Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-26 / 123. szám

■ Abonyi krónika Parlagon föld nem marad A gyümölcsös is szebb lehet >. A vétőket bírságolják A népgazdaságnak elherdált forintokat jelent minden ki­használatlan, parlagon ma­radt, vagy rosszul kezelt föld. A tanácsok erre kijelölt bi­zottsága, a földhivatallal kö­zösen mindem év tavaszán úgynevezett határszemlét tart, amely elsődlegesen a tanácsi és személyi használatra ki­adott ingatlanok rendeltetés­szerű művelésére terjed ki. Abonyban az idei ellen­őrzést a minap tartották meg. Eredményéről a bizottság egyik tagjával, Béres Ferenc­cel, a tanács mezőőrével be­szélgettünk. Csak nádnak — A tapasztalat kedvező. Az emberek döntő többsége ren­desen műveli a földet — mondta. — Igen elenyésző számban találkoztunk gondat­lanokkal, de fölszólításunkra ők is megígérték, hogy fel­szántják és bevetik a parla­gon maradt területet Valójá­ban nem is gondatlanságról volt szó, mert az érdekeltek vagy idősek, betegek, hozzá­tartozójuk nincs, vagy olyan a föld, amit szinte nem érdemes művelni. Jó példa erre az úgy­nevezett Gerecze-szék elne­vezésű terület. Az itteni föl­dön, ha nincs igen alapos mű­velés alá vonva, esetleg a nád terem meg, egyéb nem. összegezve: parlagterület ná­lunk az idén sem lesz. — Főfoglalkozása szerint jó ismerője a település bel- és külterületének. Általában mi­lyenek a zárt- és a lakóhá­zak körüli ’kiskertek? — Döntő többségük, mint­egy 90 százalékuk szép és gondozott, csaknem minden fontosabb növénykultúrát megtalálhat az ember. Sok a gyümölcsös, ám számomra ért­hetetlen, hogy egyesek a fák gondozását miért nem talál­ják annyira fontosnak, mint a veteményekét. Nem perme­teznek rendszeresen, legin­kább az amerikai szövőlepke, illetve hernyója elleni véde­kezést mulasztják el. Emiatt tavaly is több helyszíni bírsá­golást kellett végezni. ' A lakás is — A kertek említett, 10 százaléka teljesen elhanyagolt. Ahol a hasznos növények he­lyett csak dudvát, szemetet találunk, ott többnyire ez a nemtörődömség jellemző a la­kásra is. Az ilyen kertek megtörését jogosan kifogásol­ja a lakosság. Sajnos, van ilyen góc, nehéz felszámolni. Az emberekben ott elsődlege­sen szemléletbeli változásra volna szükség. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM 1983. MÁJUS 2G„ CSÜTÖRTÖK Barátjuk, a Videovox Zölden hunyorog, ha jé a válasz A pedagógus jobb keze lehet — Jól válaszoltam! — író­dik a mosoly szinte szinkron­ban a zöld fénnyel a fiú arcá­ra. Üjabb diaképek következ­nek, utasítás magnóról, ellen­őrző kérdés. — Valamit elvétettél! — ber­regi ezúttal a masina piros fény kíséretében a válaszadó­nak. De sebaj! A hibát nem lesz nehéz kijavítani: néhány diakockát, s pár centiméternyi szalagot kell visszajátszani. Barát lesz A törteli általános Iskolában először tanít géptanár, név szerint a Videovox. Közte és a 7/b-sek között az összekötő, a biológia—műszaki ismeret sza­kos Szomorú Miklós pedagó­gus, a masina konstruktőre. A jelzett stílusban pergő negyvenöt perc — bemutató Az első félidő mérlege Valóra váltott tervek sora Kevesebb pénzzel, okos gazda módra A XII. kongresszus óta végf zett munkáról és a párt fel­adatairól tanácskozott az abo­nyi, nagyközségi pártbizottság. A fórumon részt vett és fel­szólalt Podmaniczki István, a járási pártbizottság titkára. A végrehajtó bizottság szóbeli jelentését Tarkó Sándor, a nagyközségi pártbizottság tit­kára terjesztette a testület elé. Olaj helyett gázt Az eltelt három esztendő­ben a település fejlődésének üteme a tervezettnek megfe­lelően történt. Mind a mező- gazdasági, mind az ipari üze­mek a megváltozott gazdasági helyzethez igazították termék- szerkezetüket, előtérbe került a nyereséges, hatékony gaz­dálkodásra való törekvés, a belső tartalékok feltárásának Igénye. Ezzel is magyarázha­tó, hogy mind a három ter­melőszövetkezetnél fejlődött a technikai színvonal, a kemizá- lás. Termelési értékük már 1981 végén elérte a tervidő­szak végére tervezett összeget. Olyan gazdasági eredménye­ket produkáltak, amelyek or­szágos viszonylatban is kima­gaslóak, ezért mind a három gazdaságot az ország ötven legjobb mezőgazdasági üzeme között tartják nyilván. Alaptevékenységük szűkíté­se nélkül erőteljesebb lett a melléküzemág működtetése. A József Attila Tsz például la­katosüzemet, varrodát nyitott, a Ságvári Endre Tsz ugyan­csak egy lakatosüzemmel gya­rapodott. Jelentős beruházás volt az utóbbi gazdaságnál a 640 férőhelyes szarvasmarha­telep építése, emellett korsze­rűsítették gépműhelyüket. Az Üj Világ Tsz bővítette édes­ipari üzemét, a József Attila Tsz megkezdte a tíz környék­beli tsz közös vállalkozásban készülő folyékony műtrágya­telep építését. Az anyag- és energiatakarékosság általános­sá vált. mind a három helyen elkezdődött az olaj kiváltása és a gáz bevezetése. Az Ipari üzemek közül a Mechanikai Művek gyáregysé­ge tavaly például 22 százalék­kal növelte termelését a ko­rábbi esztendőhöz viszonyítva. Űj termékük, a CB 819-es és TMM 80-as telefon. Gondjaik voltak az anyagellátással, el­sősorban a külpiac hatása és a kooperáló cégek akadozó szállításai miatt Befejeződött a téglagyár rekonstrukciója. A ma már korszerű üzemben két és félszer több építőanya­got állítanak elő mint koráb­ban, valamint javult a termé­kük minősége, a selejt pedig 10,2 százalékról 4,8 százalékra csökkent. Üj műhelycsarnok épült a Kötőipari Szövetkezet telepén, elkészült és ez év ele­jétől termel az új szőrmeüzem. Sajnos, a kereskedelmi ellá­tás nem volt zavartalan. Az élelmiszerek közül tőkehúsból, töltelékáruból és tejtermékek­ből kevesebbet kapott Abony, mint amennyire igény lett vol­na. Sok esetben a választékkal is gondok voltak. A korláto­zott beruházási lehetőségek miatt a bolthálózat csak a gaz­dabolttal bővült. A kisiparo­sok háza megnyitásával mér­sékelten javult a szolgáltatás a nagyközségben, azonban még mindig vannak olyan fontos szakmák, amelyeknek nincs képviselőjük. Ezen mi­előbb változtatni kell. A vas­ipari és építőipari szövetkezet­nél bővítésre vár a lakossági szolgáltatás. Bár a tanács pénztárcája la­posabb volt, a településfejlesz­tés mégsem került hátrány­ba. Egyebek között elkészült 2 kilométer hosszú szilárd út­burkolat, évente átlagosan, 3— 4 kilométer járda. Korszerű­sítették a közvilágítást, 350 darab higanygőz lámpát sze­reltek fel. Javult a vízellátás, a lakóházak több mint 50 szá­zalékánál vezetékes vizet hasz­nálhatnak. Megnőtt a magán­erős családi ház iránti érdek­lődés. amit elősegített az OTP új hitelpolitikája, valamint a tanács részéről történt foko­zottabb támogatás. Több. elő­re nem tervezett fejlesztésre is sor került. Például meg­kezdték az öregek napközi otthonának bővítését, felújí­tották a múzeumot, a megye egyik legkorszerűbb könyvtá­ra lett az abonyi. Iskola kell A gyermekintézmények fej­lődését illetően egyrészt gya­rapodásról, másrészt gondok­ról szólt az előadó. Az új százszemélyes óvoda és a 600 adagos konyha üzembehelye­zésével nemcsak az óvodás ko­rú gyermekek elhelyezését ol­dották meg, hanem a kicsi­nyek élelmezését is. A legna­gyobb gondot most az általá­nos iskolások elhelyezése je­lenti. Az abonyi Lajos úti tan­terem épületfelújítása ugyan megtörtént, de a Kölcsey úton levő iskola annyira elörege­dett, hogy életveszélyessé vált. A jelenlegi rossz körülménye­ken csak az új 8 tantermes épület megnyitása fog enyhí­teni. Az egészségügyi ellátás kielégítő. Méltató szavak A szóbeli jelentés és az írásban kiadott további fel­adatok felett kibontakozott vi­ta során Podmaniczki István, a járási pártbizottság titkára felszólalásában az eltelt idő­szakról szóló jelentést méltat­ta, egyben elismerését fejezte ki a a XII. kongresszus óta végzett jó munkáért. Gy. F. foglalkozás lévén — megbe­széléssel folytatódik. A diákok kevésbé megilletődöttek, ők nyitják meg a hozzászólók so­rát. — Közepesem van élővilág­ból, de úgy érzem, ezzel a módszerrel javítanék — említi Szabó Zoltán. — Nagyon gyorsan eltelt az óra. Sokkal rövidebbnek tűnt, mint általában — vélekedik Kovács Péter. — A gép minket is lenyű­gözött. Nem vagyunk műszaki tudorok, de pillanatok alatt megbarátkoztunk vele — fog­lalható össze a lányok véle­ménye. A pedagógus kollégák ér­deklődése is főként a gépokta­tóra irányul. Mit tud a Videovox? — A diavetítőhöz és magnó­hoz vezérlőpult és lyukkártya­rendszer csatlakozik — kezdi a jellemzést Szomorú Miklós. — Még egyszerűbben: tovább­fejlesztettem az oktatás szinté minden szintjén elterjedőben levő képmagnót. Ügy konst­ruáltam meg a szemléltető eszközt, hogy lineáris (felelet- alkotásos) és elágazó' (felelet- választásos) programok leját­szására egyaránt alkalmas le­gyen. Az utóbbi előnye, hogy lehetőséget ad az önálló hiba­keresésre. A motiválóstól kezdve az egyéni, csoportos, vagy frontális ellenőrzésig minden didaktikai mozzanat­ra „képes”. Mint a szikra — Mi adta az indítékot a gép elkészítéséhez? — Iskolánk ablakai jórészt déli fekvésűek. A kollégák so­kat panaszkodtak, jómagam is tapasztaltam, hogy napos idő­ben szinte lehetetlen a vetítés. A problémán könnyítendő, sötétítő dobozt szerkesztettem az egyik diavetítő köré. Az ok­tatógép gondolata még csak azután született: a dobozba he­lyezett vetítő látványa volt az a bizonyos szikra. Nézzük az aggályokat tar­talmazó észrevételekből is. — Az oktatógép rideggé te­szi az órai légkört. — Nem alakul ki bensősé­ges tanár—diák kapcsolat. A hagyományos módszerek­re esküdök aggodalma a látót­Maid kiszűrik a rosszat A Mechanikai Müvek abonyi gyáregységében, a kondenzátor- üzemben, ezen a munkaasztalon szűrhetik ki a gyártmányok közül utolsó ellenőrzéssel a hibákat. Rossz árut kapna a meg­rendelő, ha munkájában Balogh Lászlóné — a képen — véte­ne, tévedne. Ám olyanra, hogy a gyáregységet rossz készáru hagyná el, szerencsére még nem volt példa, igen alapos, szi­gorú az ellenőrzés. Gyuráki Ferenc felvétele tak alapján felesleges: a peda­gógus mint koordináló sze­mély volt jelen. S mivel a tananyagnak ez (bármely tan­tárgyra érvényes) csak bizo­nyos fejezetei programozhatok, az esetleges elszemélytelenedés veszélye tovább csökken. És így tovább — Mi a válasz a költségek miatt támadt kételyekre? — Tízezer forintból előállít­ható audiovizuális eszközről van szó. Ez az összeg megkö­zelítőleg egy írásvetítő árának felel meg. A megbeszélés végén elis­meréssel köszönték meg a ne­velők alkotó kollégájuknak a diáknak, tanárnak egyaránt élményt nyújtó órát. Az újabb programok készí­tése elsősorban a munkakö­zösségekre vár. Az oktatógép szélesebb körben való megis­mertetésére pedig fórum lehet majd egy járási, illetve megyei szintű oktatástechnikai to­vábbképzés, akár a következő tanévben. Gy. M. A gyermeknapon Móka, játék Színes gyereknapi műsor várja május 28-án, szombaton délután a városbeli gyereke­ket. A Károlyi lakótelepen, a Táncsics utcától a vasútállo­más felé eső rész játszóterén két órakor kezdődik a tarka program. Mozgalmasságát nö­veli a háztömb körüli futóver­seny, asztalitenisz-mérkőzés, kerékpáros ügyességi verseny. Gyerekek mutatnak be nép­táncműsort, népi játékokat ját­szanak. a különféle foglalko­zások keretében bábokat, já­tékokat készítenek, homokvá­rakat építenek. Akinek még ez sem elég, görkorcsolyát köthet, gördesz­kát tehet a talpa alá, esetleg rollerozhat. Lesz kispályás fo­cimeccs. ki lehet érdemelni a gólkirály címet. Bemutatkoz­nak az MHSZ modellezői, fel­vonultatják a sokat tanult munkakutyákat. Végül bohóc­műsor, majd a zeneiskola fú­vószenekara rekeszti be az es­te hét óráig tartó vidám szó­rakozást. Az eseménysorozat keretében egyébként ifjúsági könyveket, játékokat árusíta­nak, továbbá megszervezik a megunt játékok csereberéjét is. A ceglédi utcákon Szövőlepke ellen A Pest megyei Növényvé­delmi és Agrokémiai Állomás bejelentette, hogy Cegléden május 27-én, 30-án és 31-én a fehér amerikai szövőlepke invázióját megelőzni növény­védő permetezést hajt végre. Ditrifon 50 Wp-t használnak. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Ez­úton mondunk köszönetét mind­azoknak, akik édesanyánk, GYI- GOR GYÖRGYNE temetésén meg­jelentek. sírjára koszorút, virágot helyeztek, mély gyászunkban ve­lünk együtt éreztek és részvétü­ket fejezték ki. A GYÁSZOLÓ CSALAD. \ A városszépítés két oldala H etekkel ezelőtt történt, hogy szokatlanul megvál­tozott Cegléden, a Kossuth Fe­renc utcában egy járda menti szakasz. Aki gyakran arra jár, tudja, hogy a kőla­pokkal borított kocogó és az épületfalak közti dzsumbujról esik rögvest szó, amely disz- nóparéjóstul és sokféle gyo­mostul zöldült ott, a városnak és közvetlenül az ott lakók­nak, ott dolgozóknak nem épp dicsőségére. Tavaly egyszer, hogy mások helyett is piron­kodtunk miatta, hát lekaszál­ták. Aki vágta, emlegette is a magyarok istenét, amúgy cif­rázva, kapaszkodott kézzel a csökönyös gyökértövekben végződő kocsilőcs vastag szár­csonkokba. A területet ezen a tavaszon munkába vették, ásták, por- hanyították, egyengették, drá­ga fűmagból sok kilónyival bevetették. Nemcsak itt, ha­nem a túloldalon is, jókora darabon. Igen ám. de akár sportfű keveréket, akár angol gyepnek való finom pázsitfü­vet szórtak, csak kellett volna víz is, hogy a mag kicsíráz­zon, megeredjen. Nemcsak közvetlen a kiszórás után kel­lett volna itatni, hanem a kö­vetkező napokban, derengő hajnalokon, vagy napbúcsúz­tató alkonyokon. Esetleg oly­kor, amikor a locsolóautó szé­les sávban vízzel a flasztert mosta. A megmunkált területen csakazértis, lassacskán sarjad az élet. A minap egy kisisko­lás, szemüveges, nagy hátitás­kás fiúcska úgy magyarázta vigyorászó társainak, hogy ez a gyep épp olyan, mint apu fején a haj a Bánfi-hajszesz­től: pelyhedzik, lengedezik, szellő fújja, fújdogálja, har­mat hajdogálja. A házakban, legyenek azok magánházak, államiak, vagy épp hivatalok, munkahe­lyek — emberek élnek. Nap mint nap látják, hogy a város mi mindent tesz, mi minden­nel próbálkozik, hogy a kör­nyezetét — a feladatokkal a módok, s lehetőségek szerint szinte szépen araszolva — szebbé, egészségesebbé tegye. Olyanná, mint amilyennek a ceglédiek kérték, szót emelve érte számos fórumon, értekez­leteken, tanácsülésen. Olyan­ná? És gyorsan mégsem megy? Igen, mert „egyedül nerh megy”. Nemcsak a gyakran dúdolt kajánkodó dalparódiá­ban, ami oly hamar sokak slá­gere lett. Csak ezzel a sláger­rel, a maguk választottjával úgy jártak, mint a gyerek az iskolában a nótával: tanár néni — mondta feleléskor — a dallamát tudom, de a szöve­gét azt elfektettem .., Szóval, visszatérve arra a gyepszőnyeg kezdeményre: egyedül a városszépítés sem megy. Nem elég kívánságot megérteni, teljesíteni, nem elég a tanácsapparátus egy osztályát, valamint egy-két városi vállalatot foglalkoztat­ni az üggyel. Azoknak is fog­lalkozniuk kéne vele egy ki­csit, akikért tették. Elvégre az ő közvetlen környékük szé­pült meg tőle. Oly nagy fá­radság lett volna a vízkorlá­tozás kimondása előtti napok­ban, mondjuk estefelé, egy ki­csit meglocsolni a ház előtti földet? Víz van a házaknál, locsolókannát sem kellett vol­na vásárolni pont emiatt, ok­vetlenül. Netán — megeléged­tek azzal, hogy a magas dud­vát hivatalból kiirtották? Ám most, hogy a kánikulá­ra való tekintettel vízkorláto­zás van a városban, nem je­lenti azt, hogy a növények nem szomjasak. Szívesen fo­gadnák a vizet, amikor lehet: például este tíz és hajnali hat között. I gaz. ahogy a kutyából nem lesz szalonna úgy fűmagból sem terem pénzt hozó növény, mint a primőr retek, saláta, zöldborsó mag­jából. De lenne belőle üde színfolt, port- homokot meg­kötő járda menti takaró, szé­les utca dísze. Fel lehetne fogni például locsolását a vá­rosért való, felajánlatlan, spontán társadalmi munka­ként. És ugyanígy meg lehetne itatni néha, nem minősítenék szabálysértésnek, a lakótelepi facsemetéket, bokrokat, sövé­nyeket. Az egészhez még csak any- nyit, hogy végre, hétfőn dél­után esett egy kis eső... e. k. ISSN 01 S3—2500 (Ceglédi Hifit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents