Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-17 / 142. szám

1*83. JÚNIUS 17„ PÉNTEK K/tuitw 3 Országgyűlési bizottságok a költségvetésről Töretlen volt a fejlődés 70001 ZSIVKOV LÁTOGATÁSA PEST MEGYÉBEN Kölcsönösen hasznosíthat© módszerek Vendégségben Pelikán Istváneknál. A házigazda büszkén mutatta meg a szépen termő, főlia alatt nevelt paradicsomot Tegnap a Parlamentben tar­tott ülésen az országgyűlés szociális és egészségügyi bi­zottsága megvitatta azt a tá­jékoztatót, amelyet az Egész­ségügyi Minisztérium, a SZOT társadalombiztosítási, illetve üdülési és szanatóriumi fő- igazgatósága készített tavalyi költségvetésük végrehajtásá­ról. A múlt évben egészség­ügyi és szociális feladatokra államunk 24,5 milliárd forin­tot fordított, 2 ■ milliárddal többet, mint 1981-ben, Az egészségügyi intézmények be­ruházásaira 4,3 milliárdot köl­töttek. A társadalombiztosítási fel­adatokra több mint 98 mil­liárd forint jutott. Több mint négyszázezren üdültek a szak- szervezet támogatásával, nyolcezerhatszázzal többen, mint 1981-ben. Az írásos tájékoztatóhoz dr. Juszt Lajos, egészségügyi mi­niszterhelyettes, dr. Laczkó István, a társadalombiztosítá­si és dr. Szőrösök Sándor, az üdülési és szanatóriumi fő- igazgatóság helyettes vezetője fűzött kiegészítést. Ugyancsak ők, valamint Kállai Lajos pénzügyminiszter-helyettes vá­laszoltak a vitában felszó­lalók, közöttük dr. Vámos Ma­rietta (Pest megye 5. vk.) — észrevételeire, kérdéseire. A tanácskozás dr. Pesta László­nak, a bizottság elnökének összefoglalójával zárult. ★ Ülést tartott tegnap a Par­lamentben az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága is. A tavalyi állami költségvetés végrehajtásának tapasztalatait vitatta meg a MÉM és az A mező- és erdőgazdasági, valamint a vízügyi dolgozók üzemegészségügyi helyzetét tárgyalta meg csütörtökön a MEDOSZ központi vezetősége. Az elmúlt három évben az ágazatban az üzemegészség­ügyi ellátás jelentősen fejlő­dött. Nagy szükség is volt er­re, hiszen a mezőgazdaság iparosodását az üzemegész­ségügy fejlődése sokáig csak megkésve követte. A Pomázi Faipari Szövetke­zet egyik épületének tűzfalán még jól olvasható a hajdani KTSZ-felirat. Annak idején évtizedekkel ezelőtt sok dicső­séget megért az üzem. E^t ta­núsítják az oklevelek is, ame­lyek rendre a hatvanas évek közepéről valók. Az utóbbi esztendőkben azonban riasz­tó hírek kaptak lábra a faipa- rosok házatájáról: nincs pia­cuk, nincs munkájuk, nincse­nek szakembereik. Több lehetne — Milyen helyzetben van a szövetkezet most, a második negyedév végén? Egyáltalán meg lehet-e élni manapság a fakanalak gyártásából? Ezek­kel a kérdésekkel kerestük meg Varga Béla főkönyvelőt és Molnár Béla műszaki veze­tőt. — Nem mondhatjuk, hogy minden rendbejött, de lassan csak talpraállunk. Nagy szük­ség lenne 10—12 betanított munkásra. Szorít bennünket a Tápiógyörgyén levő üzemünk rekonstrukciója is. A rendel­kezésünkre álló technológiával és létszámmal naponta 10—11 ezer fakanalat gyárhatnánk, de a termelés alig éri el a nyolcezret, mert a pomázi részleg a félkész árut nem tud­ja megfelelő ütemben Tápió- györgyére szállítani. — Hogyan jutottak arra az elhatározásra, hogy a csaknem 100 kilométerre fekvő község­ben építsenek telephelyet? — Már öt-hat évvel ezelőtt sem volt szakmánkhoz értő je­OVH, illetve a Pénzügymi­nisztérium előterjesztése alap­ján. Az írásos anyag szerint az élelmiszergazdaságban az el­múlt évben is töretlen volt a fejlődés, az ágazat eredménye­sen járult hozzá az ország fi­zetőképességének megőrzésé­hez. A mezőgazdaság a terve­zettnél jobban növelte a terme­lést. A vízügyi vállalatok fonto­sabb céljaikat teljesítették; a tervezett mértékben bővült a közüzemi vízművek teljesít­ménye és a csatornahálózat. Kedvezően alakult a népgaz­dasági vízfelhasználás is. A főhatóságok előterjeszté­seit Villányi Miklós mezőgaz­dasági és élelmezésügyi ál­lamtitkár és Kovács Antal ál­lamtitkár, az OVH elnöke egészítette ki. Az írásos anyaghoz kapcso­lódóan Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter-helyettes rámu­tatott: a mezőgazdaságban visszatérő gond például a tá­rolás, a raktározási lehetősé­gek szűkössége. A bor elhe­lyezésére soron kívül három­ezer hektoliteres tárolótér épí­téséhez adnak segítséget. A vitában dr. Varga János (Pest megye 11. vk.) az állat­átvételek ütemesebbé tételé­nek fontosságáról szólt, Antal Imre (Pest megye 19. vk.) egyebek között a gépellátás további javítását szorgalmaz­ta, összefüggésben a mezőgaz­daság megnövekedett felada­taival. A bizottság — kiegészítések­kel — elfogadta a két főható­ság, illetve a Pénzügyminisz­térium előterjesztését. A tanácskozás vitájában Medve László egészségügyi államtitkár hangsúlyozta: fontos az, hogy a megyei egészségügyi szervek fo­kozottan működjenek együtt a mezőgazdasági üzemekkel a már, meglevő lehetőségek jobb kihasználására. A vitában sürgették a kemi­káliák kezelésével kapcsolatos hatósági előírások és a vegy­szerfelhasználás ellenőrzésé­nek szigorítását. lentkező Pomáz környékén. Szétnéztünk, s csak Tápiógyör­gyén tudtuk megoldani gond­jainkat. Kiélezett verseny A szövetkezetből évente másfél millió fakanalat szál­lítanak a nyugatnémet, a svéd, a dán és az osztrák piacra. Egyeduralkodók-e, vagy szá­molniuk kell a konkurrenciá- val? — Lehet, hogy egyesek mo­solyogni fognak azon, amit most mondok — válaszolja Varga Béla —, de a verseny nagyon is kiélezett. Az utóbbi években Románia és Jugoszlá­via jelentkezett nagy mennyi­ségű áruval. Mi a választék bővítésével (ötven fajta mére­tű és alakú fakanalat gyárta­nak), és a jó minőséggel vála­szolunk. Egyelőre bírjuk az iramot, a kapacitásunk 95 szá­zalékát exportáljuk. Ez azt je­lenti, hogy megközelítőleg öt és fél millió forint értékű fa­tömegcikket adunk el Nyuga­ton. Váltottak is Amint a példa mutatja, a fakanálgyártásból is meg lehet élni. A termékszerkezet-váltás azonban náluk is elkerülhetet­len volt. Ma már az éves _ ter­melési érték felét a gyógyásza­ti segédeszközök adják. Szíve­sen készítenénk kerti és er- kélybútorokat is, de az egész szövetkezetben egyetlen egy asztalos szakmunkás dolgozik. Ezért nem merünk belefogni. (Folytatás az 1. oldalról.) Mindez azért vált lehetővé, mert sikerült ötvözni a nagy­üzem s a háztáji előnyeit A szövetkezet maga foglalkozik a fajtatenyésztéssel, önállóan fejlesztette ki az immár 100 másik, velük együttműködő gazdaságban szintén használa­tos keltetőberendezést. A nagy eszközigényű, sok manuális munkával járó csirkenevelés azonban — szintén korszerű — háztáji gazdaságokban tör­ténik. Magyüzesn és háztáji Újszerű az elszámolási rend­szer is, amivel a kisgazdasá­gokban. otthon folyó munkát honorálják. A tsz biztosítja a tenyészanyagot, a takarmányt, sőt szaktanácsot, technológiát is ad a vállalkozóknak, majd saját vágóhídjain dolgozza fel az állatokat. A vendégek figyelmét ugyancsak felkeltette a tájé­koztató — hiszen mint Todor Zsivkov mondta —, maguk is újszerű módszerekkel kísérle­teznek a háztáji és a nagy­üzem integrációján. Minden új tapasztalat segíthet megmérni az otthoni gyakorlat erényeit és hibáit. Ezért is javasolta a bolgár párt főtitkára, látogas­sanak el Bulgáriába a szövet­kezet szakemberei, osszák meg ismereteiket ottani kollégáik­kal. Séta 3 «sírkefeldoigozobsn Kispál Mihály, a tsz párt- bizottság titkára vette át a szót, ő a szövetkezeti kommu­nisták, KISZ-tagok tevékeny­ségéről adott átfogó képet. Ezután a vendégek a szövet­kezetek állami felügyeletéről érdeklődtek, s arra kérdeztek rá: a nehéz világgazdasági kö­rülmények, hogyan, tükröződ­nek a gazdálkodók napi,mun­kájában? Az eszmecsere az üzemláto­gatás közben is folytatódott, amikor a delegáció tagjai . a csirkeíeldolgozó-üzemben tet­A szövetkezet dolgozói egy 'fara­gott, magyar népi motívumokkal díszített fatállal ajándékozták meg Todor Zsivkovot A esirkefeldolgozv Özemben a kor­szerű technológiával Ismerkedik a magas rangú vendég. Mellette: Dupsl Ferenc Tremcsényi Zoltán felvételei tek sétát. Dupsi Ferenc, az élelmiszeripari íoágazat veze­tője volt a kalauz.. Elmondta: a legkorszerűbb berendezések­kel naponta 50 ezer tisztított, konyhakész rántani való csir­ke kerül le gusztusosán cso­magolva a szalagokról. A rövid, mégis tartalmas program a vége felé közele­dett. A bolgár párt- és állami küldöttséget a vendéglátók Pe­likán István portájára hívták látogatóba. S valóban, ebben a háztáji gazdaságban volt bőven látnivaló. A tíz éve épített, ólnak aligha nevezhe­tő csirkenevelő, ahol évente 20 ezer jószágot nevelnek fel, vagy a 400 négyzetméteres fó­liasátor, melyben most é-oen a bolgárok kedvenc zöldsége, a paradicsom érik. A lakásban egy pohár bor mellett el­mondta a házigazda, ő maga „főállásban” is csirkékkel fog­lalkozik a tsz-ben, felesége adminisztrátor. Emlékezetes találkozás A háztájiban hasznosítják a közösen elsajátított ismerete­ket, s mitagadás, elég sokat dolgoznak otthon is. De en­nek eredményeként épülhetett meg a négyszobás ház, így tudtak vásárolni kocsit, s még egy parányi fürdőmedencére is futotta az energiából a két fiúnak az udvaron. Csupán egy délelőtt, ennyi­re futotta a küldöttség idejé­ből, hogy ismerkedhessen a magyar mezőgazdaság, s a hernádi szövetkezet eredmé­nyeivel. De mint a búcsúzás­kor elmondták, így is emléke­zetes, s hasznos és tanulsá­gos volt ez a találkozás. Olyan, amit minden szinten érdemes folytatni. Csulák András ifikiemény a magyar—>bo!gár tárgy «Sásokról Eredményesen fejlődő kapcsolatok A Bolgár Népköztársaság párt- és állami küldöttségének látogatásáról közleményt ad­tak ki, amelyet az alábbiakban ismertetünk. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának és Minisztertanácsának meghívására 1983. június 14—16. között To­dor Zsivkov elvtársnak, a Bolgár Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnö­kének vezetésével hivatalos baráti látogatást tett’ a Magyar Népköztársaságban a Bolgár Népköztársaság párt- és állami küldöttsége. A bolgár küldöttséget magyarországi tar­tózkodása során mindenütt szívélyesen fo­gadták. A találkozók híven tükrözték a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt összeforrottságát, a Ma­gyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztár­saság széles körű együttműködését, a magyar és a bolgár nép hagyományom, testvéri ba­rátságát. Kádár János és Todor Zsivkov vezetésével a küldöttségek megbeszéléseket folytattak. A küldöttségek a tárgyalásokon tájékoztat­ták egymást országaik helyzetéről, a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa és a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszu­sa határozatainak végrehajtásáról, a szocia­lista társadalom építésének tapasztalatairól. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai eredményesen fejlődnek az élet minden területén, a marxizmus—le- ninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei, a közös érdekek és célok alapján, a 35 éve aláírt és 1969-ben megújított barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtá­si szerződés szellemében. Sikerrel valósulnak meg a két ország párt- és kormányküldött­ségei 1979. évi találkozójának megállapodá­sai. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt testvéri kapcsolatai meghatározó szerepet töltenek be a két or­szág hatékony együttműködésében, a két nép barátságának fejlesztésében. Kifejezésre jut­tatták, hogy a két párt kapcsolatait a jövő­ben tovább erősítik. Bővítik a rendszeres in­formáció- és tapasztalatcserét, ösztönzik, s el­mélyítik a közös társadalomtudományi kuta­tásokat. A két ország gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködése, összhangban a kö­zösen meghatározott célokkal, tervszerűen, a kölcsönös előnyök alapján fejlődik. Az 1981— 1985. évi népgazdasági tervkoordináció ered­ményei és a hosszú lejáratú árucsereforgal­mi egyezmény szilárd alapot teremtett az együttműködés fejlesztéséhez, az áruforgalom bővítéséhez. A nemzetközi élet időszerű kérdéseiről szólva a felek egybehangzóan állapították meg, hogy feszültebbé vált a nemzetközi helyzet. Az imperializmus szélsőséges körei arra törekszenek, hogy megbontsák a fenn­álló katonai erőegyensúlyt, s fölényre tegye­nek szert a Szovjetunióval, a testvéri szocia­lista országokkal szemben. A két fél szilárd meggyőződése, hogy a nemzetközi helyzet éleződése ellenére van lehetőség az emberiséget fenyegető legfőbb veszély — a termonukleáris háború — elhá­rítására. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság a Varsói Szerződés szerveze­tének tagjaként következetesen tevékenyke­dik a politikai tanácskozó testület prágai nyilatkozatában közzétett nagy fontosságú kezdeményezések megvalósítása érdekében. Európa népei különösen érdekeltek abban, hogy ne kerüljön sor az amerikai középható- távoiságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésére. Kiemelt fontosságot tulajdoníta­nak annak, hogy megállapodás jöjjön létre a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon aa európai atomfegyverek korlátozásáról. Az európai enyhülés fenntartása és fejlesz­tése érdekében a két fél hangoztatta, hogy Európa népeinek alapvető érdeke a helsinki folyamat megóvása és fejlesztése. Támogat­ják a politikai párbeszéd fenntartását, a , diszkriminációmentes, kölcsönös érdekeken alapuló gazdasági együttműködés folytatását és bővítését, az európai népek szellemi és művészi értékeinek mind szélesebb körű cse­réjét. Meggyőződésük, hogy reális lehetőség van a madridi találkozó sikeres befejezésére, ami új lendületet adna az össz-európai biztonsági és együttműködési folyamatnak, pozitív ha­tást gyakorolna az európai politikai légkör javulására és elősegítené a nemzetközi eny­hülést. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság a találkozó mielőbbi eredmé­nyes befejezése mellett foglal állást. A felek hangsúlyozták, hogy a nemzetközi helyzet alakulása nagymértékben összefügg a világ különböző térségeiben meglevő tűzfész­kek és válsággócok felszámolásával. Kifejezték aggodalmukat a közel-keleti helyzet rosszabbodása miatt, amelynek leg­főbb oka az amerikai imperialista körök ál­tal támogatott agresszív, terjeszkedő izraeli politika. Hangsúlyozták a közel-keleti válság mielőbbi átfogó, igazságos és tartós rendezé­sének szükségességét. Ennek elengedhetetlen feltétele az izraeli hadsereg teljes kivonása valamennyi 1967 óta megszállt arab területről, így Libanon megszállt területéről is, valamint a Palesztinái arab nép törvényes nemzeti jo­gainak biztosítása, beleértve az önrendelke­zéshez és az önálló államalapításhoz való jogot. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság megkülönböztetett jelentősé­get tulajdonít a Szovjetunióval való kapcso­latai ápolásának, további fejlesztésének. E kapcsolatokat országuk függetlensége, bizton­sága, a szocialista építés fő nemzetközi tá­maszának tekintik. A marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei, va­lamint a közös érdekek és célok alapján to­vább erősítik a barátságot és az együttműkö­dést a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa többi tagállamával és más szocialista országokkal. A nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről folytatott véle­ménycsere során a felek megállapították, hogy tovább erősödik a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom szerepe és befo­lyása. A kommunista és munkáspártoknak a békéért és a társadalmi haladásért folytatott harca jól szolgálja az egész emberiség ér­dekeit. A látogatás és a tárgyalások baráti légkör­ben, a teljes nézetazonosság jegyében foly­tak. A bolgár párt- és állami küldöttség ma­gyarországi látogatása nagymértékben hoz­zájárult a két párt összeforrottságának meg­szilárdításához, a két nép testvéri barátsá­gának erősítéséhez, a két ország sokoldalú együttműködésének bővítéséhez és egyúttal jól szolgálta a szocialista közösség egységé­nek, a béke megszilárdításának ügyét. A bolgár párt- és állami küldöttség ma­gyar párt- és kormányküldöttséget hívott meg hivatalos baráti látogatásra a Bolgár Népköztársaságba. A magyar fél a meghí­vást köszönettel elfogadta, Egészségvédelem a mezőgazdaságban Jobban élni a lehetőséggel ¥e!éfyí áriak a piacain Minőség a válasz

Next

/
Thumbnails
Contents