Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-06 / 106. szám

J9S3. MÁJUS 6., PÉNTEK BŰT $gxc r c OT Marx szobránál Koszerúiás Marx Károly, a tudományos szocializmus elméletének meg­alkotója, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom kiemelkedő személyisége szü­letésének 165. évfordulója al­kalmából koszorúzási ünnep­séget rendeztek csütörtökön délelőtt Budapesten, a Jászai Mari téren. Marx Károly szobránál a tisztelet és a megemlékezés koszorúit helyezte el a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és buda­pesti bizottsága nevében Ko­rom Mihály, a Politikai Bi­zottság titkára és Somogyi Sándor, az MSZMP budapesti Bizottságának titkára. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa nevében Földvári Ala­dár elnök és Palotai Károly alelnök, a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség képvise­letében Varga Sabján László titkár és Spiller Teréz, a Köz­ponti Bizottság tagja koszorú­zott. Az ünnepség az Inernacio- nálé hangjaival ért véget. Már a járda is épül A százhalombattai déli lakótelepen több mint száz otthon talál gazdára az idén. Az új épülettömbök környékén már a járdát építik. Trencsényi Zoltán felvétele Munkánk feltétele a bizalom Beszélgetés tüí, Lukács Ferenccel, az Állami Biztosító Pest megyei igazgatójával Elmúlt esztendei jó munkájának elismeréseként az Ál­lami Biztosító Pest megyei Igazgatósága ma délután ve­szi át dr. Ócskái Jánostól, a Pénzügyminisztérium párt- bizottságának első titkárától és Gerebenics Imrétől, a biztositó vezérigazgatójától a Kiváló Igazgatóság okleve­let és a megyék közötti első helyezésért járó vándorser­leget. A váci ünnepségen Halasi Márton, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára, a megyei párt-végre­hajtóbizottságának tagja tolmácsolja a megyei testület üdvözletét. Pr. Lukács Ferenc, az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatóságának vezetője megyeszerte ismert személyi­ség. Korábban Vácott volt a városi tanács elnöke, rá­adásul e pozícióban annak idején legfiatalabb az. ország­ban. Vele beszélgettünk ez alkalomból a biztositó elmúlt esztendei eredményeiről, idei terveiről. O Jómagam, de azt hiszem, így vannaií vele mások is, egy . kicsit ódzkodva kötök bizto­sítást. Úgy érzem, mintha ar­ra fogadnék: betörnek hozzám, elönt az árvíz, karambolozik az autóm, gyermekeim záros Határidőn belül gyámolitó atya nélkül maradnak. — Ez a biztosító alapvető di­lemmája: megértetni az üzlet­feleinkkel azt, hogy valóban megeshet velük ilyesmi. Mind­ezt azonban úgy kell tenni, hogy ne keltsünk magunkkal szemben ellenérzést. Ezért, amikor a televíziós reklámo­kat nézem, kételkedem egy kicsit: szabad-e megijeszteni az embereket? Ennél sokkal jobb, célravezetőbb propagan­da az, ha bebizonyítjuk, a biztositó valóban azért van, hogy segítsen az embereken. Kern tagadom, összességében ez az üzlet hoz bevételt az or­szágnak, de az is tény, hogy például a lakásbiztosításokból származó bevételek éppen annyit tesznek ki. amennyi a kárösszeg. S ha még ide szá­mítjuk a biztosító szakembe­reinek ezzel kapcsolatos mun­káját, hozzátehetjük, ez a for­ma tulajdonképpen vesztesé­ges. Méginkább igaz ez az ál­lítás a mezőgazdasági biztosí­tásokra. # Az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatósága tavalyi munkájáért több kitüntetést is kap. Melyek voltak az elbírá­lás szempontjai, s miben mu­tatkoztak különbnek a többi megyei szervezetnél? — Először is arra kell utal­ni, hogy intézményünk nem nyereségérdekeit, tehát tevé­kenységünket nem aszerint bí­rálják el, hogy mennyi a hasz­nunk. Ennél sokkal lényege­sebb, hogy hány új biztosítást kötöttünk, sikerült-e emelni a szolgáltatások színvonalát. Ügy gondolom, ügyfeleinket mindenekelőtt ez érdekli: ha bajba kerülnek, milyen gyor­san jön a segítség. Nos, négy évvel ezelőtt az úgynevezett kárforduló, tehát a bejelentés­től a kifizetésig eltelt idő va­gyoni biztosításoknál 41, sze­mélyi biztosításoknál 24 nap volt. Tavaly már 8 és fél, il­letve 3 és fél napra csökkent az átlag. Mint ügyfeleink is ta­pasztalhatják, kisebb kárösz- szegek esetén fiókjaink azon­nal kiutalják a megítélt sum­mát. A fenti adatok önmagu­kért beszélnek. Eredményünk javulása többek közölt szak­embereink hozzáértésével ma­gyarázható. • Ugyanakkor az is igaz. hogy töbh fiókban még nagy a zsúfoltság, gyakran ingerült a hangulat. — Valószínűleg Vácra. a budai járási, az érdi és a százhalombattai üzletre gon­dol. Nos, valamennyi problé­mája megoldódik ebben az öt­éves tervidőszakban. Az új vá­ci biztosító épületét már ala­pozzák a Széchenyi utcában. A budai járási fiók a Hamzsa- bégi útra költözik. Százhalom­battán júniusban nyitjuk az új irodát, az érdit is tervezik ,rnár. De más módon is igyek­szünk csökkenteni a zsúfolt­ságot, jobban kiszolgálni ügy­feléinket. Tíz iparvállalatnál, hat takarékszövetkezetben és egy állami gazdaságban mű­ködik Pest megyében helyi kárrendező megbízottunk. • Mely területeken írték el az elmúlt esztendőben a leg­számottevőbb eredményeket? — Mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy tavaly 56 millió forint értékű új biztosí­tást kötöttek nálunk ügyfe­leink, amivel elsők vagyunk az oiszágban, s ez egyértel­műén az erősödő bizalom je­le. Ma már több, mint fél mil­lió biztosítottunk van Pest megyében. Mi egy kicsit min­dig utolérni akarjuk magun­kat. Pest megyének évente több mint tízezer új lakosa van, velük szintén kontaktust kell keresnünk. Eredményeinkkel most sem lehetünk, nem is vagyunk teljesen elégedettek. A szocia­lista szektorban 90-100 száza­lék közötti az úgynevezett biz­tosítási telítettség. • Az elismerés azt bizonyít­ja, hogy „kitettek magukért” a biztosító Pest megyei szak­emberei 1982-ben. Miben kell előrelépniük az idén? — Ha abból indulunk ki, hogy az 530 ezer biztosítási kötvény tuladonosa közül ta­valy mindössze 240 tett pa­naszt munkánk ellen, akár elé­gedettek is lehetnénk. Jól tud­juk azonban, nem mindenki ragad tollat, ha sérelem éri. Ezért szeretnénk mindenek­előtt az ügyfélszolgálaton, a kapcsolattartáson javítani. Er­re az idén kiérdemelt kiváló oklevél is kötelez. Cs. A. A tudomány a politika partnere Sarlós István beszéde az Akadémia közgyűlésén Tegnap — mint arról az első oldalon beszámolunk — megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia köz­gyűlése. A nyitónapon Sarlós István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese mondott beszédet, melyet az alábbiakban ismer­tetünk. Felelősség a holnapért — A Központi Bizottság és a Minisztertanács nevében, és megbízásából köszöntőm a közgyűlést, és sikeres mun­kát kívánok a Magyar Tudo­mányos Akadémiának — mondotta bevezetőül Sarlós István, majd így folytatta: — Társadalmunk fokozódó figyelemmel kíséri a tudo­mány munkásainak tevékeny­ségét —, mert tőlük vár ma­gyarázatot a világ és a ter­mészet jelenségeire. Tőjük vár indíttatást a szocialista épí­tőmunka távlatokat előkészítő és meghatározó lépéseinek megtételéhez. t■ A Központi Bizottság a közelmúltban úgy döntött, hogy figyelemmel az 1980 óta szerzett tapasztalatokra, to­vábbra is érvényesnek ' és megvalósíthatónak tekinti a XII. kongresszus határozatait és a VI. ötéves tervet Hatá­rozatunk meghozatala előtt a tervezett állásfoglalásról ki­kértük társadalmi intézmé­nyeink — közöttük a Magyar Tudományos Akadémia el­nöksége véleményét és módo­sító javaslatait is. Az így ka­pott észrevételek igazolták alapállásunk helytállóságát. — A környezeti adottságo­kat, a nemzetközi feltételeket befolyásolni alig vagy egyálta­lán nem tudjuk. Tovább nem folytatható az eddig — szük­ségmegoldásként — alkalma­zott módszer: a beruházások csökkentése és a fogyasztás to­vábbi korlátozása. Egyetlen út áll előttünk: népgazdasági méretekben hatékonnyá kell tenni a termelést, a szocia­lista gazdálkodás és a társa­dalmi rend nyilvánvaló elő­nyeit a gyakorlatban az ed­diginél teljesebben ki kell ak­náznunk. A külső helyzet csak hangsúlyosabbá tette azt, ami elemi kötelességünk: a szervezett, fegyelmezett, haté­kony, takarékos és kifogásta­lan minőségű munkát. — A szocializmus a terme­lés színvonala és eredményes­sége szempontjából éles ver­senyben van az őt körülvevő világgif. S ha nem álljuk ezt a versenyt, akkor lassítjuk, nehezebbé tesszük általános Tavaszi nagy takarít ás a településeken Környezetünk védelmében A megyénkben már évek óta megszokott tavaszi nagy- takarítási és lomtalanítási ak­ció idén új kezdeményezéssel bővült. A Hazafias Népfront megyei bizottságának kezde­ményezésére, a tanácsi szer­vek támogatásával több tele­pülésen megkezdték a nyers­anyagként hasznosítható hul­ladékok gyűjtését és értékesí­tését a MÉH Vállalatnál. Az eddigi lomtalanítások során a szeméttelepekre ke­rült az újrafeldolgozásra al­kalmas fém-, üveg- és papír- hulladék. A népgazdaság szá­mára fontos nyersanyagok most közvetlenül visszakerül­hetnek a termelésbe. A gyűj­tésből származó bevétel legna­gyobb részét pedig a HNF he­lyi bizottságai a települések fejlesztésének elősegítésére, elsősorban gyermek- és ifjú­sági intézmények építésére vagy ezek munkájának támo­gatására ajánlják fel. A megyei akció első színhe­lyén, Maglódon, már korábban felkészültek a gazdasági szer­vek, az intézmények és a la­kosság a munkára. A változé­kony Időjárás miatt azonban elhalasztották a programot. Dr. Móczár István, a HNF helyi bizottságának elnöke nagy reményeket fűz az ak­cióhoz. Nemcsak a köztiszta­ság és környezetvédelem szempontjából tartja fontos­nak a szervezést — A falu központjában, a Petőfi-szobortól néhány mé­ternyire eladó egy régi, táj­háznak alkalmas épület. Re­méljük, hogy a hulladékgyűj­tésből befolyó összeggel meg­alapozhatjuk a vásárlást. Az épület felújítását a lakosság társadalmi munkában elvé­gezné. Vácon is elkészült már a program terve. A kommuná­lis üzem és a MÉH Vállalat megfelelő propaganda és szer­vezés után három hétvégén gyűjti majd össze a hasznosít­ható hulladékokat. Május 6— 8-a között a deákvári, az azt követő Héten áz alsó- és kö­zépvárosi, végül 20—22-é kö­zött a kisváci lakók szabadul­hatnak meg lomjaiktól. A vá­rosi KlSZ-bizotfság feladata lesz majd az értékesítésből származó pénzösszeg elosztása az Ifjúsági és gyermekintéz­mények között. Gödöllőn már a koordiná­ciós bizottság első ülése után munkához láttak a segítségü­ket felajánló gazdasági szer­vek. Eddig több mint 11 ezer forint gyűlt össze, csak az ő nyersanyagaikból. A lakosság körében azonban eddig még csak a tanács által szervezett lomtalanítási akció zajlott le. A konténerek száma ugyanis nem elegendő ahhoz, hogy egyes területeken, a hasznosí­tás szempontjai szerint elkü­lönítve gyűjthessék a nyers­anyagokat. A MÉH Vállalat pedig eddig még nem sietett a tárolási kérdés megoldásá­ban a Hazafias Népfront és a tanács segítségére. így a la­kosság körében a hulladék­gyűjtést csak a tanács által szervezett lomtalanítás befe­jeztével, a városi kont nerek felszabadulásával kezdhetik meg. Pedig itt sem okoz gondot, hogy mire fordítsák a bevé­telt. ötven százalékát a kise­gítő iskola építésére, 25 száza­lékát. a pihenőpark építésére szánják. Mr. A. céljaink elérését és hosszú tá­von tartósítjuk a viszonylagos elmaradottság állapotát Az alapos felkészültségnek, a tu­dásnak valamennyi munkate­rületen döntő szerepe lesz ab­ban, hogy terveinket teljesíte­ni tudjuk. Megnő tehát a tu­domány szerepe és felelőssége a holnapi Magyarországért, a szocializmusért — A tudomány feladata, hogy a meglévő ellentmondá­sokból kiindulva, a magyar társadalom valóságára tá­maszkodva, a világfolyamato­kat számtoavéve, tegyen ja­vaslatot a nehézségek leküz­dését és a továbbhaladást szolgáló feladatokra. Arra van szükségünk, hogy a tudomány adjon közvetlen segítséget a kibontakozáshoz. Cselekvésre hivatottal! — Változott a politika és a tudomány kapcsolata az el­múlt negyedszázadban. Az MSZMP, visszatérve, az elmé­let és a gyakorlat lenini egy­ségéhez, a kutatás szabadsága és felelőssége biztosításában látja a valóság feltárásának, értelmezésének, megváltozta­tásának egyik fő feltételét. Ezen az elvi alapon fejlődhe­tett és fejlődött is ki a gya­korlat és a tudomány, a poli­tika es a tudományok közötti termékeny együttműködés. — Az MTA ebben az év­ben is nagy fontosságú, a társadalom egészét érintő, méltán közérdeklődésre is számot tartó témát tűzött a közgyűlés napirendjére. A te­lepülések fejlődése jelentősen befolyásolja a gazdasági tevé­kenység hatékonyságát, a la­kosság életkörülményeinek, kultúrájának alakulását. Ha­tást gyakorol a szocialista életmód kibontakozására, hoz­zájárul nemzeti kultúránk fejlesztéséhez és hagyomá­nyaink, értékeink megőrzésé­hez, továbbörökítéséhez. Mind­ezek miatt a politikának is különös figyelemmel kell kö­vetnie, befolyásolnia a tele­pülések fejlesztését. — Szeretnénk, ha az itt le­zajló vita elősegítené, hogy a hagyományokat és az új kö­vetelményeket ötvöző, humá­nus és vonzó települési kör­nyezet jöjjön létre. A kon­cepció kidolgozásában a tudo­mányra is fontos szerep hárul. Feladata nem merülhet ki ab­ban, hogy feltárja a település- fejlesztés folyamataiban je­lentkező problémákat. A poli­tika cselekvésre hivatott, és ebben kér együttgondolkodást. Hosszú távra szólóan — Minden tervezet kidolgo­zásánál elsősorban azt kell szem előtt tartani, hogy ab­ban emberek sorsáról, életkö­rülményeinek formálásáról van szó. A települések ügyé­ben megteendő intézkedések hosszú távra szólnak, ezért a tervek kidolgozásakor az érin­tett közösségek hagyomá­nyait, szokásait és a jövőre vonatkozó igényelt figyelembe kell venni. — A nagy időtávlatok miatt a megszokottnál körültekin­tőbb munka során, annak minden részletkérdése iránt fel kell keltenünk a közvéle­mény érdeklődését. A fejlesz­tés korszerű formái eddig is bizonyították; nem szükség- szerű az, hogy a város elide­genedjék a természettől, vagy az, hogy a falun nem lehet az urbanizációt megvalósítani. — Azzal is kell számolnunk, hogy a lakosság egy része va­lószínűleg még sokáig nem a saját lakóhelyén, hanem más városban vagy faluban vállal munkát. Ez is szükségessé te­szi a települések összekötte­tésének korszerűsítését, ne­hogy torz arány alakuljon ki a munkahelyre és a hazauta­zás, valamint a tényleges munkaidő között. Ügy kell a lakásokat építe­ni, hogy azok lakói élvezzék a csendet, a jó levegőt, de kö­zel legyenek az élethez, ezt óvodák, iskolák, egészségiügyi intézmények, kereskedelmi és szolgáltatóhálózat kiépítésével lehet és kell biztosítani. Változatlan alapelvek — Felülvizsgálandó a helyi gazdasági, igazgatási és tár­sadalmi szervezetek centrali­zációs folyamata. A közigaz- gátás korszerűsítése eredmé­nyeként a tanácsok jelentős részét összevonták, s ma már településeink többségében nincs tanács. Az igazgatási korszerűsítés azonban nem indokolja, hogy a településélt­ből minden társadalmi, kultu­rális, öntevékeny állampolgárt szervezetet a tanácsi székhe­lyekre koncentráljanak, tele­püléseink többségét megfosz- szák a helyi közösséget össze­kovácsoló, megtartó társadal­mi tevékenység lehetőségétől. — Mondanivalóm lényegei bízóm abban, hogy a telepü­léshálózat fejlesztése és kor­szerűsítése nemcsak a hálózat, hanem a települések vonatko­zásában, az ott lakó emberek életkörülményeiben is újat és maradandót fog eredményez­ni. — A tudomány legyen a po­litika partnere olyan érteletti- ben is, hogy vitatkozik vele, ha azt szükségesnek és helyes­nek érzi, mert ezzel segít. A hallgatással viszont lehetetlen­né teszi a kölcsönösén jónak minősülő döntések meghozata­lát. Tudománypolitikánk szán­déka, hogy a kölcsönös és tel­jes bizalom légkörében dol­gozzunk. E bizalom talaján « gondok nyílt feltárása és meg­vitatása teszi lehetővé, hogy a kutatás szabadsága messze­menően érvényesüljön. — Alapelvünk változat­lan, s ezt a legutóbbi KB-ha-" tározat is megerősítette: a tu­domány feladatainak megol­dásához szükséges alapvétő feltételeket továbbra is bizto­sítani kell. — Meggyőződé­sünk, hogy a rendelkezésre ál­ló források alapvetően elégsé­gesek a hazai tudomány sza­mára. Ezek felhasználása, Őfl- osztása során azonban hatá­rozottan meg kell különbőz-r tetnünk a kiemelkedően fon­tosat az átlagostól, sőt azt'is meg kell mondanunk, ha egy kutatási irány nem érdemes a további támogatásra. Nemzetközi tekintély — A dolgukat értő, a jövőt tudatosan formáló emberek értik, hogy a humán és ,.a reáltudományok egyaránt szol­gálják mai és holnapi érde­keinket. Ma már a termelé­kenység emelkedését, a tech­nika fejlődését egyre inkább a tudományos kutatás alapoz­za meg. — Bizonyosra vehető, hogy eddigi külgazdasági eredmé­nyeinkben is jeléntős részé és szerepe volt a magyar tudó- mánynak, amely határainkon túl is tekintélyt, megbecsülést vívott ki magának. Érethető, hogy hazánk kedvező nemzet­közi megítélésével összhang­ban fokozódik az igény és - a lehetőség a nemzetközi tudo­mányos együttműködés jobb kihasználására. Azt sem árt hangsúlyozni: a tudomány egészéről van szó. s nemcsak a termelést, a gaz­dálkodást közvetlenül érinti témákról, kutatási területéíi- ről. Az ilyen szellemű tevé­kenységben segítő, az együttes munkálkodásra mindig kész partnerként számíthatnak a tudomány művelői a politiká­ra — mondotta befejezésül Sarlós. István.

Next

/
Thumbnails
Contents