Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-07 / 107. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM 1983. MÁJUS 7., SZOMBAT Ä gyengébb is erősödhet A jó gyepgazdálkodás haszna Hol von Kubányi? Árult trombitát, csatot,\csákót Kemencénél kezdte, vásározással végezte Tisztes igyekezete ellenére — adottságainál fogva — a szerényebb eredményeket pro­dukáló gazdaságok közé tar­tozik a ceglédi Kossuth Ter­melőszövetkezet. Ilyen körül­mények között nagyobb súlya van a helyben szerzett tapasz­talatoknak és azoknak az in­tézkedéseknek, amelyekkel szeretnék nyereségesebbé ten­ni a gazdálkodást. Munkafe­gyelem, hozzáértés, körülte­kintő szervezés épp úgy kell ehhez, mint ésszerű takaré­kosság, hogy a költségek, rá­fordítások ne haladhassák meg a megengedett szintet. Olcsó takarmány Ha a mostani tavaszi tevé­kenységüket szemléljük, azt látjuk, hogy a vetést időben befejezték, a talaj munkákat elvégezték és a növényvéde­lemmel sem maradtak el. Az állattenyésztésben gyarapít­ják a juhállományt. A terv­időszak végére 2000 anya­juhhal kell rendelkezniük, s most 1800-nái tartanak, úgy hogy 4Ö0 darabot vásároltak a selejtezett jószágok pótlására. A szarvasmarha-állomány ellátásához elegendő takar­mánnyal rendelkeztek. A tö­megtakarmányokra alapozzák az állattartást, nagy szerepe van a legeltetésnek, ezért fontos, hogy a betakarítást követően a tarlókon jusson élelemhez a jószág, továbbá az ősgyepet kellően rendben tartsák és színvonalas rét- és legelőgazdálkodást folytassa­nak. Tavaly ősszel már meg­mutatkozott az átgondolt le­gelőhasznosítás eredménye, ugyanis egészen november kö­zepéig a határban lehettek az állatok, három héttel tovább, mint más években, s csu­pán ezzel 280 tonna takar­mányt takarítottak meg. A nagyobb hozamok érdekében folytatták a gyepfelújítást és -telepítést. Arra is gondjuk van, hogy a növénytermesztésben ponto­san annyi műtrágyát használ­janak fel, amennyire éppen szükség van, se többet, se ke­vesebbet. Agrokémiai vizsgá­latokkal ellenőrzik a talaj tápanyagszükségletét, s ah­hoz igazítják az egyes kultú­rákhoz alkalmazott hatóanya­gok mennyiségét. Tavaly pél­dául nagyobb mértékben él­tek a lombtrágyázás lehetősé­gével. Megpróbálkozott a szövet­kezet a növendéküszők és -bi­kák kihelyezésével a háztáji gazdaságokba. Azt tapasztal­ták, hogy ehhez nincsenek meg mindenütt a feltételek. Környezettanulmányt kell folytatni a jövőben, mielőtt a gazdákkal szerződést kötnek, mert még olyan is előfordult, hogy az illető a szükséges ta­karmánymennyiségről sem gondoskodott, tíz darab jó­szágot vissza kellett vinni a közösbe. Kapor és köles A húshasznú szarvasmarha­tenyésztéshez egyébként ele­gendő takarmánya volt a Kossuth Tsz-nek, s ez az ál­lomány kondícióján is lát­szik, bár fegyelmezettebb és áldozatkészebb munkával még kedvezőbbre fordulhat a helyzet. Megnyugtató, hogy az állategészségügyi helyzet ja­vuló képet mutat. A túlórák igénybevételét nem tudták a kívánt mérték­ben csökkenteni. A mezőgaz­dasági teendők dandárjában nem merték megkockáztatni a lassúbb betakarítást, az ipar­ban egyes alapanyagok kése­delmes beérkezése okozott ki­esést, amelyet csak ily mó­don tudtak ellensúlyozni. Üj munkarendet állítottak fel és a teljesítményen alapuló bé­rezést vezették be az építő- és a gépjavító részlegben. A gabonatermesztésben a nagyobb hozamok elérése ér­dekében új technológiát dol­goztak ki. A szövetkezet — az ország gazdasági céljainak szellemében — 12 százalékkal növelte a gabona vetésterüle­tét. A külföldi értékesítés cél­jával foglalkoztak a kaporral, szállítottak ki lucernát is. Szigorú költséggazdálkodással sikerült elérni, hogy a nö­vénytermesztésben 2,5 millió forintot megtakaríthattak. A csoportosan dolgozó gépeket — kisebb hibák esetén — a hely­színen javítják, tankolásukat is a táblák szélén megoldják, ennyivel is kevesebb a vesz­teségidő. Ahol az időjárás engedte, éltek a másodvetés lehetősé­gével. Kölesből például ter­mésrekordot értek el. Ez arra bátorítja őket, hogy a jövőben A ceglédi Vasipari, Elektro­mos és Műszerész Szövetkezet idei feladatainak egy része tu­dományos munkákhoz kapcso­lódva szolgál népgazdasági ér­dekeket. A szövetkezet a Ma­gyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai Intézetével, az Eötvös horánd Tudomány- egyetem Geofizikai Intézetével, az Energiagazdálkodási Kuta­tó Intézettel kapcsolatot tart, kivitelezik az ott készült ter­veket. A számítástechnikai in­tézet tervei szerint gyártanak például fotokémiai és vegyi la­boratóriumokat. A geofizikai intézettel szerződést kötöttek feladatokhoz a yi. ötéves terv éveire. A szövetkezet amellett, hogy jövedelmező termékeket ké­szít, olyan szellemi értékhez jut, ami a jövő munkákhoz nagy segítség. A szakember- gárdától elvárják a tanulást, hozzáértést, pontosságot. még inkább foglalkozzanak ilyesmivel. Az üzemanyagnormák bel­ső szabályozásával is előbbre léptek. A szállítórészleg sza­bad kapacitását felajánlották másoknak, bérmunka formá­jában. Ebből tavaly 600 ezer forintot reméltek, ám tíz százalékkal nagyobb bevétel­re tettek szert. Az ipari rész­legben alapos elemzés nyo­mán változtattak termékei­ken. Az ebből származó ter­melési érték 1981-ről 1982-re 25 százalékkal emelkedett, az előírt nyereségtöbbletet túl­szárnyalták és hárommillió dollár értékű importárut he­lyettesítő terméket gyártottak. Forintban mérhető Még ezzel sem változott meg minden egy csapásra a tsz-ben, de a maguk tapaszta­latából látják, hogy átgon­dolt, előrelátó cselekedetekkel javíthatnak helyzetükön. Sok kisebb-nagyobb változtatás — mire a számvetésre kerül a sor — együtt hozhat forintok­ban mérhető pénztöbbletet. T. T A termékek sorában új a BRIPA elnevezésű, könnyű tetőszerkezetes csarnok és an­nak gyártásfejlesztése. Készí­téséhez berendezést a METAL- LOGLOBUS adott a ceglédi szövetkezetnek. Fejlesztés alatt áll az energiagazdálkodási in­tézet által kialakított bordá­zott cső gyártás: energiataka­rékos konvektorok készülhet­nek belőle. A gyártástechnoló­giát hozzá készen kapják. Az Energiagazdálkodási Kutató Intézettel és a dunaújvárosi főiskolával társulási szerző­dést kötöttek. A ceglédi Vasipari, Elektro­mos és Műszerész Szövetke­zet árbevételi terve erre az esztendőre 134 millió forint. A legjavát export termékeik hozzák. Amiatt, hogy munka nem lesz, nem kell panasz­kodniuk. Tavaly a bérszínvo­naluk egy főre 50 ezér 950 fo­rint volt, valószínű, ezen az idén is tudnak erősíteni. Éppen a kertben szöszmö- töl, mikor becsukjuk ma­gunk mögött a zöldre pingált ajtót. „Kérnek az urak friss artézi vizet?” — kurjant fe­lénk, s már térül-fordul, hű­vös világos sört rak az asz­talra. Előkerül a fénykép is, a harmincas évekbeli felvételen fiatal, kemény kötésű pékle­gény áll, előtte piaci árusító­asztal komlós kenyérrel s a mai zsemle kétakkora ősével megpakolva. A napernyő alatt, egy farönkön üldögélve ven­déglátónk, Kubányi Árpád törteli kereskedő meséli anek­doták sorává lényégült éle­tét. Nyújtott karral gesztiku­lál, bámulatos memóriával bányász elő neveket, címeket, szavakat, eseményeket húsz­harminc év távolából. Csengett a bükkfa — Nem is tudom, hogyan kerültem a pékségbe. Akkori­ban pincérkedtem, a sütőmes­ter pedig el-eljárt hozzánk. Egyszeriben azon vettem ész­re magam, hogy a kemence mellett állok. A heti tizenöt pengő, amit segédként kap­tam, igen jó pénz volt. Cse­rébe éjféltájt keltem, s délután fejeztem be a műszakot. Em­lékszem, csengett a bükkfa, mikor hasítottuk a tűzrevalót. Sós és fonott kalácsot, brióst, kiflit, zsömlét, fehér meg komlós kenyeret sütöttünk. No, de mindezt el is kellett adni. A vevőkör állandó bővítése nélkül nem nagyon élhettünk volna meg. Én rikkancskodva gyűjtöttem vásárlókat az ut­cán, mint ma az újságárusok. Leginkább biciklivel indul­tam útnak naponta, hatalmas kassal a hátamon, amibe öt­ven darab kétkilós kenyér fért bele. Mikor a sütöde al­kalmazottja lettem, két má­zsa portékát készítettek egy nap alatt, nemsokára már nyolc mázsát szedtünk ki a kemencékből. Hogy tudnék-e ma kenyeret sütni? Nem, nem, kiment már az eszemből. Megmentett ültetvény — A háború után Törteién egyik napról a másikra, szük­ségből lettem kereskedő. A körülmények így hozták. Kel­lett az embereknek a só. a paprika, a bors, a cipőfűző, és ki tudja, még mi minden. Ilyesmiket árultam, persze hivatalos papír nélkül, el is kaptak érte többször, de ké­sőbb egy szerencsés véletlen folytán került engedély is. Az első üzlethelyiséget itt a köz­ségben szereztem cipőkrémért és lisztért. El sem tudnám so­rolni, miféle árukat lehetett ebben kapni. Még ki- és be­jelentőlapokat is tartottam, s ha kérték, kitöltöttem. Keres­kedtem könyvekkel is, 2-3000 sorakozott a polcokon, vettem s adtam egyaránt. Ez a bolt 1952 őszén szűnt meg. — Felkerekedtem hát, ki­ballagtam a helybeli erdészet­be, ahol egy régebbi kuncsaf­tom révén sikerült munkát ta­lálnom. Igaz, az itteni felada­tokat se nagyon ismertem, így az első időszakban kizárólag a gereblyével foglalatoskod­tam, vékonyka fizetésért. Akik brigádba verődtek, többet ke­restek, követnem kellett a példát. Egy ízben hatalmas belvíz öntötte el a diófacse­metéket. Az ujjnyi vastag fácskák a földre hajoltak. Mindenki azt hitte, itt már nincs mit tenni, elindultak hazafelé. Én meg visszahívtam az embereket, s egyenként ál- lítgattuk föl azt a rengeteg csemetét. Az egész ültetvény életben maradt. Nagyon tet­szett a dolog a főnökségnek, mondták, hogy tanuljak, le­gyek erdész. Vándorkereskedő is volt — De engem továbbra is a kereskedőség vonzott, bár üz­letet már nem akartam nyit­ni. 1954-től afféle vándorárus­Lapunk április 16-án Ke­nyérért boltról boltra címmel észrevételt közölt, hétvégi ke­nyérellátásról. Az írásra, egyik illetékesként, elsőnek a Dél- Pest megyei Sütőipari Válla­lattól érkezett Andó Antal igazgató válasza. Vállalatunk munkás kollek­tívája és vezetősége nevében a tisztelt vásárlóktól szíves el­nézést kérünk, hogy mint ter­melők, szállítók, illetve rész­ben forgalmazók, munkánkkal alapot adtunk a kedvezőtlen vélemények kialakítására a kenyérellátással kapcsolatban. Városunkban vannak sütő­ipari termékeket termelő és forgalmazó kisiparosok is. Az ő termelési adataikat nem is­merjük, csak , vállalatunkét. Megállapítottuk, hogy az adott napon, mint szállítók, minden kereskedelmi egységbe a meg­rendelt kenyeret teljes meny- nyiségben kiszállítottuk. Az áfész, a kiskereskedelmi és egyéb kereskedelmi egységek rendelése 5715 kilogramm ke­nyér volt. Kivittünk 5974 ki­logrammot. Saját kereskedelmi egysé­geink rendelés-mennyisége is, megállapításunk szerint meg­felelő volt, mégis, mindezek ellenére a rendszeresen kép­zett 3—400 kilogramm tartalé­kon túl még más rendelésből Teke: a férfi NB II. utolsó fordulójában a már bajnok Ceglédi KÖZGÉP Egerben vendégszerepeit. A ceglédiek ismét győztek, s így végül négy ponttal előzték meg a második helyezett Szabolcsi Építők csapatát. Ceglédi KÖZGÉP—Egri Spar­tacus 6-2 (2490-2441) Pontszerzők: iíj. Molnár (440), Tornyosi (421), Sütő (419), Szakter (407). Kézilabda: a férfi NB ta­vaszi második fordulójában. Salgótarján—Ceglédi KÖZ­GÉP 34-23 (13-12) KÖZGÉP: Győré — Nagy (8), Bosnyák (1), Túlik (lü). Pásztor (1), Gyenes, Podhorsz- ky (1). Csere: Turóczi — Ri- móczi (1), Tündik, Jóni (1). Az első negyedóra után már 12-6-ra vezettek a hazaiak, de előnyük a játékrész végére egy gólra csökkent. Szünet után is a Salgótarján kezdett jobban, de a megszerzett négygólos vezetésükre a ceg­lédiek most is válaszolni tud­tak. kiegyenlítettek. A befe­jezés előtt tíz perccel a veze­tést is megszerezték. A mér­kőzés vége előtt negyven másodperccel a játékve­zetők támadó szabálytalan­ságot jeleztek a KÖZGÉP já­ként jártam a vidéket: Jász- karajenői, Kocsért, Nagykő­röst, Abonyt. Az összes vásá­ron, piacon megfordultam. Kést, villát, kanalat, zoknit, trombitát, labdát, csákót, ci­pőfűzőt, fésűt, neccet, csatot és még sok egyebet kínáltam. Napjaimat teljesen kitöltötte a vásározás. Módszeremet egy régi elv szerint alakítottam ki: a kereskedő olyan legyen, mint egy jó apa, kedvezzen minden gyermekének, a vá­sárlóknak, egyenlően. — Manapság átalakult a vásárok képe, túl sok a ke­reskedő, mindenki eladni akar, nyilván csökken a szín­vonal is. Sokszor kétszáz sát­rat telepítenek alkalmanként. Ugyan kinek kell az a sok holmi? Így nincs lehetőség az egészséges rivalizálásra. Én már csak nagy ritkán állok a pult mögé, 73 éves vagyok. Jobban esik itthon, a kertben dolgozni. — Azért remélem, egyszer valaki, ha széttekint a vásá­rozók között, megkérdi: Hol van Kubányi, miért nincs itt? Varga Sándor elvont, plusz 800 kilogramm kenyér értékesítése után is el­látási problémák jelentkeztek. Ügy ítéljük meg a fentiek alapján, hogy ellátási felada­tunknak eleget tettünk —, bár felvetődhet esetleg az a kér­dés, hogy miért nem volt a vállalatnak több tartalék ke­nyere, illetve, hogy miért nem termeltünk tovább? Több tartalékot azért nem képzünk, mert, ha szombaton azokat a kenyereket nem ér­tékesítjük, akkor hétfőn az emberek a maradékot nem szí­vesen vásárolják. A hét végé­ről a következő hét elejére állati takarmányozásra alkal­mas terméket tudjuk értékesí­teni. Ez nemcsak a vállalat, hanem a népgazdaság számá­ra is kár. A cikkben említett napon délelőtt 10 óra után szereztünk arról tudomást, hogy talán a tartalékainkra is szükség lesz. Mivel termelésünk menet­rendje olyan, hogy legkésőbb 13 óráig az befejeződjön, már nem volt módunk kiegészítő mennyiség termelésére intéz­kedést tenni. A következő időkben, a kereskedelmi egy­ségekkel együttműködve, még fokozottabb gondot fordítunk a várható igények felmérésé­tékosánál, a hazaiakhoz kerüli a labda, akik büntetőt harcol­tak ki, s azt értékesítették. A KÖZGÉP-ből csupán Győ­ré, Túlik és Nagy játszott jól, a többiek mélyen tudásuk alatti teljesítményt nyújtottak. A megyei női bajnokságban Hernádon pályára lépett Ceg­lédi VSE is vereséget szenve­dett. Hernád—Ceglédi VSE 14-11 (5-8) CVSE: Lesti — Bencsik, Bo- dorné, Körösztös, Törőcsikné, Pánczél, K. Varga, Dancsó, Varga A. Az első félidőben, keményen és jól védekezve, valamint megfelelő támadójátékkal a Vasutas három góllal vezetett már. Szünet után a ceglédiek fegyelmezetlen játékával a hazaiak rendkívül lelkes játé­ka párosult, akik megérdemel­ten fordították a maguk javá­ra a mérkőzés sorsát. A CVSE-ben Törőcsikné ötször zörgette meg a hernádiak hálóját, ő volt a legeredmé­nyesebb. Jók: Lesti, Törőcsikné, Kö­rösztös. U. L. ISSN 0133—2,500 (Ceglédi Hírlap) Szelíd motorosként kezdik Évente sok százan tesznek sikeres vizsgát és kapnak motorkerékpár-vezetői engedélyt Ceg­léden. A minap nyolcvanan adtak számot gyakorlati ismereteikről a vizsgabizottság előtt. Képünkön: a rutinpályára indulnak a vizsgázók. Apáti-Tóth Sándor felvétele A szakember mindig tanul Válaszolt a sütőipar Záróráig legyen kenyér/ Pontosabban mérik fel az igényeket re. Győzött a bajnok Váratlan kézilabda-vereség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents