Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-18 / 143. szám

Jegyzet Együtt Az első szabad szombat eljöttével azt mondta a mesterr ■— Kimenőt adok. Szétnézhették a faluban. Istállót építettünk az ál­lami gazdaságnak. A ma­jorból legalább négy kilo­métert kellett gyalogolnunk a faluig. Fodrászüzletet lát­tam a falu szélén. Így hát betértem, mert itt volt már az ideje a hajvágásnak. Is­kolás koromban tanultam a németet, mégsem értettem meg, mit beszélnek a fe­jem fölött. Az ajtó ismét­lődő nyitásakor felhangzó „Guten Tag”-ot is olyan akcentussal mondták, hogy nem ismertem rá a szó alakjára. Az ötvenes évek elejét írták akkor, alig pár hete kerültünk Pest megyébe a Tiszántúl keleti csücskéből, s mi otthon sem a család­ban, sem az iskolában nem hallottunk arról, hogy akár a történelmi, akár a mai Magyarországon a magya­rokon kívül mások is lak­tak vagy laknak. A sza­kácsnő magyarázta meg másnap, ebédosztás köz­ben, hogy németek által Igkott település mellett dol­gozunk. Később már összekeve­redtünk a vidéki és a bu­dapesti munkahelyeken. Attól az időtől kezdve tu­dom, hogy a legjobb kő­mívesek mindig is a solt- vadkertiek, a nagymaro­siak, s általában a német települések lakosai közül kerültek ki. Megtanultuk őket tisztelni a munkáju­kon keresztül. A szaktársi barátság ré­vén ismerkedtem meg Bé­késcsaba külvárosával, Ja- minával, azaz Erzsébetvá­rossal is, ahonnét szlovák származású, de a magyart is kitűnően beszélő kollé­gám ■ járt el minden héten Pestre dolgozni, s egyszer meginvitált hozzájuk. A csabai, valóban csípős sza­lámit ott kóstolgattuk, ahol készítik, vagyis a házuk­ban. Egymás becsületét, te­kintélyét közöttünk ^ soha nem szabhatta még más, mint- az:-k,i-hogyan--kezeli- - a szerszámot. V > , Az ország eddig ismeret­len arcvonásának felfede­zésé után vált világossá az if kólában nem annyira ta­nult, mint inkább betanult versek értelme. Az, hogy íjunának, Oltnak egy a hangja, s hogy miről is beszélt József Attila, a ra­kodópart alsó kövén ülve. Engem azóta is bámulatba ejt a csoda, hagy bár ér­tem: az ember fejlődésé­nek egy magasabb szaka­szán kialakult a közös jel­rendszer, a beszéd, s ha túl népessé is vált a föld, az árnyalati különbségek­ből érthetetlen különbsé­gen alakultak is, a forrás, a bölcső közös. Másként hogy ismernék a világ mind­egyik sarkán, ugyanazokat, a használati tárgyakat, amiket mi is használunk, s tudnák ugyanannak a dolgokat, fogalmakat, ami­nek mi tudjuk? Sajnos, a világ minden táján egyformán ismerték a fegyvereket és a harcot is. Az erősebb uralmát a gyengébb felett, a leggyak­rabban azon az alapon formálva erre jogot, hogy az elnyomottak más nyel­vet beszélnek. Az emberi­ség nehezen gyógyul ki ebből a középkorinál is ré­gebbi eredetű felfogásból, s történelmi mércével mérve tőlünk sincs még messze az előítéletek szülte ellenté­tek kora. Ám annak, hogy ezt minél hamarabb elfe­lejtsük, legjobb módszere a közös dolgok rendezése ott, ahol a dolgok keletkez­nek. Rendezői is azok le­hetnek, akik együtt élnek a faluban. Magyarok, szlo­vákok vagy németek. A járás nemzetiségi tele­pülésein zajló küldöttvá­lasztó gyűléseken most nem ellentétekről, hanem közös gondokról és eredmények­ről esik szó. A feladatok is azonosak, akár magyarul, akár más nyelven fogalma­zódnak is meg. Azért is együtt vágnunk felelősek, hogy az ősök nyelve, kul­túrája élő. friss virágként pompázzék, mindannyiunk örömére. Kovács T. István XXVII. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM 1983. JÜNIUS 18., SZOMBAT A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁS! E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Mindig a ssrok élén Tudatosan és felelősséggel Tanácskozások a községekben Tálalás az üzemi konyhán A Pestvidcki Vendcglátóipari Vállalat egyesült izzóbell ét­termében a Petőfi Sándor szocialista brigád naponta 1100 elő­fizető részére főz s kínál többféle választékot. Brigádjuk a vállalati szocialista munkaversenyben harmadik helyezést ért el. Horváth Józsefné, az étterem vezetője a közelmúltban kap­ta meg a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést. A sorsát tudatosan alakító ember időnként számvetést készít magának. Ezerszer nagyobb azoknak a, felelőssége, akik valamely idő­ben nem csupán önmaguknak, hanem a körülöttük . élő kö­zösségeknek is számadással tartoznak. A kommunisták taggyűlé-. seiken most teszik mérlegre a munkát. Minél kisebb közös­ségek, csoportok választott képviselőit hallgatja az ember, annál konkrétabb az ilyen, vagy amolyan cselekedeteket, minősítő szó, kritikus, vagy önkritikus beszéd. Szűkszavú, nyílt és lényeg­re koncentráló volt az a ta­nácskozás is a minap, ame­lyen az MSZMP Rád, Penc és Kösd községek alapszerveze- \einek titkárai számoltak be a területi pártvezetőség előtt.. Többek között arról a mun­káról, mellyel elősegítették a községpolitikai célok megvaló­sítását. A tanácskozáson Pápai László, a körzeti pártvezetőség titkára elnökölt. Az ülésen részt vett Juhász János, az MSZMP Vác járási Bizottsá­gának;. gazdaságpolitikai re- szortvézetője. —— -Táyjati- - feladattervében alapszérvezétünk sokoldalúan képzett, a társadalmi tettre kész ifjúság nevelését isko­láinkban a tartalmi munka hatékonyságának növelését, .a személyi és a tárgyi feltételek tervszerű és fokozott tovább­fejlesztését jelölte meg — mondta Zechner Ernőné, a kosdi pedagógus alapszerve­zet titkára. Közös lépések A beszámolóból kitűnt, hogy az elmúlt években a tárgyi feltételek korszerűsíté­sével Kosdon sokat javult az oktató-nevelő munka, mely példák egész sorával bizo­nyítható. Többek között az óvoda három foglalkoztató­teremmel bővült. Űj, korszerű konyhát is kapott az intéz­mény. Társadalmi munká­ban az úttörőknek csapat­otthont építettek. Ebben a tanévben modern, négytanter­mes iskolában tanulhatnak a felsőtagozatos gyerekek. Az idén megkezdték az alsótago­zatos iskola belső felújítását is. Minden tanteremben audio­vizuális berendezéseksegítíkáz ismeretek továbbítását, bár ezek kihasználtsága lehetne jobb is. A pedagógus ^szakos ellátottság elérte a küénc- venegy százalékot. Ez azonban nem minden tantárgyból ala­kult így. Évek óta gond az ének és a rajz tanítása, a csapatvezetői poszt betöltése. Eredményesen dolgoztak a szakmai munkaközösségek. Többször tartottak nyílt na­pot, bemutató foglalkozásokat. A tanárok nagy gondot fordí­tanak a hátrányos helyzetű tanulók korrepetálására és a tehetséggondozásra. A tartalmi munka fejlesz­tésében még van tennivaló, de a feladatok többségét telje­sítették a kosdi kommunis­ták. A településen az óvoda, az iskola és a napközi otthon a gyerekek második otthona lett. , . - . Vonzóbb, kulturáltabb A penci községi pártalap- szervezet. titkárának, Laczko- vics Ádámnénak a beszámoló- jából az tűnt ki-, hogy-a ta-; náéstagi-munka rrrégíiá-íáí'ozó- j á - á ‘közáég“: fejlődés ének?.4*'' A párttagok' közül hat''s -tanács­tag. A község fejlesztésében nagy- szerepet kapott a. tár­sadalmi munka, A jó tömeg­kapcsolatnak köszönhető, hogy a társközségi Viszony­ból adódó feszültségeket sike­rült feloldani. A település legnagyobb gondja jelenleg az iskolai nap­közi otthon ellátás.' Szeptem­ber 1-től egy csoport ugyan beindul, de huszonöt-harminc tanuló elhelyezése még nem elégíti ki az igényeket. Kritikusan fogalmazódott meg a beszámolóban az esz­mei, politikai nevelőmunka fontossága, hiszen tájékozott és művelt emberekre van szükség. A falu fejlesztésében még nagyobb szerepet kell vállalniuk a párttagoknak, le­gyen még vonzóbb, kulturál­tabb a környezet, jobb az ellátás. Radon az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is gond az iskolai testnevelés hely­zete — mondta Kövesdi Já­nos titkár. A tornaszoba je­A fiatalok háza ^ y Folytatódik a lakásépítés Foton 734-en KISZ-tagok. Fehér Sándor KISZ-titkárral arról beszélünk, amire a leg­büszkébbek. . — Hogy kezdődött? — A KISZ ifjúsági lakás­építő akciót 1979 novemberé­ben indítottuk. Azzal a céllal, hogy segítsünk a fiatalokon. Maradjanak köztünk szíve­sen, jó életérzéssel. A tsz adta a területet a tanácsnak. A telkeket kedvezményes áron, négyszögölenként 20 forintért adtuk el. Az első ütemben 12 lakás épült. Az építész tervező Pektor József tanácstag volt. \ — A jó példa ragadós? ’ — Igen — mosolyog a tit­kár. Rövid idő múltán bein­dult a második ütem, mely­ben nyolc- és négylakásos épü­letek készültek el. Az első ütem lakói 1981 májusában alapoztak és tavaly tavasszal költöztek be. Az építési kedv nőttön-nőtt. Ez év májusában kétszer tízlakásos épület ala­pozását kezdték el. Az ott- hontteremtők azt szeretnék, hogy őszre tető alá kerüljenek a házak. A munka nagy ré­szét önerőből végzik a fiata­lok. — Milyen segítséoet kap­nak? — Az OTP. az Elektromos Művek, és a tanács sokat se­gít, de a DCM, az őrbottyáni az erdőkertesi téglagyár so­ronkívüliséget biztosít a fia-, falóknak. Harmincnégy lakás készül el, 84 négyzetméter alapterületű otthonok épülnek Építik a csatornát és a gázve­zetéket, hamarosan eléri a fiatalok házát. — Üjabb lehetőség is lesz, folytatódik az építkezés? — Mi nagyon szeretnénk. A tanács ígérete szerint van rá lehetőség. Űjabb területet kap­hatunk és akkor folytatódik a KISZ-lakásépítő akció. Solymosi László Papp László felvétele Brigádnapló / Elismerés a jé munkáért Sok társadalmi feladatot vállalnak lenleg épül, de a berendezése nagy gondot fog jelenteni a község vezetőinek. A korábbi évekhez viszo­nyítva a községi KlSZ-alap- szervezet munkájában a gya­kori vezetőváltás miatt visz- szaesés tapasztalható. A párt­tagok a pedagógus KISZ alap­szervezeten keresztül segítik a fiatalokat a mozgalmi munka fellendítésében. A községfej­lesztési és költségvetési ter­vet gyakran megtárgyalja az alapszervezet is. A jövő útja Rendszeresen szervezik a helyi pedagógusok komplex ideológiai-szakmai tovább­képzését. A társadalmi és tö- megszervezétekben több párt­tag dolgozik eredményesen. Pápai László végül leszö­gezte; az elmúlt években a községi pártalapszervezetek bebizonyították, hogy képe­sek feladataik végrehajtá­sára, Sokat fejlődtek és nagy szerepük van abban, hogy a települések arculata és az itt élők életmódja jelentősen megváltozott. A jövőben is nagy munka vár rájük. Még" aktívabb'-j;’égyirtfműködésre kélí ' büzÜítárri a “lakosságot a települések fejlesztése érde­kében. Surányl János Baranyai fára A sződligeti utazók klubja június 26-án Pécs körzetébe szervez kirándulást. A város­sal való ismerkedést Harkányi strandolással és siklósi várlá­togatással folytatják. Negyedszer is a vállalat kiváló brigádja. Ezt a meg­tisztelő címet a DCM villamos üzemi Kandó Kálmán szo­cialista brigád tudhatja ma­gáénak. Villanyszerelő szak­munkások. Feladatuk a cé- mentmalom. tranzitüzem, ka­zánház, vagonbuktató, gipsz­törő villamos berendezéseinek karbantartása, műszaki álla­potának felügyelete és- nagy­javítása. Az importanyag-fel­használást hazaival pótolva a minimálisra csökkentették. Munkaterületükön lévő motor­meghibásodások száma lénye­gesen kisebb lett, mivel a modernebb DIL-kapcsolók fel­szerelését a brigád tagjai kommunista műszakban, va­lamint társadalmi munkában is végezték. A salakszárítóban a gáztüzelésre való áttérés miatt Új’ reteszelésű rendszer 'kiépítése- vált - szükségésSér amít’-a 'kollektíva készített elő és kivitelezett. A berendezés üzembe helyezése óta folyama­tosan működik. A kompresz- szorházban a jelzőrendszer üzembiztonságát növelték úgy, hogy jelzőszekrényeket készí­tettek. Felelősségteljes mun­kájuk mellett szép eredmé­nyeket érték el a szocialista munkaversenyben. Oklevél, brigádzászló, bronz­érem, az ezüstérem ötszöri, az aranyérem háromszori, a Vál­lalat Kiváló Brigádja meg­tisztelő cím négyszeri elnyeré­se jelezte eredményes munká­jukat. Szakszervezeti főbizalmi, szakszervezeti bizalmi, mun­kavédelmi őr. KlSZ-vezetősé- gi tag, önkéntes tűzoltó, alap­szervezeti KISZ-titkár, műv. biz. tag, népi ülnök, sokféle funkció viselői a brigádtagok. Aktívan részt vesznek rend­szeresen politikai, gazdasági és társadalmi rendezvényeken és segítséget nyújtanak annak megrendezésében. Az elmúlt évi munkájuk a vállalattól elnyert Vállalat Kiváló Bri­gádja kitüntetést az építők napján Pintér Sándor gyár­igazgató adta át. Tóth Gczáné A vetélkedő tárgya Sí járás története . A KISZ városi és járási bi­zottsága, valamint a Vak Bottyán Múzeum közös 'Vetél­kedőjére június 20-ig küldik be a csapatok az első 6 for­duló tesztlapjait. A harmadik forduló hat csapata 1984-ben a forradalmi ifjúsági napok al­kalmával vívja meg a döntő csatát. A nevelő koncepciója Örömmel és aggodalommal JVj egálltunk a Konstantin ^ tér sarkánál, a gimná­zium sárga épülettömbjével szemben. Ismerősöm megfog­ta a karomat, hogy most ne beszéljek. A hallgatás az em­lékek tiszteletének szólt. Kol­légista volt, A csend után ezt mondta: — A váci kollégium teljesen megváltoztatta az életemet. Pár hét után, amikor # haza­mentem, édesanyám " össze­csapta a kezét: „Mi történt veled fiam? összehajtottad a nadrágodat!” Ma is megbecsülöm a ren­det. az időt, a pénzt, a te­kintélyt, és sohasem voltam barát nélkül. Megtanultam a közösség törvényeit. Különös tisztelettel gondolok vissza, éppen szigorúsága miatt. Mol­nár Sándor kollégiumi igaz­gatóra. Pár nap múlva olvastam, hogy a váci Komócsin Zoltán kollégium igazgatójának, Mol­nár Sándornak átadták a kin váló pedagógus kitüntetést. A fenti történettel kopog­tam be hozzá és megkérdező tem: — Milyen életútja lehet an­nak, akire ilyen szépen em­lékeznek? — 1923-ban, Arad megyé­ben születtem — tűnődött el egy pillanatra. — Már gyer­mekkoromban belém ivódott a tanító aggodalma, öröme. Apám, nagyapám iskolaigaz­gató volt, családomnak ma is három pedagógus tagja van. feleségem 29 évig a váci gim­náziumban a matematikát tanította. Gyermekeim? Két fiam, az egyik a műszaki, a másik a mezőgazdasági pályát választotta. Debrecenben vet­tem át a diplomámat és a nagyhírű, református gimná­ziumba, Györkre helyeztek. Jó szokás volt ott, hogy min­den kezdő tanár egyben in- ternátusi nevelő is legyen. Lj armincegy évvel ezelőtt megbíztak azzal, hogy szervezzek egy diákotthónt Vácott, az államosított, volt papnevelő intézet épületében. Az 1952-ben alakult mai kol­légium elődje többszöri átszer­vezést élt meg. Ezek között a legfontosabb volt az, hogy 1968-ban a koedukált kollé­gium elméleti és gyakorlati kísérletét kellett végrehajta­nunk. A tapasztalatokról 1972- ben az Országos Pedagógiai Intézetben számoltam be. ahol mint külső munkatárs a bent­lakásos intézetek problémái­val is foglalkoztam. 1958-tól huszonhárom évig a Pest megyei kollégium igazgatói részére szervezett továbbkép­zést is vezettem. — A koedukáció kialakulá­sa után, a váci középiskolai igényeknek megfelelően, az intézeten belül fokozatosan emelkedett a lánytanulók ará- nya. Részükre felépítették és átadták a szép épületet. A fiúk a gépipari technikum kollégiumába költöztek, régi helyükön a gimnázium bő­vült. — Hallom lépést, életrit­must vált. nyugdíjba készü­lődik. Számadása napján mi­lyen tanáccsal látja el utódját — kérdeztem. — önmagában alakítson ki az ember egy pedagógiai kon­cepciót és ehhez következete­sen ragaszkodjon. Ezt úgy fo­gadtassa el munkatársaival, hogy azok lelkesedjenek ér­te és szorosan együttműködve a gyerekekkel tervét valósítsa meg. Féltékenyen vigyázzon: arra, hogy a diákönkor­mányzás ne csak néveleges le­gyen, de a hatáskörük is ad­dig terjedjen, amilyen mér­tékben kialakult bennük a fe­lelősségtudat. Hirdesse: mi­lyen fontos a családi élet be­csülete, mert ha a társada­lomnak eme atomjai szétes­nek, ledőlnek a korlátok és a kötetlen életformában a gyer­mekeket negatív hatások érik. — Átadja helyét. Mit hagy itt és mit visz magával? — Egy intézetet hagyot itt, ahol minden évben átvehettük az arany oklevelet és egy kemény diót, amit nem tud­tam feltörni. A múlt évben az ötnapos tanítási hét bevezeté­sével újabb országos kísérlet helye volt ez az intézet. Ügy érzem, nem sikerült a felada­tot megoldanunk. Ugyanazt az anyagot rövidebb idő alatt csak a közösségi munka ter­hére lehet elsajátítani. — Terveim? Évekkel ezelőtt írtam egy könyvet az 1952— 1962 időszak diákotthonairól, kolléaiumairól. Most megírom ennek második kötetét. Visz- szajövök-e látogatóba, mint nyugdíjas? Nem hiszem. Ha senki másnak, de egy nevelőnek tudnia kell a helyét szépen, nyugodtan, véglegesen átadni. Mészáros Gyula . ISSN 013Í- 27S» (Váci Hírlap) k i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents