Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-05 / 105. szám

VÁCI xßüiiian A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÁS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVU. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM 1983. MÁJUS 5., CSÜTÖRTÖK A szenvedély kilincseiben Egy délelőtt a psychiátrián Kisvát KRESZ-parkja A legújabb közös alkotás Vác, Pf. 32. Nagyobb választék Vedres Györgynek, a Vác és Környéke Élelmiszerkiskeres­kedelmi Vállalat főosztályve­zetőjének tájékoztatása sze­rint tervezték új édességbolt megnyitását a régi helyén, de jelenleg erre nincs a válla­latnak anyagi fedezete. A Széchenyi utcában építefldő ház üzletsorában azok a vál­lalatok nyitnak üzleteket, me­lyeknek erre anyagi alapjuk van. Így ott ruházati, virág­bolt, bútoráruház és valószínű­leg étterem nyílik. A főosztályvezető még el­mondotta, hogy a tízes élel­miszer-áruház édességrészle­génél külön figyelmet fordíta­nak arra, hogy ott megfelelő Választék legyen. Fentieket számos, hozzánk eljuttatott kérdésre válaszolva közöljük. M. Gy. Lebet jelentkezni Továbbképzés Szakmunkások szakközépis­kolája indul, hároméves idő­tartammal, dolgozók részére a Lőwy Sándor Ipari Szakközép- iskola levelő tagozatán az 1983/84-es tanévben. Jelentkez­ni lehet május 15—június 30. között, az intézetben kapható jelentkezési lappal. Feltételek: szakmunkás képesítés, vagy egészségügyi szakközépiskolai, illetve gépíró-gyorsíró iskolai végzettség. Egyidejűleg ismét indul a dolgozók négyéves szakközépiskolái a. Vasárnap: Vásárnap A Tanácsok Közlönyében megjelent híradás szerint va­sárnap, május 8-án országos állat- és kirakodóvásár lesz Vácott, a Rádi úti nagytéren. Egyidejűleg tartják a használt személygépkocsik vásárát a városi stadion bejáratánál. — Az Idegenforgalomért. A Közép-Dunavidéki Intéző Bi­zottság az idegenforgalmi fej­lesztési alapból — a megyei tanácstól kapott támogatással együtt —, 13 millió forintot költ ebben az esztendőben lé­tesítménybővítésre. Egyebek között Fóton autóparkoló, Szobon sportbázis épül, Vá­cott rendezik a ligeti tavat, tovább szépítik a Duna-partot. Ha megjelenik egy könyv, elkészül egy festmény, átad­nak egy reprezentatív épületet — általában tudjuk, ismerjük a szerző, az alkotó nevét. A „még szerepeltek” közül azon­ban sokakat elfelejtünk, nem nevezzük meg, pedig valahol ők is ott voltak és vannak az alkotás, a kivitelezés folyama­tában. Április 1-én nagy ünneplés­sel megnyílt a Hincz-gyűjte- mény (Lőwy S. u. 16.). Az újság, a TV-híradó, a Stúdió ’83 is beszámolt e jelentős ese­ményről. Amit az épületben láthatunk, annak egy része nem került pénzbe. A képeket a múzeum ideiglenes képrak­tárából néhány tanuló — a 204. sz. Szakmunkás Intézet­ből — segítette áthordani a kiállítóterembe. Az épületben befejezett munkálatok után, a megnyitó napján ragyogó tisz­taság fogadta a közönséget. Ez részben a DMRV (közkeletű nevén vízmű) Széchenyi Ist­ván szocialista brigádjának érdeme, akik szintén szabad idejükből áldoztak néhány órát. Április harmadik hetében nagy zajjal és némi rendet­lenséggel fogadta a Vak Boty- tyán Múzeum a látogatókat. A két éve a vendégek elől elzárt kőtár munkálatai kezdődtek meg. Anyag- és pénzügyi fe­dezet hiánya gátolta a kőtár újra rendezését, amire azért volt szükség, mert a falba épí­tett kőemlékeket a nedvesség és fagy rombolta. Egy vetélkedő segített. Az elmúlt évi várostörténeti erőpróbák során több üzem­Demokritosz, a jáles görög bölcselő már 2500 esztendő­vel ezelőtt azt panaszolta, hogy „az emberek az istenekhez kö­nyörögnek egészségükért, de azt, hogy ezért ők maguk is tehetnének valamit, nem tud­ják." Jó légkör Az életszínvonal növekedé­sével párhuzamosan szerte a világon növekszik az alkohol- fogyasztás, ez az ön- és kör­nyezetromboló szenvedély. Hogy miért isznak sokan mértéktelenül? Ahány elcsú­szott sors, annyiféle felelet. De vajon gyógyítható-e egyál­talán az alkoholizmus, ho­gyan kötelezhető valaki elvo­nókúrára, s ér-e valamit? A váci Szőnyi Tibor Kórház II. Psychiátríai Osztályán Krecsik János ápoló vezet vé­gig. A csendes sajnálat és megdöbbenés azon érzése kerít hatalmába, amit súlyosan be­teg embertársa iránt érez az ép lelkű ember. A megriadt belső érzést a pillanat tört ré­sze alatt mégis valami mé­lyen emberi légkör hatja át és oldja fel. Ez az ott dolgozók személyiségéből árad, akik egy-egy biztató mosollyal, tü­relmes szóval le tudnak ha- 'jolni azokhoz, akik az ő sze­mükben nem „emberroncsok”, csak súlyosan beteg emberek, akiket próbálnak meggyógyí­tani. Már engem sem zavar, hogy furcsán elrévedező te­kintetük sokáig nyugszik ar­comon, hogy imboiygó, bizony­talan járásuk néha nekem ütődik a folyosón és a kór­termekben. — Osztályunkon kezelünk idült alkoholistákat, alkoholos mel, brigáddal, emberekkel alakult ki rendkívül bensősé­ges kapcsolat. A DCM kemen­ceüzemének Kun Béla, Sallai Imre és Lőwy Sándor szocia­lista brigádjai vállalták a ki­vitelezési munkálatokat. Kézi erővel, műszakból jövet vagy menet, példásan, szervezetten, szabad idejüket áldozták, s megújult a lapidárium. A hi­deg kiírná jú, török kori pince vasrácsos ajtajai ismét nyitva állnak az érdeklődők előtt. Mérnök, csoport- és műveze­tő, fizikai munkás dolgozott együtt a muzeológusokkal és tanult. Igen, tanult is! Milyen kőemlék ez, miért ilyen, ho­gyan készült? — és hasonló kérdések hangzottak el. A mu­zeológus ősi fogásokat leshe­tett el, pl.: hogyan kell 1,3 mé­ter magasra felhelyezni egy négyszáz kilogramm súlyú gó­tikus vakmérművet? Olyan „férfimunka volt” — amiben egyébként a nők is részt vettek. Végeredménye, egy ritka gyöngyszem, bete­kintési lehetőség városunk tör­ténetébe a kőtár. Érdemes megnézni. Ilon Gábor »■ MŐITBi Madách Filmszínház (Lenin út 63.): május 5-én, vala- i mint 7-én, .és 8-án délután 3 órakor a Sasszárny című színes angol western-filmet vetítik. — Mindhárom napon délután negyed 6 és este fél j 8 órakor a Hurrikán című } amerikai katasztrófafilmet játsszák, II-es helyáron. 1 elmezavarban és agyérelme- szedésben szenvedő betegeket — mondja közben Krecsik János. Nem ritka eset, hogy a krónikus alkoholizmus miatt elmebeteggé válókat többé ha­za sem küldhetjük, annyira elbutultak. Kilenc éve vagyok a szakmában, de néha engem is megdöbbent, hogy az osz­tályra bekerülteknél már alig fedezhetők fel az alapszemé­lyiség jegyei. Az alkohol fo­kozatosan öli ki belőlük. Dr, Molnár Klára adjunk­tus szavaiból, mentalitásából érződik: szívügye a betegek sorsa. Visszatérők — Nagy részük — mondja — nem is tudja megindokolni miért iszik. Van aki szorongá­sait fojtja az italba, attól vár megoldást. Van akinél előbb van a lelki megbetege­dés, s van akinél már kó­rosan jelentkezik. Mások eg­zisztenciálisan rendülnek meg. A tömegmagányosság is ko­runk egyik betegsége. Sok ember között is — egyedül! Ez a magány is lehet a lejtő fe­lé sodró erő! Sokan fogad­kozásokkal, ígérgetésekkel hagynak el bennünket. Majd visszakerülnek ugyanabba a környezetbe, az ivócimborák közé. Ötször, hatszor is visz- szatémek az osztályra. Dr. Varga Lajos osztályve­zető-főorvos atyás, szelíd mo­sollyal jegyzi meg: „Látom megviselték a látottak és a hallottak!” Azt kérdezi, ér-e valamit az elvonókúra és gyógyítható-e az alkoholiz­mus? Válaszom őszinte: nehe­zen. Mivel elsősorban leik' eredetű betegség, a terápia is szerteágazó. Az „utolsó” pi’ • lanatban jelentkeznek az em­berek, s még akkor is gyak­ran ellenzik a kezelést. Ml* dent ígérgetnek, csak éppen azt nem értik meg és látják be, hogy elsősorban őnekik Május tizenhatodikán fel­csendül a váci Bartók Béla Állami Zeneiskola nagyter­mében Händel Menüettje és ezzel elkezdődik a hagyomá­nyos — a hónap végéig tar­tó — tavaszi hangversenysoro­zat. Hasznos és kedves kezdemé­nyezés volt, szinte a zeneis­kola létrehozása óta, hogy a tanév végének közeledtével a legjobb növendékek bemu­tatják nyolchónapos tanulá­suk eredményét. 24 tanár ké­szítette fel az idei koncertsor­ra a növendékeket. A szer­zők között találjuk a klasszi­kus zeneirodalom kiválóságait, s a modern hazai és külföldi alkotások sorozatát. A műso- í rókát úgy állították össze, hogy a művek és a hangsze- | rek változatossága élményt ' nyújtson a zene világától eset­leg távol álló hallgatók szá­mára is. A Musica Humana Kamara- zenekar adja az első hang­versenyt, Erdélyi Sándor veze­tésével. Hét tanár játszik szó­lót, hétféle hangszeren. Két növendék- és két tanári hangverseny után 28-án taná­rok és növendékek közös koncertje fejezi be az érdekes és szép zenei élménynek ígér­kező koncertsort. A zárószám — összesített kell átrendezni életüket, so­ha nem szabad inni egy korty szeszt sem, különben vissza­esnek. Részben ezért nem lát­ványos és könnyű a felada­tunk a gyógyítás e területén. Statisztika — Osztályunk 144 ággyal működik — folytatja a főor­vos. A dabasi és váci járás tartozik hozzánk, Vác, Duna­keszi, Fót városok kivételével. Ez közel 142 ezer lakost je­lent. Ilyen nagy területhez ké­pest az ágylétszám kicsi. Így képtelenek vagyunk hossza­san és intenzívebben foglal­kozni az alkoholos betegekkel. Érdemes megemlíteni, hogy amíg a dabasi járásban több a borivó, addig a váci járás­ban az intenzívebb tömény- szeszfogyasztás figyelhető meg. Statisztikai adatokkal bizonyított, hogy 1976—1981-ig az osztályra bekerült alkoho­listák száma kétszeresére, a delirium tremenssel, azaz al­koholos zavartsággal beutaltak három és félszeresére, a kény­szerhatározattal érkezők szá­ma kétszeresére emelkedett az öt év alatt. Csak egy adatot hadd mondjak: A fentebb em­lített beteg psychosisából tör­ténő kimentés kb. 2 ezer fo­rintba kerül, kórházi áron számolva a gyógyszereket. Az alkoholisták gyógy- és utókezelését nehezen tudjuk megoldani. Több évvel ezelőtt szóba került a gödi Dunamen- ti Mgtsz, és a kórház orvosi kollektívájának a közös ja­vaslata, hogy Sződligeten munkaterápiás alkohológiai osztályt lehetne létesíteni. A gondozottak foglalkoztatását a tsz, a szükséges orvosi-kór­házi feltételeket pedig a kór­ház biztosítaná. Azóta több fórumon foglalkoztak a javas­lattal, jó kezdeményezésnek tartják, mégis mindez ideig sajnos csak „asztali” téma maradt. Szórád Ágnes (Folytatjuk.) sorrendben a hetvenkettedik — ismét Händel Menüett cí­mű alkotása. A minap kedves ünnepségen vehettem részt Kisvácon, a kö­zös összefogással létrehozott KRESZ-park átadásán. Eljöttek a legérdekeltebbek, az Árpád úti iskola ünneplő­be öltözött kisdobosai és út­törői is, akik 3 év munkájá­nak eredményét vehették bir­tokukba. A KRESZ-park létrehozá­sát az Árpád úti iskola veze­tősége kérte, az építést a kisváci körzeti pártszervezet és a népfrontbizottság kez­deményezte és szervezte. A gyerekek érdekében min­denki szívesen vállalta a fel­adatot — a Vízmű Központ, az AFIT, a Nyomda, az Alagi Tangazdaság, a KOLDATOR Ktsz dolgozói éppúgy kivet­ték a részüket a munkából, mint a kisváci általános isko­lák tanárai, a szülői munka- közösség tagjai és a bölcső­de munkatársai. A Városi Ta­nács 130 ezer forinttal járult hozzá a költségekhez. A mun­ka értéke az 500 ezer forintot is meghaladja. A gondosan parkosított te­rületen 64 közlekedési táblát helyeztek el, így a gyerekek játék közben, és főleg bizton­ságos helyen tanulhatják meg a közlekedés szabályait. A legkiemelkedőbb munkát Csütörtökön délután a Váci Levéltár tanácskozótermében ülést tartott a HNF városi bi­zottsága fogyasztók tanácsa. A megbeszélésen ott volt és felszólalt Lippai József, a Fo­gyasztók Pest megyei Tanácsá­nak elnöke is. Mészáros Gyula, a Váci Fo­gyasztók Tanácsa elnöke ar­ról tájékoztatta a jelenlevőket, hogy a társadalmi szervek tá­mogatásával május 16. és 21. között versenyvásárt rendez­nek. Helye: a Széchenyi utca, a Március 15. tér, a Szenthá­romság tér és a Köztársaság út főtérig terjedő szakasza. A versenypontok alapján figye­lembe vesznek minden, ezen a területen lévő boltot, ven­déglátóipari és szolgáltató egy­séget. A versenyvásár célja az, hogy bemutatkozzon Vác ke­végzők részére a városi párt- bizottság képviselője Nagy Sándor, és a városi tanács osztályvezetője dr. Szamosvöl- gyi Alfréd jelenlétében István Kálmán, a HNF városi bizott­ságának titkára elismerő okle­vélben részesítette a HNF I. számú körzeti bizottságát, amelyet Nyerges Lajosné vett át. Kimagasló társadalmi tevé­kenységükért ketten „Kiváló Társadalmi Munkás”, öten „Érdemes Társadalmi Munkás’’ kitüntetésben részesültek, így Kiss Benedek Beáta a park tervezője is. Emléklappal jutalmazták az Árpád úti iskola szülői mun­kaközösségét, a Zrínyi utcai bölcsőde dolgozóit, az Alagi Tangazdaság, a KOLDATOR szocialista brigádját és öt HNF aktivistát. Az úttörők a tavasz színes virágaival és rövid ünnepi műsorral kedveskedtek az épí­tőknek. Csengő hangon szó­lalt meg Juhász Gyula ver­se: „Én őt dicsérem csak, az élet anyját, Kitől jövendő győzelmünk ered, A munkát dalolom, ki a szabadság Ütjára visz gyász és romok felett". reskedelme, vendéglátása és szolgáltatása. Az említettek be­mutatják azt, hogy milyen fel- készültséggel várják az ide­genforgalmat és milyen szín­vonalon tudják biztosítani Vác és környéke ellátását? A ren­dezvény végén a szakemberek bemutatják a jó példákat, s feltárják a hibákat, hogy azok megszüntetésére intézkedéseket tehessenek. A versenyvásárt — az eddi­gi felkérések alapján — meg­tekintik a Fogyasztók Orszá­gos Tanácsa, a lelkereskedel- mi Minisztérium, a SZÖVOSZ, a Fogyasztók Pest megyei Ta­nácsa és a Pest megyei Tanács, valamint Vác városi Tanács képviselői. A nemes vetélkedőt bírálóbizottság értékeli, mely­nek vezetője Weisz György, a váci tanács elnöke. öt csoportba tömörítették a hatnapos versenyvásár ver­senypontjait: 1. árukínálat, 2. külső és belső dekoráció, 3. külső, belső rend és tisztaság, 4. a dolgozók megjelenése, 5. fogyasztók díja. A napokban közlik az érde­kelt boltokkal, üzletekkel a verseny feltételeit. Május 10-ig eljuttatják a nagyobb boltok­nak a szavazólapokat, és ugyan­akkor mindenütt kifüggesztik: milyen akcióban vesznek részt? (Kiállítás, kóstoló, kiárusítás stb.) Tervezik, hogy divatbe­mutató, kempingvásár, bizo­mányi felvásárlás színesíti majd a programot. Több vállalat, jelenlévő kép­viselője bejelentette, hogy ér­tékes díjakat ajánl fel a leg­jobbaknak. Lippai József elis­merését fejezte ki a legutóbbi Váci Fórum szervezéséért és jó ötletnek tartotta a verseny­vásár gondolatát. Mészáros Gyula a tanács­kozás végén időszerű kérdé­sekről számolt be. s ismertette azokat a javaslatokat, észrevé­teleket, amelyek a helyi fo­gyasztók tanácsához érkeztek. Papp Rezső . ISSN 0133—2759 (Váci Hírla P. R. Dilemma A segesdi tehén esete A napokban szinte minden új­ság hasábjain ol­vashattunk a hí­res segesdi te­hénről. amely hogy, hogy nem, feljutott a pad­lásra. A többször elolvasott eset ha­tására dühösen dobtam félre ked­venc napilapomat. Aztán mégiscsak elgondolkodtam a dolgon. Ez több lehet egyszerű hétköz­napi esetnél, ha már annyi lap hí­rül adja. A legjob­ban ez a szöveg­rész maradt meg az emlékezetem­ben: „a magasra- törő marhát elal­tatta az állator­vos”. A többi lap viszont elhallgatta a magasba törést. Mindjárt rá­jöttem, hogy itt lehet a titok nyit­ja. Egy marha ne törjön a magasba, mert úgy jár, mint a segesdi tehén. Elkábul és le­csúsztatják. Az eset másik nagy tanulsága: ha már a magasban van az a marha, akkor legalább hallgas­son. Vagy ha any- vyira muszáj bőg­nie, akkor csak magában bőgjön. Egyébként olyan értelmetlen. Egy­szer végre csend­ben feljuthat, és ott kezd el elége­detlenkedni? Talán mielőtt útnak in­dult, akkor kellett volna jobban meg­fontolnia a dolgot. Most már mind­egy. Így legalább kiderült, hogy a csúcsra jutni néha sokkal könnyebb, mint lejönni. Rá­jöttem, hogy az új­ságokban nem vé­letlen volt ez a kis hír, sőt, külön ta­nulsággal is szol­gált. Meg kell jól fontolni a feltörek- i vést. Különösen egy marhának, mert nem biztos hogy mindig lehei majd találni egy altató orvost a si­keres lecsúszáshoz Ébren lecsúszni meg nagy széqye és szörnyen kínos lehet. Surányi János Dolgoztak és tanultak Megnyílt a múzeum kőtára Tanárok, tanítványok Hangversenysorozat Díjakat ajánlanak fel a legjobbaknak Az idegenforgalmat segítik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents