Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-18 / 143. szám
Csatorna az úttest alatt A gödöllői Dózsa György út átépítésével egyidejűleg szennyvízcsatornát is fektetnek az úttest alá. Ehhez azonban az kell, hogy a harmincas főút kastély felőli oldalán — az út alatt korábban átpréselt vezetéken keresztül — a már meglevő, nagy átémérőjű csőrendszerhez csatlakozzanak. Képünkön: az egri Közúti Építő Vállalat gépével az összekötő rész csatornájának munkaárkát ássák. Hancsovszki János felvétele Támad a burgonyabogár Magvak másodvetéshez Ki gondolná; hogy egy olyan kis üzletben, mint amilyen a Gödöllő és vidéke Áfész mezőgazdasági Ipplti3 a Szabadság úton, jószerivel minden megtalálható, ami a hasonló cégérek . alatt. illik. A 98-as számot viselő boltban Batta Endre, egyszemélyben eladó, vezető, árubeszerző, vagyis az üzlet szerződéses gazdája- kalauzolt bennünket, rögtön az elején beszámolva arról, hogy a jó ellátás egyik feltétele a gyártókkal, a vállalatokkal való jó kapcsolat. Állandó partner itt az Agroker, a Hermes, a Vasért, a Tiszai Vegyi Kombinát, a Skála-Coop. A sok-sok munka, a kapcsolatok' meghozzák az eredményt, . kivételesen, jónak mondható az ellátás, még akkor is, ha az országos hiánycikkeket itt is nehéz pótolni, helyéttésítémi^így van ‘ez "né- hány_nöyényv.éd5. szer. esetében is, helyettük hasonlót tud viszont ajánlani az üzletvezető. Van elegendő műtrágya, lomb- és fejtrágyá, por és folyékony. . formában .egyaránt. Népszerűi az üzlet azért is, mert. Batta Endre szívesen szolgál ; szaktanáccsal, amit különösen a hobbikertek tulajdonosai: igényelnek. Most a iegkélendőbb a bur- gonyabögár élleni yédŐszer. A káros rovar irtásához Ditrifpnt ajánlhattok. Sokan keresnek másodvetéshez különféle magvakat, ezekből is van bőven. Mint ahogy gazdag a kerti kézi és gépi szerszámok választéka is. Metszőollók, fűnyírók több fajtájából lehet válogatni. A nem éppen olcsó Ditha- ne és Bi 58-as permetezőszerek most is kaphatók, pedig országosan nem a legjobb belőlük az ellátás, öntözőcsöveket, tömítőket, csatlakozókat sem keresünk hiába az áfész- boltban. Igaz, a szüret még odébb van, de már most feltöltötték a raktárát a szükséges kellékekkel, amiket az előrelátó gazdák úgyis idejekorán, tehát még a nyáron megvesznek és előkészítenek.: dézsák, prések, hordók ..máris, kaphatók. Sláger a motoros permetező, amit magyar—nyugatnémet kooperációban készítenek hazánkban. A Szabadság úti bolt jó üzletmenete a forgalom adataiban is tükröződik. Amint megtudtuk, gz első negyedév 2 millió JEpriptps ..bevételt hozott--®*6“1 ________ . M. M. Sz impozion Az érdeklődőknek bizonyára kellemes programot ígér a mezőgazdasági gépi modellezők I. nemzetközi szimpozionja, amelyet június 29—30-án tartanak Mezőtúron, a Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészeti főiskolai karán. A tanácskozást a Magyar Agrártudományi Egyesület rendezi, s ebből az alka lomból kiállítást is, nyitnak a miniatűr traktorokból, kombájnokból, pótkocsikból és más munkagépekből. LLOI 6 Szombati jegyzete inán A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖHKIAOÁSA. X. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM 1983. JÚNIUS 18., S fcOMBAT Szilasmenti Termelőszövetkezet Kamilla után jöhet a búza A kerepestarcsai Szilasmenti Termelőszövetkezetben már felsóhajthatnak egy kicsit: nem kis területen, mintegy háromszázötven hektáron átjárták a gépekkel a határ egy részét. Ügy is mondhatjuk: betakarítás ügyében szert tettek némi tapasztalatra, és tető alá vitték a kamillavirágot. Értékében legalább tizenöt milliót hordoz számukra csupán ez a nyersanyag, amiből szárítmány, illóolaj, kivonataiból dezodor és különféle testápolók lesznek. — A szokásosnál ezt is korábban kezdtük, hiszen nagy volt a meleg, ugyanúgy várható, hogy a kenyérgabona aratását is előbb leszünk kénytelenek indítani, mint máskor — fogad a rövid közléssel Z. Molnár Mihály, a gazdaság elnöke, azután utazunk egy kicsit. Kerepestarcsáról a cin- kotai kerületbe igyekszünk. Itt van a növénytermesztésük szakmai vezetősége. Orosz János mezőgazdasági gépészmérnököt, Soproni Istvánt, "áz 1- es, és Bárki Pált, a 2-es növénytermesztési üzemegység vezetőjét' találjuk odabenn. Saját gyártmány — Nemrég próbáltuk ki a ribiszkeszedő gépet — referál az\ elnöknek Orosz János. —• Ügy néz . ki, hogy sikerrel jáF a saját gyártmány... — Még azért kell egy kicsit igazítani rajta — szói a főgépészhez Bárki Pál. — Úgy látom, persze, nincs különösebb gond vele — fordul felém az üzémegységvezető —y. dehát van még idő beszabályozni. A gépet egy kimustrált NDK-gyártmányú lucernaka- száló alvázára alapozva alakították ki a gépészek, meghagyva az eredeti motort. — Nem okoz kárt a termésben? — Nem a termést, inkábba bokrot sérti egy kicsit, mivel rázza, ütögeti, ez azonban inkább a friss hajtások egy részét éri, nem jelentős. Kénytelenek vagyunk lépni á gépesítésben, mert kevés a kézierő, s amikor a szedésre kerül a sor, bizony tetemes munkát ad a fekete ribiszke tizenegy, meg a piros ribiszke hat hektárja. Mint elmondották: a piros ribiszke átvételével sok a gondjuk. Igen alacsony az átvételi ára, az export minőségűért csak tíz forintot ígértek. A feketét a Dunakeszi Hűtőház veszi meg, úgy tudják, 14—16 forintos kilónkénti áron. Sovány talaj — Térjünk át a gabonára. Mennyi aratnivalójuk van az idén? —• Búzát mintegy ezer, rozsot háromszázötven hektáron termeltünk — így Orosz János. — Hat-nyolc nap kell, hogy a gépjavítást befejezzük, vagyis húszadika után megtartjuk á gépszemlét. Tizenkét munkanap alatt szeretnénk magtárba hordani a gabonát. Kilenc kombájn áll rendelkezésünkre majd. — Nem sok ez? — Ahogy vesszük. Tény, hogy bármilyen lesz az időjárás, sietnünk kell az aratással,- hiszen a kenyérről van szó. Ám azért sem elég hathót .aratócséplőgép, mert a mieink- mindegyike kiszolgálta már az idejét, 1977 óta nem vettünk újat. Arra a kérdésre, hogy milyen termést várnak, nehezen állt össze a válasz. Nem csoda. A Szilas, meg a Rákos-patak partján, vagy éppen attól távolabb nemigen van humuszban gazdag, áradásos terület. Helyette sok a sovány, homokos, erodált, vízmosta terület, meg aztán a csapadék is kevés volt errefelé. A csömöri homokra az elmúlt hónapban öt milliméter eső hullott, s a kerepesi és a gödöllői vidékre sem volt túl sok a 25— 35 milliméter. Hát most várjon az ember jó választ arra, hogy mennyi terem az idén. / Gyereksereg Galgamócsán Ízlett a görbe, a pampuska Vasárnap-reggel alig múlt el 7 óra, amikor Novák Lász- lóné, a járási hivatal művelődési osztályának vezetőbe megállt Hévizgyörkön Sápi Pálné háza előtt, hogy a népszokások, népi gyerekjátékok nagy, ismerőjét-. Galgamacsára vigye,, ahol,a járás, a budapesti és szolnoki iskolákból érkező gyerekeknek mesél az egyszer volt, talán igaz sem volt gyermeksorsokról. Ebben a korai óvodában indultak az erdőkertesi bőrösök, a túrái kosárfonók, a veres- egyházi hímzők, a zsámboki mesélők és sokan mások a régi idők Áudői, hogy amikorra a gyerekek megérkeznek,-min- den a helyén legyen, s olyan- vidámra; élményekben gazdagra sikerüljön a qalqamá- csqi játszói amilyenre szervezői megtervezték,- elképzelték. Jobb a tortánál Nyolc órakor már a szakácsok is dolgoztak. Lapu Istvánná és segítői készítették a mamás gölödint. Az érdeklődő gyerekek természetesen rákérdeztek a szabadtéri tűzhelyen szorgóskodőkra: — Mitől lett a gölödin mamás? — La- puné megmagyarázta: — Amikor még unokák, szülők, nagyszülők és sokszor dédszülők is együtt laktak a régi nagycsaládban, ezt az ételt mindig a ház legidősebb asszonya, a mama készítette. A szadaiak kukoricás görbéje mindenkinek ízlett A vékonyra nyújtott lapcsánkát egymás kezéből kapkodták ki a gyerekek, s bizony, aki hozzájutott, nem cserélte volna el a legfinomabb tortaszelettel, tejszínhabos süteménnyel sem. — Olyat mindennap ehetek, közel a cukrászda — mondta a budapesti Soltész Magdolna —, de ilyet csak most és itt Galgamácsán. Mákos kukorica Dr. Balázs Józsefné, a hé- vizgyörki asszonykórus vezetője és Antal Teréz, a járási hivatal közművelődési felügyelője palócgulyást főztek. A kissé csípős, fűszeres étel elsősorban a felnőtteknek ízlett. A szolnokiak meg is kérdezték Balázsnétól: — Melyik étteremben szakácskodik? — Nevettek a kérdésen a csoport tagjai, amikor az érdeklődőket felvilágosították: — A tanító néni nem szakács! — De Balázsné megmagyarázta: — Az igazi néptanító mindenhez ért, ezt tanulta ő az édesapjától, aki egy életen át nevelte a hévizgyörkieket. A Beme Andrásné által sütött mákos, túrós, meggyes, káposztás rétes a tepsiből kelt el, és meg kellett ismételni a sütést. Ehhez hasonló sikere csak a galgamácsai menyecskék fánkjának, ahogy errefelé mondják, pampuskájának volt, valamint a mazsolás fonott kalácsnak. A mákos kukoricát, szintén a mácsaiak készítették, óvatosan ízlelgették a gyerekek, de gyorsan megbarátkoztak a ma már szokatlan étellel, az egykori toll* fosztok, fonóházak kedvenc édességével. És kezdődhetett is a régmúlt gyermekkor megidézése. Milyen volt a fonóház. milyen a libapásztorkodás, milyen a csülközés? Igaz-e. hogy a kisgyerekeket szemmel verték? S igaz-e, hogy ha egy gyerek leverte a fecsikefészket, abban a házban elapadt a tehén teje. Maradandó látvány Az asszonyok" győzték a válaszokat, és a gyerekek nem voltak hálátlanok. Együtt készítették Vankóné Dudás Jutával a csuhébabát. a dukko- lókkal közösen rajzoltak, s a bőrös kezét figyelve készítettek apró ajándéktárgyakat, próbálkoztak a kosárfonó mozdulatainak elsajátításával. Hiába sütött a legforróbb kánikulát idéző nap, ezen a vasárnapon Galgamácsa főutcája, múzeuma, művelődési háza, de még a községi könyvtár is a gyerekeké volt. Megjöttek a bagi, galgahévizi, hé- vizgyörki, szadai, túrái, zsámboki gyerekek és természetesen készülték a galgamácsai pajtások is. Régen ültek ilyen sokan a falumúzeum színpadának nézőterén, mint ezen a hagyományőrző gyermektalálkozón. Kár, hogy a technika csődöt mondott, nem működött a hangosítás, ám így is maradandó volt a látvány, amit a községek gyermekcsoportjai holtak Galgamácsára. Lesznek őrzők ? A kétórás műsor után, mintha záróképet tervezett volna valaki, gyerekek futottak a színpadra és kezdődött a táncház. Széphalmi Pálné és Bankó László művelődésiház-igaz- gatók. Skuczi László és Ambrus Attila néptáncosok vezették az aprók táncát. Vankóné és a többi mácsai asszony elégedetten nézték a gyerekeket. — Talán lesz utánpótlás, lesz. aki megőrzi, magáénak vallja a mi értékeinket, mondta Csongor Zoltán- nénak, a helyi művelődési ház vezetőjének, miközben a Gal- ga menti bukás lépéseit tanulták tíz-tizenkét éves lánykák és lassan legénnyé cseperedő fiúcskák. Fercsik Mihály Az persze tény, hogy a szállításra, csakúgy, mint más években, most is felkészült a Kajdi Endre vezette szállítási ágazatuk, s persze a gépjavítóműhelyek gárdája. Tőlük tizenöt IFA-teherkocsit rendelt pótkocsival a növény- termesztési főágazat, s úgy tervezik, hogy a szalma le- hordására is beállítanak legalább nyolc-tíz fixplatós gépkocsit. A szalmát ugyanis nagyrészt bálázzák. Két új szovjet gyártmányú hengeres bálát készítő gépet vásároltak, s már itt is láttam a gépudvarukban. Ezek mellett a három K—443-as NDK gyártmányú, kis bálázót is táblára küldik majd. — Nem könnyű a nagyobb, öt-hat mázsás óriás bálák mozgatása. Van-e hozzá gépük? Tárolás több helyen — Igen, egy homlokrakodóval tesszük fel a gépkocsikra majd a kazalba is. — Mi lesz a kenyérnekvaló tárolásával? — Saját magtárunk, tárolóterünk a termés egyharmadát képes befogadni, a többit a gabonaforgalmi vállalat folyamatosan veszi át. Két helyre szállítunk az ő tárolójukba: Budapestre, a Ferencvárosi Malomba és a kerepestarcsai régi magtárukba — mondta még Bárki Pál. F. L A nap programja Gödöllő, művelődési központ: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének műsora, tánckar, népi zenekar, énekkar, hangszeres és énekes szólisták, jótékonysági előadás a gödöllői kisegítő iskola építésének javára, este 7 órakor a színházteremben. Gyermekalkotások világképe, kiállítás, megtekinthető 15-től 19 óráig. Jeney István színházi képei délelőtt 10 és este 8 óra között nézhetők meg Szolgáltatások: friss magló- di kenyér kapható délelőtt 10 órától apróhirdetés, cserebere, 14-től 18 óráig, zenebutik létől 18 óráig. Aszód, művelődési ház: Fotókiállítás a Ferró-klub- ban, amatőrök képeiből. Domony, művelődési ház: Magnósklub. Együttműködő intézetek Városunk két, országos kutatóintézménye az eddiginél várhatóan szorosabbra fűzi kapcsolatait. Az állattenyésztési kutatóközpont és a MÉM Műszaki Intézet vezetői nemrégiben megbeszélést folytattak erről, s elhatározták, hogy esetleg közös vállalatot létesítenek az állattartó telepek számítógépes irányításának megoldására. A másik téma, amiben együttműködnek, az a műszerfejlesztés, mindenekelőtt az állattartással kapcsolatos eszközök létrehozására. Mozi Bolond pénz. Színes, szovjet filmszatíra. Csak délután 4 órakor. A karatézó Cobra visszatér. Színes, szinkronizált, japán bűnügyi film. Csak este 6 és 8 órakor. Hármas helyáron. Felelősség A megszokás óriási kölönc. Megszabadulni tőle éppoly nehéz, mint a hínárba tévedt fürdőzőnek a vízből. Hiába az elhatározás, a fogadalom az új életre, módszerekre, a beidegződések, az évek során kialakult reflexmozgások megváltoztatása, elhagyása majdnem olyan nehéz, mint a felismerés, hogy a változtatás halaszthatatlanul szükségessé vált. Egyénre és szervezetekre egyaránt érvényesek ezek a tanulságok. Beosztottakra és vezetetiekre úgyszintén. Az ember meglepődik, ha mai jelszavakat régebbi iratokban, felhívásokban, elemzésekben lát viszont. Ügy hiszi, most, éppen ővele érkeztünk el bizonyos felismerésekhez, még esetleg ostorozza is az elődöket, akik nem vették észre, helytelen úton járnak, a jobb munkához, nagyobb teljesítményekhez sokkal jobb eszközök, módszerek is léteznek, ők azonban ezeket nem vették észre. És akkor fellapoz évtizedes újságokat, bennük értékelések, következtetések. Például ez: felelősen gondolkodó emberekre van szükség, akik képesek önállóan dönteni, döntéseik eredményeit és következményeit vállalni merik. Hohó, mondja, mintha ma is hallanánk ilyet. S ha tovább töpreng, homlokára csap: ezek szerint nem is ő volt az első, aki fennen hangoztatja a tételt, annak hasznos voltát. Felelősség, önállóság, döntés elképzelhetetlen a megfelelő információk nélkül. Dehát erről is mióta hallunk, ott kell a határozatokat meghozni, ahol megvannak a nélkülözhetetlenül szükséges adatok. A tájékozottság, az információ, S nem is akárhonnan hallja ezt az, aki ki- sebb-nagyobb pozícióban van, kisebb-nagyobb csoportokat igazgat, irányít, hanem onnan, föntről, ahonnan az utasításokat kapja, ahová a jelentéseket kell küldenie. Hányszor vakarta a fejét, mert olyan ukázt kapott, amiből lerítt, hogy ott fönt meglehetősen kevéssé ismerik a lentieket. A konfliktusokat is mérsékelni lehet a legjobb helyen, a legtöbb információ birtokában hozott döntéssel. Jobban megy a munka, szebbek az eredmények, ami mindenkinek az érdeke. De ha a jámbor, akinek föntről mondják, neki kell döntenie, ezt teszi, könnyen kaphat a fejére. Pedig senki sem akar rosz- szat. Sem a fontiek, sem a lentiek. Érthető-e, ha a vezetők mindenkor és mindenkép pen szeretnék tudni, mi történik a rájuk bízott szervezetben, emberekkel. Érthető. Akkor is, ha nem minden döntést ők hoznak, hisz maguk mondták ...És mégis. Történt mostanában a városban egy-két eset, amelyben a felelősen gon dolkodó, vezető, irányító ember határozott. Pontosan olyasmiben, amihez neki voU meg a legtöbb információja. S amint lehetősége volt, jelezte feljebbva lóinak. Azok szigorúan néztek rá: és erről csak most szólsz?! Akkor szólt. Mert korábban nem volt rá ideje, mert ha korábban szólt volna, akkor ugyanúgy nem ö, hanem helyette döntöttek volna. Akkor részletesen és időt pocsékolva el kellett volna magyaráznia, mit hogyan, mit miért. Mi most már mindent utólag fogunk megtudni? — kérdezték a feljebbvalók. Nem, előzőleg. Amikor döntenek a kinevezésről. Ha tisztában vannak azzal, kit neveztek ki, többé-ke- vésbé tudhatják azt is, mikor, hogyan dönt. Ami még megmarad, azt valóban utólag tudják meg, de abban se nagyon csalódnak. Ha előzőleg jól választottak. Kör Pál ISSN 013S—1957 (Gödöllői Hírlap*
