Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-10 / 109. szám

xMiap 1983. MÁJUS 10., KEDD Baloldali kormányzás a nagyobb városokban A spanyol szocialisták térnyerése A szocialisták győzelmé­vel, a jobboldal némi visz- szaesésével a kommunista párt nagy arányú megerősö­désével végződött a vasár­napi helyhatósági választás Spanyolországban. Több mint nyolcezer város­ban és községben közel 70 ezer tanácstagi helyért 49 párt, pártszövetség, politikai cso­portosulás jelöltjei versenyez­tek. A kormányon lévő Spa­nyol Szocialista Munkáspárt a szavazatok közel 44 százalé­kát, a három pártot tömörítő jobboldali koalíció 26 száza­lékát, a Spanyol Kommunista Párt (PCE) 8 százalékát sze­rezte meg. A szocialisták a százezernél nagyobb lélekszámú városok­ban tovább növelték tömeg­befolyásukat, így például Madridban, Alicantéban, Se­villában és Zaragozában ab­szolút többséget szereztek. A kommunista párt Cordobában aratott 62 százalékos győzel­met. A tavaly októberi parla­menti választáshoz képest a kommunisták több, mint dup­lájára emelték szavazati ará­nyukat. Felipe González miniszter- elnök hajnali televíziós nyi­latkozatában kijelentette: „a spanyol nép megerősítette, hogy folytatnunk kell az eddi­gi politikát”. Gerardo Iglesias, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára az Tiltakozás a rakétatelspítés ellen Béketüntetések az NSIK-ban Az NSZK állampolgárainak tízezrei vonultak az utcákra a hét végén, hogy tüntetéseken és más tömegrendezvényeken tiltakozzanak a fegyverkezés, az új amerikai rakéták nyu­gat-európai telepítése eilen. Hamburgban, Dar'mstadt- ban, Essenben, Mannheimban, Kiéiben és más nagyvárosok­ban társadalmi és tömegszer­vezetek felhívására tartottak tiltakozó megmozdulásokat, amelyeken figyelmeztettek a NATO rakétatelepítési tervei­nek veszélyeire, és legfonto­sabb feladatként a békéért ví­vott küzdelem mellett foglal­tak állást. A fasizmus felett aratott győzelem 38. évfordulóján több mint 50 000 nyugat-berli­ni vett részt a hét végi béke­rendezvényeken. A megmoz­dulások résztvevői elítélték a fegyverkezési hajszát, az új típusú közepes hatótávolságú amerikai atomrakéták nyugat­európai telepítésének terveit* WHO-jelentés a nukleáris háború veszélyeiről Egymilliárdan pusztulnának el Egy totális nukleáris hábo­rú a világ népességének felét elpusztítaná, illetve egészségi­leg súlyosan károsítaná — ál­lapítja meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelenté­se, amelyet a héten vitatnak meg a szervezet genfi központ­jában. A jelentés rámutat: egy olyan átfogó nukleáris konflik­tus esetén, amelyben a jelen­legi nukleáris fegyverkészletek felét vetnék be, több mint egy- milliárd ember pusztulna el, illetve sebesülne meg. E tar­talékok robbanóerejét a jelen­tés 20 ezer megatonnára becsü­li; ez körülbelül ötezerszerese a második világháború során felhasznált összes robbanó­anyag erejének. Nincs a világon olyan egész­ségügyi ellátás, amely akár csak egyetlenegy megatonnás bomba felrobbantásának sé­rültjeit megfelelően el tudná látni — szögezi le végül a je­lentés. Nicaraguái panasz a BT előtt Párbeszédre volna szükség Az ENSZ Biztonsági Taná­csa hétfőn megkezdte a vitát Nicaraguának arról a pana­száról, hogy az Egyesült Ál­lamok és Honduras támogat­ja a közép-amerikai ország el­len támadó, somozista ellen- f orradal mároka t. Az ülésen Miguel d’Escotb Brockman nicaraguai külügy­miniszter felkérte a BT-t: ha­talmazza fel Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárt arra, hogy segítse elő Nicaragua, illetve Honduras és az Egye­sült Államok közötti párbe­szédet. A külügyminiszter fel­szólította a Reagan-kormányt, hogy szüntesse be a Nicaragua elleni agresszió támogatását Rámutatott: Reagan elnök május 4-i sajtóértekezlete és az egy héttel korábban el­hangzott kongresszusi beszéde valóságos Nicaragua elleni hadüzenetnek minősül — kü­lönösen azzal, hogy „szabad­ságharcosoknak” nevezte a somozistákat. Szöuli döntés Nem adják ki a géprablókat MTI tudósítójának kijelentet­te: „politikai irányváltásunk, megváltozott munKastílusunk helyességét a most elért ered­mény is igazolja. Pártunk el­indult a talpraállás útján, s mint az ország harmadik leg­nagyobb pártja, újból jelentős tényező lehet a spanyol belpo­litikában”. Joseph Luns, a NATO fő­titkára hétfőn „pozitív első lépésnek" minősítette Jurij Andropov legutóbbi javasla­tát, mely szerint nemcsak a nukleáris hordozóeszközöket, hanem a rajtuk levő nukleá­ris robbanótöltetek számát is figyelembe kell venni a köze­pes hatótávolságú atomfegy­verekről Genfben folyó szov­jet—amerikai tárgyalásokon. Luns úgy vélekedett, hogy ez a javaslat „kivezetheti a zsákutcából” a genfi tárgya­lásokat. Leszögezte azonban, hogy „az új javaslatok meg­ítélése a Genfben tárgyaló fe­Végéhez közeledik a csü­törtökön Dél-Koreába eltérí­tett kínai repülőgép és uta­sainak immár ötödik napja tartó ügye: a kínai polgári re­pülésügyi igazgatóság, a CAAC szóvivőjének pekingi közlése szerint a gép, az uta­sok, a személyzet hamarosan visszatér Dél-Koreából Kíná­ba. A hat géprablót, köztük egy nőt azonban Dél-Korea nem hajlandó kiadni Kínának. Ügyükkel Szöul kíván foglal­kozni, ami feltehetőleg annyit jelent, hogy dél-koreai bíróság elé állítják őket. A döntésre kínai reagálás még nincs. A tajvani hatóságok közölték, hogy készek menedékjogot nyújtani a hat tettesnek és bárkit befogadni a kínai uta sok közül is. Xsak rövi A STERN magazin szer­kesztői hétfőn nyilvánosságra hozott nyilatkozatukban éle­sen elítélték a hamisított Hit- ler-naplók közzétételének for­máját és bocsánatot kértek a képes hetilap olvasóitól. Állás- foglalásuk szerint a naplók publikálása „súlyos csapást je­lent a Stern — 35 éves tevé­kenysége során kivívott — szavahihetőségére”. HU JAO-PANG, a Kínai Kommunista Párt KB főtitká ra vasárnap este visszaérke­zett Bukarestbe vidéki útjáról Nicolae Ceausescu, az RKP fő titkára, román elnök tenger­parti rezidenciáján, Neptunon találkozott ismét Hu Jao-pang gal, s folytatta vele megbeszé­léseit kétoldalú kérdésekről és nemzetközi problémákról. ENSZ Leszerelési tanácskozás Az ENSZ leszerelési bizott­sága hétfőn New Yorkban több hetes tanácskozást kez­dett. Ez a bizottságot az ENSZ-közgyűlés I. rendkívüli leszerelési ülésszakán, 1978- ban hozták létre. A tanácsko­zás napirendjén öt kérdéscso­port szerepel. Luns véleménye Andropov indítványáról Pozitív szovjet lépés lekre tartozik”. A tárgyalások május 17-én kezdődnek újra, s a nyugati fővárosban azt vár­ják, hogy addigra Jurij And­ropov bejelentése részletes ja­vaslatok formáját ölti — ál­lapították meg brüsszeli meg­figyelők. A NATO-adminisztráció ve­zetője végül megismételte, hogy az Észak-Atlanti Tömb továbbra is ellenzi a brit és a francia atomütőerő megfelelő részének beszámítását azok közé a közepes hatótávolságú eszközök közé, amelyekről Genfben szó van. Befejeződött a PRON varsói kongresszusa Elfogadták az alapokmányokat Varsóban hétfőn befejezte háromnapos, első országos kongresszusát a Hazafias Nemzeti Űjjászületési Mozga­lom, a PRON. A kultúra és tudomány pa­lotájában tartott tanácskozá­son a több mint 1900 küldött elfogadta a mozgalom alapok­mányait, így a PRON nyilat­kozatát és a tevékenységének irányairól, módszereiről szóló dokumentumot. Ezek végleges formájának kidolgozásában messzemenően figyelembe vet­ték a tanácskozás során elő­terjesztett több mint kétszáz javaslatot, indítványt. Ugyan­csak elfogadták a mozgalom működési szabályzatát, amely a többi között kimondja, hogy a PRON nem hatalmi szerv, a mozgalom mentes mindenfajta formalizmustól, s a közéletben betöltendő egyik fő feladatá­nak tekinti, hogy alkotó mó­don közvetítsen a társadalom legszélesebb körei és a hata­lom között, elősegítve az igazi, érdemi párbeszédet a vezetők és a vezetettek között. A kongresszus résztvevői a nemzeti megegyezés, a szocia­lista megújulás, valamint a belső és a külső béke szilárdí­tásáról szóló felhívást is elfo­gadták. A tanácskozás Jan Dobra- czynskinek, a PRON Országos Tanácsa vasárnap megválasz tott elnökének zárszavával ért véget A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa táviratban üdvö­zölte a Lengyel Hazafias Űj­jászületési Mozgalom alakuló kongresszusát és kifejezésre juttatja azt a meggyőződését, hogy a kongresszus jelentős mérföldkő a szocialista alapo­kon nyugvó nemzeti és cse­lekvési egység megteremtésé­ben. Lehetetlenné vált a magyar részvétel Konferentia Nyugct-Berlinben A brit Bertrand Russell Ala­pítvány felhívására hétfőn egy­hetes konferencia nyílt Nyu- gat-Berlinben az atomfegyver­kezést ellenző nyugat-európai szervezetek és mozgalmak részvételével. A szombat estig tartó tanácskozássorozaton 25 országból háromezren vesznek részt. A konferencia összetétele meglehetősen heterogén jelle­gű. Különböző politikai és tár­sadalmi irányzatú csoportok vesznek rajta részt. A meghí­vottak között található néhánfy nevesebb nyugati politikus is, nagy számban vannak jelen különböző pacifista csoportok képviselői; de hangadóként kí­vánnak fellépni olyan szemé­lyek, akik tudatosan figyelmen kívül hagyják a szocil'.Wa or szá gok békekezdeménye sésett és a „Kelettől és a Nyugat*. <1 való egyforma távolságtartás." hirdetik. A konferencián az Országo' Béketanács nem képviselteti magát, mindenekelőtt azért, mert a részvétel és a plénum előtti hozzászólás feltétele a rendezők által megszövegezet1 álláspont teljes elfogadása ugyancsak elfogadhatatlan a magyar békemozgalom számá ra a „konventnek” az az előre közölt szándéka, hogy felhívást ad ki az idén júniusban meg­tartandó prágai béke-világta­lálkozó bojkottálására. A magyar részvételt lehetet­lenné tette továbbá, hogy a konferencián a magyar béke mozgalom előzetes megkérde­zése nélkül meg akarják tár­gyalni „A békemozgalom Ma­gyarországon” című napirendi pontot, amelynek vitája ily mó­don nem szolgálhatja az euró­pai békemozgalmak közöl' együttműködés erősítését. Előrehozták a brit választásokat Thatcher helyzeti előnye Majdnem egy évvel mandá­tumának lejárta előtt Marga­ret Thatcher brit miniszter- elnök hétfőn úgy döntött, hogy június 9-re kiíratja az általános választásokat. Ennek megfelelően a kor­mányfő felkérte II. Erzsébet királynőt, hogy pénteki, má­jus 13-i hatállyal oszlassa fel a parlamentet. A bejelentés szokatlanul rö­vid időt, alig három hetet ha­gyott a választási kampányra. Valamennyi párt győzelmi remények hangoztatásával kezdi meg kampányát. A ha­talmon levő Konzervatív Pár­tot nemcsak a kormányzat gyakorlásából adódó helyzeti előny, hanem a számára ked­vező — sorozatosan közölt — népszerűségstatisztikák is segí­tik. Ha a közvélemény-kutató intézetek valós érzelmeket tükröznek vissza, akkor Mar­garet Thatcher pártjának ma 10-13 százalékpontos előnye van a Munkáspárttal szem­ben, ami elegendő a kényel­mes — a mostaninál esetleg nagyobb — parlamenti több­ség megszerzéséhez, a konzer­vatív kormányzás újabb öt évre való megújításához. Ezeknek a statisztikáknak valószínűleg jelentékeny sze­repük van abban, hogy a mi­niszterelnök a választások ilyen mérvű előrehozása mel­lett döntött. Minden jel arra vall, hogy pártjának csillaga ilyen magasan még egyszer nem fog állni: inkább a ha­nyatlás válik népszerűségi mutatóiban irányzattá. Michael Foot, a Munkáspárt vezére erről azt mondta, a miniszterelnök „előbb esett pánikba, mint számítani lehe­tett volna rá”. Csak líráéi számára előnyös az egyezmény Szíria elutasító válasza Szíria elutasító válasza nem tartja vissza az izraeli, a liba­noni és az amerikai kormányt attól, hogy véglegesítsék és elő­reláthatólag vasárnap aláírják az elvben már jóváhagyott csapatkivonási megállapodást, noha tisztában vannak vele. hogy Damaszkusz hozzájárulá­sa nélkül az egyezmény csu pán papíros marad. Hafez Asszad szíriai elnök azzal az indokkol utasította el a kapitulációs szerződésnek minősített „Izrael számára elő­nyös megállapodást”, hogy az sérti Libanon függetlenségét és szuverenitását, veszélyezteti Szína és az arab nemzet biz­tonságát, érdekeit. Megenged­hetetlen, hogy Izrael a libano­ni invázió eredményeként előnyhöz jusson. Jasszer Abd Rabbu, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának tag­ja kijelentette, hogy az egyez­mény egyik titkos záradékában Libanon kötelezte magát, hogy betiltja a területén működő összes palesztin polgári intéz­ményt. Amin Gemajel libanoni el­nök kuvaiti újságíróknak nyi­latkozva védelmébe vette az Izraellel kötendő megállapo­dást, azt állítva, hogy nem po­litikai, hanem katonai termé­szetű egyezményről van szó. Javaslatok a kereskedelem korlátozására Shultz párizsi felszólalása Az OECD miniszteri konfe­renciáján a hétfői ülésen George Shultz amerikai kül­ügyminiszter két javaslatot terjesztett elő a kelet—nyugati kereskedelem korlátozására. Az amerikai külügyminisz­ter azt állította, hogy a kelet- nyugati kereskedelem nagyon alacsony szinten mozogna, „mert a Keleten gyártott áruk sokszor nem versenyképesek”, ha egyes nyugati országokban a kormányok nem szubvencio­nálnák ezt a kereskedelmet. Shultz arra szólította fel az Egyesült Államok nyugati partnereit, hogy szüntessék meg a szocialista országokkal való kereskedésnek ezt a „tá­mogatását”, mert „zavarja a világgazdaság jó működését”. Ezzel kapcsolatban két javas­latot terjesztett elő: javasolta, hogy a nyugati országok a jö­vőben tájékoztassák egymást a szocialista országokkal kö­tendő gazdasági megállapodá­sok terveiről, még azok meg­kötése előtt, hogy „a keleti országok ne játszhassák ki az egyik nyugati partnert a má­sik ellen”. Azt indítványozta továbbá, hogy az OECD gya­koroljon ellenőrzést annak megakadályozására, hogy a szocialista országok olyan kompenzációs — vagy csere­üzleteket köthessenek nyugati partnereikkel, amelyekkel nyugati importjuk egy részét finanszírozhatnák. :Háttér ERŐSÖDÖTT C0NZÁLEPOZÍCIÓJA CSAKNEM huszonnyolcmil- lió ember járult Hispániában az urnákhoz, hogy megválassza a helyi hatóságokat. Az ered­mény lényegében megerősítette azt, ami az októberi parlamen­ti választásokon történt. Ismét egyfajta sarkosodásról (polari­zálódásról) beszélhetünk: a szavazók nagyrésze balra és jobbra adta voksát, míg a po­litikai centrumot valósággal kiradírozta az ország közéleté­ből. Ez a dolog lényege. Ami a szá­mokat illeti: a fiatal kormány­fő, Felipe González Spanyol Szocialista Munkáspártja negy­vennégy, a hárompárti jobbol­dali koalíció huszonhat és a különösen délen megerősödött Kommunista Párt nyolc szá­zalékot kapott. Az eredmény gyakorlatilag azt jelenti, hogy Gonzálezék pozíciója a nagyobb városokban is biztos, és ennek természetesen meglesz a maga országos kisugárzása is. Az osztrák választások után ismét felerősödött azok hang­ja, akik szerint Nyugat-Euró- pában jobboldali trend tapasz­talható. Nos, a kontinens ne­gyedik legnagyobb országának választási eredménye — még akkor is, ha a voksok ezúttal helyi érvényűek voltak — is­mét megcáfolja a célzatos pró­féciákat. Az igazság az. hogy 1983 tavaszán — a Franco-dik- tatúra évtizedei után — Spa­nyolország bársonyszékében a baloldalhoz tartozó politikus Ül — méghozzá sokkal szilár­dabban, mint akárcsak néhány nappal ezelőtt. A KÉRDÉS most az, mire használja fel megerősödött helyzetét a kormányfő, mennyi­re marad hűséges ígéreteihez. A kormányfő mind az őszi, mind a mostani választások során fenntartotta azt a véle­ményét, hogy a NATO-tags ág­ról népszavazásnak kell dön­tenie, és elhatárolta magát az amerikai rakéták nyugat-euró­pai telepítésétől. A dolog még­sem ilyen egyszerű. González ugyanis a kampány végén Bonnba utazott, és ottani be­szédében lényegében helyesel­te a rakétatelepítést. Hazájá­ban óriási vihar tört ki, és a legnagyobb spanyol lap jól ér­zékeltette a közvélemény han­gulatát, amikor így írt: kissé furcsa, hogy a kormányfő Bonnban ugyanannak az ellen­kezőjét jelenti ki, mint amit Madridban hangoztat. Vajon egyszerű nyelvbotlásról lehet­ne csupán szó? Aligha. A kormánypárt úgy látja, az ország gazdasági hely­zete miatt nagy szükség lenne a mielőbbi közös piaci tagság­ra. A jelek szerint azonban en­nek az lenne az ára, hogy egy­értelműen lojalitást tanúsítsa­nak az Atlanti Szövetség iránt. González bonni kijelentése va­lószínűleg már ennek a nyo­másnak a következménye. „A spanyol milliók — mondta pártja győzelméről ő maga — a békére, az enyhülésre, a de­mokráciára mondtak igent." EBBŐL az igenből a kor­mány számára bizonyos brüsz- szeli és washingtoni felszólítá­sokra a nemet mondás kötele­zettsége következik. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents