Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-18 / 143. szám

§© hava tűntek a hűtőgépek? Lopták, kommendálták, eladták 9 Közhely, hogy alkalom szüli a tolvajt, csakhogy tn- >i nek a közhelynek sajnos, még messze nem évült el az í igazsága. A lopásra csábító lehetőség mellett, úgy tűnik, £ csak az erősebb jellem tud elmenni közömbösen, agyar- lóbb szemében felcsillan a mohó, kapzsi vágy, körülnéz, ^ látja-e valaki, s aztán gátlástalanul hozzányúl a más tu- ^ lajdonához. Néha még akkor is, ha neki ugyan nincs á szüksége az eltulajdonítandó tárgyra, értékre, de mert g tud kombinálni, előbb-utóbb kispekulálja a kézzelíog- % ható hasznot. Hap§oink repülőterei Napjaink repülőterei — elrendezésük szerint — négy csoportba oszthatók. Vannak lineáris, móló, boly­gói és szállító típusúak. Kezdetben a repülőtér egy hangárból állt, melynek egyik sarkában voltak az Utasok, a gépek pedig az épület előtt álltak. A for­galom növekedésével az utasok számára már külön épületet emeltek, a gépek közvetlenül az elé gurultak. A következő lépésben az épületet úgy hosszabbították meg, hogy előtte több gép Is elférjen. Ezt az elrende­zést nevezik lineáris repü­lőtérnek, amely kisebb for­galom esetén jól bevált. A fejlődés következő ál­lomása a holygós repülőtér. Az utasok egy központi épületen, és onnan többnyi­re föld alatti folyosókon át jutnak az egyes járatcso­portokhoz tartozó admi­nisztrációs épületekhez (ilyen például a párizsi De Gaulle repülőtér, ahol a fo­lyosókban mozgójárdák szállítják az utasokat a „bolygókhoz”. A legújabb a szállító tí­pusú repülőtér, amely szin­tén a lineárisból alakult ki. A repülőgépek azonban nem az utasellátó épületek előtt állnak meg, hanem jó­val messzebb, ahová az utasokat nagy buszok szál­lítják ki. A repülőtéri ta­pasztalat, valamint az uta­sok részéről érkező sok pa­nasz azt mutatja, hogy — függetlenül a repülőtér tí­pusától — nincs olyan nagy forgalmú légikikötő, amely az utasok szempontjából kielégítő lenne. A repülő­térre való kijutás, a cso­magkezelés, az adminiszt­ráció, és végül az úticél el­érése azon felül, hogy fizi­kai és idegrendszeri terhe­léssel jár, rendszerint a tényleges repülési idő több­szörösét teszi ki. Egyelőre elképzelés sincsen, hogyan lehetne a gyors járatú gépek adta lehetőségeket az utas számára — az utazási időt csökkentve és a kényelmet növelve — hasznosítani. így történt ez a közelmúlt­ban is tucatnyi hűtőgéppel. Persze, nem afféle 50—100 li­teres háztartási frizsiderrel, hanem huszon-egynéhány ezer forintos ipari hűtőszekrénnyel. Őrizetlenül maradtak: szem­füles emberek lecsaptak rá­juk. S a tulajdonos, a Sasad Tsz és a Skála által létreho­zott gazdasági társulás, mely jégkrémárüsítással foglalko­zik, csak. akkor jött rá a do­logra, amikor a hiányzó . hű­tőgépek száma már szembe­ötlő volt. Felrakták a teherautóra 1 Dehát mit lehet kezdeni egy nagykapacitású ipari frizsi­derrel? Nos, ilyet csak egy laikus kérdezhet, a már emlí­tett gazdasági társulás dolgo­zói az első pillanatban tud­ták: jó pénz rejlik benne. Mindez akkor történt, amikor a GT két gépkocsivezetője, a diósdi Halász László és a bu­daörsi Vécsi Miklós, a társu­lás szeghalmi telepén járt. Az udvaron hanyagul és őrizetle­nül tárolt gépekből kettőt minden nehézség nélkül fel­raktak a teherautójukra, s el­hozták. Mivel pedig náluk is az a szokás, hogy a sofőrök este gépkocsijukkal térnek haza, s lakásuk közelében parkol egész éjszaka a jármű, rögtön el is. tudták rejteni zsákmá­nyukat. Igaz, nem otthon, ha­nem az érdparkvárosi Tar Já­nos terménykereskedőnél, aki, mellesleg jégkrémárüsítással is foglalkozóit'. Azt mondták neki : lerobbant a teherautó, s míg ki nem javítják, otthagy­nák nála a két hűtőgépet. Tar belement, s néhány napig va­lóban nála maradt a lopott, holmi. Az egyiken hamarosan túladott aztán Halász László, mint használt, s vállalat által leértékelt berendezést vette meg a Dunakanyarban egy jégkrémárusító. A másik gép értékesítésénél már két újabb kolléga is segítkezett: az érdi Űjszászi József és a budapesti Szabó Viktor gépkocsivezetők szereztek vevőt Oder István agárdi boltvezető személyé­ben. Tavaly nyáron 60 darab hű­tőgép érkezett a cégnek; a Keleti pályaudvarról szállítot­ták a törökbálinti telepre, s a fuvar végeztével „véletlenül” négy darab Űjszászi és Halász gépkocsiján maradt. A hiány­zó árut a telepen ugyanúgy nem vették észre, mint ahogy a portái; nem ellenőrizték: üresen, gördülnek-e ki a gép­kocsik vagy sem? Teljes si­ker — gondolhatták a sofő­rök, s most már bátran hozzá­láthattak az értékesítéshez. Mondhatnánk, oly bátran és nyíltan, mintha valaki újság­hirdetés útján akarna lopott holmit eladni: Halász László egyszerűen megkérte bizalma­sabb munkatársait ki-ki is­merősei körében próbálja pénzzé tenni az árut, annyiért, amennyiért tudja, ő csak ki­lencezret kér darabonként. S a hűtőgépek elindultak ván­dorútra: három darabot Vona Mihály gépkocsivezető, egyet pedig Űjszászi adott el, az utóbbi történetesen a már em­lített Tar János terményke­reskedőben lelt. vevőre. Ha egy üzlet megindul Elsőre kettő, máspijikra négy, a harmadik alkalomra ' pedig már hat hűtőgép került el­adásra. Ha egy üzlet megin­dul ... — vélhették a tolvajok, amikor megint gépkocsin fe­lejtettek, de immár féltucatnyi jégszekrényt, ezúttal egy ka­mionom S az ellenőrzésre hi­vatott portás talán még szalu­tált is. Az elsőt Fürjész Ber­talan érdi lakos kommendál- ta el egy pesti szerződéses üz­letvezetőnek. Kettőt Müller Gyula postás kézbesítő isme­retségén keresztül, másik ket­tőt Tar János közreműködé­sével értékesítettek, s egyet Űjszászi adott el közeli szom­szédjának. A vevők egy ré­sze kétségtelenül abban a hi- szemben volt, hogy használt, s leértékelt árut kínáltak neki. Akadt azonban néhány or­gazda is, aki tudván tudta mi­re ad ki pénzt. Egyetlen „va­laki” nem tudott semmit: a gazdasági társulás. Csak döb­benten tapasztalta: a jég- krémáruSoknak szánt drága hűtőgépekből 12 darab hiány­zik. Alkalom és & tolvaj A rendőrségi nyomozás lé­pésről lépésre göngyölítette fel a bonyolult, sok szereplőjű ügyet. A nagy sejtből kisebb arányban részesedők egy idő után őszinte vallomásaikkal járattak hozzá az igazság ki­derítéséhez, s a lába kelt hű­tőgépekből hét darab előke­rült. A jégkrémförgalmazó gaz­dasági társulás kára lassan- lassan persze megtérül, kér­dés azonban, hogy a kellemet­len eset tapasztalatait és ta­nulságait miként tudják majd hasznosítani? Mert ha tovább­ra is bárki által hozzáférhe­tően, az udvaron tárolják a hűtőgépeket, ha változatlanul hanyag és semmitmondó lesz a portai ellenőrzés, ha a gép­kocsivezetőket ezentúl is hiá­nyos bizonylatokkal látják el, s a raktári bevételezés-kiad- ványozás felelőtlenül zajlik, akkor. — ahogyan most is — csak a tolvajokat kapják el, az alkalmat meg nem szüntetik. Üjs?ászi József, Halász Lász­ló, és Vécsi Miklós,'gépkocsi­vezetők ügyét lópás alapos, gyanújával, a többiekét pedig orgazdaság miatt a Pest me­gyei Rendőrfőkapitányság vád­emelési javaslattal átadta a megyei főügyészségnek. Tamási István Kalandorok, aranySfjak és más íngyonélok A rulettcsászár és a fia s. Harmincöt éve írtam róluk, |l9«8 elején. A koalíció évei 8 voltak ezek, amikor az ország í népe hozzáfogott, hogy új vi- itágot teremtsen a pusztulás he- 6 lyén. De még felbukkantak íi­9 gurák a régi Időkből: kalando. g ok, aranylfjak és más ingyen- í nők... Az idősebbek még . emlékez­hetnek az 1931-ben nyílt fé­nyes kávéházra a Körút és a Wesselényi utca sarkán. A tu­lajdonosa Bucsinszky Lajos volt, akinek kalandos pályafu­tása nem nevezhető éppen di­csőségesnek. Bucsinázky Lajos az első vi­lágháborúban kantinos volt. Itt szerezte meg az induló tő­két, amellyel később, több for­duló után vagyonát megala­pozta. A háború után a Szent- királyi utcában lévő Balaton Űri Klub bérlője lett. Annak­idején legálisan több ilyen kártyaklub is működött Buda­pesten. A bankot — amely tudvalévőén jobbára nyer — Bucsinszky adta. Később, pon­tosan 1922-ben egy olasz vál­lalkozóval bérbevette a siófoki játékkaszinót. Akkoriban Sió­fok a mondén világ találkozó- helye volt. A játékkaszinó zsú­folt volt, ömlöttek oda a játé­kosok, és persze a pénz is, amelynek egy része Bucsinsz­ky zsebébe vándorolt. így Bu­csinszky egyik évről a másik­ra dúsgazdag ember lett. Tár­sát kifizette, majd egy siófoki panzió bérlőjével társult Prágai hentesinas Három gyermeke közül fia, Tivadar volt a kedvence. A jó­képű, szőke, szélesvállú fia­talember iskolái elvégzése után Prágában lett hentesinas. Ap­jának az volt a terve, hogy fia az ő segítségével később Ma­gyarországon hentesüzemet lé­tesítsen. A fiú Prágában való­ban megtanult mindent, ami a szakmához tartozik, csak ép­pen semmi kedve nem volt ah­hoz, hogy hentes legyen, s Morley néven artistaként jár­ta partnerével az európai vá­rosokat, és a Balkánt. Később megunta ezt a pályát is, és egy Szép nap hazajött. Most már hajlandónak mutatkozott arra, hogy apja kívánságát teljesít­se, belépett hát az egyik leg­nagyobb magyar heníescéghez, ahol csakhamar üzletvezető lett. Kártyaklubok Eközben apja egyre-másra alapította a fővárosban a tit­kos kártyaklubokat, ugyanaki kor számos helyen bérelt pin­kát, azaz adta a bankot, így a filmklubban és az Eötvös ut­cai filmotthonban. Ezek mel- lett a Wesselényi utcában tit­kos rulettklubot nyitott. Kru­piék és felhajtok égés? seregé­vel dolgozott. A nagyobb ká­véházakban, veendéglőkben és mulatókban ott ültek emberei, akik a vendégeknek diszkréten súgták, höl játszhatnak sment, vagy rulettet. A fővárosban' gomba módra szaporodó titkos kártyaklubok és rulettbarlan­gok nagy része Bucsinszky La­jos érdekeltsége volt. Egyre nőtt vagyona és ezzel egyenes arányban a klubjaiban kifosz­tott áldozatainak száma is. A Bucsinszky Kávéház már csa-k cégér volt. Klubjaiban napi­renden voltak a botrányok. Bu­csinszky azonban nem sajnál­ta a pénzt, hogy a kínos szen­zációkat elsimítsa. A lapok so­rozatos támadásai következté­ben azonban 1935-ben a rend­őrség kénytelen volt rendőri felügyelet alá helyezni. Az ügy akkoriban nagy port vert fel, hiszen Bucsinszky Lajos este 10 óra után a saját kávé­házába sem mehetett be. Ott volt azonban Bucsinszky Tiva­dar, aki apja utasítására to­vább vezette a kártya- és ru. lettklubokat. linyszöktetés Bucsinszky Lajos ebben az időben került összeköttetésbe a szélsőjobboldallal. Fanatikus Hitler-imádó volt, néhány év­vel később úgyszólván minden Hitler-gyűlésre Németor­szágba utazott, hogy tanúja le­gyen a Führer beszédeinek. Kávéházának falát Hitler-ké- pek díszítették. Amikor a bel­ügyminiszter utasítására 1939- ben valamennyi nyilvános kártyaklubot bezárták, Bu­csinszky Lajos egymás után nyitotta meg az újabb titkos kártya- és rulettklubokat. Ti­vadar most már végleg apja hűséges segítőtársává vált. Teljhatalmú megbízottként vezette a kártyabarlangokat,. emellett ő is szoros barátságot tartott fent a nyilasokkal. Ko- varcz Emiinek személyes jóba­rátja volt, annál, is inkább, mert apja mecénásként nagy összegeket adományozott a nyi- laskeresztés pártnak. Közben Bucsinszky Tivadar megnősült. Dúsgazdag főnöke, a hentes­mester ellenezte a házasságot, mire a fiatalember megszök­tette a lányt. Mindenáron be akart ülni a nagy vagyonba, azonban csalódott, mert a hen­tesmester az esküvő után ki­tagadta lányát. Bucsinszky Tivadar, miután házassága révén nem jutott nagyobb összeghez, továbbra is apja mellett maradt. A má. sodik világháború alatt is mű­ködött két rulettklubja, mind­kettő a Délibáb utcában. A rendőrség annakidején soro­zatos razziákat tartott a titkos klubok felgöngyölítésére, így sikerült ezt a két klubot is le­leplezni. Bucsinszky Tivadart hat hónapra internálták, majd rendőri felügyelet alá helyez­ték. Bécsi próbálkozás Amikor kiszabadult, még szorosabb összeköttetésbe ke­rült. a nyilasokkal, Most már veszélyesnek tartotta a titkos kártyaklubok létesítését és anyja szikvízüzemét . vezette: Naponta látogatója volt az Andrássy út 60-ban lévő nyi­lasháznak. Űjpesti rakparti la­kása a nyilasok állandó talál­kahelyévé vált. A hatalomát­vétel után Bucsinszky Tivadar Kovarcz Emil személyi titká­ra. l'étt. Bízott — legalábbis úgy viselkedett — a német győzelemben, de azért nyitva hagyta magának az utat, az ellenkező esetre is. Az ostromot Budapesten él­te át, majd Bécsbe szökött. Apját .« demokratikus rendőr­ség internálta. Néhány hónap­pal később az egykori rulett­császár meghalt. Fia azonban hű maradt , a „szakmához”, Bécsbén rulettklubot nyitott az Ungarnstrassen, egy nyolc­szobás lakásban. Nem nehéz kitalálni, hogy miből tellett neki minderre. Mint vala­mennyi nyilasvezető, ő sem ér­kezett üres kézzel az osztrák fővárosba. Amikor az osztrák hatósá­gok felfigyeltek a tevékenysé­gére, Bucsinszky. odébbállt, Buenos Airesbe ment. Argen­tínai életéről nem sokat tu­dunk, beszélik, hogy volt sza­kács, majd kávéházat nyitott, állítólag a rulettel is újra pró­bálkozott, de ott ebből „csá­szár” nem lehetett. Bállá Ödön EGYÜTT IUtason AZ ŰTIKFOBM JELENTI Asztalos Zoltán: — Az autópályákon, autóutakon zavartalan for­galomra számíthatnak. Itt érdemes megállni egy pillanatra. Egy ÚJ, veszélyes szabálytalanság kezd elharapózni. A vasárnap délutáni ha­zatérő csúcsforgalomban, az M7-esen, a torlódás miatt álló, vagy csak lassan araszolgató, végeláthatatlan aútóoszlopok mellett, a le­állósávon előznek, mégpedig elég nagy sebességgel. E súlyos szabály­talanság elkövetői kellő szigorra számíthatnak az illetékesek részéről. A 2-es főúton, Pest és Vác között nem lesz akadály. A Felsősöd és Szodiiget közötti aszfaltozás miatt a gyalogátkelőhelyek felfestése még hiányzik, ezért a táblákat is letakarták. A gyalogosokra ezen a sza­kaszon a szokottnál i- jobban ügyeljünk. Katalinpuszta térségében kapaszkodósávok épülnek, a forgalmat csak igen kis mértékben zavaró körülmények között. A ll-es úton, Eudapesí és Szentendre között szélesítik az autópályát, a hétvégén 60 km/h sebességkorlátozás lesz. Az 51-es főúton nincs akadály, a szombat reggeli és a vasárnap délutáni forgalomban Dunaharasztinül torlódások várhatók. A kompok menetrend (Illetve igény) szerint járnak, általában fél 7-től háromnegyed 8-ig. EGY BALESET ANATÓMIÁJA Nem adott elsőbbséget. Nagymaroson W. V. egy foldat­ról akart a 12-es útra kanyarodni, s eközben nem adott elsőbb­séget a főúton közlekedő személygépkocsinak. A következ­mény karambol. Mindkét gépkocsiban 10—10 ezer forint kár keletkezett, s W. V. utasa nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Q Ez a baleset sincs tanulság nélkül. A legfőbb: a KRESZ-sxafoá- lyok arra valók, hogy betartsuk azokat. Az egyik legkényesebb éppen az elsőbbségadási kötelezettség szabálya. Ezt megsérteni nagy hiba. Ezúttal nem követelt emberéletet, de ez nem a szabálysértőn múlott. A közlekedési szabályok az úgynevezett bizalmi elvre épülnek, ez ebben az esetben azt jelentette, hogy a főútvonalon közlekedő személy- gépkocsi vezetője joggal számított arra — még akkor is, amikor meg­látta a föidútról érkező autót —, hogy a másik megáll, és biztosítja ne­ki az akadálytalan továbbhaladást. Ez nem történt meg, s az ered­mény két összetört kocsi és egy sérült? EAJVÉBILEM {4.) Az autótulajdonos házilagosan is javíthat valamelyest gép­kocsija zajviszonyain. Mindenekelőtt ki kell javítani a belső kárpitozás esetleges hiányosságait. Különös gonddal meg kell vizsgálni a motorházat az utas­tértől elválasztó falat, s habszivaccsal, fóliával ki kell pótolni a folytonossági hiányokat, be kell tömni még a legkisebb rést is. A gumiabroncszene ellen csupán úgy lehet védekezni, hogy a gépkocsihoz mindig az előírás szerinti gumitlpust használ­juk, gyakran ellenőrizvén és beállítván a kerekek belső nyo­mását. Ne feledjük, hogy a kocsi légellenállását fokozza, növeli ezáltal az üzemanyag-fogyasztást és felesleges zajokat is kelt a tetőcsomagtartó, így ne sajnáljuk a fáradságot használata után a leszerelésre. (Vége) CSAK EGY KIS APRÓSÁG? Csak egy kis apróság, gondoljuk, és legyintünk, amikor a fékfolya- dekra gondolunk. Pedig nem az, életünk és a kocsiban ülők élete függ attól, hogy minden rendben van-e körülötte. Nyugodtan állíthatjuk, a fékfolyaáékot nem lehet túl gyakran el­lenőrizni. Nem is nagy dolog, mindössze annyi a tennivalónk, hogy minél többször és gyakrabban megnézzük, a íékfolyadéktartálybtn rendben van-e a szint, nem fogyott-e belőle. Ha leemeljük a tartály fedelét — nem mindegyik áttetsző falú —, vigyázzunk, nehogy piszok . r?Vön a fékfolyadékba. Jó tudni, hogy milyen gyártmányú és típu­sú fekfolyadékkal van feltöltve autónk, mert általában nem keverhetők a különböző fékolajok. Vannak olyanok, amelyek kicsapják egymást. Szerencsés, ha van nálunk tartalék a megfelelő fajtából, s ha útközben utántöithetünk szükség esetén. Ennek hiányában a legjobb leereszteni a teljes mennyiséget, s pálinkával feltölteni a fékrendszert (bor vagy más ital nem alkalmas). Általában azonban nem szükséges az utántöltés, a kocsik legtöbbje évekig működik anélkül, hogy szükségessé válna a csere. Ha azt ész­leljük, hogy megváltozik a folyadékszint, keressük meg az okát. Va­lami baj van a fékrendszerben, repedt egy eső, elromlott egy fékhen­ger, elszakadt egy gumikarmantyú, vagy valami más. Ilyenkor nem elég az utántöltés! Legjobb esetben is csak ideiglenes megoldás! Még egy szempont, amit általában elfelejtenek az autósok, a fék- olaj is elfárad, s fajtájától függően bizonyos időközönként tanácsos lecserélni. Kérjük ki a szakemberek véleményét, s erre na sajnáltuk a pénzt! ÚTHASZNÁLATI DÍJ KÜLFÖLDÖN (3} A Magyar Autóklub tájékoztatása alapján — mint műit héten megígértük — ismertetjük a Jugoszláviában fizetendő úthasználati díjakat a fontosabb autópálya-szakaszokon. Úthasználati díj dinárban-­Motorkerékpár Személygk. Növi Sad—Belgrád 10 40 Belgrád—U mcari 15 1300 kem-ig: 40 afölött: 60 Hoca/Maribor—Arjg Vas 33 33 Ivanja Réka—Lipovijani 65 65 Zágráb—Karlovac 5 1700 kem-ig: 35 afölött: 40 Lj ubl j ana—Razdto 50 50 15 1300 kem-ig: 55 afölött: 70 Pojate—Deligrád utánfutóval: 100, 4 1300 kem-ig: 12 afölött: 16 utánfutóval: 20 A jövő héten az olaszországi autópályák úthasználati dí­jait ismertet) üli. KALEIDOS2KG? Egy holland vállalat ügyes ötletéről tájékoztat a Holland Info cí­mű kiadvány. A sebességcsökkentőnek nevezhető találmányt olyan he­lyekre szánják, ahol nagy a gyalogosforgalom, vagy gyakoriak a gyer­mekbalesetek, iskolák, játszóterek, sétálóutcák környéke. A veszélyesnek Ítélt helyekre gumikorongokat helyeznek a forga- lomszervezők. Ezek a korongok — ez az egyszerű találmány — 30- 5 milliméter magasak és 450 milliméter átmérőjűek, az autó abroncsokkal azonos anyagból készülnek, nem rongálják a gépkocsikat, amikor azok áthajtanak ezeken a sebességcsökkentőkön. A tapasztalatok azt mutatják, hogy kevesebb a baleset azokon a helyeken, ahol Ilyen korongokat helyeztek el. Balesetmentes közlekedést kíván járművezetőknek és gya, logosoknak egyaránt: Roői Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents