Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-09 / 135. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxv. Évfolyam, 135. szám-X 1983. JÜNXÜS 9., CSÜTÖRTÖK Mindennapi gondok, kérdések Tovább közelítve az kényekhez Akadnak témák, amelyek fontosságuk, jelentőségük révén újra meg újra felbukkannak a különböző testüle­tek napirendjén vagy a sajtóban. A sokféle nézőpont­ból történő vizsgálódás a tapasztalatok alapján is min­denkor hasznosabb, mintha kizárólag egyetlen fórumon fogalmaznák meg az ítéletet. A monori járásban mos­tanában az úgynevezett lakossági alapellátás helyzeté­vel, továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdések is ilyen gyakoriakká váltak. A válaszok többfélék, de egyértel­műek: életszínvonal-politikánk egyik mércéje, milyen választékot kínál a kereskedelem, kielégítőek-e a szol­gáltatások? Tegnapi ülésén erről a té­máról hallgatott meg tájékoz­tatót az MSZMP járási vég­rehajtó bizottsága is. A körül­tekintsen, sok szakember be­vonásával összeállított anyag hű tükörképe a szűkebb pát­riánkban tapasztalható hely­zetnek. őszinte, kritikus meg­állapításai érdemesek az érin­tettek figyelmére. Javul a helyzet A lakosság jó ellátása nem­csak gazdasági — politikai fel­adat is. A járás VI. ötéves ter­vének fejlesztési koncepciói között épp ezért kapott hang­súlyt ez a téma. Az, hogy a munkaképes lakosság nagyobb része — 31 ezer ember — na­ponta ingázik a főváros és la­kóhelye között, hogy a falusi boltot, ABC-t a nagyvárosi áruházzal hasonlítja össze — különleges feladatokat jelent. A monori járás lakosságá­nak kereskedelmi alapellátása kielégítő — szögezte le a je­lentés. A háziasszonyok össze­sen 605 boltban, ABC-ben, áruházban vásárolhatnak. Az állami, illetve szövetkezeti ke­reskedelmi egységek száma 431, a többit magánkereskedő, vagy szerződéses vállalkozó (96) üzemelteti. A kisközségekben levő élel­miszer-, vagy élelmiszer jelle­gű vegyesboltokban sok gon­dot okoz a szűk árukészlet és egyes esetekben a területi el­helyezkedés. Gyakoriak a mi­relitáruk, a minőségi húské­szítmények és a tejtermékek választékával kapcsolatos pa­naszok. Az igények magasabb szintű kielégítését nagymér­tékben gátolják azonban a ke­reskedelmi gazdálkodó szer­vek szűk pénzügyi lehetőségei, a bérelt üzlethelyiségek és raktárak állaga, állapota, va­lamint az is, hogy az élelmi­szer- és a húsboltok iránt a magánvállalkozók sem mutat­nak különösebb érdeklődést. Jó kezdeményezésnek bizo­nyult a Duna ELV EGY (Fű­szert) által létrehozott kis­kereskedők önkiszolgáló rak­tára. Az idén — idényjelleg­gel — tervezik a mozgó árusí­tás bevezetését is, főleg az el­látatlan területeken, és az üdülőkörzetekben. Nem hozott viszont javulást a zöldség- és gyümölcsellátásban a Pest me­gyei Zöldért megszűnése, után, hogy a meglevő üzlethá­lózat, az áfészek kezelésébe került. Ellátási hiány tapasz­talható az iparcikk, a ruházat és a cipőfélék üzletkörében. E tartós fogyasztási cikkeket a járásunkbeliek sok esetben kénytelenek Budapestről be­szerezni. Remélhetőleg gyö­keresen változik majd a hely­zet az új monori áruház át­adása után. A tüzelő- és építőanyag-ke­reskedelem az elmúlt időszak­ban sokat fejlődött, de még mindig tartósan kevésnek bi­zonyul a tégla és sok cserép­ipari termék. Leszögezi a je­lentés: a jelenlegi ellátás szín­vonala nincs összhangban a központilag meghirdetett ma­gánlakás-építési programmal. Iparoshiány A vendéglátás területén a szakemberek szerint számsze­rű gyarapodás nem szükséges, elengedhetetlen viszont a szol­gáltatás színvonalának nagy­mértékű emelése. A szerződé­ses vállalkozási forma legjob­ban a vendéglátásban terjedt el, de a tapasztalatok itt is vegyesek. A monori járás úgynevezett ipari-szolgáltatási ellátottsága nőtt, de az igények növekedé­sét nem tudta utolérni. A Mo­nori Járási Szolgáltató Szövet­kezet tevékenysége a személyi szolgáltatásokban meghatáro­zó, ugyanakkor a 114 kisipa­ros még mindig kevés. Mono- ron és Üllőn jól beváltak a szolgáltatóházak, hasonlóak építésére máshol is szükség lenne, de ezt nagymértékben akadályozza a szövetkezet be­szűkült beruházási lehetősége. A rádió, a televízió és a háztartási kisgépek javítása úgy tűnik az ELSZOM tanácsi kisvállalat (volt Gelka) és a kisiparosok számára időnként és helyenként még mindig je­lent gondokat. Lassan az utol­só — javítást is vállaló — sza­bók, cipészek kiöregednek, he­lyükre nincsen jelentkező. A lakosság csak kisiparo­sokkal tud házat építtetni, bő­víttetni vagy karbantartást el­végeztetni. Az építőiparban a kisiparosok létszámának nö­vekedésétől függetlenül min­den községben és szakmában hiány mutatkozik. A tavaly és tavalyelőtt be­vezetett új gazdálkodási for­mák a lakossági szolgáltatás területén számottevő javulást nem eredményeztek — álla­pította meg a végrehajtó bi­zottság elé került jelentés. A megalakult 42 gazdasági mun­kaközösség közül csak négy végez ilyen tevékenységet, a többiek inkább ipari szolgálta­tásra és árutermelésre vállal­koztak. A tennivalókról A szakemberek megpróbál­ták összegezni a lakossági alapellátás fejlesztésének fel­adatait is. Szorgalmazzák a ve- csési szolgáltatósor hasonmá­sának létrehozását Monoron, Maglódon és Gyomron. Az épí­tőipari szervezeteknél az új vállalkozási formák bevezeté­sével is a lakosság igényeinek jobb kielégítésére kell töre­kedni. A Monori Építők Ipari Szövetkezetének lakásszervize jelenleg nem megfelelően funkcionál, a továbbiakban biztosítani kell a hatékonyabb működését — így szól az állás- foglalás. A magánlakások épí­tését a gazdálkodó szervek is segíthetik különböző gépek kölcsönadásával. összesen 3 ezer 384 négy­zetméter alapterületű lesz a monori Forrás Áruház, ame­lyet a testület állásfoglalása szerint augusztus 20-ra kell átadni. Még ebben a tervidő­szakban ABC-áruház épül Gyömrőn is, a Ceglédi Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat beruházásaként. A tájékoztató jelentés összeállítói egyértel­műen leszögezték: meg kell vizsgálni azt, hogy a mezőgaz­dasági szövetkezetek milyen formában tudják elősegíteni a lakosság jobb zöldség- és gyü­mölcsellátását. V. J. Vajon kié ? Tesláit pénz Ekkora összeg valószínűleg hiányzik annak, aki június 4- én, szombaton délután Mono- ron, a Mátyás király utcában járt, s minden bizonnyal a zse­béből rántotta ki a pénzt. Hogy pontosan mennyit, azt szer­kesztőségünkben mondhatja el bármelyik délelőttön, hogy a megtaláló vissszaszolgáltathas- sa jogos tulajdonosának. Szerződésesek egymás közt Visszacsalogatni a jé vendéget Lassan két esztendeje, hogy a monori járás vendéglátó- egységeinek többsége szerző­déses üzemeltetésű lett. A portálok, a táblák itt is, ott is azt közük a leendő vendég­gel: ahová betér, az szerződé­ses üzlet. E tény eleinte vér­mes reményeket keltett: most talán megváltozik a kép, a hang, az ellátás, s miután az üzletvezetők zsebbe vágóan érdekelték a nagyobb vendég­kör kialakításában, a változás csakis pozitív irányú lehet. Nem az lett. Igazságosab­ban: nem lett mindenütt az. Mégis: milyen gondok akadá­lyozzák az előbbre lépést? S mi az, amivel esetleg az üz­letvezető egy szál egyedül küzd, feje felett a szerződés- bontás rémével? © Ezekről — és sok másról esett szó azon a megbeszélé­sen, amelyet a járási hivatal MÜTEF osztálya szervezett, s ahová meghívta a monori já­rás szerződéses üzleteinek ve­zetőin kívül Karakas Jánost, az MSZMP járási bizottsága gazdaságpolitikai osztályveze­tőjét, dr. Jakab Gézát, a já­rási rendőrkapitányság bűn­ügyi osztályának vezetőjét, dr. Bihari Ágnest, a KÖJÁL járá­si kirendeltségének vezető fő­orvosát­Nem véletlen, hogy elsőként dr. Jakab Géza tartott tájé­koztatót. A napirend szerint ugyan a szerződéses üzletek­kel kapcsolatban a társadalmi tulajdon védelméről lett volna szó, ám a vendéglátóegységek forgalmának zömét ismerve — a vagyonbiztonsági kérdések mellé óhatatlanul bűnügyi té­mák is felsorakoznak. Így a vendéglátás eredeti célja az lenne: kellemes környezetben, hangulatos, oldott szórakozást nyújtani. De hol az a határ, ahol már nem a hangulat ol­dódik, hanem a gátlások, a belső emberi tartás, amelynek következményei erőszakos bűnesetek, közbotrányokozás, közlekedési balesetek? Adatok bizonyítják: az erőszakos bűn- cselekmények kiindulópontjai mindig a kocsmák, s az elkö­vetők szinte valamennyien a Cegléden siker volt w Ä járásban is láthatjuk Cegléden a helyőrségi mű­velődési központ adott otthont a Dél-Pest megyei Nagy István csoport kiállításának, ahol a járásunkban élő minden mű­vész — aki tagja a csoport­nak — bemutathatta munkáit. Százharminc alkotás érke­zett a kiállítás anyagát elbírá­ló zsűri elé, ezek közül nyolc­vanhármat ítéltek kiállítha tó­nak. Jelen van alkotásaival Bányász Béla, Bodócsi Béla, Detzky Júlia, Z. Horváth Gab­riella, Pál Aranka, Pál Mihály, Reitz János, Unyi István, Töl­gyes Tamás, Vértes Nándor, Gábor Éva, Gyömrőn élő szob­rászművész művei harmadik díjban részesültek. Bár a közgyűlés úgy döntött, hogy a kiállítás tájolását be­határolja, mint a járási hivatal művelődésügyi felügyelőjétől, dr. Csernus J. Alánnétól meg­tudtuk: a monoriak mégis lát­ni fogják, a járási székhely Nagy István Galériájába ugyanis át kívánják hozni a kiállítást. Levelesládánkból Balesetveszélyes megálló Lehetne-e változtatni a mo­nori, Jávorszki-féle buszmeg­álló előtti áldatlan állapoton? Fejet kapnak az ecsetek Évente körülbelül 120 ezer hagyományos borotvaccsct készül a Monori Kefe- és Játékgyárban. Bokros Sándornc a scrtéből összekötözött fejeket ragasztja be a nyélbe Hancsovszki János felvétele — kérdezi Olasz Józsefné mo­nori levelezőnk. Mint írja, a 4-es, műúton nem jelentéktelen balesetve­szélynek teszi ki magát az, aki át akar jutni ahhoz a megálló­hoz, ahonnan Monor centru­mába indulnak a buszok. Külö­nösen azok az idős emberek él­nek át izgalmas perceket, akik a járási rendelőintézetbe sze­retnének eljutni, de ezen a sza­kaszon súlyos balesetet kockáz­tatnak. Kovácsi György rendőr őr­nagynak, a Monori Járási Rendőrkapitányság közlekedési osztálya vezetőjének tolmá­csoltuk a többi telepi olvasónk nevében aláírt panaszt. Mint megtudtuk, évek óta nem volt ugyan baleset ezen a szakaszon, a kérést mégis fon­tolóra veszik. Egy nemzetközi egyezmény szerint főútvonalon csak a legszükségesebb csomó­pontokon festhetnek fel zebrát — ezért gyakoribb ellenőrzés­sel megvizsgálják, mennyire indokolt az említett helyen gyalogátkelő létesítése, s talál­nak majd megoldást a veszély megelőzésére. poharazgatás közepette nyer­nek kellő „ihletet”. — Jó lenne, ha partnerek lehetnénk a megelőzésben — mondta dr. Jakab Géza. — Ér­dekeink ugyanis közösek. Mert melyik üzletvezető örül annak, ha • egysége a zsebtolvajok, rablók, erőszakoskodók tanyá­ja, ahonnan kiszorul a kultu­rált vendég. Sokszor azonban mégis ki­szorul. Mert bár a vendéglá­tók minden bizonnyal nagyon jól meg tudják különböztet­ni a részegséget és a szalon­spiccet — mégis kiszolgálják azt is, akit az utolsó pohár földre terít vagy felingerel, esetleg az ajtóból az első gép­kocsi alá tántorogtat. Tilos a fiatalkorúak szeszes itallal való kiszolgálása is —, de erre is vannak példák s vannak saj­nos a folytatásra is, amikor a diszkóban elfogyasztott, félde­cik fél tucat rablásra inspi­rálják az erős fiúkat, s később a kiszolgálószemélyzet nem hajlandó együttműködni nyomozókkal. •. a © A pénznyerő autómatákkal nem sokáig lesz gond — ma­gánszemélyek ugyanis július 1-től nem üzemeltethetik eze­ket. A játékautomaták azon­ban megmaradnak, csábítóak is, mindenkiben él a homo ludens, a játékos ember, ez eddig nem is baj. De az auto­maták a gyermekek között is rendkívül népszerűek. Ott kunyerálják a kétforintosokat a féldecizők között, ott ácso- rognak hosszú félórákat, a vil­logó, kattogó csodagép mel­lett, s ha a zsebpénz elfogy, ötleteket keresnek: honnan vegyék a „pótlást”? Rendelet úgyis van rá, hogy gyerekek a vendéglátóegységekben kísérő nélkül nem tartózkodhatnak. Lehet-e a felnőtt felelősségé­re apellálni, hogy ez a gya­korlatban így is legyen? Változás tapasztalható a va­gyonbiztonság terén: mintha a szerződéses üzletekben jobban ügyelnének rá, hogy az alkal­mi, éjszakai látogatók nagy zsákmányt ne találjanak. A napi bevételt már nem a „klasszikus helyek”, a tolva­jok és betörők által oly jól ismert lisztesdoboz vagy a mélyhűtő őrzi. De az egysé­gekbe bejutni még mindig könnyű. Apró lakatok őrzik az ajtót, esetleg egy rántással nyitható rigli az ablakot. s hogy megérné azért jobban vigyázni — az többnyire csak utóbb válik nyilvánvalóvá. Dr. Jakab Géza segítséget ígért mindabban, ami rajtuk múlik — s együttműködést kért, ahol azt a jól felfogott közös, társadalmi érdek igény­li. Madari Gyula, a MÜTEF osztályvezetője a felügyeleti szerv nevében mondhatta el: az ellenőrzések célja nem a mindenáron való kellemetlen­kedés. S megint csak a közös érdekre kellett hivatkoznia, arra, hogy a vendéglátós cél­ja nem lehet más, mint az egységeket felkereső vendégek igénye: a kultúrált, kellemes szórakoztatás, az udvarias, mintegy „visszacsalogató” ma­gatartás, a színvonal, a vá­laszték mind tökéletesebb ki- teljesítése. Kár, hogy a bérbe adók kö­zül mindössze a Monorvídéki Afész képviseltette magát. A Ceglédi Vendéglátóipari Vál­lalatnak is lett volna alkalma néhány vitás kérdést megvá­laszolni, ugyanúgy. ahogyan azt a KÖJÁL jelen lévő mun« katársa is tette- Nyilván töb­ben felálltak volna, hogy el­mondják, milyen segítséget várnak — ha akad, aki köz­vetlenül meg is válaszolja Azt a kérdést például, hogy miért más-más a haszonkulcs a sütemények forgalmazásá­ban, s ha a szerződéskötés­kor még kisebb volt a szá­zalék, miért került rá újabb negyven, majd még húsz? S miért csak a kiskapuk nyíl­nak a beszerzésekkor? © Karakas János, az MSZMP járási bizottságának gazda­ságpolitikai osztályvezetője foglalta össze a megbeszélést azzal: jó lenne, ha a szerző­déses üzletek vezetői hosszabb távon gondolkodnának. Ügy, mintha egységük tíz esztendő múlva is őket szolgálná — s általuk a szívesen betérő ven­déget. Ez esetben pedig nem lehet gond sem az, hogy ér­demes-e vajon süteményt tar­tani, sem az, hogy mit jelent a tiszta abrosz, a szíves szó. K. Zs. Lesz-e folytatás? Vecsési gélgála Gödön Alighanem az idei megyei labdarúgó-bajnokság legna­gyobb meglepetésének lehet­tünk szemtanúi vasárnap Gö­dön. A megyei bajnokság 2. he­lyén álló gödi „profik” alapos leckét kaptak a korszerű já­tékból a vecsési amatőröktől. Mert ez amatőrcsapat volt, szinte alig volt „vendégjáté­kos”. A szív, a lelkesedés és nem utolsósorban a pazar csatár játék azonban padlóra küldte a hazaiakat Pedig ők biztosak voltak a győzelemben. Különösen amikor megtudták, hogy Kiss A., Molnár, Tunner nélkül játszik a vecsési gárda. Zámbó és társai úgy gondol­ták, félgőzzel is biztosan nyernek és amikor már na­gyobb sebességre kapcsoltak, késő volt. Döntő volt a két já­tékmester, Buronyi és Zámbó közötti különbség. Buronyi a mezőny legjobbja volt, kar­mesterként dirigálta a csapa­tot, gólpasszok sorát adta es lőtt is egy pazar szabadrúgás­gólt. Zámbót ezzel szemben a félidőben lecserélték. Öröm volt nézni a három vecsési csatár, Veres, Tóth S. és Szécsényi játékát, akik több mint egy tucat gólhelyzetei alakítottak ki, szinte teljesen szétzilálták a hazaiak védel­mét. Miskolczi és Nagyfejeö odaadóan játszott, utóbbi lőtt egy szép gólt is. Hátul pedig a felforgatott védelemben a két „öreg”, Kári és Bende állta a hazaiak rohamait. Ki­tűnően védett Szepesi is, iga­zolva tehetségét. A csapatba utolsó pillanatban bekerült Hartmann, valamint Török, az „új” csapatkapitány szintén a csapat érdekeit szem előtt tartva taktikusan játszott. Az utóbbi év legjobb vecsé­si játékát láttuk, aminek bizo­nyítéka:' a gödi vezetők tár­gyilagosan elismerték, az 5-2- es vecsési győzelem a gödiek­re nézve hízelgő. Vasárnap nyugodtan vár­hatja a vecsési tizenegy Duna- varsány csapatát. A játékosok fogadkoznak: egyszer végre otthon is kivágják a rezet! Várják a közönséget, a buzdí­tást. A gödi gólgála beharan- gozónak nem rossz! Sz. A. Felveszünk felső-, illetve középfokú végzettségű, gyakorlott gépipari szakembereket vezetői és ügyintézői munkakörbe, meóst, technológust, valamint könnyű fizikai munkára (ecset-, műszakikefe- készítés) nőket Étkezési és üdülési lehetőség. Monori Kefe- és Játékgyár Monor, Kölcsey Ferenc u. 2-6. 2200. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents