Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-07 / 107. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 107. SZÄM / 1983. MÁJUS 7., SZOMBAT Félidős értékelés Az ipar növelte exportját A városi pártbizottság leg­utóbbi üléséről szóló, s la­punk május 6-i számában megjelent tudósítás szükség­képpen csak a legfontosabb, s legáltalánosabb megállapítá­sok rögzítésére szorítkozhatott. Nehogy valakiben emiatt hiányérzet támadjon, most, s még néhány alkalommal visz- szatérünk ennek az ülésnek az anyagára, Pásztor István el­ső titkár szóbeli előterjesztésé­nek részleteire. Három esztendő Ezúttal vegyük szemügyre az ipar fejlődésének és jelen­legi helyzetének néhány ada­tát. Nos, a város ipari terme­lésének értéke tavaly már meghaladta a 4,3 milliárd fo­rintot. Ez az eredmény 1979- hez viszonyítva több mint 29 százalékos növekedés. Azért nem több, mert 1981-beri né­mi megtorpanás volt az ipar fejlődésében, mégpedig a konzervgyári termelés gaz­daságossági problémái miatt. Azóta ezek a gondok jó­részt megoldódtak, s az ered­mény az lett, hogy az előbb említett termelésnövekedés 87 százaléka az állami iparban született meg. A fennmaradó hányad a szövetkezeti ipar fejlődésének bizonyítéka. Az állami iparvállalatok so­rában különösen dinamikusan növekedett a termelés a 21-es számú Volán Vállalat műsza­ki üzemegységében és a DÉ- MÁSZ üzemigazgatóságánál. A szövetkezetek sorából 30 szá­zalékos termelésnövekedést ért el a Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet valamint a TRAK1S Szövetkezet. Ter­mészetesen ebben a most vizs­gált három esztendőben is a konzervgyár eredményei hatá­rozták meg a fejlődés össze­tevőinek eredőjét, hiszen ré­szesedése a város ipari terme­léséből eléri a 43 százalékot. Ezért kellett külön is megem­líteni az 1981-es megtorpaná­sát. Néhány üzem A termelés mennyiségének növekedése önmagában lehet érdekes tény, de a fejlődésnek mégsem teljes jogú mutatója. Jobban mérhető a fejlődés a gazdálkodás hatékonyságának változásaival. Nos, a hatékonyság javítá­sát szolgáló intézkedések ered­ménye az volt, hogy 1979. óta üzemeink nyeresége, városi összesítésben, 40 százalékkal növekedett. Ez sok egyéb té­nyező mellett visszavezethető arra is, hogy az ipari termelés fajlagos anyagfelhasználása 20 százalékkal csökkent. Hozzájá­rultak a jó eredményekhez a beruházások is, noha való­jában egyetlen vállalat sem bővelkedett ilyen célra for­dítható anyagi eszközökben. A vállalatok mégis több mint félmilliárd forintot költ­hettek beruházásra. Ebből öt­venmillió forint jutott a Puli játékgyár felépítésére. Ezek a beruházások mindenütt a ter­mékszerkezet korszerűsítését, az export-árualapok bővítését, a termelékenység javulását szolgálták. A hatás az export alakulásá­ban külön is megmérhető. Üzemeink három év alatt 53 Tavaszi fészekrakás A költöző madarak java­részt megérkeztek már. Sőt, talán már valamennyien itt is vannak, hiszen jó az idő már hetek óta. Semmit nem jelent, hogy még nem láttam az idén tövisszúró gébicset, kerti gézét, nádi poszátát, mely szárnyas jószágoknak csak most kellene érkezniük. Lehetséges, hogy már hozzá is fogtak tudtom nélkül a fé­szekrakáshoz, s vidáman néz­nek a családi boldogság elé. Éppen úgy, mint az emberek, akik abban különböznek a madaraktól, hogy előbb épít­keznek, raknak fészket, s csak azután költöznek. Abban viszont hasonlatosak szárnyas barátainkhoz, hogy tavasszal jön meg az építkező kedvük. A nagykőrösi zártkertekben igen gyakran engedély nélkül. Szó ami szó, a fecske sem jár a tanácsra papírokért, ám neki valóban nincs is arra szüksége. Még nem fordult elő, hogy fecske életveszélyes építményt rakott volna magá­nak, s az sem, hogy műve esztétikailag kifogásolható lett volna. Az ember, ellen­tétben a természet építőmes­tereivel, hajlamos a tévedés­re. Műszaki és esztétikai te­kintetben is. Saját érdeke hát, hogy olyan törvényt alkos­son, mely bizonyos szempont­ból saját szabadságát korlá­tozza, de egyúttal érdekeit is szolgálja. Ilyen törvény az is, mely az építkezéseket enge­délyhez köti. Persze lehetséges, hogy az ember a rendeletalkotásban is téved, s puszta jószándékból túlszabályozza dolgait, de ezen szerencsére lehet változtatni. A jogszabály módosításával. Nem számít változtatásnak, ha valaki felfedezvén a rende­let hibáját elhatározza, hogy azontúl nem törődik vele. Egyébként is egy ember felfedezése legfeljebb az Északi-sarkkal kapcsolatban szép eredmény. A lényeg az, hogy a jogszabály amíg ér­vényben van, addig szentírás. S cseppet sem lehet haragud­ni arra, aki megpróbálja, pél­dául egy hivatal képében ezt a törvényt betartatni. S ha megtalálják a titokban emelt házikót, márpedig rá­lelnek, mert az ellenőrzés a tanács részéről rendszeres, kezdődik a huzavona. Lehet-e fennmaradási engedélyt adni- kapni. Bontani kell-e vagy sem. Sok-e a büntetés vagy kevés. Van-e valami kibúvó, ilyen vagy olyan okkal, mél­tányosságból. A törvény persze törvény, s a tanácsnak az a dolga, hogy mindenkivel betartassa. A görbe úton járó polgár, akár jóhiszemű, akár nem, rendsze­rint mégsem a törvényt szidja, hanem egyszerű szolgáját, aki levelez véle, mindenféle pe­csétes papírokkal. Megújult a természet, s amint hallom, az április * vi­rágaival együtt megint előbújt a földből néhány születési bi­zonyítvány nélküli házacska. Mindegyik várományosa a szigorú büntetésnek. Szeret­nék segíteni rajtuk, de már nem lehet. Reménybeli utódaikat vi­szont megmenthetném a baj­tól, a gondtól, ha ide most szépen leírnám a törvényt. Sajnos, hosszú iromány ez. meg őszintén szólva unalmas is. Nincs nagy kedvem másol- gatni. Meg aztán a városi ta­nács műszaki osztályán adtak egy jó tippet. Ha építkezni akarok, hívjam fel őket tele­fonon. Ajánlom e módszert mindenkinek. F. P. százalékkal növelték külpiaci áruértékesítésüket. Különösen nagy, kétszeres volt a rubel elszámolású export növekedé­se. A dollár elszámolású export értéke lényegében nem válto­zott, bár néhány üzem e té­ren is tekintélyes növekedést mutathatott fel. Például a TRAKIS Szövetkezet, a Gép­gyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet, s a Középma­gyarországi Tejipari Vállalat tejüzeme. Mindazonáltal két­ségtelen tény, hogy a nagykő­rösi ipar termelése alapvetően nem tőkés piacra orientált. A termékek dolgában igen sok a változás a város ipará­ban. Az Információtechnika Vállalat gyártó részlegében ma már teljesen más portékák készülnek, mint három évvel ezelőtt. Műszaki kultúra Újdonságokat készít a Puli játékgyár is, annyira, hqgy termékeinek piaci elhelyezése, legalábbis a játékok tekinteté­ben, még meg sem oldódott teljesen. Igen jelentős volt a termékszerkezet változás a gépgyártók szövetkezetében is. A közösség most a KGST sza­kosított gépgyártási program­jában vesz részt csomagológép- családjával. Sokkal korszerűbb a kon­zervgyár gyártmányösszetéte­le is a három évvel ezelőtti­nél. Sokféle termékét lehetet­len felsorolni, mindenesetre az szembetűnő, hogy növekedett a magasabb feldolgozási fokú konzervek aránya. Változott a termékek bizonyos hányadá­nak megjelenése is az újabb csomagolási módok bevezeté­sével. A jó eredményekhez hoz­zájárult ebben a három év­ben a műszaki kultúra ész­revehető és kedvező irányú változása is. Kitűnt a kortáísak művei közül Az első körösi fizikatanár c Olvasom a háromhasábos címet a Magyar Nemzet áp­rilis 27-i számában a 8. olda­lon: Hegel és Nagykőrös. Szo­katlan a dolog, hiszen eled­dig legfeljebb olyasmit olvas­tam, hogy Hegel és Marx, He­gel és Lukács. Nagykőröst 1983 április 27-ig senki nem emle­gette együtt a dialektika hal­hatatlan mesterével. Ámbár elég rendes város ez, megér­demli a rangbéli emelkedést. Éppen időszerű A nagyon pontos, kitűnő írás természetesen nem George William Friedrich Hegelről és Nagykőrösről szól, hanem egy hajdani nagykőrösi professzor­ról, Szigethi Warga Jánosról. Aki viszont valóban hegeliá- nus volt, s talán egyike a leg­kitartóbbaknak az e nembéli filozófusok között szűkebb pátriánkban. Máskülönben Szi­gethi Warga János pedagógus­ként tett szert országos hír­névre, s az említett cikk szer­zője, dr. Fehér Katalin éppen ezt a hegeliánus pedagógust mutatta be olvasóinak. Lelke­sedéssel, okos kritikával, nagy hozzáértéssel. Ebből az alapállásból kiin­dulva teljesnek mondható dr. Fehér Katalin írása. Ami ki­maradt, az részletkérdés, a tu­dományos kutató előtt nyerhet jelentőséget. Ám, ha nem ne­veléstörténeti szempontból, s nem Hegel felől közelítünk a múlthoz, s benne Szigethi Warga Jánoshoz, akkor még sok érdekességet fedezhetünk fel életében. S éppen időszerű is. hogy megtaláljuk magunk­nak ezt a másik professzort, a természettudós Szigethi Warga Jánost. Lássunk munkához. Minde­nekelőtt bevallom, hogy ezt a természettudós címet én ag­gattam rá. Tiszteletből. Való­jában nincs nyoma annak, hogy természettudományi ku­tatásokat végzett volna. Mégis írt legalább öt természettant, tehát mai szóhasználattal fi­zikai és kémiai tankönyvet, melyek legalább abban kitűn­tek a többi kortársi könyv közül, hogy felépítésük feltét­lenül kővetkézetes volt. Természettani tankönyveink beosztása, akkor egészen új­szerűén, dialektikus volt. Mindegyikből kiérződik a he­geliánus gondolkodó küzdel­me a természetről szóló kevés­ke ismeret rendszerezéséért. Talán mégis megérdemli a ter­mészettudós jelzőt. Egyébként, ha Erdey-Grúz Tiborral együtt a matematikát is beléveszem természettudományokba, könnyebb a dolog, mert Szi­gethi Warga János 1833-ban A bárányok gondozója A Mészáros János Tsz nyárkútréti juhászatában exportra szánt hús-merinó juhokkal foglalkoznak. Képünkön: Fehér Lászlóné a két legszebb kisbáránnyal. Hancsovszki János felvétele egy matematikai dolgozattal nyert akadémiai díjat. Viszont már pedagógiai tanulmánnyal lett tagja a Tudós Társaság­nak 1835-ben. Maradjunk azonban még 1833-nál. Ez volt az az esz­tendő, melyben Nagykörös vá­rosa, s az iskola (a mai gim­názium) elöljárósága elhatá­rozta, hogy második profesz- szori állást létesít. Mégpedig abból a célból, hogy a reális tudományok oktatásának is legyen gazdája. Ezt a döntést nem lehet eléggé méltányolni. A természettudományok bebo­csátása a latin iskolába még azokban az években is hal­latlanul merész dolognak szá­mított. Annak ellenére, hogy a debreceni és a sárospataki kollégiumokban már jóval ko­rábban oktattak természettu­dományokat. Ámde ezek fel­sőbb iskolák voltak, példájuk nem alkalmas az összehason­lításra. Ünnepséggel emlékezni A lényeg az, hogy a nagykő­rösiek újat csináltak 1833-ban. S nemcsak újat, hanem mo­dernet is. Megalapították, igazán, nagy áldozatok árán a természettudományok tanszé­két, s meghívták rá Szigethi Warga Jánost. Ez tavasszal történt, s egészen pontosan a matematika és a fizika okta­tására szólt. Az új professzor azonban nem jött azonnal, ha­nem elutazott Berlinbe isme­reteit gyarapítani. Galgóczy Károly szintén nagykőrösi tudós akadémikus szerint ott hallgatta Hegel előadásait, ez azonban téve­dés, hiszen Hegelt már 1831. november 13-án elvitte a kole­ra. Ezzel szemben az teljesen bizonyos, hogy az újdonsült körösi tanár hegeliánus gon­dolkodóként tért haza 1833 no­vemberében. Hazatért, s meg­kezdte az oktatást a nagykő­rösi iskolában. Előttünk van még 1933 no­vembere, a százötvenedik év­fordulója a nagykőrösi termé­szettudományos oktatás meg­kezdésének. Sajnos, azt nem tudom, hogy ilyesmire lehet-e valamiféle ünnepséggel emlé­kezni, de talán igen. Jó alkalom Akkor, másfél évszázaddal ezelőtt is volt egy kis ünnep­ség Az új tanár fogadása. A jövevény azonban némi meglepetést okozott, mert székfoglalója nem szólt sem matematikáról, sem fizikáról, hanem igen a filozófiáról. Ez kissé megfeküdte a lel­kes patrónusok gyomrát, de aztán megbékéltek, hiszen a professzor mégiscsak matema­tikát és természettant kezdett el tanítani. S nem is rosszul. Mint azt a professzor meg is írta (igaz jóval később), a ter­mészettan oktatásában „tan­meneti fokokat kell szem előtt tartani: 1. a jelenetismét, mint közvetlent, 2. az okismét, mint közvetettet, 3. a tudományost, mely mennyiségtani alapra van fektetve, mint közvetítet­tet.” Elve az volt, hogy „csak az a képzés helyes, melyben az eszmei a valóval, az elmé­let a gyakorlattal... teljes összhangzatban ... áll”. Min­denképpen érdemes volna töb­bet megtudnunk a régi pro­fesszorról, s a reáltudományok oktatásának kezdeteiről. Az ősz jó alkalmat kínál erre. Farkas Péter Kézilabda-bajnokságok Előbb idegenben, majd itthon játszottak kettős megyei II. osztályú bajnoki mérkőzést férfi kézilabdásaink. Fóti Tsz SE II—Nk. Kinizsi 32-21 (16-13) Nagykőrösiek: Szondy — Kerny (l)y' Budai (4), Deák (6), Bóna 8), Vilcsák (2), Hat­vani; csere: Soós — Tóth F., Tompái. A vendéglátóknál az NB I. B-s első csapatuk két átlövője is szerepelt, s ez dön­tőnek bizonyult. Nk. Kinizsi—Ferihegy SE (Vecsés) 44-28 (23-11) Nk.: Szondy — Tóth F. (9), Kerny (12), Mátrai (6), Deák (9), Vilcsák (6), Hatvani (2); csere: Tompái: A helyiek ele­jétől kezükben tartották az irányítást a hat játékossal ér­kezett vendégek ellen. A kö­rösiek jól, helyenként könnye­dén játszottak és bár tucatnyi kapufát is dobtak, így is je­lentős különbséggel nyertek. Fóti Tsz SE ifi—Nk. Kinizsi ifi 29-18 (14-8). Az ellenfél jobb volt és meg­érdemelten nyert. Góldobók: Dobnik (9), Lázár (4), Bács (3), és Tóth G. (2). Nk. Kinizsi ifi—Ferihegy SE ifi 37-20 (19-10). Góldús mérkőzésen a körösi fiatalok jó játékkal biztos kü­lönbséggel nyertek. Gólok: Lázár (9), Dobnik (8), Kovács A. (6), Tóth G. és Bács (5—5), Csikós és Simon (2—2). ÉDOSZ Bercsényi Kupa né­ven 8 férfi és ÉDOSZ Toldi Kupa néven 6 női csapattal 3 napos mérkőzéssorozattal Mis­kolcon került sor a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari szak­munkásképző iskolák országos kézilabda-bajnokságára. A fiúk 2X20 perces játékide­jű mérkőzéseket vívtak. A Nk. Toldi DSK-sok jól játszottak, a csoportmérkőzéseken a nyír­egyháziakat 25:12, a cserma­joriakat 17:10, a zalaegerszegie­ket 16:15-re legyőzték, a dön­tőben a Bp. Sós Élelmiszeripa­ri Szakközépiskolával 12:18-ra végeztek és így a második helyre kerültek, Orell Zsolt, Simon Ferenc — Farkas Béla, Scheidl Csaba, Oláh Zoltán, Gál János, Nagy Zoltán, Sza­bó István, Csányi Tibor, Holló Sándor és Németh István já­tékosokkal. A leányoknál 2x15 perces játék volt. Itt is szoros volt a mezőny, de a körösiek a töb­bieknél jobbak voltak és ve­retlenül az első helven végez­tek. A szegedieket 16:8, a Bp Bercsényit 17:10, a döntőben a zalaegerszegieket 11:5 arány­I ban legyőzték. Játékosok: Var­ga Ibolya és Serfőző Ilona — Spenger Katalin, Ali Ildikó, Győri Éva, Szakái Erika, Bó- bis Aranka, Horváth Magdol­na, Etlényi Mónika, Szabó Márta és Becze Ilona. A legtechnikásabb fiú kü- löndíját Holló Sándor, a leá­nyoknál Becze Ilona kapta, de a legjobb leánykapus díjat is a körösiek kapták. Szombati sportműsor Birkózás Toldi sportcsarnok, 13 óra: országos serdülő kötöttfogású olimpiai reménységek verse­nye. Kosárlabda Petőfi sportcsarnok, 11 óra: Nk. Pedagógus—Bp. Tanár­képző Főiskola, NB Il-es női bajnoki mérkőzés. Vasárnapi sportműsor Birkózás Toldi sportcsarnok, 9 óra: országos serdülő kötöttfogású ORV. Labdarúgás Kinizsi sporttelep, 9 óra: Nk. Kinizsi serdülők—Feri­hegy SE Vecsés) serdülők, kör­zeti bajnoki mérkőzés. Sportlövészet Tamási lőtér, 9 ora: a lég- fegyveres MHSZ-kupa hazai fordulója. A rendőrség felhívása A Nagykőrösi Városi Rend­őrkapitányság kéri azon sze­mélyek jelentkezését, akiknek 1982. szeptember hónapjában a Tormási Bisztró elől. vagy a 441-es út mellett a Kürtilapos dűlőben lévő építkezésről ke- réknárjukat ellopták. Kérjük annak jelentkezését is, akinek női kerékpárját 1983. március 29-én 13—14 óra közötti időben a Derkovits u. 1. szám alatti teíbolt elől el­tulajdonították. A kerékpárok tulajdonosat a RendőrkaoRánvság fez. 12., számú helyiségét keressék fel. mSzínház hí A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, Szentivánéji álom. Berky-bér- let. A Kelemen László Kamara Színházban este 7 órakor, Karcsi. Bérletszünet. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hirlap>

Next

/
Thumbnails
Contents