Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-18 / 143. szám
’kMűod 1983. JÜNIüS 18., SZOMBAT Elfogadták a dolgozó kollektívákról szóló törvényt Véget ért a legfelsőbb Pénteken Moszkvában véget ért a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának kétnapos ülésszaka. A küldöttek egyhangúlag elfogadták a dolgozó kollektívákról, a kollektíváknak a vállalatok, intézmények és egyéb szervezetek irányításában betöltött szerepéről szóló törvényt, amely ez év augusztus elsejével lép érvénybe. Mint jelentettük, az ülésszakon Gejdar Alijev első miniszterelnök-helyettes terjesztette a küldöttek elé a törvénytervezetet. Alijev rámutatott, hogy az új törvény meghatározza a dolgozó kollektívák és az államhatalmi szervek egymáshoz való viszonyát, azokat az elveket, amelyek alapján a dolgozók részt vehetnek az irányításban. A törvény bővíti azoknak a termelési, szocális és nevelési kérdéseknek a körét, amelyekbe a kollektívák irányító szerepet játszhatnak. A kollektívák a jövőben nemcsak javaslatokat és észrevételeket tehetnek, hanem a törvény jogot is biztosít számukra önálló döntések meghozatalára. A kollektívák részére biztosított hatáskörök közül a törvény első helyen a gazdasági és társadalmi tervezéssel ösz- szefüggő kérdéseket tárgyalja, ami természetes, mert a szocializmus és a tervszerű fejlesztés elválaszthatatlan egymástól. Jelenleg egy sor olyan intézkedés készül, amely a vállalatok önállóságának növelését, a szocialista vállalkozó kedv gazdasági feltételeinek javítását szolgálja. A törvényről folytatott vitában a felszólalók hangsúlyozták: a dokumentum elfogadása fontos lépés a szocialista demokrácia kiszélesítése útján. Aláhúzták, hogy a Szovjetunió történelmében első alkalommal kidolgozott törvény .megnövekedett felelősséget ró a kollektívákra. A felszólalók kitértek arra is, hogy munkahelyükön, szűKitüntetések párt* és állami vezetőknek Andropov üdvözlő beszéde Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke pénteken a Kremlben átadta a szovjet párt- és állami vezetők egy csoportjának odaítélt magas kormánykitüntetéseket. Andropov, a kitüntetések átadása alkalmából mondott üdvözlő beszédében — név szerint említve Gejdar Alijevet és Grigorij Romanovot, akik a Szocialista munka hőse címet kapták, Vlagyimir Scserbickijt, továbbá Gennagyii Szizovot és Viktor Csebrikovót, akik Lenin-rendet kaptak — kitért azokra a feladatokra, amelyek a szovjet párt és állam vezetői előtt állnak. Mint mondotta, az ötéves tervidőszak harmadik esztendejének első féléve nem rossz eredményeket ' hozott. Ennek ellenére nap mint nap kiaknázatlanul maradnak olyan lehetőségek és komoly tartalékok, amelyeket mozgósítani kell. A legfőbb tartalék — a tömegek lelkesedése, erős akarata, hogy mindent megtegyenek a népgazdasági tervek végrehajtása érdekében. kebb környezetükben milyen módszerekkel igyekeznek véget vetni a termelést akadályozó jelenségeknek, köztük a fegyelmezetlenségnek. Rámutattak, hogy az ilyen megnyilvánulások elleni küzdelem hosszú távú feladat. Megállapították, hogy a törvény növeli a szakszervezetek szerepét és felelősségét. A kollektívákról szóló törvény elfogadása és a legfelsőbb tanács két ülésszaka között hozott határozatok megerősítése után az ülésszak befejezte munkáját. A kezdeményezések visszhangja Békés politikai szándék Jórészt címoldalas jelentésekben számolnak be a péntek reggeli amerikai lapok az SZKP KB plénumának és a legfelsőbb tanács ülésszakának eseményeiről. A The New York Times hat hasában közölt részleteket Andrej Gromiko csütörtöki beszédéből, összehasonlítva azt George Shultz külügyminiszternek a szenátusban szerdán elhangzott állásfoglalásával. A lap megítélése szerint a két beszéd a nagyhatalmak közötti kapcsolatok két különböző felfogását tartalmazza. Shultz beszédéből ítélve az amerikai fél csökkenteni próbálja annak a szakadéknak a mélységét, amelyet saját politikájával teremtett ebben a viszonyban, s azt a benyomást kelti, mintha csupán szovjet engedményeken múlna a javulás. A szovjet állásfoglalás viszont eloszlatja azokat a reményeket, hogy a Reagan-kormányzat „kemény vonala”, majd meghozza gyümölcseit a diplomáciában. A The Washington Post a legfelsőbb tanács ülésszakáról szóló jelentésében megállapítja, hogy Jurij Andropov a Szovjetunió történetének tizedik államfője, de csupán a második azok sorában, akik az SZKP KB főtitkári címét is viselik. Az új beosztás a lap szerint lehetővé teszi Jurij Andropov számára, hogy a külföldi állam- és kormányfőkkel tartandó találkozókon „egyenrangúként” jelenjék meg. A francia külügyminisztérium szóvivője csütörtökön hűvös tartózkodással kommentálta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa javaslatát az atomfegyverrel rendelkező hatalmakhoz ezen fegyverfajták minőségi és mennyiségi fejlesztésének befagyasztására. A szóvivő kijelentette, hogy a javaslat „nem tűnik újnak, és valószínűleg nem ad új ösztönzést ahhoz, miként lehet keresni a fegyverkezési verseny megállításának lehetőségét”. Ismeretes, hogy Franciaország hagyományosan távoltartja magát a nukleáris leszereléssel kapcsolatos tárgyalásoktól, nem csatlakozott a részleges atomcsendegyezményhez sem, jelenleg pedig — az Egyesült Államokkal együtt — ellenzi, hogy atomütőerejét számításba vegyék a genfi eu- rorakéta-tárgyalásokon. A szóvivő mindenesetre hozzátette nyilatkozatához, hogy a legfelsőbb tanács javaslatáról még nem érkezett hivatalos tájékoztatás Párizsba, így azt még nem tanulmányozhatták érdeme szerint. A Neue Zürcher Zeitung pénteken terjedelmes cikkben ismertette Andropov főtitkár felszólalását az SZKP Központi Bizottságának kétnapos tanácskozásán. A tekintélyes svájci napilap a szovjet államférfi beszédének külpolitikai részét kiegyensúlyozottnak és realisztikusnak minősítette, s kiemelte azt, hogy a Szovjetunió továbbra is hajlandó tárgyalni a leszerelésről, illetve, (hogy a szovjet nép a békés egymás mellett élés elvét támogatva a két rendszer békés versengése mellett foglal állást. A Trybuna Ludu kommentárjában kiemelte, hogy Jurij Andropov személyében olyan oolitikus került a szovjet állami vezetés élére, aki igen nagy realitásérzékkel, a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásával kezeli a szovjet bel- és külpolitikai élet valamennyi kérdését. Gyásznap TripoHhast Az észak-libanoni Tripoli kikötőváros lakossága pénteken gyásznapot tartott, általános sztrájkkal tiltakozott a 20 halálos áldozatot követelő csütörtöki vérengzés ellen. Megbénult az élet, zárva maradtak a boltok, az iskolák, a szolgáltató intézmények. A 600 ezer lakosú város térségében minden eshetőségre felkészülve riadókészültségbe helyezték a szíriai békefenntartó erőket. A damaszkuszi rádió a libanoni baloldali pártokkal összhangban Izrael ügynökeire hárította a felelősséget a provokatív vérontásért. A békés polgári lakosokra lövöldöző álarcos banditák felkutatása eddig nem járt sikerrel. Jaruzelski és II. János Pál találkozója A pápa varsái programja Wojciech Jaruzelski miniszterelnök (jobbra) és Henryk Jablonski államfő a varsói Belvedei palotában fogadta II. János Pál pápát. Lengyelországi látogatásának második napján 11. János Pál pápa Varsóban találkozott a Lengyel Népköztár- gaság legfelső vezetőivel, Wojciech Jaruzelski miniszterelnökkel és Henryk Jab- lonskival, az államtanács elnökiével. Józef Glemp bíboros, a lengyel katolikus egyház prímása és a pápa kíséretének több tagja is jelen volt. A találkozón Jaruzelski és a pápa beszédet mondott. A miniszterelnök szívélyesen üdvözölte a katolikus egyházfőt és méltatta fáradozásait a világbéke megszilárdítása érdekében. Emlékeztetett arra, hogy Lengyelország — szöv^tségesi kapcsolatainak köszönhetően —, biztonságos határok között él, s területéből egy talpalatnyi sem képezheti vita tárgyát. A világra leselkedő háborús veszély közepette a népi Lengyelország következetesen támogatja a szocialista közösség konstruktív békekezdeményezéseit. Lengyel részről nagy figyelemmel kísérik a Vatikán bákemegnyi- latkozásait is. Az ország belső helyzetéről szólva fogalmazott, hogy a legrosszabban már túljutottak. bármennyire igyekeztek is ezt megakadályozni a népi Lengyelország ellenfelei. Jaruzelski végezetül szólt az állam és a katolikus egyház viszonyáról, amely, mint mondotta, kedvezően alakul, és a lengyel állami vezetés részéről megvan a jóakarat a viszony további javítására. Bízunk abban — mondotta —, hogy a katolikus egyházfő za- rándokútja hozzájárul a nemzeti megegyezés további erősítéséhez, a béke ügyéhez. II. János Pál válaszában emlékeztetett a lengyel nép viharos történelmére, arra, hogy a XVIII. század végétől egészen az első világháború befejezéséig Lengyelország nem létezett önálló államként. Felidézte egyik elődje, VI. Pál pápa szavait arról, hosv Európának és a világnak szüksége van az önálló, független lengyel álXSAK RÖVI BÖRTÖNLÄZADÄS tört ki csütörtökön este egy nyugatlondoni börtönben, huszonkét őr és hat rab sebesült meg. Az összetűzések azzal kezdődtek, hogy huszonöt, a „súlyosak” közül való rab elkezdett ágyakat és szemetes edényeket hajigálni a börtön negyedik emeletéről az őrökre, miközben azok éppen a vacsorához sorakoztatták a többi rabot. A börtönőrök gumibotokkal, a rabok pedig szék- és asztallábakkal vetették magukat a küzdelembe. NAGYSZABÁSÚ akcióba kezdett az olasz rendőrség a nápolyi maffia, a Camorra ellen. Mint az ANSA olasz hírügynökség jelentette, több mint nyolcszáz letartóztatási parancsot adtak ki. lamra. Hangoztatta, hogy a második világháború alatt hatmillió lengyel vesztette életét, a lengyel nép tehát óriási árat fizetett fennmaradásáért. Ehelyütt állást foglalt a fegyverkezési hajsza megfékezése, egy újabb, minden eddiginél pusztítóbb világégés megakadályozása mellett. A Vatikánnak azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a konfliktusok rendezhetők,, ha emberi módon, párbeszéd útján keresik megoldásukat. II. János Pál a továbbiakban kifejezte kívánságát a lengyel vezetésnek és a társadalomnak: a belső helyzet úgy alakuljon, hogy biztosítsa Lengyelország méltó helyét a világban. Köszönetét mondott a Lengyel Népköztársaság állami vezetésének a meghívásért, és hangoztatta, hogy zarándokként érkezett' szülőfalujába. A négyes tanácskozás a tervezettnél több mint egy órával hosszabb ideig, csaknem két és fél órán át tartott. Napirendjén — az előzetes közlések szerint — egyaránt szerepéitek a lengyel belső helyzettel és a nemzetközi helyzettel kapcsolatos kérdések. A találkozó.val párhuzamosan a Belveder-palota egy másik termében szélesebb körű megbeszélés folyt. Ezen számos más lengyel vezető politikus, valamint a pápát kísérő vatikáni küldöttség négy tagja és a lengyel püspöki kar két képviselője vett részt. A magyar—bolgár tárgyalások értékelése Jé! fejlődő kapcsolatok „Azonos elvek és akcióegység”, „testvéri összeforrottság és együttműködés”, „teljes nézetazonosság”, „a testvéri, gyümölcsöző együttműködés új távlatai” — ilyen szalagcímek alatt közöltek részletes, első oldalas beszámolót a péntek reggeli központi bolgár újságok a Todor Zsivkov vezette párt- és állami küldöttség magyarországi hivatalos baráti látogatásának befejezéséről. A lapok teljes terjedelemben ismertették a látogatásról kiadott közleményt és részletesen beszámolták a csütörtöki programról. Sztaniszlav Drumeski, a Ra- botnicseszko Delo budapesti tudósítója szívélyes találkozók című kommentárjában kiemelte: a látogatás során végig érezhető volt a két félnek az a hangsúlyozott közös óhaja, hogy még tovább bővítsék és erősítsék a testvéri együttműködést. Gyorsítani kell a tudomány alkalmazását A CSKP KB határozata Csütörtökön Prágában közzétették a CSKP KB legutóbbi ülésének határozatát a tudományos-műszaki eredmények gyakorlati alkalmazásának meggyorsításáról. A központi bizottság megállapította, hogy a tudományos-műszaki haladást, mint a népgazdaság intenzív fejlesztésének fontos tényezőjét eddig nem sikerült a kívánt mértékben kiaknázni. Ennek egyik alapvető oka, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés nem vált az ‘ irányítási, tervező és szervező munka meghatározó részévé. A nyolcvanas-kilencvenes sok- kell és a években a vállalatoknak kai határozottabban ki aknázniuk a tudomány technika haladását, mint a gazdaság intenzív fejlesztésének, a munkatermelékenység tartós növelésének, s ezáltal a lakosság szükségletei kielégítésének eszközét. A központi bizottság jóváhagyta azt a javaslatot, amely a tudományos-műszaki és beruházásfejlesztési csehszlovák állami bizottság, illetve az ennek megfelelő cseh és szlovák bizottság felállítását irányozza elő. Jóváhagyták a személyi kérdésekben előterjesztett javaslatokat is. Elutasították a demokraták javaslatát Pénz a Pershing-r A amerikai képviselőház az 1983—84-es katonai költségvetés vitája során, csütörtökön 319 szavazattal 73 ellenében elutasította demokrata párti képviselők egy csoportjának azt az indítványát, hogy töröljék a Pershing—2 típusú, atomtö!tettel ellátott rakétákra szánt összeget. A Pentagon 1983—84-es költségvetési tervében 432,8 millió dollár szerepel a nyugat-európai telepítésre szánt rakéták időarányos számának megvásárlására. A NATO 1979 decemberi határozatával összhangban ez év végétől ilyen rakétákat —valamint robotrepülőgépeket — telepítenek több nyugat-európai országba, ha a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon nem' jön létre a NATO számára elfogadható eredmény. Ronald Dellums demokrata párti képviselő a rakétákra szánt összeg megvonásának indítványát azzal ihdókolta, hogy a telepítési terv végrehajtása — az amerikai kormány és a telepítés kongresz- szusi híveinek állításával ellentétben — fokozná a nukleáris háború kirobbanásának veszélyét, és megosztaná az Egyesült Államok NATO-beli szövetségeseit. Vila várható a költségvetésről Megnyílt Pénteken késő délután az NSZK-beli Stuttgartban megkezdődött a Közös Piac kormány- és államfőinek vasárnap délelőttig tartó csúcstalálkozója. A háromnapos tanácskozás középpontjában a Közös Piac — összeomlással fenyegető — költségvetésének újbóli szabályozása áll. A szervezet brüsz- szeli főbizottságának arról a hónapok óta vitatott javaslatáról, hogy a fizetésképtelenség elkerülése érdekében emeljék fel az egyes tagállamok által befizetett összeg nagyságát, valószínűleg ezúttal sem születik döntés. Kt'hvás Pinochet rendszere ellen Chilei rézhányászok Országos sztrájkba léptek pénteken a chilei rézbányászok, az eddigi legnagyobb arányú kihívást intézve a 10 éve hatalmon lévő katonai diktátor, Augusto Pinochet és rendszere ellen. A munkabeszüntetéssel a dolgozók Rodolfo Seguelnek, a Rézbányász Szakszervezet vezetőjének szabadon bocsátását követelik. A munkásvezetőt, a chilei szak- szervezeteket . tömörítő Országos Tanács elnökét a hatóságok szerdán tartóztatták le azzal a váddal, hogy a keddi „nemzeti tiltakozás” megszervezésével megsértette az állambiztonsági törvényt. A 24 órás országos sztrájk előtt a rézbányászok már csü- örtökön beszüntették a munkát a fővárostól 1000 kilométerre északra lévő El Salvador bányában. Hugo Estivales, a rézbányászok szövetségének ügyvivő elnöke kijelentette, hogy az El Salvador 4300 bányászának 97 százaléka maradt távol munkahelyétől. Pinochet elnök, aki három napja körúton van az északi országrészben — ahol az El Salvador bánya is van —, a maga részéről úgy vélekedett, hogy a sztrájkfelhívást csak kevesen követték. Mindenesetre azt is bejelentette, hogy „törvény- sértés” miatt 792 embert azonnali hatállyal elbocsátottak a bányából. Pinochet kilátásba helyezte, hogy a hatóságok ezentúl is erőszakot fognak alkalmazni azok ellen, akiket ő „nyakas, értetlen önfejűeknek” nevezett. Intézkedéseket ígért az ellenzéki politikusok ellen is. Elsősorban azért, nem, mert az NSZK csak bizonyos feltételek teljesítése esetén hajlandó elfogadni ezt a javaslatot. Bonn első számú követelése: a többi tagállam járuljon hozzá egy szigorú takarékossági terv-t hez, mindenekelőtt a közös költségvetés 60-70 százalékát felemésztő agrárkiadások csökkentéséhez. A helyszínen tartózkodó bonni kormánykörökből származó értesülés szerint a Kohl-kormány másik követelése: biztosítani kell Spanyolország és Portugália hat éve húzódó belépésének pénzügyi fedezetét, és belépésüket legkésőbb 1984 nyarán jóvá kell hagyni. Az Ibériai- félsziget két országának csatlakozását főleg Franciaország és Olaszország hátráltatja, mivel féltik saját mezőgazdaságukat a megnövekedett konkurenciától. A brüsszeli bizottság javaslatával ellentétesek Nagy- Britannia célkitűzései is. A közös kassza „megtámogatása” helyett a szigetország konzervatív kormánya azt követeli, hogy 1983-as befizetéseinek kétharmadát térítsék vissza, vagyis csökkentsék a reá eső befizetés nagyságát. Ha a pénzügyi ellentéteket nem sikerül feloldani, az egyet jelentene a stuttgarti csúcs részleges, ha nem teljes kudarcával. Ezért a Kohl-kormány olyan kompromisszumos tervet is kidolgozott, amely előirányozza, hogy a költség- vetés problémáját a külügy-, a pénzügy- és a mezőgazdasági miniszterek oldják meg külön konferenciákon az idén decemberi, athéni csúcstalálkozóig.
