Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-04 / 104. szám

»fern 6 l^ss. tvf * ”T<5 4.. «'»»’unA Jogi tanácsok A munkahelyi italozás elbocsátáshoz vezethet Az üzem kérheti a vér alkohol-vizsgálatot Ügyvédekről Ki lehet jogtanácsos? Névjegyzék készül A Magyar Közlöny április 20-i számában egyszerre két jogszabályt is megjelentet — a jogászokról. Az Elnöki Tanács egyik törvényerejű rendelete a jogtanácsosi tevékenységről, a másik pedig az ügyvédség­ről szól. A két téma látszólag közvetlenül csak néhány ezer jogászt érint — jelenleg Ma­gyarországon mintegy 6 ezer jogtanácsost és 1800 ügyvédet tartanak nyilván —, valójá­ban azonban nagyon is köz­érdekű. Az ügyvédek évente állampolgárok százezreit kép­viselik a különféle hatósági el­járásokban, jogvitákban, a jogtanácsosok pedig fontos közreműködői a törvényesség megvalósulásának a vállala­toknál, szövetkezeteknél, gaz­dálkodó szervezeteknél. A jogi munka színvonalá­nak további növelése érdeké­ben az új rendelet egyebek között előírja, hogy a jövő­ben jogtanácsos csak az le­het, aki szakvizsgát tett, s ezután a bíróságoknál veze­tett jogtanácsosi névjegyzékbe bejegyezték. Lehetőség lesz 1983. szeptember 1-től jogta­nácsosi munkaközösségek lét­rehozására is: ezek elsődle­ges feladata az újonnan ala­kult kisvállalkozások szaksze­rű jogi képviseletének ellátá­sa. Továbbra is alapelv ma­rad, hogy a magánszemélyek jogi ügyeit az ügyvédek in­tézzék, de a jogtanácsosi mun­kaközösségek is eljárhatnak például a kisiparosok, magán- kereskedők olyan ügyeiben, amelyek a vállalkozási tevé­kenységgel függnek össze. Ami az ügyvédeket illeti: a rendelet a jövőben már egyáltalán nem ad lehetőséget — még külön miniszteri en­gedéllyel sem! — magángya­korlat folytatására. Növek­szik az ügyvédi munkaközös­ségek önkormányzata, gaz­dasági önállósága, a vezetők jutalmazási és fegyelmezési jogköre. A jogszabály egyér­telműen előírja, hogy az ügy­védek nem működhetnek köz­re a jogi rendelkezések kiját­szásában, a joggal való visz- szaélésben. • A munkaidő alatti italozás alapul szolgálhat a fegyelmi úton való elbocsátásra. Két olvasónk keresett fel bennünket. Elmondták, hogy külső munkahelyen dolgoztak, és módjuk volt napközben az étkezéskor italt fogyasztani. Ezt szóvá tették. Következő alkalommal már fegyelmi eljárást is indítottak ellenük, azt állítva, hogy mun­kaidő alatt italoztak és leré- szegedtek. Tagadták ezt, de tanúvallomások alapján a leg­szigorúbb fegyelmi büntetést kapták. Munkahelyükről fe­gyelmi úton, azonnali hatály- lyal elbocsátották őket. Olvasóink két tényt sérel­meznek: egyrészt a részegség megállapítását, másrészt a legsúlyosabb fegyelmi bünte­tés kiszabását. Évek óta a vál­lalatnál dolgoznak, és amint elmondták, munkájuk, maga­tartásuk ellen korábban kifo­gás nem volt. Amióta a telep­helyen kívüli munkahelyen dolgoznak, elismerik, hogy né­ha egy-két korsó sört megit­tak. Méltánytalannak ítélik, hogy emiatt elbocsássák őkét a vállalattól. Az a körülmény, hogy leit- tasodtak-e vagy sem, az tény­kérdés, amit tanúk vallomásá­val, s más bizonyítékkal kell a vállalatnak igazolnia. Annak a tanúnak a Vallomása, aki azt állította, hogy a délutáni munkájuk már semmit sem ért, hangoskodtak, és a mun­kavezetőnek azért kellett le- küldenie őket az állványról, mert bizonytalan volt a járá­suk, már alapot szolgáltathat arra, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója megállapítsa az it­tasság mértékét is. A munkahelyen elmondták az ilfétékfesek, hogy a szövet­kezetnél az utóbbi időben az italozás komoly méreteket öl­tött, ezért kényszerült a veze­tőség szigorúan büntetni. A munkáltatóval értünk egyet, mert az ismert körül­mények miatt, a legsúlyosabb fegyelmi büntetés is indokolt lehetett. Nincs helye — mondja a bí­róság egyik ítéletében — akár a legsúlyosabb fegyelmi bün­tetés enyhítésének abban az esetben, ha a dolgozók mun­kaköri kötelezettségüket a munkahelyen vagy azon kívül, de a munkaidő alatt történő italozással szegik meg. Külö­nösen nem lehet szó az emiatt kiszabott büntetés enyhítésé­ről, ha a dolgozó ezért koráb­ban már figyelmeztetésben, sőt súlyos fegyelmi büntetés­ben részesült. A gyakran fe­gyelmezetlen dolgozóknál a kötelezettségszegést súlyosab­ban kell elbírálni, mert az ilyen magatartás arra utal, hogy a korábbi fegyelmi bün­tetés nem érte el a kellő ne- velő hatást. Mivel olvasóink a korábbi figyelmeztetések elle­nére sem hagyták abba az ita­lozást, s rossz példájuk másra is átterjedt, nem sok esélyt adunk nekik, ha az elbocsátás ellen panaszt emelnek a mun­kahelyi döntőbizottságnál. © Az ittasság munkahelyi ellenőrzéséről, véralkohol-vizs- gálattal. Gödöllői olvasónk sérelme­zi, hogy véralkohol-vizsgála- tot tartottak a munkahelyen. Lehet-e ezt? — kérdezi. Igen. Az egészségügyi mi­niszter 24/1981. (Eü.K. 16.) Eü.M. szám alatt erre vonat­kozóan a munkavédelemről, illetve a Munka Törvény- könyvéről szóló rendeletben foglaltak végrehajtására utasí­tást adott ki. Eszerint: ha a munkáltató a nála munkavi­szonyban álló dolgozónál vér- alkohol-vizsgálatot kíván vé­geztetni, a vér levételét az il­letékes orvostól kérheti. Illetékes orvos az üzemorvos (üzemi ügyeletes orvos), de ha az üzemben orvos vagy orvosi ügyelet nincs, akkor az üzem A Munka Törvénykönyvé­nek az igazságügyi szervezet­ben történő végrehajtásáról szóló 3/1987. (XII. 14.) IM sz. rendelet módosításáról az igaz­ságügyminiszter a 2/1983. (IV. 13.) IM. sz. rendeletében intéz­kedik. (Magyar Közlöny 15. száma.) Az államigazgatási és igaz­ságszolgáltatási dolgozók mun­kaviszonyáról szóló jogszabá­lyoknak az igazságügyi szerve­zetben történő végrehajtásá­(telep) szerint területileg ille­tékes körzeti orvos, ügyeletes orvos, ha ezek bármelyike nem érhető el, akkor a terü­letileg illetékes kórházi rende­lőintézet, rendelőintézet veze­tője által kijelölt szakrendelés orvosa. Az orvos a munkáltató (írás­beli) kérésére köteles a véral- kohol-vizsgálathoz szükséges vért levenni abban az eset­ben, ha a munkáltató a vér levételéhez szükséges bontat­lan véralkohol-vizsgálati do­bozt (a véralkohol-vizsgálati doboz beszerezhető: Medicor Művek, Budapest) az orvos rendelkezésére bocsátja. Az orvos a vérvételnél em­lített dobozban elhelyezett út­mutató szerint köteles eljárni. A dobozban található nyom­tatványt köteles kitölteni, a dobozt lezárni, és továbbítás céljából a munkáltató képvi­selőjének átadni. A véralkohol-vizsgálatot a levett vér alapján az üzem telephelye szerint területileg illetékes orvostudományi egye­tem igazságügyi orvostani in­tézete végzi. Az igazságügyi orvostani intézetek területi il­letékességét és címét, valamint az egyetemek csekkszámlaszá­mait az utasítás melléklete tartalmazza. A véralkohol-vizsgálat — a vérvétel kivételével — nem tartozik az állampolgári jog alapján a dolgozókat megille­tő ingyenes orvosi ellátás kö­rébe. A véralkohol-vizsgálatot végző intézet a vizsgálatért díjat számít fel a vizsgálatot kérő munkáltatónak. ról kiadbtt 3/1983. (IV. 13.) IM. számú rendelet ugyanitt je­lent meg. A pénzszállítás egyes sza­bályairól jelent meg tájékoz­tató a Pénzügyi Közlöny 4. szá­mában. Egyes munkaügyi és munka­egészségügyi jogszabályok hatá­lyon kívül helyezéséről, illetve módosításáról a Munkaügyi Közlöny 4. száma tartalmaz rendelkezéseket. Dr. M. J. BTíFnap rend eleié fTToTMi Fiatal és viszonylag új jogintézmény a pártfogói felügyelet. Az új büntető törvénykönyv életbelépé­sétől, 1979. július 1-től beszélhetünk funkciójáról. Ezt megelőzően az utógondozási intézkedések, csak a börtönből szabadultak a társadalomba való beil­leszkedését voltak hivatottak elősegíteni. A mai értelemben működő pártfogói felügyelet hatáskörét a törvény kiszélesítette: a segítő szándé­kon túl á felügyeleti hatáskört is gyakorolja. Ez azt jelenti, hogy a törvényben, illetőleg a bírói íté­letben megszabott határidőn belül a pártfogónak módjában áll a pártfogolt magatartását és munká­ját figyelemmel kísérni. Amennyiben rendellenes­séget észlel, akkor beavatkozik és a szükséges in­tézkedést megteszi. A jogszabály lehetővé teszi olyan személyek pártfogói felügyelet alá helyezését Is, akik még nem voltak szabadságvesztéssel sújtva, de valamilyen módon megsértették a tör­vényt. Ezeknél a személyeknél, megvan a valószí­nűsége annak, hogy szabadságvesztés kiszabása nélkül is eredményt lehet elérni. A pártfogói fel­ügyelet alá helyezésnek ez a legenyhébb formája, az úgynevezett próbára bocsátás, legszigorúbb a szigorított őrizetesek felügyelete. Ezek azok a ko­nok, többszörösen visszaeső súlyos bűnelkövetők, akikkel szemben a törvény teljes szigorával kell eljárni. A pártfogói felügyelet hatásköre a fiatalkorúakra Is kiterjed, s hivatásos és társadalmi pártfogókból áll. A hivatásos pártfogók, pedagógiai, pszichológiai és jogi végzettségűek. Az ő munkájuk fontos lánc­szemét képezik a társadalmi pártfogók, akik szin­te — együtt élnek akár lakóhelyen, akár munka­helyen a pártfogolt személyekkel. A pártfogó fel­ügyeleti rendszer alapvető feladata az újabb bűn­elkövetés megelőzése és természetesen az erre rá­szorulók átnevelése. A hivatásos pártfogók a me­gyei bíróságokon, Budapesten a Fővárosi Bíróságon működnek. Pest megyébe indultunk el­lenőrző körútra Tóth József, Balogh József és dr. Győry Magdolna hivatásos pártfogók­kal. Utunk első állomása: Gö­döllőn, a városi-járási rendőr- kapitányság. A bűnügyi alosz­tályon Cs. főhadnagy tapasz­talatát summázza. — Bevált a pártfogói fel­ügyeleti rendszer a járásban, ahol mintegy 80—100 fő áll felügyelet alatt. Az új jogin­tézmény valamelyest csökken­tette a rendőrség munkáját, mi csak akkor lépünk közbe, ha a pártfogolt vét a közrend, a közbiztonság ellen vagy pe­dig, ha ezt a hivatásos pártfo­gó kifejezetten kéri. Nagyon jó a kapcsolatunk és rendsze­resen kicseréljük informá­cióinkat. Nagytarcsán G. S.-né, az Arany János utcában lakik. Közveszélyes munkakerülésért kapott hat hónap felfüggesz­tett szabadságvesztést. Pártfo­gója közli vele, hogy el fogja helyezni. Csakhogy jelent-e ez változást, ugyanis iratanyagá­ból kitűnik, hogy tartási köte­lezettség elmulasztása miatt korábban többször is kapott 30—30 napi elzárást. A községi tanács építőipari és költségvetési üzemének iro­dájában Gál János üzemveze­tővel beszélgetünk, Kerepes- tárcsán. Maga is ■ társadalmi pártfogó, de van két segítő társa is itt az üzemen belül. Wiest Gyula részlegvezető és Matolcsi János művezető. Kí­sérőm Tóth József hivatásos pártfogó elismerően szól pat­ronáló munkájukról. Most J. K. pártfogolt lép a helyiségbe 40 éves, eddig 14 esztendőt töl­tött különböző börtönökben Két szakmája is van, öntő és műszerész. Itt szeretne dolgoz­ni ebben az üzemben. A hiva­tásos és társadalmi pártfogók egyaránt segítenek, elmond­ják, mit kell tennie. Az üzem műhelyében mun­ka közben Sz. I. pártfogoltat keressük fel. Fogadkozik a pártfogónak: ezután nem lesz vele semmi probléma. — Rendkívül gyenge jelle­mű, ingatag egyéniség — mondja Tóth József. — Állan­dóan szem előtt kell tartani — így vélekedik művezetője. Sz. I. 38 éves szigorított őrizetes. További úticélunk Cegléd. Menet közben dr. Győry Mag­dolnát kérdezem. — Mik a ta­pasztalatai a pártfogoltakról? Elsősorban a pszichológiai kapcsolatról beszél. Vannak olyan felügyelet- alá helyezett pártfogoltak, akik nagyon ér­zékenyen reagálnak a kapcso­lattartásra. Vannak, akik a felügyeleti idő leteltével is fel­keresnek személyesen vagy le­velet írnak és véleményt, ta­nácsot kérnek tőlem. Van aki őszintébb a pártfogójához, mint hozzátartozóihoz. Időközben megérkezünk Ceglédre. A Szarka utcában lakik S. J. Háromszor volt el­ítélve és mindháromszor gyer­mektartási díj fizetési Kötele­zettségének elmulasztása miatt. Legutóbb tizennyolc hó­napot kapott. Most betegállo­mányban van, ki tudja med­dig. Táppénzre nem jogosult, mert otthagyta munkahelyét a Kossuth Tsz-t. Balogh József pártfogó intézkedett a segély­kiutalási ügyben. A helyi ta­nácstól is voltak kint környe­zettanulmányon. Utunk utolsó állomása Abony. Forgács István nyugdí­jast, társadalmi pártfogót ke­ressük fel otthonában. Nagy lelkesedéssel dolgozik. Dosz- sziékat hoz ki a szobából. K. L. pártfogolt két és fél évet töltött börtönben, nem régi­ben szabadult, nem látogat­hatja a szórakozóhelyeket. A pártfogó közbenjárására sike­rült elhelyezni a Pest megyei Csatorna és Vízmű Vállalat­hoz. R. J. pedig 40 napi elzá­rást kapott, mert megszegte a párt fogó-felügyelet alá helye­zettekre vonatkozó szabályo­kat. V. I. okozza a legtöbb gondot neki. — Rendkívül ne­héz ember, de most mégis el­helyezem a Barneválhoz. Elbúcsúzunk Forgács Ist­vántól. Balogh József hivatá­sos pártfogó azt mondja, hogy sok ilyen segítőkész társadal­mi pártfogóra lenne még szük­ség. Cjvári József végrehájtásügyi főelőadó mm Tál l ózás Üzemi lapokban olvastuk A brigád vezetők országos tanácskozásának'idén külön je­lentőséget ad, hogy a mozgalom negyedszázados jubileumát ünnepli. E huszonöt év alatt a brigádok közötti munkaverseny számos eredménynek volt forrása: új energiákat szabadított föl, lendületet adott, s nem utolsósorban formálta, alakította az emberek szemléletét. Vitákat Is kiváltott a mozgalom. Gyakori panasz, hogy a vállalások formálisak, hogy a megítélés, az értékelés több el­lentmondást is rejt magában. Számosak az ellenpéldák is, az eltelt idő végül U Igazolta a brigádmozgalom szükségességét s erejét. Az idei országos tanácskozás nem pusztán az évforduló miatt jelentős. A jelenlegi gazdasági helyzet újabb, az eddi­giektől minőségében különböző követelményeket állít a szo­cialista brigádok elé. A munkaverseny céljainak gazdasági el­képzeléseinkhez kell igazodniuk, azok megvalósítását kell se­gíteniük. A jubileumi visszatekintés alkalom a fejlődés, a meg­újulás lehetőségeinek keresésére. Az üzemi lapok brigádmoz­galommal, munkaversennyel foglalkozó Írásai Is ebből a szem­pontból közelítik meg a témát. Ezúttal az üzemi brigádveze­tői tanácskozásokról írt beszámolókból idézünk néhány gon­dolatot. uts MwifTJUtJAi. lavtsObdanni 1 Ti#«] W — A Telefongyárban 1961-ben mindössze hat szocialista bri­gád dolgozott, ma pedig 239, összesen 2301 tagot számlálva. A vállalat vezetése szerint jo a gyár brigádmozgalma, sok a kézzel fogható eredmény, de ennek ellenére most inkább a problémák megoldását kell keresni. A tanácskozáson meg­állapították, hogy a brigádve- zetonek kulcsszerepe van. Munkáját bonyolulttá teszi, hogy nem csupán egy közös-• ség, hanem a gazdasági mun­ka társadalmi vezetője is, hi­szen a szocialista brigád a gazdasági munka mellett fon­tos társadalmi jellegű tevé­kenységet is folytat. A Tele­fongyárban a brigádvezetők többsége megfelel ezeknek a követelményeknek, sokan kö­zülük elsajátították a vezetés alapelveit, s ma már mint fele' lös társadalmi vagy gazdasá­gi vezetők tevékenykednek. A vezetés módszereiben a neve­lés, a meggyőzés, a mozgó­sítás került előtérbe. Ám tény az is, hogy a brigádvezetők­nek valamivel több mint a negyede semmiféle állami, po­litikai oktatásban nem vesz részt, s esetleg szakmai mun­kájuk sem kielégítő. A moz­galom gondjainak gyökerét itt leéli keresni. A brigádmozgalom irányítá­sában alapvető problémaként jelentkezik bizonyos elhatá­rolódás. Ez abban mutatkozik meg, hogy például a gazda­sági feladatok meghatározása és értékelése a gazdasági ve­zető feladata, míg a tanulás­sal, a művelődéssel a szak- szervezet foglalkozik, Így hol az egyik, hol a másik köve~ telmény kerül előtérbe, at­tól függően, hogy a gazdasá­gi vezetés vagy a szakszerve­zet vállal nagyobb szerepet az irányításban. A vállalati tanácskozáson dr. Gazdag Istvánná vezér- igazgató helyettes elmondta, hogy a tavalyi eredmények­ben óriási szerepe volt a brigádmozgalomnak és a szo­cialista munkaversenynek. A termelés egyes területein sa­játos, a feladatoknak legjob­ban megfelelő értékesítési rendszert alakítottak ki. En­nek alapján a brigádok saját maguk értékelhetik munkáju­kat. Célszerű lenne ezt a for­mát általánossá tenni a válla­latnál. A vállalat brigádjai a ter­melést mintegy egymillió fo­rint értékű, 40 ezer óra társa­dalmi munkával segítették. A vállalat ezt az összeget gyer­mekintézmények támogatásá­ra, lakásépítésre fordította. Az idei évre tervezett 30 millió csapágy gyártásában kiemelt szerep vár a szocia­lista brigádokban dolgozó munkásokra és műszakiakra egyaránt. A vállalati célokat azzal segíthetik, ha a konkrét munkahelyi sajátosságoknak, feladatoknak megfelelően év közben pótvállalásokat tesz­nek. Annál is inkább, mert régen megfogalmazott elv, hogy az eredményes brigád­munka nem alapulhat közpon­ti intézkedéseken. Az adott munkahelyen dolgozók tudják legjobban felmérni lehetősé­geiket, tartalékaikat, maguk a dolgozók képesek legjobban megfogalmazni feladataikat. S egyre inkább erre a szemlé­letre van szükség mind a brigádmozgalom megújulásá­hoz, mind a termelési felada­tok megvalósításához. Vimo PRQLEtÄRJA!, EGYESÜLJÉTEK! [IfÉNYSZÖ f) El » Í***U »«TÍOTÍ. Röl A Csepel Autógyár brigád­vezetői értekezletén túlnyomó- részt arról esett szó, hogy mit tehetnének ma a brigádmoz­galom minőségi javításáért, a kezdeményező kedv fokozá­sáért. A mozgalom eredménye a végterméken, a munkán, a kitűzött és vállalt célok el­érésén mérhető. így például a vonyarci üdülő és a két vál­lalati óvoda építésén, amelyek a brigádok számottevő több­letmunkája nyomán valósul­hattak meg. A népgazdasági egyensúly javítása érdekében a vállalati termelés és -gazdálkodás egé­szében jelentkező új feladatok megvalósításában még a ko­rábbiaknál is nagyobb jelen­tőséget kap a munkaverseny. A brigádmozgalom hatékony segítségével a vállalat ismét eredményes évet zárt. A bri­gádokon belül például föllen­dült az újítókedv. Tavaly ösz- szesen 269 újítást vezettek be. A tanácskozás megítélése szerint a jövőben az éves vál­lalásnak csupán egy keretet kell adnia, amin belül cél­szerű rövidebb időszakra meg­határozni a konkrét feladato­kat. Ezzel összefüggésben konkrétabbá kell tenni a vál­lalásokat, s törekedni kell, hogy azok iobban igazodjanak a brigádtagok egyéni képes­ségeihez. Jobban kifejezésre kell juttatni az önkéntes tár­sadalmi munka és a közéleti aktivitás értékelését. A CEMENT. ES MES2MOVEK DOIQOZOINAK LAPJA Az idei év kedvezőtlenebb a cementipar számára a ko­rábbinál, csökkent az igény. Ennek ellenére alaposan föl kell készülni a csúcsidény­re. Ilyen körülmények között különösen nehéz a munkaver- seny-mozgalmat a termeléshez közelebb vinni. Üj brigádok nem alakulnak, több régi' is megszűnik. Elhangzott olyan javaslat is, hogy szüntessék meg az első két brigádfoko­zatot, s hogy enyhítenek az értékelés szigorúságán is. Kisebb fegyelmi vétségért pél­dául még ne kelljen kizárni a brigádot a versenyből. Más vélemények szerint az értéke­lés és az anyagi elismerés kö­zött még nagyon hosszú idő telik el, jó lenne ezen is vál­toztatni. Tovább kellene ösz­tönözni és már év közben is jutalmazni az újítókat, ez minden bizonnyal még több embert buzdítana újításra. M. N. P. Pártfogók és pártfogoltak

Next

/
Thumbnails
Contents