Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-26 / 123. szám

Befejeződtek a magyar—görög tárgyalások Készség az együttműködésre losonczi Pál fogadta Andreasz Papandreut Andreasz Papandreu, a Gö- f ■: rög Köztársaság miniszterel­nöke magyarországi hivatalos látogatásának programja szer­dán befejeződött. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke délelőtt az Or­szágházban hivatalában fo­gadta Andreasz Papandreut. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes. Ezt követően a Parlament­ben Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és Andreasz Papandreu vezetésével plená­ris zárótárgyalásra került sor, amelyen részt vettek a ma­gyar és a görög tárgyaló dele­gáció tagjai, valamint a szak­értők is. A Budapesten folyta­tott magyar—görög hivatalos tárgyalásokat a zárómegbeszé­lésen mindkét részről konst­ruktívnak, eredményesnek ér­tékelték, hangsúlyozva, hogy nemcsak megfeleltek a vára­kozásnak, hanem felül is múl­ták azokat. A tárgyalások és az egész látogatási program légkörét a kölcsönös megértés és a további együttműködési készség jellemezte. A szakér­tői megbeszélések, amelyeket nagyon pozitívnak, hasznos­Lázár György, a Minisztertanács elnöke a Ferihegyi repülőtéren bú­csúzik Andreasz Papandreu görög miniszterelnöktől. nak ítéltek meg, a kétoldalú kapcsolatok eddigi eredmé­nyei alapján a további konk­rét teendőket tűzték napirend­re, megjelölve az együttműkö­dés bővítésének gyakorlati irá­nyait, feladatait. Mindkét részről kifejeződött az igény és a készség a különböző terü­leteken meglevő kapcsolatok fo’yamatossága iránt. SZÁMLÁK K ísérőm furcsa színeze­tű árkokat mutat az erdőben, csíkos a talaj ott, ahol a lezúduló csapa­dékvíz visszakövetelte jo­gát. A csíkok magyarázata: a talaj fűrészporral keve­redett. Fűrészpor? Igen, a Pilisi Parkerdő Gazdaság a lepencei fűrészüzem elke­rülhetetlen technológiai hulladékát így temette el, s mert szerves anyagról Van szó, elbomlik, azaz szeren­csére, itt nem a környezet- szennyezés riasztó esetével találkozunk — mutat abból éppen eleget egy-egy hét­vége után az erdő bármely tája, a látogatók serege jó­voltából —, ám szembené­zünk azzal a kétséggel, kér­déssel, vajon ez a hulladék valóban hulladék? Hosszú időn át az volt, ahogy ezer­nyi más bárhol a megyé­ben. A parkerdőgazdaság, értve az idők szavát, hő­központot hozott létre, amely a lepencei üzem mel­lett a település, Visegrád kórházát is ellátja, azzal a fűrészporral termelve meg az energiát, amely koráb­ban az erdők árkaiba ke­rült. Ahhoz persze, hogy az erdőgazdaságiak értsék az idők szavát, nemcsak jó fül kellett, hanem — pénz is... Sok pénz, Huszonki­lenc millió forint. Ami ter­mészetesen megtérül, de ha megtérül is, először elő kel­lett teremteni! A példa nem kivételes. A Pomázi Faipari Szövetkezet ugyancsak ko­rábban hulladékként kezelt fűrészporral termel kazán­jaiban energiát, amihez nekik is állniuk kellett a számlát. A jobb, a célsze­rűbb nincsen ingyen, ezt most már társadalmi mé­retekben kezdjük megta­nulni. Ha valóban kezdjük megtanulni. Látszatra másfelé kerül­ve, ám tavasztól őszig — a hétvégi házakban, a válla­lati üdülőkben levőkkel — 190—200 ezerre duzzad fel az itt élők serege, s hozzá­juk számítódik az az em­berfolyam — évente körül­belül kétmillió fő —, amely látogatóként érkezik, majd távozik. örvendeztető adatok, hi­szen okkal véljük hírvivők­nek a látogatókat, akik e szépséges táj dicséretét aligha mulasztják el haza­érkezve. örvendeztető ada­tok, hiszen az itt üdülők, pihenők — akár saját hét­végi házukban, akár válla­lati, szakszervezeti intéz­mény beutaltjaként — a természet ezer gyönyörűsé­gével töltekezve látnak ne­ki ismét kenvérkeresö mun­kájuknak. Nincs tehát sem­mi balunk ezekkel az ada­tokkal, bár meghökkentő­nek tartjuk az arányt, az V ________________________ ál landó lakosság létszámá­nak ötszörösére növekedé­sét tavasztól őszig, de iga­zán meghökkentőnek egy másik számot látunk. Azt, hogy a Pilisi Parkerdő Gaz­daság — amely visegrádi központtal 15 ezer hektáros tájvédelmi körzet értő ke­zelője — csupán a látoga­tók hátrahagyta szemét, hulladék elszállítására egy év alatt másfél millió fo­rintot költ el. Fényképek sorút rakják elém, lássam, milyen is a táj egy-egy hét­végi „csata” után, de — mondják kesernyés mosoly- lyal az erdőgazdaságiak — Igazán nem is e szeméthe­gyek, huiladékbércek miatt szomorúak, hanem a tilos­ban járó, növényzetet gá­zoló gépkocsik nyoma, a letórdelt ágak serege, a le­tépett, majd Kellemetlen te­herként eldobott bokorzöl­dek, virágok csokrai miatt. Szomorúak amiatt, hogy a látogató« egy töredéke — mert ezt hangsúlyozzák, töredékről van szó a láto­gatók hatalmas táborához kepest — rombol, pusztít, tönkretesz mindene, ami csak eléje kerül, s a szám­lát forma szerint az erdő­gazdaság, ténylegesen és végső soron azonban a tár­sadalom fizeti, az érteket teremtük, a pihenni akarók, a közösség javait óvók tár­sadalma. A vétlenek fizet­nek a vétkesekért. ermészetesnek tarthat­juk, hogy a járás köz­ségeinek tanácsai egy év alatt hatmillió forint körüli összeget költenek el közterület-fenntartási, köz- tisztasági teendőkre — ne­hogy az higgyük, e tekin­télyes összegből minden szükségesre futja! —, de természetesnek tarthat­juk-e, hogy egyre többet kell kiadniuk tanácsoknak, érintett gazdálkodóknak a meglevő állapot fenntartá­sára, a pusztítások nyomai­nak eltüntetésére? Termé­szetesnek tarthatjuk-e, hogy birkatürelemmel a vétlenek fizetnek a vétke­sek tetteiért, mint annyi másban, erdők, mezők, pa­takpartok, községi parkok szándékos pusztításáért...? Őrt állítani minden látoga­tó mellé? Nem e képtelen irányban véljük a haladást, bár a váratlan, de követke­zetes hatósági ellenőrzések­nek lenne helye... Meg­győződésünk szerint a ha­ladást más kínálja. A kul­túra. Az eszmélés első he­teitől látott, tanított, szá­mon kért kultúra, emberi viselkedés. Amihez először a láttatok, a tanítók, a szá­mon kérők kultúrája, embe­ri viselkedése kell. Példa­ként, mérceként, családban, iskolában. Mészáros Ottó T A déli órákban a Parlament delegációs termében magyar— görög hivatalos dokumentu­mokat írtak alá. Lázár György és Andreasz Papandreu a Magyar Népköz- társaság és a Görög Köztársa­ság gazdasági és tudományos­műszaki együttműködésének fejlesztéséről szóló távlati programot írt alá. Ez a meg­állapodás a fogyasztási és be­ruházási javak, a szolgáltatá­sok kereskedelmének bővíté­sét hivatott elősegíteni. Három dokumentumot kor­mányközi egyezményként ír­tak alá: az állategészségügy­ről, a növényvédelemről és növényegészségügyről, vala­mint a kettős adóztatás kizá­rásáról szóló okmányokat ma­gyar részről Papócsi László mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes, Szarka Károly külügyminiszter-he­lyettes, görög részről Karolosz Papuliasz külügyminisztériu. mi államtitkár látta el kézje­gyével. Az Országházból ezután a vendégek a Ferihegyi repülő­térre hajtattak, ahol ünnepé­lyesen búcsúztatták Andreasz Papandreut és kíséretét. A bú­csúztatásra megjelent Lázár György, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, továbbá politikai és gazdasá­gi életünk több más vezető személyisége. A magyar és gö­rög zászlókkal díszített légiki­kötő betonján csapatzászlóval felsorakozott a néphadsereg díszszázada; parancsnoka je­lentést tett a görög kormány­főnek, majd fölcsendültek a két ország himnuszának hang­jai. A különrepülőgép kora délután indult el Budapestről. (A látogatásról közös közle­ményt adtak, melyet a 2. olda­lon ismertetünk.) PEST MEGYEI VIIÁ5 PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA'ÉS A MEGVeI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 123. SZÄM Ara: 1,10 forint 1983. MÁJUS 26., CSÜTÖRTÖK Ma: 3. oldal: Van mivel takarékoskodni A munkásosztály szolgálatában 4. oldal: Egy aláírás az indexben... De hol vannak a fiatalok? 7. oldal: A mókamester tűzmanó Mint ormányos elefántok a oldal: Nyakon szúrta a gyermeket Eső, a huszonnegyedik órában Felüdült, kizöidült a határ Megérkezett a várva várt, az aranynál is többet érő cső. Szerencsére a legtöbb helyen még időben, a hu­szonnegyedik órában. Má­sutt, sajnos ilyen is akad, bizony megkésett az égi áldás. Különösen a rossz vízgazdálkodású, tápanyag­ban szerényebb területe­ken szenvedte meg az aszályt a növényzet. A megyei átlagnál kedve­zőbb tapasztalatokról kaptunk hírt a pátyi Zsámbéki-mcdcn- ce Tsz-ből. Szín Béla, a szö­vetkezet elnöke elmondta, hogy a többhetes aszály után az elmúlt két napon 25 milli­méteres csapadék hullott, s ez szinte órák leforgása alatt megváltoztatta a gabonák és a kukoricák képét. Felüdült a határ, igaz az eső a közös gazdaság egyes részei között különbözőképpen oszlott el, s az egyes táblákat jégverés is károsította. Néhol megdőltek a kalászosok. A szakemberek A magyar egyházak tiltakoznak a fegyverkezés ellen A békét, az életet akarják Papi békegyűlést tartottak szerdán az újvárosháza nagy­termében a béke- és barátsági hónap alkalmából. A főváros­ban tevékenykedő vallási fele­kezetek képviselői — töob mint háromszázan — a Haza­fias Népfront budapesti bi­zottságának rendezvényén nyílvánították ki: békét, életet akarnak, akárcsak az ország többi állampolgára. Az egyházi személyiségek a találkozón meghallgatták Pú­ja Frigyes külügyminisztert, aki az időszerű nemzetközi kérdésekről szólva elmondta: a világ népei minden eddigi­nél erőteljesebben tiltakoznak a fegyverkezési hajsza ellen. A magyar nép és kormánya is küzd a fegyverkezési politika ellen. Miközben erősíti együtt­működését a szocialista orszá­gokkal, bővíteni kívánja gaz­dasági, politikai, kulturális kapcsolatait mind a semleges Beköszönt a nyári hajózási főidény Ütjük a Dunakanyarba vezet A hajózásban is hama­rosan beköszönt a nyári idény. A szűkösebb anyagi lehetőségek az idén nem adtak módot nagyobb fej­lesztésekre. Ebben az évben a dunai hajópark a 250 sze­mélyes, Győr nevű hajóval bővült. Jelenleg 27 sze­mélyhajó jár a folyón, ezekkel csaknem 8 ezer utast tudnak szállítani. Egyébként a Duna menti ál­lamok közül a magyar ha­józás rendelkezik a legna­gyobb személyhajó-flottá- val; ez egymagában na- 'j gyobb, mint a többi hét í országé együttvéve. Az utasok kedvük szerint választhatnak a régi, hagyo­mányos, romantikus hajók, illetve a kisebb méretű, mo­dern, s rendkívül kényelmes motoros hajók között. Aki gyorsan akarja elérni úti­célját. annak a szárnyashajót ajánlják; Budapest és Bécs között naponta, belföldön pe­dig a hétvégeken közleked­nek. Mivel a személyhajózás ma kifejezetten turisztikai célokat szolgál, ígv az útvona­lak is természetesen a leg­kedveltebb kirándulóhelyekre — főként a Dunakanyarba — vezetnek. Lefelé Dunaújváro­sig. felfelé pedig Esztergomig juthatnak el a kirándulók a menetrendszerű járatokkal. A Ráckevei-Duna-ágban Rácke­ve— Dömsöd—Tass között jár­nak hajók, de közvetlen járat van Budapestről Szentendrére és Leányfalura is. A buda­pesti sétajáratok naponta há­romszor indulnak a Vigadó téri hajóállomásról, szomba­ton és vasárnap öt alkalom­mal. A hétvégeken a 11—13 órakor induló hajókon újdon­ságként a Fővárosi Nagycir­kusz ad műsort a gyermekek­nek. és az el nem kötelezett, mind a fejlett tőkés országokkal. A párbeszéd, a tárgyalások ré­vén igyekszik előmozdítani az égető nemzetközi problémák békés megoldását — hangsú­lyozta a külügyminiszter. ennek ellenére az eddigi becs­lések szerint még az 1980-as- hoz hasonlóan nagy búzater­mést remélnek. A pátyi tsz-ben nagy ütem­ben folyik, különösképpen ezekben az esős napokban, a kombájnok javítása, hogy jú­lius elejére valamennyi kija­vítva várja az aratás meg­kezdését. Egyelőre hiányzik a gazdaságból — és több más üzemből is —, a Hesston 580- as típusú körbálázó, amire e nyári munkánál nagy szük­ség van. Remélik azonban, hogy az idény kezdetére meg­kapják ezt a gépet is. Az apajpusztai Kiskunsági Állami Gazdaságban az eső előtt már öntözték a cukorré­pát, a lucernát és a gyepet is. Ezen a szárazságra hajlamos tájon, a kapott tájékoztatás szerint, a szántóföldek kéthar­madán alig hullott valami csapadék, De sokat jelent ez is, illetve az a körülmény, hogy a forróság megszűnt, és így kevesebb a növények pá­rologtatása. A bugyi Tessedik Sámuel Tsz-ben már későn jött az eső, az árpa lényegében ki­sült. Itt is több csapadékot remélnek, s ha ez megérkezik legalább egy héten belül, ak­kor a búza még szépen terem­het. A közös gazdaságban a rétet és legelőket folyamato­san öntözik, vizet kap a ká­poszta is. V. B. Pártvezetők látogatásai Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán Komárom megyébe látogatott. Tatabányán a me­gyei pártbizottság szskházá- ban tájékozódott a megye éle­téről, politikai, gazdasági hely­zetéről. Sarlós István ezután a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kombi­nátba látogatott. Útjának kö­vetkező állomása az Esztergo­mi Tanítóképző Főiskola volt. Sarlós István, az esztergomi Technika Házában a város és a dorogi járás üzemeinek, in­tézményeinek képviselőit tájé­koztatta az időszerű politikai kérdésekről. Várkonyi Péter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára szerdán látogatást tett Borsod megyében. Miskolcon, a me­gyei pártbizottság székházá­ban tájékoztatót hallgatott meg a megye életéről, ipará­nak és mezőgazdaságának helyzetéről, a pártszervezetek munkájáról. Várkonyi Péter ezt követően Leninvárosba utazott, ahol várospolitikai kérdésekről kapott áttekintést. Ezután a Tiszai Vegyi Kombinátba láto­gatott, majd a Derkovits Gyu­A nyárias hétvégeken szinte megállás nélkül közlekedik a komp Nagy­maros és Visegrád között. Reggeltől a késő esti órákig többszáz sze­mélyautót, ezernél Is több utast visznek át a túlpartra. Barcza Zsolt felvétele la Művelődési Központban ak­tívaülésen a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről tar­tott előadást a pártmunkások- na« és vezető propagandisták­nak. ■ Közélet Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke az Argentin Köz­társaság nemzeti ünnepe al­kalmából táviratban üdvözöl­te Reynaldo Benito Bignone köztársasági elnököt. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta a Horváth István bel­ügyminiszter meghívására ha­zánkban tartózkodott jugoszláv belügyi küldöttség vezetőjét, Sztane Dolancot, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottságának tagját, a JSZSZK szövetségi belügyi tit­kárát. A delegáció tegnap el­utazott hazánkból. Marjai József miniszterel­nök-helyettes szerdán fogadta Jan Steiskalt, a Csehszlovák Állami Bank Budapesten tar­tózkodó elnökét. Tárgyalásu­kon áttekintették a két szom­szédos ország gazdasági kap­csolatait és együttműködésük tapasztalatait; véleménycserét folytattak a nemzetközi pénz­ügyi élet időszerű kérdései­ről. A találkozón jelen volt Tímár Mátyás, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke. Carlos Oscar Keller Sar- miento, az Argentin Köztársa­ság budapesti nagykövete ha­zája nemzeti ünnepe alkalmá­ból szerdán fogadást adott re­zidenciáján. A fogadáson részt vett Garai Róbert külügymi­niszter-helyettes, Melega Ti­bor külkereskedelmi minisz­terhelyettes, valamint a po­litikai, a társadalmi, a gaz­dasági, a kulturális élet szá­mos képviselője. Ott volt a budapesti diplomáciai képvi­seletek több vezetője és tagja.

Next

/
Thumbnails
Contents