Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-14 / 139. szám
wíito A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM 1983. JÚNIUS 14., KEDD Ki így, ki úgy viseli el a tűző nap melegét. Szedés közben osztályozzák is az érett gyümölcsöt. Hancsovszki János felvétele Napfiirdőve! is pézuzf keresve Eperszüret a gödi homokon Emberek hajladoznak a zöld levéltengerben. Többségük fürdőruhára vetkőzve, s ha közelebb kerülünk, bőrük napégette színeit is felfedezhetjük. Szamóca piroslik a levelek alatt, emberek tesznek- vesznek a tele ládák körül. Közülük egy, Benkó János épp felénk tart, s a bemutatkozásból az derül ki, hogy ő a gödi Dunamenti Mgtsz zöldségtermelő szakcsoportjának a vezetője. Szakcsoportban Göd határában, a 2. sz. főútvonaltól nyugatra terül el a tsz 10 és fél hektárnyi szamócaültetvénye, melyet a Gödi Fészek irányába vezető út vág ketté. — Tessék, kóstolják meg — kínálgatják az ízletes gyümölcsöt, ám előbb kérdezni kell, aztán meg gyorsan feljegyezni a tudnivalókat. Ahogy azt Benkó János elmondja, részes művelésre adták ki, nemcsak a szamócát, hanem a paradicsomot, sárgarépát, a csemegekukoricát is. Ez lehet vagy 62 hektár, ami 422 vállalóra esik. — Tsz-tagokra? — Azokra is, övék az elsőbbség, de lehet más is tag, ha dolgozni akar. Járnak ide még Budapestről is. A szövetkezet a ráckevei hűtőházba, a Dunakeszi Konzervgyárba és az Érdért Vállalatnak szállítja a termést. Azt, hogy menynyi lesz rajta a haszna, még nagyon nehéz megmondani, mert sokféle körülményt és sokfajta költségtényezőt kell számításba venni. A részesművelés abból áll, hogy a tsz felszántatja, előkészíti a földet, gondoskodik a palánták elültetéséről, a trágyázásról, öntözésről, gépi megmunkálásról, permetezésről, a tagoknak pedig a minőségtől függően fizet 25-26 forintot, a csak lének használ-' ható eperért 15-öt. Legalábbis azért az ezer kilogrammért, amit személyenként az ezer négyzetméteres parcelláról le kell adni, mert így szól a szerződés. A többit mindenki szabadon értékesítheti. Tudja is, mert a fővárosban keresve keresik ezt a gyümölcsfajtát, a kiskereskedők a tábla szélén veszik át napi áron, s csak a 20 százalék hasznot vonják le belőle. — Miért vállalják ezt ilyen sokan? Értelmiségieket, vezetőket is találunk itt szép számmal, akik a szabad idejük nagy részét azzal a növényfajtával töltik, aminek éppen a szezonja van. Az eperszüretig magával az eperrel is van elég gondjuk. Kapálni, gyomlálni kell. Rendszerint ezzel telik el a hét vége. Az előszüret idején kell leszedni az éves hozam 83 százalékát, de az utószüret néhány napján is ez a családi program. Még így is előfordul, hogy napszámost kell fogadni. Azaz kellene, de ma már nem nagyon akad vállalkozó. A szakcsoport vezetője szerint 350 forintot fizetnek napi 10 órai munkáért, amire Krajcs Józsefné, az egyik parcella művelője, a tsz alkalmazottja azt mondja; annyiért nem vállalják. Épp most járta meg valakivel, akinek 700-at fizetett, s közben kiderült, hogy az illető alkoholista, jól összetaposta a termést. A parcellák művelői bérleti díjat fizetnek és egy kicsit kockáztatnak. Az idei sok napsütéses óra kedvez a termésnek. — Meg akartunk gazdagodni — mondja némileg tréfálkozva, s kicsit bosszúsan is környezetünk e& egészségünk Ma tárgyallak V Ma 14 órakor ismét összeül a Városi Tanács testületé. A tanácsháza renoválása miatt mindig más helyen sorra kerülő tanácskozás színhelye most a Madách Imre Művelődési Központ 34-es számú terme lesz. Az első napirend keretében az ügyrendi bizottság munkájáról tárgyalnak. Előadó Po- mozi Miklós, a bizottság elnöke. A második napirendnek javasolt témáról előreláthatólag élénk vita bontakozik majd ki. A város lakosságának közegészségügyi helyzetéről szóló jelentést dr. Barta Györgyi városi-járási foorvos terjeszti elő. A tanácsülés, mint mindig, most is nyilvános lesz. Állampolgári jogával élve bárki helyet foglalhat az ülésteremben. Krajcsné, akitől azt hallva, hogy az idén nyolcszor kapáltak, s hogy nem lesz meg a számításuk, végül megkérdeztem; Másféle kötődés — Hát akkor miért csinálják? — Mert van itt az anyagiakon kívül másféle kötődés is. Együtt a család. Itt nem költünk, hanem keresünk, megszoktuk. — Jövőre? — Ismét vállaljuk — mondja, aztán azzal folytatja a panaszkodást, hogy a területükön elfelejtettek locsolni, kiégtek a palánták, ezen a részen többek termése átlagon aluli lesz. Horváth Károlyné is ezen a területen dolgozik a családjával. Itt is téma a tsz részéről elmaradozó öntözés, meg hogy csak délután 5 óra után veszik át, s addigra tönkremegy a friss szedés, ök 6 ezer 500 forintot fizettek a telepítésért, évente 4—500-at fizetnek az öntözésért, s még külön meg kell fizetni a permetezést is. Megmutatja az elszürkült gyümölcsöt, melyet a Fundazol nevezetű permetezőszer nélkülözése okozott. 50—50 ezer forint évi, jövedelemre lehet számítani — mondja a fia — annyit, mintha kőművesekhez járnánk maszekolni. Megtalálja számítását A föld mindenkor kemény munkát követelt az embertől. Aki szorgalmasan dolgozik, az egykoron is paradicsomtermő vidék földjein megtalálja a számítását. Ám aki itt aranybányára számít, az csalódni kényszerül. Kovács T. István Vád nyeremények Rendkívüli jutalom A Nyári Tv-lottószelvények rendkívüli jutalomsorsolásakor az alábbi, Vácott forgalomba hozott szelvényekre húztak ki jutalmat: Színes tv és 2100 forint antennapénz: 9 109 144 és 78 721 678; 7000 forintos utalvány: 78 628 582 és 78 791 500; 4000 forintos utalvány: 78 651 856 és 78 710 041; 3000 forintos utalvány: 9 202 240 — 78 744 952 —, 78 756 589 —, 78 768 226 —, 79 920 289 és 79 966 837. A nyertes szelvényeket június 17-ig lehet leadni Vácon, a Széchenyi utcai lottózóban. Nem pénzért, a magunk javára Közös munkák a véresért Járdaépítés a Cserje utcában Az elmúlt években több helyen segítette a lakosság önként vállalt társadalmi munkával iskolák bővítését, kulturális és sportlétesítmények megvalósítását, egy-egy városrész kommunális fejlesztését. Az emberek egyre több helyen ismerik fel azt, hogy a tanácsi költségvetésből csak korlátozott mértékben nyújtanak lehetőséget egy-egy közérdekű fejlesztési terv megvalósításához. A nemsokára befejezéshez közeledő első félév eredményei azt mutatják, hogy nem csökkent a társadalmi munka lendülete 1983-ban sem. A Vöröskereszt-sor és a Zrínyi utca sarkán nemrégen átadott KRESZ-park, vagy a Horváth Mihály utcai Duna- szakaszon létesített sporttelep ennek a hat hónapnak legkiemelkedőbb fejezeteihez tartozik. A strandfürdő korszeGyorsszolgálat Az egykori kávéház helyén Reggel van. Iskolás gyerek lép be az ajtón: — Mikorra lehetne megjavítani a magnómat? Ráduly Emil részlegvezető visszakérdez: — Mikor mész haza az iskolából? — Délután egy órakor. — Akkor jöhetsz érte... ★ Az Elektroakusztikai Tanácsi Kisvállalat Széchenyi utcai felvevőhelyén zajlott le ez a párbeszéd. A két utcára néző, földszinti sarokrész 40 évvel ezelőtt még kávéház volt. Az öreg Saruga, a hajlott hátú tulajdonos bezárta, a háború után szükséglakásokat alakítottak ki‘ a termekből. Itt volt a régi GELKA-szer- viz első javítórészlege. Innen költözött át a Zrínyi utcai, új épületbe. A januárban alakult ETK vezetősége — ügyes üzleti érzékkel —, gyorsszolgálatot rendezett be, a hónapokig üresen álló helyiségekben. Április eleje óta rádiók, lemezjátszók, magnetofonok és kisebb tv-készülékhibák megjavítását vállalják négy órán belül. A felár csekély: csak a munkadíjra számítanak 25 százalékot. A héttagú munkacsoport jól érzi magát a szép, tágas műhelyben. P. R. T RANGOS esemény volt Vác művészeti életében a Hincz Gyula állandó gyűjtemény megnyitása. A kiállítás azóta várja a látogatókat. Az alkotó életművének tetemes részét, festményeket, grafikákat és kisplasztikákat, a váci tanácsnak adományozta. A gyűjteményt, amelynek a Lőwy Sándor u. 16. számú felújított és korszerű kiállítóteremmé átalakított épület ad otthont, a váci Vak Bottyán Múzeum kezeli. Hincz Gyula munkássága egy bő fél évszázadot ölel fel. Pályakezdésekor, a század elején a művészet világában a különböző avantgárd törekvések váltották egymást. A festőművész mind Magyarországon, mind németországi, franciaországi és olaszországi tanulmányútjai során találkozott ezekkel a törekvésekkel, amelyek nem maradtak rá hatás nélkül.. Művészetével mindig érzékenyen reagált a történelmi-társadalmi változások által felvetett, az ember lényegét, létét érintő problémákra és a XX. századi stíluslehe- tőségek csaknem valamennyi változatát felhasználta sokrétű mondanivalója kifejezésére. Művein a pályakezdéstől napjainkig megfigyelhető, hogy élt és tudatosan élt az embernek azzal a lehetőségével, hogy a valóság számára megfelelő értelmezéséről döntsön. Az egyén számára mindig az a legkielégítőbb valóságértelmezési mód, amelyben megvalósítható a szubjektum és a környezete közötti összhang, hiszen a külvilág és az A végtelen és a mérhető Szolgálat az emberiségért egyes ember harmóniája az egyénen belüli harmóniának is feltétele. A TUDATOSSÁG különböző fokán, különböző intenzitással lehet feltenni a kérdést, hogy mi az az értelmezési keret, az a vonatkozási rendszer, amelyben a valóság elhelyezhető. A kérdés intenzitása akkor szokott a legerősebb lenni, amikor a társadalmi fejlődés fázisváltozása által kiváltott értékrendszerbeli változások miatt a személyiség válságba kerül. Hincz Gyula kérdésfeltevésének intenzitását is meghatározta, hogy a korban, amelyben alkot, többször át kellett élnie értékrendszerbeli változásokat. Nem csupán nála, hanem az ekkori magyar művészetben általános jelenség az intellektuális, gondolati elem megerősödése, az új problémáknak megfelelő jelképteremtés igénye. Az új jelenségek ábrázolásához Hincz Gyula merített a klasszikus mitológia tárházából, a nonfiguratív művészet formakincséből és a szubjektív mítoszteremtés lehetőségeivel is élt. Ennek jegyében műalkotásai nagyon gazdag motívumkincs- csel rendelkeznek, amelyek mind arra hivatottak, hogy az új jelenségekkel, problémákkal gazdagodott világ értelmezését segítsék. Művészete érett korszakát jellemzi a vizuális világmodell-építés igénye keretében jelentkező szintéziskeresés, amely formai szinten a figurativitás és nonfigurativi- tás egybekapcsolásának kísérletében nyilvánul meg. Alkotói pályájának első felét túlnyomó részt a figuratív alkotások jellemzik. A hatvanas években a figurális motívumot először új tartalmú jelrendszerrel vette körül, majd a figura is csak jelként lép fel. Ezzel a művész kitágította a családi, társadalmi, emberi kapcsolatok kereteit egy egyetemesebb, kozmikus viszonyrendszer felé. Ennek megfelelően művein az emberi mikrokozmosz és a világ makrokozmoszának kapcsolatát, egymáshoz való viszonyát jelző motívumok, illetve ezek elemei mint képépítő motívumok jelennek meg. Ilyen gyakori motívumok a rombusz formával hangsúlyozott atommodell, az elektromosság szimbólumai, a tudomány világára utaló eszközök, égitestek (ezek között kiemelt szerepű a Nap), növényi szöveteket sejtető formák, kristály, madarak, az emberi érzékszervek közül a szem. Az embernek a világban embertársai között elfoglalt helyét, küldetését jelzik az olyan motívumok, mint anya gyermekével, a gordonkás nő, a bárányos nő, a férfi kémcsővel, valamint az emberpár motívuma. A nonfiguratív képeken is a világot alkotó elemekre emlékeztető formák láthatók. Ezeknek az elemeknek a képen egymáshoz való viszonya a világ elemeit egésszé rendező-szervező törvényszerűségeket sejteti, amikor a kompozíciót rendező vonal sinusgörbe, spirális, hullám vagy hatszög. Kompozícióit jellemzi az analitikus térértelmezés, általában szembeállítja egymással Hincz Gyula a végtelent és a mérhető valóságot, a részt és az egészet a tér viszonyában is. MUNKAINAK feltűnő jellemzője a vonal hangsúlyozott szerepe, a ritmikusságra való törekvés. Hincz Gyula művészete érdekes és elgondolkoztató napjaink embere számára. Átélte azokat az élményeket, szerzett olyan tapasztalatokat, amelyeket a gyűjtemény megtekintő! is átélhettek, tapasztalhattak. A festőművész a maga értékrendszere szerint értelmezte ezeket, s a művészet szférájába ültette át őket hogy ezen a nyelven mondja el kortársainak tapasztalatait, érzéseit, gondolatait. Bakonyvári M. Ágnes rűsítése első helyen áll a társadalmi munka szervezésében, de ott csak később lesz szükség nagyobb mértékű szakipari munkákra, és’ parkosításra. Tanácstagi irányítással és szervezéssel szennyvízcsatornát építenek a Nógrádi utcában. Egy nagyobb szennyvízcsatorna-hálózat épül Lajos- telepen is. A Cserje utcában — a vízfogó fölötti területen — járdát építettek, a lakóépületek felőli oldalon. Boroncsok Béla tanár segítette az úlkijelölést, anyagot a tanács biztosított. Arról is szó esett, hogy ez az önkéntes munkacsapat segíti majd a környék parkosítását. Papp Rezső Természetjáró kér A Madách Imre Művelődési Központ vezetősége a természet és a turisztika iránt érdeklődőknek „Börzsöny Természetjáró Kör" megalakítását tervezi. Céljuk a városokhoz közeli természeti környezet megismerése, ismerkedés a Börzsöny földtani, növénytani, állattani, tájképi elemeivel, valamint természetfotózás. A programok összeállításában alkalmazkodni szeretnének a résztvevők szabad idejéhez, igényeihez. A túraterv összeállításában azt is figyelembe veszik, ha a szülők gyermekeikkel kívánnak túrázni. BHWjfloZI Mg— Kultúr Filmszínház (a művelődési központ színháztermében; 15-én 4, 6 és 8 órakor, június 14-én 6 és 8 órakor a Szabadlábon Velencében című, színes, szinkronizált francia— ölasz bűnügyi filmet vetítik. Rendezte: Georges Lautner, a főszerepet Paul Belmondo alakítja. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk a rokonoknak, ismerősöknek, jó barátoknak, akik férjem, illetve édesapám — Princzval József — temetésén megjelentek, sírjára virágot helyeztek, s szívünk fájdalmát enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. A Fővárosi Intézet fegyveres szolgálatra keres 18—35 év közötti, büntetlen előéletű, sorkatonai szolgálatot teljesített férfiakat. Havi jövedelem: 5-6000 Ft. Igény esetén szállást, valamint utazási hozzájárulást és 33%-os utazási kedvezményt, a családtagoknak is adunk. A jelentkezéseket „Testület, PmH1’ jeligére, a Budapest 502. Pf.: 56. 1363. címre kérjük. . ISSN 0153—2759 (Váci Hírlap)
