőséget megragad, a lakásra várók számának csökkentéséért Ügy tűnik, tizenkilenc csa­lád sorsa már sínen van. SZENTENDREI i PEST MEGYEI MhtUF SZENTENDREI JÁRÁSI ÍS SZENTENDRE VÁROSI RÜIÖMIAOÁS* Befejezés előtt Négy új tanterem Pomázon Nemcsak az iparnak Pomázon 1903-ban épült az iskola. Befogadóképessége meg is felelt a község akkori lé- lekszámának. Csakhogy azóta Pomáz 17 ezer lakosú nagy­községgé fejlődött, s bizony kinőtte a régi iskolát. Tavaly például az iskoláskorú gyer­mekek száma már meghaladta az 1300-at, elhelyezésük csak három szükségtanterem beállí­tásával volt megoldható. No­ha 1978-ban letették az új is­kola alapkövét, s az első épí­tési ütem — 8 tanterem és a tornaterem — 1981 szeptembe­rére be is fejeződött, továbbra is kedvezőtlenül alakultak a körzethatárok, magas létszá­mú tanulócsoportok jöttek lét­re, s ezért szükségtermeket is igénybe kellett venni. Ez a helyzet parancsolóan előírja: a második ütemben szereplő újabb négy tanterem meg­építése nem tűr tovább halasztást. A nagyközségi tanács a további kivitelezésre az első ütemet megvalósító Óbuda Tsz-t kérte fel. A tsz-szel, vala­mint a társvállalkozókkal az előszerződést 1981. december Július 4-től A sétálóké a Marx tér Végre! — sóhajtanak elége­detten azok a lokálpatrióták, akik már eddig is aggódó sze­retettel féltették városukat a robbanásszerűen fejlődő mo­torizáció „áldásaitól”. A teremtésit neki! — szisz- szennek fel bosszúsan azok az autósok, akik eddig is keresz- tül-kasul „furikáztak” a váro­son, mitsem törődve a tiltó táblákkal. Nos, július 4-től a város bi­zonyos részein új forgalmi rend lép életbe. Átépítették a vá­rost. A tiltott utcák bejáratá­hoz kőből küszöböket építet­tek, virágvázákat helyeztek el. Végre! A Marx tér és kör­nyéke a gyalogosok birodalma lesz. Ezentúl már nyugodtan sétálhatnak, nézelődhetnek — nem nyugtalanítja őket az erő­szakos autótülkölés. Erre a K I hinné, de igaz, a múlt század öt­venes éveiben Szentendrén szén után kutattak. Természetesen — eredményte­lenül. Viszont 1863-ban a Kőhegy és a vasúti töltés között elterülő mocsarat le­csapolták, kiszárították, s ezzel a város mezőgazdasági művelésbe bevont területe 300 holddal gyarapodott. A hetvenes esz­tendők közepén (1875—1876 telén) Szent­endre ismét sokat szenvedett a dunai árvíztől, 180 ház állt vízben, de viszonylag kevés pusztult el. mert többségük már téglából vagy kőből épült. A kapitalizálódás a városban is jól nyo­mon követhető. A XIX. század második felében olajgyár, papírgyár és két tégla­gyár működött Szentendrén, sőt a század második felében már a szövőipar is vi­rágzott. Az izbégi (a volt Csoknyay-féle) szerszámgyár 1865-ben létesült, s már kül­földről is kanott megrendeléseket. A helyiérdekű gőzvasút 1888 augusztus 17-én nyílt meg, s Szentendrét — ha las­san is — de bekapcsolta a főváros vér­keringésébe. gazdasági életébe. Később a gőzvasutat villamosították. A vasút meg­építése nagy lendületet adott a város éle­tének, hiszen könnyebb lett megközelíté­se. az itt készült iparcikkek szállítása, s sok ipari munkás járt innen Budapestre dolgozni. Szentendre 1872-ben rendezett tanácsú város lett Első polgármesterévé Dumtsa Jenő vaskereskedőt választották meg, kinek emlékét ma utcanév őrzi. Nevéhez fűződik az előbb említett mocsarak le- csapolása. s ugyancsak az ő kezdemé­nyezésére váltotta meg a város 1886-ban a földesúri területek, javadalmak, regálok használatát. E lecsapolt mocsarat a vá­ros földnélküli lakosainak adták bérbe. Dumtsa közismert volt szociális gondol­kodásáról, munkássága áldásos volt a város életére. A lakosság a XIX. században nagy­részt szintén jómódban élt, de az előző századra oly jellemző építkezési kedv és lendület majdnem teljes egészében lelo­hadt. A múlt században a lakosság fő foglal­kozása továbbra is a földművelés és a bortermelés. Az óbudai vörös valójában Szentendrén termett. Az évi bortermést átlagosan 70 ezer akóra becsültéit. Szent­endre volt az egész hatalmas Pest—Pilis— Solt—Kiskun vármegyének leggazdagabb 6zőlőkultúrával rendelkező helysége. A gyümölcstermesztés ekkor még nem volt nagyon jelentős. Jött azonban nemcsak a XIX. század gazdasági életének, hanem Szentendre egész történelmének legszo­morúbb korszaka: a szőlők pusztulása! 1880-ig szőlős'kertek díszlettek a város ha­tárában. a szentendrei bor híre eljutott az országhatárokon túlra is. 1880 nyarán azonban megjelent a filoxéra. s öt esz­tendő leforgása alatt teljesen tönkretette a szőlőket. A gazdasági romlás borzal­mas volt. A szőlőkultúra elpusztulása után tértek rá a dolgos szentendrei polgárok a gyü­mölcstermesztésre. A század végén 1894- ben már 24 ezer gyümölcsfa található a város határában. A vármegye ugyan 1881 és 1893 között kísérleti szőlőtelepet létesített Szentendrén, de a letűnt boldog időket nem lehetett már visszahozni. A szorgalmas városlakók ekkor kezd­ték meghonosítani a piszketermesztést, amely sok sikert hozott számukra. Ha a filoxéra a szentendrei szőlőket nem tette volna teljesen tönkre, a szentendrei vö­rös a sopronival, a villányival, a mórival vagy a szekszárdival vetekedhetne ma is. A zóta sokan kísérleteztek már a hí­res szentendrei szőlőkultúra feltá­masztásával több, kevesebb sikerrel, de • úgy tűnik, az aranykorszak végleg a múlté marad. részre meghatározott idősza­kokban csak áruszállító teher­autók hajthatnak be. A Marx tér környékén lakó személyau­tó-tulajdonosok csak külön en­gedéllyel használhatják jár­műveiket. Az engedélyeket in­dokolt esetben és meghatáro­zott feltételek mellett a váro­si tanács műszaki osztálya ad­ja ki. (Figyelem! Az eddigi engedélyek július 1-én hatá­lyukat vesztik, azokat meg kell újítani!) A Somogyi-Bacsó parton jú­lius 4-től viszont megszűnik az eddig érvényben levő köz­lekedési tilalom, ugyanakkor terelőszigetekkel kényszerítik majd az autósokat lassúbb ve­zetésre. Az út mellett elhelye­zett táblák pedig megadják a megengedett legnagyobb se­bességet. Az illetékesek gondoskodtak természetesen az autós tu­risták parkolási lehető­ségéről is. A Kanizsa sör­bár és a Rózsakért melletti parkolók ezentúl a személyau­tóké, s a belső körút mellett levő Centrum parkoló az au­tóbuszoké lesz, de ott sze­mélygépkocsik is várakozhat­nak. Az új rend megsértőivel szemben természetesen bün­tető szankciókat fognak alkal­mazni. 15-én kötötték meg, majd a kivitelezési szerződést tavaly június 18-án írták alá. A költség 8 millió 930 ezer forint. Sok gondot okozott a kivite­lezők munkájának összehango­lása, a határidők módosítása. Mostanáig elkészültek a pane­lek szerelésével, a vízhálózat­tal és a szennyvíz-elvezetéssel, a tetőszigeteléssel és a villany- szereléssel. Hátra van még a homlokzat és a belső helyisé­gek festése, mázolása, a burko­lás, a szerelvényezés, valamint a területrendezés. A tervek szerint az épitők július 20-án vo­nulnak le, ' s augusztus 20-ra minden el készül. Ha minden a tervek szerint megy, akkor szeptem berben négy új tanterem, két napközis terem és három szer tárhelyiség várja majd a tanu­lókat. A Budapesti Építőanyagipa­ri Szövetkezet szentendrei ke­rámiaüzemében az építőipart kiszolgáló termékek mellett Borsody László és Urbán Te­réz kerámikusművészek tervei alapján művészi kivitelű dísz­tárgyak, kályhacsempék is készülnek. Kísérleteznek a műanyag fröccsöntéshez ha­sonló eljárással készülő Ipari kerámiák készítésével, remél­hetőleg növelve ezzel az üzem 18-20 milliós évi bevételét. Előzetes Szentendrei nyár Július 2-án a Barcsay-gyűj- temény kertjében 19 órakor lesz a nyitó hangverseny, amelyen Pege Aladár és együttese lép fel. Július 9-én, szombaton 19 órakor a Supertrió koncertjét ugyancsak a Barcsay-gyűjte- mény kertjében rendezik. Közreműködnek: Vukán György, Berkes Balázs és Kő­szegi Imre: Július 10-én, 17-én és 24-én zenés városnézések szerepel­nek a programban, délelőtt 10 órai kezdettel. Találkozás minden alkalommal a Somo- gyilBacsó parton a Felszaba­dulás Filmszínház előtt Július 2-án és 3-án rendezik meg az I. szentendrei honis­mereti-helytörténeti napokat. Az Állami Bábszínház ven­dégjátékai július 11-én dél­előtt 10 órakor és július 25-én ugyancsak 10 órakor kezdőd­nek. Az első előadás műsora: Téli tréfák, nyári mókák, második alkalommal a Csiz­más Kandúr című darabot mu­tatják be. ■ A tárgyalóteremből! Kocsmában született ötlet Balogh Csaba és Lovas An­tal szentendrei lakosok együtt italoztak a Sárga csikó neve­zetű kocsmában, majd onnan átmentek az úgynevezett „Ci­gány-kocsmába”, ahol tovább ittak s emlékeztek. Ugyan mi­ről? Arról, hogy korábban már mindketten megismer­kedtek több börtön belsejéveL A régi szép emlékeket fel­idézve, úgy döntöttek, hogy a jelenben is együttműködnek, tovább erősítik az őket össze­kötő szálakat Lovas Antal tüstént el­mondta, hogyan is képzeli. Finisben a szerelőcsarnok A Budapest—Szentendre vonalon közlekedő HÉV-szerel- vények javító, karbantartó komplexumának első — nyolc sze­relvény egyidejű javítására alkalmas — szerelőcsarnokát a tervek szerint a közeli napokban adják át a szentendrei állo­máson. A 31. számú Építőipari Vállalat kivitelezésében készült épületrészben már csak \ villanyszerelési és a sínfektetési munkák vannak hátra. Szerinte a Barackos út egyik hétvégi házába kellene betör­niük. Balogh Csaba jónak tar­totta az ötletet, s egymás te­nyerébe csaptak, majd azon­nal a helyszínre siettek. Átmásztak a kiszemelt hét­végi ház kerítésén, Balogh Csaba öklével bezúzta a be­járati ajtó ablaküvegét, s be­lülről kinyitotta. Odabent módszeresen átkutattak min­dent, s a talált értékeket két kupacba gyűjtötték. Közben még a helyszínen talált italok­ból is kortyolgattak, többször koccintottak. Majd a zsák­mányt paplanhuzatba csavar­va Balogh Csaba lakására szál­lították. A Szentendrei Járásbíróság dr. Juhász Attila tanácsa Ba­logh Csaba elsőrendű vádlot­tat és Lovas Antal másodren­dű vádlottat lopás bűntettében találta bűnösnek, ezért Balogh Csabát — mint többszörösen viszaesőt — egy év és hat hóna­pi szabadságvesztésre mint főbüntetésre, és két évre a közügyek gyakorlásától való eltiltásra, Lovas Antalt — szintén többszörösen vissza­esőt — egy év és tíz hónapi szabadságvesztésre- mint fő­büntetésre; és három évre a közügyek gyakorlásától való eltiltásra ítélte. Az ítélet nem Jogerős. A vádlottak enyhítésért felleb­beztek. Az oldalt (rta: Karácsonyi István Fotó: Trencsényí Zoltán k Óbudai vörös

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents