Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-28 / 125. szám

•AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM Ara: iv80 fur*Ki 1983. MÁJUS 28., SZOMBAT A siociaSisfa brigádok évfordulóin A példamutatás a siker záloga Hifüntefések a Pcricmsnfben Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az alkotmány 22. paragra­fusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést június 23-án délelőtt 1U órára összehívta. Az Elnöki Tanács'a Minisz­tertanács előterjesztése alap­ján, a gazdálkodás felelősségi rendszerének hatékonyabb működtetése érdekében módo­sította a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény, a büntető törvénykönyv hatály­ba lépéséről szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet, vala­mint a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseit. A jog­szabálytervezeteket előzetesen az országgyűlés illetékes bi­zottságai is megvitatták. A' Minisztertanácsnak a közlekedés és á hírközlés irá­nyítási és szervezeti rendsze­rével összefüggő jogszabály­módosításra vonatkozó előter­jesztését megtárgyalva, az Elnöki Tanács módosította a Magyar Népköztársaság mi­nisztériumainak felsorolásáról szóló 1973. évi IV. törvényt, a postáról és távközlésről szóló 1964. évi II. törvényt, valamint a közlekedéssel összefüggő eáyes törvényerejű rendelete­ket. A Magyar Posta a jövő­ben a Minisztertanács felügye­lete alá tartozó országos ha­táskörű szervként működik. E szervezeti módosítások július 1-től lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács a továb­biakban felmentésekről és ki­nevezésekről döntött, kitünte­tések adományozásáról hatá­rozott, bírákat mentett fel és választott. gyermeknap, 1983. Összeállításunk a 9. oldalon! A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a szocialista brigádmoz- gaiom fennállásának 25. évfor­dulója alkalmából a mozga­lomban kifejtett eredményes munkájukért szoéialista brigá­dokat és szocialista brigádta­gokat tüntetett ki. A kitünte­téseket pénteken a Parlament kupolatermében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gás­pár Sándor, a SZOT főtitkára, Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Fejti György, a KISZ Központi Bi­zottság első titkára. Losónczi Pál, a szocialista brigádmozgalom elmúlt ne­gyedszázadának értékes ered­ményeit idézve elmondta, hogy egész társadalmunkra mély hatást gyakorolt a moz­galom, amely az emberformá­lásban éppoly számottevő si­kereket ért el, mint az új al­kotások létrehozásában. A leg­jobb brigádok városon, falun egyaránt'a tartalmas közössé­gi élet megtestesítői és serken­tői. Az Elnöki Tanács elnöke utalt a Központi Bizottság leg­utóbbi összegező tanácskozá­sára, és kiemelte, hogy további fejlődésünk kulcskérdése az okosan szervezett, jó minősé­gű, szorgalmas munka. Ennek csak közös erőfeszítéssel, szi­gorú fegyelemmel és öntudat­tal felelhetünk meg. Csak ak­kor, ha a kéz, az értelem és a közös ügyünkbe vetett hit együtt munkálkodik. Ez a há­rom alapvetően fontos erény elsősorban a szocialista brigá­dok sajátja. A szocialista bri­gádok példamutatása a siker záloga, nekik kell élenjárniuk a feladatok pontos, színvona­las teljesítésében, az export- termékek minőségének javítá­sában, a termelékenység növe­lésében és a termékszerkezet korszerűsítésében, valamint a takarékosságban is. Végezetül az MSZMP Köz­N egyedszázad — huszon­öt év. Az ember életé­ben éppúgy tekintélyes idő, mint egy mozgaloméban. Kilencezer százhuszonöt ünnep- és munkanap. Me­lyek mindegyike gazdaságit éppúgy, mint ' társadalmi munkát bőven hozott ma­gával. S olykor még ki- sebb-nagyobb kudarcokat is! Az utóbbit sem tagad­juk, hiszen megtaláltuk a kiutat, a megoldást. Mert ha kevés volt a munkás­kéz, szorítottak a határ­idők, segítség kellett a tele­pülésfejlesztésen, vagy csak egyszerűen a példaadás hiányzott —- rájuk építet­tünk, építhettünk, a szocia­lista brigádokra. S nem hiába! ök nyolcvanezren, akik Pest megyében e ver­senyformában dolgoznak, mindig tanú jelét adták: képesek a megújulásra, a nagy feladatok megoldásá­ra! Emlékeztetőnek ez is elég ma, amikor reggel már összeült a szocialista bri­gádvezetők VI. országos ta­nácskozása. Az építők szék­házában, a padsorokban azok közül is sokan ott vannak, akik huszonöt év­vel ezelőtt, 1958-ban ala­pítói voltak e mozgalom­nak. S közöttük természe­tesen a fiatalok, a pálya­kezdők. Huszonöt év — ne­gyedszázad, mi más ez, ha nem jubileumi számvetés? Az, mégpedig — a fel­készülést ismerve — a ja­vából. Pedig minden évben újra és újra megmérettet­nek a szocialista brigádok. Ám e számvetés, jubileum mögött az a szándék húzó­dik meg, hogy miközben az ipar, a mezőgazdaság a piachoz, az igényekhez iga­zodik, alkalmazkodik — a brigádmozgalom követel­ményrendszere, belső tar­talma is Összhangba kerül­jön a mával. Meghatározva a mozgalom tennivalóit, a soron következő lépéseket. Erre készültek Pest megye szocialista brigádvezetői már 1982. májusában, ami­kor kerekasztal beszélgeté­sen vitatták meg a mozga­lom helyzetét. Indulatok, érvek csaptak akkor össze. A szándék? Akkor sem volt kevesebb, mint ma: o tartalom adja meg a for­ma értékét. Az értelmes célok napi feladatokra bon­tása, mely negyedszázadon át is fémjelezte a szocia­lista brigádok létét, műkö­dését. Ápolva a hagyományt, ülnek ma össze saját dol­gaikról szólni, eszmét cse­rélni,1 az önmagukban levő megújulási készséget , a köz, mindannyiunk javára ka­matoztatni. A formán belül megőrizni mindazt, ami érték — elhagyni azokat a tartalmi jegyeket, melyek már a változást sürgetik. Nem egyszerű a munká­juk. Mint ahogy sohasem volt az. Több segítséget, testre szabottabb feladato­kat várnak, amikor úgy fo­galmaznak, hogy a munka- és a verseny szervezése ne szakadjon el egymástól. Vagyis a vállalások épülje­nek az üzem, a gyár ter­veire, céljaira, törekvései­re. A kritika jogosságát — ismerve önmagunkat, hi­báinkat — aligha lehet vi­tatni. Még akkor sem, ha Pest megye üzemeiben, gyáraiban akad ez alól szép számmal kivétel. S a bér? Nem mondunk újat, bri­gádtagok, vezetők fogal­mazták meg: nem jelenléti díj, munkáért jár, a diffe­renciálás pedig ezen felül nyújtott teljesítményért! Létüket, munkájuk értel­mét is abban látják, ha a korszerű anyag- és ener­giagazdálkodást, a piacra orientált műszaki fejlesz­tést gazdasági egyensú­lyunk javításának szolgá­latába állítjuk. S minden bizonnyal a hármas jelszó — szo­cialista módon dolgozni, ta­nulni, élni — mai értelme­zése is hangsúlyt kap. Ér­vényéből mit sem vesztett — csak tartalma változott, gazdagodott a huszonöt év­vel ezelőttihez képest. A példák sorából, melyről szót ejtenek ma, s holnap — ezek csak néhányak. De arra elegendők, hogy je­lezzék rangját, fontosságát a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozásá­nak. — Ahol a küldöttek 158 ezer brigád 1,9 millió tagját képviselik. Varga Edit ponti Bizottsága, az Elnöki Ta­nács és a Minisztertanács ne­vében köszöntötte a kitünte­tett szocialista brigádokat, a brigádmozgalom valamennyi résztvevőjét, hangoztatva, hogy helytállásukra a mostani ne­hezebb időkben fokozottan számít a társadalom. Ezután az Elnöki Tanács el­nöke átnyújtotta a kitünteté­seket. A Szocialista Munka Hőse kitün­tetést és kitüntető címet öt brigád- tag kapta meg, a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét négy szo­cialista munkaközösség érdemel­te ki. A Munka Érdemrend arany foko­zatát 10-en nyerték el, köztük Bán­kút! Lászlóné, a Texelektro Textil­es Elekíronikaipari Szövetkezet művezetője, Gaál Jenő, a Mecha­nikái Művek betanított munkása, Kovács Jánosné, az albertirsai Mi­csurin Tsz kertészeti dolgozója és Szabó József, a. MÁV Dunakeszi Járműjavító tizem betanított mun­kása. A Munka Érdemrend ezüst foko­zatával 11 dolgozó tevékenységét ismerték el, köztük Hajós Lajos- néét, a váci 1. számú postahivatal kézbesítő osztályának vezetőjét, Illetve Tóth Gézánéét, a Cegléd és Környéke Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat pénztárosáét. A Munka Érdemrend bronz foko­zatát kilencen kapták meg, köztük Pék József, a Magyar Hajó- és Darugyár villanyszerelője. A Minisztertanács és a SZOT el­nöksége szocialista munkakollektí- váknak, kiemelkedő rnttnkéssSgu- kért a Magyar Népköztársaság Ki­váló Brigádja kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetéseket pénteken adták át a SZOT székházéban. A brigádokat Földvári Aladár, a SZÓT elnöke köszöntötte, a kitün­tetéseket Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese adta át. Szovjet ko?ntsKynyi!atkozaf a Pravdában Amerika a békét fenyegeti $ A Pravda szombati szá­rmában teljes terjedelem­éi ben közli a szovjet kor- é mány alábbi nyilatkozatát. Az amerikai kormányzatnak a katonai fölény megszerzésé­re irányuló erőfeszítései egyik alapvető összetevője az a ter­vezet, hogy 1983 végére Nyu- gat-Európa területén új, kö­zép-hatótávolságú amerikai nukleáris rakétákat állítson hadrendbe. A rakéták képe­sek a Szovjetunió belsejében Az MSZBT-elnökség ülése Barátságink népünk érdeke Óvári Miklós tájékoztatója í Apró Antalnak, az MSZMP Központi Bizottsága tag- ^ jának, az MSZBT elnökének vezetésével pénteken ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos el­nöksége. A testület tagjai övári Miklósnak, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak előadásában tájékoztatót hallgattak meg a Közpon­ti Bizottság április 12—13-i üléséről, a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól. Beszédében a többi között hangsúlyozta: — Külpolitikánk középpont­jában a béke megőrzése áll. A különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett éléséért, a kölcsönös érdekeknek megfelelő, gyü­mölcsöző együttműködésért küzdünk. Szövetségi rendsze­rünkre támaszkodva és szá­mos kétoldalú kapcsolat lehe­tőségével is élve kívánunk Tot: A mag apoteézssa gondoskodni arról, hogy né­pünk békében élhessen. A magyar—szovjet barátsá­got méltatva kiemelte, hogy az népünk békéjének, hazánk függetlenségének és biztonsá­gának, szocialista építőimun­kánk sikerének fő nemzetközi támasza. E barátság erősítése elsőrendű nemzeti érdekünk, s ezért a jövőben is megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tunk kapcsolataink fejlesztésé­re a Szovjetunióval. Az országos elnökség ezután Bíró Gyulának, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság főtit­kárának előterjesztésében meg­vitatta az MSZBT-tagcsoportok tevékenységének tapasztala­tait. levő célpontok megsemmisíté­sére, rendeltetésük tehát az, hogy közvetlenül kiegészítsék az Egyesült Államok hadásza­ti nukleáris fegyvertárát, a Nyugat javára változtassák meg a fennálló regionális és globális egyensúlyt. Az emlí­tett rakéták elhelyezése ko­molyan megváltoztatná az eu­rópai helyzetet, igen kiélezné a nukleáris szembenállást és növelné a háború kirobbaná­sának kockázatát. Az amerikai kormányzat minden, a fegyverkezési haj­sza megfékezésével közvetle­nül, vagy közvetve kapcsola­tos tárgyaláson destruktív, obstrukciós magatartást tanú­sít. Az Egyesült Államok maga­tartása a hadászati fegyverek korlátozásával és. csökkentésé­vel kapcsolatos szovjet—ame­rikai tárgyalásokon egészében véve nem arra irányul, hogy becsületes megállapodásra jussanak, hanem arra, hogy egyoldalú katonai előnyöket szerezzen. Washington, amikor azt javasolja, hogy a szovjet oldalon a legkorszerűbb fegy­verfajtákat csökkentsék, még­hozzá jóval nagyobb mérték­ben, mint a2 Egyesült Államok oldalán, nem titkolja azt a szándékát, hogy gyakorlatilag érintetlenül hagyja nukleáris fegyvertára alapjait és a leg­újabb hadászati eszközök ki- fejlesztésének -nagyszabású terveit, beleértve a minden­(Folytatás a 2. oldalon) Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem aulájában helyezik el Amerigo Tot A mag apoteózisa című domborművét. Az alko­tás a legnagyobb mértékű a maga nemében Európában. Ké­pünkön: a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat szakemberei beemelik a relief egyes elemeit. Barcza Zsolt felvétele A Pest megyei megnyitó Gödöllőn Könyvünnep országszerte , Az 54. országos ünnepi könyvhét fővárosi megnyitó ünnepségei péntek délután tartották a Vörösmarty téren. Több száz érdeklődő gyűlt össze a könyvvásár kezdetét is jelentő eseményre, amelyen részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagia. a Központi Bizottság titkára és Köpeczi Béla művelődési miniszerÓ Keresztury Dezső akadémikus mondott megnyitó beszédet. Az ünnepek valódi értékét a hétköznapok adják — az, hogy azoknak a gondolatoknak a jegyében tudunk-e élni, amelyek a jeles alkalmakkor elhangzanak. E sokszor igazo­lódott tétel alapján hittel vallhatjuk; hazánkban igaz ünnepnapsor a könyvhét. Teg­nap délután a Pest megyei nyitánynak a gödöllői műve­lődési központ adott otthont, s az eseményen a megye több vezetőivel együtt megjelent Barinkat Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára és Nagy Sándorné, a megyei tanács elnökhelyettese. Az ünnep és a hétközna­pok összefüggéséről beszélt köszöntőjében Herczenik Gyu­la, a gödöllői pártbizottság el­ső titkára is. Elmondta: a vá­rosban évente megközelítően 15 millió forint értékű kötet talál gazdára. Tehát már va­lóság, hogy a könyv az infor­mációk tárházából munkaesz­köz lett, s ennél több: emberi értékek hordozója, orientálója, megőrzője és a szocialista em­ber formálója. Ez igaz, bár az is, hogy a műveltség számok­ban alig mérhető, de az ada­tok mégis eligazítóak. Gödöl­lő éppen egy évtizede fogadta legutóbb a könyves ünnep megnyitását, s azóta megkét­szereződött a város könyvfor­galma és a könyvtári olvasók száma. A megyei megnyitó előadó­ja Drucker Tibor, a Könyvéi tőkésítő Vállalat igazgatój méltán emlékezett meg Suf ka Géza újságíró-szerkesztc ről. az első magyar könyves folyóirat alapítójáról, aki ki találta, kezdeményezte az egy hetes könyvünnepet. Supk Géza a félévszázadnál régeb ben megjelent vezércikkébe javasolta: legyen ez az ünne olyan, ahol ingujjban ünnepe lünk, ahol nem a külsőségei nek kell adni a főszerepet, ha nem a lélekformáló könyvek nek. Drucker Tibor okkal-joggs beszélt arról, hogy miközbe megyénkben 300 könyvtárt sáfárkodik 4,5 millió kötette ugyanakkor a felmérések sz< rint egyre kevesebb időt főt dítanak az emberek olvasásri Minden bizonnyal a valósa velejárói ezek az ellentmor dások. S ezekkel számolva h dúlt Pest megyéből sokolya; akció, amely az országban i példaerejűvé vált, így a pili si könyvesház létrehozás: vagy a budai járásban félállí tott tucatnyi könyvértékesít pavilon. Az ünnepi könyvhét sorá: több mint 100 településen tar tanak majd a megyében iro dalmi esteket, író—olvasó-ta láikozókat és a könyvesboltol felkeresik majd az ipari éi mezőgazdasági üzemeket „házhoz viszik” a portékát Kr. Gy. JUBILEUMI SZÁMVETÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents