Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-11 / 137. szám
1983.JtNius 11.,szombat PEST MEGYEI HlRLAP MAGAZIN A művészctpolitika feltételei és feladatai Záloga a nyíltság, az őszinteség Megannyi szólam, közhellyé silányult valós vagy vélt igazság kínálja magát magyarázatlak a szóra: együtt. Pedig a képlet egyszerű: a közöttünk húzódó igaz vagy képzelt kötelék elszakítható, akár már az indulás pillanatában, de... Akár a sors csomózta kettőnk — hármunk és többünk — derekára a zsineget, akár magunk választottunk társat — társakat — szükségünk van rá — rájuk. Bizonyíték gyanánt jobb lenne továbbpörgetni a filmet — de nem lehet. A celluloid szalag a pillanatot fogadta örökbe, így már nem láthatjuk, amikor a sziklamászó társa segítségével baj nélkül feljut a csúcsra, amikor a kötélhúzó gyerekek a közösen kivívott győzelem után felszabadultan ugrálnak az iskolaudvaron, amikor a tűzoltók a sikeres akció után fáradt-boldogan zötyögnek a piros teherautó padjain visszafelé a . laktanyába, amikor a jégkorongozók a szent fogadkozás után éhes oroszlánként vetik magukat a küzdelembe és a válogatott csapat győzelme után tízezer ember tombolása közepette óvodás gyerekekként hüppög- nek a Budapest Sportcsarnok jegén, nem vehetünk részt a nagy örömünnepen, amikor a házszentelőre összejönnek az építésben segédkező rokonok, ismerősök. Boldogok, nemcsak önmagukért, egymásért, a másikért. A technika már majdnem tökéletes. De csak a technikában bízni, arra támaszkodni — kevés. Kell a társ biztatása is. Erőt, biztonságot ad a puszta tudat, hogy nem vagyunk egyedül, van kire támaszkodni. Az erő, az ügyesség, a bátorság mellett a precíz összhang, a két vagy több ember tetteinek, küzdelmének har- — nélkülözhetetlen. Sablonos bölcselkedések helyett jó lenne tovább pörgetni a filmet. Leülni elé és levonni a tanulságokat. Együtt! TRENCSÉNYI ZOLTÁN képriportja Az elmúlt évtizedben Szentendre------------------------- — a megyei és az országos szervek segítségével — Pest megye kulturális központjává vált. Megteremtődtek a művészetpolitikai munka intézményi feltételei: a városban működik' a Pest megyei Múzeumi Igazgatóság, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Képző- és Iparművészek Szövetségének Pest megyei Területi Szervezete, a múzeumok egész sora. A város és a járás képzőművészeti, irodalmi, zenei élete, hagyományai fontos és sajátos feladótokat állítanak a párt művészetpolitikájának helyi megvalósítói elé. Párt-, tanácsi és tömegszervezeti testületeink rendszeresen foglalkoztak a művészetpolitikai feladatok végrehajtásának helyzetével. A munka alapját az MSZMP KB 1958-as művelődéspolitikai irányelvei, a Politikai Bizottság 1977. évi határozata képezi. A város vezető testületéi és a művészek között jó a kapcsolat, amely nem zárja ki az elvi-ideológiai és gyakorlati kérdéseket érintő vitákat, például a városfejlesztésről, a különféle rendezvényekről, a Művészeti Alap munkájáról, a zsűrizésről, a Képcsarnok Vállalatról, s éppen nyílt, őszinte hangvételüknek köszönhető, hogy nem váltottak ki ellenérzést egyik félben sem. Nagyon következetesen, de úgy érvényesítjük a párt politikáját, hogy közben messzemenően tiszteletben tartjuk a művészek alkotói szabadságát. Az MSZMP Pest megyei Végrehajtó Bizottsága legutóbb 1972-ben tárgyalta ezt a témát és a feladatokat az alábbiakban határozta meg: — a pártmunkásokat, a közvéleményt rendszeresen tájékoztassuk a művészetpolitika kérdéseiről; — növeljük a párt szervezettségét a művészek körében; —- alkalomszerűen is és rendszeresen is szervezzünk találkozókat a lakosság érdeklődő rétegei és a művészek között; — teremtsük meg a Szentendrei Képtár, a Mini Galéria és a Művészklub kialakításának feltételeit; — gondoskodjunk arról, hogy minél több művész kapcsolódjon be az oktatási intézmények munkájába; — dolgoztassuk ki a szentendrei képzőművészet történetének és jelenének marxista értékelését; — szorgalmazzuk tudományos és ismeretterjesztő könyvek megjelentetését; — gondoskodjunk a szentendrei képzőművészek alkotásait bemutató időszaki kiállítások Rendszeres megrendezéséről. A határozatot végrehajtottuk, ille^ folyamatosan teljesítjük. Megnyílt 1977-ben a Szentendrei Képtár, 1980- ban megkezdte működését a Grafikus Műhely, 1981-ben megalakult a Műhely Galéria, tavaly pedig a Művészklub. A szentendrei festészet 1945 előtti történetéről 1975-ben került kiadásra Baulisch Lenke marxista értékelése. A felszabadulás utáni időszakról eddig nem született átfogó jellegű mű. A Magyar Tudományos Akadémia művészettörténeti kutatócsoportja monográfia léptékű tanulmányt készít erről a korszakról. A szentendrei múzeumokban folyó tudományos munkát reprezentálja a Stúdió Comitatensis 10. kötete, a kortárs művészek munkásságával foglalkozó könyvsorozat, a kiállítási katalógusok. Művészeink bemutatkozási lehetőséget kapnak a kétévenként Szentendrén megrendezésre kerülő Pest megyei tárlaton, a hagyományos téli tárlatokon. Emellett egyéni kiállításokra is mód nyílik. A város és a járás területén 74 művész, író, muzsikus él. Többségük képzőművész. Ez az 55. évébe lépő régi szentendrei müvésztelep és az 1969-ben megnyílt új művésztelep létéből adódik. A fiatad művészek letelepítése — az új művésztelepen és a város más területén —, támogatásuk, tudatos munka eredménye. Az írók főként Leányfalut és Visegrádot választották otthonukul. Munkásságukban meghatározó szerepet játszik lakókörnyezetük. A zenében mindenekelőtt a kollektív műfajok népszerűek. Jelentős hagyománnyal rendelkeznek a megye- és országszerte ismert kórusok, hangszeres együttesek. A zeneművészet felzárkózik a művészet más ágai mellé. Az alkotók életkörülményei különbözőek. A többség évi jövedelme 50—80 ezer forint között mozog. Az utóbbi időben a jövedelemcsökkenés miatti feszültség érezhető a művészek, különösen a képzőművészek körében. Kevesebb a megbízás, s ez néhány művésznél már-már megélhetési gondot jelent. A művészeti életben is kialakultak a magánkezdeményezések, mint például a Műhely Galéria, az ajándékboltok, s ily módon nőtt a szentendrei emléktárgyak értéke. A művészek többsége főiskolát _______________2- végzett. Egyedülálló az a helyi gyakorlat, hogy a tehetséges amatőrök stúdióba tömörülnek és egymást segítve, az idősebb mesterek irányításával munkásságuk révén felvételt nyerhetnek a Művészeti Alapba. Ideológiai felkészültségük különböző. A művészek között hét párttag van, még tíz évvel ezelőtt csupán egy volt. Tervszerű pártépítési munkánk kiindulópontja, hogy kizárólag a hosszú távú, személyes megbízatások vezetnek eredményre. Tapasztalt kommunisták kísérik figyelemmel a párttagságra érdemes művészek — jelenleg hatan vannak — tevékenységét. A kommunista művészek jelenleg két alapszervezethez tartoznak: a városi tanács, illetve a budapesti képzőművészek alapszervezetéhez. Ez a helyzet nem felel meg a művészek igényeinek. A városban működő közművelődési pártalapszer- vezet lehetőséget teremthet arra, hogy pártmuríkájukat jóval eredményesebben, hatékonyabban fejtsék ki. Elsőként az országban, Szentendrén alakult meg a fiatal művészek alkotói KISZ-szervezete, amely 3 éve működik. Aktív szakmai tevékenységet fejtenek ki a" Grafikai Műhely és a Vajda Stúdió munkájában, a megyei KISZ-bizottság által szervezett rendezvények, a helyi politikaitársadalmi ünnepek előkészítésében, lebonyolításában. Szervezeti életük azonban még nem elég rendszeres. A Művészeti Dolgozók Szakszervezetének 27 tagja van a városban és a járásban. Ez a taglétszám alacsony ugyan, még megfelelő keretet biztosíthat az eszmei-ideológiai nevelőmunkára és az érdekképviseletre. A művészek és az írók, ami a világnézetet és elkötelezettséget, az életmód és erkölcs választott és képviselt irányát illeti, differenciált réteget képviselnek: Vannak közöttük elkötelezett, pártos művészek, haladó szelleműek, de akadnak közömbösek is. Ellenséges nézeteket egyikük sem képvisel. Az utóbbi időben megnövekedett körükben az ideológiai kérdések iránti fogékonyság és érdeklődés. Mivel a munkahelyi közösség információtovábbító, véleményt formáló szerepe náluk hiányzik, információik hiányosak, illetve összefüggéseikben hézagosak, ily módon lehetőség nyílik a téves nézetek kialakulására is. A legcélravezetőbb mód ennek megakadályozására: a türelmes felvilágosító munka, az eszmei meggyőzés. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Pest megyei Területi Szervezetének, a Hazafias Népfront városi-járási bizottságának, Szentendre város Baráti Körének rendezvényei olyan találkozási lehetőségeket jelentenek, amelyek keretében várospolitikai kérdésekről, a közművelődés helyzetéről, feladatairól tájékozódhatnak, s egyben a művészek, az írók, a muzsikusok is véleményt nyilváníthatnak. Ezeken a fórumokon nyílt az eszmecsere. A művészek körében ugyancsak rendszeresek a pártnapok, a konzultációk. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a város vezetői és a művészek közötti személyes, őszinte légkörű találkozásoknak, párbeszédeknek. Ezeken a fórumokon ismerjük meg politikánkról és annak gyakorlatáról kialakított véleményüket, felhívjuk a figyelmüket a kóros tendenciákra és igyekszünk meggyőzni őket eszméink igazáról. Szívós, kitartó munkával igyekszünk harmóniát teremteni a művészeti szervezetek szakmai véleménye és a városi-járási pártbizottság elvi munkája és gyakorlata között. Az eszmei, gondolati, művészei értékek szerinti szelektálásnak azonban még nem alakult ki a megfelelő gyakorlata. Nehezíti a munkát, hogy még nem született meg a művelődéspolitika átfogó feladatrendszerét meghatározó, ezen belül a művészetpolitika aktuális kérdéseit feldolgozó központi határozat. Munkánkat tehát az elvi meggyőzés, a .napi események és a különböző művészeti folyamatok összefüggéseinek egymásra hatásában végezzük. Megkülönböztetett figyelmet for£fpályakezdőkre, illetve a rájuk hatást gyakorló idősebb művészekre. Segítjük letelepedésüket, a közösségbe illeszkedésüket, megbízatásokat adunk, illetve keresünk számukra. A társadalom fejlődésével szükségszerűen együtt járó ellentmondások, a művészetpolitika gyakorlati megvalósítása során szerzett tapasztalatok, a művésztársadalomban fellelhető téves nézetek megkövetelik a befolyásolás, a ráhatás folyamatosságát biztosító fórumok rendszerének alkalmazását. Jelentős eredményként értékeljük a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Pest megyei Területi Szervezetének aktivizálódását, a Grafikai Műhely és a Műhely Galéria tevékenységét. A területi szervezet munkáját a szövetség országos vezetése is elismeri. A Galéria állandó és naprakész bepillantást nyújt a városban, és a járásban élő, dolgozó művészek munkájába, jó találkozási pont az alkotók és a közönség között. A Grafikai Műhely összefogja a művészeket, szakmailag informál, lehetőséget ad a közösségben való gondolkodásra. Nemcsak a város hagyományaira támaszkodnak, hasznosítják a hódmezővásárhelyi és más művésztelepek, valamint a testvérmegyékben szerzett tapasztálatokat is. A művész—közönség találkozóknak a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár, valamint bázisintézményei adnak helyet. A megyei múzeumi igazgatóság támogatja a művészklubot, előadókat biztosít, kiállításokat szervez és rendez. Az alkotók és műveik iránti érdeklődést, azok befogadását időről időre jelzi a kiállítások és a látogatók száma. A városban és a járásban tavaly 13 kiállítás nyílt, ezeket összesen 133 181-en keresték fel. Az ország leglátogatottabb múzeuma, a Kovács Margit Gyűjtemény. A nyári ifjúsági táborokban — olvasó-, testvérmúzsák, képzőművészeti — való részvétel szorosabbra fűzd az oktatási intézmények, a társadalmi szervezetek és a művészek kapcsolatát. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a múlt örökségének feltárásával és ápolásával folyamatosságra készteti azokat az alkotókat, akiket sajátos feladatokkal bíz meg. 'A helyi gyűjtemények, a főváros—Szentendre kapcsolat, a Szentendrei Nyár évente ismétlődő eseménysorozata, a Teátrum látványosságai a vizuális kultúrát gazdagítják. A várost és a járást évente fel------------------------- kereső töb b millió turista elsősorban az eredményeket — az újabb múzeumokat, az időszaki kiállításokat, a városkép változásait — érzékeli. Nekünk azonban a helyi lakosság megjegyzéseire és érdekeire is oda kell figyelni. A-Dunakanyar jobb partjának művészeti irányítása megköveteli, hogy Szentendrétől Visegrádig egységes koncepció alakuljon ki a történelmi áttekintés, a nem-etiségi kultúra és a kor alkotó emberének megismerése jegyében. Az egységes pártirányítás megteremtése ezt a célt is szolgálta és szolgálja a jövőben. DE. BARÄTH ENDRE, az MSZMP Szentendre járási-városi Bizottságának első titkára Együtt
