Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-11 / 137. szám

\ A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM 1983. JÚNIUS 11., SZOMBAT Az ellátásról tanácskoztok Nem mindegy/milyen a válasz Egyes mondatok értelme igen megváltozhat, ha az em­ber másutt, másképp ad hang­súlyt a szónak.. Dölyfös volt az egykori francia király ki­nyilatkoztatása, mely fennma­radván szállóige lett: az állam én vagyok! Ám, ezt a rövid, hangsúlyos kijelentést nem árt, ha csipkelődő-szurkálódó hangsúly, minden cinizmus nélkül időnként magunkra ér­telmezzük. Az állam mi va­gyunk, a fogyasztói társadalom mi vagyunk. Bármit dicsé­rünk vagy bírálunk, teljesíté­sét' várjuk, a sikerben vagy a rosszul eső tanulságban csele­kedeteink ott vannak. Támpontot ad Ezeket a gondolatokat erősí­tette meg a napokban az az eszmecsere, amelyet a Haza­fias Népfront ceglédi városi bizottságának rendezésében a népfront mellett működő fo­gyasztók tanácsa Albertirsán rendezett. A téma a nagyköz­ség kereskedelmi ellátottsága volt, s észrevehetően sokakat érdekelt, mivel a pártszékház tanácstermében, az esemény színhelyén a széksorokban so­kan foglaltak helyet. Kérdést írásban is többen feltettek, ez könnyítette a fogyasztói ankét gördülékeny menetét, s azt, hogy kérdés feleletlen ne ma­radjon. Az már más lapra tar­tozik, hogy a, válasszal elége­dettek voltak-e minden eset­ben a lakosságot képviselő résztvevők. A fogyasztók tanácsa, bár szintén figyel, felmér, vélemé­nyeket továbbít, nem olyan feladatkört tölt be, mint a tár­sadalmi és más ellenőrző szer­vek. Megalakításával főként az információk, jelzések gyors to­vábbítása volt a cél. Az an­kétokon kimondott észrevéte­lek tény és való, nem esnek mindig jól azoknak, akiknek azt közvetlenül adresszálják. Az illetékes adatokra hivat­kozva igyekszik feleletet adni, mentséget keresni — ha kép­viselője van —, amely még nem a megoldást, az elkönyve­lést jelenti, attól még messze jár. A munka neheze ezután kö­vetkezik, amikor az elhang­zottak fölött, a dicséretek, bí­rálatok, kívánságok, javaslatok fölött el kell gondolkodniuk, hi­szen ezek közül a legkisebb is támpontot ad ahhoz, hogy ho­gyan szervezhetnének, javít­hatnának a jövőben. Nemcsak a lehetőségeik, hanem össze­hangolva, a közvélemény, a közkívánat ismeretében. Tisztességesen A fogyasztók albertirsai fó­rumán képviseltette magát —, hogy csak a nagyobb cégeket említsük — a Dél-Pest megyei Afész, a PENOMAH, a herná­di Március 15. Tsz mint éle­lemszállító, a söripar, a Dél- Pest megyei Sütőipari Válla­lat, a Fűszért. Az igazsághoz tartozik, hogy a népfrontbi zottság által meghívott cégek közül több sem képviselő sem mentséget nem küldött a rendezvényre. Lényeges kérdésként hang­zott el: melyik cég hogyan ha­tározza meg azokat a meny- nyiségi kontingenseket, ame­lyek egy-egy településre jut­nak? Van-e különbség falu és város, ipari és mezőgazdasági terület, üdülőterület ellátása között? Egyes konzervipari, húsipari vagy hűtőipari ter­mékekből a választékelosztást mi határozza meg? Van-e eb­be beleszólásuk a lakosság igényének ismeretében a bolt­vezetőknek? S ha van, val ban figyelembe veszik-e azt A szót kérők kimondták: be kéne határolni a ,,tisztességes bolt, tisztességes üzlet” fogal­mát, hiszen az mégsVn járja, hogy az államilag engedélye­zett magánválakozások, ' szer­ződéses boltok árukészletében a hiánycikkeket meg lehessen találni, ugyanakkor a vállalati, szövetkezeti boltokból pedig hiányozzon az. Értették ezt a többi közt konkrétan több hús­ipari termékre, papírárura, mosószerekre, piperecikkekre. Bo'tvezetők, tanácsi alkalma­zottak tolmácsolták a lakosság kérését, igényét, a vendéglátás képviselői sem hagyták szó nélkül, hogy mivel a fogyasz­tókkal ők vannak a legközvet­lenebb kapcsolatban, az ada­gok választéka, milyensége miatt rajtuk csattan az ostor. Miből, mit — ehhez alapanyag kell. Vélemény hangzott el, mint­egy bírálatként — fogyasztók mondták fogyasztókról: sok a vandál tett, a rongálás, a javí­tások pedig sok pénzt vonnak el az üzemeltetőktől, boltok, vendéglátóhelyek esetében. Többen érdeklődtek az építő­anyag-ellátás alakulása felől, a helyzet javulásában bízva. Terítékre került, rhint közér­dekű téma a nagyközség hús­ellátása, a hernádi tsz-ből ér­kező csirkehústól és apróléktól kezdve a PENOMAH szállít­mányaiig, a karajtól a paca­lig. Szót kértek az ankét rész­vevői a cipő-, a papíráru-, az írószer-, a könyvellátás miatt. kenyérről szólva megjegyez­ték: nem gond, mióta a válasz­tékot magán sütőmester ter­méke bővíti. Többször is el­hangzott, hogy az élelmiszer- boltok és éttermek hűtőtáro­lóinak bővítése, korszerűsítése jó, ha napirenden maradj nemcsak szóban, hanem gya korlatban is.' Jogos az igény Dolgos emberek laknak Al­bertirsán. A település a járás „vándorló” övezetében van, vagyis sokan dolgoznak a kö­zeli fővárosban, nagyobb tele­püléseken, amelyekkel nem­csak munkakapcsolatuk van, hanem segítséget jelent szá­mukra az ottani ellátás az élei miszerek, fogyasztási cikkek beszerzésében. Ám jogos igé­nyük lehet, hogy ne csak ott leljék meg, ami szem-szájnak ingere, amire otthonunkban szükségük van. Igényük lehet, hogy friss zöldséget, gyümöl­csöt ne csak saját kertjükből teremthessenek elő, baromfi, jó minőségű hús a boltok se­gítségével is jusson asztalukra, olcsóbb szappant ne csak a munkahelyi mosdóban lelje­nek, a hiánycikkekből, amikor lehetséges, falujukban, nekik is jusson, A fogyasztói társa­dalom városban, vidéken ugyanaz. E. K. Akik a virágot nem szeretik Ékesebb lehetne lakóhelyünk Cserjékkel, csemetékkel csinosítják Még a legelfogultabb, városszeretettől fűtött ember sem állíthatja megcáfolhatatlanul, hogy települését ter- f mészeti szépségek tennék hangulatossá. Vidékünkön $ nincsenek hegyek, folyó sem kanyarog határunkban, $ erdő sem övezi Ceglédet. A jelegzetes alföldi tájat is 0 tarthatja persze kedvesnek, aki itt él, hiszen a szűkebb 0 szülőföldhöz személyes érzelmek kapcsolnak bennünket, £ s az a természetes vágy él bennünk, hogy amit a ter- o, mészet szűkmarkúan mért, azt pótoljuk lehetőségeink» 8 szerint. Szépítő szándék Vízkorlátozás A hálézati az \m\ valá A Pest megyei Víz- és dsa- tornamű Vállalat ceglédi üzemmérnöksége Abony, Al- bertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Jászkarajenö, Nagykőrös, Tör­tei és Kőröstetétlen területére vízkorlátozási intézkedési ter­vet dolgozott ki. Ebben részle­tesen leírták, hogy a lakosság egyenletes vízellátása érdeké­ben a nyári csúcsfogyasztás ideje alatt hol, milyen korlá­tozást célszerű bevezetni. A jelenleg üzemelő abonyi kutak huszonnégy óra alatt 1676 köbméter vizet termel­nek. Ez a mennyiség megköze­lítőleg sem lehet elegendő ta­karosság nélkül a 2573 család­nak, valamint az üzemeknek és intézményeknek. Érthető tehát, hogy a nagyközségi ta­nács május 20-tól szeptember 30-ig vízkorlátozást rendelt el, ami kiterjed a település egész területére. A három és fél hónap alatt mind a lakosságnak, mind a vízműhálózatra kapcsolt közü- leteknek tilos építkezéshez, lo­csolásra, gépkocsimosásra ivó­vizet felhasználni. Akik a ren­delkezést megszegik, azok el­len szabálysértési eljárást kez­deményeznek és 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtha­tok. A tisztaság, a rendezettség, a virágokkal, fákkal, fűvel, cserjével ékesített környezet ellensúlyozhatja a sík vidék egyhangúságát, kifejezésre juttathatja lakóinak igényes­ségét. A közterek, parkok rendbentartója, intézményes gondviselője ez év eleje óta a ceglédi Parképítő és Kertésze­ti Közüzemi Vállalat, amely lehetőségeihez mérten igyek­szik eleget tenni feladatának. öt hónap kevés idő arra, hogy munkálkodásáról sokat mondhassunk, ám ahhoz ele­gendő, hogy a kezdeti lépé­sek megalapozotságát lássuk. Csöbönyei István igazgató sze­rint az év első százötven nap­ján 2,5 millió forint eredményt értek el, s ez megfelel a ter­vezett előrehaladásnak. Dísz- faiskolájuk, virágkertészetük, parképítő és -fenntartó rész­legük egyaránt azon vau, hogy jó ütemben, kellő időben ele­get tegyen feladatának. En­nek némely látható jelei már mutatkoznak. A tavasszal — ideiglenes megoldásként — ki­sebb felújítást hajtottak vég­re a Szabadság téren. A vég­leges átalakításra mindaddig várni kell, amíg az autóbusz­pályaudvart ki nem telepítik. A nagyobb összeget felemész­tő kertészeti program végre­hajtása csak akkor várható. Az elképzelések szerint a térnek a református templo­mot körülvevő részét is ren­dezik, méltóvá teszik jeles műemlékünkhöz. Jövőre a Lenin park mun­kálatai következnek, a Rákó­czi út is ad még teendőt, hi­szen a fűvel bevetett részek .csak addig szépek, amíg el nem gyomosodnak. 1985-re je­gyezték elő a Vörösmarty tér csinosítását. Ha a Széchenyi út burkolata elkészül, a mel­lette húzódó részt is rendbe teszik. A Malom téri iskola környékét ugyancsak rendez­nünk kell. Költségvetési aján­latot tettek a sportcsarnok előtti tennivalók elvégzésére, ám ebben még nem született döntés. Minisen kaszás Bár városunk nem bővelke­dik zöldterületekben, még a meglévők fenntartása sem egyszerű. Éppen ezért a vál- latnak olyan ötlete támadt, hogy a lakossághoz fordul. Azt szerették volna elérni, hogy lakótömbönként akadjon egy-két olyan munkabíró nyugdíjas, aki a környéken lé­vő gyep nyírását, a fák, cser­jék gondozását elvállalja. Saj­Befejezték á lucerna silózását nos, elmaradt a várt érdeklő­dés, aki jelentkezett, az is csak parkőr akart lenni. Az Alszegi és a Déli úton viszont sikerült alkalmas személyt ta­lálni, aki az út menti füves részt — hagyományos módon — lekaszálja és a szénát be­gyűjti. Jó lenne pedig. ha más tájakon is, lenne, vállal­kozó. A ceglédi tanács parkokra szánt pénze önmagában vajmi kevés ahhoz, hogy abból egy vállalat megéljen. Munkáik zömét vidéki megrendelések adják. Befejezték az érdi óvo­da parkosítását, elkezdték a monori ABC-áruház portájá­nak rendbetételét. Nagykőrös sokféle megbízatást kínál: is­kola körül kertészkedtek, az új OTP-fiók tájékán munkál­kodtak, felújították a kórházi utat, más egyéb feladatokat vállaltak. A rugalmasság egyébként sem árt, mivel az építőipari vállalatok vidéki munkáinak csúszása miatt több millió forintos tétel 1984- re húzódik át, s ezt a kiesést más módon kell pótolni. Nagy­kőrös további munkákat ad, szabad kapacitásukon kapnak a pestiek is. Erős kezű, gyenge fejű Tevékenységi körükbe tar­tozik a főközlekedési és az al­sórendű utak menti fásítás, rendbentartás. A KPM Szol­nok megyei Igazgatóságával kötött megállapodás szerint végesteien végig facsemetéket és bokrokat ültettek a 4-es út szélére. Akik a Vezsenyi úton járnak, a 6-os, és a 21-es ki­lométerkő között láthatják a kezük nyomát. Csupán ezen a szakaszon 16 ezer 200 fát, csér­jét raktak a földbe. Vecsés és Kistarcsa között 4000 cserjét, 800 fát telepítettek. Még a száraz időjárás ellenére is a fiatal növények jelentős ré­szé megeredt. A jól végzett munka örö­mébe néha üröm is vegyül. Csöbönyei István sokat ta­pasztalt szakember, mégsem érti azt az emberi magatar­tást, amely pm, hogy a szép szeretekében' és megóvásában nyilvánulna meg, hanem szán­dékosan, esztelenül pusztít. A ceglédi padokat említi, ame­lyek ’ ülőkéjét, támláját het­venezer forint költséggel cse­rélték újra, ám erős kezű, gyenge fejű egyének a beton­lábakhoz csavarozott deszká­kat sorra felfeszítették. Az sem magyarázható, miért kel­lett a Szabadság téren két tu­cat vadonatúj szeméttartót szétdobálni. Az meg szinte mindennapos eset, hogy a vi­rágtartókba kiültetett palán­tákat ellopják vagy csak egy­szerűen kitépdesik. A városát szerető kertésznek az is fáj, hogy a Szabadság tér füvén' virágágyain, cserjeszegélyén lélektelenül átgázolnak a já­rókelők. Pedig. joggal hihet­nénk, hogy a kertészek netn- csak fát és virágot nevelnek, hanem az igényesebb, tetsze­tősebb környezettel áz embe­reket is. Tamasi Tamás Fogadóórák Június 15-én, szerdán dél­előtt 8-tól 12 óráig dr. Hor­váth Géza, a városi tanács vb- titkára fogadóórákat tart a vá­rosházán hivatali szobájában. A ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet földjein a silozókombájnok befejezték e" lucerna vágá­sát, siiózását. Újból majd augusztusban lesz a lucernásban dolguk. A gépműhelyben áru elvégzik a szükséges karbantartást. A képen Szendrei István a munka befejeztével megtisz togatja NDK-gyártmányú gépét. Apáti-xóth Sándor felvétele A Dél-Pest megyei Vízgaz­dálkodási Társulat a térség 34 termelőszövetkezetét, állami gazdaságát, erdőgazdaságát, városi és községi tanácsát so­rolhatja tagjai sorába, össze­sen 125 ezer hektár területen látja el teendőit, így a keze­lésében levő közcélú belvíz- és öntözőcsatornák hálózatá­nak fenntartását. Erre a fel­adatkörre, a közhasznú beru­házásokkal együtt, évente 5— 10 millió forintot fordíthat­nak. A meglevő teljesítőképesség jobb kihasználása érdekében — elsősorban saját területü­kön — vállalják csapadékvi­zet és szennyvizet elvezető csatornák építését, a szövet­kezetekben meliorációs mun­kák elvégzését. Az ebből el­érhető árbevétel húszmillió forint körül van évente. Kút­fúrás, külső megrendelőknek való tervezés 2,5—2,5 millió forinttal szerepel terveikben. Ha mindezt összevetjük, azt látjuk, hogy 30—35 millió fo­rintos termelési érték előállí­tására van lehetőségük. Magas költségek A gépparkot oly mérték­ben kívánják fejleszteni, hogy az évenkénti teljesítőképesség elérje a negyvenmillió forint­nyi árbevételt. Több, jobb minőségű eszközre van szük­ségük. Tavaly vettek két kot­rógépet, négy ARO dízel sze­mélyszállító autót meg egy. kis teherkocsit. Eddigi munkáikat magas költségek terhelték, ezek rész­ben az áremelkedések követ­kezményei, részben a mun­kásszállítás megdrágulásából adódnak. Az azonban elfo­gadhatatlan, hogy az általá­nos költségek 32 százalékkal emelkedtek. Így fordulhatott elő az az eset, hogy miközben tavalyi tervüket jelentős mér­tékben túlteljecítették, a nye­reség mindössze alig három­negyede lett a joggal elvárt összegnek. A középvezetést, a szakem­ber-ellátottságot sikerült ja­vítani. A fontosabb posztokat három mérnök és három tech­nikus tölti be. Működésük is garancia arra, hogy jobb munkaszervezéssel, takaréko­sabban gazdálkodva haladja­nak a továbbiakban. Az idei év talán legfontosabb célja, hogy a túl magas költségek­ből lefaragjanak, és nyeresé­gesebbé tegyék a társulatot. Jól indult az év Az 1983-as esztendő indítá­sa jobban sikerült, mint az előző, s ebben a kedvezőbb időjárásnak is szerepe volt, amely lehetővé tette a kinti munkák végzését. Munkájuk az első napoktól kezdve volt. A kútfúrók és a tervezők is rendelkeznek feladattal. Nagy­kőrösön a korszerű laká­sok közművesítése vár rájuk 7 millió forint értékben, a Napkelet utca szennyvízelve­zetése hétszázezer forintot emészt fel. További csatorna- építést rendelt meg tőlük a város négymillió forintért. A nagykőrösi kétezer köbméte­res ivóvíztározó munkálatai ötmilliót tesznek ki, s várha­tóan ugyanennyi lesz a Ceg­lédre szóló megbízatás össze­ge is. A közcélú fenntartási munkálatoknál 3,8 millió fo­rinttal számolnak. Továbbra is legfontosabb célkitűzéseik között tartják számon a hatékonyabb gaz­dálkodást, fizetőképességük megőrzését. A munkaszerve­zés terén további változtatá­sokra van szükség. Fontos, hogy valamennyi építésveze­tőség ismerje az egész évre szóló ütemtervét, s időben rendelkezésükre álljon a kel­lő mennyiségű anyag, munka­erő, gép. Erre azért is nagy gondot kell fordítaniuk, mert áttérnek egy olyan teljesít­ménybérezési formára, amely­nél a társulat a nagyobb munkákra szerződést köt a brigádokkal és a gépkezelők­kel, s kikötik a határidőt meg az esedékes bértömeget. Ahhoz, hogy ez mindenki megelégedésére megvalósul­jon, kifogástalan szervezésre és folyamatos anyagellátásra van szükség. T. T. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlso) * \r Csatornát, víztározót építenek Szerződést köt- a brigád líj teljesítménybárezési forma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents