Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-04 / 104. szám

1983. MÄJÜS i„ SZERDA xJtiwtm Egy fogszűrés vizsgálati eredményei Évente fél mázsa édesség ? Egy évvel ezelőtt kiterjedt fogászati szűrővizsgálatok­hoz kezdtek Gödöllőn és környékén az orvosok és az asszisztensek, akik elsősorban a 2-6 éves korú gyerekek fogainak állapotára voltak figyelemmel. Hogy miért ép­pen ezt a korosztály, vagyis az óvodás korúakat vizsgál­ták, az is érdekes. A kutatások eredményeiről, a levon­ható tanulságok gyakorlati értékéről beszélgettünk a vizsgálócsoport vezetőjével, dr. Makra Csabával, a gö­döllői szakorvosi rendelő fogászatának vezető főorvosá­val, aki egyúttal a Magyar Fogorvosok Egyesületének titkára, / Mépbategség lett — Miért volt ennyire fon­tos az említett korosztály fo­gászati vizsgálata? — A szuvasodás (caries) és a fogágy betegsége világszer­te, így hazánkban is, népbe­tegség, szinte a teljes felnőtt lakosságot érinti. Csakhogy a caries a tejfogak korai szu­vasodásával, a fogágybetegség pedig egyszeri íngyulladással már a gyermekkorban kezdő­dik. Bennünket éppen ezért az érdekelt, hogy a 2-6 éves korban e megbetegedés milyen mértékben érinti a kicsiket. Természetes, hogy ezzel össze­függésben érdekelt e korcso­port táplálkozási szokása, és a tejfogazat rendellenessége is. Két hónapon át három orvos és négy asszisztens közremű­ködésével 2800 gyereket vizs­gáltunk meg, fogászatilag minden szempontra kiterje­dően. Ebből 2036 gyerek ada­tai voltak alkalmasak számí­tógépes adatfelgozásra. — Nyilvánvaló, hogy szak­mai szempontból sok tanulsá­got hozott ez a vizsgálat. Az elemzések helyett mégis in­kább azt kérjük, hogy olyan tapasztalatokról szóljon, ame­lyek elsősorban a szülőket ér­deklik. — Föltétien említést érde­melnek a táplálkozási szoká­sok. A vizsgálatban a szülők adatközlései alapján — amit persze némi fenntartással kel­lett fogadnunk a pozitív és negatív túlzások miatt — még­is megállapítható, hogy e korcsoport táplálkozásában hi­hetetlenül sok a szénhidrát fogyasztása. Egy gyermek na­ponta hét dekagramm cukor­kát vagy csokoládét fogyaszt. Amint ehhez hozzászámítjuk az ételek és az italók (üdítők, tej, tea, kakaó stb.) ízesítésé­hez adagolt cukrot, akkor becslés alapján napi 14 deka­gramm, évi 51 kilogramm a cukorfogyasztás. Hazánkban az egy emoerre jutó átlagos fo­gyasztás 37 kilogramm. Vagyis a gyerekek a fokozott cukor- fogyasztók közé tartoznak! — Ha ehhez hozzászámítjuk még a kollodiális szénhidráto­kat, a kenyér, a tésztafélék fogyasztását, akkor a korcso­port tagjai bizonyíthatóan hat­van, a becslések szerint akár száz százalékkal is több szén­hidrátot fogyasztanak, mint korunknak szükséges mennyi­ség. Ezzel a gyerek napi kalóriabevitelének 40, szén­hidrátbevitelének 32 százalé­kát fedezi. Ez rendkívül sok. Káros cumizás — Miért elemezték ezt ilyen részletesen? — Azért, mert a szénhidrát fogyasztása közvetlenül és közvetve is felelőssé tehető a fogszuvasodás és az ínygyul­ladás kialakulásáért. Külön megemlíteném a fogorvosok körében cumiszindróma néven ismert kórképet, A gyerekek 23 százaléka hároméves korig cumisüvegből kapja főként a jól cukrozott teát. Ennek ket­tős hatása érvényesül károsan. Egyrészt fizikai következmé­nye, hogy a cumizás a két fog­sort eltávolítja egymástól, ki­alakul a nyitott harapás, s ez később beszédhibához vezet. A gyerekek huszonkét százalé­ka nyitott harapású. A másik károsító hatás kémiai, amely­ben a magas ozmotikus nyo­mású cukoroldat a fogakat károsítja, magyarán szuvassá teszi. — Minek tulajdonítja a helytelen táplálkozási szokáso­kat a kicsik ekeiében? — Igen időszerű ez a kér­dés! A köztudatban úgy él, hogy a szegény országokban azért magas a szénhidrát fo­gyasztása, hogy pótolja a fe­hérjékben gazdag élelmet. En­nek gazdasági okai vannak. Viszont — úgy tűnik — a mi gyerekeink minden szükséges tápanyagot megkapnak, nem volna szükségük ezekre a pót­lásokra, mégis szénhidrátfo­gyasztásuk több mint kétsze­rese az optimálisnak. Nem él­vezeti cikk lévén, a túlfo­gyasztás nem magyarázható mással, mint a konzervatív táplálkozási hagyományokkal, bizonyos rossz szokásokkal. Kilenc tanács — Ha pontokba kéne szedni, röviden milyen tanácsokat kaphatunk a fogorvos tapasz­talataiból a kisgyerekek táp­lálkozásához? — Valóban csak röviden: 1. A csecsemő legalább négy­hónapos korig anyamellről táplálkozzék. 2. A tejfogak megjelenésétől fokozatosan kapjon olyan ételeket, amelyek rágásra késztetik. 3. Ne szok­tassuk kezdettől fogva a gye­reket az édes ízhez, csak az éppen szükséges mértékben édesítsük ételeit, italát. 4. A gyermek féléves kortól cumis­üveg helyett pohárból igyon! 5. Étrendjét úgy állítsuk össze, hogy tartalmazzon a szerve­zet számára szükséges min­den, biológiailag értékes táp­anyagot, de csak a megfelelő mennyiségben, a gyerek korá­nak figyelembevételevel. 6. Az ételek olyanok legyenek, hogy a rágószerv élettani mű­ködését optimálisan igénybe vegye. 7. Bőségesen szerepel­jen a gyerek étrendjében a gyümölcs. 8. Csökkentsük felé­re a nem finomított szénhid­rátot! 9. Csökkentsük a mini­málisra a cukorkák, csokolá­dék és egyéb édesipari termé­kek fogyasztását. A főétkezé­sek között ilyet egyáltalán ne fogyasszon a gyerek! (Helyet­tesítse ezt inkább az egészsé­gesebb rágógumi.) — Milyen más eredménye­ket hozott a városi és a falu­si körülmények között élő gye­rekek vizsgálata? — Sajnos, a fogmosás elma­radása igen gyakori. Pedig a táplálékok maradványa, 'a fo­gakon tapadó lepedék csak igen alapos fogmosással távo­lítható el. Erre a kisgyereket meg kell tanítani! Amikor már vegyes táplálékot fogyaszt, a szülőknek vennie kell a fá­radságot, hogy a picivel na­ponta legalább kétszer mosas­sa a fogát. Ehhez a kis Bavált a szerződéses forma Több a jó minőségű áru A fogyasztási szövetkezetek múlt évi eredményeit, s az idei esztendő eddigi tapaszta­latait vitatta meg a SZÚVOSZ elnöksége tegnapi ülésén. Az áfészék megközelítően egyhar­mados arányban veszik ki ré­szüket a lakossági ellátásból, s kereskedelmi tevékenységük­nek is fontos szerepe van a kisközségekben és a városok­ban. Értékelésében az elnökség megállapította, hogy bevált a vendéglátó egységek és más boltok szerződéses formában való üzemeltetése. Az érdekelt­ség növekedése nyomán szín­vonalasabb a kiszolgálás, és több jó minőségű, friss áru kerül a fogyasztók, a vendé­gek elé. A jövőben fontos fel­adat a veszteségforrások fel­tárása. Az elnökség ajánlást fogadott el az érdekképviseleti munka fejlesztésére is. méretű, ritka sörtéjű fogkefé­vel kell a fogkrémet bevinni. Amikor már a gyerek maga is próbálkozik ezzel, hagyni kell, hiszen az eleinte csak játékból tett mozdulatoknak rögződ­niük kell. Csak később válik nála igénnyé a rendszeres fogápolás. Figyelni kell — Kínálkozik a kérdés: miért ennyire fontos mindez? — A vizsgálatokon kimutat­tuk, hogy a gyerekek szájhi­giéniája hetven százalékban Kimondottan rossz, aminek például következménye, hogy a két-három éves korúak 43 százaléka ínygyulladásos. Ké­sőbb ez ugyan csökken, de mintegy 35-38 százalékuknál tartós marad, a serdülőkorra viszont a 80-90 százalékos gya­koriságot éri el. A vizsgált cso­portnál azt találtuk, hogy két­éves korban a gyerekek 25 százalékának már van szuvas foga. Száz gyerek közül át­lagosan: 3 éves korban 44-nek, 4 éves korban 64-nek, 5 éves korban 79-nek, 6 éves korban 84-nek szuvas foga van. Nem részletezem tovább, mert va lóban megdöbbentő eredmé­nyeket kaptunk, s talán ennyi is elég ezúttal. Talán még annyit, hogy hatévesen már minden második gyereknek volt törött foga, s ez az ellá tatlanságukat jellemzi. A fo­gászati, fogszabályozatlansági rendellenesség harminc száza­lékuknál található. — A mondottakból az is ki­derül,- hogy sokaknak kell oda figyelnie a gyerekek fogainak fejlődésére, a külső szemmel is látható rendellenességekre. — Természetesen. Annál in­kább, mert sokat változott a helyzet az ellátásban is. Két neves szakemberünk több mint húsz éve a miénkhez hason­lóan felmérést készített e kor­csoportról. ök fogászatilag kritikus kornak a 3-4 év kö­zötti időszakot jelölték meg. Mi már bizonyítani tudjuk, hogy ez időközben egy évvel korábbra tolódott. Ha a közel­jövőben nagy társadalmi ösz- szefogással (bevonva az óvó­nőket, a Védőnőket, a gyer­mek- és a fogorvosokat, vala­mint legfőképpen a szülőket) nem teszünk jelentős intézke­déseket a fogászati megbete­gedések korai megelőzésében, ekkor óhatatlanul bekövetke­zik az a fogászati katasztrófa, amelyre mi az említett vizs­gálatok alapján is felhívjuk a figyelmet — mondotta dr. Makra Csaba fogászatvezető fogorvos. Fehér István Nap—Föli! kapcsolat A csillagászat az idén ünnepli az első nemzetközi poláris év, azaz a Nap—Föld kapcsolata kutatásának 100 éves évforduló­ját. A Nap légkörének kutatására szakosodott Napfizikai Ob­szervatórium 25 éve kapcsolódott a nemzetközi munkába, és ez idő alatt több mint hetvenezer tudományos felvételt készí­tett — elsősorban napkitörésekről. Rusznyák Istvánra emlékeztek Kedden Budapesten felavat­ták a kilenc esztendeje el­hunyt Rusznyák Istvánnak, a Magyar Tudományos Akadé­mia volt elnökének a Sziget­vári utca 24. számú házon el­helyezett emléktábláját. Az ut­ca keddtől a nemzetközi hírű professzor nevét viseli. Az avatóünnepségen — ame­lyen részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára, va­lamint politikai, tudományos és társadalmi életünk számos kiemelkedő személyisége — Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnö­ke emlékezett Rusznyák Ist­vánra, a magyar orvostudo­mány kimagasló alakjára. Rusznyák István emléktáb­lájánál a tisztelet, a megemlé­kezés koszorúit helyezték el. Az avatóünnepséget köve­tően Rusznyák Istvánról ké­szült domborművet — alkotója Veszprémi Imre — lepleztek le az MTA Kísérleti Orvostudo­mányi Kutató Intézetében. Fogyasztói érdekvédelem Szinte mindig a vevő kárára A vásárló elégedett (lehet), ha pénzéért tisztességgel kiszolgálják, ha azt kapja, amit keres és amit kifizetett. Mondhatnánk: ebben az esetben nincs baj a fagyasztói érdekvédelemmel. Am nem lenne igazunk! Nem, mert az sem mindegy, hogy például sok utánjárással kaptuk-e meg a keresett árut, s hogyan fogadtak bennünket az üz­letekben. A fogyasztói érdekvédelem érvényesülését vizs­gálva ugyanis számos ismérvet kell figyelembe vennünk. Ilyenek például: a kereslet és a kínálat alakulása (az a jó, ha megegyeznek!), a választék, az ár, a minőség, ár- és minőségellenőrzés, a vásárlás körülményei. Isme­rik-e a vásárlók jogaikat? S legalább ennyire fontos, hogy van-e módjuk élni e jogokkal. A boltban, a válla­lati, szövetkezeti központban, hogyan intézik a vásárlói reklamációkat, s még sorolhatnánk hosszasan. ban a belkereskedelmi törvény kimondta, hogy a kiszolgálási kötelezettség addig tart, amíg az általános fogyasztási szo­kásoktól, igényektől nem tér el. Ma már ez a kitétel nem érvényes, de ha így lenne, ak­kor is ki döntené el — az el­adó, a boltvezető, a vállalat igazgatója? —, hogy mi te­kinthető még fogyasztási szo­kásnak? Ellenőrizni, büntetni Dr. Fekete Lajos, a megyei tanács kereskedelmi osztály­vezető-helyettese definiálta így a fogyasztói érdekvédel­met a közelmúltban egy ta­nácskozáson. Az általános, el­méleti meghatározást még ki­egészítette napjaink sajátos­ságaival. Külön figyelmet kell fordítani a szerződéses üzletek működésére, valamint a — s ez a Pest megyei Zöldért meg­szűnése miatt megyei sajátos­ság — a zöldség-gyümölcs el­látásra. Felvetődhetnek etikai kérdé­sek is. Például; ki kell-e szol­gálni azt, aki tizenöt-húsz rúd csemegeszalámit kér? Koráb­A biztonság hete Pest megyében Életünk, egészségünk a tét Életünk, egészségünk, biz­tonságunk védelméért címmel hirdetnek különös rendezvény- sorozatot május 9. és 13. kö­zött a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa, a Pest me­gyei Tanács, a megyei rendőr­főkapitányság, a Pest megyei KBT, a megyei tűzoltópa­rancsnokság, a mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkeze­tek megyei szövetségei, vala­mint az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatósága. A rendezvénysorozat s a hozzá kapcsolódó kiállítás má­jus 9-én délelőtt fél tizenegy­kor nyílik meg Gödöllőn a művelődési központban. Beve­zetőt mond Jámbor Miklós, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának vezető titkára. Ugyanezen a napon 11 órakor kerekasztal-beszélgetést tarta­nak az élet- és munkakörül, menyek alakulásáról, melyen részt vesz Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, az Országos Munkavédelmi Bizottság elnö­ke. Pest megye közlekedésbiz­tonsági helyzetéről tart saj­tótájékoztatót dr. Szabolcsi János rendőr alezredes május 9-én 11 órakor a gödö.lói műve­lődési központ KISZ-termében. Ugyancsak 11 órakor Szé­nást Pál rendőr alezredes és Horváth András rendőr őrnagy tart előadást a gödöllői művelő­dési központ színháztermében Pest megye vagyonbiztonsági és közlekedésbiztonsági helyzeté­ről, majd délután 2 órától a közúti forgalom résztvevőinek — a gyalogosoknak s a jármű­vezetőknek egyaránt — szóló filmek bemutatója kezdődik. Május 10-én tűzvédelmi na­pot — s gyakorlatot — tarta­nak Ikladon, az Ipari Műszer­gyárban. Másnap a Pest me­gyei KÖJÁL óbudai székhazá­ban a könyvtárteremben — környezetvédelmi nap kereté­ben — tart előadást dr. Ká­roly Erzsébet, a Pest megyei KÖJÁL osztályvezetője, Kör­nyezetkárosító hatások és az élő világ címmel. Május 12-én — a munkavé­delmi napon — a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa buda­pesti székházának IV. emeleli tanácstermében Főcze Lajos az Országos Munkavédelmi Bi­zottság titkára beszél a szak­emberek. s az érdeklődők élőt' a munkavédelemről szóló 1979 es rendelet végrehajtásának tapasztalatairól, s a tovább- feladatokról. Végül a zárónapon május 13 án, 10 órakor a váci Madách Művelődési Központban kerü' sor a munkavédelmi, közieke lésbizlonsági. egészségügyi és környezetvédelmi vetélkedők Pest megyei döntőjére. A tél derekán például — át­meneti megoldásként! — a Bu- dapest-környéki Tüzép néhány telepén korlátozták az egy ve­vőnek kiadható szén mennyi­ségét. Helyesen járt el a Tü­zép? Mivel így több vevőt szol­gálhattak ki, helyesen! A fogyasztói érdekvédelem tehát összetett és sokoldalú vizsgálatot igénylő kérdés. A vizsgálatra és a fogyasztók ér­dekeinek képviseletére külön­ben több szervet, intézményt feljogosítottak. Többek kö­zött ez is a feladata az Orszá­gos Arhivatalnak, a minőség- ellenőrző intézeteknek, a ta­nácsoknak, a kereskedelmi fel­ügyelőségeknek, a szakszerve­zeteknek, a népi ellenőrzésnek, a fogyasztók tanácsának, de még a vállalatok, szövetkeze­tek belső ellenőrzésének is. S ha majd a termelőknek és a kereskedőknek létfontosságú iesz a vevők megnyerése, ha majd kibontakozik a teljes­körű verseny, akkor fokozato­san háttérbe szorulhat (de nem szűnhet meg!) a külső ellen­őrzés, mivel a vállalatok, á szövetkezetek, a kisiparosok és a kiskereskedők kénytelenek lesznek a maximumot nyújta­ni. Most még azonban , ellen­őrizni és szükség szerint bün­tetni kell. Szükséges rossz Pest megyében 5962 kiske­reskedelmi és vendéglátó egy­ség működik. A 4346 kiskeres­kedelmi egységből 2963 tartó zik a szocialista (állami, taná­csi, szövetkezeti) és 1383 a ma gánszektorba, míg 111 bol! szerződéses. Az 1616 vendéglő tóhelyből 1329 a szociálist: szektoré, s 287 van magánkéz ben, 445 egység már szerződé­ses! A megyei Népi Ellenőrzés' Bizottság 120 kereskedelnv vendéglátó üzletet vizsgált. - (0 — keréskedelmet érintő — — közérdekű bejelentéssel, panasszal foglalkozott. A né­pi ellenőrzés ezzel átlagosan 4 napig 240 személyt foglalkoz­tatott. A szakszervezeti társa­dalmi ellenőrzésben 465-en vettek részt, s 1172 helyen néz­tek körül. Rajtuk kívül még mintegy 450 tanácsi társadal­mi ellenőr tevékenykedett. A hálózati (belső) ellenőrök szá­ma tavaly 147, s a fogyasztói érdekvédelmi ellenőrzéseiké több mint 17 ezer volt. A kereskedelmi felügyelőség 717 hálózati és központi ellen­őrzést vállalt, amelyet 444 egyéb külső (minőségvizsgáló intézetek, KÖJÁL, Szabvány- ügyi, Mérésügyi Hivatal, ta­nácsi szakigazgatási szervek stb.), de főként a szakszerve­zeti társadalmi ellenőrök háló­zati vizsgálatai egészítenek ki. Az adatok alapján — úgy tű­nik — az ellenőrzési rendszer­rel, gyakorisággal nincs külö­nösebb gond, de talán nem is ez az igazán fontos, hanem ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei. S ezt látva már korántsem lehetünk ilyen de­rűlátók. Az ugyan megnyug­tató, hogy például a kereske­delmi felügyelőség összesen 408 felelősségre vonást kezde­ményezett. (Ebből 307 volt a pénzbírság, s 5 a büntető- és 4 a szabálysértési feljelentés), de egyáltalán nem örvendetes, hogy erre szükség volt. Szinte lehetetlen kimutatni, de tény, ezek szerint, hogy rengeteg vevőt becsaptak! A kereske­delmi felügyelőség 470 próba- vásárlás alapján állapította meg: százból 35 esetben a bol­tosok a vevő kárára tévedtek. Mivel az ellenőrök frekven­tált helyekre mentek, nyilván nem érvényes ez az arány az egész megyére! Olcsón megússzák! A legtöbb baj a magánke­reskedőkkel van. A - kereske­delmi osztály kimutatása sze­rint az állami, és a tanácsi szektorban a vizsgálatot 35.9, a szövetkezetiben 35,8 a ma­gánszektorban 70,8 százalék­ban követte felelősségre vonás. Ennyiszer kellett büntetni. S ha elfogadjuk a tételt (s miért ne fogadnánk?), hogy az el­lenőrzés elsődleges célja a megelőzés, akkor kénytelenek vagyunk kimondani, hogy bi­zony nincs minden rendben. Vajon miért? Vagy enyhe, nem kellően visszariasztó a felelősségre vonás mértéke, vagy túl sok a,csábítási lehe­tőség. Azaz talán nem is vagy- vagy, hanem mindkét állítás igaz lehet. Az illetékeseknek — az ellenőrzésre és felelős­ségre vonásra feljogosított szerveknek és intézményeknek, valamint a kereskedelem szer­vezőinek, irányítóinak — sür­gősen és hatékonyan lépniük kellene... Sz. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents