Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-28 / 125. szám

jegyzet Felelősség Jó érzés, ha bíznak az emberben. A mikroklíma megtartó erő is lehet, de más esetben taszíthat is. Az előbbi környezetben az ember szívesen vállalja a nagyobb terhet, a többlet- munkát is. A bizalom olyan dolog, amelyért először meg kell küzdeni, s ha ez sikerül, majdnem ugyanannyi mun­kába kerül azt megtarta­ni. A víz példájánál marad­va: akiben bíznak, arra számítanak olyankor is, amikor mély vizű folyók medre fölött kell a hideg vízben tempózni. Erő és képesség jön ilyen­kor számításba, de még ez is kevés, ha nem társul hozzá a szorgalom. Ezt az utóbbit felejtette ki a szá­mításból évekkel ezelőtt fiatal kollégám, aki néhány hónappal a vállalati alkal­mazása után így méltatlan­kodott: — Egyetemet vé­geztem, de nem méltányol­ják a felkészültségemet, önvizsgálatot viszont nem tartott. Mert ami igaz, az igaz. A rábízott munkával nem sokat törődött. A dip­lomájáról úgy gondolko­dott, mint valami előjogo­kat biztosító nemesi okle­vélről. Holott az csak az igazolás arra, hogy a fel­adatához szükséges ismere­teket megtanították vele. Azt, hogy megszerezte, de hogy alkalmazni is tudja és akarja, annak a munkahely a konkrét bizonyítási terü­lete. No persze, ez a példa is sánta, szereplője nem fel­tétlenül tipikus. Ám mégis úgy gondolom, a fiatal is­merőseimmel való találko­zásra készülve, hogy jó, ha elmondom nekik. Erre ins­pirálnak azok a számok is, amelyek az első hallásra megragadták a figyelme- met, s a puszta kimondásuk elég ahhoz, hogy meggyőző erővel hassanak újkori tör­ténelmünk nagyszerűségé­ről. Vác város általános isko­láiban az idén 483 serdülő fiatalember fejezi be a nyolcadik általánost. Közü­lük 476-an tanulnak to­vább, vagyis csak heten lépnek be az iskola után valamilyen munkahelyre. A Sztáron Sándor Általá­nos Gimnázium 141 érett­ségizője közül 68-an foly­tatják tanulmányaikat felső fokon. Bizonyára hasonló arányokról hallanánk, ha megkérdeznénk a másik három középiskola vezetőit is. Ezek a beszédes számok sok más mellett a bizalmat is tükrözik. A meggyőző­dést, hogy érdemes tanulni, s főként azt, hogy lehet, s a szülők anyagilag is segí­teni tudják gyermekeiket. Az érettségi után mun­kát vállalók bizakodva lé­pik át az üzemek kapuját, s bizalmat szavaz nekik ott a társadalom is. ügy, mint ahogy bizalmat szavaznak a felsőoktatás kapui felé indulóknak, s ahogy bizalmat szavaztak például a Forte-gyár most munkába kezdő húrom ösztöndíjjal végzett műsza­ki káderének, az esti isko­lán végzett kollégának, a DCM két úgynevezett szetes továbbtanulójá­nak, akiket felnőtt koruk­ban készítettek fel az egye­temre, hogy onnan vissza­érkezve, vegyék majd hasz­nát a tudásuknak. Nekik ezért most kell majd fizet­niük. Mit is mondjak? For­góalap, vagy valuta? Szó­val a bizalom olyan kate­gória, amit adni és kapni kell az embernek. Nagy a felelősségünk azért, hogy erkölcsileg mindig fizető­képesek legyünk. . Kovács T. István VÁCI ^atrfgp A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM 1983. MÁJUS 28., SZOMBAT Különleges pedagógia Próbára tesz tanárt, diákot Az elmúlt néhány évben alaposan megismerte az ország és különösen Pest megye a tanterem- és tanítóhiány ösz- szes gondjait. Sok helyen még mindig szükség van képesítés nélküli nevelőkre, akik utó­lag, munkájuk mellett szerez­nek diplomát. A cél természe­tesen az, hogy a gyermekek oktatását, nevelését megfelelő képzettséggel, felkészültséggel rendelkező pedagógusokra bíz­zuk. Képzettség nélkül Érdekes, felemás helyzet ala­kult ki egy szűk területen, a süketnémák szakközépiskolai oktatásában. Sokáig a váci Süketnémák Intézetének fel­adata volt a szakmunkástanu­lók képzése is. Az itt dolgo­zó gyógypedagógusok tanítot­ták megfelelő képzettség nél­kül a szaktantárgyakat is. Imre György, a 204-es szá­mú Szakközépiskola igazgató­ja harmadik éve irányítja már a süketnémák szakmunkáskép­zését. Nem minden nehézség nélkül oldották meg ezt a fel­adatot. — Alapvető probléma volt, hogy a Süketnéma Intézet ta­nárai nem rendelkeztek a szak- tantárgyak tanításához szük­séges képzettséggel. Egy, 1974- es rendelet alapján a fizikai fogyatékosok képzését a helyi szakmunkásképzőknek kell el­látniuk, hogy a fogyatékos gyermekek is azonos felké­szültségű szakmunkások lehes­senek az egészségesekkel. A rendelet értelmében mi 1980- ban vettük át a Süketnéma In­tézettől a szakmunkástanuló lányok kollégiumát. Azóta a mi tanáraink foglalkoznak ve­lük, akik viszont nem rendel­keznek gyógypedagógiai, lo­gopédiai képzettséggel, tehát az ő feladatuk sem könnyű. Tölgyes Lászlóné igazgató- helyettes gyógypedagógus és matematika szakos tanár. A kettős felkészültség jelentő­ségét a következőkben látja. — A süketnéma gyerekek szókincse, fogalmi köre sokkal szűkebb, mint a hallóké, ők csak vizuális úton jutnak in­formációkhoz, minden fogal­. mat nagy nehézségek árán kell elsajátítaniuk, amit a hallók auditív úton önkéntelenül megtanulnak. így a szaktaná­rok nehéz helyzetben vannak, mert a géptan, az anyagisme­ret, a munkavédelem tanulá­sához szükséges fogalmakat a gyerekek nem ismerik. Hozzá kell tehát szokniuk, hogy a tankönyvek anyagát milyen szűrés után és milyen mód­szerekkel kell elsajátítaniuk. Ezen a területen ők számíta­nak „képesítés nélkülieknek” a gyógypedagógusokhoz képest. — Részesülhetnek-e végül is a süketek azonos szintű kép­zésben a hallókkal? — Egészen azonos szintűben nem. Egy szűkített tantervre lenne szükségünk, de mivel ilyen nincs, ezt magunknak kell a gyakorlat tapasztalatai alapján létrehoznunk. Azokra a lényes fogalmakra, összefüg­gésekre kell építenünk, amik elengedhetetlenül szükségesek a szakma ismeretéhez. A szó­kincsben, fogalomkörben pedig csökkentenünk kell a szak­tárgyak anyagát. — Milyen módszertani kü­lönbségeket kell alkalmaz­niuk? — A lehetőségekhez mérten keveset használunk tanköny­veket, hogy ne zavarja a gye­rekeket a sok, számukra isme­retlen szakkifejezés, idegen szó. Vázlatot írunk és annak alap­ján kérjük számon a tanul­takat. A visszajelzés gyakran írásban történik, bár külön feladatunk a gyerekek beszél- tetése, hiszen munkahelyükön is így kell majd érintkezniük halló munkatársaikkal. A pe­dagógusoknak meg kell tanul­niuk olyan tisztán artikulálni, hogy a gyerekek szájról olvas­hassák azt, amit mond. Mind­ezt elsajátítani nem volt köny- nyű a szakmunkásképző inté­zet tanárainak. Emberek között — Ha végül is egy szűkített szakismereti anyagot sajátíta­nak el a gyerekek, hogyan tudnak eleget tenni majd mun­kaköri feladataiknak? — Mivel nem jutnak hallás útján információkhoz, leg­többjük nagyon jó megfigye­lő. A gyakorlati feladatokat nagyon gyorsan megtanulják és igen pontosan végzik. A munkájukra eddig még sehon­nan nem érkezett panasz. — Hogyan tudnak beillesz­kedni munkahelyükön a hal­lók világába? — A nálunk töltött három év alatt azért már gyakorivá vált a kapcsolatuk a külvilág­gal. Rendszeresen visszük őket különböző, látás útján is ért­hető kulturális eseményekre, nagyon szeretik a balettelő­adásokat, a színházat, a kiál­lításokat. Klubdélutánoikon, ki­rándulásokon vesznek részt, sőt, népi tánccsoportunk is van. Ezeken a programokon, a csa­ládon és rajtunk keresztül meg­szokják a hallókkal való kap­csolatot. Azok a gyerekek, akik nehezebben alkalmazkodnak, általában varrónőknek tanul­nak, és otthon, a szüleiknél dolgoznak. Idegen környezet Később, alkalmazkodniuk tehát csak a családtagokhoz kell. A szövőnők viszont mun­kásszállón laknak, teljesen ide­gen környezet veszi őket kö­rül, de remekül megállják a helyüket. Márványl Ágnes Az egyenruhák mesterei Az egyenruhát viselők jól Ismerik Szendrel Piroska, Psemák János és István Gábor nevét. A Dunakörnyéke Ruházati és Háziipari Szövetkezet váci egyenruharészlegében az unifor­misok készítése és javítása mellett civil öltönyök, női ruhák varrására is vállalkoznak. Hancsovszki János felvétele / Bővítik a választékot A kereskedők sem pihentek Az MHD váci gyáregysége az l. negyedév árbevételét időarányosan teljesítette. Ez nem volt könnyű feladat, mert menet közben csökkenteni kellett a tervezett konténe­rek gyártását. A negyedéves terv időszakában 950 darabot terveztek, amiből 804 darab készült el. Az elkészült konténerek­ből közel 340-et belföl­dön értékesítettek. A mintegy 100 darabot sike­rült exportálni. Természetesen a kereskedők sem pihentek. Ismerve az Két tábla a strandon Ellopták a mentőcsónakot A zöldár után tisztább a víz Az elmúlt év nyarán strand, őrjáratokat folytattam a já­rás területén. Akkor szomo­rúan kellett megállapítanom, hogy a korábbi évekhez vi­szonyítva nincs semmilyen változás szabad strandjain­kon. — Vajon az idén van-e? — morfondíroztam magamban, miközben a nagymarosi stran­dot kerestem fel. Zeller Sándorné, a gondnok készségesen válaszolt kérdé­seimre: — Az idén van mentőcsó­nak? — Nem is tudom megmon­dani,' mikor lopták el. Külön­Még áll a ház Kétely támadt bennem TJ allani vélem, hogy veri az eső a rádi Muslay-kastély padlását. Pedig legfeljebb csak verte, mert mire én oda­értem, akkorra — talán a ká­nikula — az öreg kastély be­teg szárnya beomlott. Szomo­rú egy látvány! A váratlan fordulat mégsem szegte kedvemet, sőt, ösztön­zött az okok keresésére. Felté­teleztem, hogy azért omlott be a tetőzet és törött el az a né­hány tartógerenda, mert nem bírták tovább elviselni a szép, újonnan felrakott piros csere­peket. Hiába no, bármennyire szeretnénk is olykor, hogy a cserép tartsa a tetőt, ilyen csalóka a látszat, és a tető tartja a cserépzetet. Ezt mégsem hagyhatjuk, gondoltam, látva a kastély kálváriáját, de kiokítottak, hogy fogalmam sincs a stati­káról; erősebb az a kastély, mint hinném, eláll még jó ideig. Kétely kerített hatalmá­ba, s bizonytalanságom csak fokozódott, amikor valaki ke­zembe nyomta Békés István­nak Pest megyei barangolások című, nyolc éve megjelent könyvét, amelyben ez olvas­ható ' a Muslay-kastélyról: „ahogy ma áll, nem fog sokáig állani”. Lám, ezek a borúlátó jósla­tok, hiszen dacolva az idővel, áll még az öreg épület. így már egészen más megvilágí­tásba kerülnek a tények. Is­mét erőre kaptam, sőt, egy másik értesülés egészen felvil­lanyozott. Megtudtam, hogy rendkívüli gazdasági helyze­tünk ellenére kormányunk Gazdasági Bizottsága prog­resszióén növekvő pénzbeli tá­mogatást nyújt az országos kastélyprogramhoz. Akárhogy is, ez bizony ékes bizonyítéka becses nemzeti értékeink meg­óvásának! Uár csak abban az esetben érdemelhető ki a köz­ponti támogatás, ha község és megye összefogva, közösen állják a helyreállítási, felújí­tási költségek égy részét. Elő­ször arra gyanakodtam, hogy „Ugocsa non coronat", de gyorsan felvilágosítottak, hogy ez csak akkoriban volt divat, amikor az alapköveit rakhat­ták le a szegény kastélynak. Arra gondoljak inkább, vajon telik-e belépőre a derék vá­diaknak, hogy a Műemléki Felügyelőség védőszárnyai alá vegye kastélyukat? Kicsit le- lombozódtam. de újabb, áthi­daló megoldásként ötlött fel bennem, hogy ha nem, akkor bérbe is adhatnák azt egy ér­deklődőnek, de erről hallani sem akarnak. A kastélyra a vádiaknak is szükségük van. Hogy mi lesz, ha nem tud­ják fenntartani? Törtem a fe­jem, de nem jutottam ötről hatra. Egy környékbeli idős néne még alaposan rám is ijesztett, egyre csak azt hajto­gatta, hogy így van ez, ha az ember nem megy a házhoz, a ház megy az emberre... Ez végül elvezetett a lehetséges megoldáshoz, de még annyit: soha nem kedveltem az efféle bölcsességeket, mert rendre megfeledkeznek leleményessé­günkről, emberi furfangunk- ról. X/féghogy a ház az ember- re... Hol vagyunk már ettől? Legfeljebb odaállítunk valakit, hogy időben szóljon: Vigyázat, dől a fal! De tessék mondani bizonyos, hogy igy majd nem lesz sem­mi baj? Szluka Márton ben is, itt csak napozni lehet. Láthatja: ki van téve a táb­la, hogy fürödni tilos. — Ám az a tábla is, amin jó nagy betűkkel olvasható, hogy fürdés után a zuhanyozás ajánlott. Mit szól ehhez? — Semmit! — Arról nem is akarok be­szélni, hogy a strandtól száz méterre eléggé sokan füröd- nek, persze nemcsak a víz­ben, inkább az iszapban. — Erre sem tudok mit mondani. A strandon válto­zás nincs. Bója sincs kirak­va, valamelyik fa tövében megtalálja. Szerintem nem is érdemes ezzel a témával fog­lalkozni. Mindenki tudja úgyis, hogy a Duna vize szennyezett. Most a zöldár le­folyása után tisztul a víz. — Tavaly is iszaptengert láttam, meg olajos vízfolto­kat. Az itt élők szerint ve­szélyes azért is a Dunába menni, mert néhol hirtelen mélyül. — Ez igaz, de intézkedjenek az illetékesek. Nem nekem kell. — De kik azok az illetéke­sek? N. P. J. Nemzetközi triennálé Díjazott alkotás Ezüst plakett A jugoszláviai Növi Sad- ban az Idén hetedik alkalom­mal rendezték meg a három- évenként sorra kerülő nem­zetközi fotográfiai triennálét. A rangos eseményen pályázott Kocsis Iván fotóművész is akinek az Antigoné című szí­nes diasorozatát ezüst plaket­tel jutalmazták. exportálásl nehézségeket, pia­cokat kerestek Argentínában, Csehszlovákiában és Ausztriá­ban. Mindezek mellett új ter­mékkínálata volt a gyárnak, többek között a dömperserleg és a kábeldob. A gyár a kialakult belső kooperációja mellett külső kooperációs partnereket is ke­resett. Többek között szerző­dést kötött az Országos Víz­ügyi Beruházási Vállalattal és a győri Rába-gyárral. Ami a II. negyedévi program igen fontos eleme, hogy nagyobb intenzitással folyik a belső kooperáció. Ezt bizonyítja az is, hogy a váci gyár segít az Indiába készülő Neyveli ka­zánok gyártásában is. Erőteljes fejlesztési program kezdődött a termékek válasz­tékának növelése érdekében. Időközben elkészült az inten­zív szellőzésű konténer két típusa. Ezeknek a próbái meg­történtek. Az egyiket, melyet a legnagyobb vevő a SEA cég­részére fejlesztettek ki, bemu­tatták a bécsi kiállításon. A BNV-n a gyáregység műhelykonténerrci és ga­lambok szállítására alkal­mas konténerrel vesz részt. A könnyített szerkezetű mű­helykonténer közel 35 száza­lékkal olcsóbb, mint a többi típusú, s benne különféle szerszámgépek helyezhetők el. Csányi Ferenc Búcsúszslvények Váci lottó Az OTP váci to tó-lottó­kirendeltsége is megjelenik a váci búcsú június 4—5. napi forgatagában. A két nap alatt 12 alkalom­mal sorsolják a búcsúban vá­sárolt szelvényeket.-A 2 órán­ként tartott sorsoláson ösz- szesen 6 ezer forint értékű újabb lottószelvényt sorsolnak ki. . ISSN 0133—3739 (Váci Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents