Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-27 / 124. szám
1983. MÄJUS 27., PÉNTEK frsr ft tern A közlekedés kérdéseiről Európa középmezőnyében Párffaggyulésen az ISG maglódi gyárában árr Őszinte, kritikai hangú vita Maglódon, az Ipari Szerelvény és Gépgyár üzemeiben mindössze 200-an dolgoznak. Mindössze, írom, mert ahhoz a termelési értékhez képest, amit esztendőről esztendőre produkálnak, bizony »kevesen vannak. Közülük I10-en tartoznak a törzsgárdához — tíz, húsz, harminc éve hűségesek —, a létszám többi része azonban erősen cserélődik. Az okokat állandóan kutatják, tesznek erőfeszítéseket a nagy fluktuáció megállítására, vagy legalább is mérséklésére, de eddig nemigen értek el eredményt. Ez a téma is szóba került azon a párttaggyüiésen, amit a napokban tartottak hogy elkészítsék saját számadásukat: miként valósították meg a párt XII, kongresszusának határozatait az utóbbi két és fél esztendőben. Az alapszervezet vezetőségének beszámolója — amit Dobos István titkár terjesztett a taggyűlés elé — reális képet adott arról, milyen feladatokat, hogyan sikerült vagy nem sikerült megoldani a határozatok megszületése óta. A Budapesti Közúti Igazgatóságnál tartotta ülését csü- törtökön az országgyűlés építési- és közlekedési bizottsága Sas Kálmán elnökletével. A közlekedésbiztonság helyzetét, és az ezzel kapcsolatos néhány főbb kérdést vitatták meg a képviselők. Az országgyűlési bizottság ülésére Urbán Lajos közlekedési- és postaügyi minisztériumi államtitkár írásos beszámolót terjesztett elő, s a tanácskozáson szóbeli kiegészítést tett. Magyarországon évente 23—24 ezer közlekedési baleset történik, az emiatt keletkező közvetlen és közvetett anyagi kár öt-hatmilliárd forintra becsülhető. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a magyar közlekedés az európai középmezőnyben helyezhető el. örvendetes, hogy a gépkocsipark gyors ütemű növekedését nem követte ilyen arányban a balesetek számának növekedése. Most tetőzik Pest megye általános iskoláiban a demográfiai hullám. A tanulók létszáma az elkövetkező években is növekedni fog ugyan, de már nem öt-hatezerrel, mint most, hanem kisebb mértékben. Érthető már ebből is, hogy a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkacsoportja Báthy Tibor vezetésével most ismét megvizsgálta; vajon milyen feltételek között folytatják tanulmányaikat az általános iskolások? A munka- csoport jelentését Császár Ferenc elnök irányításával tegnap tárgyalta meg a testület. A több is kevés A vizsgálatban részt vett 98 népi ellenőr azt állapíthatta meg, hogy a tanteremmel való ellátottság, a tanulók iskolában történő étkeztetése, valamint a tanteremvilágítás korszerűsítése tekintetében Pest megyében kedvezőtlenebb a helyzet az országos átlagnál. Pedig óriási erőfeszítéseket tettek a helyzet javítására, ám a természetes szaporodás és a megyébe történt bevándorlás oly mértékben növelte a tanulólétszámot, hogy már a szintentartást is eredménynek kell elkönyvelni. A VI. ötéves terv első két évében 440 tanterem létesült ugyan (a tervezett 212-vel szemben), ám ezért nagy árat kellett fizetni. Túlnyomó többségük ugyanis úgy jött létre, hogy a meglévő épületek egyéb helyiségeit — nevelőszobát, szertárt, könyvtárt, orvosi rendelőt, raktárt — alakították át. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a pedagógiai munkát járulékosan szolgáló helyiségeknek az elvétele hátrányosan érezteti hatását az iskola életében. Még mindig 311 szükségtanteremben folyik tanítás, nagy a zsúfoltság a tantermekben, s a váltott műszakban történő oktatás aránya az 1980. évi 42,4 százalékról 40 százalékra csökkent ugyan, de az országos átlagtól (26,1 százalék) még nagyon messze van. A napközis tanulók aránya is javult. Ez időszak alatt 5 százalékkal, de az országos 38,2 százalékos aránytól 3,6-del elmaradt. Az iskolák ma már általában megfelelően el vannak látva korszerű oktatási eszközökkel Pest megyében is, ám a szükségtantermekben — főleg, ha nem is az iskola épületében vannak —, nem lehet a szemléltetéshez és kísérletekhez alkalmazni azokat. Még az új iskolák egy részéről is elmondható. hogv csak kívülről szenek, mert nagy bennük a zsúfoltság, kicsik. vagy hiányzik belőlük a tornaterem, a konyha, az ebédlő. Arról nem is szólva, hogv a túlzsúfolt, belső átalakítása miatt egyre kisebbed' oktatási intézmény már eleve nem vállalkozhat arra a közLétezilc viszont a közlekedési morálban egyfajta magyar mentalitás, ugyanis a közlekedők fegyelmezetlenebbek, a közlekedési szabályok betartására nehezebben befolyásolhatók, mint mág országokban. A közúti közlekedési balesetek, sérülések nagy hányada egyéni hiba miatt következett be, mindössze két- három százalék azoknak a báleseteknek a száma, amelyeket a műszaki hiba rovására lehet írni. Ugyancsak sajnálatos tendencia az ittasan vezetők növekvő mértéke, s az egyik legszomorúbb: a gyermekbalesetek számának emelkedése. A közvéleményt leginkább az autóbusz- és a vonatka- rambolokból származó balesetek foglalkoztatják. A közlekedési tárca mindent megtesz azért, hogy felhívja a figyelmet a vasúti kereszteződések veszélyességére, a fénysorompók, a félsorompók jelzéseinek betartására. művelődési szerepre, amit pedig mai felfogásunk szerint be kellene töltenie. Veszélyben a határidő Az idei tanévkezdésig a tanácsok legalább 60 új tanterem vágy tanteremmé változtatható helyiség építési munkáit akarják elvégeztetni, de a határidő tarthatósága már most is bizonytalannak látszik több helyen. A gyermekélelmezés helyzete sem nevezhető megnyugtatónak. Jelenleg 5Q 740 általános iskolás részesül diákétkeztetésben, a, tanulók . összlétszámúnak 42,8 százaléka. Évek óta javasolják a népi ellenőrök, hogy az oktatási intézmények .adják át konyhájukat — már ahol van —, vendéglátóipari vállalatoknak, hogy azok hivatásuknak megfelelően gondoskodjanak a gyermekek étkeztetéséről. Ki-, derült azonban, hogy Pest megyében, ennek a feltételei még nem értek meg, sem az iskolák, sem a vendéglátóipar nem keresi a diákétkeztetésnek ezt a jövőbe mutató formáját, jóllehet számos megyében már általánossá vált. Átadják a módszereket A hírnév fenntartásához azonban nem elegendőek az eddigi eredmények. Tudja ezt jól a tagság, ezért is hozták létrő tavaly a juhászati gazdasági társaságot. így a tsz- ben kidolgozott juhtenyésztés) módszereket más szövetkezeteknek is átadják. Akkor sem elhanyagolható ez a szempont, ha jelenleg a juhnak nincs megfelelő piaca. Mert tegyük fel, két-három év múlva ismét keresetté válik a nemzetközi piacokon. Erre pedig most kell felkészülni. A juh mellett természetesen nem szorul háttérbe más tevékenység sem. A tehenenként! tejtermelés csaknem elérte az 5 ezer 350 litert. Ugyanakkor csökkent a tej önköltsége is. A gazdaságban növelték a marhahús termelését — jelentősen hozzájáRuházati ipar Javultak a munkakörülmények Javultak a munkakörülmények a ruházati ipari vállalatoknál — állapította meg a Ruházati Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége csütörtöki ülésén, amelyen az elmúlt két essztendő vállalati szociális terveinek végrehajtását tárgyalták meg. A munkakörülmények javulásában jelentősen közrejátszott az, hogy több vállalat jelentős eredményeket ért el a munkahelyek korszerűsítésében. A zajártalom csökkentésével például, az üzemek légállapotának javításával, korszerűbb gépsorok beállításával. A műszaki intézkedések mintegy 2300 dolgozó számára tették kedvezőbbé a munkafeltételeket. Változatlanul gondot okoz azonban egyes biztonságtechnikai berendezések hiánya, illetve azok használatának elmulasztása. Az iskolavilágítási országos pályázaton Pest megye is részt vett, de a Pénzügyminisztérium anyagi támogatása ezen a téren elmarad a szükségletektől. Az új iskolákban érvényesülnek ugyan a korszerű világítási követelmények, ám a régi épületekben neon kapnak elegendő fényt a tantermek az ablakok méretei, vagy az elavult vezetékrendszer miatt Sajátos helyzetben Gyors javulás az elkövetkező években sem várható. A demográfiai hullám ugyanis hamarosan jelentkezik a középiskolákban, s azokban az osztálytermek és járulékos helyiségek számának bővítése még eszközigényesebb lesz, mint most az általános iskolákban. Pest megye sajátos helyzetben van: iskoláiban az új munkaerőt o fővárosnak is neveli. Ezért mindenképpen különleges elbírálást érdemelne, amikor az országos hatáskörű szervek az iskolahálózat fejlesztésére fordítható összegek szétosztásáról döntenek. rultak az ország exportárualapjának bővítéséhez. De akad még tennivaló: az abrakfelhasználás, ezen keresztül az önköltség csökkentése. A szövetkezetben tíz éve hozták létre a zárt rendszerű szakosított sertéstelepet, amely tavaly hozta a legjobb eredményt. Az árbevétel megközelítette a 100 milliót. Az egy kocára eső húsmennyiség csaknem két tonna volt, az egy hízóra jutó ágazati eredmény pedig meghaladta az 500 forintot. Sesiédes számok A számok önmagukért beszélnek, ami bizonyítja, hogy nem szorul háttérbe a mező- gazdálkodás. A növénytermesztési ágazatban nem könyvelhettek el ugyan országos rekordokat, de helyi viszony-. 4 Alapos beszámoló Ami a népgazdaságban a gépipar háza táján átlagosan megvalósult, azt az ISG mag- lódi gyára is végrehajtotta. Kedvezőbben alakult a termelés mennyisége a tervezetthez képest, alkalmazkodtak a piaci feltételekhez. A gyár fő feladata továbbra is a közúti jár-' műprogramhoz tartozóan az Ikarus-autóbuszok mellső- és utánfutó-tengelyeinek alkatrészgyártása és szerelése. A mennyiségi és minőségi követelményeket az Ikarus piaci helyzete határozzá meg. Szólt a beszámoló ez utóbbi követelmények kielégítésének lehetőségeiről is.*Gondot okoz a megfelelő munkaerő utánpótlása, tovább kell szorgalmazni a munka teljesítmény szerinti értékelését, növelni a munkafegyelmet, előtérbe helyezve a korszerű üzem- és munkaszervezési módszerek alkalmazását. Szükség van még több rnagasabban képzett dolgozóra. Indokolt volt — és igen hasznosan bevált — az is, hogy egy-egy munkást különféle műveletek elvégzésére betanítottak, lehetővé váltak így a célszerű átcsoportosítások. Lényegesen javultak az utóbbi években a munkafeltételek. Három gazdasági munkaközösség alakult (szerelő, hegesztő, karbantartó), ennek eredményeképpen kevesebb munkát kellett kiadni külső kooperációba. Érintette a beszámoló a gyárban folyó személyzeti latban kiváló hektáronkénti eredményt értek el. Ám a gyepgazdálkodás már kívánnivalót hagy mgga után. Tudják a szövetkezetben, min kell javítani. Az ipari tevékenységből több mint 130 millió forintos árbevétel származott tavaly a szövetkezetben. Olyan termékeket állítanak elő, amelyekre az országnak is szüksége van. A rosszból is okulnak Nem titok az sem, hogy a gazdaságban irigylésre méltó érdekeltségi rendszert alakítottak ki. Ezt minden esztendőben a fennálló közgazdasági szabályozáshoz igazítják. A szövetkezet tagsága jól alkalmazkodott az új követelményekhez. Vallják: a nehezebb gazdálkodási feltételeknek is vannak pozitív vonásai. Ma már senki sem tekinti a tervet dogmának, hanem végrehajtandó feladatnak a benne foglaltakat. A rugalmasság az, ami leginkább jellemzi manapság a tsz-t. Erre a megváltozott közgazdasági szabályozók tanították meg az embereket. Előnyükre. Bizonyítják azt az eddig elért eredmények és az immár másodszor ' kiérdemelt kiváló szövetkezet cím is. B. Z. munkát, a vezetői utánpótlás kérdéseit, a szakszervezet, a KISZ helyét és szerepét a vállalaton belül, a nőpolitikái határozatok végrehajtását. A pártvezetőség összegző értékelése részletesen kitért az ideológiai, a pártépítő s a pártoktatási munkára is. Érezhető volt, hogy ezt a beszámolót alaposan előkészítették, körültekintő felmérések alapján állították össze. Elismerően nyilatkoztak a pártvezetőség munkájáról a felszólalók is. Az ifjúság életét jellemezték ketten is (Uhrin Imre, a tmk vezetője és Palotás Lászlóné adminisztrátor). A fiatalok aktívan vesznek részt a politikai vitakörökben, s bebizonyosodott, hogy nem lehet őket általánosságokkal kifizetni: konkrét kérdéseikre mindenkitől konkrét válaszokat várnak. Mi érdekli őket különösebben? Magyarország helye a jelenlegi világban, bel- és külpolitikai szempontból egyaránt; gazdaságpolitikai kérdések, válsághelyzetek a világban, a II. világháborútól napjainkig, a háború marxi, lenini meghatározása alapján és így tovább. Nem fedezhető fel a maglódi gyár fiataljai között a cinizmus, a passzivitás jelei is inkább akkor m'utátkozrtak, ha a környezet tnaga inspirál semmittevésre, szellemi tespedésre. Az ifjúság érthetően aktív lendületének csatasorba állításával rengeteget lehet nyerni azokból a sokat emlegetett rejtett tartalékokból. Önálló vélemények E tartalékokról szólt — ha nem is közvetlenül — Ledő József, a sajtoló művezetője. A maglódi gyárban sok erőfeszítésébe került az ISG-nek, mégis adott valamelyes pluszt a dolgozóknak, ennek ellenére nem minden esetben lehet versenyre kelniük a főváros vagy a környék tehetősebb üzemeivel, amelyekhez még nagyobb pénzért szegődnek el a távozó emberek, főleg betanított munkások, de sajnos, szakmunkások is. Helyesnek tartja, hogy megszervezték gyáron belül a gazdasági munkaközösségeket, mert ezáltal a kooperációba kiadott munkák egy részét vissza lehetett hozni a gyárba. S az sem mellékes, hogy e közösségek jórészt kiaknázzák a még feltáratlan szellemi és fizikai energiákat, amelyek ilyen módon a gyárnak hajtanak hasznot, nem különböző idegen vállalkozásoknak. Talán egy-két éven belül a fluktuációra is kedvező hatással lesznek e munkaközösségek. A gyár főmérnöke, Miklós Árpád, illetve igazgatója, Dombi Lajos is azt mondották: jó, hogy a beszámolóban inkább a negatívumok kaptak hangsúlyt, hiszen nem az a dolgunk, hogy erényeinket ecsetelgessük, egymás között. Valamit azonban meg kell mondani, ugyancsak konkrétan: az Ipari Szerelvény- és Gépgyár egészében a tiszta jövedelem egynegyedét ez a gyár termeli meg. Igaz, hogy vannak minőségi problémák esetenként, de ha hatvanezer darab alkatrészből mindössze tizenegy hibás, akkor még nincs veszve semmi. Ez az arány arra hívja föl a figyelmet, hogy a gyár szakember- állománya lassan teljesítőképessége határára jut el, a létszám-utánpótlás megoldásáról tehát semmiképpen sem szabad lemondani. A technológiai korszerűsítés fokozására valószínűleg 1985-ig nem kerül sor. A profilváltás se lenne most nagyobb méretekben indokolt, hiszen ezek az autóbuszok várhatóan • a fentebb jelzett esztendőig kelendők maradnak — márpedig az itteni termelésnek ehhez a járműprogramhoz kell igazodnia. A munkaerőhelyzet többeket is aggaszt, nemkülönben a vezetői utánpótlás kérdése. Holbos József például, a Szereidé üzemvezetője föltette a kérdést: hogyan lehetne tervezett; megfontolt utánpótlásról beszélni ott, ahol esetenként a vezető hosszabb távolléte alatt nincs, aki megfelelően helyettesítse? Felhívta a gazdasági vezetők figyelmét arra, hogy mindenkinek kötelessége a kifogástalan kádermunka. Élénk érdeklődét Az Ideológiai munkáról szólva Hajdú Mihály targoncás kifogásolta, hogy elmaradtak azok a színvonalas külpolitikai tájékoztatók, amelyeknek során korábban értékes információkat kaptak. Föl kellene éleszteni a sorozatot, talán nem sűrű rendezvényekkel, de rendszeresen. Porubszki Józsefné, a szak- szervezeti bizottság titkárhelyettese elmondta, hogy a pártvezetőség felkérésére a bizalmicsoportok Is megvitatták a kongresszusi határozatok végrehajtásának mérlegét. Örömmel tapasztalták, hogy a dolgozók zömmel jó) ismerik a Központi Bizottság áprilisi határozatát, kiállnak továbbra is a párt politikájának nyíltsága mellett, vallják, hogy jobb megbeszélni és kijavítani a hibákat, mint rejtegetni azokat. De nem kell rejtegetni azt sem, amit sikerült megvalósítanunk — mondotta Nagy Lajos festő. Utalt egyebek közt az új festőműhelyre, ahol a jobb munkakörülmények magasabb színvonalú munkát tesznek lehetővé, javult a minőség, de javult az emberek hangulata is, ami köztudottan erőteljesen befolyásolja kinek-kinek a munkakedvét, teljesítményét. A teljesítmény kapcsán kért szót Szever György hegesztő. Elmondta, hogy kedvezőnek tartják a március 1-től bevezetett egyéni normarendszert. Az év elején 8—10 felmondó- levél volt a munkaügyön, azokat rendre visszavonták. Mindenkinek feltett szándéka, hogy a munkában a tőle telhető legjobban helytálljon, a megszüntesse a minőségben tapasztalható apróbb hibákat — mármint azokat, amelyek tőlük függnek. Mert leggyakrabban az a baj, hogy a máshonnan érkezett munkadarabokon kell sokat javítgatni, mire művelet alá vehetik. A legbiztosabb pillér _A párttaggyűlésen részt vevő Németh Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa s Fodor Lajos, a nagyközségi pártbizottság titkára elismerésüket fejezték ki a taggyűlésnek az alapos munkáért, az őszinte, kritikai hangú vitáért. Itt is nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdaságpolitikai feladatok teljesítése közben az sem lehet mindegy az elkötelezett kommunistáknak, hogy mi van a fejekben. A község, a megye politikai életének egyik legbiztosabb pillére továbbra is e pártalapszervezet Bálint Ibolya Az országos átlag alatt Még mindig zsúfoltak az iskolák Cseri Sándor Másodszor kiválóak Országos hírű a juhászaink J! Ha Hernád csirkéjéről, akkor Törtei juháról lett híres ^ országszerte. Bár a juhászat éves árbevétele alig halad- ja meg a 8 millió forintot a törteli Dózsa Termelőszövet- y kezeiben, az állomány genetikai értéke kiemelkedő. Tör- teli merinó — mondotta egyszer a szövetkezet elnöke, Fazekas Sándor, arra utalva, hogy a többszöri keresztc- ^ zés után alakult ki a jó gyapjú- és hústermelő képességű ^ juhállomány. Ami nemzetközi összehasonlításban is ^ megállja a helyét, hiszen birkánként 8 kilogramm gyap- ^ jút nyírnak és az úgynevezett szaporodási mutató is 178 ^ százalékos. Mégsem ezt tartják a csúcsnak, további ke- /, resztczésekkel próbálkoznak, hogy még jobb eredmények í szülessenek a juhászatban.
