Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-15 / 140. szám

/ 1983. JÜNIUS 15.* SZERDA ~xMtkn> Kinevezés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tóth Illést, a Magyar Posta elnökét július 1-i hatállyal államtitkárrá ki­nevezte. A Minisztertanács Doros Bélit a Magyar Posta elnök­helyettesévé nevezte ki, ugyancsak július 1-i hatállyal. Békét sximbolizál Kedden Budapesten a Nagy­várad téren ünnepélyesen fel­avatták Pierre Székely, ma­gyar származású Franciaor­szágban élő művész alkotását. A kiterjesztett szárnyú ma­darat mintázó szobor talapza­tán egy gránitlapra Kádár Já­nos és Francois Mitterrand ke­ze írása alapján vésték be a Béke, illetve a Paix szavakat. Pierre Székely magyar és fran­cia nyelven elmondott beszé­dében kiemelte, hogy a két ál­lamférfi aláírása a szobor je­lentését, mondanivalóját hite­lesíti. Pontos vonalzó Ahol elengedhetetle­nül fontos, hogy a centiméterek vagy a milliméterek is pontosak legyenek, segít az Irószergyár aisó- némedi üzemében készült vonalzó. Baló Istvánná naponta több ezer mérőeszközre préseli rá a beosztást. Trencsényi Zoltán felvétele Országgyűlési bizottságok a költségvetésről Élénk vita, kritikus hangnem Tavaly bel- és külkereske­delmünk jelentősen hozzájá­rult egyik legfontosabb nép- gazdasági feladatunk megol­dásához: segítette fizetőképes­ségünk megőrzését. A hazai piac egyensúlyban maradt, akárcsak az ellátás színvona­la; javult a külkereskedők, a termelők és a belkereskedők együttműködése — egyebek között ezt állapították meg az országgyűlés kereskedelmi bi­zottságának tagjai kedden, a Parlamentben tartott ülésü­kön, amelyen a két kereske- áélmi tárca 1982. évi költség- vetésének végrehajtását ele­mezték. Az írásos tájékoztatókhoz először Török István külkeres­kedelmi államtitkár fűzött ki­egészítést, elsősorban már az idei eredményeket ismertetve, majd Andrikó Miklós belke­reskedelmi államtitkár szólt az idei munkáról. ' A vitában részt vevő képvi­selők — köztük Kovács Ist­vánná (Pest megye, 1. vk.) — elismerően szóltak általában a kül-, és a belkereskedelem munkájáról, emellett azonban több nehézségről is beszámol­tak, egyebek között arról, hogy a külkereskedelmi információk olykor lassan jutnak el az azo­kat felhasználókhoz;, a jöve­delmezőségi szabályozók ese­tenként nem megfelelően ho­norálják a teljesítményt: a ke­reskedelem új rendszerű bolt­jainál időnként a társadalmi közérzetet irritáló anomáliák — csúszópénzek, túlórázások — fordulnak elő. A tanácskozás Nyers Rezső­nek, a bizottság elnökének zárszavával ért véget. ★ Az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ugyancsak kedden, az Ország­házban tartott ülésén az épí­tésügyi és városfejlesztési, va­lamint a közlekedés- és posta­ügyi minisztérium együttes je­lentése alapján a tavalyi álla­mi költségvetés végrehajtásá­ról e két tárca eredményeiről tárgyaltak. A munkaanyaghoz szóbeli kiegészítést fűzött Ká­dár József, ÉVM-államtitkár, Klézl Róbert. KPM-miniszter- helyettes, illetve a Pénz­ügyminisztérium részéről Medgyessy Péter miniszter­helyettes. A jelentést elemző vita után a képviselők elfo­gadták, megelőzőleg azonban számos észrevételt, kritikai megjegyzést tettek a két tárca munkájával kapcsolatban. A hozzászólók között Mon­dok Pál (Pest megye, 26. vk.) nyomatékkai szól arról, hogy az építőiparban ki kell alakí­tani az egészséges arányt az úgynevezett maximált áras és szabad áras kivitelezői tevé­kenység között. A lakásárakat pedig nem szabad tovább nö­velni azzal, hogy például Kecskemétről szállítják a pa­neleket egy Százhalombattán épülő lakóházhoz, ahol így aztán az 54 négyzetméteres alapterületű lakások 900 ezer forintba kerülnek. Mobil klórozót gyártanak Ez is környezetvédelem Néhány esztendővel ezelőtt komoly gondot okozott ideha­za, hogy az NDK-ban meg­szüntették az addig nálunk is hasznait klórozóberendezése­ket. Ezek a víz tisztítására, fertőtlenítésére szolgáló be­rendezések nélkülözhetetlenek, ezért keresett a megfelelő szervizhálózattal rendelkező Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat megoldást. Az első Advance típusú készülékek 1974-ben kerültek az országba, s több hónapos kísérletezés után dön­tött úgy a DMRVV, hogy tar­tós kapcsolatot épít ki az ame­rikai gyártóval, a Capital Controls Companyval. A megállapodás szerint a nagyrészt hazai anyagokból összeállított berendezéseket a magyar vállalat a szocialista országokban, Olaszországban és a harmadik világ piacain önállóan értékesítheti, sőt komplett rendszerbe beépítve a világ bármely táján elad­hatja. A gyártás feltételeit ha­mar megteremtették, s immár esztendőnként mintegy 200 készüléket adnak el idehaza, külföldre pedig a rendelések­nek megfelelően. Az USA-beli céggel null­szaldós a megállapodás, ami azt jelenti, hogy a külföldről érkező alkatrészekért itthon gyártott szerkezeti elemekkel fizet a magyar vállalat. Az együttműködés a szakemberek szerint mindenképpen gyü­mölcsöző, hiszen ezzel nálunk is a nemzetközi színvonalnak megfelelően oldhatják, meg a víz tisztítását. A. műszakiak már megoldották a folyamat automatizálását is, saját fej­lesztésként korszerű, a tartá­lyokhoz csatlakoztatható be­rendezést készítettek,. s ezt már sorozatban gyártják. Sőt, olyan mobil,, tehát könnyen mozgatható, közúton utánfutó­ként vontatható változatot is megterveztek, amelyek a váratlan eseményeknél nyújt­hatnak nagy segítséget. k megyei népfrontelnökség ülése Ellenőrzött lakásgazdálkodás Tömegek nemes hite a béke és barátság gondolata A kérdéskör társadalmi fon­tossága, nem kevésbé a társa­dalmi ellenőrzés — benne a népfronttestületek, a népfront- mozgalom irányítása mellett tevékenykedő lakóbizottságok —■ szerepének jelentősége egy­aránt indokolta, hogy a kedd délutáni ülésén a megyei nép­frontelnökség áttekintse az új lakásügyi jogszabályok végre­hajtásának tapasztalatait. Jó előkészítés A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács együttes ülésének határozata — 1982. április 7-én kelt — hosszú táv­ra megjelölte a lakásépítés és -fenntartás, a lakásgazdálko­dás és -elosztás fejlesztésére vonatkozó társadalompolitikai célokat és megszabta a hivata­los szervek teendőit is. Ennek az útmutatásnak a jegyében vette kezdetét a megyében is a munka, s amint az a testü­leti ülésen elhangzott, a ta­pasztalatok a tanácsok többsé­gének körültekintő tevékeny­ségéről tanúskodnak. Elkészültek mindenütt a he­lyi lakásgazdálkodásról a ta­nácsrendeletek, lezajlott a la­kásfelmérések sorozata, az in­gatlankezelő szervezetek igyekeztek mindén tájékozta­tást megadni a bérlőknek. En­nek eredményeként — s ez becsülendő teljesítmény — egyetlen lakossági panasz sem érkezeit a felméréssel, adat­gyűjtéssel kapcsolatban. Igaz viszont — említette az egyik felszólaló —, hogy több helyen gondot okozott a lakások mű­szaki állapotának egyértelmű meghatározása, a lakbérmeg- iállapítást befolyásoló tényezők rögzítése. A megfelelő előkészítés ka­matozott a lakbérek közlésé­ben is, hiszen az érintetteknek mindössze a két és fél száza­iéiul tett kifogást a megyében. Az észrevételek döntő részben a műszaki állapot miatti lak­bércsökkentés mértékét keve­sellték, a komfortfokozat meg­állapítását sérelmezték, né­hány helyen, így Gödöllőn, Százhalombattán, a közlekedé­si zajártalom miatt vélték erő­teljesebben mérsákelhetőnek a bért. Akadtak olyanok is — hangzott el a vitában —, első­sorban a községekben, akik nehezen akartak beletörődni abba, hogy a kizárólagos kert­használat miatt lakbérük nö­vekedett. Az ilyen észrevéte­lek, kifogások rendezésébe a tanácsok egy része — helyesen — bevonta nemcsak a hiva­talból vizsgálódni köteles vá­rosgazdálkodási vállalat, költ­ségvetési üzem illetékeseit, ha­nem a társadalmi aktívákat is. Érdekes és elgondolkoztató kép bontakozott ki áz elnök­ség ülésén az új rendelkezé­sek alapján megújítandó la­kásigényekről. A megújításra vonatkozó kérelmet ugyan jú­nius 30-ig lehet benyújtani, de így is figyelmet érdemel: idén január elsején a megyében kilenc és fél ezer igényjogo­sultát tartottak nyilván az el­sőfokú lakásügyi hatóságok, s közülük április 30-ig csupán 3200-an jelentkeztek. Várha­tó, hogy a határidő lejártakor sem lesz több a megújított igények száma, mint a koráb­biak fele. Ennek óka — állí­tották a felszólalók — sokT féle, például, hogy az igénylő lakásgondja megoldódott, ám az szintén közrejátszik, hogy a települések egy részén szinte reménytelen a várakozás, hi­szen nincsen céicsoportos la­kásépítés. Bérlők bevonása Áttekintette a testület a la­kásfelújítás, korszerűsítés szer­vezeti feltételéit is, örömmel véve tudomásul, valamennyi érintett tanácsi gazdálkodási egységnél külön fejlesztési program készül erre októberig. Az is helyeslésre talált, ami szerint határozott törekvés lesz a bérlők‘bevonására a korsze­rűsítéseknél, felújításoknál egyaránt, s ehhez — mind a közös cél megértetésében, mind a társadalmi ellenőrzés foko­zásában — hatásos segítséget adhatnak a népfrontaktivis­ták. Amint ahhoz szintén té­vőlegesen hozzájárulhatnak, hogy a helyi tanácsok évente egyszer összegezzék a lakás- gazdálkodás és a bérlakáske­zelés tapasztalatait. Erős kapcsolatok Ezt követően, az elfogadott napirendnek megfelelően a megyei népfrontelnökség tájé­koztatót hallgatott meg a bé­ke és barátsági munka friss eredményeiről, jellemzőiről A megyében — fogalmazódott meg az ülésen — tömegek hi­te a béke és barátság erősíté­sének lehetősége, amit beszé­desen bizonyítottak a béke és szolidaritás jegyében májusban lezajlott rendezvények. Több száz eseményre került sor a megye városaiban és közsé­geiben, közöttük például a sok ezer főt vonzó törökmezői bé­kenap, a rétegtalálkozók kel­tette érdeklődés szemléletesen igazolta a lakosság békevá­gyát. szolidaritását más orszá­gok békéért küzdő polgáraival. Elemezték az ülés résztve­vői azokat a kapcsolatokat is, amelyeket a megyei népfront­mozgalom épített ki és igyek­szik erősíteni a szlovák, ax NDK-beli és a bolgár testvér­szervezetekkel. Szóba került a nemzetiségi lakosság szerepe l» a béke és barátsági feladatok­ban, valamint az a kibontako­zó együttműködés is, mélyet a megyei népfrontmozgalom te-, remtett a különböző baráti or­szágoknak Budapesten műkö­dő kulturális központjaival. Ez utóbbi eredménye például a sikeres szovjet és bolgár hét megrendezése a megyében, va- laítiint az érdeklődéssel foga­dott csehszlovák és NDK na­pok lebonyolítása. Az elnökség a beszámolót elfogadva, feladátokat határo­zott meg á béke- és barátsági munka további gazdagítására, majd végezetül jóváhagyta második félévi munkatervét. M. O. Közelebb a munkahelyhez így oktat a szakszervezet Ahogyan erősödik a szakszervezeti mozgalom szerepe társadalmunk életében, úgy válik mind fontosabbá a szakszervezeti tisztségviselők oktatása. Veress András, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa iskolájának veze­tője a mozgalom álláspontját fogalmazza meg, amikor ezt mondja: — Aki a tagság szolgálatában tisztséget vállal, kötele­zi magát arra, hogy folyamatosan bővíti ismereteit. A kányamentés jelenlegi helyzete Kevesebb a veszélyforrás Az elmúlt időszakban növe­kedett a bányászat , népgazda­sági szerepe, s a műszaki fej­lesztések és tűzvédelmi intéz­kedések hatására csökkentek az ágazat dolgozóit fenyegető veszélyforrások — állapították meg a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének kedden, Leányfalun megtartott elnök­ségi ülésén, melyen a bánya­mentés jelenlegi helyzetét te­kintették át. A tanácskozáson a többi között elmondták: a bányamentő állomások fej­lesztésére — az 1974-ben ké­szült terv alapján — 1976—80. között 256 millió forintot for­dítottak, modern habgeneráto­rokat, hővédő- és lángálló ru­hákat, panoráma álarcokat, bányamentő riadókocsikat, oxigén-áttöltő szivattyúkat, készülékellenőrző műszereket Szereztek be. A bányamentő állomáson nagy figyelmet for­dítottak a veszélyek megelő­zésére is, ennek köszönhető, hogy egyre kevesebb a bánya­tűz. Nem közömbös azonban, hogy a mozgalom milyen lehe­tőséget teremt a tanulásra. A szakszervezeti oktatás rend­szere három fő csoportra tago­zódik: a tagság oktatása, azaz a szakszervezeti tömegoktatás, a bizalmiak folyamatos kép­zése, az alapszervezetekben és a káderoktatás részeként a reszortosok — szb-titkárok, elnökök, főbizalmik, közgaz­dasági felelősök, munkavédel­mi felelősök, s a többiek — képzése tanfolyamszerű keret­ben. Az alapszervezetek, a vál­lalati és az ágazati szerveze­tek öt évre szóló tervet készí­tenek, amelyben leírják, kinek van szüksége alap-, illetve to­vábbképzésre. Az SZMT elnök­sége minden évben megtár­gyalja az elmúlt év tapaszta­latait, és kijelöli a mozgalom igényeit. A mozgalom igényei — Döntő fontosságú tehát a káderképzés. Mi változott ezen a területen az új oktatási for­mák bevezetésével? — Három-négy évvel ezelőtt még a nappali tanfolyam volt a domináló. Egy hónapos, há rom- vagy kéthetes időtartam­ra Budapestre utaztak a doi­végzették sokkal élénkebben kapcsolódnak be a vállalat, az üzem munkájába, mi pedig azt tapasztaljuk, hogy erősebben kötődnek a szakszervezeti munkához, s növekszik a köz­életi aktivitásuk. Önképzés és visszajelzés — Hogyan kívánják fejlesz­teni az oktatást a közeljövő­ben? — Abból indulunk ki,. hogy a képzés nem zárulhat lé .. a tanfolyam elvégzésével. A tag­ság szolgálata igényli a napra- kesz ismereteket. Ezért fö. £él- adátunk. felkelteni az önkép-* zés igényét, hogy a tisztségvi­selők folyamatosan, önállóan informálódjanak. Most már fiz új tanévet kezdjük előkészíte­ni, s tovább szerelnénk- javíta­ni a beiskolázás tervszerűsé­gét, hogy valóban azok jöjje­nek el tanfolyamainkra, akik­nek az ott kapható ismere­tekre szükségük van. Fontos, hogy előzetesen pontos iníof- máclóihk legyenek az egyé* csoportok személyi összetételé­ről. Így ahhoz tudjuk igazíta­ni a tananyagot, hiszen ami az egyik embernek újdonság, az a másiknak, a képzettebbnek banalitás. A tervszerűség te­hát fontos követelmény -j- mondta végezetül Veress And­rás. Érdemes még elmondani, bogy a jövőben a szakszerve­zeti iskola tanárai felkeresnék végzett hallgatókat, hogy meg­győződjenek arról, miként tud­ták alkalmazni az iskolán szerzett tudásukat, s van-e amiben segítséget igényelnék? Ha ez a visszajelzési rendszer is kiépül, még közelebb ke­rülhet a mindennapok gyakor­latához megyénkben a szak- szervezeti tisztségviselők ok­tatása. Tófalvi Éva — Tömegessé vált tehát ^ a tisztségviselők továbbképzésé. Kik oktatják őket és mire? — Oktatóink a szakmai köz. ponti vezetőségek, az SZMT és a megyei szakszervezeti bizott­ságok munkatársai, nagyüzemi SZB-titkárok. Egyes. konkrét témák előadására, a SZOT osz­tályainak munkatársait és a SZOT központi iskola tanárait kérjük fel. Az 56 tanfolyamból 30 önálló szákmai volt, és 26 szakmaközi. Egyre inkább az a törekvésünk, hogy egy-egy tanfolyamon azonos területen dolgozók vegyenpk részt, és így közelebb kerüljön a tan­anyag a mindennapi élethez. Igyekszünk színessé, érdekessé tenni az oktatást. Sok a szem­léltetés, a kiscsoportos foglal­kozás, alkalmazzuk a szerepjá­tékot, üzemi gyakorlatokat szervezünk. Mint a gyakorlatban Veress Ahdrié mond égy pél­dát a sok közül. A hallgatók az iskolában feldolgozták a tan­anyagot, amely akkor éppen a munkahelyi demokrácia volt. Ezután ellátogattak a Csepel Autógyárba, ahol beszélgettek bizalmiakkal és az szb-titkár- ral. Másnap az elmélet és a gyakorlat összevetése volt a szemináriumi feladat. — Miképpen mérhető le, hogy a tanfolyam ideje alatt valóban hasznos ismereteket szereznek a szakszervezeti tisztségviselők? Ügy tudom, nincsenek vizsgák... — A gazdasági vezetők el­mondták, hogy a tanfolyamot gőzök, s bentlakásos rendszer - ban tanultaik. Azóta közelebb vittük a tanfolyámot a lakó-, illetve a munkahelyhez. A megváltozott gazdasági körül­mények késztettek bennünket erre. Első ízbén két évvel ez­előtt történt meg, Rogy olyan tanfolyamöt rendeztünk a fő­bizalmiak és a kulturális és agit-prop. felelősök részére, amelyet lakóhelyükön, Vácott, Gödöllőn és Cegléden tartot­tunk. Ekkor a bentlakásos tan­folyam anyagát tanítottuk. 4— 6 hét alatt, heti két délutánon, így az emberek nem estek ki a munka folyamatából, nem sza­kadták él a családjuktól. Jó­nak találtuk ezt az új rend­szert, s azóta Dunakeszin. Szentendrén és csaknem min­den járásban összevont tanfo­lyamokon képezzük tisztségvi­selőinket. — Az elmúlt évben már ki­egyenlítődött a kétféle tanfo­lyam aránya: a 28 kihelyezet­ten 955-en, a szintén 28 bentla­kásoson 839-en tanultak. Érde­mes feljegyezni méi egy ada­tot: amíg az elmúlt választási ciklus alatt (1975-től 1980-ig) 3100-an vettek részt az okta­tásban, ez a szám az elmúlt három év alatt már 4500-ra emelkedtek.

Next

/
Thumbnails
Contents