Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-28 / 125. szám
jegyzet Felelősség Jó érzés, ha bíznak az emberben. A mikroklíma megtartó erő is lehet, de más esetben taszíthat is. Az előbbi környezetben az ember szívesen vállalja a nagyobb terhet, a többlet- munkát is. A bizalom olyan dolog, amelyért először meg kell küzdeni, s ha ez sikerül, majdnem ugyanannyi munkába kerül azt megtartani. A víz példájánál maradva: akiben bíznak, arra számítanak olyankor is, amikor mély vizű folyók medre fölött kell a hideg vízben tempózni. Erő és képesség jön ilyenkor számításba, de még ez is kevés, ha nem társul hozzá a szorgalom. Ezt az utóbbit felejtette ki a számításból évekkel ezelőtt fiatal kollégám, aki néhány hónappal a vállalati alkalmazása után így méltatlankodott: — Egyetemet végeztem, de nem méltányolják a felkészültségemet, önvizsgálatot viszont nem tartott. Mert ami igaz, az igaz. A rábízott munkával nem sokat törődött. A diplomájáról úgy gondolkodott, mint valami előjogokat biztosító nemesi oklevélről. Holott az csak az igazolás arra, hogy a feladatához szükséges ismereteket megtanították vele. Azt, hogy megszerezte, de hogy alkalmazni is tudja és akarja, annak a munkahely a konkrét bizonyítási területe. No persze, ez a példa is sánta, szereplője nem feltétlenül tipikus. Ám mégis úgy gondolom, a fiatal ismerőseimmel való találkozásra készülve, hogy jó, ha elmondom nekik. Erre inspirálnak azok a számok is, amelyek az első hallásra megragadták a figyelme- met, s a puszta kimondásuk elég ahhoz, hogy meggyőző erővel hassanak újkori történelmünk nagyszerűségéről. Vác város általános iskoláiban az idén 483 serdülő fiatalember fejezi be a nyolcadik általánost. Közülük 476-an tanulnak tovább, vagyis csak heten lépnek be az iskola után valamilyen munkahelyre. A Sztáron Sándor Általános Gimnázium 141 érettségizője közül 68-an folytatják tanulmányaikat felső fokon. Bizonyára hasonló arányokról hallanánk, ha megkérdeznénk a másik három középiskola vezetőit is. Ezek a beszédes számok sok más mellett a bizalmat is tükrözik. A meggyőződést, hogy érdemes tanulni, s főként azt, hogy lehet, s a szülők anyagilag is segíteni tudják gyermekeiket. Az érettségi után munkát vállalók bizakodva lépik át az üzemek kapuját, s bizalmat szavaz nekik ott a társadalom is. ügy, mint ahogy bizalmat szavaznak a felsőoktatás kapui felé indulóknak, s ahogy bizalmat szavaztak például a Forte-gyár most munkába kezdő húrom ösztöndíjjal végzett műszaki káderének, az esti iskolán végzett kollégának, a DCM két úgynevezett szetes továbbtanulójának, akiket felnőtt korukban készítettek fel az egyetemre, hogy onnan visszaérkezve, vegyék majd hasznát a tudásuknak. Nekik ezért most kell majd fizetniük. Mit is mondjak? Forgóalap, vagy valuta? Szóval a bizalom olyan kategória, amit adni és kapni kell az embernek. Nagy a felelősségünk azért, hogy erkölcsileg mindig fizetőképesek legyünk. . Kovács T. István VÁCI ^atrfgp A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM 1983. MÁJUS 28., SZOMBAT Különleges pedagógia Próbára tesz tanárt, diákot Az elmúlt néhány évben alaposan megismerte az ország és különösen Pest megye a tanterem- és tanítóhiány ösz- szes gondjait. Sok helyen még mindig szükség van képesítés nélküli nevelőkre, akik utólag, munkájuk mellett szereznek diplomát. A cél természetesen az, hogy a gyermekek oktatását, nevelését megfelelő képzettséggel, felkészültséggel rendelkező pedagógusokra bízzuk. Képzettség nélkül Érdekes, felemás helyzet alakult ki egy szűk területen, a süketnémák szakközépiskolai oktatásában. Sokáig a váci Süketnémák Intézetének feladata volt a szakmunkástanulók képzése is. Az itt dolgozó gyógypedagógusok tanították megfelelő képzettség nélkül a szaktantárgyakat is. Imre György, a 204-es számú Szakközépiskola igazgatója harmadik éve irányítja már a süketnémák szakmunkásképzését. Nem minden nehézség nélkül oldották meg ezt a feladatot. — Alapvető probléma volt, hogy a Süketnéma Intézet tanárai nem rendelkeztek a szak- tantárgyak tanításához szükséges képzettséggel. Egy, 1974- es rendelet alapján a fizikai fogyatékosok képzését a helyi szakmunkásképzőknek kell ellátniuk, hogy a fogyatékos gyermekek is azonos felkészültségű szakmunkások lehessenek az egészségesekkel. A rendelet értelmében mi 1980- ban vettük át a Süketnéma Intézettől a szakmunkástanuló lányok kollégiumát. Azóta a mi tanáraink foglalkoznak velük, akik viszont nem rendelkeznek gyógypedagógiai, logopédiai képzettséggel, tehát az ő feladatuk sem könnyű. Tölgyes Lászlóné igazgató- helyettes gyógypedagógus és matematika szakos tanár. A kettős felkészültség jelentőségét a következőkben látja. — A süketnéma gyerekek szókincse, fogalmi köre sokkal szűkebb, mint a hallóké, ők csak vizuális úton jutnak információkhoz, minden fogal. mat nagy nehézségek árán kell elsajátítaniuk, amit a hallók auditív úton önkéntelenül megtanulnak. így a szaktanárok nehéz helyzetben vannak, mert a géptan, az anyagismeret, a munkavédelem tanulásához szükséges fogalmakat a gyerekek nem ismerik. Hozzá kell tehát szokniuk, hogy a tankönyvek anyagát milyen szűrés után és milyen módszerekkel kell elsajátítaniuk. Ezen a területen ők számítanak „képesítés nélkülieknek” a gyógypedagógusokhoz képest. — Részesülhetnek-e végül is a süketek azonos szintű képzésben a hallókkal? — Egészen azonos szintűben nem. Egy szűkített tantervre lenne szükségünk, de mivel ilyen nincs, ezt magunknak kell a gyakorlat tapasztalatai alapján létrehoznunk. Azokra a lényes fogalmakra, összefüggésekre kell építenünk, amik elengedhetetlenül szükségesek a szakma ismeretéhez. A szókincsben, fogalomkörben pedig csökkentenünk kell a szaktárgyak anyagát. — Milyen módszertani különbségeket kell alkalmazniuk? — A lehetőségekhez mérten keveset használunk tankönyveket, hogy ne zavarja a gyerekeket a sok, számukra ismeretlen szakkifejezés, idegen szó. Vázlatot írunk és annak alapján kérjük számon a tanultakat. A visszajelzés gyakran írásban történik, bár külön feladatunk a gyerekek beszél- tetése, hiszen munkahelyükön is így kell majd érintkezniük halló munkatársaikkal. A pedagógusoknak meg kell tanulniuk olyan tisztán artikulálni, hogy a gyerekek szájról olvashassák azt, amit mond. Mindezt elsajátítani nem volt köny- nyű a szakmunkásképző intézet tanárainak. Emberek között — Ha végül is egy szűkített szakismereti anyagot sajátítanak el a gyerekek, hogyan tudnak eleget tenni majd munkaköri feladataiknak? — Mivel nem jutnak hallás útján információkhoz, legtöbbjük nagyon jó megfigyelő. A gyakorlati feladatokat nagyon gyorsan megtanulják és igen pontosan végzik. A munkájukra eddig még sehonnan nem érkezett panasz. — Hogyan tudnak beilleszkedni munkahelyükön a hallók világába? — A nálunk töltött három év alatt azért már gyakorivá vált a kapcsolatuk a külvilággal. Rendszeresen visszük őket különböző, látás útján is érthető kulturális eseményekre, nagyon szeretik a balettelőadásokat, a színházat, a kiállításokat. Klubdélutánoikon, kirándulásokon vesznek részt, sőt, népi tánccsoportunk is van. Ezeken a programokon, a családon és rajtunk keresztül megszokják a hallókkal való kapcsolatot. Azok a gyerekek, akik nehezebben alkalmazkodnak, általában varrónőknek tanulnak, és otthon, a szüleiknél dolgoznak. Idegen környezet Később, alkalmazkodniuk tehát csak a családtagokhoz kell. A szövőnők viszont munkásszállón laknak, teljesen idegen környezet veszi őket körül, de remekül megállják a helyüket. Márványl Ágnes Az egyenruhák mesterei Az egyenruhát viselők jól Ismerik Szendrel Piroska, Psemák János és István Gábor nevét. A Dunakörnyéke Ruházati és Háziipari Szövetkezet váci egyenruharészlegében az uniformisok készítése és javítása mellett civil öltönyök, női ruhák varrására is vállalkoznak. Hancsovszki János felvétele / Bővítik a választékot A kereskedők sem pihentek Az MHD váci gyáregysége az l. negyedév árbevételét időarányosan teljesítette. Ez nem volt könnyű feladat, mert menet közben csökkenteni kellett a tervezett konténerek gyártását. A negyedéves terv időszakában 950 darabot terveztek, amiből 804 darab készült el. Az elkészült konténerekből közel 340-et belföldön értékesítettek. A mintegy 100 darabot sikerült exportálni. Természetesen a kereskedők sem pihentek. Ismerve az Két tábla a strandon Ellopták a mentőcsónakot A zöldár után tisztább a víz Az elmúlt év nyarán strand, őrjáratokat folytattam a járás területén. Akkor szomorúan kellett megállapítanom, hogy a korábbi évekhez viszonyítva nincs semmilyen változás szabad strandjainkon. — Vajon az idén van-e? — morfondíroztam magamban, miközben a nagymarosi strandot kerestem fel. Zeller Sándorné, a gondnok készségesen válaszolt kérdéseimre: — Az idén van mentőcsónak? — Nem is tudom megmondani,' mikor lopták el. KülönMég áll a ház Kétely támadt bennem TJ allani vélem, hogy veri az eső a rádi Muslay-kastély padlását. Pedig legfeljebb csak verte, mert mire én odaértem, akkorra — talán a kánikula — az öreg kastély beteg szárnya beomlott. Szomorú egy látvány! A váratlan fordulat mégsem szegte kedvemet, sőt, ösztönzött az okok keresésére. Feltételeztem, hogy azért omlott be a tetőzet és törött el az a néhány tartógerenda, mert nem bírták tovább elviselni a szép, újonnan felrakott piros cserepeket. Hiába no, bármennyire szeretnénk is olykor, hogy a cserép tartsa a tetőt, ilyen csalóka a látszat, és a tető tartja a cserépzetet. Ezt mégsem hagyhatjuk, gondoltam, látva a kastély kálváriáját, de kiokítottak, hogy fogalmam sincs a statikáról; erősebb az a kastély, mint hinném, eláll még jó ideig. Kétely kerített hatalmába, s bizonytalanságom csak fokozódott, amikor valaki kezembe nyomta Békés Istvánnak Pest megyei barangolások című, nyolc éve megjelent könyvét, amelyben ez olvasható ' a Muslay-kastélyról: „ahogy ma áll, nem fog sokáig állani”. Lám, ezek a borúlátó jóslatok, hiszen dacolva az idővel, áll még az öreg épület. így már egészen más megvilágításba kerülnek a tények. Ismét erőre kaptam, sőt, egy másik értesülés egészen felvillanyozott. Megtudtam, hogy rendkívüli gazdasági helyzetünk ellenére kormányunk Gazdasági Bizottsága progresszióén növekvő pénzbeli támogatást nyújt az országos kastélyprogramhoz. Akárhogy is, ez bizony ékes bizonyítéka becses nemzeti értékeink megóvásának! Uár csak abban az esetben érdemelhető ki a központi támogatás, ha község és megye összefogva, közösen állják a helyreállítási, felújítási költségek égy részét. Először arra gyanakodtam, hogy „Ugocsa non coronat", de gyorsan felvilágosítottak, hogy ez csak akkoriban volt divat, amikor az alapköveit rakhatták le a szegény kastélynak. Arra gondoljak inkább, vajon telik-e belépőre a derék vádiaknak, hogy a Műemléki Felügyelőség védőszárnyai alá vegye kastélyukat? Kicsit le- lombozódtam. de újabb, áthidaló megoldásként ötlött fel bennem, hogy ha nem, akkor bérbe is adhatnák azt egy érdeklődőnek, de erről hallani sem akarnak. A kastélyra a vádiaknak is szükségük van. Hogy mi lesz, ha nem tudják fenntartani? Törtem a fejem, de nem jutottam ötről hatra. Egy környékbeli idős néne még alaposan rám is ijesztett, egyre csak azt hajtogatta, hogy így van ez, ha az ember nem megy a házhoz, a ház megy az emberre... Ez végül elvezetett a lehetséges megoldáshoz, de még annyit: soha nem kedveltem az efféle bölcsességeket, mert rendre megfeledkeznek leleményességünkről, emberi furfangunk- ról. X/féghogy a ház az ember- re... Hol vagyunk már ettől? Legfeljebb odaállítunk valakit, hogy időben szóljon: Vigyázat, dől a fal! De tessék mondani bizonyos, hogy igy majd nem lesz semmi baj? Szluka Márton ben is, itt csak napozni lehet. Láthatja: ki van téve a tábla, hogy fürödni tilos. — Ám az a tábla is, amin jó nagy betűkkel olvasható, hogy fürdés után a zuhanyozás ajánlott. Mit szól ehhez? — Semmit! — Arról nem is akarok beszélni, hogy a strandtól száz méterre eléggé sokan füröd- nek, persze nemcsak a vízben, inkább az iszapban. — Erre sem tudok mit mondani. A strandon változás nincs. Bója sincs kirakva, valamelyik fa tövében megtalálja. Szerintem nem is érdemes ezzel a témával foglalkozni. Mindenki tudja úgyis, hogy a Duna vize szennyezett. Most a zöldár lefolyása után tisztul a víz. — Tavaly is iszaptengert láttam, meg olajos vízfoltokat. Az itt élők szerint veszélyes azért is a Dunába menni, mert néhol hirtelen mélyül. — Ez igaz, de intézkedjenek az illetékesek. Nem nekem kell. — De kik azok az illetékesek? N. P. J. Nemzetközi triennálé Díjazott alkotás Ezüst plakett A jugoszláviai Növi Sad- ban az Idén hetedik alkalommal rendezték meg a három- évenként sorra kerülő nemzetközi fotográfiai triennálét. A rangos eseményen pályázott Kocsis Iván fotóművész is akinek az Antigoné című színes diasorozatát ezüst plakettel jutalmazták. exportálásl nehézségeket, piacokat kerestek Argentínában, Csehszlovákiában és Ausztriában. Mindezek mellett új termékkínálata volt a gyárnak, többek között a dömperserleg és a kábeldob. A gyár a kialakult belső kooperációja mellett külső kooperációs partnereket is keresett. Többek között szerződést kötött az Országos Vízügyi Beruházási Vállalattal és a győri Rába-gyárral. Ami a II. negyedévi program igen fontos eleme, hogy nagyobb intenzitással folyik a belső kooperáció. Ezt bizonyítja az is, hogy a váci gyár segít az Indiába készülő Neyveli kazánok gyártásában is. Erőteljes fejlesztési program kezdődött a termékek választékának növelése érdekében. Időközben elkészült az intenzív szellőzésű konténer két típusa. Ezeknek a próbái megtörténtek. Az egyiket, melyet a legnagyobb vevő a SEA cégrészére fejlesztettek ki, bemutatták a bécsi kiállításon. A BNV-n a gyáregység műhelykonténerrci és galambok szállítására alkalmas konténerrel vesz részt. A könnyített szerkezetű műhelykonténer közel 35 százalékkal olcsóbb, mint a többi típusú, s benne különféle szerszámgépek helyezhetők el. Csányi Ferenc Búcsúszslvények Váci lottó Az OTP váci to tó-lottókirendeltsége is megjelenik a váci búcsú június 4—5. napi forgatagában. A két nap alatt 12 alkalommal sorsolják a búcsúban vásárolt szelvényeket.-A 2 óránként tartott sorsoláson ösz- szesen 6 ezer forint értékű újabb lottószelvényt sorsolnak ki. . ISSN 0133—3739 (Váci Hírlap)
