Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-09 / 135. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxv. Évfolyam, 135. szám-X 1983. JÜNXÜS 9., CSÜTÖRTÖK Mindennapi gondok, kérdések Tovább közelítve az kényekhez Akadnak témák, amelyek fontosságuk, jelentőségük révén újra meg újra felbukkannak a különböző testületek napirendjén vagy a sajtóban. A sokféle nézőpontból történő vizsgálódás a tapasztalatok alapján is mindenkor hasznosabb, mintha kizárólag egyetlen fórumon fogalmaznák meg az ítéletet. A monori járásban mostanában az úgynevezett lakossági alapellátás helyzetével, továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdések is ilyen gyakoriakká váltak. A válaszok többfélék, de egyértelműek: életszínvonal-politikánk egyik mércéje, milyen választékot kínál a kereskedelem, kielégítőek-e a szolgáltatások? Tegnapi ülésén erről a témáról hallgatott meg tájékoztatót az MSZMP járási végrehajtó bizottsága is. A körültekintsen, sok szakember bevonásával összeállított anyag hű tükörképe a szűkebb pátriánkban tapasztalható helyzetnek. őszinte, kritikus megállapításai érdemesek az érintettek figyelmére. Javul a helyzet A lakosság jó ellátása nemcsak gazdasági — politikai feladat is. A járás VI. ötéves tervének fejlesztési koncepciói között épp ezért kapott hangsúlyt ez a téma. Az, hogy a munkaképes lakosság nagyobb része — 31 ezer ember — naponta ingázik a főváros és lakóhelye között, hogy a falusi boltot, ABC-t a nagyvárosi áruházzal hasonlítja össze — különleges feladatokat jelent. A monori járás lakosságának kereskedelmi alapellátása kielégítő — szögezte le a jelentés. A háziasszonyok összesen 605 boltban, ABC-ben, áruházban vásárolhatnak. Az állami, illetve szövetkezeti kereskedelmi egységek száma 431, a többit magánkereskedő, vagy szerződéses vállalkozó (96) üzemelteti. A kisközségekben levő élelmiszer-, vagy élelmiszer jellegű vegyesboltokban sok gondot okoz a szűk árukészlet és egyes esetekben a területi elhelyezkedés. Gyakoriak a mirelitáruk, a minőségi húskészítmények és a tejtermékek választékával kapcsolatos panaszok. Az igények magasabb szintű kielégítését nagymértékben gátolják azonban a kereskedelmi gazdálkodó szervek szűk pénzügyi lehetőségei, a bérelt üzlethelyiségek és raktárak állaga, állapota, valamint az is, hogy az élelmiszer- és a húsboltok iránt a magánvállalkozók sem mutatnak különösebb érdeklődést. Jó kezdeményezésnek bizonyult a Duna ELV EGY (Fűszert) által létrehozott kiskereskedők önkiszolgáló raktára. Az idén — idényjelleggel — tervezik a mozgó árusítás bevezetését is, főleg az ellátatlan területeken, és az üdülőkörzetekben. Nem hozott viszont javulást a zöldség- és gyümölcsellátásban a Pest megyei Zöldért megszűnése, után, hogy a meglevő üzlethálózat, az áfészek kezelésébe került. Ellátási hiány tapasztalható az iparcikk, a ruházat és a cipőfélék üzletkörében. E tartós fogyasztási cikkeket a járásunkbeliek sok esetben kénytelenek Budapestről beszerezni. Remélhetőleg gyökeresen változik majd a helyzet az új monori áruház átadása után. A tüzelő- és építőanyag-kereskedelem az elmúlt időszakban sokat fejlődött, de még mindig tartósan kevésnek bizonyul a tégla és sok cserépipari termék. Leszögezi a jelentés: a jelenlegi ellátás színvonala nincs összhangban a központilag meghirdetett magánlakás-építési programmal. Iparoshiány A vendéglátás területén a szakemberek szerint számszerű gyarapodás nem szükséges, elengedhetetlen viszont a szolgáltatás színvonalának nagymértékű emelése. A szerződéses vállalkozási forma legjobban a vendéglátásban terjedt el, de a tapasztalatok itt is vegyesek. A monori járás úgynevezett ipari-szolgáltatási ellátottsága nőtt, de az igények növekedését nem tudta utolérni. A Monori Járási Szolgáltató Szövetkezet tevékenysége a személyi szolgáltatásokban meghatározó, ugyanakkor a 114 kisiparos még mindig kevés. Mono- ron és Üllőn jól beváltak a szolgáltatóházak, hasonlóak építésére máshol is szükség lenne, de ezt nagymértékben akadályozza a szövetkezet beszűkült beruházási lehetősége. A rádió, a televízió és a háztartási kisgépek javítása úgy tűnik az ELSZOM tanácsi kisvállalat (volt Gelka) és a kisiparosok számára időnként és helyenként még mindig jelent gondokat. Lassan az utolsó — javítást is vállaló — szabók, cipészek kiöregednek, helyükre nincsen jelentkező. A lakosság csak kisiparosokkal tud házat építtetni, bővíttetni vagy karbantartást elvégeztetni. Az építőiparban a kisiparosok létszámának növekedésétől függetlenül minden községben és szakmában hiány mutatkozik. A tavaly és tavalyelőtt bevezetett új gazdálkodási formák a lakossági szolgáltatás területén számottevő javulást nem eredményeztek — állapította meg a végrehajtó bizottság elé került jelentés. A megalakult 42 gazdasági munkaközösség közül csak négy végez ilyen tevékenységet, a többiek inkább ipari szolgáltatásra és árutermelésre vállalkoztak. A tennivalókról A szakemberek megpróbálták összegezni a lakossági alapellátás fejlesztésének feladatait is. Szorgalmazzák a ve- csési szolgáltatósor hasonmásának létrehozását Monoron, Maglódon és Gyomron. Az építőipari szervezeteknél az új vállalkozási formák bevezetésével is a lakosság igényeinek jobb kielégítésére kell törekedni. A Monori Építők Ipari Szövetkezetének lakásszervize jelenleg nem megfelelően funkcionál, a továbbiakban biztosítani kell a hatékonyabb működését — így szól az állás- foglalás. A magánlakások építését a gazdálkodó szervek is segíthetik különböző gépek kölcsönadásával. összesen 3 ezer 384 négyzetméter alapterületű lesz a monori Forrás Áruház, amelyet a testület állásfoglalása szerint augusztus 20-ra kell átadni. Még ebben a tervidőszakban ABC-áruház épül Gyömrőn is, a Ceglédi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat beruházásaként. A tájékoztató jelentés összeállítói egyértelműen leszögezték: meg kell vizsgálni azt, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek milyen formában tudják elősegíteni a lakosság jobb zöldség- és gyümölcsellátását. V. J. Vajon kié ? Tesláit pénz Ekkora összeg valószínűleg hiányzik annak, aki június 4- én, szombaton délután Mono- ron, a Mátyás király utcában járt, s minden bizonnyal a zsebéből rántotta ki a pénzt. Hogy pontosan mennyit, azt szerkesztőségünkben mondhatja el bármelyik délelőttön, hogy a megtaláló vissszaszolgáltathas- sa jogos tulajdonosának. Szerződésesek egymás közt Visszacsalogatni a jé vendéget Lassan két esztendeje, hogy a monori járás vendéglátó- egységeinek többsége szerződéses üzemeltetésű lett. A portálok, a táblák itt is, ott is azt közük a leendő vendéggel: ahová betér, az szerződéses üzlet. E tény eleinte vérmes reményeket keltett: most talán megváltozik a kép, a hang, az ellátás, s miután az üzletvezetők zsebbe vágóan érdekelték a nagyobb vendégkör kialakításában, a változás csakis pozitív irányú lehet. Nem az lett. Igazságosabban: nem lett mindenütt az. Mégis: milyen gondok akadályozzák az előbbre lépést? S mi az, amivel esetleg az üzletvezető egy szál egyedül küzd, feje felett a szerződés- bontás rémével? © Ezekről — és sok másról esett szó azon a megbeszélésen, amelyet a járási hivatal MÜTEF osztálya szervezett, s ahová meghívta a monori járás szerződéses üzleteinek vezetőin kívül Karakas Jánost, az MSZMP járási bizottsága gazdaságpolitikai osztályvezetőjét, dr. Jakab Gézát, a járási rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetőjét, dr. Bihari Ágnest, a KÖJÁL járási kirendeltségének vezető főorvosátNem véletlen, hogy elsőként dr. Jakab Géza tartott tájékoztatót. A napirend szerint ugyan a szerződéses üzletekkel kapcsolatban a társadalmi tulajdon védelméről lett volna szó, ám a vendéglátóegységek forgalmának zömét ismerve — a vagyonbiztonsági kérdések mellé óhatatlanul bűnügyi témák is felsorakoznak. Így a vendéglátás eredeti célja az lenne: kellemes környezetben, hangulatos, oldott szórakozást nyújtani. De hol az a határ, ahol már nem a hangulat oldódik, hanem a gátlások, a belső emberi tartás, amelynek következményei erőszakos bűnesetek, közbotrányokozás, közlekedési balesetek? Adatok bizonyítják: az erőszakos bűn- cselekmények kiindulópontjai mindig a kocsmák, s az elkövetők szinte valamennyien a Cegléden siker volt w Ä járásban is láthatjuk Cegléden a helyőrségi művelődési központ adott otthont a Dél-Pest megyei Nagy István csoport kiállításának, ahol a járásunkban élő minden művész — aki tagja a csoportnak — bemutathatta munkáit. Százharminc alkotás érkezett a kiállítás anyagát elbíráló zsűri elé, ezek közül nyolcvanhármat ítéltek kiállítha tónak. Jelen van alkotásaival Bányász Béla, Bodócsi Béla, Detzky Júlia, Z. Horváth Gabriella, Pál Aranka, Pál Mihály, Reitz János, Unyi István, Tölgyes Tamás, Vértes Nándor, Gábor Éva, Gyömrőn élő szobrászművész művei harmadik díjban részesültek. Bár a közgyűlés úgy döntött, hogy a kiállítás tájolását behatárolja, mint a járási hivatal művelődésügyi felügyelőjétől, dr. Csernus J. Alánnétól megtudtuk: a monoriak mégis látni fogják, a járási székhely Nagy István Galériájába ugyanis át kívánják hozni a kiállítást. Levelesládánkból Balesetveszélyes megálló Lehetne-e változtatni a monori, Jávorszki-féle buszmegálló előtti áldatlan állapoton? Fejet kapnak az ecsetek Évente körülbelül 120 ezer hagyományos borotvaccsct készül a Monori Kefe- és Játékgyárban. Bokros Sándornc a scrtéből összekötözött fejeket ragasztja be a nyélbe Hancsovszki János felvétele — kérdezi Olasz Józsefné monori levelezőnk. Mint írja, a 4-es, műúton nem jelentéktelen balesetveszélynek teszi ki magát az, aki át akar jutni ahhoz a megállóhoz, ahonnan Monor centrumába indulnak a buszok. Különösen azok az idős emberek élnek át izgalmas perceket, akik a járási rendelőintézetbe szeretnének eljutni, de ezen a szakaszon súlyos balesetet kockáztatnak. Kovácsi György rendőr őrnagynak, a Monori Járási Rendőrkapitányság közlekedési osztálya vezetőjének tolmácsoltuk a többi telepi olvasónk nevében aláírt panaszt. Mint megtudtuk, évek óta nem volt ugyan baleset ezen a szakaszon, a kérést mégis fontolóra veszik. Egy nemzetközi egyezmény szerint főútvonalon csak a legszükségesebb csomópontokon festhetnek fel zebrát — ezért gyakoribb ellenőrzéssel megvizsgálják, mennyire indokolt az említett helyen gyalogátkelő létesítése, s találnak majd megoldást a veszély megelőzésére. poharazgatás közepette nyernek kellő „ihletet”. — Jó lenne, ha partnerek lehetnénk a megelőzésben — mondta dr. Jakab Géza. — Érdekeink ugyanis közösek. Mert melyik üzletvezető örül annak, ha • egysége a zsebtolvajok, rablók, erőszakoskodók tanyája, ahonnan kiszorul a kulturált vendég. Sokszor azonban mégis kiszorul. Mert bár a vendéglátók minden bizonnyal nagyon jól meg tudják különböztetni a részegséget és a szalonspiccet — mégis kiszolgálják azt is, akit az utolsó pohár földre terít vagy felingerel, esetleg az ajtóból az első gépkocsi alá tántorogtat. Tilos a fiatalkorúak szeszes itallal való kiszolgálása is —, de erre is vannak példák s vannak sajnos a folytatásra is, amikor a diszkóban elfogyasztott, féldecik fél tucat rablásra inspirálják az erős fiúkat, s később a kiszolgálószemélyzet nem hajlandó együttműködni nyomozókkal. •. a © A pénznyerő autómatákkal nem sokáig lesz gond — magánszemélyek ugyanis július 1-től nem üzemeltethetik ezeket. A játékautomaták azonban megmaradnak, csábítóak is, mindenkiben él a homo ludens, a játékos ember, ez eddig nem is baj. De az automaták a gyermekek között is rendkívül népszerűek. Ott kunyerálják a kétforintosokat a féldecizők között, ott ácso- rognak hosszú félórákat, a villogó, kattogó csodagép mellett, s ha a zsebpénz elfogy, ötleteket keresnek: honnan vegyék a „pótlást”? Rendelet úgyis van rá, hogy gyerekek a vendéglátóegységekben kísérő nélkül nem tartózkodhatnak. Lehet-e a felnőtt felelősségére apellálni, hogy ez a gyakorlatban így is legyen? Változás tapasztalható a vagyonbiztonság terén: mintha a szerződéses üzletekben jobban ügyelnének rá, hogy az alkalmi, éjszakai látogatók nagy zsákmányt ne találjanak. A napi bevételt már nem a „klasszikus helyek”, a tolvajok és betörők által oly jól ismert lisztesdoboz vagy a mélyhűtő őrzi. De az egységekbe bejutni még mindig könnyű. Apró lakatok őrzik az ajtót, esetleg egy rántással nyitható rigli az ablakot. s hogy megérné azért jobban vigyázni — az többnyire csak utóbb válik nyilvánvalóvá. Dr. Jakab Géza segítséget ígért mindabban, ami rajtuk múlik — s együttműködést kért, ahol azt a jól felfogott közös, társadalmi érdek igényli. Madari Gyula, a MÜTEF osztályvezetője a felügyeleti szerv nevében mondhatta el: az ellenőrzések célja nem a mindenáron való kellemetlenkedés. S megint csak a közös érdekre kellett hivatkoznia, arra, hogy a vendéglátós célja nem lehet más, mint az egységeket felkereső vendégek igénye: a kultúrált, kellemes szórakoztatás, az udvarias, mintegy „visszacsalogató” magatartás, a színvonal, a választék mind tökéletesebb ki- teljesítése. Kár, hogy a bérbe adók közül mindössze a Monorvídéki Afész képviseltette magát. A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalatnak is lett volna alkalma néhány vitás kérdést megválaszolni, ugyanúgy. ahogyan azt a KÖJÁL jelen lévő mun« katársa is tette- Nyilván többen felálltak volna, hogy elmondják, milyen segítséget várnak — ha akad, aki közvetlenül meg is válaszolja Azt a kérdést például, hogy miért más-más a haszonkulcs a sütemények forgalmazásában, s ha a szerződéskötéskor még kisebb volt a százalék, miért került rá újabb negyven, majd még húsz? S miért csak a kiskapuk nyílnak a beszerzésekkor? © Karakas János, az MSZMP járási bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője foglalta össze a megbeszélést azzal: jó lenne, ha a szerződéses üzletek vezetői hosszabb távon gondolkodnának. Ügy, mintha egységük tíz esztendő múlva is őket szolgálná — s általuk a szívesen betérő vendéget. Ez esetben pedig nem lehet gond sem az, hogy érdemes-e vajon süteményt tartani, sem az, hogy mit jelent a tiszta abrosz, a szíves szó. K. Zs. Lesz-e folytatás? Vecsési gélgála Gödön Alighanem az idei megyei labdarúgó-bajnokság legnagyobb meglepetésének lehettünk szemtanúi vasárnap Gödön. A megyei bajnokság 2. helyén álló gödi „profik” alapos leckét kaptak a korszerű játékból a vecsési amatőröktől. Mert ez amatőrcsapat volt, szinte alig volt „vendégjátékos”. A szív, a lelkesedés és nem utolsósorban a pazar csatár játék azonban padlóra küldte a hazaiakat Pedig ők biztosak voltak a győzelemben. Különösen amikor megtudták, hogy Kiss A., Molnár, Tunner nélkül játszik a vecsési gárda. Zámbó és társai úgy gondolták, félgőzzel is biztosan nyernek és amikor már nagyobb sebességre kapcsoltak, késő volt. Döntő volt a két játékmester, Buronyi és Zámbó közötti különbség. Buronyi a mezőny legjobbja volt, karmesterként dirigálta a csapatot, gólpasszok sorát adta es lőtt is egy pazar szabadrúgásgólt. Zámbót ezzel szemben a félidőben lecserélték. Öröm volt nézni a három vecsési csatár, Veres, Tóth S. és Szécsényi játékát, akik több mint egy tucat gólhelyzetei alakítottak ki, szinte teljesen szétzilálták a hazaiak védelmét. Miskolczi és Nagyfejeö odaadóan játszott, utóbbi lőtt egy szép gólt is. Hátul pedig a felforgatott védelemben a két „öreg”, Kári és Bende állta a hazaiak rohamait. Kitűnően védett Szepesi is, igazolva tehetségét. A csapatba utolsó pillanatban bekerült Hartmann, valamint Török, az „új” csapatkapitány szintén a csapat érdekeit szem előtt tartva taktikusan játszott. Az utóbbi év legjobb vecsési játékát láttuk, aminek bizonyítéka:' a gödi vezetők tárgyilagosan elismerték, az 5-2- es vecsési győzelem a gödiekre nézve hízelgő. Vasárnap nyugodtan várhatja a vecsési tizenegy Duna- varsány csapatát. A játékosok fogadkoznak: egyszer végre otthon is kivágják a rezet! Várják a közönséget, a buzdítást. A gödi gólgála beharan- gozónak nem rossz! Sz. A. Felveszünk felső-, illetve középfokú végzettségű, gyakorlott gépipari szakembereket vezetői és ügyintézői munkakörbe, meóst, technológust, valamint könnyű fizikai munkára (ecset-, műszakikefe- készítés) nőket Étkezési és üdülési lehetőség. Monori Kefe- és Játékgyár Monor, Kölcsey Ferenc u. 2-6. 2200. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
