Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-22 / 146. szám

Vegyszeres gyomirtás Folyamatosan végzik a szükséges vegyszeres gyomirtást a Ceglédi Állami Tangazdaság silókukorica-ültetvényeiben. Je­lenleg Dikamin D vegyszert szórnak ki. Berta István és Nagy Károly a Dienes-tanyán készíti elő a kecskéscsárdai kerület földjeire induló permeteskocslt Apáti-Tóth Sándor felvétele Panasz nem éri a házak táját Az iparnegyedbesi már könnyebb A városért Szavuk vari* testületben Három esztendeje, hogy Cegléd lakói közül nyolcvan­egyen megkapták ezrek bizal­mát: tanácstagként szószólók lehetnek, közvetlenül érte­sülhetnek a város életének főbb mozzanatairól, megtud­hatják a tanács végrehajtó bizottságának döntéseit, is­merkedhetnek városfejlesz­tési tervekkel. Lehetőségük és egyben feladatuk, hogy a hozzájuk tartozó terület sor­sát szívügyüknek tekintsék, okos javaslatokkal, méltányos kérelmekkel álljanak elő a város érdekében. A városi tanács évente ál­talában négyszer ülésezik. A tanácstagok ezeken az érte­kezleteken kapnak elsősorban szót, bejelentést tehetnek, in­terpellálhatnak, kifejthetik a napirenden lévő témakörök­ben észrevételeiket. Az eltelt időszak, 1980 óta megtartott tanácsüléseken például het­ven napirendet tárgyaltak, eb­ből negyven volt a fő napi­rend. Az említett időszakban a tanács négy rendeletet alko­tott, határozatot hatvan ízben hozott. Ám az. hogy a tanácstag ott van az ülésen, helyet fog­lal a nagyteremben a szá­mára kijelölt, névtáblával el­látott széken, még nem jelent sokat. Feladatát akkor telje­síti, ha véleményét nyilvánít­ja, felszólal, érvel, kérdez. Az eltelt időszakban a tanács­üléseken úgy hetven alka­lommal kértek szót a tanács­tagok. Vannak köztük olya­nok, akik rendszeresen, aktí­van vesznek részt a testület munkájában, mások viszont az ötéves választási ciklus alatt egyszer sem hallatják szavukat, hangjukat. Termé­szetesen ez nem azt jelenti, hogy nem képviselik kellően választókörzetüket. Van, aki­nél hosszabb időt vesz igény­be, hogy beilleszkedjen* a tanácstagi munkába. A tanácsülés anyagát vala­mennyien időben kézhez kap­ják. Fontos, hogy jó előre át­tekintsék, figyelemmel olvas­sák, felkészülten induljanak az eseményre. Tény, hogy a legtöbb hozzászólás akkor hangzik el, amikor városfej­lesztésről, társadalmi össze­fogásról esik szó. Egy-egy vál­lalat, gyár, üzem munkája is érdekli a tanácstagokat. A tanácsüléseken egyébként nyitva áll az ajtó az érdeklő­dők számára is. Helyet foglal­hatnak a számukra fenntar­tott, terem végi széksorokban, mint hallgatóság. Betekintést nyerhetnek a városvezetés munkájába, terveibe, gondjai­ba, cs ' 'o felszólalási jo­guk nincsen, az a tanácsta­gok kiváltsága. Hobo, vasárnap A vasutas klubkönyvtár ud­varán Cegléden, a Teleki ut­cában szabadtéri rendezvény- sor zajlik az idén. Az első elő­adás július 3-án lesz a Hobo Blues Band lép fel. Az előrejelzéstől eltérően a hangverseny este 20 órakór kezdődik. Spartakiád Jól szervező községek Június első felében rendez­ték meg a nyári spartakiád területi versenyeinek záró for­dulóit, Abonyban, Törteién, Mikebudán és Nyársapáton. Abonyban a házigazdák nagy létszáma, a versenyek jó elő­készítése külön dicsérhető. Az abonyiak létszáma 86 volt, sajnos karaiak csak kevesen érkeztek. A nyársapátiak a csemőieket várták vendégség­be. A korábbi csemői össze­csapás után már sejteni lehe­tett, hogy Nyársapáton moz­galmas versenyekre lesz kilá­tás. A csemői iskola tanulóinak egy csoportja tanárnője veze­tésével körbejárta a falut. A gyerekek „kidobolták” a más­napi eseményt. Meg is lett az eredménye: reggel szokatlan nagy forgalmat tapasztalhattak az arra járók, Csemő és Nyársapát között. A csemőiek kerékpárra, autóbuszra, autó­ra, motorra ültek. Irány a „szomszéd”! A hazaiak kitet­tek magukért, s szokás szerint, a mintegy száz csemőit, 120 versenyző fogadta. A rendez­vény fénypontja a program elejére sorolt férfi és női kötél­húzás volt. Az öldöklő küzde­lem óriási sikert aratott, a női csapatversenyt a csemőiek, a férfit a nyársapátiak nyerték. A továbbiakban egymást kö­vették a vetélkedők, a kilenc atlétikai szám, a kézilabda, a labdarúgás, a lábtenisz és a lövészet versenyei. Az atlétikai eredmények kö­zül kiemelkedett a férfi grá­nátdobás győztesének 75,4 ni­es teljesítménye. Lövészetben a nyársapáti Cseh József által elért 90 kör­egység, valamint Szilágyi Fe- rencné 84 köregysége is a jó eredmények közé tartozott. Labdarúgásban és kézilabdá­ban a két község csapatai egyenlő ellenfeleknek bizo­nyultak. Az igen jó hangulatú vetél­kedő kitűnő példája volt az ötletes és gondos szervezésnek, ebben mindkét község kitett magáért. P. L A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM 1983. JÜNIUS 22., SZERDA Az íróasztal ebben a szobá- | ban egyszerű, csak méreteiben tekintélyes. Nem tárolnak a tetején látványosan kazalszám iratokat. Kéznél mindig csak annyi leledzik, amennyi a fő­nöknek épp kell, vagyis Mo- tyovszki Mihálynak, a ceglédi Vasipari, Elektromos és Műszerész Szövetkezet elnöké­nek, akit az imént hívtak te­lefonhoz a másik irodahelyi­ségbe. Míg visszatér, nézelő­döm. Az egyik falat teljes hosszban barna szekrénysor követi, polcain, tetején serle­gek, a szemközti falsíkon, a tárgyalózug fölött bekeretezett elismerő oklevelek vonják ma­gukra a figyelmet. A telefonasztalkán Népsza­badságot találok, kihajtott ol­dalán Tamás Mihály interjúja Köteles Zoltán ipari minisz­terhelyettessel. A címe: Elekt­ronika nélkül nincs ipar. A beszélgetés egy központi fej­lesztési programra utal, ame­lyet decemberben múlt egy éve, hogy a Minisztertanács elfogadott. Egy másik kihajtott cikk a Magyar Hírlapé. A cí­me: Építés exportra. A többi közt arról szól, hogy a fejlődő országok közül Líbiában és Algériában fővállalkozóként építkezünk. Algériában például egy iskola megépítéséről szü­letik megállapodás az ottani és a hazai építési miniszté­rium között. Lapozni érdemes — Hát épp ez az — mondja Motyovszki Mihály, amikor belépve látja, hogy az újságo­kat nézegetem. — Elektronika nélkül nincs ipar, s ez mind­járt életteret ad egy szak­águnknak. Az ehhez szorosan kapcsolódik, hogy exportra szí­vesen vállalkozunk. Á szövet­kezet részben szolgáltat, java­részt viszont termel. És a ter­mék java exportmunka. Ta­valy árbevételünk 130 millió forint volt, ebből az összes export több mint 82 millió fo­rintnyi. Tőkés relációban Irak­nak, Marokkónak dolgoztunk, emellett Indiában is. Egy keve­set szállítottunk gyártmá­nyainkból Indonéziába. Általá­ban a magyar állam az épülő üzemek, gyárak elkészítésének a gazdája ott, ahová dolgo­zunk. Itthon gyártunk, kint meg szereljük a technológiai berendezéseket. Gépészeti, vil­lamosvezérlési, műszerezési feladataink vannak. Itthon gyártanak, ott „kulcs­átadásig” tart a munka. So­rolja Motyovszki Mihály: Irak­ban 25 szakembere van kint, épülő raktáraknál villanysze­relői munkán. Bagdadban ta­valy egy festékgyárat adtak át, Iraknak, Indiának datolyából folyékony cukrot készítő gyár­hoz készítettek komplett tech­nológiai berendezéseket. — Jelentős a szocialista ex­port. Konzervgyári folyamatos Vízilabda Győzelem idegenben Ceglédi VSE—CSMSK 13-8 (2-3, 3-1, 3-3, 5-1), Cegléd: Németh, Beck, Máté, Papp, Bóbis, Ungvári, Kelemen. Cse­re: Lugosi, Tankó, Tánczos, Kiss, Zsíros. Góllövők: Kele­men (3), Papp (1), Ungvári (4), Beck, Máté, Lugosi, Bóbis (2). Edző: Czigány Károly. A múlt heti hazai győzelem után idegenben is győzni tu­dott a ceglédi vízilabdacsapat. Az első játékrészben még a fővárosiak vezettek, de a kitű­nő erőnlétű, sokat úszó ceglé­diek felülkerekedtek és meg­érdemelt ötgólos győzelmet arattak. A következő hetekben a Tipográfia, Szentes, Hódme­zővásárhely és az Eger csapa­tai lesznek a Vasutas együttes ellenfelei, s ezek ellen pontot vagy pontokat szerezni nagy bravúr lesz. SerdUlő Buda pest-bajnokság. Ceglédi VSE—BVSC 18-9. Cegléd: Rátóti, Ócsai, Tóth, Sajgál I., Lakatos, Kiss, Zsí­ros. Csere: Tánczos, Halasi, Gábor. Góllövők: Zsíros (7), Kiss (6), Öcsai (4), Lakatos (1). Edző: Lakatos István. Az együttes minden tagja igen jó teljesítményt nyújtott. Győzelmük a fővárosi vasutas­csapat ellen igen értékes és figyelemre méltó. Beck Mihály sterilizálóhoz osztott hidrosta- tikus berendezés készül, ebben segít a nagykőrösi Gépjavító és Faipari szövetkezet meg a budapesti Április 4. Gépgyár. Szovjet, keletnémet, csenszto- vak es lengyel renuelésre mar szállítottunk ilyet. A Számítás­technikái Kutató Intézet által kifejlesztett fotokémiai és ve­gyi laborokat, amelyeket készí­tünk, a METR1MPEX küldi szovjet és csehszlovák rende­lésre. Az idei szocialista ex­port máris biztos hogy 50 szá­zalékkal több lesz a tavalyinál.. Irakban a raktárépítés folyta­tódik, Algériában magyar ki­vitelezésben megépülő főisko­lákhoz gyárt a cégünk villamos elosztó és más berendezéseket. Kétszakmásak — Hogy kerül a ceglédi szö­vetkezet az exportáló cégek listájára, 9t- feladatot kapók, a számontartottak sorába? — Olvasom az újságokat — mosolyog az elnök. — Felfi­gyelek a nekünk szóló híradá­sokra és utánanézek, mit te­hetünk az ügy érdekében. Évek során sikerült elérni, hogy a szövetkezet neve garancia. Reklamálás, panasz nem éri a házunk táját, annál több el­ismerést hoznak, még írásban is, kinn dolgozó munkatársaim. Évek során kialakult a kvali­fikált gárda. Szakmunkásaink legtöbbje nem egy bizonyít­vánnyal rendelkezik. Első osz­tályú „fregoliemberek” két­szakmásak, érettségizettek. A szövetkezet az utóbbi évtized­ben nem sajnálta a pénzt szakmai továbbképzésre, és ennek meg is van a haszna. Nagy dolog, hogy 1981-től a város új iparnegyedébe tele­pült bázisra költöztethettük a sok kis ceglédi telepet. Az új 45 millió forintba került, de hat év alatt a kiadás megté­rül. A szövetkezetben eltöltött esztendeire terelődik a szó. ö 1958-ban került ide, a buda­pesti Ikarusból. Vasas volt, de az elektronika vonzotta. Élete fonalából is itt kötődött csokor, Ceglédre nősült, régen volt; két egyetemista fia van. — Nálunk a családot a sze­retet, a megértés tartotta mindig össze. Ez adott nyu­galmat, erőt. Tanult a fele­ségem, a fiúk, magam még ikarusos koromban munka mellett elvégeztem az erősára­mú ipari technikumot. Az ál­lami iparban szerzett tapaszta­latokat itt a szövetkezetben igyekeztem beépíteni, gyümöl- csöztetni. Kezdetben műveze­tő voltam, azután a szövetke­zeti bizottság elnöke lettem, vezetőségi tag és 1970 óta el­nök. A ceglédi Vasipari, Elektro­mos és Műszerész Szövetke­zetei az átlagosnál is dinami­kusabb fejlődés jellemzi, ami nem a külsőségekben mutatko­zik. A Kiváló szövetkezet cí­met háromszor nyerték el, egy ízben miniszteri dicséretben részesültek, sokszoros KI- SZÖV-vándorzászlósok, birto­kukban az OKISZ vándorzász­laja. A tagok 75 százaléka törzsgárdatag, sokan szak­munkástanulóként kezdték itt, a világért máshová el nem mennének. Motyovszki Mihály kitüntetéseit is lehet rendre sorolni: a szövetkezeti ipar é* a szövetkezet kiváló dolgozója kiváló társadalmi munkás, van honvédelmi érdemérme, a test­nevelés és sport érdekében ki­fejtett munkásságáért külön elismerés. Kell az összhang — Mutatok valamit — mondja, s nyitja a faltól falig szekrény egyik ajtaját. A pol­con rengeteg serleg, sportered ményekért. — A fiúk hozták. OKISZ Kupa, KISZÖV Kupa. Magam a CVSE elnökségi tagja va­gyok. Szövetkezetünkben az asztalitenisz, a sakk és a teke a fő sport. Az asztalitenisz pe­dig nálunk házisport is. Nem idegenkednek tőle a fiúk, fele­ségem sem, versenyeztem ma­gam is. Az életem? Nem szere- tek különösebben „életrajzo- san” bemutatkozni. A munka, a seregnyi társadalmi funkció —*■ a megyei szövetkezeti bizott­ság elnöke és a városi párt- bizottság gazdaságpolitikai bi­zottsági tagja is vagyok — sok szabad órám leköti, de mindig úgy intéztem, hogy mindenre jusson idő. Szeretem a könyveket. A szak- és a szépirodalmat, a politikát. Mo­ziba járunk, kell a rádió, a tv, az újság, enélkül nem le­hetek eléggé tájékozott. És higgye el, kell, amit említet­tem: a szeretet, az összhang a családban, mert anélkül nem így forogna a kerék. Örömmel sietek haza, úgy igyekszem, hogy ne odázzam el a munka végét, a hazatérést, mert ott­hon kikapcsolódok. E. K. Elmarad az előadás A Kossuth Művelődési Köz­pont értesíti a lakosságot, hogy a június 23-ra, csütörtökre meghirdetett Kern András-est technikai okok miatt elmarad. A jegyek visszaválthatók. Nevet adnak Budapesten Tájoló csoportnak lehet las­san nevezni a ceglédi Családi és Társadalmi Ünnepségeket Rendező Iroda névadókon sze­replő csoportját. Tavaly me­gyei bemutatón szerepeltek és megelőzve sok hasonló intéz­ményt, kiválónak minősítették produkciójukat. Tavasz óta többször kaptak budapesti meghívást emlékezetes, szép névadó ünnepségek megtar­tására. A kis csoport ki­tesz magáért, igazolja ezt, hogy kapósak lettek, meghívást kül­dött például a megyei tanács, a megyei pártbizottság és a KISZ megyei bizottsága. A névadó csoport rendszeres gyermekszereplői a Táncsics iskola növendékei. Múzeumban látni A Kossuth Múzeum felké­szülten várja a nyári hetek­ben rend szerint csoportosan érkező, átutazó turistákat, akik Cegléd nevezetességeivel is­merkedve ide is ellátogatnak. Az állandó kiállítás a város történetét, a környék népraj­zát mutatja be szemléletesen, külön helyük van a Kossuth- relikviáknak. Bemutatják, köz­közszemlére téve azokat az új szerzeményeket, tárgyakat is, amelyeket a lakosság juttat ide. Építőiparban, mezőgazda­ságban dolgozó kollektívák, szocialista brigádok többször megkeresték már a múzeumot földmunkák, bontások alkal­mával lelt régi- tárgyakkal, esz­közökkel. Tárlat bújt a karcsú kötetbe Képeskönyv a gyűjtőknek Hellyel-közzel nem hivatá­sos kiadók is hozzájárulnak nyomdatermékeink számának gyarapításához, s ha jól sül el a próbálkozásuk, mindenkinek örömöt okoz. A napokban lá­tott napvilágot Cegléden egy ily módon létrejött kiadvány, amely figyelmet érdemel. Miklosovits László albertir- sai grafikusművész Irodalmi képeskönyv című albumáról van szó, amelyet a járási hiva­tal művelődési osztályának közreműködésével jelentettek meg a ceglédi Lenin Tsz sok­szorosító üzemében. Az előszó szerint tárlat bújt a karcsú kötetbe, azoknak a könyvek­hez készült illusztrációknak a sora, amelyeket a művész a különböző könyvkiadók meg­rendelésére rajzolt. Ez a megjelenési forma ar­ra is jó alkalmat teremt, hogy többen megismerhessék a szer­zőt erről az oldaláról. Külön műfaj ugyanis ez a fajta gra­fika, s ennek Miklosovits szu­verén alkotó egyéniségévé fej­lődött az évek során. Nagy magabiztossággal, ráérzéssel és tudatossággal képes azonosul­ni a kézbe vett regényekkel, az irodalmi anyaggal, s azo­nos színvonalú alkotótárssá válni. Amit ő művel, az nem szolgai illusztrálás, jóval több és értékesebb annál: olvas­mányélményei alapján létre­jött önálló műalkotás, amely így kötetbe rendezve, eredeti közegéből, a megjelent köny­vekből kiszakítva is megállja helyét, bizonyítja létjogosult­ságát. Alkalmat és lehetőséget teremt, hogy betekintsünk mű­helyébe. így azok is tudomást szerezhetnek ez irányú mun­kálkodásáról, akik ritkán vesz­nek olyan könyvet, amelyhez keze munkája fűződik, és a Rakéta regényújságot vagy a Nimródot sem járatják, me­lyeknek rendszeresen rajzoló munkatársa. A könyvgrafika iránt érdek­lődők így képet kaphatnak sa­játos stílusáról, alkotó mód­szereiről, kompozíciószerkesz­tési, elrendezési elveiről, a gondolat képpé formálásának menetéről. A képeskönyv mindössze' 130 példányban hagyta el a nyomdát, így hát nem nehéz megjósolni, hogy kapós lesz a gyűjtők, a ritka­ságokat kedvelők körében. Szívesen látjuk hasonló vállal­kozását máskor is, nagyobb példányszámban is. (tamasi) Egyenruha — mértékre Két rutinos szabómester 1953-ban szinte a magyar néphadsereg akkori egységei­nek Ceglédre helyezésével egy időben kezdte meg az egyenruhák méretre történő készítését. A mesterek, Bálint János és Szentpéteri Balázs a Pest megyei Csomagoló és Szolgáltató Vállalat jogutódja­ként kisvállalkozásban 1981- ben vették át a szabóságot. Mivel a helyőrség hivatásos katonái igényt tartottak a szolgáltatásukra, kérvényt nyújtottak be a Honvédelmi Minisztérium Ruházati Szol­gálati Főnökségéhez, hogy ré­szükre a korábbi gyakorlatnak megfelelően most a kisvállal­kozásban is engedélyezzék az egyenruhák készítését. Mivel a magyar néphadse­regben új dolog volt a kisipa­rosok foglalkoztatása, kérésük­nek csak új jogszabály kidol­gozásával tudtak elegét tenni, s _ennek megalkotása némi időbe tellett. A rendelet tehát elkészült és június 1-től a ka­tonák részére rendszeresített ruházati könyvre történő ki­fizetéssel rendeléseket fogad­nak el. Huszár István Gitárest A Dózsa György Ifjúsági Klubban, híven a hagyomá­nyokhoz ismét érdekes, nagy­világra ablakot nyitó műsor­ral kedveskednek a fiatalok­nak. Június 24-én, pénteken este 7 órakor Rakovits István és Mészáros Rudolf ad gitár­hangversenyt Spanyol ritmu­sok címmel. A klub szeretet­tel várja az érdeklődőket. ISSN 01J3—25W (Ceglédi Hír!.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents