Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-08 / 108. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 108. SZÄM 1983. MÁJUS 8., VASÁRNAP Számvetés, félidőben Folytatódott a város fejlődése i Ä párthatározatok végrehajtásán munkálkodtak A XII. kongresszus óta vég­zett munkáról és a párt fel­adatairól tanácskozott a na­pokban a városi pártbizottság Berla Ferenc titkár elnökle­tével. A tanácskozáson részt vett és a vitában felszólalt Barinkat Oszkárné, a megyei pártbizottság titkára és Ko­vács Péter, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága alosztályve­zetője. A végrehajtó bizottság szóbeli jelentését Sárik Fe­renc, a városi pártbizottság első titkára terjesztette a tes­tület elé. Bővült az export — Három év telt el a leg­utóbbi pártértekezlet óta, ami­kor hozzákezdtünk az MSZMP XII. kongresszusa határoza­tainak végrehajtásához. Ez a három év — annak ellené­re, hogy sok nemvárt és új­szerű nehézséggel kellett meg­küzdeni —, bebizonyította, hogy a város kommunistái, a lakosság többségének fokozó­dó támogatásával, jelentős eredményeket értek el — kezdte a beszámoló ismerte­tését az első titkár, majd a fejlődést bizonyító tényeket sorolta fel. A majd’ negyven­egyezer lakosnak otthont adó település gazdasági és társa­dalmi életének gyarapodásá­ról beszélt, Dél-Pest megyé­ben betöltött sajátos szerep­köréről, amelynek mind ma­gasabb színvonalon tud meg­felelni. Ezt bizonyítja a ke­reskedelem, a szolgáltatás, az egészségügy és a kulturális élet kisugárzó hatása. A munka középpontjában a párthatározatok végrehajtá­sának megszervezése, a helyi viszonyokra való alkalmazása állt. E tevékenységben jó össz­hang bontakozott ki a városi pártbizottság, az alsóbb párt­szervek és az alapszervezetek között. Ennek is köszönhető, hogy az üzemek többsége ele­get tesz a magnövekedett fel­adatoknak, és a megváltozott gazdasági helyzethez igazítot­ta termékszerkezetét. A vas­ipari szövetkezet, az ÉVIG, a KÖZGÉP, a PENOMAH és mások élen jártak a kezde­ményezésben, meggondolt koc­kázatvállalásban. Jelentős si­kerek születtek az emberek munka- és életkörülményeinek javításában. Üj lakások épül­tek, óvodák, bölcsődék, tan­termek létesültek. Mindebben meghatározó szerepük volt a ceglédi kommunistáknak — hangoztatta a jelentés. 1980-ban a város ipari ter­melése elérte a 4,4 milliárd forintot, és a keményvalutáért eladott áruk értéke 682,7 mil­lió forint volt. Az ipari ter­melés azóta 4,8 milliárd fo­rintra emelkedett. Az anyag- beszerzés zavarai viszont zök­kenőket okoznak az egyenle­tes munkamenetben, és ne­hezítették a kiegyensúlyozott készletgazdálkodást. A tőkés export a múlt év végén meg­haladta a 795 millió forintot és javult a dollárkitermelési arány. Új beruházások Hatékonyabbá vált a mun­kavégzés, széles körben elter­jedt a teljesítménybérezés, bár a differenciált jövedelem- elosztás még nem érvényesül eléggé. A géppark elöregedé­séből származó hátrányt el­lensúlyozta a dolgozók lelki- ismeretes munkája, így a minőséggel általában nem volt baj. Az anyag- és energiata­karékosság általánossá vált. A vágóhídi rekonstrukció­ra és az új malom felépítésé­re nem kerülhetett ugyan sor, de megvalósult a PEVDI sza­bászata, a cipőgyár üzemcsar­noka, a vasipari szövetkezet új telephelye. Az EVIG-ben új műhely állt munkába, a vas­útnál és a Volán 1/11-es Vál­lalatnál szociális épület, a 20- as Volánnál műszaki telep lé­tesült. A Dél-Pest megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat új központot alakított ki magá­nak. Korszerű tanműhellyel gyarapodott a Május 1. Ruha­gyár, az ÉVIG és a cipőgyár. Az utóbbi években több ve­zetői poszton kedvező sze­mélycserét hajtottak végre, s ez emelte az irányítás színvo­nalát. Az újító mozgalom és a munkaverseny szép ered­ményeket produkált. A településfejlesztésben meghatározó a lakásépítés, a közművesítés, a vízműhálózat bővítése, az út- és járdafel­újítás, amelyhez a lakosság is segítséget nyújtott. Az egész­ségügyi és a-szociális ellátás fejlődött, az oktatási intézmé­nyek helyzetének javítására széles körű társadalmi össze­fogás bontakozott ki. A köz- művelődés tárgyi feltételei kedvezőtlenek, ám javul a helyzet, ha elkészül a sport- csarnok és a művelődési köz­pont színházterme. Sajnos, a könyvtár ebben a tervciklus­ban sem épülhet fel. A bolthálózat a Károlyi la­kótelep és a Ivfalom tér ABC- áruházával, szolgáltatóházzal bővült. A vendéglátóipar saj­nos. nem lépett előbbre. Nagy erőfeszítésekre van szükség, hogy a jelenlegi tűrt állapotot javítani lehessen. Nagyobb nyereség Sárik Ferenc szavai szerint a kongresszus óta a város ipara a nehezebb körülmé­nyek között is eredményesen működött. Növekedett a vál­lalati nyereség. Megvan a le­hetőség. a tervciklus céljainak teljesítésére. A várospolitiká­nak sikerült a lakosság élet- körülményeit javítania. Az el­ső titkár a továbbiakban a pártbizottság ideológiai mun­kájával, az agitáció és pro­pagandamunka eredményeivel, a propagandisták szerepével, a párttagság eszmei erősítésére tett intézkedések ismertetésé­vel foglalkozott. A közoktatás és a közművelődés feladatai­nak megvalósítását, a tárgyi feltételek javítására tett in­tézkedéseket ismertette. Elem­ző alapossággal tárta fel a párt belső életének fejleszté­sével kapcsolatban tett lépé­sek egész sorát. Mindebből egyértelműen kitűnt, hogy nagy felelősséggel és hozzáér­téssel, következetes munká­val tevékenykednek a kong­resszusi határozatok maradék­talan végrehajtásán a ceglé­diek. Az írásban kiadott határo­zati javaslat és a szóbeli je­lentés felett kibontakozott vita is ezt erősítette meg. Sze- leczki Mihály, a vízgazdálko­dási társulat személyzeti ve­zetője, a kádermunka kérdé­seivel foglalkozott. Varga Fe­rencié, a ruhagyár pártveze­tőségének titkára a pártépí­tésről beszélt. Morvái Zoltán, a Vízkutató és Fúró Vállalat párttitkára, a gazdasági veze­tők beszámoltatásának jelen­tőségét hangsúlyozta. Dr. Sza­badfalvi András, a kórház és rendelőintézet igazgató főor­vosa az egészségügyi ellátás javuló körülményeit vetfe számba. Pásztor István nyug­díjas tapasztalatai gazdag tár­házából merített a napirend­hez csatlakozó témákat. Tolna Sándor, a KISZ városi bizott­ságának titkára az ifjúság ne­velésével kapcsolatban kérte a pártbizottság segítségét. Kovács Péter, a KB alosz­tályvezetője dicsérően szólt az alapos és reális értékelésről, amely tükrözte a városért tett erőfeszítéseket, és a fo­lyamatos gyarapodást példáz­za, amelyről látogatása során személyesen is alkalma volt meggyőződni. Elismerését fe­jezte ki a ceglédi párttagok­nak és pártszervezeteknek a sikeres munkáért. Kürti And­rás, az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat igazgatója, a folyamatban lévő városfej­lesztési munkák ütemének gyorsítását sürgette. Fiatalos lendület Barinkai Oszkárné, a Pest megyei pártbizottság titkára felszólalásában az eltelt idő­szakról szóló jelentést mél­tatta és a vitában elhangzot­takat summázta. — A ceglédi embereknek nagy részük van abban, hogy a párthatározatok sorra meg­valósulnak, és a KB-ülésnek nem kellett a bevált utat mó­dosítania. Minden kommunis­ta hozzájárult az eredmények­hez, s ebben a nehéz időszak­ban Cegléden is kibontako­zott a siker — mondotta a megyei titkár, majd elisme­réssel szólt arról, hogy a vá­rosi vezetés a gazdaságpoliti­kai feladatokat állította mun­kája középpontjába. Ahol kellett, bátrán és következe­tesen alkalmazott új káderpo­litikai megoldásokat, s ezt kell folytatnia a jövőben is. Az ideológiai, politikai kérdésekre kellő figyelmet fordítottak. A továbbiakban is a helyileg legfontosabb kérdésekre kell az erőt összpontosítani. A városnak fiatal vezetői van­nak, joggal elvárható tehát, hogy fiatalos, töretlen lendü­let jellemezze irányító mun­kájukat. A pártbizottsági ülés a ha­tározati javaslatot és a szóbe­li előterjesztést egyhangúlag elfogadta, s ezzel megszabta a következő pártkongresszusig tartó időszak legfontosabb ceg­lédi teendőit, amelyet a párt­tagsággal széles körben" is­mertetni fognak az alapszer­vezeti taggyűléseken. T. T. A legifjabb pályázó Mindig fürge kamerája Készül a kisfilm, serény a stáb — Állj! Állj! A bunyó az legyen bunyó! — A papírcsata jó? — Az se egészen természe­tes. Éljétek bele magatokat! Soha ekkora lehetőség! — Az ifjú rendező — Nagy Péter nyolcadikos törteli diák — jelzésére immár harmad­szor indul a felvevőgép. Másodperceken belül tökéle­tes a felfordulás az élővilág teremben. A rendező most már elégedett: — Pontosan így képzeltem. Köszönöm, fiúk! © — Ki írta a forgatókönyvet, s mi a címe? * Az asszisztensek ezúttal gyorsabbak, noha Péter is megtanulta a nyelvpörgetést: — Saját művét viszi szalag­ra! Bővebbet az ifjú szerzőtől tudunk meg. A Déryné Műve­lődési Ház múlt év őszén ama­tőr filmszakkört indított, aho­vá Péter is beiratkozott. Tár­saival együtt szorgalmasan lá­togatta a foglalkozásokat. Pár hónapja ízlelték csak meg a filmezést, amikor egy pályáza­ti felhívás akadt a kezükbe Péter mert és nyert: Biológia­órán címmel írt forgatóköny­vével megyei második helye­zést ért el. Ami a díj értékét növeli: ő volj; a pályázók kö­zött a legfiatalabb. — Vázolnád a történetet? — Egy "mondattal: bonyodal­mak sorozata biológiaórán. A belépő tanár elcsúszik egy banánhéjon. Az addig sem szunnyadó jókedv tetőzik. Végre elkezdődik az óra, de újabb figyelemeltérítő moz­zanatok következnek. Az utol­só padban ülő fiú és lány pél­dául egy éppen arra sétáló szarvasbogárral ‘foglalkozik. Szegény tanár és a macska csontváza! Ügy látszik, a leg­kevésbé ez érdekes az órán. mellé talán egy újabb terve­zetet. Ezeket a biztató szava­kat Füzes Szilárd szakkörve­zető mondotta. Búcsúzunk. A stáb újabb je­leneihez készül. — A lényeg most a lábato­kon lesz. Bejöttök, bakra el­futtok, illetve ti négyen át- ugorjátok a kamerát. A gépre azért vigyázzatok! Győri Mária Műcsarnok Tóth István képei Tóth István Balázs Béla-dí- jas ceglédi fotóművész alko­tásaiból gyűjteményes kiállí­tást rendeznek Budapesten a Műcsarnokban. A tárlatot má­jus 13-án, pénteken délután öt órakor Pozsgay Imre, a Ha­zafias Népfront főtitkára nyitja meg, közreműködik Moór Mariann színművész. A kiállítást június 12-ig tekint­hetik meg az érdeklődők. Dzsesszhangverseny. A hely­őrségi művelődési központban Cegléden május 13-án, este hát órakor a Latin Quartett ad hangversenyt a pincepresz- szóban. Fogadóórák A városi tanács vb-titkára, dr. Horváth Géza, május 11-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a vá­rosházán, hivatali szobájában. Mitől göEr.'űöc, miért nádszál? Egészséges táplálkozás © — Milyen tapasztalatokat gyűjtöttél a filmezés során? — Nagyon érdekes, változa­tos, de ugyanakkor fárasztó. Sokkal nehezebb, mint a for­gatókönyvkészítés. Eddig hit­tem is, nem is, hogy a tv- sek naponta mindössze 10—15 perces anyagot vesznek fel (játékfilmről van szó), s hegy egyetlen percnyi film több ezer forintba kerül általában. Hogy ez a forgatás szinte költségmentes, osztálytársaim­nak köszönhetem. Eddig há­rom délutánjukat áldozták fel a film sikeréért. — Mikor és kik láthatják a filmet? — Még ebben a tanévben szeretnénk bemutatni a nyol­cadikosok klubjában. Igény szerint másoknak is szívesen levetítjük. Reméljük, a szak­mai zsűrinek is tetszik majd. © A következő pályázatra a kész filmet küldi el Péter, Szélsőséges tapasztalatokat gyűjthet, aki reggelente az óvodába és iskolába igyekvő gyerekek közt körülnéz, ne­tán végig kérdez egy csoport kisiskolást, érdeklődik, mit reggeliztek, tízóraira mit fo­gyasztanak, mi lesz az ebéd­jük? Guruló gömböc az egyik, nádszál a másik: alkati sajá­tosság volna ez? Egészségügyi szakemberek, művelődés­ügyiek megállapítása inkább az, hogy a hiba a táplálkozási szokásokban van. Cegléden most konferenciát tartanak, a gyermekkori egészséges táplálkozásról. A tanácskozást a Pest megyei és a ceglédi városi tanács illeté­kes osztályai szervezték, kar­öltve a TIT-tel, a Vöröske­reszttel, KÖJÁL-lal. A kon­ferencia május 10-én, kedden délelőtt 10 órakor kezdődik a ceglédi pártszékház nagyter­mében. Figyelemkeltő előadá­sok sora hangzik el, a többi közt a gyermekkori egészséges táplálkozásról, a csecsemők és kisgyermekek helyes táplálá­sáról, az óvodai és iskolai gyermekélelmezésről, diétáról, az anyatejes csecsemőtáplálás fontosságáról, a túlsúlyos gye­rekek szűréséről, gondozásá­ról. A ceglédi tanácskozás ideje alatt, a székház földszinti csarnokában termékbemutatót tart a Nagykőrösi Konzerv­gyár és a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, Szó lesz a Nagykő­rösi Konzervgyár gyermek- élelmezésben felhasználható termékeiről is. Olcsóbban melegítenek A Monori Mezőgép Vállalat ceglédi gyárában ebben az év­ben százmillió forint érték­ben készítenek háztartási kis kazánokat. Egy korszerűbb, könnyebben kezelhető, kedve­zőbb hatásfokú berendezés gyártását kívánják bevezetni. Vágóhídi gépeket és alkat­részeket 32 millió forintért ál­lítanak elő, eleget téve hazai és külföldi partnereik megren­delésének. Az idén 15 millió forint nyereséget tűztek célul. Ki­egyensúlyozott készletgazdál­kodással, folyamatos munka­menettel, ütemes termeléssel ezt elérhetik. Munkásaik meg­állják a helyüket a munka­versenyben. A Kossuth szo­cialista brigád a közelmúltban vette át a vállalat kiváló bri­gádja címet tanúsító oklevelet. Játékot, játékból Alkotónap lesz a ceglédi Dózsa György ifjúsági klub pedagógus klubjában a legkö­zelebbi foglalkozáson, május 13-án. Kádas Erzsébet és Nagy Éva irányításával bábfigura és játékok készítésével fog­lalkoznak. Négyszáz meghívót küldísk el Nyugdíjasok találkoztak Nyugdíjas-találkozót szerve­zett Nyársapáton a művelődési ház, a község társadalmi és politikai vezetősége, vöröske­resztes szervezete, termelőszö­vetkezete. Több mint négy­Hamarosan a pult ínögé állnak Szakmunkásvizsgára készülnek Cegléden a Kereskedelmi cs Vcnclcglátóipari Szakmunkás- képző Iskola Kossuth Ferenc utcai oktatási kabinetjében a harmadéves éleimiszcrelatló ta­nulók. Habony Sándorné szakoktató vezetésével— képünkön — ajándékcsomagokat készítenek. Apáti-Tóth Sándor felvétele száz meghívót küldtek ki, a termelőszövetkezet és az isko­la felajánlotta, hogy a messze lakókat gépjárművel hozza- viszi. A település köztisztelet­ben álló, megbecsült lakói a nyugdíjasok, hiszen az utób­bi évek gyorsuló iramú fejlő­dése az ő kezük munkájának is köszönhető. Az ünnepségre igen szép számban eljöttek a meghívot­tak. Köszöntőt Labancz Árpád tanácselnök mondott, az álta­lános iskolások irodalmi szín­pada a Kék szőnyeg című me­sejáték bemutatásával aratott nagy tapsot. A gyerekek öröm­mel készültek a szereplésre, a színdarabot Kovács Gizella, az iskola igazgatónője tanította be. A mesejáték után fővá­rosi művészek tisztelték meg műsorukkal a nyársapáti nyugdíjasokat, fellépett Tala- bér Erzsébet népdalériekes, Hollai Bertalan énekes, Rad- ványi Barna humorista és Pus­kás Sándor nótaénekes. Befe­jezésül a ceglédi Kossuth Mű­velődési Központ citerazene- kara szórakoztatta a közönsé­get, többen jókedvükben tánc­ra is perdültek. A Haladás Tsz jól sütö-főző asszonyai a köz­ségi vöröskeresztesekkel együtt süteményekkel, üdítő italokkal kínálták a nyugdíjas vendég­sereget, a termelőszövetkezet saját termésű jó homoki borát kóstoltatta meg az idős nyárs­apátiakkal, kívánván, hogy váljon egészségükre. Takács Imréné X3.SK 0133—ásó». (Ceglédi. JUrlst,

Next

/
Thumbnails
Contents