Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-15 / 140. szám

Síép napok a szadai táborban Szórakoztak, művelődtek A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ES GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM 1983. JÚNIUS 15., SZERDA Edéiében kell kezdeni Számítástechnika az Iskolában \ Sikeresen működik a fecrsai ssnkkir Az általános iskola célja és feladata a sokoldalúan kép­zett, önművelésre alkalmas, ismereteit kreatív módon al­kalmazni tudó embertípus ki­alakítása. Az új tantervek tö­rekvése a fenti cél és feladat maximális elérésének és meg­oldásának elősegítése. A tan­tárgyak niellett ezen a terüle­ten nagyon sok segítséget tud­nak nyújtani az úttörőszak­körök is. A túrái iskolában ebben a tanévben 24 szakkör műkö­dött. Közülük az egyik legfia­talabb a számítástechnikai kör, amelyet két évvel ezelőtt indí­tott Kardoss Imre iskolaigaz­gató. Más algebra — Tulajdonképpen nem én indítottam — javít ki Kardoss Imre szakkörvezetö. Nálunk a szakköröket az úttörőtanács javasolja, a szervezést is ma­gukra vállalják, majd amikor összegyűlnek a jelentkezések, döntenek arról, hogy mely szakkörök indulnak meg a tanévben. A számítástechnikai ismeretek már évek óta ko­moly igényként jelentek meg, de a szakkör megindításának feltételeit csak az elmúlt tan­évben tudtuk megteremteni. Ekkor kezdődött 13 fővel mun­kánk. — Ha hallhatnánk néhány szót az első évről. — A kezdeti időszakban a célunk a zsebszámológépek megismerése és használatuk gyakorlása volt. Mint ismere­tes, nagyon sok típusú zsebszá­mológép van forgalomban, a legegyszerűbbektől a progra­mozásra is alkalmas típusokig. Később igyekeztünk megis­merni a zsebszámológép elekt­rotechnikai alapjait, a logikai áramköröket. A feladat nem nem nélkülözhette a BOOL algebrával való foglalkozást sem. — Mikor kezdtek el számí­tógéppel foglalkozni? — A második szakköri év feladata volt az, hogy megis­merkedjünk a számítógépek­kel. A számológépek és szá­mítógépek közötti alapvető kü­lönbség az, hogy az utóbbiak képesek adatok, műveletek tá­rolására és a programok tet­szőleges számú megismétlésé­re. Sok variáció — Hallottuk, hogy a számí­tógép alkalmazásának önálló nyelvezete van, sőt több is. Melyiket választották? — A számítógép kezelésének oktatására a legalkalmasabb az úgynevezett BASIC nyelv, amely egyben a leglogikusabb is. Sajnos nagyon nehéz volt a szakirodalom beszerzése a nyelv megismeréséhez. A má­sik gyakori nyelvezet a FORT­RAN, amely általánosabban használt. Mi -az előbbit vá­lasztottuk. Azt is tudni kell, hogy min­den számítógépnek vannak egyéni specialitásai, így a BASIC nyelvnek is sok variá­ciója ismert. A mi gépünk az 1970-es évjárat nyelvén képes társalogni velünk. — A számítógépek még nem tömegcikkek, így azok ára sem csekély. Hogyan szerez­ték mégis be? — A Galgavidéke Áfész 20 ezer forintot adományozott a gép megvásárlására. Termé­szetesen a vásárlás után a kő- 'vetkező feladatunk két-három. hónapon át kezelésének a megismerése volt. Az egyik szülőtől, Szungyi Lászlótól kaptunk kölcsön egy memó­riabővítő készüléket, amellyel tizephétszeresére növelhető a gép teljesítménye. Ami pótlandó — Már rendelkezünk mint­egy 35 önálló programmal, amelyből huszonötöt maguk a gyerekek kreáltak. A megfo­galmazott programokat magnó­szalagon tároljuk, ahonnan 1—2 perc alatt átvehetők. A törekvésünk most már az, hogy a gyerekek saját maguk ké­szítsék és fogalmazzák meg a programokat. — Az érdeklődés azt mutat­ja, hogy szakkörünk népszerű nem volt hiábavaló az itt végzett munka. A zárófoglal- kozaten egyébként amellett, hogy beszámoltunk 2 éves munkánkról, néhány progra­munkat is megismerhették a vendégeink. Nagyon tetszett a gondolt szám kitalálása, a ne­vek • betűrendbe rakása és a játék. — Mégis, a legnagyobb si­kere az alapműveletek gyakor­lásának volt, ahol is véletlen­szerűen összeállított művelete­ket diktált a gép, majd a meg­oldás befejezése után minősí­tette a számolást. Ha elsőre nem sikerült a művelet elvég­zése, a gép így felelt: Számolj utána! Ha a következő meg­oldás nem sikerült, már szigo­rúbb hangon szólt, és ha ez­után is maradt hiba a megol­dásban, bizony könnyen meg­kaphatta a kis felületes az alábbi mondatot is: Ezt bizony nem tanultad meg! Gyorsan pótold! Takács Pál Marék Veronika saját szerzeményű meséjét hallgatják nagy figyelemmel a táborozó gyerekek Czangár Gyula felvétele Élményekkel gazdagodva térhettek haza azok a gyere­kek. akik tíz napon át Sza- dán a kisegítő iskolások tá­borában tölthették a korai nyár szép napjait. A járási hivatal művelődésügyi osz­tálya, a Gödöllői Kisegítő Iskola, a Valkói Általános Is­kola és a városi-járási Petőfi Művelődési Ház szervezésé­ben negyven gyerek, két val­kói kisegítő osztály és a gö­döllői kisegítő iskola negye­dikesei, szép természeti kör­nyezetben, hasznos progra­mokkal, sok-sok játékkal szó­rakozva és tanulva táboroz­tak, Tóth Lászlóné pedagógus vezetésével. A manuális foglalkozáso­kon a kézügyességet fejlesz­tették a kreatív, szituációs já­tékok. a rendhagyó órák, az író-olvasó találkozó az iskolai oktatáshoz-neveléshez is kap­csolódott. Ugyancsak haszon­nal jártak a kirándulások, a veresi fürdőzések s az élveze­tes programok: a bagi gyer­mekszínjátszók és a bohóc­csoport fellépése. A tábor a gyermekek részére teljesen ingyenes volt. Tianuié postások Az utóbbi évek erőfeszíté­sei ellenére sem megnyugtató a posta munkaerőhelyzete, amint azt a gödöllőiek példá­ié is igazolja. A meglévő he­lyeket sem tudják teljesed feltölteni s főként a helyette­sítések megoldása jelent nagy gondot. A stabilizálás egyik módja, hogy meggyökeresedett dolgozóik továbbtanulását, képzettségének gyarapítását szorgalmazzák. Ezen a téren a szakmai, az általános és a politikai oktatásban is mind többen vesznek részt, s a szo­cialista brigádok által össze­állított közművelődési prog­ram is hasonló célt szolgál. Jó kapcsolat alakult ki a posta és a művelődési központ között KöUsönözhető filmek Mint annak idején hírül adtuk: városunkban rendez­ték a tél végén a jubileumi, XX. országos .agrárfilmszem­lét. Most arról kaptunk hírt, hogy a bemutatott filmek kö­zül tizenkilenc máris kölcsö­nözhető a MOKÉP nagyobb kirendeltségeinél, nevezetesen Budapesten, Debrecenben, Győrben, Pécsett és Szolnokon. A többi között igényelhető A szuperkorai kukorica ter­mesztése, a Minősített növény­fajták, A termőföld védelme, termékenységének fokozása, • Kiegészítő növénytáplálás. ilyen még nem volt! Aszódlak az NB il-ben Oláh Károly, az Aszódi Spartacus SE tekeszakosztá­lyának tagja telefonált, hogy az 1982/83. évi bajnokságban nyújtott teljesítményével a csapat bejutott az NB II-be, s mindjárt közölte azt is, hogy délután együtt lesznek a fiúk. A hír alapján, hogy Aszódnak NB Il-es csapata van, arra gondoltam, ünnepelni jönnek össze azok, akik részesei vol­tak a bajnoki küzdelmeknek. Nagyon meglepődtem, ami­kor a helyőrségi művelődési központ egyik termében csen. desen tervezgető, óvatosan mérlegelő férfiakat találtam, s nem ünnepi összejövetel, ha­nem szakosztályi munkaérte­kezlet részvevője lettem. A telefonon hallott hír igaz volt. Az NB Ill-ban olyan nagy múltú együtteseket előztek meg az aszódiak, mint a Gázművek, a Kőbányai Por­celán, a Pénzügyőr, a MOM, a Taxi csapatai, s a 35 pontos Magnezit tekézői után 33 pont­tal a második helyet szerezték meg. A szakemberek szerint na­gyon ritka az a sikersorozat, amit a Spartacus sportolói el­értek, hiszen a csapat 1978- ban kezdett a járási bajnok­ságban, s azt azonnal meg­nyerte. 1979-ben már a megyei küzdelmekben vettek részt, s az évadot itt is az első helyen zárták. Következtek az NB Ill-ban eltöltött évek. Emlé­keznek rá a sportolók, mit mondtak a hozzáértők: Aszód retúrjegyet váltott ebbe a mezőnybe! Kiss Pál szaktanácsadó, aki évekig volt az Újpesti Dózsá­ban főfoglalkozású edző, majd 1971-től 1980-ig a férfi válo­gatott keret edzőjeként járta a világot, elmondta, hogy az aszódiak sikersorozatához ha­sonlót kevés csapat ért el, s ehhez nem volt elég a küzde­ni tudás, szükség volt a teke­sport technikájának az elsajá­títására. Ondrik Pál szakosztályveze­tő nemcsak szigorral, de sok­sok többletmunkával, humá­nummal, szabad idejének fel­«yermek- és dsákcentvtmi Egyhetes okos szórakozás Már tavaly sem volt min­den siker nélkül, az idén azonban még figyelmesebben, a tapasztalatokat is felhasz­nálva szervezik-meg a gödöl­lői Petőfi Művelődési Köz­pontban az egy hétig tartó diákcentrumot. Sőt: most elő­ször a főként középiskolások­nak szóló programsorozat előtt az általános iskolások­nak, közülük is elsősorban a felső tagozatosaknak ugyan­csak egyheti időre megnyitja kapuit a gyermekcentrum. Délelőtt — délután Akár korosztályok, akár az időpont szerint haladunk, a kisebbek egyik hasznos nyári elfoglaltságának szánt rendez­vénysorozatot kell először ismertetnünk. Dr. Szécsy Lászlóné, a centrum gazdája elmondta, hogy a legszíveseb­ben napközis rendszerben ol­danák meg az egész napos szórakozást nyújtó diákju­niálist, ha nem félnének at­tól, hogy a napközi szó vissza­riasztja a tanévben kellően elfáradt nebulókat. Maradjunk tehát annyiban, hogy elegendő előzetes jelent­kező esetén ebédet is kaphat­nak a gyermekcentrum részt­vevői, s persze a szülőket is megnyugtathatjuk, egész na­pon át felügyelet alatt lesz­nek csemetéik. Június 20-tól 25-ig, főként az időjáráshoz igazodva dél­előttönként strandolás, kötet­len játék, sportversenyek sze­repelnek a kínálatban. Dél­utánonként viszont minden napnak meglesz a specialitá­sa. Az első alkalommal hét­főn a foci-, asztalitenisz- és tollaslabda-bajnoksághoz kap­csolódva sport témájú filme­ket vetítenének, például a moszkvai és a müncheni olimpiáról szóló beszámolókat. Másnap manuális foglalkozá­soké a délután, szakavatott mesterektől lehet szabást- varrást, tarisznya- és övké­szítést tanulni. Szerda a ki­rándulásé, az úticél Tölgyes. Kit mi érdekel? Csütörtökön nyílt klubdél­utánt tart a nyolcadikosok klubja. Akik már végeztek, visszatekintenek az elmúlt egy esztendőre, nem utolsó­sorban azért, hogy továbbad­ják tapasztalataikat ' a most végző hetedikeseknek, akik közül remélhetőleg mind töb­ben lesznek szeptembertől klubtagok. Ugyanezen a napon Szabó András vezet játékfoglalko­zást. S akik ott voltak a nagyszerű gyermeknapi indiá- nosdin, most repetázhatnak, akik meg nem, utólag pótol­hatnak valamit az elmulasz­tottakból, hiszen Borsányi László az amerikai indiánok­ról tart színes előadást. A zárónapon, pénteken mi­ni színházi világnapot tarta­nak a művelődési központban, tánc-, beszéd-, ének- és játék­foglalkozások lesznek, irodal­mi színpadok mutatkoznak be, majd este ki-ki számot ad­hat frissen szerzett színját­szói tudományából. Mindehhez még csak annyit, hogy végig nyitva lesz majd a játékte­rem és a kondiszoba, a belső udvaron is lehet majd ping­pongozni és játszani, s hogy a ház munkatársai remélik, ez a hét is hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek méginkább megkedveljék a művelődési házat, sőt: elmondják, hogy kit mi érdekel, milyen körök­be, szakfoglalkozásokra, klu­bokra járnának szívesen ősz­től fogva. Információs iroda Az utóbbi természetesen a július 4-től 10-ig tartó diák­centrum stratégiájának része is, csak éppen középiskoláso­kat, egyetemistákat szeretné­nek erre az egy hétre és a to­vábbiakra is megnyerni. Bankó Erzsébet a ház munka­társa arról tájékoztatott, hogy különösen két dologban kí­vánnak a fiatalok rendelkezé­sére állni. Az egyik témakört nevezzük szolgáltatásoknak. A diákcentrum idején informá­ciós irodát állítanak fel, ahol túraajánlatokról, kemping- és szálláshelyekről, az országos nyári ifjúsági programokról kaphatnak tájékoztatást az ér­deklődők. S az IBUSZ helyi irodájával karöltve esetleg a szervezésben is segíteni tud­nak. Ugyancsak a szolgáltatások körébe tartozik az is, hogy mindennap sportcikkeket köl­csönözhetnek itt a mozogni vágyók, a teniszütőtől a focin át a sátorig, gumimatracig, mi több, esetleg lesz bicikli is. A diákcentrum napjaiban is nyitva lesz a ház minden érdekes, szórakoztató terme. A diákcentrum sportverse­nyeit fociban, röplabdában, tollaslabdában és asztalite­niszben kívánják megrendez­ni. Esti meglepetések Délutánonként Sikermozi címmel tizenhat milliméteres filmeket vetítenek, az esti programok között pedig olyan csemegék szerepelnek, mint a játékkaszinó, a Bizottság együttes koncertje, városi klubtalálkozó éjszakai diszkó, vetélkedők, táncházak s még néhány meglepetés. A diák­centrumot a Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szak- középiskolával közösen az ot­tani KISZ-esek segítségével rendezi meg a ház, s a költsé­gek egy részét az a tízezer fo­rint fedezi, amit éppen a ha­sonló rendezvényekre kiírt pályázaton nyert a ház. G. Z. áldozásával fogta össze a szak­osztályt. Molnár János megbí­zott edző és játékos példa­mutató magatartásával mág­nesként húzta magával társait. A hallottak alapján Agócs István, Búzás László, Kiss Sándor, Gyebnár Sándor, Oláh Károly, Latorcai István, Gyeb­nár Zoltán, Molnár János, Tóth László aszódi tekézőknek minden okuk meglenne az örömre, ám ezen az összejöve­telen valamennyien gondter­heltek voltak. Tolmácsi Miklós, az Aszódi Spartacus SE ügyvezető elnö­ke őszintén szólt a gondokról. — Két dolgot kell eldönte­ni. Az első kérdés az, elő le­het-e teremteni az NB II-vel jelentkező többletösszegeket, hiszen a távolságok miatt megnőnek az utazási költsé­gek. A második kérdés, hogy a játékosok vállalják-e a ma­gasabb osztállyal járó kemé­nyebb edzéseket és feláldoz­zák-e szabad idejükből — ese­tenként a hét vége mindkét napját arra, hogy a mérkőzé­seken ott legyenek. A második kérdésre egysé­ges és azonnali döntés szüle­tett: — Amatőrök voltunk eddig is, a sportot szeretjük, közösséggé forrtunk, soha nem volt vita, mennyi időt, ener­giát áldozzunk, ha a szakosz­tályról volt szó — hangoztat­ták a játékosok. Az első kérdésre ezen az összejövetelen nem született megnyugtató válasz, csak a to­vábblépéshez szükséges állás- foglalást sürgető érvek hang­zottak el. — Tudomásunk szerint ed­dig még egyetlen sportágban sem volt Aszódnak NB Il-es csapata — mondta Kiss Sán­dor. — Mutassatok egy olyan községet, amely lemondana sportolóiról, akik az élvonalba kerültek — érvelt Oláh Ká­roly. — Nem munkaidő-kedvez­ményt, nem kalóriapénzt, nem jogtalan anyagiakat kérünk, hanem a sport támogatását — hangoztatta Agócs István, s hasonló szellemben fogalmaz­tak a többiek is, akiknek a hozzászólásában ott volt a bizakodás: talán akad mecé­nás, akad egy gazdasági egy­ség, amely érdemesnek tartja ezeket a lelkes sportolókat, az őket követő utánpótlást, meg az ifiket felvállalni, s anya­giakkal segíteni. — Az idő sürgeti a döntést, foglalta össze a beszélgetést Kiss Pál, mert június 15-ig el kell küldeni a nevezést a szö­vetségnek, és el kell kezdeni a felkészülést, mert az NB II- ben sem retúrjegyet akarunk váltani. ISSN *133—1957 (Gödöllőt Hírlap) I végrehajtó bizottságának leg- * utóbbi ülésén a felajánlások mértékéről és értékéről is beszámolhattak a testület ve­zetői. Ezek szerint a földmunká­kat a Közép-ma gyarorszái°i Közmű- és Mélyépítő Vállalat, valamint a Városgazdálkodási Vállalat végzi el, 800 ezer fo­rint értékben. A Nemzetközi Újságíró Szövetség felajánlása egymillió 200 ezer forint, a Duna menti Regionális Víz­mű- és Vízgazdálkodási Vál­lalaté 900 ezer, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalaté 500 ezer forint, a Gödöllői Tangazdaságé 100 ezer forint. Ismeretes, hogy ebben az öt­éves tervben a gödöllői Kari­kás Frigyes Általános Iskolát hat tanteremmel szeretnék bő­víteni, méghozzá úgy, hogy azok alatt megépítenek egy 20x8 méteres tanmedencét, ami lehetővé tenné a városi gyerekek úszásoktatását. A tanuszoda UNIVÁZ-elemekből készül. Pozsonyi Ottó építész- mérnök szabadalma alapján. A tanuszoda építésének má­sik előfeltétele az a sok tár­sadalmi munka, amelyet a vá­rosban működő, székelő vál­lalatok és intézmények aján­lottak fel. A városi tanács SzabadalcóHsiapján Terein és úszómedence Jelentős társadalmi felajánlás

Next

/
Thumbnails
Contents